Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Poimenika speciális Szenvedélybetegek lelkigondozása Bereczki Sándor.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Poimenika speciális Szenvedélybetegek lelkigondozása Bereczki Sándor."— Előadás másolata:

1 Poimenika speciális Szenvedélybetegek lelkigondozása Bereczki Sándor

2 Tartalom: Szenvedélybetegek lelkigondozása: pszichopatológiai aspektus Szenvedélybetegek lelkigondozása: addiktológiai nézőpont Szenvedélybetegek lelkigondozása: terápiás közösségben, zárt közösségben történő lelkigondozás Szenvedélybetegek lelkigondozása: teológiai nézőpont

3 Bevezetés vázlat

4 A szenvedélybetegek lelkigondozása  Ez a lelkigondozási módszer eltér az egészséges emberek lelkigondozásától.  Számolni kell azzal, hogy egy szenvedélybeteg esetében fizikailag, pszichésen, szociálisan orvosi, pszichiátriai, addiktológiai beavatkozásra is szükség lehet.

5  A szenvedélybetegek lelkigondozásához speciális ismeretekre van szükségünk.  Ez a szolgálat nagy körültekintést igényel.  Felelősségünk nagy, mert ha nem hozzáértéssel gondozzuk őket, olyan kárt okozhatunk, ami végzetessé válhat. (Például: öngyilkosság) A szenvedélybetegek lelkigondozása

6 Példa  Ha a gyülekezetben egy testvérnek rossz a hangulata, „depressziós ”, de miután beszélgettünk, imádkoztunk vele, rövid időn belül elmúlik, akkor ez még nem nevezhető hangulatzavarnak.  Ha egy szenvedélybeteg esetében azonban tartósan fennáll a rossz hangulat, akkor orvoshoz kell fordulnia.  A depresszió ürügy lehet az ivásra, drogozásra vagy játékra.

7 A terápiás közösségek általában a szenvedélybetegséget az egész személyiséget érintő zavarnak tekintik, mely kihat a működés némely vagy minden területére: a kognitív, megismerő, viselkedési, emocionális (érzelmi), spirituális (szellemi), erkölcsi szférára, valamint az értékrendszerre is. A szenvedélybetegekről általában

8  A zavar megszűnéséhez hosszabb idő szükséges. A szenvedélybetegség tünet, nem a zavar okozója.

9 A szenvedélybeteg alapvető tulajdonságai  Nagyon fontos tudatosítanunk magunkban, hogy BETEG emberrel állunk szemben.  Hatalmas belső harcot vív a szer használata és a tiszta, normális élet választása között, ezért ebből adódóan ÁLLANDÓ FESZÜLTSÉG alatt van.  Indulatos, türelmetlen.

10  Rengeteg KUDARCÉLMÉNYE van, ez hátráltathatja gyógyulását.  JÁTSZMÁK körforgásában élte eddigi életét, ezért ezeket, mint jól bevált eszközöket, folyamatosan beveti. A szenvedélybeteg alapvető tulajdonságai

11  Panelekben gondolkodik, számára a világ nem élhető, nem átlátható.  Sok bántásban, megalázásban volt része, ezért KEMÉNY BURKOT épített maga köré. A szenvedélybeteg alapvető tulajdonságai

12  Önsajnálatból és önmaga sajnáltatásából él.  Rendszeresen próbál érzelmi zsarolást folytatni, hogy így szeretetet csikarjon ki.  Hatalmas félelemmel él együtt.  Alkalmazkodásképtelen. A szenvedélybeteg alapvető tulajdonságai

13  Önmaga helyett másokra próbál támaszkodni.  Csak nagyon lassan képes kilábalni helyzetéből, még akkor is, ha igen motivált.  Lehet más pszichés betegsége, sérülése is a szenvedélybetegség mellett. A szenvedélybeteg alapvető tulajdonságai

14 I. Szenvedélybetegek lelkigondozása: pszichopatológiai aspektus

15   A pszichopatológiai (elme-kórtani) ismeretek az egyes lelki jelenségek kóros változatait írja le.

16 Személyiségzavarok, pszichopatológiai kórképek Személyiségzavarok, pszichopatológiai kórképek  A személyiségzavar sikertelen alkalmazkodásokhoz *, a társas viselkedés egyértelmű károsodásaihoz és/vagy súlyos szubjektív megterhelésekhez és bántalmakhoz vezető, viszonylag tartósan megnyilvánuló viselkedésminta.

17 Alkalmazkodóképesség*   rugalmasság;   a környezet nehézségeinek legyőzése;   megfelelés a változó követelményeknek;   életcélok megfogalmazása és azok eredményes megvalósítása;   sikeres fellépés;   a sikernek, ill. a kudarcnak megfelelően változtatott viselkedés stb.

18  A személyiségzavarok általában nem tisztán, hanem keverten fordulnak elő.  Akiknél személyiségzavar áll fenn, veszélyeztetett emberek, nagy általánosságban jellemző rájuk: A személyiségzavarok

19 Személyiségzavarral diagnosztizáltak általános jellemzői:  köztük magasabb a válások száma;  nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé, hajléktalanná;  részükről gyakoribb a gyermekekkel szembeni visszaélés;  nagyobb a balesetokozó hajlamuk ;  sűrűbben kerülnek kórházba, sürgősségi ellátásba;

20  kriminális cselekmények elkövetői között 70%- ban fordulnak elő;  ön-destruktív cselekmények elkövetői között is gyakoribb az előfordulásuk;  alkoholfüggők (60-70%-nál fordul elő személyiségzavar);  drogfüggők (70-90%-uk személyiségzavar diagnózisú). (Philips és Gunderson, 1998.) Személyiségzavarral diagnosztizáltak általános jellemzői:

21  A szenvedélybetegségek hátterében nagyon gyakran személyiségzavarok, pszichopatológiai kórképek állnak, melyek nagy valószínűséggel már az alkoholfüggőség, a drogfüggőség, játékfüggőség kialakulása előtt is jelen voltak. A személyiségzavarok

22  A személyiségzavar mélyen gyökerező és tartósan fennálló olyan magatartási mintákat jelent, amelyek merevek és különböző életkörülmények és élethelyzetek között károsak.

23  El kell különíteni a személyiségzavarokat a komolyabb pszichiátriai kórképektől, így például a kényszeres személyiségzavart meg kell különböztetni a kényszerbeteg - ségtől, a szkizoid, illetve a szkizotip személyiségzavart pedig a szkizofréniától. ( Ez utóbbinál valódi hallucinációk és komolyabb funkciókárosodások lehetnek, folyamatosan romló módon. ) A személyiségzavarok

24 Személyiségzavarok osztályozása (DSM-IV) A DSM-IV három csoportba sorolja a személyiségzavarokat:  „A” csoport: paranoid, szkizoid, szkizotip – különc;  „B” csoport: antiszociális, borderline, hisztrionikus, nárcisztikus – dramatikus;  „C” csoport: kényszeres, elkerülő, dependens – szorongó.

25 Az „A” csoportba tartoznak a furcsák, különcködők Paranoid személyiségzavar  Kora felnőttkortól kezdve, számos különféle helyzetben mások iránti általános bizalmatlanság és gyanakvás, mások motívumait rosszindulatúnak értelmezik, azaz 4 vagy több az alábbiakból: 1. Alaptalanul gyanakszik, hogy mások kihasználják, ártani akarnak neki, be akarják csapni. 2. Kételkedik abban, hogy hozzátartozói, barátai jó szándékúak, megbízhatóak.

26 3.Bizalmatlan mások iránt, mivel attól tart, hogy az információkat ellene fogják felhasználni. 4.Jóindulatú véleményeknek, megjegyzéseknek vagy eseményeknek rejtett rosszindulatot tulajdonít. 5.Tartós neheztelés jellemzi, nem tudja megbocsátani a sérelmeket, bántásokat, vagy mellőzéseket. 6.Jellemző rá, hogy támadásokat érzékel személye vagy becsülete ellen, melyre gyorsan dühvel vagy ellentámadással válaszol. 7.Visszatérően jogtalanul gyanakszik a házastársa vagy szexuális partnere hűségét illetően. 7.Visszatérően jogtalanul gyanakszik a házastársa vagy szexuális partnere hűségét illetően. Paranoid személyiségzavar

27 Paranoid személyiségzavar − MAGYARÁZATA:  genetikai tényezők;  túlzott követelményeket állító szülők;  merev és távolságtartó apa, visszautasító, túlkontrolláló anya.

28 Paranoid személyiségzavar − KEZELÉSE:  Betegségtudatuk nincs, többnyire ellenállók gyanakvók  Kielégítő kapcsolat megtapasztalása  Szorongás csökkentése és problémamegoldó képességének növelése  A többiek viselkedésének, szándékának realisztikus észlelését segíteni  Mások szempontjainak elfogadása fejleszteni

29 Szkizoid személyiségzavar  Kora felnőttkortól kezdve, számos különféle helyzetben a szociális kapcsolatoktól való elkülönülésben és interperszonálisan az érzelmek kifejezésének beszűkült voltában megnyilvánuló általános sajátosság, azaz 4 vagy több az alábbiakból: 1.A szoros társas kapcsolatot – beleértve a családot is – nem óhajtja, nem élvezi. 2.Majd mindig magányos tevékenységeket választ. „A” csoport: furcsák, különcködők

30 3.Ha van, akkor is csekély a más személy iránti szexuális érdeklődése. 4.Örömet csak kevés tevékenységben talál, vagy egyáltalán nem. 5.Közvetlen rokonain kívül nincs közeli barátja vagy bizalmasa. 6.Közömbös mások dicsérete és kritikája iránt. 7.Érzelmileg hidegség, elzárkózás vagy sivár affektusok jellemzik. Szkizoid személyiségzavar

31 Szkizoid személyiségzavar − MAGYARÁZATA  el nem fogadó szülők, bántalmazók;  gyermekkori traumák;  énzavar, hiányzik az önbecsülés, önmegerősítés;  kognitív deficit, mások emocionális üzeneteinek meg nem értése.

32 Szkizoid személyiségzavar − KEZELÉSE  Szociális visszahúzódásuk miatt nem kezdeményeznek terápiás kapcsolatot, ha igen más probléma, pl. alkoholizmus miatt  Kognitív viselkedésterápiás módszerek: érzelemlista, szerepjáték  Csoportterápia, bensőséges biztonságos keretben

33 „A” csoport: furcsák, különcködők Szkizotip személyiségzavar  Kora felnőttkortól kezdve, számos különféle helyzetben akut diszkomforttal járó szociális és interperszonális deficit általános mintája, a szoros kapcsolatok fenntartásának csökkent kapacitása, kognitív vagy perceptív torzítások és viselkedésbeli különcségek, azaz 5 vagy több az alábbiakból:

34 1.Kóros vonatkoztatások (ilyenkor az egyén a külvilág egyébként semleges, tőle független eseményeit vagy ingereit magára vonatkoztatja, úgy érzi, azok róla vagy neki szólnak (pl. amikor a TV-ben Lauren menedzsere üzen a feltételezett gyilkosnak, és Ben úgy érzi, a fenyegetés neki szól stb.). Szkizotip személyiségzavar

35 2.A viselkedést befolyásoló szokatlan hiedelmek, mágikus gondolkodás, melyek nem egyeztethetők össze az adott szubkultúra normáival (babonaság, látnokság, telepátia, hatodik érzék, „mások érzik, amit én érzek”, bizarr fantáziák, mágiára való hajlam stb.). Szkizotip személyiségzavar

36 3.Szokatlan észlelési élmények (melyeknek a külső realitáshoz nincs mindig kapcsolódásuk: látomásos jelenségek, távol lévő személy jelenlétének az érzése, „úgy éreztem, hogy halott anyám velem volt a szobában” stb.). 4.Szokatlan gondolkodás és beszéd (homályos, körülményes). 5.Gyanakvás, paranoid elképzelések. Szkizotip személyiségzavar

37 6.Nem megfelelő vagy beszűkült affektus (a személy hűvös és távolságtartó). 7.Szokatlan, excentrikus, különcködő, sajátságos magatartás vagy megjelenés (furcsán öltözködnek, a gyerekek emiatt csúfolják őket, a férfiak még az orvosi rendelőben sem veszik le sapkájukat). 8.Közvetlen rokonain kívül nincs közeli barátja vagy bizalmasa. 9.Túlzott szorongás szociális helyzetekben. Szkizotip személyiségzavar

38  genetikai tényezők;  szülők pszichés zavarai, szegényes családi kommunikáció;  depresszióval kapcsolatban áll. Szkizotip személyiségzavar – MAGYARÁZATA

39  Egyértelmű határok felállítása  Saját és kliens nézeteinek pontos elkülönítése  Szociális izoláció megszüntetése, magányosság enyhítése, túlingerlés elkerülése  Személyes érzések tudatosítása  Kognitív módszerek: objektív elemzés, összefoglalások megfogalmazása  Szociális készség tréning, retorikai foglalkozások  Gyógyszeres kezelés (mellékhatásokra érzékenyek, figyelem a helyes beállításra) Szkizotip személyiségzavar – KEZELÉSE

40 A „B” csoportba tartoznak a dramatizálók, a viharos jelenetrendezők Antiszociális személyiségzavar  15 éves kortól megnyilvánuló általános sajátosság mások jogainak semmibe vételére és megsértésére, azaz 3 vagy több az alábbiakból: 1.Képtelen a törvények betartásával a szociális normákhoz alkalmazkodni, így ismételten olyan cselekményeket követ el, melyekért letartóztatják (ismétlődő lopások, tiltott tevékenységek, kerítés, prostitúció, dealer).

