Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Együttműködési lehetőségek az NRSZH Szociális - Rehabilitációs Főosztályával Kiss Györgyi főosztályvezető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Együttműködési lehetőségek az NRSZH Szociális - Rehabilitációs Főosztályával Kiss Györgyi főosztályvezető."— Előadás másolata:

1 Együttműködési lehetőségek az NRSZH Szociális - Rehabilitációs Főosztályával Kiss Györgyi főosztályvezető

2 Az NRSZH új feladatai  331/2010. (XII. 27.) Korm. rend. a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól  Szociális Főosztály – szociális igazgatási, ellenőrzési feladatok, szolgáltatások pályázataihoz, finanszírozásához kapcsolódó feladatok, nyilvántartások vezetése, névjegyzékek vezetése  Rehabilitációs és Akkreditációs Főosztály – megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához rehabilitációs költségtámogatások finanszírozása, rehabilitációs munkahelyek akkreditációja, ellenőrzése  Jogvédő Főosztály – betegjogi, ellátottjogi, gyermekjogi képviselet

3 Az NRSZH szervezetei

4 SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁSOK, SZAKVÉLEMÉNYEK Több, mint 30 féle jogcímen szakhatósági állásfoglalást, illetve szakvéleményt adunk ki, többek között:  rokkantsági, baleseti nyugellátás,  rehabilitációs járadék,  rokkantsági járadék,  rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék,  fogyatékossági támogatás,  súlyos fokozatú demens megbetegedés,  fogyatékos személyek alapvizsgálata és gondozási felülvizsgálata,  szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat és felülvizsgálat,  átfogó rehabilitációs vizsgálat és felülvizsgálat.

5 A SZOCIÁLIS - REHABILITÁCIÓS FŐOSZTÁLY FELADATAI  A vizsgálatokban közreműködő szociális szakértők munkájának szakmai irányítása:  tájékoztatás,  koordináció,  egységes eljárások, protokollok,  módszertani feladatok,  a szociális szakértői tevékenység bizottsági munkába történő integrálásának segítése.

6 MÓDSZERTANI FELADATOK  a rehabilitációs, valamint a szociális ellátások és szolgáltatások iránti szükségletek felmérése és az értékelés szempontjainak kidolgozása,  a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó vizsgálatok szakmai szabályainak, a szakértői véleményezés szakmai rendszerének kidolgozásában való közreműködés.

7 A SZOCIÁLIS SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG  A szociális szakértők az NRSZH vizsgálataiban vesznek részt:  bizottsági tagként, illetve  előadó szakértőként.  Feladatuk:  a szociális szakmai szempontok érvényesítése a bizottsági munka során.  Szakértők száma:  23 szociális szakértő dolgozik első fokú bizottságokban a kirendeltségeken,  7 szociális szakértő a regionális igazgatóságokon másodfokú eljárásokban.

8 MILYEN VIZSGÁLATOKBAN VESZ RÉSZT A SZOCIÁLIS SZAKÉRTŐ?  Fogyatékos személyek alapvizsgálata és gondozási felülvizsgálata,  Szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat és felülvizsgálat,  Átfogó rehabilitációs vizsgálat és felülvizsgálat,  Komplex minősítések.

9 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR  A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény,  92/20008.(IV.23.) Korm. rendelet a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatáról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról,  évi LXXXIV. tv. a rehabilitációs járadékról  321/2007. (XII.5.) Korm. rendelet a komplex rehabilitációról  331/2010.(XII. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól.

10 EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK A SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZERREL

11 PROBLÉMÁK A SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÁSBAN  Nem mindíg épül a személyes képességekre,  az NRSZH-tól nem kell szakvéleményt kérni abban az esetben, ha fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra alkalmas személyt az intézmény munka rehabilitációban foglalkoztatja,  a finanszírozás intézményi „csomagok” alapján történik, amely lehetővé teszi az átcsoportosítást.  Ritkán látható tényleges különbség a munkarehabilitációs és a fejlesztő – felkészítő tevékenységek között.  Önálló rendszer, független a nyílt munkapiactól.

12 PROBLÉMÁK A SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÁSBAN  A nyílt munkaerőpiacra az ellátottak nem, vagy csupán kevés eséllyel tudnak kilépni. Ez a szociális intézményeknek nem is érdeke.  A védett munkahelyekre nehéz belépni, mivel nem érdekeltek új munkaerő beléptetésében.  A termékek nagy része nem piacképes.  A piacképes termékek külső értékesítési háttere hiányzik,  hiányzik a piaci tudás, a kapcsolatrendszer, a marketing tevékenység.

13 EGYÜTTMŰKÖDÉS  Vizsgálatokkal kapcsolatban tájékoztatás,  Rendszeres párbeszéd,  Vizsgálati módszerek és eljárási protokollok egyeztetése,  Részvétel a szociális szakma rendezvényein,  Akkreditált képzések szervezése,  Kiállítások szervezése.

14 KOMPLEX MINŐSÍTÉS, FOGLALKOZTATÁSI ALAPÚ REHABILITÁCIÓ

15 NYUGDÍJBAN, NYUGDÍJSZER Ű ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜL Ő K SZÁMA XII. 31-ÉN Öregségi nyugdíj Korbetöltött öregségi nyugdíj Korhatár alatti öregségi nyugdíj Korbetöltött rokkantsági nyugdíj Korengedményes és bányásznyugdíj Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjak Rehabilitációs járadék Nyugellátások összesen Nyugdíjak, nyugdíjszer ű ellátások mindösszesen

16 FOGLALKOZTATÁSI ALAPÚ REHABILITÁCIÓ  Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási alapú rehabilitációja.  Nem a hiányzó, hanem a meglévő, fejleszthető képességeken alapul.  Cél: segély helyett az aktivitás támogatása!  Munkahelyek teremtése szükséges.

17 A REHABILITÁCIÓ FOLYAMATA  Orvosi rehabilitáció  Szociális rehabilitáció  Foglalkoztatási rehabilitáció  Egyéb:pedagógiai, pszichológiai, jogi rehabilitáció  Nem különálló, hanem egymásba kapaszkodó elemek  Fókuszában az aktív egyén áll!

18 KOMPLEX MINŐSÍTÉS  Az NRSZH komplex rehabilitációs eljárás keretében végzi a vizsgálatot.  Komplex minősítést végző bizottság:  2 orvos,  1 szociális szakértő,  1 foglalkoztatási szakértő.  Szakhatósági állásfoglalás  Minősítések (össz – szervezeti egészségkárosodás)  50% - 79 %-ig komplex rehabilitáció vagy III. csoportú rokkant,  79% - 90%-ig II. csoportú rokkant,  90% - 100%-ig I. csoportú rokkant.

19 A SZOCIÁLIS REHABILITÁCIÓ CÉLJA  Az egyén, illetve családja korábbi társadalmi pozíciójának, egzisztenciális biztonságának megőrzése,  A megváltozott élethelyzetből adódóan a kieső jövedelem pótlása,  Kapcsolati háló megőrzése, bővítése, családi, baráti, lakókörnyezeti kapcsolatok erősítése.

20 AZ NRSZH SZOCIÁLIS SZAKÉRTŐJE:  Vizsgálja az igénylő szociális szükségleteit,  A szociális rehabilitáció lehetőségeit,  A rendelkezésre álló szolgáltatásokat,  A rehabilitációt befolyásoló körülményeket,  A közvetlen és tágabb fizikai és társadalmi környezetet,  A szűkebb környezet, legtöbbször a család rehabilitációt segítő vagy gátló tényezőit.

21 IGÉNYBE VEHETŐ SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK  Pénzbeli, természetbeni ellátások,  Társadalombiztosítási ellátások,  Gyermekvédelmi ellátások  Alapszolgáltatások:  Étkeztetés,  Házi segítségnyújtás,  Családsegítő szolgálat,  Támogató szolgálat,  Közösségi pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek ellátása,  Nappali ellátás.  Szakosított ellátások:  Bentlakásos intézmény,  Rehabilitációs intézmény, lakóotthon.

22 INTERPROFESSZIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK  NRSZH – szociális rehabilitációs szükséglet feltárása,  Munkaügyi Központ, mentor (esetmenedzser) – rehabilitációs terv, melynek része a szociális rehabilitáció,  Együttműködés a szociális szervezetekkel az egyén szociális rehabilitációjában.

23 A REHABILITÁCIÓ AKADÁLYA  A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rehabilitációjának jelentős akadályát képezik a szociális problémák.  Sok esetben a közvetlen családtagok szociális helyzete, egészségi állapota akadályozza a rehabilitációt.  Rontja a rehabilitációs esélyeket az is, hogy a szociális ellátórendszer nem készült fel a megváltozott munkaképességűek problémáinak kezelésére, illetve a szolgáltatások nem érhetőek el számukra.  Ahol a legrosszabbak a körülmények, ott a leghiányosabb a szolgáltatási háló is!

24 „A komplex rehabilitációs vizsgálatban résztvevők szociális szükségletei, motivációi és az igénybe vehető szociális ellátások” KUTATÁS  Vizsgált kérdéscsoportok:  Lakókörnyezet,  Iskolai végzettség,  Munkaviszonyban eltöltött idő, beosztás,  Alapszükségletek,  Önellátási képesség,  Közlekedés,  Közösségi kapcsolat,  Motiváció,  Szociális támogatások szükségessége.

25 A kutatás célja Képet kapni: - a komplex rehabilitációs vizsgálatokban résztvevő, megváltozott munkaképességű személyek szociális megváltozott munkaképességű személyek szociális szükségleteiről, szükségleteiről, - a megváltozott munkaképességű személyek motivációjáról és motiválatlanságának okairól. motiválatlanságának okairól. Annak felmérése: - hogy a megváltozott munkaképességűek lakókörnyezetében rendelkezésre állnak-e a feltárt szociális szükségletek rendelkezésre állnak-e a feltárt szociális szükségletek megoldását segítő ellátások, megoldását segítő ellátások, - ismerik-e a településen elérhető szociális ellátásokat és igénybe veszik-e azokat. igénybe veszik-e azokat. -

26 Mintavétel módja, nagysága Módszer: - struktúrált interjú készítés Mintavétel nagysága: - az éves tervezett vizsgálatszám több, mint 10%-a, személy, mint 10%-a, személy, - 30 szociális szakértő végezte az interjúzást. - Jelenleg zajlik az elemzés.

27 ALAPSZÜKSÉGLETEK alapszükségletekönállóankielégítettsegítséggelkielégítetlen étkezés ,3% ,2%5773,5% lakhatás % %6524% ruházat ,6% %5093,1% gyógyszer ,1% ,4%1.4479% összesen ,6% ,4%3.1215%

28 Rehabilitációhoz szükséges támogatások támogatási forma számára szüks. hozzátartozó összes szüks. pénzb. term csal. seg házi sgny falugondnok étkezés tám. szolg közösségi ell nappali bentlakásos ell rehab. ell egyéb összesen

29 A REHABILITÁCIÓ AKADÁLYA  Az ügyfelek tájékozatlanok,  félnek az újtól, motiválatlanok a változásra,  gyakori, hogy az NRSZH szakértői bizottságában találkoznak először szociális szakemberrel,  a szociális szolgáltatásokat nem ismerik, illetve nincs a lakókörnyezetükben. Jól működő természetes támaszok esetén az egyén és környezete a nehéz problémákat is megoldja. Amennyiben a szociális szükségletek tartósan kielégítetlenek, az egyén és a család belső erőforrásai felőrlődnek. A mesterséges támaszok, ellátórendszerek belépése esetleges, külső segítség nélkül azonban mélyülnek a problémák, az egyén önerejéből nem lesz képes helyzetén javítani.

30 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET


Letölteni ppt "Együttműködési lehetőségek az NRSZH Szociális - Rehabilitációs Főosztályával Kiss Györgyi főosztályvezető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések