Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar nép őstörténete és vándorlása • Kr.e. 500 k. vált magyar önálló néppé a nyugat-szibériai sztyeppe északi peremén – termelő és lovas nomád életmód,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar nép őstörténete és vándorlása • Kr.e. 500 k. vált magyar önálló néppé a nyugat-szibériai sztyeppe északi peremén – termelő és lovas nomád életmód,"— Előadás másolata:

1 A magyar nép őstörténete és vándorlása • Kr.e. 500 k. vált magyar önálló néppé a nyugat-szibériai sztyeppe északi peremén – termelő és lovas nomád életmód, sztyeppei vándorlás – török hatás • Kr.u.500 k. új szállásterület: Magna Hungária (Julianus barát) • Kr.u. 8. sz. szétválás – egy részük helyben maradt -másik felük a kazár birodalomba költözött – Levédia (kazár: kettős fejedelemség, rovásírás) -egy néptöredék a Kaukázuson túlra (szavárd magyarok) • A 9. sz. első fele elszakadtak a kazároktól Etelköz: törzsszövetség, kabarok csatlakozása • honfoglalás ( ) Feltételezett magyar őshazák Vitatott kérdések: • a nyelv eredete (finnugor, török) • az őshaza helye • életmód (nomád v. félnomád, letelepült)

2 Magyar külpolitika 1. Csatlakozás Európához  A honfoglalás után folytatódó kalandozó hadjáratok (zsákmányszerző) miatt a Magyar Nagyfejedelemség egész Európával hadban állt 955. (augsburgi), 970. (balkáni vereség) →ez az út nem járható tovább  Géza ( ) - kalandozó hadjáratok lezárása, béke a szomszédokkal - a két nagyhatalom közül (Német és Bizánci Birodalom) a német befolyás mellett német papok és szerzetesek -973.Quedlinburg – magyar-német szövetség István házassága a bajor herceglánnyal, Gizellával  István ( ) is német segítségre támaszkodott -egyházszervezés, államszervezet kiépítése, német katonai támogatás (Koppány, Ajtony, Gyula) ellen -koronát a pápától kért (a német vagy bizánci politikai függés elkerülése) Mo. szuverén állam -A pápa Esztergomot a független érsekség rangjára emelte – önálló egyháztartomány -Békepolitika -A jeruzsálemi zarándokút megnyitása (Gellért) -II. Konrád támadásának visszaverése (1030) Halála után – válságos idők  Német Császárság – hűbéri függésbe - Orseolo Péter (1045), Salamon (1074) német vazallus, I. András visszaveri III. Henrik támadásait – 1051, 1052  Pápai hűbér elismerése (VII. Gergely) - I. László Salamon ellenében mellé, Szt. István, Imre, Gellért szentté av.  bizánci segítséggel lett király I.András (↔ Péter), I. Géza (↔ Salamon) – bizánci korona – szimbolikus függés  Keleti nomád népek támadásai (besenyők, úzok, kunok) - I. Szent László visszaveri

3 Magyar külpolitika 2. Expanzió  Balkáni orientáció • I. László - Salamon halála (1087) után kilépett az invesztitúraháborúban a pápát támogató koalícióból Horvátország (előtte pápai hűbér) • Kálmán ismét pápapárti – lemond az invesztitúra jogáról, -1102(-1918) horvát-magyar perszonálunió Közép-Dalmácia (velencei háborúk) • II. Béla – Bosznia (Ráma)  III. Béla – bizánci támogatással került trónra, de Mánuel halála után visszaszerezte a Bizánc által elfoglalt területeket -a hanyatló Bizánci Birodalom helyébe lépve növelni akarta a balkáni befolyást (címerébe felvette a bizánci kettős kereszt szimbólumot) -francia feleség – nyugati kapcsolatok  II. András alatt Halics központi kérdéssé – tucatnyi hadjárat, kudarc az V. keresztes hadjáratban való résztvétel, fia, Béla számára eljegyzi a nikaiai császár lányát -kun kérdés – a Német Lovagrend behívása a térítésre, de miután függetlenedni akartak, kiűzte (1225) Kedvezőtlen változások  IV. Béla tatárjárás – nem kap segítséget (III. Ince↔ II. Frigyes harca) -Bábenberg-örökség – a cseh királyság győzelme – II. Ottokár II. András külpolitikája Az utolsó árpádházi királyok már csak védekező harcokat a belső széthúzás miatt Utolsó jelentős vállalkozás morvamezei csata (IV.Kun László, Habsburg Rudolf↔ II. Ottokár)

