Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A KELETI FRANK KIRÁLYSÁG. A Keleti Frank Királyság a IX. században  Normannok, majd magyarok támadásai  III. (Vastag) Károly  Császárrá koronázása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A KELETI FRANK KIRÁLYSÁG. A Keleti Frank Királyság a IX. században  Normannok, majd magyarok támadásai  III. (Vastag) Károly  Császárrá koronázása."— Előadás másolata:

1 A KELETI FRANK KIRÁLYSÁG

2 A Keleti Frank Királyság a IX. században  Normannok, majd magyarok támadásai  III. (Vastag) Károly  Császárrá koronázása (881)  Királlyá választása (885)  Trónfosztása (887)

3 A királyi hatalom felaprózódása  Meggyengült a királyság  Törzsi hercegségek jöttek létre  A X. század elejére négy törzsi hercegség: a szász, a frank, a sváb és a bajor  A Karoling-dinasztia kihalása után 911-ben a törzsi hercegek a frank I. Konrádot választották királlyá

4 A szász dinasztia ( ) I. (Madarász) Henrik  919-ben királlyá választják  Célja a politikai egység helyreállítása  Elutasította a felkenést és a koronázási szertartást  Szakított elődei ország-megosztási gyakorlatával

5 A szász dinasztia ( ) I. Ottó ( )  Békés viszony fenntartása a törzsi hercegekkel  A királyi hatalom támasza az egyház  Királyi hatalom – államszervezet – egyház  A király a birodalmi egyház feje  A központi kormányzat és a helyi közigazgatás főbb tisztségviselői egyházi személyek

6 A szász dinasztia ( )  I. Ottó a császári korona megszerzésére törekedett  951-ben elfoglalta Észak-Itáliát és a longobárdok királyává koronáztatta magát  961-ben a wormsi birodalmi gyűlésen királlyá választatta, és Aachenben megkoronáztatta fiát, II. Ottót  A pápa 962 februárjában császárrá koronázta I. Ottót

7 A szász dinasztia ( ) Privilegium Ottonianum  A császárság és a pápaság viszonyának szabályozása Bizánc és a Német-római Császárság  Ki a valódi „római” császár: a bizánci baszileiosz vagy a latin imperator  972. kölcsönös elismerés és egyenrangúság

8 A X-XII. századi Német Királyság  Hiányoztak a tulajdonképpeni államiság legfontosabb kellékei  Nem alakultak ki a hatalomgyakorlás intézményes keretei  Alig lehet központi kormányzatról beszélni  XII. század: önálló területi fejedelemségek kialakulása

9 A száli dinasztia ( ) Az invesztitúraharc  1073-ban a pápa nem jelentette be pápává választását, és nem kérte a császár jóváhagyását  A pápa megalkotta a szimoniákus eretnekség fogalmát  Vita a milánói érseki szék betöltéséről  1075-ben a pápa érvénytelennek nyilvánította a császár valamennyi egyházat érintő személyi döntését  1076-ban IV. Henrik lemondásra szólította fel a pápát, VII. Gergely pedig kiközösítette a császárt  Canossa-járás (1077)

10 A Stauf-dinasztia (XII-XIII. század) I. Barbarossa Frigyes ( )  Modern hivatalnokállam kiépítésére törekedett  A régi római császárok jogutódjának tekintette magát  A városok élén német tisztviselők, podesták  1177-ben béke a pápával Velencében  1183-ban béke a városokkal Konstanzban

11 A német fejedelemségek  A XIII. században világi fejedelemség és 90 egyházi fejedelemség osztozott Németország területén.  A rendi intézmények, majd a bürokratikus állam kialakulása az egyes területi fejedelemségek szintjén ment végbe.  A XIV-XV. századra a hercegségek, grófságok, őrgrófságok, érsekségek, püspökségek és a birodalmi városok külön kis államoknak tekinthetők, a birodalom pedig államok szövetségének, konföderációjának (Bund).  A király hatalma csak névleges, csupán saját területi hatalmára támaszkodhat.  A központi birodalmi intézmények csak igen korlátozott hatáskörrel működtek.

12 A birodalmi gyűlés  Három kollégium:  Választófejedelmek  Világi és egyházi fejedelmek  Birodalmi városok (51) küldöttei  A birodalmi gyűlést a császár hívta össze  Az üléseket a mainzi érsek vezette

13 A Birodalmi Kamarai Bíróság  1495-ben került felállításra  Tagjait a király nevezte ki  Birodalmi szintű ügyek  Fellebbviteli ítélkező fórum

14 A királyválasztás  A XIII. század második felétől a királyt a hét választófejedelem választotta:  A mainzi, a trieri és a kölni érsek  A cseh király, a rajnai palotagróf, a szász herceg és a brandenburgi őrgróf  A választási eljárást 1356-ban a német Aranybulla szabályozta.  A választás színhelye Frankfurt lett.  Az érvényes választáshoz legalább négy választófejedelem jelenléte volt szükséges.  A választófejedelmi méltóság férfi egyeneságon öröklődött.

15 A hadipajzsrendszer  A hadipajzs – a királyt megillető hűbéres katonai kontingens – intézménye a társadalmi ranglétra meghatározója volt.  Szabályait a Szásztükör (Sachsenspiegel) foglalta össze.  A hadipajzs-rendszer mindenkinek kijelölte a hűbéri hierarchiában elfoglalt helyét, és a hierarchia egyes szintjeinek határait átlépni csaknem lehetetlen volt.  Mindenki csak a nála magasabb fokon állótól fogadhatott el adományt, hűbért.

16 A hadipajzsrendszer A hadipajzsok  1. pajzs: uralkodó, mint legfőbb hűbérúr  2. pajzs: egyházi fejedelmek  3. pajzs: világi fejedelmek  4. pajzs: egyházi és világi fejedelmek hűbéresei, grófok, bárók  5. pajzs: „közönséges” nemesek  6. pajzs: ministerialisok  7. pajzs: egypajzsosok

17 Szokásjog  Szásztükör (Sachsenspiegel)  Svábtükör (Schwabenspiegel)


Letölteni ppt "A KELETI FRANK KIRÁLYSÁG. A Keleti Frank Királyság a IX. században  Normannok, majd magyarok támadásai  III. (Vastag) Károly  Császárrá koronázása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések