Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szőlő- és borágazat szervezése és ökonómiája Tamási Balázs Ph.D. hallgató Kaposvári Egyetem 2005.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szőlő- és borágazat szervezése és ökonómiája Tamási Balázs Ph.D. hallgató Kaposvári Egyetem 2005."— Előadás másolata:

1 A szőlő- és borágazat szervezése és ökonómiája Tamási Balázs Ph.D. hallgató Kaposvári Egyetem 2005

2 A szőlő – és borágazat jellemzése A szőlőterület csökkent az elmúlt években, sajnos sok helyen a mennyiségi termelés jellemző A fajtaösszetétel kedvezőtlen, nem a termőhelyre vonatkozó fajtapolitika van előtérben A korszerű (költséges) technológiák nem mindenhol terjedtek el, ahol pedig van, ott túlzott a mértéke A borászatok nagy adósságterheket göngyölítenek maguk előtt Sok apró parcellás terület van, amelyek gazdaságosan nem hasznosíthatóak A befektetett tőke megtérülése folyamatosan romlik

3 Magyarország szőlőtermesztése A szőlő és borágazatnak Magyarországon tradicionális szerepe van, az ország termőterületének 1,3 %-án termesztenek szőlőt. Ez a szerep a borvidékeken fokozottabban tapasztalható, ott a terület jóval nagyobb százalékán folyik szőlőtermesztés, egyes gazdálkodóknál pedig az árbevétel tejes egésze a szőlő-bor ágazatból származik. A mezőgazdaság ágazatai közül a szőlészet és borászat termeli az egyik legnagyobb hozzáadott értéket területegységre vetítve, a bevétel hektáronként ezer forinttól akár 5-8 millió forintig is terjedhet egy ismert pincészet esetében, mert a különböző modern technológiákkal jelentős bevétel növekedés érhető el.

4 Magyarország szőlőtermesztése Ugyanakkor az ágazat nem problémamentes, az ültetvények jó része elöregedett, ebből adódóan nagy az igény a beruházásokra, egy hektár ültetvény telepítési költsége minimálisan 4-5 millió forint. A tulajdonosi szerkezet a privatizációkor megváltozott, a nagyüzemek szétestek, a termelők ritkán rendelkeznek kellő mennyiségű tőkével. A termőrefordulási idő hosszú, ezáltal kétséges a megtérülés időpontja. A feldolgozás komoly beruházást igényel, ezzel együtt a termelőnek nagy tőketartalékokkal kell rendelkezni, mert sok esetben évekig áll a pénze a terményben. A bort annál jobb áron lehetséges eladni, minél hosszabb érlelési idő után palackozzák. Nincs kialakult piacszabályozás, az esetenként hosszú évekig tárolt termények értékesítésére kevés garancia áll rendelkezésre. A hazai borfogyasztás liter/fő/év

5 A szőlő telepítése Évente kb ha szőlőt kellene telepíteni, de a valós telepítés sajnos ennél kevesebb Az EU tagországokban korlátozva van a szőlő telepítése (növelés csak kis mértékben) A telepítés engedélyhez kötött, az engedélyhez telepítési terv kell (szigorúan be kell tartani) Az ültevények kivágását az unió támogatja Komoly értéket képvisel a telepítési jog is

6 A telepítés lépései A telepítés lépései Tápanyag-utánpótlásMélyforgatás Talajfelszín elmunkálása Tőkehelyek kitűzése Szaporítóanyag előkészítése Ültetés (tavasz/ősz) (géppel/kézzel) Csirkézés kapával Karók beütése (fa/fém) Oszlopozás, horgonyzóelemek Huzalok kifeszítése Kerítés építése

7 A szőlőágazat üzemi méretét meghatározó tényezők A rendelkezésre álló ültetvénynagyság A borászati üzem feldolgozó illetve tárolókapacitása A növényvédő gépek kapacitása (3 nap alatt tudjunk minden ültetvényt lepermetezni) Speciális gépek kapacitása (kombájn kihasználásához minimum 200 ha kell)

8 Az ültetvényszerkezet Sor és tőtávolság síkvidéken 3-5 X 1,2 m dombvidéken 3,5 X 1,2 m korszerű ült. 1,5-2,5 X 1 m Támrendszer és tőkeművelés módja (fejművelés, kordon, függöny, lugas) TáblaméretFajta

9 A termesztéstechnológia szervezése és ökonómiája A tápanyag visszapótlás A talajművelés A támrendszer javítása A fitotechnikai munkák A növényvédelem A betakarítás

10 A tápanyag visszapótlás A tápanyag visszapótlása talajvizsgálat alapján kell hogy történjen A foszfort és a káliumot mélylazítós műtrágyaszóróval célszerű kijuttatni A nitrogénműtrágyát a felszínre is ki lehet szórni, de érdemes bedolgozni a talajba Valamilyen módon szervestrágyát is kell juttatni a talajba (istállótrágya, zöldtrágya)

11 A talajművelés A mélyművelésnél kisebb az erózió, ezzel együtt az őszi lazítás után több csapadék kerül a talajba A sorközöket gyommentesen tarthatjuk talajmaróval vagy tárcsával, esetleg vegyszeres gyomirtással Sok helyen a sorközöket fűvel vetik, mulcsozóval nyírják A sorokat vagy gyomirtják vagy speciális kitérő művelő- szerszámokkal tartják gyommentesen

12 A támrendszer javítása Törött oszlopok cseréje Leszakadt huzalok pótlása Kitört karók cseréje Kézi erővel végzik, a szüret végétől a rügyfakadás kezdetéig

13 A fitotechnikai munkák A metszés: a termésszabályozás legalapvetőbb művelete, nélküle nem lehet szőlőttermeszteni A metszeni lehet kézzel, gépi metszőollóval, esetleg gépi előmetszéssel is kombinálhatjuk A nyesedék eltávolítható kézzel, tolólappal, bálázással, vagy zúzással a sorban is maradhat A kötözés (tőke, termőkar, szálvesszők) A zöldmunkák (hajtásválogatás, csonkázás)

14 A növényvédelem A növényvédelem a szőlőben akkor jó, ha megelőző jellegű A permetezéseket 3 nap alatt kell befejezni Permetezhetünk földi vagy légi gépekkel

15 A növényvédelem Vegyszertakarékos permetezőgépek is vannak forgalomban (pneumatikus) Apróbb cseppekben adagolják a permetszert, mindezt pedig irányíthatóan teszik esetleg a sor két oldalára

16 A betakarítás A betakarításra munkanap áll rendelkezésre, rövid az idő, jó szervezést igényel Lényeges költség a termelés során, ezért is fontos a minél jobb szervezés A kézi betakarítással kg szőlő szedhető le óránként (ládás, vödrös) A szőlőt a sorokból puttonnyal, csúszótalppal, gyűjtőtartállyal (gépi puttony), esetleg utánfutóval, pótkocsival lehet kivinni

17 A betakarítás A gépi betakarításnak nagy a beruházásigénye, ezzel együtt magas minőségű bornak szánt szőlőt nem célszerű géppel szedni A termést a feldolgozóba konténerekben vagy ládákban lehet beszállítani Vigyázni kell a szőlőre, hogy minél kevésbé törjön, kevés leve folyjék el és minél előbb fel legyen dolgozva A szállítókapacitást célszerű okszerűen tervezni a nagy termésmennyiség miatt

18 A szőlőtermesztés költség és jövedelemviszonyai A jövedelmet nem kizárólag a mennyiség határozza meg, sok esetben a kisebb mennyiség nagyobb jövedelemmel társul A magas minőségű szőlőre van csak kereslet a piacon, a tömegterméket csak jóval az önköltségi ár alatt lehet eladni Sok szőlész-borász szerint a szőlőárak siralmasak, felháborítóak A komoly pincészetek a hosszútávú kapcsolatokra helyezik a hangsúlyt és a leválogatott szőlőért hajlandóak magasabb árat fizetni Az is előfordul, hogy már előre megegyeznek a fizetendő árban a termés mennyiségétől függetlenül Megfelelő árat csak nagy tőkeszámú ültetvényekben okszerű terméskorlátozással együtt lehet elérni

19 A borászat szervezése és ökonómiája A belföldi borpiac A borexport A borvidékek A feldolgozás és borászat vertikuma A különleges minőségű borok A szőlőfeldolgozás költség és jövedelemoldala

20 A belföldi borpiac A hazai borfogyasztás liter/fő/év Az országos termelés 4 millió hektoliter évente A bor 2/3-a belföldön, 1/3-a külföldön kerül piacra Import bor is vásárolható (spanyol, olasz, francia, chilei, ausztrál,...) A borok forgalomba hozatala változó (tartályos, kannás, palackos) A borszaküzletek a forgalom kevesebb, mint 10 %-át teszik ki Az állami szabályozás (adók, pincekönyv, ellenőrzések, törköly megsemmisítése)

21 A borexport Az export hordósan vagy palackozva történik Az export jó része Németországba ment régen, ma már jelentős a francia, olasz, angol is A kis pincészeteknél az exportnak nagy jelentősége van akár kis tételekben is (néhány karton) Palackozott bort szállítanak az amerikai kontinensre, Japánba, Hongkongba, és sok más országba is

22 A borvidékek A borászatban mindig nagy szerepe volt a regionalitásnak A szőlő eredete az egyik legfontosabb dolog a piac szempontjából A történelmi borvidékek zömében a dombos területeken helyezkednek el, zömében már a rómaiak idején is termesztettek ezeken a helyeken szőlőt A borvidékeken a szőlőtermesztés és a borászat a hegyközség felügyelete mellett zajlik Jelentési kötelezettsége van minden hegyközségi tagnak a termésről, ezzel együtt az eredetet is a hegyközség igazolja

23 A feldolgozás és a borászat vertikuma A beszállítás után zúzó-bogyózóval kezdik meg a feldolgozást A vörösbort a szemekkel együtt érlelik és utána préselik, a fehérbort rögtön préselik, és tartályban vagy hordóban erjesztik A feldolgozás jól gépesíthető, kevés kézimunkaerőt igényel (szivattyúk, prések) Erjedés után üllepítik, derítik a borokat A borok érlelése történhet tartályokban (reduktív fehérborok, rosék, alacsony minőségű vörösborok) vagy ászokhordókban, esetleg kishordós érleléssel (barrique borok)

24 A feldolgozás és a borászat vertikuma A modern borászatok nagy hangsúlyt fektetnek a laborvizsgálatokra, a borok sav és kéntartalmát vegyszerek segítségével állítják be a kívánatok értékre A borokat válogatják, házasítják (fajtaválogatások, cuveek) A borokat palackozás előtt szűrik, hőkezelésnek teszik ki, hogy ne a palackban csapódjon ki a borkő vagy a fehérje A minőségi borokat csak palackosan érdemes piacra vinni (lényeges a minél nagyobb hozzáadott érték)

25 A különleges minőségű borok, a barrique borok A barrique szó Franciaországban elterjedt, meghatározott űrtartalmú (225 literes) fahordót jelent. Az 1980-as évek eleje óta divatirányzattá vált e borkészítési technológia, amelynek alappillérei a speciális készítésű tölgyfahordó és a kíméletes oxidáción alapuló borkezelés és érlelés A hordógyártás műveletei közül kiemelt jelentőségű az égetés, amikor a fa lignin és hemicellulóz anyagai átalakulnak. Az elkészült fahordót nem „avatják be” a betöltött bor a hordó fájának anyagait kioldja. A kioldható koncentráció függ a barrique hordó korától. A bor illat- és ízvilága kiegészül a fa jellegzetes anyagaival és gazdagabbá válik. A neves termelők a hordót 3 év után lecserélik. Végezetül hangsúlyozni kell, hogy barrique érlelésre csak nagyon jó minőségű, válogatott borok, illetve mustok alkalmasak. A technológiát kiegészítik a barrique érlelést követő tudatos házasítások a különböző fogyasztói ízlés kiszolgálásához. Ehhez tartozik még 1 – 2 éves palackérlelés is.

26 A különleges minőségű borok, a barrique borok Termelő Hordóár (Ft) Hordónagyság (liter) Hordóár/liter (Ft) Hányszor használja a hordót Mennyi ideig érlel egy tételt (hónap) Évente hányszor tölti fel a hordókat Palackonkénti hordóköl tség (Ft) 1. pincészet , pincészet , pincészet , pincészet , a vizsgált pincészetek átlaga306,02 63,57 forrás: saját kalkuláció

27 A különleges minőségű borok, a barrique borok Termelő Hordóár (Ft) Egyéb többletköltsé g palackonkén t (Ft) Palackonkén ti többletbevét el (Ft) Többletjöv edelem palackonk ént (Ft) Többletjöve delem az első évi érlelésből (Ft) Többletjöved elem a második évi érlelésből (Ft) Többletjöved elem a harmadik évi érlelésből (Ft) Többletjöved elem a negyedik évi érlelésből (Ft) Többlet jövedel em összes en (Ft) 1. pincésze t pincésze t pincésze t pincésze t forrás: saját kalkuláció

28 A borászatok vezetőinek véleménye a barrique bor készítéséről Sok borász véleményét összegeztem ezzel a speciális érlelési móddal kapcsolatban. A borászok véleményei sokban különböztek mind érzelmi, mind gazdaságossági tekintetben. A sokféle nézet közül néhány dologban a pincészetek vezetői egységes álláspontot képviselnek. Egyrészt barrique hordóban csak kiváló minőségű, lehetőleg hozamkorlátozott szőlőből készült bort szabad érlelni, mert a piacon csak a különleges borok (presztizsborok) barrique változatára van igény. A másik nagyon fontos dolog, hogy egy komoly pincészet esetében a piacon való megjelenésnek alapvető feltétele, hogy rendelkezzenek ilyen típusú borokkal is. Ezen felül a piacbővítésre is egy kiváló lehetőség a barrique bor. Egyes borászok felfogásában ezek a borok csak a piacon való jelenlét feltételeként vannak számontartva, nagy gondot okoz számukra a hordók magas bekerülési értéke, hogy 3-4 év múlva szinte maradványérték nélkül kell leselejtezniük a hordókat. Sok kis borászat nagy adósságterheket göngyöl maga előtt, így számukra komoly problémát jelent, hogy a borok ezzel a technológiával még később értékesíthetőek, nehezen küszöbölik ki a technológiából eredő forgóeszközlekötést. A kis pincészeteknek fajlagosan több a költségük a minőségvizsgálatokkal, a különböző borok egyenkénti bizonylatolásával, tárolásával és a munkaszervezést (magas élőmunkaigény) is nehezebben oldják meg.

29 A szőlőfeldolgozás költség és jövedelemoldala Lényeges dolog, hogy vásárolt szőlőből, vagy saját termésből készítünk bort A borászatok egy része újbort is vesz, azt kezeli, alakítja, házasítja Komoly költségoldala van a borok tárolásának, érlelésének (munka és tőkelekötés) Magas minőségű bort csak drága (dekoratív) palackban, drága dugóval lezárva, minőségi címkével ellátva érdemes előállítani

30 Pályázatok, támogatások Az uniós csatlakozás előtt lehetett pályázni gép és épületberuházás támogatására (eleinte 25%, majd a SAPARD pályázatoknál 40%), és ugyanígy a szőlőtelepítést is támogatta a minisztérium Jelenleg az AVOP pályázatok futnak gép és épületberuházásra (új pályázatot most nem lehet beadni, a beadottakat bírálják el) A szőlőtelepítést csak felújítás esetén támogatják, de nagyon kis mértékben A területalapú támogatások uniós része jár a szőlőültetvényekre is Az agrárkörnyezetgazdálkodási programban lehet pályázni integrált ültetvény célprogramra és errózióvédelemre

31 Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "A szőlő- és borágazat szervezése és ökonómiája Tamási Balázs Ph.D. hallgató Kaposvári Egyetem 2005."

Hasonló előadás


Google Hirdetések