4 A magyar társadalom fejlődése 1. • törzsszövetség: élén Álmos (gyula: hadvezér) és Kurszán (kündü: szakrális fejedelem) állt (a kettős fejedelemség, 904- ben, Kurszán halálakor szűnt meg) • törzsenként telepedtek le, a központi ter. a Megyer törzs szállása volt (bomló törzsi-nemzetségi sz.) • A törzsfők (= úr > uruszág, egy-egy országrész urai voltak, megerősített földvárakban szálltak meg. •A társadalmi berendezkedéssel kapcsolatban két változat: -kevésbé fejlett a társadalom: törzsi előkelők és szabad harcosok alkotják a törzset. Ebben a változatban a fegyveres nomád pásztorok indultak zsákmányt szerezni Nyugat- Európába. -A másik elméletnél már magasabb szinten volt a társadalmi szerveződés: a törzsfők és nemzetségfők( bő), a fegyveres kíséret és a szolgálatra kényszerített szabadok (ínek) alkották a törzset. a törzsfők és a katonai kíséret alkotta a kalandozó csapatokat. A cél itt nem csupán a zsákmányszerzés, hanem a kíséret eltartásához szükséges javak beszerzése. + szolgáltatásokra kötelezett alávetett népek, + hadifogoly rabszolgák az előkelők háztartásaiban létszám: 870 k lovas harcos (kb %-a a férfiaknak X5 (családtagok) ezer

5 A Szent István-kori társadalom • király - hatalmát az ország területének kétharmadát kitevő földbirtokai alapozták meg (patrimoniális királyság = az államszervezet a királyi földbirtokon alapul). Ez a hadszervezet alapja is: - A királyi földbirtokon (várbirtokok) élő hadakozó elemek (várnép+ várjobbágyok) + kisbirtokos közszabadok • előkelők: nagybirtokosok - betelepült lovagok, országos méltóságok pl. ispánok (comes) és egyházi előkelők • középréteg: vitézek (miles) –kisebb birtokkal rendelkeztek, földjeiket szolgák művelték – a király, illetve az előkelők mellett teljesítettek fegyveres szolgálatot. • közrendű szabadok (vulgaris) szegény, saját földjén gazdálkodik, adózik(szabadok dénárja) a királynak • személyileg szabadok a vendégek (hospes) – szabad költözési jog, • uradalmak kötött állapotú népessége – nincs földtulajdona, szolgálattal tartozik pl. várispánságok katonái és katonatisztjei (várjobbágyok), udvarházak udvarnokai, a várjobbágyok kisebb birtokadományban is részesülhettek, s ezáltal lehetőségük nyílt a felemelkedésre is. • szolgák, rabszolgák

6 Szent István jövedelmei III. Béla jövedelmei Gazdasági élet (XI-XII.sz.) Honfoglalás kora: legeltető állattartás, földművelés (köles) önellátó kézművesség (falvakban, házaknál) XI-XII.sz. önellátó gazdálkodás vadtaljváltó földművelés (túróeke, sarló) vásáros helyek – távolsági kereskedelem, városok

7 XII-XIII.sz. társadalomfejlődés  Nagymértékű birtokadományozások (III. Béla, II. András) • Főurak: bárók (nagybirtok, magánhadsereg= bandérium, méltóságok) • Középréteg: a szabad, földdel rendelkező, katonáskodó réteg (a XIII. századtól serviensek) magát csak a király alattvalójának vallotta,  Aranybulla 1222 • bárók követelései (egész vármegyék adományozásának, méltóságok halmozásának, az idegenek birtokszerzésének és hivatalviselésének tilalma) • a serviensek kiváltságai: -az adómentesség (cserébe védelmi kötelezettség -a szabad végrendelkezés joga, -a szállásadás alóli mentesség -csak a király bíráskodhatott felettük, -ellenállási záradéka a világi és egyházi előkelőknek jogot adott az ellenállásra, • 1232: Zala megyei szerviensek bíráskodási jogot nyertek saját ügyeikben (nemesi vármegye kezdete) Élükre a király nevezett ki főispánt. Ítélkezéssel az ún. szolgabírák foglalkoztak.  familiaritás = a kisebb földbirtokosok egy-egy nagyobb úr famíliájába szegődtek, védelmet keresve más nagyurakkal szemben. A familiárisok hűséggel, tanáccsal, katonai szolgálattal tartoztak uruknak, háború esetén az oldalán harcoltak, békeidőben igazgatták birtokait vagy bíráskodtak helyette. A familiárisok szolgálatait az úr különféle javadalmazásokkal “hálálta meg”: pénz, fegyverzet, ruházat, ellátás szolgált fizetségül, a leghűségesebbek pedig abban reménykedhettek, hogy uruk birtokadományt jár ki számukra a királynál. (nem hűbériség = nem jár földbirtok adománnyal, felbontható)  egységes jobbágyság (XIII.sz.-ra)

8 Királyi jövedelmek Károly Róbert idején Mátyás bevételei

9 Városfejlődés a középkori Magyarországon IV. Béla – az első szabad királyi városok (nyugati típusú városok, királyi birtokon német hospesek betelepítésével) Károly Róbert • visegrádi királytalálkozó – Bécset megkerülő kereskedelmi útvonal • értékálló aranyforint • nemesfémbányászat felvirágoztatása Luxemburgi Zsigmond • egységes mértékrendszer • Buda árumegállító jogot kap – az ország gazdasági központja • városszövetségek – bányavárosok, erdélyi, szepességi szász városok, tárnoki városok • Az 1405-ös országgyűlésre a szabad királyi városokat (2-2 képviselő) – az összes 1 szavazattal kevés (30-35) a korabeli Angliában 200 k.,kis népesség, tőkeszegény, gyenge céhes ipar (14.sz.-tól) A központosított királyi hatalom nem tud rájuk támaszkodni (gyenge gazdasági erő, csekély politikai szerep) Tárnoki városok 7 db (Buda, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Bártfa, Kassa és Eperjes + Pest Bányavárosok (Körmöc-, Selmec-, Besztercebánya) Személynöki városok (Székesfehérvár, Esztergom) Szász városok (?) (Brassó, Szeben) Mezővárosok – 800 (XV.xz.) - helyi piac, főleg mezőgazdasággal, a földbirtokosnak évi egy összegű adó, háziipar, nincs városfal sz.

10 Társadalom, gazdaság sz. Nagy Lajos és az évi törvények megerősítette az egyes társadalmi csoportok jogállását • kilenced bevezetése, jobbágyi terhek egységesek • az Aranybulla megújítása a nemesség alapvető szabadságjogait biztosította. módosítások az Aranybullához képest: - A szabad örökítési jog megszüntetése, az ősiség törvénye értelmében a birtok nemzetségen belül apáról fiúra szállt, a fiúágon kihalt nemzetségek birtokai pedig a háramlási jog révén a királyra szálltak vissza. • A nemességet erősítette az „egy és ugyanazon szabadság” kimondása (minden nemes egyenlő jogokkal rendelkezik). Egységes jobbágyság: Apró falvakban éltek, gazdálkodásuk és szolgáltatásaik alapja a telek volt, mely belső (ház és kert) és külső (szántó, rét és erdőrész) telekből állt. A szántót – a nyomáskényszernek megfelelően – minden évben máshol mérték ki. A jobbágy a telek alapján rótta le szolgáltatásait földesurának: cenzus=pénzadó két részletben kilenced = terményadó banalitások = évi háromszori ajándék munkajáradék = fuvarozás az egyháznak: tized a gabona és a bor után az államnak: kapuadó

11

12 Nagy Lajos külpolitikája Az Anjou-kor társadalmi változásai Károly Róbert -kiskirályok leverése -150 királyi vár - a váruradalmakat honor-birtokként csak használatra -Bárók = országos méltóságot viselők – saját zászlaja alatt katonaságot =bandérium -I. Lajos már idegen zsoldosokat is, magyarok is itáliai zsoldba (Toldi Miklós)

13 Törökellenes küzdelmek Luxemburgi Zsigmond • rigómezei csata után viharos török terjeszkedés • nikápolyi csatavesztés – I. Bajazid • Timur Lenk legyőzi Bajazidot – török válság Hadszervezeti reformok • telekkatonaság (a nagybirtokosok a vagyonuk arányában vonuljanak hadba (20 jobbágy után 1 íjászt) • déli végvárrendszer – Ozorai Pipó –átengedte a királyi jövedelmeket e célra • a déli egyházi méltóságok betöltetlenül, a birtokok jövedelmei is erre • idegen zsoldosok • vazallus államok • De német király (egyházszakadás) • 1419-től a huszita háborúk kötik le

14 Törökellenes küzdelmek a XIV–XV. században Hunyadi serege: familiárisok + zsoldosok - nehézlovasság – a szpáhik inkább könnyűlovasok - könnyűlovasság, gyalogosok – a szekérvár védelmében, cseh páncélos gyalogosok, mozgékony harci szekereken tüzérség Mátyás Állandó zsoldossereg lovas, gyalogos

15 Nándorfehérvár

16 Székely és szász székek Erdélyben


Letölteni ppt "A magyar nép őstörténete és vándorlása • Kr.e. 500 k. vált magyar önálló néppé a nyugat-szibériai sztyeppe északi peremén – termelő és lovas nomád életmód,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések