Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar nép őstörténete és vándorlása • Kr.e. 500 k. vált magyar önálló néppé a nyugat-szibériai sztyeppe északi peremén – termelő és lovas nomád életmód,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar nép őstörténete és vándorlása • Kr.e. 500 k. vált magyar önálló néppé a nyugat-szibériai sztyeppe északi peremén – termelő és lovas nomád életmód,"— Előadás másolata:

1 A magyar nép őstörténete és vándorlása • Kr.e. 500 k. vált magyar önálló néppé a nyugat-szibériai sztyeppe északi peremén – termelő és lovas nomád életmód, sztyeppei vándorlás – török hatás • Kr.u.500 k. új szállásterület: Magna Hungária (Julianus barát) • Kr.u. 8. sz. szétválás – egy részük helyben maradt -másik felük a kazár birodalomba költözött – Levédia (kazár: kettős fejedelemség, rovásírás) -egy néptöredék a Kaukázuson túlra (szavárd magyarok) • A 9. sz. első fele elszakadtak a kazároktól Etelköz: törzsszövetség, kabarok csatlakozása • honfoglalás (895-900) Feltételezett magyar őshazák Vitatott kérdések: • a nyelv eredete (finnugor, török) • az őshaza helye • életmód (nomád v. félnomád, letelepült)

2 Magyar külpolitika 1. Csatlakozás Európához  A honfoglalás után folytatódó kalandozó hadjáratok (zsákmányszerző) miatt a Magyar Nagyfejedelemség egész Európával hadban állt 955. (augsburgi), 970. (balkáni vereség) →ez az út nem járható tovább  Géza (972-997) - kalandozó hadjáratok lezárása, béke a szomszédokkal - a két nagyhatalom közül (Német és Bizánci Birodalom) a német befolyás mellett -972. német papok és szerzetesek -973.Quedlinburg – magyar-német szövetség -996. István házassága a bajor herceglánnyal, Gizellával  István (1000-1038) is német segítségre támaszkodott -egyházszervezés, államszervezet kiépítése, német katonai támogatás (Koppány, Ajtony, Gyula) ellen -koronát a pápától kért (a német vagy bizánci politikai függés elkerülése) Mo. szuverén állam -A pápa Esztergomot a független érsekség rangjára emelte – önálló egyháztartomány -Békepolitika -A jeruzsálemi zarándokút megnyitása (Gellért) -II. Konrád támadásának visszaverése (1030) Halála után – válságos idők  Német Császárság – hűbéri függésbe - Orseolo Péter (1045), Salamon (1074) német vazallus, I. András visszaveri III. Henrik támadásait – 1051, 1052  Pápai hűbér elismerése (VII. Gergely) - I. László Salamon ellenében mellé, 1083. Szt. István, Imre, Gellért szentté av.  bizánci segítséggel lett király I.András (↔ Péter), I. Géza (↔ Salamon) – bizánci korona – szimbolikus függés  Keleti nomád népek támadásai (besenyők, úzok, kunok) - I. Szent László visszaveri

3 Magyar külpolitika 2. Expanzió  Balkáni orientáció • I. László - Salamon halála (1087) után kilépett az invesztitúraháborúban a pápát támogató koalícióból - 1091. Horvátország (előtte pápai hűbér) • Kálmán ismét pápapárti – lemond az invesztitúra jogáról, -1102(-1918) horvát-magyar perszonálunió -1105. Közép-Dalmácia (velencei háborúk) • II. Béla – Bosznia (Ráma)  III. Béla – bizánci támogatással került trónra, de Mánuel halála után visszaszerezte a Bizánc által elfoglalt területeket -a hanyatló Bizánci Birodalom helyébe lépve növelni akarta a balkáni befolyást (címerébe felvette a bizánci kettős kereszt szimbólumot) -francia feleség – nyugati kapcsolatok  II. András alatt Halics központi kérdéssé – tucatnyi hadjárat, kudarc -1217-18. az V. keresztes hadjáratban való résztvétel, fia, Béla számára eljegyzi a nikaiai császár lányát -kun kérdés – 1211. a Német Lovagrend behívása a térítésre, de miután függetlenedni akartak, kiűzte (1225) Kedvezőtlen változások  IV. Béla -1241. tatárjárás – nem kap segítséget (III. Ince↔ II. Frigyes harca) -Bábenberg-örökség – 1261. a cseh királyság győzelme – II. Ottokár II. András külpolitikája Az utolsó árpádházi királyok már csak védekező harcokat a belső széthúzás miatt Utolsó jelentős vállalkozás 1278. morvamezei csata (IV.Kun László, Habsburg Rudolf↔ II. Ottokár)

4 A magyar társadalom fejlődése 1. • törzsszövetség: élén Álmos (gyula: hadvezér) és Kurszán (kündü: szakrális fejedelem) állt (a kettős fejedelemség, 904- ben, Kurszán halálakor szűnt meg) • törzsenként telepedtek le, a központi ter. a Megyer törzs szállása volt (bomló törzsi-nemzetségi sz.) • A törzsfők (= úr > uruszág, egy-egy országrész urai voltak, megerősített földvárakban szálltak meg. •A társadalmi berendezkedéssel kapcsolatban két változat: -kevésbé fejlett a társadalom: törzsi előkelők és szabad harcosok alkotják a törzset. Ebben a változatban a fegyveres nomád pásztorok indultak zsákmányt szerezni Nyugat- Európába. -A másik elméletnél már magasabb szinten volt a társadalmi szerveződés: a törzsfők és nemzetségfők( bő), a fegyveres kíséret és a szolgálatra kényszerített szabadok (ínek) alkották a törzset. a törzsfők és a katonai kíséret alkotta a kalandozó csapatokat. A cél itt nem csupán a zsákmányszerzés, hanem a kíséret eltartásához szükséges javak beszerzése. + szolgáltatásokra kötelezett alávetett népek, + hadifogoly rabszolgák az előkelők háztartásaiban létszám: 870 k. 20.000 lovas harcos (kb. 20-25%-a a férfiaknak X5 (családtagok) 200-500 ezer

5 A Szent István-kori társadalom • király - hatalmát az ország területének kétharmadát kitevő földbirtokai alapozták meg (patrimoniális királyság = az államszervezet a királyi földbirtokon alapul). Ez a hadszervezet alapja is: - A királyi földbirtokon (várbirtokok) élő hadakozó elemek (várnép+ várjobbágyok) + kisbirtokos közszabadok • előkelők: nagybirtokosok - betelepült lovagok, országos méltóságok pl. ispánok (comes) és egyházi előkelők • középréteg: vitézek (miles) –kisebb birtokkal rendelkeztek, földjeiket szolgák művelték – a király, illetve az előkelők mellett teljesítettek fegyveres szolgálatot. • közrendű szabadok (vulgaris) szegény, saját földjén gazdálkodik, adózik(szabadok dénárja) a királynak • személyileg szabadok a vendégek (hospes) – szabad költözési jog, • uradalmak kötött állapotú népessége – nincs földtulajdona, szolgálattal tartozik pl. várispánságok katonái és katonatisztjei (várjobbágyok), udvarházak udvarnokai, a várjobbágyok kisebb birtokadományban is részesülhettek, s ezáltal lehetőségük nyílt a felemelkedésre is. • szolgák, rabszolgák

6 Szent István jövedelmei III. Béla jövedelmei Gazdasági élet (XI-XII.sz.) Honfoglalás kora: legeltető állattartás, földművelés (köles) önellátó kézművesség (falvakban, házaknál) XI-XII.sz. önellátó gazdálkodás vadtaljváltó földművelés (túróeke, sarló) vásáros helyek – távolsági kereskedelem, városok

7 XII-XIII.sz. társadalomfejlődés  Nagymértékű birtokadományozások (III. Béla, II. András) • Főurak: bárók (nagybirtok, magánhadsereg= bandérium, méltóságok) • Középréteg: a szabad, földdel rendelkező, katonáskodó réteg (a XIII. századtól serviensek) magát csak a király alattvalójának vallotta,  Aranybulla 1222 • bárók követelései (egész vármegyék adományozásának, méltóságok halmozásának, az idegenek birtokszerzésének és hivatalviselésének tilalma) • a serviensek kiváltságai: -az adómentesség (cserébe védelmi kötelezettség -a szabad végrendelkezés joga, -a szállásadás alóli mentesség -csak a király bíráskodhatott felettük, -ellenállási záradéka a világi és egyházi előkelőknek jogot adott az ellenállásra, • 1232: Zala megyei szerviensek bíráskodási jogot nyertek saját ügyeikben (nemesi vármegye kezdete) Élükre a király nevezett ki főispánt. Ítélkezéssel az ún. szolgabírák foglalkoztak.  familiaritás = a kisebb földbirtokosok egy-egy nagyobb úr famíliájába szegődtek, védelmet keresve más nagyurakkal szemben. A familiárisok hűséggel, tanáccsal, katonai szolgálattal tartoztak uruknak, háború esetén az oldalán harcoltak, békeidőben igazgatták birtokait vagy bíráskodtak helyette. A familiárisok szolgálatait az úr különféle javadalmazásokkal “hálálta meg”: pénz, fegyverzet, ruházat, ellátás szolgált fizetségül, a leghűségesebbek pedig abban reménykedhettek, hogy uruk birtokadományt jár ki számukra a királynál. (nem hűbériség = nem jár földbirtok adománnyal, felbontható)  egységes jobbágyság (XIII.sz.-ra)

8 Királyi jövedelmek Károly Róbert idején Mátyás bevételei

9 Városfejlődés a középkori Magyarországon IV. Béla – az első szabad királyi városok (nyugati típusú városok, királyi birtokon német hospesek betelepítésével) Károly Róbert • visegrádi királytalálkozó – Bécset megkerülő kereskedelmi útvonal • értékálló aranyforint • nemesfémbányászat felvirágoztatása Luxemburgi Zsigmond • egységes mértékrendszer • Buda árumegállító jogot kap – az ország gazdasági központja • városszövetségek – bányavárosok, erdélyi, szepességi szász városok, tárnoki városok • Az 1405-ös országgyűlésre a szabad királyi városokat (2-2 képviselő) – az összes 1 szavazattal kevés (30-35) a korabeli Angliában 200 k.,kis népesség, tőkeszegény, gyenge céhes ipar (14.sz.-tól) A központosított királyi hatalom nem tud rájuk támaszkodni (gyenge gazdasági erő, csekély politikai szerep) Tárnoki városok 7 db (Buda, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Bártfa, Kassa és Eperjes + Pest Bányavárosok (Körmöc-, Selmec-, Besztercebánya) Személynöki városok (Székesfehérvár, Esztergom) Szász városok (?) (Brassó, Szeben) Mezővárosok – 800 (XV.xz.) - helyi piac, főleg mezőgazdasággal, a földbirtokosnak évi egy összegű adó, háziipar, nincs városfal 12-13.sz.

10 Társadalom, gazdaság 14-15.sz. Nagy Lajos és az 1351. évi törvények megerősítette az egyes társadalmi csoportok jogállását • kilenced bevezetése, jobbágyi terhek egységesek • az Aranybulla megújítása a nemesség alapvető szabadságjogait biztosította. módosítások az Aranybullához képest: - A szabad örökítési jog megszüntetése, az ősiség törvénye értelmében a birtok nemzetségen belül apáról fiúra szállt, a fiúágon kihalt nemzetségek birtokai pedig a háramlási jog révén a királyra szálltak vissza. • A nemességet erősítette az „egy és ugyanazon szabadság” kimondása (minden nemes egyenlő jogokkal rendelkezik). Egységes jobbágyság: Apró falvakban éltek, gazdálkodásuk és szolgáltatásaik alapja a telek volt, mely belső (ház és kert) és külső (szántó, rét és erdőrész) telekből állt. A szántót – a nyomáskényszernek megfelelően – minden évben máshol mérték ki. A jobbágy a telek alapján rótta le szolgáltatásait földesurának: cenzus=pénzadó két részletben kilenced = terményadó banalitások = évi háromszori ajándék munkajáradék = fuvarozás az egyháznak: tized a gabona és a bor után az államnak: kapuadó

11

12 Nagy Lajos külpolitikája Az Anjou-kor társadalmi változásai Károly Róbert -kiskirályok leverése -150 királyi vár - a váruradalmakat honor-birtokként csak használatra -Bárók = országos méltóságot viselők – saját zászlaja alatt katonaságot =bandérium -I. Lajos már idegen zsoldosokat is, magyarok is itáliai zsoldba (Toldi Miklós)

13 Törökellenes küzdelmek Luxemburgi Zsigmond • 1389. rigómezei csata után viharos török terjeszkedés • 1396. nikápolyi csatavesztés – I. Bajazid • 1402. Timur Lenk legyőzi Bajazidot – török válság Hadszervezeti reformok • 1397. telekkatonaság (a nagybirtokosok a vagyonuk arányában vonuljanak hadba (20 jobbágy után 1 íjászt) • déli végvárrendszer – Ozorai Pipó –átengedte a királyi jövedelmeket e célra • a déli egyházi méltóságok betöltetlenül, a birtokok jövedelmei is erre • idegen zsoldosok • vazallus államok • De 1410. német király (egyházszakadás) • 1419-től a huszita háborúk kötik le

14 Törökellenes küzdelmek a XIV–XV. században http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=804efccc-078b-42a3-b3d4-cf6180c2c0a0&cid=ae0ca588-a371-486d-a040-97f6d9cf24a8 Hunyadi serege: familiárisok + zsoldosok - nehézlovasság – a szpáhik inkább könnyűlovasok - könnyűlovasság, gyalogosok – a szekérvár védelmében, cseh páncélos gyalogosok, mozgékony harci szekereken tüzérség Mátyás Állandó zsoldossereg 15000 lovas, 10000 gyalogos

15 Nándorfehérvár

16 Székely és szász székek Erdélyben


Letölteni ppt "A magyar nép őstörténete és vándorlása • Kr.e. 500 k. vált magyar önálló néppé a nyugat-szibériai sztyeppe északi peremén – termelő és lovas nomád életmód,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések