Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dél- és Kelet-Európa állam- és jogfejlődése a kezdetektől a középkor végéig.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dél- és Kelet-Európa állam- és jogfejlődése a kezdetektől a középkor végéig."— Előadás másolata:

1 Dél- és Kelet-Európa állam- és jogfejlődése a kezdetektől a középkor végéig

2 Alapvető hatások, minták •1.) Frank-minta: •- Nyugati-szlávok (csehek, lengyelek) •- magyarok •2.) Bizánci-minta: •- Délszlávok (bolgárok, szerbek, kiv. Horvátok) •-Keleti-szlávok (oroszok)

3 Délszlávok I. - Bulgária •- Honfoglalás: 679-ben Aszparuh kán vezetésével •- Első bolgár állam ( ): • : Tervel kán a bizáciakkal szövetségben megállítja az arabok előrenyomulását - Kereszténység: Borisz kán ( ) alatt 864-ben veszik fel a bizánci rítusú formát •-autokefál egyház: •A.) saját egyházfővel rendelkezik (rendszerint az uralkodó) •B.) hierarchiája független minden más egyház hierarchiájától (pl. Bulgária nem függ a konstantinápolyi pátriárkától) •C.) független egyházi bíráskodás és törvényhozás •D.) külön helyi szokások és szertartások

4 •Simeon ( ) uralkodása a az első bolgár állam csúcsidőszaka, •- 919-ben felvette a „bolgárok és a rómaiak császára” címet – a „császár/caesar/cár” cím = a római „imperator”-ral, a bizánci „baszileosz”-szal •-Bulgária bizánci uralom alatt ( ) •- Második Bolgár cárság ( )- Aszenida-dinasztia • : mongol betörések– a ”tatár hegemónia” időszaka •– 1330: a szerbek legyőzik a bolgárokat – szerb befolyás •- oszmán hódítás 1371-től •– : Bulgária oszmán uralom alatt

5 Délszlávok II. - Szerbia •- a szerb államiság két „bölcsője”: Raska és Zéta fejedelemsége •István ( ) 1217-ben királlyá koronáztatja magát •-1219: létrejön a raskai érsekség –szerb autokefál egyház •- XIII. szd.: anarchia, trónviszályok- a XIV. szd. elején erősödik meg az önálló szerb állam •- Dusán István cár( ) uralkodása a középkori szerb állam aranykora; nagy hódítások •- 1346: a „szerbek és a rómaiak császára ” •-1389: a rigómezei (koszovo polje-i) vereség az oszmánoktól •-1459: Szendrő eleste, a maradék szerb területeket megszállják az oszmánok az 1800-as évek elejéig

6 Délszlávok III. – Horvátok, Szlovénok •- a horvátok a XI. szd. elején, a római rítusú kereszténységet vették fel, uralkodóik rokonságba kerültek Szent István magyar királlyal •- 1089: Zvoinimir király halálával kihal a horvát uralkodóház •–Könyves Kálmánt 1102-ben horvát királlyá koronázzák • – perszonálunió, de jelentős horvát autonómia a bán vezetése alatt 1918-ig •- a vend etnikumú szlovénok a középkorban nem tudtak szert tenni önálló államiságra, az önálló Szlovénia csak 1991-ben jön létre

7 Románok •- Eredet: 1.) Dákó-román kontinuitási elmélet • 2.) Bevándorlási elmélet •- a bizánci krónikákban a X-XI. szd. fordulóján tűnik fel először a Balkán déli részein élő vlach elnevezésű pásztornép, amely későbbi vándorlása során jutott el a Kárpátok dél-keleti vidékére •- az első állam Basarab vajda ( ) vezetésével alakul meg Havasalföldön, ahol 1359-ben ortodox érsekség jön létre (a másik román fejedelemségben, Moldvában 1401-ben) •- az oszmánokkal korán felveszik a harcot, de a XV. szd. második felére a két fejedelemség az oszmánok vazallus állama lesz

8 „Zakon” vagy „Bírósági törvény az emberek számára •- Keletkezési ideje: Borisz kán ( ) uralkodásának időszaka •- Összetétele: a bolgár szokásjog, a bizánci jog és a fejedelmi törvényhozás összefoglalása •- Minta: a bizánci „Eklogé” •-Szerkezete: eredeti szövege nem maradt fenn, másolatai egy rövidebb és egy bővített változatban ismeretesek, 32 fejezetből áll •-Tartalma: az egyház védelme, büntető- és magánjogi, valamint család- és örökjogi normák, akuzatórikus eljárás

9 „Az igazhitű István cár törvénykönyve” •Keletkezési ideje: 1349 •- Összetétele: a szerb szokásjog, a bizánci joganyag és a fejedelmi törvényhozás összefoglalása •- Minta: a bizánci „Szüntagma” •-Szerkezete: eredeti szövege nem maradt fenn, másolatai számos töredékes változatban ismeretesek, több mint 200 szakaszt tartalmaz •-Tartalma: az egyház védelme, büntető- és magánjogi, valamint család- és örökjogi normák, megjelenik az inkvizitórikus eljárás

10 A délszláv állam és jogfejlődés közös vonásai •1.) Nem alakul ki az egész Balkánt magába ölelő egységes délszláv állam - széttagolt, töredékes államiság •- okai: a.) mostoha földrajzi körülmények • b.) állandó harcok •2.) Az ortodox kereszténység hegemóniája (kiv. Horvátok), de autokefál egyházszervezettel!! •3.) Az államszervezetben és a jogrendszerben erőteljes a bizánci minta átvétele

11 Nyugati-szlávok I. - Csehország •- eredet: a cseh (vezetője a Premysl nemzetség) és a zlicsan (vezetője a Slavnik nemzetség) törzsek •- Vencel ( ) az első uralkodó alatt folyik a keresztény térítés–– „Szent Vencel koronája” •- 973: a prágai püspökség alapítása a mainzi érseknek alárendelve •-1212: a szicíliai aranybullában a császár elismeri, hogy •A.) örökölhető a cseh királyi cím •B.) elismeri a csehek szabad királyválasztó jogát •C.) elismeri a cseh király invesztitúrajogát •D.) a cseh király német birodalmi fejedelem, részt vehet a birodalmi gyűlésen és szavaz a császárválasztáson

12 •- II. Ottokár ( ) K-Eu-i nagyhatalom – 1278: morvamezei csata- 1306: a Premysl-ház kihalása- A Luxemburg-ház szerzi meg a trónt •–- 1311: a „nagy kiváltságlevél”- a király megígéri a rendeknek: 1.) megtartja őket szabadságaiban • 2.) nem kötelezi őket katonáskodásra az országhatárokon kívül • 3.) adót tőlük csak kivételesen szed (koronázás, királyi esküvő) • 4.) tisztségeket nem juttat idegeneknek •- Luxemburgi Károly ( ) – 1356: német aranybulla a cseh király a hét választófejedelem egyike

13 Nyugati-szlávok II. - Lengyelország •- eredet: névadó törzs: polján, de a magyar elnevezés a ledzjanin-ból származik •– 966: kereszténység felvétele •- Vitéz Boleszláv ( ) uralkodása alatt megszilárdul az állam – 1000: a gnieznói önálló érsekség alapítása – 1025: Boleszláv királlyá koronázaása •- 1138: Ferdeszájú Boleszláv felosztja államát fiai közt •- a XIV. szd. közepéig: részfejedelemségek kora

14 •- 1320: Lokietek Ulászlót királlyá koronázzák •- III. Kázmér ( ) erős központi hatalmat épít ki •- Nagy Lajos ( ) alatt lengyel-magyar perszonálunió •- 1385: krewói egyezmény – lengyel-litván perszonálunió •-1410: a grünwaldi csatában súlyos csapást mérnek a német lovagrendre •- 1569: lublini unió – lengyel-litván reálunió

15 „Majestas Carolina” •- Keletkezési ideje: 1355 •- Összetétele: a cseh szokásjog, a szokásjogon alapuló bírói döntések és a fejedelmi törvényhozás összefoglalása •-Szerkezete: latinul írták, római jogi műveltséggel rendelkező jogászok szerkesztették, de nem recepció és nem hatott rá a német jog sem •-Tartalma: a korona jogainak megerősítése a fő cél, jogegységesítési törekvés, büntetőjogi és perjogi normák, az akkuzatórikus eljárás háttérbe szorítása •- Sorsa: az országgyűlés a tervezet egészét elvetette, de egyes szakaszait önálló törvényekkel bevezették (büntetőjog, perjog, a parasztok szabad költözködésének korlátozása)

16 A lengyel nemesség privilégiumait megerősítő statútumok •- Kassai privilégiumlevél (1374): a király •A.) adómentességet ad a nemességnek •B.) kötelezi magát az ország megvédésére •C.) a nemesek csak külső támadás esetén, az országon belül kötelesek saját költségen katonáskodni •D.) csak lengyel nemeseknek ad tisztségeket •- Nieszawai statútum (1454): cél: az egységes nemesi rend védelme •A.) tiltja a hivatalok halmozását, a mágnások kezén való egyesítését •B.) az adókivetés és a nemesi felkelés hadbahívása a szejmikek előzetes jóváhagyásától függ

17 •- Piotrkowói statútum (1496): •A.) megerősíti az addigi nemesi jogokat •B.) létrehozza a két házból álló szejmet •C.) a szejm egyedüli joga háború indítása és a nemesség hadbahívása •D.) korlátozza a parasztok szabad költözködését és megtiltja a polgárok földvásárlását •- az 1505-ös radomi szejm döntése (Nihil novi): •semmiféle újítást nem lehet bevezetni az egész nemesség együttes beleegyezése nélkül („nihil novi sine communi consensu”)

18 A nyugati-szláv állam és jogfejlődés közös vonásai •1.) Az államszervezetben erőteljes a frank minta átvétele 2.) küzdelem a német hegemonikus törekvésekkel szemben, gyakori széttagoltság •3.) német jogú telepítések (iure teutonico): földközösség helyett telekrendszer, robot helyett termény- majd pénzszolgáltatás, szabad költözködési jog •4.) a nemesi rend erőteljes jogszerzése az uralkodóval szemben (nincs hűbéri lánc, csak főnemes-köznemes felosztás) •5.) a rendek összessége a királlyal együtt egy testületet képez – corona regni •6.) időszakos nagyhatalmi szerep Európában

19 Keleti-szlávok - Oroszok •Mintaadó hatások az államszervezetben: •1.) Bizánci-minta: •A.) az uralkodó isteni eredetű, hatalmát sem területi, sem testületi immunitások nem korlátozzák •B.) az ortodox vallás és egyházszervezet – 1448-tól autokefál egyház •C.) Bizánc elfoglalása után a moszkvai Oroszország használni kezdi a bizánci hatalmi jelvényeket (pl. kétfejű sas), az uralkodóját cárnak kezdi nevezni – a XVI. szd.-ra kialakul az ún. „Harmadik Róma” elmélete •D.) nagyszámú, katonáskodásra kötelezett állami paraszt •E.) a próniához hasonló a pomesztye-birtok,

20 •2.)Mongol-minta): •A.) a hatalomfelfogás és gyakorlás módja – ulusz: a meghódított népek és területek elnevezése, amit az uralkodó sajátjának tekint •B.) az adószedés (előtte népességösszeírás!), adónemek •C.) a hadsereg szervezeti felépítése, fegyverzete, öltözéke D.) az igazságszolgáltatásban alkalmazott szigorú büntetések (halál, testi fenyítés, kínvallatás) •E.) az igazgatásban a területeket kormányzó megbízottak rendszere (helytartói jogkörök)

21 A KÖZÉPKORI OROSZ JOGFEJLŐDÉS DOKUMENTUMAI •1.) Russzkaja Pravda: •A.) Rövid: a XI. szd. végéig terjedő fejedelmi jogalkotás •B.) Bővitett: a teljes Rövid Pravda + a XII. szd. elejének fejedelmi törvényei – keletkezése: XII-XIII. szd. fordulója •C.) Rövidített: kivonatolt jogkönyv a XIV-XV. szd. fordulójáról •2.) Kormcsája Knyigák (Útmutató könyvek): a bizánci jogkönyvek, nomokánonok + világi törvények összefoglalása a bíróságok számára •3.) I. Szugyebnyik (1497): magán- és büntetőjogi normák

22 •4.) II. Szugyebnyik(1550): átfogóan szabályozza a bíráskodás rendszerét •5.) Szobornoje Ulozsenyije (1649): •- alapvetően büntetőjogi jellegű (széleskörűen alkalmazza a halálbüntetést •- új büntetési nemek: határozatlan idejű börtön, száműzetés, kényszermunka, nyilvános korbácsolás •- Bíráskodás: állami, egyházi, földesúri bíróságok, a csúcson a cár áll •- eljárás: kisebb ügyekben vádelvű, egyebekben inkvizitórikus + alkalmazzák a kínvallatást


Letölteni ppt "Dél- és Kelet-Európa állam- és jogfejlődése a kezdetektől a középkor végéig."

Hasonló előadás


Google Hirdetések