Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szociális rehabilitáció szerepe a komplex rehabilitációban Kiss Györgyi Kiss Györgyi Szociális Főosztály Szociális Főosztály Nemzeti Rehabilitációs és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szociális rehabilitáció szerepe a komplex rehabilitációban Kiss Györgyi Kiss Györgyi Szociális Főosztály Szociális Főosztály Nemzeti Rehabilitációs és."— Előadás másolata:

1 A szociális rehabilitáció szerepe a komplex rehabilitációban Kiss Györgyi Kiss Györgyi Szociális Főosztály Szociális Főosztály Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal

2 KOMPLEX REHABILITÁCIÓ  Orvosi, foglalkozási, szociális, képzési és egyéb tevékenységek komplex rendszere,  célja az egészségkárosodást szenvedett személy szakmai munkaképességének helyreállítása.  A rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről, valamint a rehabilitációhoz szükséges időtartamról szakhatósági döntést hozó rehabilitációs hatóságok:  NRSZH és a Kormányhivatalok Rehabilitációs Szakigazgatási Szervei

3 FOGLALKOZTATÁSI ALAPÚ REHABILITÁCIÓ  Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási alapú rehabilitációja.  Nem a hiányzó, hanem a meglévő, fejleszthető képességeken alapul.  Cél: segély helyett az aktivitás támogatása!  A rehabilitálhatóságot jelentősen befolyásolja a vizsgált személy környezete, szociális helyzete, melynek felmérése a szociális szakértő feladata.

4 Új minősítési kategóriák  A: rehabilitáció nélkül foglalkoztatható (60% feletti egészségi állapot)  B1: foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (50- 60% közötti egészségi állapot).  B2: egészségi állapota alapján rehabilitálható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (50- 60% közötti egészségi állapot)  C1: tartós foglalkozási rehabilitációt igénylő személy (30- 50% közötti egészségi állapot).  C2: egészségi állapota alapján tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (30-50% közötti egészségi állapot)  D: csak folyamatos támogatással foglalkoztatható megváltozott munkaképességű munkavállaló (30% alatti egészségi állapot).  E: egészségkárosodása jelentős, önellátásra részben, vagy egyáltalán nem képes

5 Rehabilitációs ellátásra jogosultak A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy  rehabilitálható, ezen belül  foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható  tartós foglalkozási rehabilitációt igényel  tranzit foglalkoztatás  tartós támogatással történő foglalkoztatás

6 MI A SZOCIÁLIS REHABILITÁCIÓ?   a közösségbe, társadalomba való visszakapaszkodás,   a szociális szolgáltatások biztosítása,   az egyén és közvetlen környezetének, családjának támogatása, megerősítése,   az egyén képessé tétele arra, hogy újra értékes tagja legyen a társadalomnak,   a család funkcióinak helyreállítása,   a környezet segítése azért, hogy az egyén kezelni tudja a változásokat, A folyamat a szereplők aktív részvételén, az egyén és környezete kölcsönhatásán alapul.

7 A SZOCIÁLIS REHABILITÁCIÓ CÉLJA  Az egyén, illetve családja korábbi társadalmi pozíciójának, egzisztenciális biztonságának megőrzése,  A megváltozott élethelyzetből adódóan a kieső jövedelem pótlása,  Kapcsolati háló megőrzése, bővítése, családi, baráti, lakókörnyezeti kapcsolatok erősítése.

8 A SZOCIÁLIS SZAKÉRTŐ A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ ÉRDEKÉBEN  Vizsgálja az igénylő szociális szükségleteit,  A szociális rehabilitáció lehetőségeit,  A rendelkezésre álló szolgáltatásokat,  A rehabilitációt befolyásoló körülményeket,  A közvetlen és tágabb fizikai és társadalmi környezetet,  A szűkebb környezet, legtöbbször a család rehabilitációt segítő vagy gátló tényezőit.

9 A REHABILITÁCIÓ AKADÁLYA  A foglalkozási rehabilitáció jelentős akadályai  szociális problémák  családtagok szociális helyzete, egészségi állapota  Rontja a rehabilitációs esélyeket az is, hogy a szociális ellátórendszer nem készült fel a megváltozott munkaképességűek problémáinak kezelésére, illetve a szolgáltatások nem érhetőek el.

10 IGÉNYBE VEHETŐ SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK  Pénzbeli, természetbeni ellátások,  Társadalombiztosítási ellátások,  Gyermekvédelmi ellátások  Alapszolgáltatások:  Étkeztetés,  Házi segítségnyújtás,  Családsegítő szolgálat,  Támogató szolgálat,  Közösségi pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek ellátása,  Nappali ellátás.  Szakosított ellátások:  Bentlakásos intézmény,  Rehabilitációs intézmény, lakóotthon.