41 2.Csalási hajlam, ismétlődő hazudozással, álnevek használatával, személyes előny vagy öröm érdekében mások becsapása. 3.Impulzivitás vagy a tervezés, előrelátás hiánya (utazgatás egyik helyről a másikra cél nélkül). 4.Ismétlődő verekedést, támadást eredményező ingerlékenység és agresszivitás. Antiszociális személyiségzavar

42 5.Saját maga vagy mások biztonságának vakmerő semmibe vétele (súlyos beteg gyermek esetében nem tartja be az orvosi utasításokat) 6.Ismétlődő hibákhoz vezető makacs felelőtlenség, ami a folyamatos munkavégzés vagy a pénzügyi kötelezettségek megszegésével jár (késés, hiányzás, tartós munkavégzésre való képtelenség) 7.Lelkiismeret-furdalás hiánya, emiatt indifferens vagy jogos számára mások bántalmazása, becsapása vagy meglopása Antiszociális személyiségzavar

43 Pszichodinamikus elmélet: Szülői szeretet csecsemőkori hiánya Szülői szeretet csecsemőkori hiánya Gyerekkori stressz, bántalmazás, agresszió, konfliktusok Behaviorista elmélet: Modellkövetés útján sajátítható el. Kognitív elmélet: Életfilozófia: mások szükségleteinek fontosságát lekicsinylik Kutatások: Genetikai tényezők, a hajlam örökölhető Antiszociális személyiségzavar – MAGYARÁZATA

44  Fő probléma a kliensek lelkiismeretének és változásra való motiváltságának hiánya  Kognitív: mások szükségletei, erkölcsi kérdések megvitatása, empátia fejlesztése  Terápiás közösségek börtönökben, mások iránt való felelősség hangsúlyával  Túlélőprogramok Antiszociális személyiségzavar – KEZELÉSE

45 Borderline (határeseti) személyiségzavar  Kora felnőttkortól kezdve számos különféle helyzetben megnyilvánuló általános instabilitás az interperszonális kapcsolatokban, énképben és hangulatban, és jelentős impulzivitás, azaz 5 vagy több az alábbiakból: 1.Kétségbeesett igyekezet a valós vagy képzelt elhagyatás elkerülésére. A „B” csoport: dramatizálók, viharos jelenetrendezők

46 2.Instabil és egyben intenzív személyes kapcsolatok, melyeket az idealizálás és a lebecsülés szélsőséges változása jellemez (a hirtelen felfokozódó szeretet gyűlölet váltja fel, manipuláció: másokat a maga céljaira használ fel, a gondozót ráveszi arra, hogy…) Borderline (határeseti) személyiségzavar

47 3.Identitászavar: jelentős, tartósan bizonytalan énkép vagy önértékelés 4.Impulzivitás legalább két, elvileg önveszélyeztető területen (költekezés, szexualitás, szerencsejáték, drogozás, veszélyes autóvezetés, mértéktelen evés- ivás: „nagy zabálás”, „falási roham”) 5.Ismétlődő öngyilkossági viselkedés, gesztusok vagy fenyegetések, vagy öncsonkítás Borderline (határeseti) személyiségzavar

48 6.Érzelmi labilitás az észrevehető hangulati reaktivitás miatt (pl. kifejezett diszfóriás*, ingerlékeny vagy szorongásos epizódok, amelyek rendszerint néhány óráig, ritkábban néhány napig tartanak) (*diszfória: 1. Hangulat, melyre a következők jellemzők: elégedetlenség, nyugtalanság, depresszió és szorongás. 2. Kellemetlen vagy kényelmetlen érzés.) Borderline (határeseti) személyiségzavar

49 7.Belső üresség krónikus érzése 8.Inadekvát, intenzív harag vagy annak kontrollálási nehézsége (pl. gyakori ingerültség, haragosság, ismételten tettlegesség) 9.Átmeneti, stresszhez kapcsolódó paranoid elképzelések vagy disszociatív tünetek Borderline (határeseti) személyiségzavar

50  korai szülő gyerek kapcsolat, elhagyatás, elhanyagolás  abúzus, korai traumatikus élményekre épülő elhúzódó poszttraumás stresszzavar;  genetikai tényezők;  társadalmi, kulturális gyors változások reakciója. Borderline (határeseti) személyiségzavar – MAGYARÁZATA

51  Pszichoterápia  Kognitív viselkedésstratégiák, mások nézőpontjai, alternatív értékelések, valóságérzékelés fejlesztése  Csoportterápia  Gyógyszeres, szorongásoldó és antipszichotikus szerek Borderline (határeseti) személyiségzavar – KEZELÉSE

52 Hisztrionikus személyiségzavar  Kora felnőttkortól kezdve számos különféle helyzetben túlzott emocionalitásban és figyelemfelkeltésben megnyilvánuló általános sajátosság, azaz 5 vagy több az alábbiakból: 1. Kényelmetlenül érzi magát olyan helyzetekben, ahol nem ő van a figyelem középpontjában A „B” csoport: dramatizálók, viharos jelenetrendezők

53 Hisztrionikus személyiségzavar 2.Másokkal való kapcsolatát gyakran szexuálisan csábító vagy provokatív, inadekvát magatartás jellemzi 3.Gyorsan változó és felszínes érzelmeket mutat ki 4.A külső megjelenést folyton a figyelem felkeltésére használja 5.Túlzóan hangulatkeltő, részletekre nem figyelő beszédstílusa van

54 6.Dramatizáló, teátrális, felfokozott érzelmeket fejez ki 7.Mások vagy a körülmények által könnyen befolyásolható 8.Kapcsolatait sokkal intimebbnek tekinti, mint amilyenek Hisztrionikus személyiségzavar

55  egészségtelen kapcsolat valamelyik, vagy mindkét szülővel;  tárgyvesztési félelem az elhanyagolásra, elhagyatásra;  anyai gondozás hiánya;  tehetetlenség, önállótlanság érzése;  mások támogatásának biztosítása. Hisztrionikus személyiségzavar – MAGYARÁZATA

56  Hajlandóak segítséget keresni, felületes gyógyulások megjátszása  Egyensúly teremtése az együttérzés és a szigorúság között  Tehetetlenségérzés megszüntetése, problémamegoldás és rendszerezett gondolkodásmód kialakítása  Csoportterápiák  Tudatosuljon a függőségük, önállóbb életvezetés kialakítása  Depresszív tünetek gyógyszeres enyhítése. Hisztrionikus személyiségzavar – KEZELÉSE

57 Nárcisztikus személyiségzavar  Kora felnőttkortól kezdve számos különféle helyzetben (fantáziára és viselkedésre kiterjedő) nagyzásban, a csodálat igénylésében és az empátia hiányában megnyilvánuló általános sajátosság, azaz 5 vagy több az alábbiakból: 1.Saját fontosságáról nagyzoló érzése van (pl. saját teljesítményét, tehetségét eltúlozza, megfelelő teljesítmények nélkül is elvárja, hogy kiválónak ismerjék el) A „B” csoport: dramatizálók, viharos jelenetrendezők

58 2.Gyakran fantáziál határtalan sikerről, szépségről, hatalomról, éleselméjűség­ről vagy ideális szerelemről 3.Azt hiszi, hogy különleges, unikális teremtmény, akit csak hozzá hasonló, a társadalmi ranglétra magas fokán álló emberek (vagy intézmények) érthetnek meg; vagy kellene, hogy társuljanak vele 4.Túlzó mértékű csodálatot vár el Nárcisztikus személyiségzavar

59 5.Feljogosultság érzése, azaz indokolatlanul különlegesen kedvező bánás­módot vagy az elképzeléseivel való automatikus együttműködést vár el 6.Interperszonálisan önző, azaz kapcsolataiban másokat kihasznál, hogy saját céljait elérje Nárcisztikus személyiségzavar

60 7.Empátiája hiányzik: képtelen felismerni és átérezni mások érzéseit és szükségleteit 8.Sokszor és mélyen érez irigységet, vagy azt hiszi, mások irigylik 9.Gőgös, fennhéjázó magatartás vagy attitűdök Nárcisztikus személyiségzavar

61  rideg elutasító szülők, visszautasítottság és értéktelenség érzése elleni személyiségszerkezet;  gyerekkori bánásmód miatt torz grandiózus énkép, függtlenség és önelégültség illúzióját kelti;  helytelen bánásmód, a gyerek túlértékelése, másságának túlhangsúlyozása;  önző kultúránk termékei, generációs nárcizmus. Nárcisztikus személyiségzavar – MAGYARÁZATA

62  A legellentmondásosabb a kezelése, a terápia erősítheti a nárcisztikus érzéseket  Empátia fejlesztése, mások véleményére való odafigyelés, szélsőségek tompítása Nárcisztikus személyiségzavar – KEZELÉSE

63 A „C” csoportba tartoznak a félősek, a szorongók Kényszeres személyiségzavar  Kora felnőttkortól kezdve számos különféle helyzetben nagyfokú rendszeretetben, perfekcionizmusban és a rugalmasság, nyíltság, hatékonyság kárára vezető mentális és interperszonális kontrollban megnyilvánuló általános sajátosság, azaz 4 vagy több az alábbiakból: 1.A tevékenységek lényegét elvesztően kötődik a részletekhez, szabályokhoz, listákhoz, rendhez, szervezethez vagy forgatókönyvhöz.

64 2.A feladat befejezését akadályozó mértékben perfekcionista (pl. nem képes befejezni egy munkát, mert a saját szigorú standardjait nem képes elérni). 3.Szélsőségesen odaadó a munka és a produktivitás iránt, kirekesztve a szabadidős elfoglaltságokat és baráti kapcsolatokat (és azt pénzügyi szükség nem indokolja). Kényszeres személyiségzavar

65 4.Aggályoskodó, mértéktelenül lelkiismeretes és rugalmatlan elvi, erkölcsi, más értékrendi ügyekben (és azt kulturális, vallási hovatartozása nem magyarázza). 5.Képtelen kidobni a tönkrement, értéktelen tárgyakat, még akkor is, ha érzelmi vonatkozásuk nincs. Kényszeres személyiségzavar

66 6.Kelletlenül bíz meg feladattal másokat, vagy dolgozik együtt másokkal, hacsak azok nem vetik alá magukat pontosan az ő elképzeléseinek. 7.Maga és mások felé is fukar, a pénzt a jövőbeli ínséges idők tartalékának tekinti. 8.Merev és makacs. Kényszeres személyiségzavar

67  Anális fixáció  Anális fixáció Pl. képtelen bármitőlmegválni (zsugori, gyűjtögető), vagy túlzott tisztaságszeretet (rendmániás, kényszeres)  Logikátlan gondolkodási folyamatok  Dichotóm gondolkodás (  Dichotóm gondolkodás (All-or-nothing, minden vagy semmi gondolkodás) A dichotóm gondolkodás alapja: a dolgok jók vagy rosszak, feketék vagy fehérek. Átmenetek, szürke árnyalatok nem léteznek. Kényszeres személyiségzavar – MAGYARÁZATA

68  Nincs betegségtudat  Kognitív terápia  Érzelmek átélése, megtapasztalása, elfogadása  Bizonytalanság leküzdése, kockázatvállalás, személyes korlátaik elfogadása  Dichotóm gondolkodás prfekciónizmus, határozatlanság, halogatás oldása Kényszeres személyiségzavar – KEZELÉSE

69 A „C” csoport: félősek, szorongók Elkerülő személyiségzavar  Kora felnőttkortól kezdve számos különféle helyzetben szociális gátoltságban, a meg nem felelés érzésében és a negatív megítéléstől való túlérzékenységben megnyilvánuló általános sajátosság, 4 vagy több az alábbiakból: 1.A jelentős interperszonális kapcsolatokkal járó foglalkozásokat kerüli, a kritika, negatív visszajelzések vagy a visszautasítás miatti félelmében.

70 2.Nem hajlandó emberekkel kapcsolatba kerülni, hacsak nem biztos előre abban, hogy kedvelni fogják. 3.Intim kapcsolatokban zárkózott, mert fél a megszégyenüléstől vagy a nevetségessé válástól. 4.Túlzottan lefoglalják azok a szociális helyzetek, ahol bírálták vagy elutasították. Elkerülő személyiségzavar

71 5.A számára új társas helyzetekben gátolt, a meg nem felelés érzései miatt. 6.Önmagát alkalmatlannak, személyesen nem rokonszenvesnek, másokhoz képest alárendeltnek látja. 7.Szokatlanul visszautasító a személyes kockázatok vagy új tevékenységek vállalásában, mert azok zavarba ejtően igazolhatják félelmeit. Elkerülő személyiségzavar

72  szégyenérzetük a gyermekkori vizelet- székletürítési kellemetlen megszégyenítő tapasztalatok;  mindenkiben potenciális kritikust, bírálót látnak kisgyermekkori erős kritikák miatt. Elkerülő személyiségzavar – MAGYARÁZATA

73  Önként jelentkeznek terápiára, de bizalmatlanok, alapvető bizalom megteremtése  Szorongás kezelése  Háttér feltárása, konfliktusok feloldása  Megfelelő énkép kialakítása  Szociális készségeket javító tréning  Csoportterápiák, expozíció, készségfejlesztés, támogatás  Szorongás gyógyszeres kezelése Elkerülő személyiségzavar – KEZELÉSE

74 Dependens személyiségzavar  Kora felnőttkortól kezdve számos különféle helyzetben általános és túlzott igény arra, hogy gondját viseljék, ami önmagát alárendelő, kapaszkodó magatartáshoz és a szeparációtól való félelemhez vezet, azaz 5 vagy több az alábbiakból: 1.Mások messzemenő tanácsa és biztatása nélkül nehézségei vannak a mindennapi döntéshozatalban. A „C” csoport: félősek, szorongók

75 2.Másokra van szüksége ahhoz, hogy felelősséget vállaljon az élete legtöbb területén. 3.Nehezen fejezi ki másokkal szemben a véleményét, mert fél, hogy támogatásukat elveszíti. 4.Képtelen bármit önállóan kezdeményezni vagy egyedül elvégezni. Dependens személyiségzavar

76 5.Mások támogatásának túlzott megnyerése érdekében odáig jut, hogy önként ajánlkozik számára kellemetlen feladatok elvégzésére. 6.Kényelmetlenül és gyámoltalanul érzi magát egyedül, mert felfokozottan fél attól, hogy nem képes megvédeni magát. 7.Ha egy szoros kapcsolata megszakad, sürgősen új kapcsolatot kell keresnie, hogy a védelem és a támogatás forrása meg ne szakadjon.

77 8.Irreálisan foglalkoztatja az egyedülléttől való félelem. Dependens személyiségzavar

78  túlóvó szülői magatartás;  leválásra való képtelenség;  a környezet a dependens magatartást díjazza, az önállósulást bünteti;  mintakövetés;  kognitív. Dependens személyiségzavar – MAGYARÁZATA

79  Passzívan alávetik magukat a kezelésnek Problémamegoldó képesség  Felelősség átruházása  Indulatáttátel kezelése (dependencia-szükséglet) Dependens személyiségzavar – KEZELÉSE

80 HANGULATZAVAROK

81 A hangulatzavarok   A hangulatzavarok esetében a kontroll elvész   A hangulat tartósan valamely irányba tolódik   A hangulat a testi-lelki közérzet megváltozása kihat:   a magatartásra   az érzelmi reakciókra   a kognitív és vegetatív funkciókra

82   Károsodnak:   a személyközi kapcsolatok   a szociális kapcsolatok   a munkahelyi teljesítmény

83 KLINIKAI MEGJELENÉS   A hangulatzavar klinikai megjelenése két mintát követhet: az egyik a depresszió, a mindenre kiterjedő gátoltság, a másik a mánia a gátlások felszabadulása jellemző.

84 DEPRESSZIÓ

85   Megkülönböztetünk enyhe, major (közepes) és súlyos depressziót. A major vagy közepes depresszív epizód fogalma:   A.A következő tünetekből öt (vagy több) áll fenn egy kéthetes periódus alatt, és ezek a korábbi tevékenység megváltozásaként jelennek meg; az első két tünetből legalább egy, vagy (1) a depresszív hangulat, vagy (2) az érdeklődés vagy öröm elvesztése szükséges a diagnózishoz: Major depresszív epizód fogalma

86 1.A nap legnagyobb részében és csaknem mindennap levert hangulat, amelyet az egyéni beszámoló (pl. szomorúság, vagy üresség érzése) vagy mások megfigyelése (pl. könnyezni látják) jelez. Major depresszív epizód fogalma

87 2.Az érdeklődés és az öröm jelentős csökkenése minden, vagy majdnem minden tevékenységben a nap túlnyomó részében, és majdnem mindennap. (Akár szubjektív beszámoló, akár mások megfigyelése alapján.) Major depresszív epizód fogalma

88 3.Jelentős súlycsökkenés, vagy gyarapodás (havonta a testsúly 5%-át elérő változás) diétázás nélkül, vagy az étvágy jelentős csökkenése/növekedése csaknem mindennap. Major depresszív epizód fogalma

89 4. Insomnia (álmatlanság), vagy hypersomnia (túlzott nappali aluszékonyság) csaknem mindennap. 5. Motoros (mozgásos) agitáció, vagy gátoltság csaknem mindennap (mások megfigyelése, nem elegendő csupán a nyugtalanság, vagy meglassultság szubjektív érzete alapján).

90 6. Fáradtság, vagy anergia (erőtlenség, a reakcióképesség hiánya) csaknem mindennap. 7. Értéktelenség érzete, vagy kifejezett, ill. inadekvát önvád/bűntudat, akár téveszmés fokban is, szinte mindennap (nem pusztán a beteg-lét miatti lelkiismeret-furdalás vagy bűntudat). Major depresszív epizód fogalma

91 8. Csökkent gondolkodási, összpontosítási, vagy döntési képesség, szinte mindennap (akár szubjektív élmény, akár mások megfigyelése alapján). 9. A halál gondolatával való gyakori foglalkozás (nem csak halálfélelem), visszatérő öngyilkossági gondolatok konkrét terv nélkül, vagy öngyilkossági kísérlet, vagy konkrét öngyilkossági terv. Major depresszív epizód fogalma

92   Biológiai: genetikai tényezők, hormonális változások (spec. esete: posztpartum depresszió, szülés után)   Pszichodinamikus: tárgyvesztés szerepe (pl. közeli rokon halála) Depresszió − MAGYARÁZATA

93   Behaviorista: a pozitív megerősítés csökkenése (pl. kiöregedett futballista)   Kognitív magyarázat: maladaptív gondolkodás szerepe (maladataptív attitűd, gondolkodási hibák) Depresszió − MAGYARÁZATA

94   A depresszió kezelhető!   A hatékony kezelés a biológiai, pszichológiai és környezeti háttértényezőket egyaránt célba veszi   Gyógyszeres és pszichoterápiás kezelésből, a családtagok bevonásából, tájékoztatásából, és a stresszkezelés elsajátításából, készségfejlesztésből áll. Depresszió − KEZELÉSE

95 MÁNIA

96 A mániás epizód fogalma   A. Abnormálisan és állandóan emelkedett, expanzív, vagy irritált hangulat (minimum 1 hétig, v. kórházi ellátás szükségessége).   B. Ebben a periódusban a következő tünetekből legalább három (ha a hangulat irritált, négy) tartósan és jelentős mértékben észlelhető:

97 A mániás epizód fogalma 1.Felfokozott önértékelés, grandiozitás. 2.Csökkent alvásigény (pl. 3 óra alvástól felfrissült, kipihent). 3.Szokatlan beszédesség, ill. folyamatos beszédkényszer.

98 4.Gondolatrohanás, gondolattorlódás szubjektív élménye. 5.Disztraktibilitás, azaz lényegtelen vagy irreveláns (nem idevágó, nem fontos) külső ingerek könnyen elterelik a figyelmét. A mániás epizód fogalma

99 6.A célirányos aktivitás (pl. munka, iskola, társaság, szexualitás) markáns felfokozódása vagy pszichomotoros agitáció, nyugtalanság.

100 A mániás epizód fogalma 7.Kifejezett törekvés/részvétel örömszerző, de káros/veszélyes következményekkel járó tevékenységekben (pl. mértéktelen vásárlás, szexuális dolgok kifecsegése, ésszerűtlen pénzügyi befektetések).

101   A mániát a magas norepinefrin- aktivitással és az alacsony szerotoninszinttel hozzák összefüggésbe.   A nátriumionok rendellenes vándorlása is szerepet játszik a jelenség kialakulásában.   Genetikai prediszpozició (hajlam) Mánia − MAGYARÁZATA

102 KEVERT EPIZÓD

103   A depresszió és a mánia bizonyos tünetei egy időben jelentkeznek.   Az egyes epizódok jellegzetessége alapján bipoláris I és bipoláris II különíthető el. Bipoláris hangulatzavar

104   Itt röviden a bipoláris I. típusra térünk ki.   A bipoláris I. zavarban szenvedők mániás és major depressziós epizódokat élnek meg, melyek többnyire váltakoznak egymással. Egyeseknek kevert epizódjaik vannak, ők egyazon napon produkálhatnak mániás és depressziós tüneteket.

105 Bipoláris hangulatzavar − KEZELÉSE   Gyógyszerek:   antipszichotikumok;   lítium;   antikonvulzívumok;   benzodiazepinek.

106 Bipoláris hangulatzavar − KEZELÉSE   Pszichoszociális kezelések   Kimutatták, hogy ezek a terápiák megfelelőbb hangulati stabilitást, kevesebb kórházi kezelést és jobb működést eredményeznek.   Meg kell említeni, hogy gyakran a családtagok számára is hasznos lehet a pszichoszociális terápia.

107   A kognitív viselkedésterápia segít a bipoláris zavarban szenvedőknek, hogy megtanulják megváltoztatni helytelen vagy negatív gondolati mintázataikat és viselkedésüket.

108   A pszichoedukáció (oktatás a pszichés folyamatokról) célja, hogy a bipoláris zavarban szenvedők és családtagjaik megismerjék a betegség természetét, megtanulják felismerni a visszaesés jeleit, hogy idejében segítségért tudjanak fordulni, amivel esetleg meg lehet előzni egy súlyos mániás vagy depresszív epizódot.

109   A családterápia célja, hogy a beteg családjában gyakran előforduló stressz kezelésében segítsen.

110 Az öngyilkosság Típusok (Scneidman,1981):   Halálkereső – elszántsága változó   Halálvállaló – megelőzni kíván egy még rosszabbnak vélt állapotot (súlyos beteg, öreg emberek)   Haláltagadó – túlvilági boldogságot remél (gyerekek, szekták)

111 Az öngyilkosság   Halálkihívó – nem feltétlenül akarnak meghalni, kacérkodnak a halállal (orosz rulett, környezetet bevonók)   Krónikus öngyilkosság (Menninger,1938) alkoholizmus,drog, dohányzás, stb. - nem tudatos halálkeresés

112 Az öngyilkosság rizikófaktorai   Stresszek halmozódása: válás, munkahely elvesztése, haláleset, stb.)   Súlyos betegség: daganatos betegek, nagy fájdalmak, fizikai-szellemi leépülés   Rossz bánásmód: börtön, fogolytábor, nevelőintézet, bántalmazott gyerekek, nők

113 Az öngyilkosság rizikófaktorai   Foglalkozási stressz: pszichiáter, pszichológus, orvos, ügyvéd   Mentális zavarok: alkohol-, drogfogyasztás, hangulatzavar, skizofrénia   Modelkövetés: film, idol szuicidiuma, stb.

114 Terápia   Prevenciós programok: SOS telefonos hálózat krízisintervenció   Bensőséges kapcsolat kialakítása   A probléma megértése és pontosítása   A veszélyeztetettség mértékének megállapítása   A hívó erőforrásainak mobilizálása   Terápiás terv kidolgozása


Letölteni ppt "Poimenika speciális Szenvedélybetegek lelkigondozása Bereczki Sándor."

Hasonló előadás


Google Hirdetések