Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az új felnőttképzési törvényi változások az uniós projektek tükrében.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az új felnőttképzési törvényi változások az uniós projektek tükrében."— Előadás másolata:

1 Az új felnőttképzési törvényi változások az uniós projektek tükrében

2 Projekt tevékenységek os projektekben - a foglalkoztatással szerves egységben megvalósított (munkaviszonyon alapuló) - iskolarendszeren kívüli, - a kulcsképességek fejlesztésével összekapcsolt, - OKJ-s szakképesítést nyújtó, vagy munkakör betöltéséhez szükséges, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesítő végzettség megszerzésére irányuló képzés, amelyet - Alaposan előkészített kiválasztás után - Pályaorientáció, - Felzárkóztatás vagy ismeret-felújítás, - Motiválás előz meg, és kísér, - A foglalkoztatottak egyéni pszichoszociális problémáinak megoldását segítő folyamatos szolgáltatás(ok) egészít(enek) ki, - A projektből kilépők elhelyez(ked)ése követ, végül - Nyomon követésük, utógondozásuk zár le.

3 Támogatható tevékenységek köre A célcsoport bevonásához, felkészítéséhez kapcsolódó tevékenységek: 1.Célcsoport elérése, toborzása 2.Célcsoport kiválasztása 3. Célcsoport bevonása 4.Célcsoport felkészítése a projektben való részvételre, képzésre, foglalkoztatásra, tartós elhelyezkedésre (pl.: önismeret, személyiségfejlesztés, csapatépítés, tanulási- és munkamotiváció, pályaorientáció, munkaerő-piaci, álláskeresési képességek, készségek fejlesztése, vállalkozói ismeretekre, szociális szövetkezet alakítására való felkészítés stb.)

4 Kötelezően megvalósítandó szakmai tevékenységek 1. a tranzit típusú (azaz foglalkoztatással egybekötött képzési) program megvalósítása az építőipar területén, 2. a képzést sikeresen elvégzők minimum 25%-nak építőiparhoz tartozó OKJ-s szakképzettséghez való hozzájuttatása, 3. támogatott foglalkoztatás idejének felével megegyező továbbfoglalkoztatás biztosítása 4. a célcsoport tagjainak képzésben és foglalkoztatásban tartását szolgáló személyre szabott szolgáltatások biztosítása 5. nyílt munkaerő-piaci reintegráció elősegítése.

5 Az ajánlattételre történő felkérésnek és a beérkezett ajánlatoknak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: 1. a feladat meghatározása olyan részletezettséggel, amely alapján szakmailag és pénzügyileg megalapozott ajánlat nyújtható be; 2. jelen Útmutatóban foglaltakkal összhangban annak ismertetését, hogy mely feltételek fennállása esetén alkalmas az ajánlatot tevő szolgáltató a szerződés teljesítésére. Különös tekintettel a képzésekkel kapcsolatos azon követelményre, hogy a szolgáltatónak a támogatás (képzés) teljes időtartamára érvényes Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) által igazolt intézmény-akkreditációval, valamint a felnőttképző intézménynek a Munkaügyi Központ által az adott képzésre kiadott regisztrációval kell rendelkeznie; 3. az ajánlatok értékelésének szempontjai és módszere.

6 Képzéssel szembeni elvárások A célcsoport tagjaival (teljes vagy részmunkaidős) munkaszerződést és felnőttképzési szerződést kell kötni. A projektrésztvevőknek a foglalkoztatással egybekötött képzés időtartamára számítva legalább a kapcsolódó jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabért (minimálbért) kell biztosítani. A képzésbe bevontak min. 25%-nak kötelező a szakmai OKJ-s (építőipari) képzés megszerzése. A projekt keretében megvalósítani kívánt bármely oktatási-, képzési- és tréning tevékenység (a továbbiakban: képzés) kizárólag a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban: FAT) által akkreditált képző intézménytől vehető igénybe. Képzésnek minősül az a felnőttképzési tevékenység, amelynek célja meghatározott képzettség megszerzése, kompetencia elsajátítása általános-, nyelvi- vagy szakmai képzés, továbbá tréning keretében. Az intézményi akkreditációnak érvényesnek kell lennie a képzés teljes időtartamára. Amennyiben az intézményi akkreditáció érvényességi ideje nem fedi le a képzés teljes időtartamát, úgy a képzés teljesítése a projekt keretében nem ismerhető el, a kapcsolódó indikátorok nem fogadhatóak el és a képzés költségeihez (sem a közvetlen, sem a járulékos költségekhez) támogatás nem nyújtható.

7 A felnőttképzési intézmények  A felnőttképzési tevékenységet folytató jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni cégekre, egyéni vállalkozók.  A gyakorlati képzést szervező és a gyakorlati képzést folytató szervezetek.

8 Mit tekintünk a felnőttképzési tevékenységnek – képzési körök  A felnőttképzési intézmények felnőttképzésben résztvevők számára nyújtott iskolarendszeren kívüli képzésére irányuló tevékenysége : a) a szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (a továbbiakban: OKJ) megszerzésére irányuló szakmai képzés, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb szakmai képzés, c) általános nyelvi képzés és támogatott egyéb nyelvi képzés, d) az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb képzés;

9 Belső képzés  A munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés;  A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény szerinti szakképzési hozzájárulásnak a szakképzési hozzájárulásra kötelezett által a saját dolgozói képzésére elszámolható része terhére megvalósuló képzés.  Nem lehet OKJ-s, valamint általános nyelvi képzés.  A belső képzés szempontjából munkavállaló a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben munkavállalóként meghatározott személy.

10 Felnőttképzést kiegészítő tevékenység  Leánykori nevén: felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás  Olyan tevékenység, amely  a felnőttképzésben folytatott képzések egyénre szabott kialakításának elősegítésére irányul;  a képzés hatékonyságának javítására irányul;  a munkavállalás elősegítésére irányul;

11 Mire nem terjed ki a törvény…  Az intézményeknek az OKJ megszerzésére irányuló és az államilag elismert nyelvvizsgára felkészítő képzések befejezését követő vizsgaszervezésre és vizsgáztatásra irányuló tevékenységére.  Az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint létrejött jogi személyre.  A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján szervezett képzésre, továbbképzésre.  A pedagógus továbbképzésekre  Az egészségügyről szóló törvény szerinti ágazati szakmai képzésekre.  A hatósági jellegű képzésekre.  Az állami felnőttképzési intézmény jogszabályban meghatározott kötelező állami feladatai ellátásának keretében szervezett képzéseire  Az igazságügyi alkalmazottak képzésére, továbbképzésére.

12 Új fogalmak  Képzési tevékenység: szervezetten megvalósuló, célirányos kompetenciakialakítás és kompetenciafejlesztés.  Egyéb képzés: Olyan képzés, amely az általános műveltség növelését, vagy megnevezhető szakképesítéshez nem köthető kompetenciák fejlesztését célozza, hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához.

13  Egyéb szakmai képzés: olyan, államilag nem elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzés, amely valamely foglalkozás, munkakör vagy munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul. A fogalmak valamennyit finomodtak, de a felnőttképzési törvény fogalomhasználata nem került új alapokra.

14 Engedélyezés  Felnőttképzési tevékenység határozatlan időre szóló engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában végezhető.  Az engedély célja annak biztosítása, hogy a felnőttképzést folytató intézmény a felnőttképzési tevékenységét az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott magasabb minőségi követelményeknek megfelelően végezze.

15 Az engedélyező és az engedélyezés  Az engedély kiadására, módosítására, kiegészítésére irányuló kérelmet, vagy az engedély kiegészítésére irányuló bejelentést a hatóságnál kell benyújtani.  Az engedélyezési eljárásra egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény – KET - rendelkezéseit kell alkalmazni - hatósági eljárás.

16 Engedélyezés és nyilvántartás  Az engedéllyel rendelkező intézmények szerepelnek a nyilvántartásban.  A nyilvántartás tartalmazza  A képzési kör megjelölését  A képzési programokat  A felnőttképzési szolgáltatásokat  Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény esetén a kérelmet és bejelentést az intézmény nyújtja be a hatósághoz. 

17 Az engedély módosítása, vagy kiegészítése  A hatóság az engedély módosításával az intézmény engedélyét új képzési körrel bővíti.  Az engedély kiegészítésével az intézmény engedélyében szereplő képzéseit – az engedélyben megjelölt képzési körön belüli – új képzéssel bővíti.

18 Engedély annak az intézménynek adható amely rendelkezik  A tv-ben meghatározott tartalmú, a kérelmében szereplő képzésekhez kidolgozott és felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő által előzetesen minősített képzési programmal ;  a kérelmében szereplő képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel ;  szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel

19 A működés során betartandó követelmények  Felnőttképzési tevékenységét az engedélyezett képzéseihez kidolgozott képzési programnak megfelelően kell folytatnia,  Minden felnőttképzésben részt vevő felnőttel felnőttképzési szerződést kell kötnie,  Gondoskodnia kell a személyi adatok megfelelő kezeléséről,  Eleget kell tennie tájékoztatási kötelezettségének,  Gondoskodnia kell az általa meghatározott minőségcélok évente történő felülvizsgálatáról és szükség szerinti módosításáról,

20 A működés során betartandó követelmények  A képzések befejezését követően - a támogatott képzések esetén - a támogatást nyújtó bevonásával mérnie kell a képzésben résztvevők elégedettségét,  Oktatói minősítési rendszert kell működtetnie,  Az előzetes kompetenciamérést OKJ-s és nyelvi képzések esetén kötelezően, egyébként a jelentkező kérésére, az egyéb szakmai és egyéb képzések esetén a képzésre vonatkozó támogatási szerződés kötelező előírása alapján kell biztosítania,

21  vezetnie kell a képzés megvalósításával összefüggő, a tv-ben meghatározott dokumentumokat,  felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást kell nyújtania.  az OKJ-s képzések esetén a gyakorlati képzést a szakképzésről szóló törvény szerint meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények alapján, és a gyakorlati foglalkozás teljesítésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kell szerveznie A működés során betartandó követelmények

22  ha nem rendelkezik feltételekkel, a gyakorlati képzés megvalósítására szerződést köt a gyakorlati képzést folytató szervezettel.  felnőttképzési információs rendszert kell működtetnie,  ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszert kell működtetnie,  a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie

23 Felnőttképzési szerződés – ami új  Tartalmaznia kell  A képzési csoport  képzésének kezdési időpontját,  haladásának modulokra, tananyagegységekre vagy tantárgyakra bontott, óraszám és helyszín szerinti ütemezését,  képzése befejezésének tervezett időpontjára vonatkozó adatokat, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását.

24 Felnőttképzési szerződés – ami új  Tartalmaznia kell  a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölését: tanúsítvány, igazolás, stb.  A felnőttképzést folytató intézmény OKJ-s képzéseihez kapcsolódó vizsgadíjat csak a vizsgára történő jelentkezéskor kérheti a képzésben résztvevőtől.  A felnőttképzést folytató intézmény a képzési díjat egyösszegben köteles meghatározni a felnőttképzési szerződésben, továbbá a felnőttképzési szerződésben feltüntetett képzési díjon felül más jogcímen – kivéve a vizsgadíjat és a javítóvizsga díját – további díjat vagy költséget nem állapíthat meg a képzésben résztvevő terhére.

25 Felnőttképzési biztosíték  Célja a felnőttképzésben részt vevő képzése befejezésének biztosítása  A felnőttképzést folytató intézménynek a szerződés megkötésének időpontjától kezdődően az engedélyezett képzéseinek befejezéséig kormányrendeletben meghatározott vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie.  igazodnia kell a felnőttképzést folytató intézmény engedélyezett képzéseinek számához.  a biztosíték mértéke, a hozzáférés módja a szerződés része;

26 Elektronikus adatszolgáltatás képzésenként kiterjed  A felnőttképzést folytató intézmény megnevezésére, székhelyére, az engedély megszerzésének időpontjára és számára – változás azonnal bejelentendő;  a képzés megnevezésére  a képzési csoport - a képzés első képzési napját megelőző harmadik napig  képzésének első képzési napjára,  haladásának napokra, időpontokra és helyszínekre bontott, óraszám szerinti ütemezésére,  képzése befejezésének tervezett időpontjára,  résztvevőinek számára,

27 Elektronikus adatszolgáltatás képzésenként kiterjed  a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölésére  a képzésben részt vevők elégettség-mérésére vonatkozó adatokat szolgáltatja - a képzés befejezését követő tíz napon belül.

28 Felnőttképzési dokumentumok  Képzési program  A képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását igazoló dokumentumok  Jelenléti ív és az elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentum  A képzés megkezdéséhez és folytatásához szükséges feltételeket igazoló dokumentumok +személyi adatok  Felnőttképzési szerződés  Haladási napló – hiányzást is dokumentálja;  Követelmények teljesítését igazoló dokumentum, és az átvételét igazoló dokumentum;  Személyi és tárgyi feltételeket biztosító szerződések  Az oktatók foglalkoztatásával összefügg dokumentumok  Statisztikai adatszolgáltatás megtörténtét igazoló dokumentumok.

29 Tájékoztatási kötelezettség  Engedély szám = nyilvántartási szám  A nyilvántartási számra vonatkozó kötelezettség ugyanaz, mint eddig: A tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban, valamint a képzéssel kapcsolatos üzleti dokumentumokon folyamatosan használni, arról ügyfeleit tájékoztatni, tevékenységéről közreadott írásos tájékoztatójában, programfüzetében szerepeltetni, és az ügyfelek által jól látható módon kifüggeszteni.

30 Nyilvánosság  Ügyfelek részére folyamatos hozzáférést biztosít:  a felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatóhoz;  a képzési programhoz  A szakképesítésért felelős miniszter részére  Az OKJ szerinti szakképesítések és egyéb szakmai képzések esetén az OKJ-ban szereplő szakmacsoport szerint biztosít hozzáférést a programokhoz és tájékoztatóhoz.

31 Ellenőrzés  Felnőttképzési szakértő és programszakértő bevonásával – OKJ-s képzés esetén kamarai szakértő bevonásával;  Két évente, de szükség szerint;  Tevékenységét kezdő intézményt évente ellenőrzik;  Nem a feltételeknek megfelelően végzi képzési tevékenységét – minimálbér 5-10 –szerese;  Nem lehet kevesebb 8-szorosnál, ha súlyosabbnak minősül a jogszabálysértés;  Engedély nélkül végzett tevékenység esetén 8-10-szeres (3 hónap, 100 fő meghaladása esetén 10-szeres)  Változás: Megszűnik a mérlegelési jogkör;  év eltiltás ismételt jogszabálysértés esetén.

32 Ellenőrzés és támogatás  A hatóság az ellenőrzése során a támogatással összefüggésben tapasztalt jogszabálysértésről, szabálytalanságról értesíti a támogató szervet a szükséges intézkedések megtétele céljából.

33 Jogszabályok  56/2013 (XII. 4.) NGM rendelet  58/2013 (XII.13.) NGM rendelet  59/2013 (XII.13.) NGM rendelet  393/2013 (XI.12.) Kormányrendelet

34 Az engedélyezésre vonatkozó szabályozás tartalma  A felnőttképzésitevékenység folytatásáhozszükséges engedélyezésieljárás,  A követelményrendszer részletes szabályai,  A kérelem és bejelentés adattartalma és benyújtásának részletes szabályai,  A vagyoni biztosíték formái, mértéke és felhasználásának szabályai,  Az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályok  A nyilvántartásból való törlés eseteit,  A felnőttképzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények  Az engedéllyel rendelkező intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályok.

35 35 Átmenet  A évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) alapján intézményakkreditációval, vagy programakkreditációval rendelkező intézmények akkreditációja augusztus 31-ig megfelel az e törvény alapján kiadott engedélynek.  A augusztus 31. napján a felnőttképzési nyilvántartásban szereplő képzéseik alapján.  Amennyiben augusztus 31-e után lejár az akkreditációja, el kell indítania az engedélyezési eljárást.

36 Átmenet II.  Ha januárja után akkreditált intézmények március 31-ig a augusztus 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alapján indíthatnak képzést  A képzés indításának a felnőttképzést folytató intézmény által megtartott első képzési nap minősül.  Az ellenőrzési is a augusztus 31-én hatályos szabályok szerint történik.

37 Átmenet - programok  A felnőttképzést folytató intézményeknek az akkreditált felnőttképzési programok nyilvántartásában augusztus 31. napján szereplő képzési programjai augusztus 31-ig, a január 1-jét követően programakkreditációt szerzett intézmények esetében március 31-ig megfelelnek az e törvény szerint a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedély kiadásának feltételeként a képzéshez előírt képzési programnak.

38 Átmenet és támogatott képzések  A felnőttképzési intézmények a szeptember 1-e előtt létrejött támogatási szerződés alapján végzett képzéseket a képzés megvalósítására a támogatási szerződésben megállapított időtartam végéig az Fktv augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerint folytathatják le.  A támogatási szerződés létrejöttének időpontjában intézmény-akkreditációval és a vonatkozó képzésekre program-akkreditációval rendelkező intézmények akkreditációja – az akkreditációs tanúsítványban szereplő hatálytól függetlenül – a képzések befejezéséig tart.  Az ellenőrzés is a augusztus 31-i szabályok alapján történik.

39 Vegyes képzés – nem távoktatás  Távoktatás: az oktatásnak az a formája, ahol a résztvevő a képzési idő több mint felében egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a képzési idő kevesebb mint felében pedig konzultációkon vesz részt.  Ami nem ilyen, az nem távoktatás – vegyes képzés.

40 Köszönöm a figyelmet! Magyar Mariann képzési szakterületi tanácsadó Miskolc, február 17. Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az új felnőttképzési törvényi változások az uniós projektek tükrében."

Hasonló előadás


Google Hirdetések