11 „A komplex rehabilitációs vizsgálatban résztvevők szociális szükségletei, motivációi és az igénybe vehető szociális ellátások” KUTATÁS  Vizsgált kérdéscsoportok:  Lakókörnyezet,  Iskolai végzettség,  Munkaviszonyban eltöltött idő, beosztás,  Alapszükségletek,  Önellátási képesség,  Közlekedés,  Közösségi kapcsolat,  Motiváció,  Szociális támogatások szükségessége.

12 SZOCIÁLIS SZÜKSÉGLETEKKEL RENDELKEZŐK SZÁMA  Szociális szükségletek 11.159  Ebből 1 szükséglet 6.369  2 szükséglet 2.980  3 szükséglet 1.288  4 szükséglet 369  8-9 szükséglet 1 – 2 esetben

13 ALAPSZÜKSÉGLETEK alapszükségletekönállóankielégítettsegítséggel kielégítet- len étkezés12.85878,3%2.99618,2%5773,5% lakhatás11.89372%3.88624%6524% ruházat13.74683,6%2.17613%5093,1% gyógyszer10.53864,1%4.44020,4%1.4479% összesen49.03574,6%13.38720,4%3.1215%

14 REHABILITÁCIÓHOZ SZÜKSÉGES TÁMOGATÁSOK támogatási forma számára szüks. hozzátartozó összes szüks. pénzb. term. 9.099 9.099 952 952 10.051 10.051 csal. seg. 4.030 4.030 516 516 4.546 4.546 házi sgny. 370 370 351 351 721 721 falugondnok 209 209 24 24 233 233 étkezés 3.895 3.895 322 322 4.217 4.217 tám. szolg. 651 651 96 96 747 747 közösségi ell. 837 837 49 49 886 886 nappali 207 207 84 84 291 291 bentlakásos ell. 139 139 65 65 204 204 rehab. ell. 1.648 1.648 132 132 1.780 1.780 egyéb 314 314 77 77 391 391 összesen21.3992.668 24.067 24.067

15 Szükséges szociális támogatások

16 Szükséges, de nem igénybevett támogatások

17 Mi a szociális foglalkoztatás?  A szociális foglalkoztatás az intézményi jogviszonyban állók munkaterápiás, munkarehabilitációs és fejlesztő felkészítő foglalkozása.  Az egyéni gondozási, fejlesztési és rehabilitációs tervben foglaltak szerint, az ellátott meglévő képességeire, fizikai és mentális állapotára épít.

18 A szociális foglalkoztatás célja  Az érintettek felkészítése, továbblépésük elősegítése a védett vagy nyílt munkaerőpiac irányába.  „Hosszútávon az a célunk, hogy a fejlesztések hatására az ellátottak átkerülhessenek egy külső, védett munkahelyre, majd megjelenhessenek a nyílt munkaerőpiacon.”

19 Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása 1. Szociális foglalkoztatás - munka-rehabilitáció - fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás 2. Védett foglalkoztatás 3. Nyíltpiaci foglalkoztatás Eltérő körülmények, lehetőségek, támogatások

20 Továbblépési irányok  Egységes és egymásra épülő támogatási és foglalkoztatási rendszer kialakítása  A különböző nyílt munkapiaci rehabilitációs és szociális foglalkoztatási formák összehangolása  A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás és a komplex rehabilitáció kimeneti célja megegyezik, a vizsgálatokat egységes szempontok szerint szükséges átalakítani  Szükséges a komplex rehabilitáció, a védett munkahelyek, az akkreditált munkahelyek és a szociális foglalkoztatás egységes, azonos szempontok mentén történő jogi szabályozása, egységes akkreditációs rendszerének kidolgozása  Egységes értékelési rendszer kialakítása

21 Az intézményen belüli szociális foglalkoztatás várható változásai A szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. évi (V. 12.) Korm. rendelet a pályázatot a korábbi támogatási időszak utolsó évében, legkésőbb július 31-ig kell kiírni. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatásával kapcsolatos rendszer (rehabilitációs, akkreditációs támogatások) megváltozása érinti a szociális foglalkoztatás finanszírozását is. A jelenlegi információk alapján a pályázat 2010-2012. közötti befogadási időszaka további egy évvel, 2013-ig lesz meghosszabbítva. Az Szfr. módosítás ennek megfelelően elkezdődött, várhatóan december elején válik hatályossá. A 2014. évtől a szociális foglalkoztatás jelenlegi formájában előreláthatólag megszűnik, helyét a terápiás munka, illetve a megváltozott munkaképességűek akkreditált foglalkoztatása veszi át, melyek szabályainak kidolgozása folyamatban van.

22 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET


Letölteni ppt "A szociális rehabilitáció szerepe a komplex rehabilitációban Kiss Györgyi Kiss Györgyi Szociális Főosztály Szociális Főosztály Nemzeti Rehabilitációs és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések