Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pest megyei területfejlesztési fórum Kistarcsa 2012. november 16. Pest Megye Önkormányzatának Hivatala Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pest megyei területfejlesztési fórum Kistarcsa 2012. november 16. Pest Megye Önkormányzatának Hivatala Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft."— Előadás másolata:

1 Pest megyei területfejlesztési fórum Kistarcsa november 16. Pest Megye Önkormányzatának Hivatala Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft.

2 2. A megye a területfejlesztés legfontosabb területi szintje A területfejlesztési tanácsok megszűntek, jogutódjai a megyei önkormányzatok! 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. Eddigi területfejlesztési gyakorlat jelentősen átalakul 3. Központi területfejlesztési tervezési szakmai koordináció / támogatás / ellenőrzés Első lépés: megyei területfejlesztési koncepciók (MTFK) elkészítése évi CLXXXIX. törvény (önkormányzatok) évi CXCVIII. törvény (területfejlesztés és rendezés) Megyei területfejlesztési hatáskörök

3 Teljes tervezés: • társadalom, gazdaság, környezet egyaránt • bármely ágazat, ami a megyének fontos • nem csak a közszférának szól gazdasági szereplők, civil szervezetek egyházak stb. elképzelései is • határokon átnyúló tervezés „teljes tervezés” a megye egészére számon kérhető „vállalás” Program = elfogadójának számon kérhető vállalása! • Tudni kell a pontos tárgykört – Jelenleg még előkészítés alatt a megyei szintre utalt fejlesztési témák köre. • Programozni csak ismert forrásra lehet – Az operatív programok tématerületeinek indikatív megnevezése 1. Humánerőforrás-fejlesztés 2. Gazdaságfejlesztés 3. Környezet és Energia 4. Közlekedésfejlesztés 5. Területi fejlesztések - Kevésbé fejlett régiók 6. Területi fejlesztések - Közép-Magyarország 7. Technikai segítségnyújtás [1449/2012. (X. 16.) Korm.határozat] KONCEPCIÓ PROGRAM Megyei területfejlesztési hatáskörök

4 KONCEPCIÓ PROGRAM Miért aktuális a tervezés? • 15 év telt el a megyei területfejlesztési koncepció megfogalmazása óta (önmagában elég indok lenne • Gazdasági válság: az eddigi folyamatok megakadtak, a trendek megtörtek, az új helyzetre reagálni kell • Pest Megye Önkormányzata új szerepköre - területfejlesztés • Felkészülés a közötti EU támogatási időszakra (OTK/OFK, operatív programok), emiatt a legsürgetőbb, de nem emiatt a legfontosabb ! „teljes tervezés” a megye egészére számon kérhető „vállalás” Megyei területfejlesztési hatáskörök

5 KONCEPCIÓ PROGRAM „teljes tervezés” a megye egészére számon kérhető „vállalás” Miért tervezünk? • Közösen kigondoljuk, hogy milyen Pest megyében szeretnénk élni 2030-ban • Javítani tudjuk az itt élő egyének és közösségek életfeltételeit • Ennek érdekében javítani tudjuk a megye gazdasága teljesítményét • Munkahelyeket teremtsünk, visszaszerezzük a belső piacokat, segítsük a vállalkozások fejlődését • Célirányosabb vidékfejlesztéssel segítsük a leszakadó térségek felzárkóztatását • Javítsuk a települések, a megye egésze térszerkezetét, a közlekedési feltételeket • Felelősebben gazdálkodjunk a természeti erőforrásokkal • Alkalmazkodni tudjunk a klímaváltozás hatásaihoz • Segíteni tudjuk a leszakadó társadalmi rétegeket • Együttműködés jöjjön létre a térségi szereplők, így Pest megye és Budapest, Pest megye és a környező megyék, a közszféra és a gazdaság, a civil szféra között • Az eddigi, több területen spontán fejlődést tudatos jövőformálással váltsuk fel • Létrehozzuk azt az intézményrendszert, és a térségi szereplők kapcsolatrendszerét, amely képes menedzselni a térségünkben végbemenő folyamatokat.

6 KONCEPCIÓ Helyzetfeltáró rész Jelen realitás Célrendszer jövőkép (javaslattevő szakasz) Kívánatos jövő Kiknek szól? Gazdaság szereplői, közszféra, civil szervezetek … (a társadalom egészének) Kikkel tervezzük? A 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet alapján, de attól szélesebb körben, a formális egyeztetéseken túl informális „intézményesítéssel” – partnerségi terv alapján Nem csak a tervezés időszakára, hanem hosszú távú partneri viszony, kapcsolati háló Hogyan tervezzük? Politikai közösség által (megyei közgyűlés) legitimált értékválasztás alapján, a társadalom bevonásával. Mit tervezünk? Nem „kívánságlista”, hanem az értékválasztás mentén kijelölt megye-specifikus fejlesztési irányok. Pest megyei területfejlesztési koncepció Hogyan tervezzük a jövőt?

7 Pest megyei területfejlesztési koncepció A MENEDZSELÉS világa (Pest megye új szerepe) akciók KÍVÁNATOS VÁLTOZÁS különbség Kívánatosj JÖVŐ Jelen realitás

8 társadalmasítás Partnerségi Szerződés tervezése Operatív Programok tervezése megyei területfejlesztési koncepciók Megyei programozás Szept.Nov. Jún. Nemzeti Fejlesztési Koncepció (OTK/OFK) Ápr. elfogadás helyzet-feltárás egyeztetésre kész célrendszer egyeztetésre kész A megyei koncepció elfogadásának előfeltétele az OTK/OFK elfogadása! Országos és megyei tervezés menetrendje

9 A források többsége (63,6%-a) várhatóan között is is a „legfejletlenebb” térségekbe fog jutni ( (1. célterület – GDP 75% alatt ) „Átmeneti régiók” (2. célterület – GDP/fő értéke 75% és 90% között) Jelenleg a Közép- Magyarországi régió ide tartozik „Fejlettebb régiók” (3. célterület – GDP/fő értéke 90% fölött) Budapest és Pest megye „közös” régiója között ide tartozik ! Forrás: Önálló Pest megye – a közös régió hátrányai és az önálló régió indokai

10 Forrás: CélterületekVárható támogatásÉrintett lakosság Egy főre jutó támogatás milliárd eurórészaránya millió főrészaránya euró 1. Kevésbé fejlett régiók 162,663,9% ,9%1 364,09 2. Átmeneti régiók38,915,3% ,5%537,29 3. Fejlettebb régiók53,120,9% ,6%172,91 Összesen254,6100,0% ,0% Önálló Pest megye – a közös régió hátrányai és az önálló régió indokai

11 Forrás:  A megnövekedett önerőt nem tudják a pályázók biztosítani  Nem lesznek elérhetőek olyan támogatások, amelyek Pest megye egyes területein égetően szükségesek (alapvető infrastrukturális beruházások csak a kevésbé fejlett és az átmeneti régiókban lesznek elérhetőek)  Ha a főváros környezete lemarad a fejlesztések terén, ez az egész országra nézve hátrányos.  Pest megye periférikus területei még jobban leszakadnak.  A Pest megye számára elérhetetlen források lehívása országos szinten bizonytalanná válik. Nem kerül tehát kihasználásra Pest megye támogatás-felszívó képessége, miközben az ország egészében gondokat okoz a rendelkezésre álló keretek megfelelő felhasználása. Önálló Pest megye – a közös régió hátrányai és az önálló régió indokai

12 Forrás:  Kisebb támogatásintenzitás (max. 50%)  A források felhasználási köre korlátozott (1): ESZA esetében 52% régiókategóriánként a minimumarány  A források felhasználási köre korlátozott (2): ERFA esetében a források min. 80%-át max. 3 tematikus célterületre kell felhasználni (K+F+I, kkv-k, alacsony széndioxid- kibocsátású gaz- daságra történő átállás)  Megvalósulás földrajzi helye szerinti jogosultság – lehetőség az OP területén kívüli művelet finanszírozására – max 15% (ERFA, KA)  Eltérő besorolású régiók allokációi közti átcsoportosításra legfeljebb 2% erejéig lenne lehetőség Valamennyi régiót érintő problémák:  Tagállami allokáció a GDP mindössze 2,5%-a (Magyarország: csökkenő GDP (?), kedvezőtlen árfolyamok) – a magyar allokáció akár 20%-kal is csökkenhet  ÁFA főszabályként nem elszámolható költség (Magyarország 27% !)  Teljes tagállami allokáció 5%-át egy kötelezően felállítandó, tagállami szintű ún. teljesítménytartalékba helyeznék át, amely csak 2020-ban lesz felhasználható (induláskor csak 95%-ra tervezés)  Az ERFA-források 5%-át kötelezően fenntartható, városok által meghatározott fejlesztési célokra kellene elkülöníteni, kezelése a tagállam által kiválasztott városé

13 Területfejlesztési források kistérségi eloszlása Pest megyében összesen: 337,8 Mrd Ft

14 Pest megye rövid helyzetértékelése  Pest megye Közép-Európa egyik legjobb adottságokkal rendelkező térsége  Központi szerepet tölt be az ország gazdaságában, központi szerepet kíván betölteni Budapesttel együtt a közép-európai versenytársak között [nagyrégiós csomópont (HUB) és globális kereskedelmi/elosztó központ (KAPU)]  Agglomerációban nagy népsűrűség, dinamikusan növekvő lakosságszám  Térszerkezet: Főváros központi szerepe, centrális hálózati elemek, M0, nemzetközi repülőtér, Duna stb.  Természeti, gazdasági, társadalmi, kulturális sokszínűség  Kiváló adottságok a feldolgozóipar, turisztika, kereskedelem, logisztika, kreatív ipar, az oktatás, tudásgenerálás tekintetében  Duális gazdaság jelensége: alacsony jövedelmezőség, tőke és kapacitáshiány, kedvezőtlen piaci pozíció, termelési és tulajdonosi szerkezet  Magas vállalkozásszám, de elmaradó teljesítmény  Agglomeráción kívüli térségek mutatói az országos átlagnak megfelelők vagy annál rosszabbak, növekvő munkanélküliség  Hiányos kapcsolatok a az egyes térségek között (közlekedésben is)  Mezőgazdasági termelés, élelmiszer-feldolgozás visszaesése

15 Pest megye gazdasági sajátosságai Pest megye egy főre jutó GDP-je az országos átlag 79%-a, Budapest GDP-je az országos átlag 248%-a(!) Pest megye GDP-je a vidéki átlagnak felel meg. Egy főre jutó GDP: országos átlag= Ft; vidéki átlag= Ft; Pest megye= Ft; Budapest= Ft

16 Pest megye gazdasági sajátosságai Pest megye egy főre jutó GDP-je az országos átlag 79%-a, Budapest GDP-je az országos átlag 248%- a(!) (2010) Pest megye GDP-je a vidéki átlagnak felel meg. Egy főre jutó GDP: országos átlag= Ft; vidéki átlag= Ft; Pest megye= Ft; Budapest= Ft

17 Pest megye gazdasági sajátosságai

18 Pest megye egy foglalkoztatottra jutó GDP- je az országos átlag 74%-a, Budapest esetében 200%- a! A (Budapesten kívüli) vidéki átlagnak megfelelő a szolgáltatási szektor aránya. Egy foglalkoztatottra jutó GDP: országos átlag= Ft; vidéki átlag= Ft; Pest megye= Ft; Budapest= Ft

19 Pest megye gazdasági sajátosságai Pest megyében a külföldi tőke aránya a második legnagyobb (81%) megyék közül. A regisztrált társas vállalkozások aránya az összes vállalkozásból a második legnagyobb Budapest után lakosra jutó működő vállalkozások száma: országos átlag= 69,77; vidéki átlag= 61,41, Pest megye= 72,36, Budapest= 109,53 Külföldi tőke aránya: országos átlag= 59,01%; vidéki átlag= 62,64%; Pest megye = 81,55%; Budapest= 55,94%

20 Pest megye gazdasági sajátosságai Budaörsi kistérség a vállalkozássűrűsége a legmagasabb az egész országban, két és félszer annyi az egy lakosra jutó vállalkozások száma, mint a Szobi kistérségben. Az átlag alatti vállalkozás­ sűrűséggel rendelkező kistérségekben általában magas a mezőgazdaságban, az iparban tevékenykedő vállalkozások aránya, és alacsony a szolgáltatással foglalkozók aránya. A fejlettebb kistérségekben a szolgáltatások dominálnak. Érdi kt. Dunakeszi kt. Pilisvörösvári kt. Szentendrei kt. Budaörsi kt. Váci kt. Ráckevei kt. Veresegyházi kt. Gödöllői kt. Szobi kistérség Nagykátai kistérség Ceglédi kistérség Aszódi kistérség Monori kistérség Gyáli kistérség Dabasi kistérség Az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem és a vállalkozássűrűség összefüggése (Forrás: KSH)

21 Pest megyei térségi gazdasági profilok Versenyegyházi-Gödöllői versenyképességi-innovációs pólus • Teljesítménye kiugró – az export intenzitása, a csúcstechnológia ipar részaránya mellett jelzésértékű a lakásépítés, vagy a vitalitási index adata. • A fővárosi K+F szolgáltatok igénybevétele erős, értékteremtő kapcsolatot jelez. Gödöllővel együtt innovációs és növekedési pólusa lehet a térségnek. • A Gödöllői kistérség erős innovációs képességet mutat, komplex teljesítménye meghaladja például Miskolc teljesítményét, tudás generálásában a Győri kistérséget. • Országos jelentőségű feldolgozóipari és technológiai központok lehetnek a jövőben – nagyvállalatai mellett a vállalkozási aktivitásnak köszönhetően. A „Feltörekvő”– Dabasi kistérség • A tradicionális ipar mellett a hazai tulajdonú vállalkozások magas aránya a jellemző. • Az ipari parkok gazdaságszervező erővel bírnak, bár fejletlenek; és a közép- valamint nyugat-dunántúli régiókhoz képest alacsony a külföldi működő tőke betelepülése. • Exportteljesítménye emelkedik, ez a tény, és az életminőséget, a „puha” versenyképességet meghatározó tényezők (pl. szélessávú internet- előfizetések) egy hosszabb távon is kedvező fejlődési dinamika lehetőségét vetítik előre. Innovációs-vállalkozói öv - Budaörsi, Érdi, Pilisvörösvári és Szentendrei kistérségek • Aktív vállalkozói térség. • A tudás generálásában, kihasználásában, valamint olyan jellemzőkben erősek, amelyek a kreativitás és a tehetség jelenlétéhez, illetve megtartásához szükségesek. • Az övezet gazdasági-kulturális értelemben, továbbá a turizmus révén is nyitott a Főváros, a külföld és a szomszédos kistérségek felé. • Élenjár az információs és kommunikációs technológiák kihasználásában; • ígéretes a tudás-intenzív szolgáltatások fejlődése, valamint a kreatív iparban meglévő potenciál. • Városhálózatok jellemzik – és általában is a hálózatok – informális és formális vállalati kapcsolatok viszonylagos erőssége, gyakorisága.

22 Pest megyei térségi gazdasági profilok Útkereső – Cegléd (Nagykőrös, Abony) • A hazai tulajdonú vállalkozások átlagon felüli aktivitása. • Fejlődését, szerepét, jelenlegi és lehetséges profilját inkább a megye határon túli térségek befolyásolják. • Egészségiparban – termálvíz –, illetve a turizmusban a kistérség kínálata szorosan összekapcsolódik a szomszédos megyékben élő emberek keresletével. • Sajátos helyzetéhez szervesen hozzátartozik a hagyományos élelmiszeripar „útkeresése”, • Az új, ígéretes területeken mintaértékű megoldásokkal egy jelentős lépést tegyenek meg a megkülönböztető erővel bíró profil, valamint a helyi gazdaság diverzitásának erősítése érdekében (ld. Újszilvás megújuló energetika). Transzformációs térség – Vác és térsége • Egyelőre nem kapcsolódik szervesen a Veresegyházi/Gödöllői pólushoz. • Korábban meghatározó pozíciója az iparban erodálódik, törékeny – annak ellenére, hogy az egy főre jutó külföldi működő tőke az egyik legmagasabb, és a GE világítástechnika mellett vezető elektronikai, autóipari gyártók, beszállítók települtek le. • Nagy jelentőséggel bír, hogy az európai gazdasági válság mellett milyen egyéb strukturális tényező (elhelyezkedése, a Szobi és a Rétsági kistérségek (valamint a szlovák határterületek) gazdasági teljesítménye, vagy más körülmények) magyarázhatják a kistérség gazdasági fejlődésének megtorpanását. „Fehér folt” – Aszód és Nagykáta kistérségei • Alacsony vállalkozási és innovációs aktivitás, gyenge innovációs képesség és hasznosítás. • Hiányzik, vagy hiányos az ipari parkok hálózata, és alacsony a külföldi működő tőke aránya, mennyisége. • Jelenleg a helyi gazdaságintegrációja és fejlesztése is kihívást jelent – annak ellenére, hogy az országos átlaghoz mérten jó a rendelkezésre álló termőterület minősége. • Kifejezetten kedvezőtlen a helyzet a Tápió mentén • A viszonylag kedvezőtlen demográfiai helyzet a komolyabb mértékű elvándorlás lehetőségét is magában hordozza.

23 Pest megyei térségi gazdasági profilok „Gateway” – Ráckevei kistérség északi része, Gyál, Monor • A térség fejlődését az M0 határozza meg. Az iparterületek, ipari parkok kijelölése ellenére a gyűrű övezetén nem terjeszkedett túl az ipari, kereskedelmi övezet (különösen a Ráckevei kistérségében) illetve nem eredményeztek jelentősebb gazdasági növekedést a városközponti területeken (Monor), vagy a főutak (4-es, 51-es) mentén. • A térség fejlődése jelenleg Budapest környéki ipari ingatlanfejlesztési övezet – irodaházak, kereskedelmi ingatlanok, komplex logisztikai projektek – részeként valósul meg. • Az M0 déli szektora, vagy a Liszt Ferenc nemzetközi reptér egyedülálló adottságot jelent a megkülönböztető erővel bíró fejlesztésekhez. Ez a térség lehet a KAPU. A a várakozások (lakásépítés, ingatlanpiac) és a tényleges gazdasági teljesítmény egyelőre nincsen egyensúlyban. „Rekreációs övezet” – Ráckevei, és Gyáli kistérség déli része, Szob • a Ráckevei és Gyáli kistérségek ide tartozó területein az országos átlagnál jobb, illetve kiváló földek találhatóak – kifejezett gazdasági teljesítmény nélkül. • A Ráckevei-térség kapcsolatai hiányosak, a lakó és rekreációs ingatlanok fejlesztése nem eredményezett tartós gazdasági aktivitást – a Duna-ág rendre elmaradó kotrása akadályozza a jelentősebb megalapozott turisztikai projektek, beruházások elindítását. • Az infrastrukturális fejlesztések, valamint a szolgáltatások innovációja elkerülhetetlennek tűnik a turizmusban – a lehetőségektől (kerékpár, lovas, zarándoklat) ugyanis messze elmarad a térség teljesítménye, miközben a spontán szuburbanizáció következményeitől sem teljesen mentes ez a terület sem.

24 Pest megye gazdasági sajátosságai Pest megyében a K+F ráfordítások elmaradnak az országos átlagtól, a GDP arányában pedig az átlagnak mindösszesen fele. Egy lakosra jutó K+F ráfordítás: országos átlag= Ft; vidéki átlag= Ft, Pest megye= Ft, Budapest, Ft 1000 lakosra jutó Internet előfizetések száma: országos átlag= 346,4; vidéki átlag= 327,4, Pest megye= 363,49, Budapest= 436,77

25 Pest megye mezőgazdaságának sajátosságai Mind az állatállomány, mind a zöldség és gyümölcstermelés tekintetében folyamatos csökkenést figyelhetünk meg, miközben a kínálati árak növekednek. A termőterület igen elaprózott, ami a termelők horizontális integrációját teszi szükségessé. A horizontális és vertikális integrációra irányuló aktivitás kismértékű.

26 Pest megye – vidékies térségek, vidékfejlesztés Pest megye vidékies térségeinek közös problémái:  kevés a helyi munkalehetőség, ezért a kvalifikált munkaerő máshol kamatoztatja tudását;  a munkába járás közlekedési feltételei sok helyen nem megfelelőek;  nő az álláskeresők száma,  a vállalkozások többsége forráshiányos, kevés a szolgáltató jellegű vállalkozás;  a termelési infrastruktúra alacsony fejlettségű;  a helyi termékek piacra jutása nehézkes;  a települések elöregedő tendenciát mutatnak, megtartó-képességük gyenge;  a fiatalkorúak helyi kulturális, sportolási, szórakozási lehetőségei erősen korlátozottak, az ehhez tartozó létesítmények leromlottak;  a helyi közösségek forráshiányosak, nem elég aktívak

27 Pest megye turisztikai sajátosságai Keresleti szegmensek: • Megye lakossága, amely a fővárosból betelepülők következtében folyamatosan nő • Hétvégi ház tulajdonosok • Kirándulók (nem töltenek el éjszakát a megyében): aktív és kulturális turisztikai motivációval • Szabadidős turisták (legalább egy éjszakát eltöltenek a megyében), főképp Budapestről • Üzleti turisták, akik konferencián, képzésen vagy egyéb szakmai rendezvényen vesznek részt

28 Pest megye közlekedési sajátosságai A nemzetközi és országos kapcsolatok (elérhetőség) alakulása – a megye, mint jó földrajzi hely.  nemzetközi repülőtér nem tudott gócponttá válni, földi megközelítése nehézkes  vasúti pályaudvarok rossz állapota  Túlzsúfolt úthálózat  Duna lehetőségei kihasználatlanok A fővárossal való kapcsolatok alakulása – a megye, mint erős, kooperatív, együtt-működő térség.  elővárosi és a városi közlekedési hálózatok nem alkotnak integráns rendszert  közlekedési szolgáltatók között nincs menetrendi és tarifa harmonizáció A belső térségi kapcsolatok alakulása – a megye, mint hatékony, erős kohéziós tér.  közlekedési szerkezete alapvetően sugaras szerkezetű és főváros irányú, hiányosak a harántoló kapcsolatok, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a megye települései és kistérségei között nem kellő mértékű az együttműködés  nem mennyiségi, inkább minőségi hiányosságok

29 Pest megye foglalkoztatási-munkaerőpiaci sajátosságai

30 Dabas 8,5 % Nagykáta 9,8 % Monor 8,0 % Gödöllő 6,9 % Vác 6,4 % Szentendre 5,8 % Zsámbék 9,4 % Budaörs 5,0 % Érd 6,6 % Ráckeve 6,5 % Cegléd 9,2 % Pest megye foglalkoztatási-munkaerőpiaci sajátosságai

31

32

33 Pest megye demográfiai sajátosságai

34 Vándorlási egyenleg alakulása Pest megyében

35 Pest megye oktatási rendszerének sajátosságai

36 Főváros-központúság érvényesülése az oktatásban Bölcsődei ellátás a megye településeinek kb. 2/3-ában nincs Óvodai ellátáspontosan azokban a körzetekben, régiókban a legkevésbé hozzáférhető az ellátás, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. Alapfokú oktatás: tendenciaszerűen csökken a gyereklétszám, emiatt intézményhálózati racionalizálások szükségesek. Középfokú oktatás: a fővárosban tanulók 36%-a megyei lakos. Felsőoktatás feladatellátása Budapesten koncentrálódik, néhány felsőoktatási intézmény kihelyezett kara, illetve a SZIE található Pest megyében. A megye gimnáziumaiban tanulók létszáma (9-13. évfolyam)

37 Pest megye oktatási rendszerének sajátosságai Felnőttképzés: az európai tendenciával megegyező folyamat, hogy hazánkban is a magasabb végzettséggel rendelkezők vesznek részt aktívabban a képzésben. Arányaiban a nyugat-európai államokhoz képest kevés a felnőttképzésben résztvevők száma.

38 Pest megye egészségügyi ellátórendszere Fekvőbeteg-ellátás: kapacitáscsökkentések miatt, a lakossági szükségletek egyre nehezebben elégíthetőek ki. Járóbeteg-ellátás: képes kielégíteni a megyei igényeket. Alapellátás: jelentős elmaradás a háziorvosok számában.

39 Pest megye egészségügyi ellátórendszere Fekvőbeteg-ellátás: kapacitáscsökkentések miatt, a lakossági szükségletek egyre nehezebben elégíthetőek ki. Járóbeteg-ellátás: képes kielégíteni a megyei igényeket. Alapellátás: jelentős elmaradás a háziorvosok számában.

40 Pest megye - területhasználat A település-szerkezeti tervekben kijelölt, de még fel nem használt lakóterületek nagysága (barna színnel), illetve gazdasági területek nagysága (lila színnel)

41 Pest megye - térszerkezet kiemelt szerepkörű központok: Cegléd, Érd-(Százhalombatta), Gödöllő, Vác, Szentendre; központok: Budaörs, Dabas, Nagykáta, Monor, Ráckeve-(Kiskunlacháza); térségi és agglomerációs központok: Aszód, Budakeszi, Dunakeszi-Fót, Gyál, Nagykőrös, Pilisvörösvár, Szigetszentmiklós, Veresegyház, Zsámbék; mikrotérségi központok: Mende- Sülysáp, Örkény, Szob-(Vámosmikola), Tápiószele, Tura. Hálózatosodás oldja az egyközpontúságot. Tengely menti szerveződés erősíti. Kaleidoszkóp-szerű sokszínűségből, egyéni- egyedi arculatú identitáskörzetekből ötvöződött Pest megye.

42 Pest megye - térszerkezet Dualitás a térszerkezetben is: Csapágyvárosok Növekvő Budapest „gravitáció” Függőség felszámolása / oldása Policentrikus / Heteropolis-rendszer felé Középvárosok megerősítése- szerepeik „újratöltése”

43 Pest megye - térszerkezet

44 Lehetséges jövő-célok A párbeszéd intézményesítése, a menedzselés megalapozására, a hálózatosodás érdekében hozzunk létre, építsünk kapcsolatokat Várjuk a javaslatokat, elképzeléseket a vágyott, vagy lehetséges, valószínű jövőre vonatkozóan Folyamattervezésre kívánunk átállni és a beérkező javaslatok alapján forgatókönyveken, szcenáriókon keresztül elemezni a valószínű jövőt.

45 Fejlesztés lehetséges főbb irányai Több lábon álló gazdaságfejlesztés • Munkahelyteremtés • Jobban építeni a 3 milliós helyi piacban rejlő lehetőségekre, a piaci pozíciók visszaszerzése • Tőkevonzó képesség javítása- befektetői helyszínek célirányos megteremtése, a megye logisztikai helyzetében rejlő lehetőségek tudatosabb kihasználása • Egyes térségek sajátosságainak, belső adottságainak jobb kihasználása, • A leszakadó térségek felzárkóztatása a vidékfejlesztési eszközök fókuszáltabb felhasználásával is • A mezőgazdasági adottságok jobb kihasználásával, élelmiszeripar újrapozícionálásával, a helyi gazdaság fejlesztésével • A turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása • Hálózatok, klaszterek erősítése, építve a rendkívül nagy vállalkozás- sűrűségre • KKV-k forráshoz jutásának segítése, technológiai korszerűsítés, management ismeretek megszerzésének segítése, a szolgáltatói környezet javítása • Tudás-ipar, high-tech iparágak fejlesztésének ösztönzése, a jövő húzóágazatainak támogatása Cél: a térség kiegyensúlyozott, versenyképes, innovatív fejlesztése a megye társadalma egésze jólétének növekedése érdekében.

46 Fejlesztés lehetséges főbb irányai Térszerkezet és infrastrukturális ellátottság, a települési épített környezet minőségének javítása • Agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése • P+R parkolók építése • Haránt irányú utak építése • M0 körgyűrű befejezése • Leromlott utak helyreállítása, kerékpárút-hálózat fejlesztése • Duna-hidak építése • Felszíni vízvezető rendszerek megépítése Cél: a térség kiegyensúlyozott, versenyképes, innovatív fejlesztése a megye társadalma egésze jólétének növekedése érdekében.

47 Fejlesztés lehetséges főbb irányai Humánerőforrások fejlesztése • Oktatás, egészségügy, szociális ellátás minőségének javítása • Oktatási, nevelési intézményhálózat racionalizációja, infrastruktúra fejlesztése • Szakképzésben a piaci igények figyelembevétele, felnőttképzés • Leszakadó társadalmi rétegek újraintegrálása • Egészséges életmódra nevelés • A család, a közösség mint érték Természeti környezet megőrzése, klímapolitika • Tudatosabb, önkorlátozó természet-gazdálkodás, vízgazdálkodás • Nagyobb hangsúly helyezése a hulladékgazdálkodásra, az újrahasznosításra, • Szigorúbb fellépés a környezetszennyezés minden formája ellen, • Programok a települések külterületeinek megtisztítására és állapotának megőrzésére • Programok a klímaváltozás hatásainak kezelésére • Energiahatékonyság javítása, energia függőség csökkentése, megújuló energiaforrások szélesebb körű alkalmazása Cél: a térség kiegyensúlyozott, versenyképes, innovatív fejlesztése a megye társadalma egésze jólétének növekedése érdekében.

48 Köszönöm a figyelmet! Pest Megye Önkormányzatának Hivatala Területfejlesztési Koordinációs és Irányítási Iroda 1052 Budapest, Városház utca 7. dr. Popovics Gábor - irodavezető Tel.: 20/ Tel.: ; Fax.: Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft Budapest, Városház utca 7. Kuszák Miklós ügyvezető Tel.: Elérhetőségek:


Letölteni ppt "Pest megyei területfejlesztési fórum Kistarcsa 2012. november 16. Pest Megye Önkormányzatának Hivatala Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft."

Hasonló előadás


Google Hirdetések