Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Számos világító élőlény létezik: baktériumok, gombák, egysejtűek, hidrák, férgek, szivacsok, korallok, medúzák, rákok, kagylók, csigák, tintahalak,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Számos világító élőlény létezik: baktériumok, gombák, egysejtűek, hidrák, férgek, szivacsok, korallok, medúzák, rákok, kagylók, csigák, tintahalak,"— Előadás másolata:

1

2

3 Számos világító élőlény létezik: baktériumok, gombák, egysejtűek, hidrák, férgek, szivacsok, korallok, medúzák, rákok, kagylók, csigák, tintahalak, soklábúak és rovarok.

4 A biolumineszcencia az élő szervezet által történő fénykibocsátás, amelynek során a biokémiai energia közvetlenül, hő fejlődése nélkül, fényenergiává alakul át. (A hagyományos izzók a villamos energiának csupán 2 százalékát alakítják fénnyé, a többi hőenergiává alakul.) Vannak olyan alacsonyrendű szervezetek (pl. baktériumok, gombák), amelyeknél nehéz megmagyarázni, mi előnye lehet annak, ha fényt bocsátanak ki.

5 A legújabb ismereteink szerint kb. 60 gombafajról mutatták ki, hogy lumineszkál. Egyes vélemények szerint a gombák esetében a kibocsátott fény nem más, mint a luciferáz enzim által katalizált oxidációs reakció véletlen mellékterméke. Egy Új Guineában tevékenykedő amerikai haditudósító feleségének írt levelét ezzel kezdte: „drágám, ma éjjel öt gomba fényénél írok neked”. Egy Új Guineában tevékenykedő amerikai haditudósító feleségének írt levelét ezzel kezdte: „drágám, ma éjjel öt gomba fényénél írok neked”.

6 A legismertebb fénykibocsátó élőlény a szentjánosbogár, melynek mintegy 2000 fajtája ismert, ezek mindegyike képes fény kibocsátására. A fény termelődése a legtöbb fajnál a potroh elülső részén történik.

7 A szentjánosbogár esetében a párkeresés a világítás legfőbb célja. Lámpásukat idegi irányítással képesek ki- és bekapcsolni. A nőstény repülésképtelen, növényeken kapaszkodva jelez a párjának.

8 Egy Dél-Amerikában őshonos bogár lárvája kétszínű fényt bocsát ki. Testének két oldalán tizenegy pár zöld, a fején két vörös pont található. Ha biztonságban érzi magát, csak a vörös pontok világítanak, de ha megzavarják, felvillantja zöld fényeit is. Ilyenkor úgy fest, mint egy vasúti szerelvény, ezért egyes helyeken csak vonatkukacnak nevezik.

9 neonhal Mélytengeri világító halak Nagyon jellegzetes a mélytengeri állatok biolumineszcenciája. Vannak odalent világító halak, rákok, nyílférgek és medúzák. Bizonyos halfajok egyetlen lámpát hordanak az oldalukon, míg mások egész lámpasorral vannak kivilágítva. A világítószervek gyakran cikornyás, cikk-cakkos vagy teljesen szabálytalan mintázatban helyezkednek el.

10 Ennek a lámpáshalnak az oldalán pontszerűen helyezkednek el világító szervei.

11 Fluoreszkáló macskacápa

12 Világító medúzák A fluoreszkáló fehérjét (GFP) elsőként az Aequorea victoria csendes-óceáni medúzából izolálták; világító képessége a környezeti hatásokra sem csökken.

13 Világító polip és medúza

14 Különleges tengeri fényforrás egy kb. 8cm méretű halacska, amely úgy vetíti előre a fényt, mint ahogy egy autó reflektora. Mire használja vajon a hal a lámpáját, melynek fényénél akár olvasni is tudnánk? Elsősorban táplálékszerzés céljából pásztázza végig a terepet, apró kagylókat keresve.

15 A fényt világító baktériumok állítják elő, a halacska pedig mellékeli az optikai készüléket hozzá, amivel felerősíti és irányítja a fényt egy különleges fényvisszaverő szövettel. A tokban olyan kristályok is vannak, amelyek lencseként összegyűjtik, fókuszálják a baktériumok fényét. A fény ellen a halnak is védenie kell a saját szemét, ezért a szem és a baktériumokat tartalmazó folt között vastag fekete pigment-réteg található, ami elnyeli a szemet veszélyeztető fényt.

16 A szem alatti fényfoltban, az un. fotoforában a baktériumok milliárdjai élnek. A szimbiotikus kapcsolatban a hal adja a táplálékot az egysejtűnek, a baktérium pedig a fényt szolgáltatja a halnak olyan módon, hogy kivonja a hal véréből a tápanyagot és oxigént, amit fényenergiává alakít.

17 Egy bőrredővel le tudja takarni a szeme alatt található „reflektort”. Veszély esetén percenként 75-ször is "pisloghat", ami megzavarja az ellenfelet.

18 Ez a kis hal, és a többi világító élőlény is hideg fényt használ, hiszen ha felmelegednének, az a pusztulásukat jelentené. A jelenséghez különböző anyagok szükségesek: egy luciferin nevű anyag, a katalizátorként működő luciferáz, oxigén, magnézium-ionok, és az aktiválási energiához adenozin- trifoszfát (ATP). A fényenergia termelése közben hő egyáltalán nem keletkezik.

19 „Hihetetlennek látszik, hogy ezeknek a baktériumoknak fénye annyira értékes lehetne a lámpáshalra nézve, hogy ezért érdemes volna ilyen bonyolult világítószervet, ilyen idegen mechanizmust saját testében kifejleszteni s állandóan vérrel táplálni. Egyáltalában hogyan keletkezik ez a szerv? Ez a törzsfejlődéstan művelőinek problémája. Lehet, hogy majd ráakadnak valami közbeeső fejlődési formára is.” (Brehm)

20 A törzsfejlődéstan néhány kutatójában jogosan vetődik fel az a kérdés, hogy miért éri meg ilyen bonyolult világítószervet kifejleszteni ennek a halacskának, és egyáltalán hogyan keletkezik ez a szerv? Még nem tudják rá a választ. Egy másik kutatócsoport, minél mélyebben vizsgálja az élőlények komplexitását, bonyolultságát, annál inkább arra a következtetésre jut, hogy mindezek mögött értelmes tervezés áll.

21 ÁM


Letölteni ppt "Számos világító élőlény létezik: baktériumok, gombák, egysejtűek, hidrák, férgek, szivacsok, korallok, medúzák, rákok, kagylók, csigák, tintahalak,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések