Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 ÉLELMISZERGAZDASÁGI MARKETING 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 ÉLELMISZERGAZDASÁGI MARKETING 1."— Előadás másolata:

1 1 ÉLELMISZERGAZDASÁGI MARKETING 1.

2 2 Szakály Zoltán: Marketing a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek piacán Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár, 2010 Kárpáti László – Lehota József: Agrármarketing Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010

3 3 1. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS Természeti hatások: éghajlat, talaj, tengerszint feletti magasság, domborzat Szezonalitás, évjáratonként változó hozamok Hosszú termékélet pálya, magas kilépési korlát Hagyomány szerepe, falusi életforma, egyetlen munkalehetőség, állandó lekötöttség Változó hosszúságú értékesítési lánc Politika meghatározó szerepe Mikroökonómiai jellemzők

4 4 Makroökonómiai jellemzők

5 5 2. TERMÉK TÍPUSOK Tömegáru Alacsony differenciáltságú alapanyagok a takarmányozáshoz és az élelmiszerek előállításához(gabonafélék) Minőség: termékszabvány, ár: tőzsde, szállítás: olcsó Unió: föld alapú támogatás, intervenciós ár és tárolás Szaporítóanyag  A mezőgazdasági termelés alapfeltétele  A termelők vásárolják  A nemesítés célja változott: a nagy hozamok helyett a rezisztencia és a minőség  Szabadalom, védettség, fajtahasználati díj  Marketing eszközök használata fokozódik

6 6 Friss áru Minőségüket rövid ideig őrzik meg Vágott virágok, gomba, gyümölcsök, zöldségek, friss hús, hal Az értékesítés módját a gyorsaság határozza meg  rövid termékpálya Koncentrált nagykereskedelem Az árak kialakulása kiszámíthatatlan és ingadozó Végfogyasztók két fő szegmense: szegények, ínyencek Élelmiszeripari nyersanyag Felvásárlás aktuális piaci áron, gyors feldolgozás Készáruként csomagolva kerül piacra (rövid termékpálya) vagy alapanyagként a hűtőipar vagy a konzervipar részére (hosszú termékpálya) Termelők érdeke: tulajdonrész a feldolgozásban, magas feldolgozottsági színt (magas hozzáadott érték)

7 7 Származási helyhez kötött termék  Értékét az eredet biztosítja  Borok, zöldség, húsáru, fűszer  A származás megjelölése meghatározott technológiát is jelent  Uniós szabályzás: földrajzi árujelző oltalom (eredetvédelem)  Elnevezés: eredet + termék. (Nem márka!)  Magas ár, ország (régió) imázs, turisztikai vonzerő, helyi eladás Biotermék  Vegyszermentes termeléssel létrehozott élelmiszerek  Értékesítése a bizalmon alapul  Megfelelő szaporítóanyagra van szükség  Előírások szó szerinti betartása, fokozott ellenőrzés szükséges  Magas termelési költség, magas ár  Nagy piaci igény, Magyarország számára kitörési lehetőség

8 8 Ipari nyersanyag  Az ipari nyersanyagok és az energiahordozók készletei korlátozottak  Pótlás: mezőgazdasági termelés  Multinacionális óriáscégek ellenérdekeltek (lobbizás)  Előny: meglévő túltermelés csökkentése, munkaalkalmak, hosszútávon biztosítható források  Közvélemény szerepe, állami szerepvállalás

9 9 3. AZ UNIÓ AGRÁRPOLITIKÁJA 3. AZ UNIÓ AGRÁRPOLITIKÁJA Római Szerződés: Közös Mezőgazdasági Politika CAP Common Agricultiral Policy Eredeti célok: •Termelékenység növelése •Életszínvonal biztosítása •Piacok stabilitása •Ellátás folyamatos biztosítása •Kínálat biztosítása megfelelő árszínvonalon Az alapítói szándékok

10 10 Alapelvek Egységes piac elve A közösségi preferencia elve A pénzügyi szolidaritás elve A végrehajtás eszközei Agrárpiaci rendtartás: terméktanácsok (később szakmaközi szervezetek) Belső piac védelme: lefölözés Egységes támogatási politika Intervenciós felvásárlás Export szubvenció

11 11 A kezdeti eredmények Önellátás, majd a világ legnagyobb agrárexportja (egyben importja is) Csökkent a foglalkoztatottak száma és a mezőgazdaság GDP-ben elfoglalt aránya Egyre növekvő túltermelés Egyre nagyobb támogatási igény Reform 1992-től - ágazatonkénti kvótarendszer - ágazatonkénti kvótarendszer - lefölözés megszüntetése - lefölözés megszüntetése - közösségi árak, export támogatás csökkentése - közösségi árak, export támogatás csökkentése - földterület egy részének kötelező pihentetése - földterület egy részének kötelező pihentetése - jövedelem kompenzáció, kedvezményes nyugdíj - jövedelem kompenzáció, kedvezményes nyugdíj

12 : 10 új tagállam az Unióban Az Unió mezőgazdasági területe másfélszeresére, a foglalkoztatottak száma kétszeresére nőtt Az új tagállamok gazdái csak fokozatosan kapják meg a támogatást, 2013-ban lesz csak 100%-os Magyarországon: föld alapú támogatás, kvóta rendszer Belső vámok megszűntek, egységes szabályzás Pályázatok!!!

13 13 Újabb CAP reform: Struktúraváltás: „szétválasztás”, SPS A mezőgazdasági támogatások új alapokra helyezése Termelés és támogatás szétválasztása A támogatás mértéke fix, az eddigiek alapján Új tagoknak 2008 és 2011 között (2006. december 31-i állapot alapján) Az élelmiszer biztonság és a környezetvédelem előírásai szigorodtak

14 14 Az Unió költségvetése Bevétel Nemzeti hozzájárulás 65% (GDP 1%-a) Hozzáadott érték adó 17% Vámok 17% Egyéb 1% Kiadás Fenntartható növekedés 45% (versenyképesség, kohézió) Uniós jogok 1% Mg támogatások 31% Természeti erőforrások 11% Működési költség 6% Segélyek 6% 133 milliárd euró/év

15 15 A szakmaközi szervezetek szerepe Az ágazat szereplői (termelők, feldolgozók, forgalmazók) saját akaratukból közös stratégiát dolgoznak ki, melyet az állam támogat (korlátozott autonómia). Alapelvek: reprezentativitás, egyenlőség (paritás), egyhangúság. Feladatok: • Termék piacra jutásának elősegítése • Minőségi termelés előmozdítása a fogyasztói elvárások figyelembevételével • Kereslet élénkítése a közösségi marketing segítségével • A kutatások és az innováció támogatása • Statisztikai adatok gyűjtése, információáramlás szervezése • Rendeletek, törvénytervezetek megfogalmazása, ellenőrzése • Ágazati lobbi tevékenység • Érdekképviselet

16 16 Uniós programok Leader program Helyi közösségi kezdeményezések támogatása a vidék gazdasági fejlesztése érdekében Cél: Elszegényedő kistérségek leszakadásának megakadályozása


Letölteni ppt "1 ÉLELMISZERGAZDASÁGI MARKETING 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések