Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Államháztartási szakon (kötelező tematika szerint) 12 kreditpont Készítette: Szamkó Józsefné 2013.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Államháztartási szakon (kötelező tematika szerint) 12 kreditpont Készítette: Szamkó Józsefné 2013."— Előadás másolata:

1 államháztartási szakon (kötelező tematika szerint) 12 kreditpont Készítette: Szamkó Józsefné 2013.

2  1.A számvitelről szóló évi C. törvény (Szt.) módosításai 1.1. Jogszabályok  évi CXLVII. törvény: a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról; I.Aktuális számviteli kérdések 2

3  évi CLXXVIII. törvény: egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról;  évi CCVIII. törvény: egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról; 3

4 1.2. Az Szt. módosításának céljai  új vállalkozási formák megjelenése;  értelmezési szabályok pontosításai;  adminisztrációs terhek csökkentése;  nemzetközi számviteli standardokhoz történő igazodás;  értékelési szabályok változása. 4

5 1.3. Az Szt. változásai és költségvetési szervek kapcsolata  A módosításokból a költségvetési szervek alkalmazhatják a következő témaköröket • Értelmező rendelkezésekből :  jelentős összegű hiba;  megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba fogalom megszűnése; 5

6 • Beszámoló készítési kötelezett- ség részből:  az államháztartásra vonatkozó eltérő szabályok kiterjesztése az Szt. teljes egészére; • Mérlegsorok tartalmi előírásai- ból:  szellemi termékek fogalmának pontosítása;  készleteknél új kategória beiktatása (áruk időleges saját célú használata); 6

7 • Mérlegtételek értékelési szabályainál:  közműszámláknál pontosítás; • Számviteli bizonylatoknál:  elektronikus dokumentum részletesebb leírása; • Számviteli szolgáltatásokkal összefüggő új szabályok (Ezek részletes ismertetése az I/3. pontban egységesen a költségvetési szerveket érintő sajátos számviteli változásokkal együtt) 7

8  A módosításokból a költségvetési szervek eltéréssel alkalmazhatják a következő témaköröket • tartósság fogalma; • házipénztári készpénz záró- állományának meghatározási szabályai. 8

9  A módosításokból a költségvetési szervek nem alkalmazhatják a következő témaköröket • mikróvállalkozói egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó szabályok; • forgóeszközhitelek árfolyam- veszteségének elhatárolása; • konszolidációs mentesítés tőzsdei kibocsátóknál; 9

10 • skontó elszámolási korlát; • támogatások feloldásának elszámolási szabályai; • egyéb elszámolási szabályok  kényszertörléssel összefüggés- ben;  üzembe helyezés időpontjánál;  közzétételi kötelezettségnél. 10

11 1. 4. Hatályba lépés időpontjai  évben már alkalmazható előírások pl. • házipénztári készpénz záró- állományának meghatározási szabályai; • közüzemi számláknál; 11

12 • tartósság fogalma; • számviteli önellenőrzés összeghatára; • átmenetileg használatba vett áruk; • forgóeszközhitelek árfolyam változása; • scontó elszámolása. 12

13  január 1-jétől alkalmazható előírások pl. • mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló 13

14 14 2.A könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének átalakítása  Szt §-152/B. §-ig „Számviteli szolgáltatás” lényege • költségvetési szervekre vonatkozó előírások  150. §;  151. § (3)-(14) bekezdés;

15 15 • költségvetési szervek eltéréssel alkalmazhatják  151. §; • nem alkalmazhatják  151. § (2) bekezdés;  151/A-152/B. §;

16  93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet új előírásai a költségvetési szerveknél 12 kreditpont kötelező tematika szerint államháztartási témakörökből Választható 4 kreditpont Szakmai kiadvány max. 2 kreditpont Szakmai szervezeti tagság max. 2 kreditpont Más szakirányon (4 kreditpont) vagy más nem államháztartási témakörökben előadás pl. adózás (4 kreditpont) Kötelező Összesen 16 kreditpont 16

17  A választható részénél összesen 4 kreditpontot kell összegyűjteni, ennek belső tartalmára nincs megkötés! 17

18 18 A szakmai szervezet tagja lehet természetes személy természetes személy foglalkoztatója Feltételek: • a továbbképzési évben 3 hónapot meghaladóan és a továbbképzési év utolsó napján is tagja a szakmai szervezetnek Feltételek: • a továbbképzési évben 3 hónapot meghaladóan és a továbbképzési év utolsó napján is tagja a szakmai szervezetnek; • a foglalkoztatója nevében joga van a szakmai szervezet által szervezett szakmai konzultációban, képzéseken, szakmai rendezvényeken részt venni.

19 Szakmai kiadvány (2 kreditpont) A szakmai kiadványok esetében a kreditpont-minősítő eljárásban a kreditpont megállapítás feltételei a kiadványokat kiadó szervezetek részére a következő:  a minősítést kérelmezni kell,  a kiadványokat a releváns szakmai tartalom, az aktualitás, a terjedelem, a tartalom és terjedelem összhangja, valamint az elméleti és gyakorlati jelleg alapján kell minősíteni, 19

20  szakmai folyóiratoknál a kreditpont érték legalább féléves előfizetés esetére állapítható meg. A továbbképzésre kötelezett esetében a kreditpont akkor adható meg, ha  a természetes személy a kiadvány megvásárlását igazolja. Ez az igazolás az egységes Kormányzati Portálon az erre, rendszeresített internetes felületen történik. Ennek adatai: • név, 20

21 • regisztrációs szám, • a kiadvány vásárlásáról szóló számla másolata.  a számla akkor fogadható el, ha az a kiadvány egyértelmű beazonosítását lehetővé teszi, valamint tartalmazza a kiadványt felhasználó továbbképzésre kötelezettek nevét, és regisztrációs számát; 21

22  a számlán szereplő minősített kiadvány egyes példányai alapján legfeljebb 3 fő továbbképzésre kötelezett részére lehet a kreditpontokat elfogadni. 22

23 Egyéb továbbképzések Az államháztartási szakterületen a 12 kötelező tematikán alapuló kreditponton túlmenően a 4 kreditpontot nem kötelező szakmai kiadvánnyal és szakmai szervezeti tagsággal megszerezni. Ezt a 4 kreditpontot meg lehet szerezni:  más szakterületre vonatkozó képzéssel [pl. vállalkozási, egyéb szervezet (non-profit)]; 23

24  államháztartási területen meghirdetett és akkreditált olyan képzésekkel, melyeket a kötelező tematika nem tartalmaz;  Kormany.hu;  átmeneti szabály a kötelező tematika szerinti képzés az államháztartási területen január 1-jéig hatályos. 24

25 25 3.A költségvetési szervek évre vonatkozó számviteli szabályainak módosítása (74/2013. (III. 11.) Korm. rendelettel)  Módosítás céljai: • az államháztartás információs igényeinek biztosítása; • az ellenőrző szervek által feltárt problémák rendezése;

26 26 • a költségvetési szerveket érintő jogszabályi változásokkal összefüggő számviteli változások megjelenítése  A számvitelről szóló évi C. törvény (Szt.);  Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény;

27 27  A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény;  A helyi adókról szóló évi C. törvény;  Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény;  Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény;

28 28  A Magyar Könyvvizsgáló Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyelet- ről szóló évi LXXV. törvény;  Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (Áht.);  Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.);

29 29  Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény (Stabilitási törvény);  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (Mötv.);

30 30  A központosított illetményszámfejtés szabályairól szóló 422/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet;  Az elemi költségvetésről szóló 10/2013. (III. 13.) NGM rende- let;  A gépjárműadóról szóló évi LXXXII. törvény;

31 31 4.Hatályba lépés  Szt. szerinti hatályba lépések I/1.4. pont szerint;  74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet • kihirdetését követő napon (III. 12.).

32 32 5.Az Áhsz. hatálya alá tartozókat érintő változások  helyi önkormányzatok társulásaira és azok költségvetési szerveire (új)!  térségi fejlesztési tanácsok és költségvetési szerveire (szervezetei helyett)

33 33 6.Értelmező rendelkezések  Szellemi termék nek (Szt-ből) minősülnek a megszerzett, előállított • iparjogvédelemben részesülő alkotások (pl. szabadalom, know- how); • szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (pl. szoftver). • Jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak. Független a használatba vétel időpontjától!

34 34  Tartósság (Szt-ből eltéréssel) A mérleg fordulónapi értékelés során tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha • a múltbeli tények; • vagy a jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll; • akkor is tartós a különbözet – függetlenül az időtényezőtől – ha az véglegesnek minősül.

35 35  Jelentős összegű hiba (Szt-ből) Jelentős összegű hibának minősül, ha annak összege meghaladja az ellenőrzött év mérlegfőösszegének 2%-át, illetve, ha a mérlegfőösszeg 2%-a nem haladja meg az 1 millió Ft-ot, akkor az 1 millió Ft-ot  Megbízható és valós összképet lényegesen befolyásoló hiba fogalomkör hatályon kívül helyezése

36 36  Támogatásértékű bevétel (Ávr- ből) Az államháztartás szervezetétől ellenérték nélkül, végleges jelleggel kapott bevétel (működési és felhalmozási célú) • kivételek: Áhsz. 5. § 13. pont a-d) alpontok.

37 37  Támogatásértékű kivétel (Ávr-ből) Az államháztartás szervezete számára, ellenérték nélkül, végleges jelleggel nyújtott támogatások és más kifizetések (működési és felhalmozási cél). • kivételek: Áhsz. 5. § 13a. pont a- d) alpontok.

38 38  Repó, fordított repóügylet (Szt- ből) Minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett, meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az

39 39 ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repóügylet) vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadék repóügylet). Az óvadéki repóügylet a valódi penziós ügyletek szabályai szerint, a szállításos repóügylet a nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra.

40 40  Fedezeti ügylet (Szt-ből) Olyan kockázat fedezeti céllal kötött származékos, illetve valutára, devizára vonatkozó azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából adódó nyitott pozíció, várható árfolyamveszteség, illetve kamatveszteség kockázatának fedezetére szolgál vagy amelynek várható jövőbeni pénzáramlása,

41 41 illetve az abban bekövetkező változások egy vagy több fedezet ügylet jövőbeni pénzáramlásában bekövetkező változások kockázatának fedezetére szolgál. A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet vagy ügyletek eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást

42 42 ellentételező nyereség és veszteség, vagy jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egymást ellentételező pénzkiadások és pénzbevételek.

43 43  Cash-flow fedezeti ügylet (Szt- ből) valamely fedezett ügyletből eredő mérlegbeni eszközhöz vagy kötelezettséghez (ideértve az azokkal összefüggő kamatfizetéseket is), illetve áru vagy pénzügyi eszköz leszállításával teljesülő (leszállítási) határidős, opciós ügylethez vagy swap ügylethez, továbbá előre jelzett ügylethez kapcsolódó

44 44 jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamely konkrét pénzáramlásban bekövetkező kockázat. Opció: a Ptk-ban nevesített adás- vétel speciális esete, amely a jogosult egyoldalú nyilatkozatával létrehozza a felek között az adás-vételt.

45 45 Swapügylet: valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adás-vételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után.

46 46 7.Beszámolási kötelezettség változásai  önállóan működő és önállóan működő és gazdálkodó közötti együttműködés, önálló elemi beszámoló és könyvvezetés;  adósságrendezési eljáráshoz kapcsolódó beszámoló-készítési kötelezettség és az Áhsz. kapcsolata [Áhsz. 7. § (8) bekezdés].

47 47 8.Számviteli politika és a kapcsolódó szabályzatok változásai  Számviteli politika • a megbízható és valós helyzetet tükröző információk körének törlése a kötelező szabályozási elemek közül (Szt. szabály); • jelentős összegű hiba-határ módosulása.

48 48  Önköltségszámítási szabályzat • humán egészségügyi szolgáltatással összefüggő mentesség megszüntetése.  Pénzkezelési szabályzat • zárópénzkészlet törvényi előírásának hatályon kívül helyezése (2012. XII-től  Szt. szabály); • önkormányzati alrendszerben a likvidhitelhez kapcsolódó változások  csak önkormányzatok  Stabilitási törvény.

49 49  Értékelési szabályzat • tartósság fogalmának kibővítése; • követelések értékelésénél  kölcsönök értékelése  jogszerű fizetési igény  nem esedékes kamatok könyvelése  0. számlaosztály.

50 50 9.Mérlegtételekre vonatkozó tartalmi előírások változása  Befektetett eszközök • Befektetett pénzügyi eszközök  tartós részesedéseknél  tartós társulási részesedések kimutatása  eszköz átadás a társulásnak  üzemeltetés, kezelésbe adás, vagyonkezelésbe adás (16. számla)

51 51  Forgóeszközök • Készletek (áruk)  bemutató termi készletek  már 2012-ben is hatályos  lehetséges átsorolás is  értékesítési cél vizsgálata. • Követelések  Rövid lejáratú visszatérítendő támogatásokkal történő kiegészítés.

52 52 • Pénzeszközök  idegen pénzeszközök (9. melléklet 3d. alpont)  óvadéki repó-ügyletek;  fedezeti ügyletek. (Áhsz. tükörben nincs külön számla csak a részletes Segédletben.)

53 53  Kötelezettségek • Hosszú lejáratú kötelezettségek  pénzügyi lízing  finanszírozási műveletek;  hosszú lejáratra kapott kölcsönök  visszatérítendő támogatásokkal történő kiegészítés.

54 54 • Rövid lejáratú kötelezettségek  kötvénykibocsátás  külön mérlegsoron;  egyéb rövid lejáratú kötelezettségekből, átkerült a pénzügyi lízing a hosszú lejáratúba főkönyvi számla helyett 437. főkönyvi számlára.

55 55 • Passzív pénzügyi elszámolások  megszűnt a továbbadási célú bevétel  helyette átfutó bevétel és átfutó bevétel megtérülése  487. főkönyvi számla törlése  az év végi átvezetési kötelezettség megmaradt.

56 56 10.Könyvvezetési szabályok változásai  Pénzeszközöknél • repó ügyleteknél  csak önkormányzatok  Finanszírozási tételeknél (Áht. 73. §) • új elszámolási módot jelent  maradvány igénybevételek funkcionális osztályozás szerint  99721;

57 57  költségvetési támogatási bevétel funkcionális osztályozás szerint   költségvetési szerv;  fejezeti kezelésű előirányzat;  önkormányzati alrendszerben.

58 58  Főkönyvi számlák változásai • könyvelés menete  nyitás I. 1. régi számlaszámon; • átvezetés legkésőbb március 31- ig  egyszerűsítések.

59 59 11.Költségvetési beszámolóra vonatkozó változások  könyvviteli mérleg tagolásának változása • készleteknél új sor (áruk, betétdíjas göngyölegek, közvetített szolgáltatások); • követelés fejében átvett eszközök, készletek; • kötelezettségeknél  hosszú lejáratú kötelezettségeknél;  rövid lejáratúnál.

60 60  Pénzforgalmi jelentés • tájékoztató adatok körének kibővítése  választott önkormányzati tisztviselők  tiszteletdíj és költségtérítés  lejárt szállítói tartozások  késedelem mértéke szerint (napokban) • űrlapok  csak elemi beszámolóban  új tagolás (Áht. 73. §)

61 61  Maradvány-kimutatások • előirányzat-maradvány  5%-os vállalkozási tevékenység sor törlése • vállalkozási maradvány  befizetési kötelezettség alapjánál pontosítás  „visszaforgatás” miatt  Kiegészítő melléklet • Új önkormányzati űrlapok pl. tárgyév június 30-ai iparűzési adóerőképesség bemutatása

62 62 12.Könyvvizsgálati kötelezettség  kizárólag egészségügyi szolgáltatóknál;  önkormányzatoknál megszűnt a kötelező könyvvizsgálat;  pályázatok elszámolásánál az adott szerződés szerint.

63 63 13.Sajátos feladatok évben  társulások átalakulása (Mötv.);  közös hivatalok megalakulása (Mötv.);  szociális intézmények állami átvétele;  köznevelési törvényből, állami átvételből adódó feladatok;  víziközmű vagyon átvétele.

64  64

65  1.Az új Áhsz. céljai  egységes számviteli szabályok az államháztartás egészére;  a bevételek és kiadások azonos módon történő elszámolása;  a vagyonváltozás és vagyonértékelés azonos módon történő elszámolása; II.Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (új Áhsz.)  január 1-jétől 65

66  a költségvetési és a vagyon tételek konszolidálhatósága;  egységes kimutatások elkészítése az államháztartás valamennyi bevételére, kiadására, a nemzeti vagyonra;  egyes tevékenységek teljesítményé- nek, eredményességének, önköltségének mérésére szolgáló eszközök biztosítása. 66

67 67 2.Megvalósítás módjai  minden államháztartási szervezetre egységesen kiterjed  nincs külön kormányrendelet: • nemzetgazdasági elszámolásokra; • tulajdonosi joggyakorló szervezetekre;  kétféle számvitel bevezetése, ezek különböző szempontok szerinti megkülönböztetése;

68 68  költségvetési számvitelben a kiadások és bevételek közgazdasági és funkcionális osztályozás szerinti mérése kiegészül a követelések és kötelezettségvállalások hasonló szemléletű mérési folyamataival;  pénzügyi számvitel  a vagyon és a tevékenységek költség- eredményesség szerinti mérése;

69 69  a konszolidáció módszertanának pontos meghatározása;  egységes gyakorlat kialakítását segítő tényezők • minimális eltérési lehetőség  nagyon kevés saját hatáskörű választási lehetőség van; • Szt. szabályokból csak, azokat, amelyeket az új Áhsz. nevesít; • kötelező kontírozás NGM rendelet kiadása várható;

70 70 • a mérlegrendezésre, átfordításra szintén lesz NGM rendelet; • az Áht-ban már kijelölésre kerültek szintén évtől azok a szabályok, melyek az új Áhsz. bevezetéséhez szükségesek.

71 71 3.Az új Áhsz. hatálya  költségvetési szervekre (alrendszertől függetlenül);  központi kezelésű előirányzatokra;  fejezeti kezelésű előirányzatokra;  elkülönített állami pénzalapokra és kezelő szerveikre;  társadalombiztosítási alapokra és kezelő szerveikre;

72 72  tulajdonosi joggyakorló szervezetekre • pl. MNV Zrt.; • Gyemszi stb.  helyi, nemzetiségi önkormányzatokra;  önkormányzati társulásokra;  térségi fejlesztési tanácsokra;

73 73  Magyar Államkincstárra • mint költségvetési szerv; • központi kezelésű előirányzatok esetében (1. számú melléklet); • analitikus nyilvántartó helyek esetében (2. számú melléklet).

74 74 4.Értelmező rendelkezések  Behajthatatlan követelés • végrehajtás során nincs megfelelő fedezet (óvatosság elvéből következő vélelmezés kérdésköre új szabály az államháztartásban); • felszámolási eljárás, csődeljárás, önkormányzati adósság rendezési eljárás során elengedtek

75 75  ez a szabály nem írja felül az Áht. követelés elengedésre vonatkozó szabályait; • amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet; • amelyre a felszámolás, adósságrendezés nem nyújt fedezetet;

76 76 • amelyet bíróság előtt nem lehet érvényesíteni; • amely a hatályos jogszabályok alapján elévült; • kisösszegű követelésnél (nem változnak a jelenlegi szabályok)  ráfordítások – várható behajtási összeg aránya;  az adós igazoltan nem lelhető fel.

77 77  Informatikai eszköz (1. § (1) bekezdés 2. pont) • az ilyen eszközök tételes felsorolása.  Jelentős összegű hiba • a hiba megállapítás évében; • az ellenőrzések során ugyanazon költségvetési évet érintő hibák, hibahatások (előjeltől független) együttes értéke eléri vagy meghaladja:

78 78  a költségvetési év mérlegfőösszegének 2%-át;  vagy, ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja a 100 millió forintot, akkor a 100 millió Ft-ot!!!  Kis értékű immateriális javak, tárgyi eszközök 200 E Ft egyedi értéket meg nem haladó bekerülési értékű ebbe a körbe tartozó eszközök (éven túli elhasználódás)

79 79 Fontos új szabályok • nincs választási lehetőség, az értékhatár a meghatározó; • választási lehetőség továbbra is van az éven belüliségnél; • figyelni kell az új bekerülési érték meghatározásra!

80 80  Kis összegű követelés • költségvetési törvény szerint  ez a szabály nem változott.  Követelés • a jogszabályból, jogerős bírói végzésből, ítéletből vagy hatósági határozatból, szerződésből - ide értve a vásárolt és a térítés nélkül átvett követelést is - jogszerűen eredő fizetési igény, amelyet a kötelezett elismert

81 81 és - ellenszolgáltatást is tartalmazó szerződés esetén - a másik fél már teljesített, ilyennek minősül a bevallás alapján megállapított közhatalmi bevételre irányuló, valamint az olyan követelés is, amelyet a kötelezett vitat, de jogszabály alapján azt a fellebbezésre vagy perindításra tekintet nélkül teljesítenie kell;

82 82  Vételár, eladási ár • árkiegészítéssel, felárral növelt, engedménnyel csökkentett áfát nem tartalmazó ellenérték ; • termék esetére a számlában foglalt szolgáltatások (szállítás, rakodás, üzembe helyezés); • tartozékok, tartalék-alkatrészek beszerzéssel egyidőben történő beszerzés esetén; • kamatozó értékpapír esetén nem számít bekerülési értéknek a vételárban felszámított kamat.

83 83 Fontos • nem kerül más bekerülési érték növelő/csökkentő tétel átvételre az Szt-ből; • áfa nem lehet része a bekerülési értéknek függetlenül a levonhatóságtól.

84 84  Végleges jelleggel nyújtott támogatások és más ellenérték nélküli kifizetések • minden olyan pénzeszköz, melyhez nem kapcsolódik visszafizetési kötelezettség; • a jogosulatlanság miatti visszafizetések ez alól a szabály alól kivételek.

85 85  Végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség • számfejtett személyi juttatás; • teljesítésigazolással ellátott számlázott termékértékesítésért vagy szolgáltatásnyújtásáért fizetendő ellenérték; • felvett hitelek, kölcsönök; • kapott visszatérítendő támogatások, kölcsönök vissza- fizetendő összeg és kamatai

86 86  Az új Áhsz-ben megjelenő további fogalmak az előzőekben foglaltak kivételével megegyeznek • Szt., • Áht. és Ávr., • Stabilitási törvény által alkalmazott fogalmakkal.

87 87 5.Számviteli alapelvek A számviteli alapelveket az új Áhsz- ben foglalt sajátosságokkal kell alkalmazni. Az Szt. előírásait ennél a témakörnél ott kell figyelembe venni, ahol az új Áhsz. nem ír elő eltérő szabályozást.  Az Szt. szerinti előírásokat kell teljes körűen alkalmazni • következetesség alapelve;

88 88 • folytonosság alapelve; • tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelv; • bruttó elszámolás alapelve; • lényegesség alapelve; • világosság alapelve; • valódiság alapelve.

89 89  Eltéréssel kell alkalmazni • vállalkozás folytatásának elve figyelembe kell venni a beszámolási időszakban bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat • teljesség elve figyelembe kell venni, hogy a költségvetés naptári évre készül

90 90 • óvatosság elve a költségvetési szervek a céltartalékra vonatkozó szabályokat nem alkalmazhatják • összemérés elve a költségvetési számvitelben a költségvetési és vállalkozási maradvány megállapításakor a bevételeket és kiadásokat tevékenységenként elkülönítve kell figyelembe venni

91 91 • egyedi értékelés elve sajátosan kell alkalmazni az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetén • időbeli elhatárolás elve a költségvetési számvitelben ez az alapelv nem alkalmazható, de a pénzügyi számvitelben kötelező

92 92 • költség-haszon összevetésének elve nem alkalmazható ez az alapelv azoknál az információknál, amelyek előállítását, szolgáltatását jogszabály írja elő

93 93 6.Az államháztartás számviteli rendszere Költségvetési számvitel Pénzügyi számvitel

94 Költségvetési számvitel  Célja: • költségvetési tervezés megalapozása; • évközi folyamatok központi mérése; • helyi szintű döntések megalapozása; • zárszámadás alátámasztása; • előirányzatok, a követelések, kötelezettségvállalások és ezek teljesítésének folyamatos mérése.

95 95  Könyvvezetés jellemzői • bevételi és kiadási előirányzatok alakulására; • követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek alakulásán; • bevételi és kiadási teljesítésekre. kiható gazdasági eseményekről • magyar nyelven, kettős könyvvitel szabályai szerint, forintban; • folyamatos; • zárt rendszerű; • áttekinthető nyilvántartás vezetése, melyet a költségvetési év végével be kell zárni.

96 96  További szabályok • 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályon belül a számlacsoportban vezetett számlákon; • részletező, analitikus nyilvántartást kell vezetni, ahol a beszámolóhoz nem elegendő az adott főkönyvi számla adata, ennek minimum tartalmát az új Áhsz. 14. számú melléklete tartalmazza;

97 97 • egységes rovatrend (Áht. előírás);  ettől eltérni nem lelet;  saját hatáskörben lehetséges további alábontás;  tartalmi előírásokat az új Áhsz. 15. számú melléklete tartalmazza  nem lesz ehhez évente útmutató. • a könyvvezetés a számlacsoportokon valósul meg;

98 98 • minden számlacsoportot tovább kell bontani  előirányzati számlákra (bevétel/kiadás);  követelések nyilvántartási számlákra;  kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számlákra;  teljesítés nyilvántartási számlákra (bevétel/kiadás).

99 99  Előirányzatok nyilvántartásának számviteli elszámolása • bevételi/kiadási előirányzatok nyilvántartási számláján; 1 • minden rovat/tételhez kapcsolódik egy előirányzat számla 1 végű;

100 100 • gazdasági események  eredeti előirányzat;  módosítás (növelés);  átcsoportosítás (±);  zárolás;  törlés.

101 101 • kivétel: tartalékok K 512 rovat, itt csak előirányzati számla van! • zárási feladat  001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámlával szemben; • csak közgazdasági osztályozás szerinti elszámolás van! • analitikus (részletező) nyilvántartás új Áhsz. 14. számú melléklete szerint

102 102  Követelések nyilvántartásának könyvelése 2 • 09. számlacsoporton belül 2 végű; • gazdasági események  nyitás  nyitó-rendező tételek keretében

103 103  növekedések  előírás;  vásárlás;  átvétel;  elszámolt értékvesztés visszaírása;  devizás tételeknél árfolyam- változás miatti növekedés.

104 104  csökkenések  behajthatatlanná válás;  értékesítés;  átadás;  elengedés;  elszámolt értékvesztés;  devizás tételeknél árfolyam- változás miatti csökkenés.

105 105  teljesítések csak az év végi zárás keretében!  megbontás  költségvetési évben esedékes;  költségvetési évet követően esedékes [új Áhsz. 43. § (4) bekezdés];  behajthatatlan követelés;  egyéb állományváltozások;  értékvesztés.

106 106 • váltóval kiegyenlített követelés; • Analitikus nyilvántartás kell! 14. számú melléklet • Szt. szerinti biztos (jövőbeni) követelés.

107 107  Kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek • fogalmak  más fizetési kötelezettség [Áht. 36. § (2) bekezdés];  végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség. 2 • 05. számlacsoporton belül 2 végű;

108 108 • gazdasági események  nyitás  nyitó-rendező tételek keretében  növekedések  keletkezése;  árfolyam-változás (devizás tételeknél).  csökkenések  más általi átvállalás;  elengedés;  árfolyam-változás (devizás tételeknél).

109 109  végleges kötelezettség-vállalások átvezetése számlára  kivételek: kölcsönök, visszatérítendő támogatások.  teljesítések csak év végén zárás keretében • analitikus nyilvántartás; • számlák alábontása; • Szt. szerinti biztos (jövőbeni) kötelezettségek elszámolása; • váltóval kiegyenlített kötelezettség.

110 110  Teljesítések nyilvántartásának könyvelése 3 • 05. számlacsoporton és 09. számlacsoporton belül a 3 végű • ellenszámlák 003. és 005  ezen belül történik meg az ún. funkcionális osztályozás COFOG szerint

111 111 • gazdasági események  kiadás, bevételi teljesítés rovat/tételrendnek megfelelően;  könyvvilegesen teljesítésként kötelezően elszámolandó tételek  nettó finanszírozás során levont és megfizetett közterhek;

112 112  engedményezés (banki, európai uniós);  előző évi maradványok igénybevételének elszámolása nyitó-rendező tételek között (nem kell bevárni a jóváhagyást);  vásárolt, kapott utalványok, bérletek kiadása a foglalkoztatottak, ellátottak részére.

113 113  külföldi pénzértékre szóló követelés, kötelezettség pénzügyi teljesítésének forint értékét az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani [Szt. 60. § (5) bekezdés]. Megszűnik a választási lehetőség.

114 114  központosított illetmény- számfejtés  Kincstár által megküldött könyvelési értesítők szerint kell a K 1-2 rovatokhoz kapcsolódóan könyvelni  legalább negyedévente kötelező az egyeztetés;  helyesbítő könyvelési értesítő.

115 115  térítményezés tárgyévi kiadás és bevétel visszatérítésnél, visszafizetésnél  követelés, kötelezettség módosítása;  kivétel: közhatalmi bevétel, visszatérítendő támogatás és kölcsön.  követelés és kötelezettség- vállalás nélkül nem lehet teljesítést könyvelni!!!

116 116  év végi zárás  teljesítési számlák év végi záró egyenlegét  kiadások esetén a kötelezettségvállalásokkal;  bevételek esetén a követelésekkel szemben kell zárni.

117 117 • egyéb zárlati feladatok  havonta feladás;  negyedévente 0033 számlán nyilvántartott általános kiadások felosztása alaptevékenységre vállalkozási tevékenységre

118 118 • korábbi (2013.) szabályokban meglévő függő, átfutó és kiegyenlítő tételeket nem lehet könyvelni a költségvetési számvitelben!

119 119  Költségvetési számvitelhez kapcsolódó beszámolási kötelezettség • költségvetési jelentés sorok: rovat/tételrend szerint oszlopok:  előirányzatok  eredeti;  módosított.

120 120  állományi adatok  követelés  költségvetési év;  következő év.  kötelezettség  költségvetési év;  következő év.  forgalmi teljesítési adatok.

121 121 • maradvány kimutatás  új Áhsz. 3. számú melléklet Egy űrlapon kell az alap- és vállalkozási tevékenység maradványát kimutatni. • személyi juttatások és foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéről adatszolgáltatás;

122 122 • a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból folyósított egyes ellátások és támogatások előirányzatáról és teljesítéséről; • önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások.

123 Pénzügyi számvitel  Célja, általános jellemzői • vagyonnak és annak összetételének áttekinthető bemutatása a teljes államháztartási szektorban; • a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartása;

124 124 • beszámoló megbízható és valós összképet mutató elkészítésének biztosítása; • egységes számlakeret alkalmazása  1-9. számlaosztályban kettős könyvvitel alkalmazása;  1-4. számlaosztály: nemzeti vagyonhoz igazodó mérlegszámlák;

125 125  5-9. számlaosztály: eredményszámlák;  0. számlaosztályon belül 01. és 02. számlacsoportok;  analitikus nyilvántartások a 14. számú mellékletben;  nettó módon (térítményezések) elszámolt tételeknél pénzeszközök – ráfordításokkal, eszközzel való szembeállítás.

126 126  itt kell elszámolni az Áht. 72. § (2) bekezdésben megjelölt gazdasági eseményeket (korábbi függő, átfutó, kiegyenlítő tételek)  36. Sajátos elszámolások számlacsoport. • költségek elszámolása  elsődlegesen  költség- nemenként 5. számlaosztály;

127 127  másodlagosan 6-7. számlaosztályokban;  7. számlaosztályt szakfeladatonként kell továbbtagolni (nem lesz kötelező minden szervezetnek).

128 128  Mérlegtételek tartalmi előírásának főbb jellemzői, illetve a főbb változásai • a pénzügyi számvitelből készülő mérleg felépítését az új Áhsz. 5. melléklete tartalmazza; • eszközök besorolása befektetett eszköznek, illetve forgóeszköznek  változatlanul a használati idő alapján;

129 129 • teljesen új elszámolás a kulturális javaknál, régészeti leletek esetében  bekerülési érték nem állapítható meg;  térítésmentességnél, cserénél az átadó közli az értéket;  átmeneti szabály december 31-én meglévő eszközöknél, választás.

130 130 • vagyonkezelői jog államháztartáson belüli szervezettel  nem mutatható ki az eszköz a mérlegben. „A” Befektetett eszközök • immateriális javaknál megszűnik  alapítás-átszervezés aktivált értéke;  kísérleti fejlesztés aktivált értéke;  immateriális javak beruházására adott előlegek.

131 131 • tárgyi eszközöknél  gépek és járművek egy mérlegsorban;  megszűnik:  állami készletek;  tárgyi eszközök beruházására, felújítására adott előlegek.

132 132 • befektetett pénzügyi eszközöknél  megszűnik:  tartós kölcsönök;  tartós követelések;  hosszú lejáratú bankbetétek. • koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket a tulajdonosnak csak akkor kell kimutatnia a mérlegben ezen a jogcímen, ha azt államháztartáson kívülre adta

133 133 „B” Forgóeszköz: készletek + értékpapírok „B” Forgóeszköz: készletek + értékpapírok  nemzeti vagyon szempontjából • készleteknél  jelentős változás az állami tartalékolási, intervenciós, védelmi és biztonsági készleteknél lesz. • értékpapíroknál nincs jelentős változás.

134 134 „C” Pénzeszközök • hosszú lejáratú betéteket itt kell majd kimutatni; • KESZ számla; • további tartalmi változások nincsenek.

135 135 „D” Követelések • alapvető csoportosítás  ezen belül bevételi csoportokra lett megbontva • adott előlegeket is (felhalmozási, munkavállalói, elszámolásra felvett) költségvetési évben esedékes I. költségvetési évet követően esedékes II. adott előlegek III.

136 136 „E” Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások • új kategóriák  decemberben megelőlegezett, de a következő költségvetési évet terhelő december havi illetmény;

137 137  utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközök beszerzésével kapcsolatos elszámolások a foglalkoztatottaknak, ellátottaknak történő kiadásig;  folyósított, megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások.

138 138 „F” Aktív időbeli elhatárolások • csoportosítása  eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolása;  költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása;  halasztott ráfordítások [Szt. 33. § (1) bekezdés] pl. tartozás átvállalás.

139 139 „G” Saját tőke • szerkezete, összetétele  Nemzeti vagyon induláskori értéke I.  Nemzeti vagyon változásai II.  Egyéb eszközök induláskori értéke III.  Felhalmozott eredmény IV.  Mérleg szerinti eredmény V.

140 140 • induláskori vagyon értéke csak átalakításhoz, jogutód nélküli megszűnésnél változhat; • vagyon változások  a jelenlegi tőkeváltozás kategóriának felel meg; • felhalmozott eredmény lehet (-) előjelű is; • mérlegszerinti eredménynek egyeznie kell az Eredmény- kimutatással

141 141 „H” Kötelezettségek • kötelező tagolása  költségvetési évben esedékes kötelezettségek I.  költségvetési évet követően esedékes kötelezettség II.  kapott előlegek III. • kötelezettségeket tovább kell bontani főbb kiadási jogcímekre;

142 142 • kapott előlegek  termékértékesítés vagy szolgáltatás nyújtás során kapott vevői előleg;  utólagos elszámolásra átvett pénzeszközök.

143 143 „I” Egyéb sajátos forrásoldali elszámolások • ide tartoznak  helyi és nemzetiségi önkormányzatoknak a költségvetési évet követő évre szóló központi támogatások terhére tárgyév december hónapban előre leutalt támogatás;

144 144  társadalombiztosítás alapjainál a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjai forrásból finanszírozott ellátások kifizetését, megtérüléseit, megelőlegezését;  korengedményes nyugdíjazásról szóló jogszabály alapján a munkáltató által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak megfizetett hozzájárulás a nyugdíj-folyósítás évéig.

145 145 „J” Kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások • kizárólag a Magyar Államkincstárnál lehet itt adat „K” Passzív időbeli elhatárolások • csoportosítása  eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása I.  költségek, ráfordítások időbeli elhatárolása II.  halasztott eredményszemléletű bevételek III. [Szt. 45. § (1) és (2) bekezdései] pl. felhalmozási célú támogatások

146 146  Mérlegtételek értékelésének változásai, főbb szabályai • általános szabályoknál Szt. 46. §- át kell alkalmazni  vállalkozás folytatásának elve;  előző évben alkalmazott értékelési elvek megváltoztatása;  egyedi értékelés;  tartósság fogalmának alkalmazása.

147 147 • csoportos nyilvántartásnál  lehet csoportos értékelés, csak átlagos beszerzési áron vagy FIFO módszer szerint; • devizás tételek; ÁFA nélkül • bekerülési érték meghatározásá- nak új módszere  ÁFA nélkül vételár  immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a vételár  saját előállításnál az Szt. 51. §-a szerinti közvetlen önköltség ;  felújítás növeli a bekerülési értéket;

148 148  részesedéseknél Szt. 49. § (3), (4), (6) és (7) bekezdésben foglaltak szerint;  értékpapíroknál  vételár ;  készleteknél  beszerzésnél  vételár ;  saját előállításnál  Szt. 62. § (2) bekezdés előállított érték  pénzeszközöknél  befizetett, jóváírt forintösszeg;

149 149  valutánál, devizánál Szt. 20. § (3) és (4) bekezdés, kivétel a vásárolt valuta  itt a ténylegesen kifizetett összeg;  adott előlegeknél  átutalt vagy kifizetett összeg (áfa nélkül);  követeléseknél  elismert, esedékes összeg  egységes rovat/tétel;

150 150  kapott előlegeknél  átutalt vagy megfizetett összeg  kötelezettségeknél  rovat/tételrend szerinti végleges kötelezettségvállalások;

151 151  speciális szabályok  vagyonkezelésbe vett eszközök  vagyonkezelésbe adónál kimutatott bruttó érték;  az átvétel után ezt csökkenteni kell az értékcsökkenéssel, értékvesztéssel.

152 152  társulásnál  bruttó érték;  átvételt követően csökkenteni kell az értékcsökkenéssel, értékvesztéssel.

153 153  átvett eszközök  gt-ben jegyzett tőke leszállításakor  a gt. által közöl érték;  követelés fejében átvett  szerződésben rögzített;  csere  szerződés szerint  térítés nélkül átvett  állományba vétel időpontjában ismert piaci érték;

154 154  pénzügyi lízingnél  helyesbítő számla  eredeti eladási ár;  import beszerzésnél  átszámított forintérték. • terv szerinti értékcsökkenés  maradványérték megállapításánál Szt. szabályait kell alkalmazni  ingatlanoknál;  25 millió feletti gépek, járművek.

155 155  negyedévente kell elszámolni;  kulcsok  Tao. Szerint 2. számú melléklet;  új típusú besorolás kell;  átmeneti szabály  csak az új állománynál, lehetőség az áttérésre.  kis értékű eszközök  egy összegű elszámolás;  200 e Ft értékhatár;

156 156  kötelező alkalmazás.  elszámolási tilalmak Szt. szerint  nem változtak. • terven felüli értékcsökkenés  Szt. 53. § (1) bekezdés b) és c) pont  évközi elszámolás  felesleges;  megrongálódott, megsemmisült;  hiány;  vagyoni értékű jognál szerződés módosítás;  év végi értékelésnél választási lehetőség?!

157 157 • értékvesztés  Szt §  ezt kellett korábban is alkalmazni  eltérések  kötelező értékvesztést elszámolni  részesedések;  értékpapírok;

158 158  készlet esetén, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a 100 e Ft-ot, tulajdonosi joggyakorlóknál a 10 millió Ft-ot.  közhatalmi bevételekre vonatkozó követeléseknél egyszerűsített értékelési eljárás;

159 159  értékvesztés nem számolható el  kincstári fizetési számlára;  költségvetési támogatásra. • értékhelyesbítés  Szt. 57. § (3) bekezdése és 58. § (1) és (5)-(9) bekezdések. a mérlegtételek mérlegben történő kimutatás szabályait az előzőek összefoglalását az új Áhsz. 21. §-a tartalmazza.

160 160  Mérleg alátámasztása leltárral • jelentős változás • Szt. 69. §-a  legalább 3 évenként mennyiségi felvétel  csak azok az eszközök amelyeknél mennyiségi nyilvántartás van.  egyeztetés üzleti év fordulónapjára  XII. 31-re  csak értékben nyilvántartott eszközökről, kötelezettségekről.

161 161 • mérlegben nem szereplő tételek leltározási szabályzatban foglaltak szerint; • lehet a 3 éven belül a leltározási szabályzatban más időpontot megállapítani; • megszűnt az irányító szervi engedélyezés; • koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöknél

162 Egyeztetési kötelezettség a költségvetési és pénzügyi számvitel között  új Áhsz. 17. számú melléklete  előirányzat  követelés  kötelezettségvállalás kapcsolata 2 3  35. követelés számlák = 0-ban lévő 2 végű követelés – 09-ben 3 végű teljesítési számlák 2 3  42. kötelezettség számlák = 0-ban lévő 2 végű végleges kötelezettségvállalások – 05-ben 3 végű teljesítési számlák

163 163  fizetési számláknál 33. nyitó egyenleg - kiadások + bevételek költségvetési maradvány igénybevétel vállalkozási maradvány igénybevétel ± • átvezetési számla • központi bevételek beszedésének elszámolása • azonosítás alatt álló tételek ± • adott előlegek • egyéb sajátos eszköz oldali elszámolások  XII. havi bér;  utalvány, bérlet;  megelőlegezett társadalombiztosítási járulék és családi pótlék. • kapott előlegek ± 3681 Költségvetéssel kapcsolatos sajátos forrás oldali elszámolás • XII. hónapban leutalt következő évi támogatás; • társadalombiztosítás pénzügyi alapoknál; • korengedményes nyugdíj. 33 záró fizetési számlák

164 164 7.Beszámolási kötelezettség  általános szabályok • főkönyvi kivonat; • leltári alátámasztás; • magyar nyelven; • forintban, illetve ezer Ft-ban; • február 28.; • leadási szabályok.

165 165  csak éves költségvetési beszámoló lesz, megszűnik a féléves, de marad a negyedéves mérleg;  alapok;  fejezeti kezelésű előirányzatoknál  előirányzatonként;  ÁKK;  tulajdonosi joggyakorló szervezetek;

166 166  részei • költségvetési számvitelnél  költségvetési jelentés;  maradvány-kimutatás;  személyi és létszám;  társadalombiztosítási alapokból ellátások;  önkormányzati sajátosságok.

167 167 • pénzügyi számvitelnél  mérleg;  eredmény-kimutatás;  költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás;  kiegészítő melléklet.

168 168  Költségvetési számvitelhez kapcsolódó beszámolóról a 6.1. pontban foglaltak  Pénzügyi számvitelnél • Mérleg 6.2. pontnál új oszlop a hibajavításra • Eredmény-kimutatás  új Áhsz. 6. számú melléklete szerint

169 Közhatalmi eredményszemléletű bevételek 02. Eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei 03. Tevékenység egyéb nettó eredményszemléletű bevételei I. Tevékenység nettó eredményszemléletű bevétele ( ) 04. Saját termelésű készletek állományváltozása 05. Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke (±04+05) 06. Központi működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei 07. Egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei 08. Különféle egyéb eredményszemléletű bevételek III. Egyéb eredményszemléletű bevételek ( ) 09. Anyagköltség 10. Igénybe vett szolgáltatások értéke 11. Eladott áruk beszerzési értéke 12. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások ( ) 13. Bérköltség 14. Személyi jellegű egyéb kifizetések 15. Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások ( ) VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A) Tevékenység eredménye (I±II+III-IV-V-VI-VII.) 16. Kapott (járó) osztalék és részesedés 17. Kapott (járó) kamatok és kamatjellegű eredményszemléletű bevételek 18. Pénzügyi műveletek egyéb eredményszemléletű bevételei - ebből: árfolyamnyereség VIII. Pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei ( ) 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 20. Részesedések, értékpapírok, pénzeszközök értékvesztése 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai - ebből: árfolyamveszteség IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai ( ) B) Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX.) C) Szokásos eredmény (±A±B) 22. Felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei 23. Különféle rendkívüli eredményszemléletű bevételek X. Rendkívüli eredményszemléletű bevételek (22+23) XI. Rendkívüli ráfordítások D) Rendkívüli eredmény (X-XI) E) Mérleg szerinti eredmény (±C±D)

170 170  kapcsolat a rovat/tételrenddel;  egyéb ráfordítások köre kizárólag az új Áhsz. 26. § (11) bekezdésében foglaltak mutathatók ki pl. le nem vonható áfa, behajthatatlan követelés;  pénzügyi műveletek  költségvetési szervek többségénél ez csak korlátozottan jelenik meg.

171 171 • költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás  új Áhsz. 7. számú melléklet  szakfeladatok szerinti bontás o mutatószámok költségekről eredményszemléletű bevételekről

172 172 • kiegészítő melléklet  immateriális javak, tárgyi eszközök, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök állományának alakulása (hasonló a jelenlegi 38. űrlaphoz);  eszközök értékvesztésének alakulása;  tájékoztató adatok (nagyon részletes).

173 173 8.Önkormányzati vagyonkimutatás  zárszámadáshoz kell csatolni;  eszközök és kötelezettségek;  új Áhsz. 5. számú melléklet;  mérlegen kívüli tételek;  egyezőség.

174 174 9.Konszolidálás  Magyar Államkincstár feladata kivétel: önkormányzati adósságrendezés;  lényege új Áhsz. 11. számú melléklet;  először a évi beszámolónál évben kell elkészíteni.

175 Számviteli politika  Szt. 14. § (5) bekezdés szerinti szabályzatok • leltárkészítési és leltározási szabályzat; • értékelési szabályzat; • önköltség-számítási szabályzat; • pénzkezelési szabályzat További témakörök, amit kötelezően szabályozni kell:  általános költségek megosztása;

176 176  mérlegkészítés időpontjának kijelölése.  új Áhsz. előírásai az egyes szabályzatokra • értékelési szabályzat  nincs jelentős változás a korábbi szabályozáshoz (az új értékelési szabályokat azonban át kell vezetni). • önköltség-számítási szabályzat  a „rendszeresség” újra visszajön!

177 177  szabályzat-készítés alóli mentességnél évi szabályok. • pénzkezelési szabályzat  záró készpénz állomány szabályozása évi szabály.

178 Számviteli bizonylatok  Szt § (1)-(2), (4) bekezdések és §-ok kötelező alkalmazása • nincs változás a jelenlegi helyzethez képest. 12.Könyvviteli zárlat  havi;  negyedéves;  éves;  számítógépes rendszertől függően;  egyezőségek biztosítása (6.3. pontnál)

179 Nyitó-rendező tételek  előirányzatok  elemi költségvetés;  1-4 számla  491. számlával szemben;  mérleg szerinti eredmény  414. Felhalmozott eredmény számlára  előző évi maradványok bevételként történő elszámolása, a jóváhagyástól függetlenül;

180 180  időbeli elhatárolások visszavezetése;  befejezetlen termelés visszavezetése (megszűnik a befejezetlen szolgáltatás);  költségvetési évben esedékes és a költségvetési évet követően esedékes követelések és kötelezettségvállalások átvezetése.

181 Hatályba lépés és átmeneti intézkedések  január 1.  immateriális javak és tárgyi eszközöknél december 31. előtti állomány;  évi beszámoló eredmény- kimutatásban nyitó adatok nem lehetnek;  várható szabályozások (NGM rendelet) • átfordító mérleg;

182 182 • kötelezően alkalmazandó könyvelési tételek; • várható időpont augusztus, szeptember.

183  183

184  1.Az államháztartási tervezéssel, gazdálkodással kapcsolatos változások 1.1. Jogszabályok  Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (Áht.);  Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.). III.A számvitelt érintő egyéb jogszabályi környezet változásai 184

185 1.2. Előirányzatok változásai  költségvetési kiadások/bevételek Kiadási előirányzatok 185 Működési • Személyi • Járulék • Dologi • Ellátottak • Egyéb működési célú Felhalmozási • Beruházás • Felújítás • Egyéb felhalmozási célú Változás • Kölcsönök • Lakás célú támogatás • Központi beruházás törlése

186 186  Finanszírozási bevételek/kiadások (mindkét alrendszerben) • befektetési vagy forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása, értékesítése, vásárlása, beváltása, ide nem értve a vételárban, eladási árban lévő kamatot (forintértéket kell elszámolni);

187 187 • hosszú és rövid lejáratú hitel, kölcsön felvétele és tőkeösszegének törlesztése (Stabilitási törvény 3. § (1) bekezdés e) pont); • szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése és visszavonása; • maradvány igénybevétel  finanszírozási bevételként költségvetési vállalkozási

188 188 • Központi és önkormányzati támogatás kiutalása és a fizetési számlán történő jóváírása • Pénzügyi lízing lízingbevevői félként a tőkerész törlesztési kiadása  kizárólag önkormányzati alrendszerben

189 189  Finanszírozási bevételek/kiadások (központi alrendszerben) • ÁKK Zrt. Által állampapírokkal végzett repóügyletek; • MNB és a központi költségvetés közötti elszámolásokból  deviza árfolyamváltozásból származó eredmény;

190 190  értékpapírok értékesítéséből származó realizált eredménynek tulajdonítható rész (előjeltől függetlenül);  MFB és az állam közötti elszámolásból (árfolyam- garancia);  többségi állami tulajdonú gazdasági társaságnak nyújtott tulajdonosi kölcsönnel kapcsolatos gazdasági események;

191 191  MNV Zrt-nek a rábízott vagyonnal és értékpapírokkal végzett műveletei;  KESZ terhére a Kincstár által végzett megelőlegezések és azok visszatérülései  agrártámogatások EU által finanszírozott része;  cukorágazati hozzájáruló- fizetési kötelezettség;  társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő ellátások;

192 192  társadalombiztosítás pénzügyi alapjait nem terhelő, de azok kezelő szervei által folyósított ellátások folyamatos teljesítése érdekében;  elkülönített állami pénzalapok bevételeinek és kiadásainak pénzügyi teljesítése időbeni ütemének eltérése miatti finanszírozási igény;  budapesti 4-es metróvonal megépítésénél az áfa megfizetésére;

193 193  Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Részére az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás felhasználásával, érvényes támogatási szerződés alapján fizetendő támogatások áfa finanszírozására.  Függő, átfutó és kiegyenlítő tételek fogalmának nevesítése (az Áht. Nem alkalmazza a függő, átfutó és kiegyenlítő fogalmakat)

194 1.3. Költségvetési szervek jogállásával kapcsolatos változások  Gazdasági szervezettel kapcsolatos változások • A gazdasági szervezet feladat- ellátási hatáskörébe tartozó: üzemeltetési, vagyongazdálkodási és működtetési feladatok esetében a szolgáltatás megrendeléséhez (kiszervezés) nem kell sem jogszabályi előírás, sem az irányító szerv engedélye. 194

195  Gazdasági vezetőre vonatkozó képesítési követelmények és a kapcsolódó átmeneti szabályok + Regisztráció  ezt lehet helyettesíteni 195 felsőfokú iskolai végzettség független a szaktól okleveles könyvvizsgálói vagy vagy államháztartási mérlegképes könyvelői vagy vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítés + vagy vagy mérlegképes szakképesítéssel és a gazdasági vezetői belső ellenőrzési, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői (ellenjegyzői) vagy az Szt § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél legalább 5 éves igazolt szakmai gyakorlat +

196 196  Önkormányzatoknál gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv vezetőjének kell regisztráció!  Átmeneti rendelkezés (képzési tanulmányok befejezése)  Nyugdíjkor, mint felmentési indok megszűnt, átmeneti szabályok  június 30. átmeneti időszak a képesítés megszerzése

197 1.4. Központi alrendszer tervezési szabályait érintő változások  kincstári költségvetés készítési kötelezettség • előzetes kincstári költségvetés készítése költségvetési évet megelőző év december 20-áig  elfogadott központi költségvetésről szóló törvényvagy 197

198  ha december 20-át megelőző 7. napig nem történik meg a költségvetés jóváhagyása, akkor az Országgyűlés határozata [Áht. 22. § (7) bekezdés] alapján • végleges kincstári költségvetés tárgyév január 10-ig 198

199  fejezeti kezelésű előirányzatokról kiadásra kerülő rendelet • nincs határidő (február 15. törlésre került); • a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó rendeletben szabályzatban az adott fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási szabályait mindaddig szabályozni kell, amíg annak módosított kiadásai terhére kifizetés teljesíthető! 199

200 1.5. Önkormányzati alrendszer tervezési szabályait érintő változások  költségvetési koncepció benyújtási határideje: tervévet megelőző év április 30. (korábbi határidő: november 30. volt) újra változott évben új időpont: október 31.; • helyi önkormányzat költségvetési bevételei és kiadásai  előirányzat-csoportok;  kiemelt előirányzatok; 200

201  kötelező feladatok;  önként vállalt feladatok;  állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban. • irányítás alá tartozó költségvetési szervek esetében  engedélyezett létszám;  költségvetési bevétel/kiadás (előzőek szerinti megbontásban). 201

202 • költségvetési egyenleg összege  működési és felhalmozási bontásban. • költségvetési hiány belső finanszírozása  maradványok igénybevétele;  betétek visszavonása. • külső hiány finanszírozására szolgáló finanszírozási bevételek (működési és felhalmozási célú) 202

203 • költségvetési egyenleg összege  működési és felhalmozási bontásban. • költségvetési hiány belső finanszírozása  maradványok igénybevétele;  betétek visszavonása. • külső hiány finanszírozására szolgáló finanszírozási bevételek (működési és felhalmozási célú) 203

204 • költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási kiadások (működési és felhalmozási célú); • adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásból fennálló kötelezettségek (Stabilitási törvény 3. § (1) bekezdés, 45. § (1) bekezdés a) pont); • a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatáskörök [Mötv. 68. § (4) bekezdés]; • általános és céltartalék. 204

205  Működési hiányt nem lehet tervezni!  az átmeneti gazdálkodás szabályainak pontosítása • a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig kell elfogadnia a képviselő-testületnek a költségvetési rendeletet, ahhoz,hogy ne kelljen az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkotni; 205

206 • ha az átmeneti gazdálkodásról rendeletet kell alkotni, akkor ebben felhatalmazást kell adni a helyi önkormányzatnak és költségvetési szerveinek:  a bevételek folytatólagos beszedésére;  a kiadások folyamatos teljesítésére. 206

207 1.6. A gazdálkodás általános szabályait érintő változások  előirányzat átcsoportosítás a központi alrendszerben • elkülönített állami pénzalap javára feladatátadással; • fejezeti tartalék fejezeten belüli átcsoportosításához nem kell az államháztartásért felelős miniszter egyetértése. 207

208  utalással teljesíthető ügyleteknél változás • előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatoknál pontosítás „végleges” felhasználás; • alapokból történő továbbadás, ha azok forrása részben vagy egészben az Ávr. 2. § b-i pontjaiba tartozó bevétel. 208

209 1.7. A költségvetés végrehajtásának vertikális folyamatát érintő változások  kötelezettségvállalás fogalmának pontosítása • döntési lista  kötelezettségvállalás; • Kbt. 40. § (3) bekezdése szerinti eljárások  pályázatokkal összefüggő eljárások. 209

210  kötelezettségvállalásra jogosultak körének kiegészítése • a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerve; • lebonyolító szerv a számára rendelkezésre bocsátott összegig. 210

211  az utalványozás a bevételekre is kiterjed • kivételek  termék értékesítésből, szolgáltatás nyújtásból befolyó bevétel (számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás);  közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel. • átvett pénzek, pályázati bevételek esetén kell az utalványozás. 211

212 1.8. Támogatási szabályok változásai  költségvetési támogatások szabályainak változása • finanszírozási szabályok  előfinanszírozásnál (záróbeszámoló elfogadása előtti kiutalás lehet egyösszegű) Részletekben kell kifizetni azt a költségvetési támogatást, amelynek összege meghaladja a 3 millió Ft-ot. 212

213  utófinanszírozás előlegénél  adható előleg, szerződésben ütemezni kell;  egy vagy több részletben, ha a támogatás meghaladja a 3 millió Ft-ot;  több részletnél feltétel az elszámolás. • államháztartáson belüli központi szervezetek közötti előirányzat- átcsoportosítás kezelése 213

214 • költségterv módosítások  elszámolások esetén, ha a következő részletek ezzel módosulna;  költségterv módosítás nélkül a következő részlet nem finanszírozható. 214

215 • elszámolási szabályok szigorítása  30 napos felhasználási határidő;  visszafizetési kötelezettség;  nem minősül felhasználásnak  betétként történő elhelyezés;  értékpapír vásárlás;  befektetési célú hasznosítás.  kamatfizetési kötelezettség 215

216 • kivételek  egyházaknak nyújtott támogatások;  európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások;  helyi önkormányzatok támogatása [Áht. 14. § (3) bekezdés]; 216

217  önkormányzati tűzoltóságok normatív állami támogatása;  olyan költségvetési támogatások, amelyek esetén a támogatott tevékenység időtartama nem éri el a 60 napot. 217

218 • biztosítékadási és előleg szabályok az uniós támogatásoknál  Norvég pályázatoknál és az EGT Finanszírozási Mechanizmusnál az előleg mértéke  legfeljebb a megítélt támogatás 50%-a 218

219  kivételek  ösztöndíj program;  kétoldalú kutatási együttműködési program;  kétoldalú kapcsolatok alapjai;  kisprojekt alapok esetében az előleg 90% lehet.  a finanszírozó országok jóváhagyása esetén még lehet további eltérés az általános szabálytól 219

220  Szolidarítás és migrációs támogatásoknál zárt két fordulós kiválasztásnál 10 millió forint alatti helyett 15 millió forint alatti támogatás teljes összege előlegként folyósítható  biztosítékadásnál  Sorba állított fizetési megbízásoknál legalább 35 napos követelés helyett legfeljebb 35 napos követelés 220

221 • egyéb változások  támogatási igények dokumentációjának pontosítása;  támogatási okirat, szerződés tartalmi kellékeinek pontosítása;  Széchenyi Kártya Program nyújtott támogatásoknál pontosítások. 221

222  önkormányzati támogatások szabályainak változása • jogosulatlan igénybevétel, kamatfizetési kötelezettség  valótlan adatszolgáltatás a támogatáshoz;  nem megjelölt célra történő támogatás igénybe vétel;  jogszabályban meghatározott mértékű támogatási összeget meghaladó mértékű támogatás igénybe vétele; 222

223  támogatás igénybevételéhez tartozó feltétel megszegése;  késedelmes visszafizetés esetén kamat fizetési kötelezettség keletkezik. • beszedési megbízás benyújtása  ha az önkormányzat nem tesz eleget a visszafizetési kötelezettségnek, akkor a Kincstár beszedési megbízást nyújt be. 223

224 • Ket. szabályainak alkalmazhatósága  az Áht. 14. § (3) bekezdése alapján juttatott támogatások felülvizsgálatára és a jogosulatlan igénybevételhez kapcsolódó fizetési könnyítésre és az Áht-ban a támogatásokkal kapcsolatban nem szabályozott kérdésekben a Kincstár a évi CXL. törvény (Ket.) előírásait alkalmazza. 224

225 • támogatások igénylése, évközi módosítása  kincstári értesítő alapján támogatás igénylés benyújtása;  évközben legfeljebb 3 alkalommal módosítható a támogatás összege önkormányzati oldalról 225

226 • Kincstár jogai, feladatai, eljárása  értesítő kibocsátása;  támogatás igénylés felülvizsgálata (hiánypótlás)  felhívás kiadása;  közigazgatási hatósági ellenőrzés;  részletfizetés engedélyezése;  felszólítás fizetése;  helyszíni ellenőrzés. 226

227 • elszámolás a támogatásokról, elszámolás felülvizsgálata  éves beszámoló benyújtásával kell a támogatásról elszámolni;  fizetési kötelezettség a beszámoló benyújtását követő 15 napon belül esedékes. 227

228 • támogatások folyósításának ütemezése  pótlólagos támogatásnál az önkormányzatnak még járó támogatás megállapításánál figyelembe kell még venni az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése összegének egyenlegét, valamint a költségvetési támogatások jogcímenkénti összegét. 228

229 • támogatás felfüggesztésének esetei, időtartama  ha nincs elfogadott költségvetés;  nincs elfogadott zárszámadás;  nem teljesült az Áht §-a szerinti adatszolgáltatás. 229

230  egyéb változások • számlavezetési szabályok változásai az önkormányzati alrendszerben  támogatások megnevezésénél pontosítás;  számlatípusok új számla: gépjárműadó befizetésére szolgáló fizetési számla januári gépjárműadónál átmeneti szabály; 230

231  nemzetiségi önkormányzat számlavezetője ha a nemzetiségi önkormányzat nem részesül az Áht. 14. § (3) bekezdés szerinti támogatásban, akkor nem kell az Áht. 83. § szabályait alkalmaznia (finanszírozás rendje) 231

232 • központosított illetményszámfejtés változásai  teljes körűség január 1-jétől (kivéve nemzetbiztonság);  csatlakozási lehetőség;  jogcímek kibővítése a teljes körűség miatt pl. tiszteletdíj;  szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi közfeladatok esetén, nem állami fenntartó esetén, ha munkabér, illetmény, tiszteletdíj kerül kifizetésre a kincstár jogosultsága ellenőrzése. 232

233 • társulások, körjegyzőségek megszűnésével kapcsolatos átmeneti szabályok  pótlólagos támogatás igénylése;  visszafizetési kötelezettség;  december 31-én hatályos rendelkezések alkalmazása. 233

234 234 2.Egyéb változások 2.1. Stabilitási törvény változásai  Likvid hitel • Fogalma: naptári éven belül lejáró futamidejű hitel az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel, a felvételhez nem kell a Kormány hozzájárulása

235 235 • nem tervezhető; • éven belüli igénybevétel; • számviteli elszámolása (állományi számla, forgalmi számla); • átmeneti szabály (48. §)

236 236  adósságot keletkeztető ügyletek és azok módosításai (Kormány általi engedélyezés) • önkormányzatoknál nem csak a fejlesztési célú, hanem minden adósságot keletkeztető ügyletnél kell a Kormány előzetes engedélyezése;

237 237 • az engedély megadásánál a változások adósságot keletkeztető ügyletbe nem kell beleszámítani  eu-s előfinanszírozásra felvett előleget;  víziközmű-társulattól annak megszűnése miatt átvett hitelek összegét.

238 238 • a Kormány engedélyét kell kérni a megkötött adósságot keletkeztető ügyletek szerződés- módosításaira ha:  a megkötött ügylet engedélykötelesnek minősül;  hosszabb lesz az új ügylet futamideje;  nagyobb ügyletértékű lesz az új szerződés;

239 239  az új futamidő lejártáig valamely évben meghaladja az eredeti szerződés szerinti értéket A köznevelési feladatok ellátásával kapcsolatos változások  Jogszabályi alap • a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény;

240 240 • a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet.  a köznevelési intézmények rendszere • óvoda:  a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény;

241 241  2,5 éves korban is felvehető  feltétel óvodai foglalkozás napi 4 órában kötelező abban az évben mikor a gyerek betölti a 3. életévét. • általános iskola:  8 évfolyamon országosan egységes követelmények szerint alapfokú nevelés – oktatás.

242 242 • gimnázium:  4, 6 vagy 8 évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény, ahol általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik;  nyelvi előkészítésnél: 5, 7 vagy 9 évfolyam.

243 243 • szakközépiskola:  szakmai érettségi végzettséget adó érettségire szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú, munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó 4 középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik;  kapcsolódás az OKJ-hez.

244 244 • szakiskola:  szakképzésről szóló törvényben meghatározott képzési formák;  3 éves közismereti képzés;  szakmai elméleti és gyakorlati oktatás;  kapcsolat: OKJ-val;  szakmai vizsgát követően 2 év alatt tehető érettségi vizsga.

245 245 • alapfokú művészeti iskola:  a művészi képességek kibontakoztatása, fejlesztése;  6 vagy 12 évfolyam;  művészeti záróvizsga. • gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény:  szakértői bizottság véleménye alapján vehető igénybe;  különböző foglalkoztatási szintek vannak.

246 246 • kollégium:  nevelés-oktatás és lakhatás;  feltételek az igénybevételhez;  személyközpontú tehetséggondozás;  helyi pedagógiai program. • pedagógiai szakszolgálati intézmény:  a szülő és pedagógus munkáját segítő intézmény, pl. korai fejlesztés, nevelési tanácsadás, logopédia stb.

247 247 • pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény:  pl. pedagógiai értékelés;  tanügyi-igazgatási szolgáltatás;  tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása stb.

248 248 • többcélú intézmény lehet pl.:  egységes óvoda-bölcsőde;  egységes iskola vagy összetett iskola közös igazgatású köznevelési intézmény;  általános művelődési központ létesítéshez a személyi és tárgyi feltételnek rendelkezésre kell állni.

249 249 • Klebelsberg Intézmény- fenntartó Központ  202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet;  központi hivatal;  oktatásért felelős miniszter irányítása

250 250  felépítés  központi szerv;  területi szervek  tankerület  székhelye és illetékessége megegyezik a járásokkal;  megyeközponti tankerület.

251 251  az állam és a települési önkormányzatok által ellátott köznevelési feladatok • ingyenes és kötelező alapfokú nevelés-oktatás; • ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés- oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve az első szakképzettség megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig;

252 252 • az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele (térítésmentes); • kollégiumi ellátás  feltételek esetén térítésmentes.

253 253  az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmények jogállásának, működésének sajátosságai • alapításuk, jellemzőik  a köznevelési törvényben meghatározott köznevelési feladatok ellátására létesített intézmény;  a köznevelési intézmény jogi személy;

254 254  fenntartójától elkülönül;  önálló költségvetéssel rendelkezik;  alapító okirattal és a nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre;  a köznevelési intézmény létesítését a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz kell bejelenteni.

255 255 • alapító okiratuk, szabályzataik  OM azonosító;  alapító okirat tartalmát a köznevelési törvény 21. § (3) bekezdése tartalmazza;  szabályzatok:  SZMSZ;  házirend.  szabályzatok elfogadása előtti társadalmi egyeztetés;  kötelező orvosi vizsgálatok;  gyermekbalesetek kivizsgálása.

256 256 • az intézményvezető jogállása, a munkaerő alkalmazásának sajátosságai Az intézményvezetőt  nevelési-oktatási intézménynél  a nevelőtestületet fenntartó és az intézmény székhelye szerint illetékes vagy az intézményt működtető települési önkormányzat;

257 257  többcélú intézményben  igazgatótanács, a fenntartó és az intézmény székhelye szerint illetékes vagy az intézményt működtető települési önkormányzat;  szakképző iskolában  a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményének kikérésével  az oktatásért felelős miniszter bízza meg 5 évre.

258 258 Az intézményvezető feladatait a köznevelési törvény 69. §-a tartalmazza. Szakmai ellenőrzést indíthat; Kérdőíves értékelés  anonim!

259 259  működtetés, fenntartás az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményeknél • működtető és fenntartó személyének elválása  3000 fő alatti lakosságszámnál  állami fenntartás és vagyon működtetés;  itt vállalhatja az önkormányzat a működtetést, nem kötelező.

260 260  3000 fő feletti lakosságszámnál fenntartó  állam;  működtető önkormányzat. (rendkívüli eset!) • működtető és fenntartó feladatai  működtetési feladatok:  ingó és ingatlanvagyon működtetése, dologi és kisegítő személyzet személyi juttatásai és járulékok, adók;  lehetnek bevételei is.

261 261  fenntartói feladatok:  szakmai feladat-ellátás és ennek minden költsége. • állami intézményfenntartó központ és a települési önkormányzat vagyonának kapcsolatrendszere  fenntartás és működtetés esetén az önkormányzati tulajdonra ingyenes vagyonkezelői jog;

262 262  csak fenntartásnál ingyenes használati jog;  mindkét esetben elidegenítési tilalom, korlátozott hasznosítási lehetőség az oktatás-nevelés elsődlegessége;

263 263 • működtető települési önkormányzatok kiadásai és az őket megillető bevételek  jogszabályi alap 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 8. számú melléklete;  kiadások: döntően üzemeltetési kiadások.

264 264 Hajtó- és kenőanyagok beszerzési kiadásai az üzemeltetési, működtetési feladatokhoz Kisértékű tárgyi eszközök, szellemi termékek, munka és tűzvédelmi berendezések beszerzési kiadásai az üzemeltetési, működtetési feladatokhoz A települési önkormányzat által a működtetéshez, üzemeltetéshez foglalkoztatottak (így különösen a portás, a fűtő, a takarító és karbantartó) munkaruha, védőruha, formaruha és egyenruha beszerzésének kiadásaihoz Egyéb anyagbeszerzés (így különösen tisztítószer, toalettpapír, szalvéta, kéztörlő) az üzemeltetéshez Nem adatátviteli célú távközlési szerződések alapdíjai (telefon, telefax, telex), a további díjak a részletes számla szerinti használat arányában, ha azok az üzemeltetéssel és működtetéssel kapcsolatban merülnek fel Bérleti és lízing díjak üzemeltetési, működtetési feladatokhoz Gázenergia-szolgáltatás díja Villamosenergia-szolgáltatás díja Távhő- és melegvíz-szolgáltatás díja Víz- és csatornadíjak K I A D Á S O K Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások kiadásai üzemeltetési, működtetési feladatokhoz (ideértve a beléptető rendszerek karbantartását is) Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatási kiadások (így különösen az orvosi rendelő, a foglalkozás egészségügyi szolgálat takarítási és őrzési díjai, a szemétszállítás, a kéményseprés, a rovar- és rágcsálóirtás, a veszélyes hulladékkezelés, a technikai személyzet munka és tűzvédelemi oktatása) Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatási kiadások (így különösen postai levél, csomag, távirat, egyéb küldemény) amelyek az üzemeltetés, működtetés érdekében merülnek fel Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai államháztartáson belülre és államháztartáson kívülre a vagyonműködtetéssel, üzemeltetéssel összefüggően Pénzügyi szolgáltatások kiadásai a vagyonműködtetéssel, üzemeltetéssel összefüggően megrendelt pénzügyi szolgáltatások körében Általános forgalmi adó befizetése a működtető önkormányzat felelősségi körébe tartozóan vásárolt, kiszámlázott, értékesített termékekés szolgáltatások után, beleértve a fordított adó miatti befizetési kötelezettségeket is Munkáltató által fizetett személyi jövedelemadó, ha az önkormányzat, vagy költségvetési szerve, vagy gazdasági társasága, vagy társulása a munkáltató Rehabilitációs hozzájárulás, ha az önkormányzat, vagy költségvetési szerve, vagy gazdasági társasága, vagy társulása a munkáltató Helyi adók, egyéb vám, illeték és adójellegű befizetések (így különösen a cégautó utáni befizetés, ha az autó üzembentartója a települési önkormányzat vagy annak költségvetési szerve, gazdasági társasága vagy társulása) Díjak, egyéb befizetések (így különösen vagyon- és épületbiztosítás)

265 265  bevételek: Egyéb saját bevétel (így különösen a tanulói, oktatói kártérítés, ha a tanuló, oktató, vagy a szakmai munkát kisegítő személyzet a működtető vagyonában okoz kárt, a fenntartó által szervezett programokhoz és képzésekhez kapcsolódó szállásdíjak, a járulékos üzemeltetési költségek megtérítésével összefüggő egyéb költségek) BEVÉTELEKBEVÉTELEK Az üzemeltetéssel, működtetéssel összefüggően továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások értéke Az üzemeltetett vagyonnal, eszközökkel összefüggésben felmerült bérleti díjbevétel (így különösen az eszközbérlet) Az intézményi ellátási díjaknak (így különösen a szakmai tevékenységgel összefüggő tandíjnak, térítési díjnak, továbbá a kötbér, egyéb kártérítés vagy bánatpénz bevételének) 30%-a Általános forgalmi adó visszatérülései, visszatérítései a működtető önkormányzat felelősségi körébe tartozóan vásárolt, kiszámlázott, értékesített termékek és szolgáltatások után, beleértve a fordított adó miatti visszatérüléseket is

266  Köszönöm a figyelmet! 266


Letölteni ppt "Államháztartási szakon (kötelező tematika szerint) 12 kreditpont Készítette: Szamkó Józsefné 2013."

Hasonló előadás


Google Hirdetések