Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezettudatosság a DÉLÉP Ipari Park Kft.-nél.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezettudatosság a DÉLÉP Ipari Park Kft.-nél."— Előadás másolata:

1 Környezettudatosság a DÉLÉP Ipari Park Kft.-nél.

2 Délép Ipari Park földrajzi elhelyezkedése
Az Ipari Park címmel rendelkező DÉLÉP Ipari Park meghatározó részre a Szegedi Ipari Logisztikai Központtal és a tervezett Kiskundorozsmai Ipari Parkkal együtt alkotott, a régióban egyedülálló Ipari-Logisztikai Koncentrációnak A Délép Ipari Park 41,7 ha-on helyezkedik el. A területet a Dorozsmai út és a Budapesti út határolja. Az ipari park barnamezős gazdasági terület, amelyből következik, hogy környezetvédelmi szempontból számos probléma merül fel, melyre megoldást kell keresni.

3 Levegőszennyezés Vízszennyezés Talajszennyezés Zajszennyezés Bioszféra
Környezeti problémák Levegőszennyezés Vízszennyezés Talajszennyezés Zajszennyezés Bioszféra

4 Levegőszennyezés az ipari parkban
Az Ipari Parkba betelepült vállalkozások döntő többsége szállítással, fuvarozással foglalkozik. A vállalkozások másik része pedig gyártással. A cégek tevékenységi körei számos környezeti problémát vetnek fel, melyek közül jelen fejezetben a levegőszennyezéssel foglalkozunk.

5 Levegőszennyezés főbb okozói
A levegőt szennyező anyagok Levegőszennyező minden olyan anyag, amely (származásától és állapotától függetlenül) olyan mértékben jut a levegőbe, hogy az embert és környezetét károsítja, vagy anyagi kárt okoz. A levegő szennyezői lehetnek természetesek és mesterséges (antropogén) forrásból származók. Az antropogén szennyezők három fő területről származnak: szállítás, energiatermelés és ipar. A fosszilis energiahordozók égetése a legjelentősebb forrás ezekben a szektorokban. Természetes levegőszennyezők a vulkánok (kén-oxidokkal és porokkal), az erdőtüzek (szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxidok és porok), a szélviharok (por), az élő növények (szénhidrogének, pollen), a pusztuló növények (metán, hidrogén-szulfid), a talaj (vírusok, por) valamint a tenger (só).

6 Levegőszennyezés főbb okozói
A légszennyező források típusai A légszennyező anyagok származhatnak pontszerű, illetve diffúz forrásból. Pontszerű forrás, ahol a koncentráció és a térfogatáram egyértelműen meghatározható. Felületi (vagy diffúz) forrás az, ahol a környezetbe kerülő anyag mennyiségére közvetett mérések és számítások utalnak. A diffúz források alcsoportjának tekinthetők a vonalas légszennyező források.

7 Levegőszennyezés főbb okozói
A légszennyezés folyamatának szakaszai A légszennyezés folyamata emisszióból, transzmisszióból és immisszióból áll. Az emisszió a levegőbe bocsátott anyag mennyiségét jelenti, egysége kg/óra, a transzmisszió szétterjedést jelent, az immisszió pedig a környezeti levegőminőséget jelenti egy bizonyos helyen. A levegőt szennyező anyagok lehetnek gázok, porok, ködök vagy füstök. A poroknak az egyik csoportja az ülepedő por ( mm), másik a lebegő por (10-0,1 mm). Az elsődleges (primer) levegőszennyezőkből az atmoszférában más anyagokkal egyesülve másodlagos (szekunder) levegőszennyezők keletkeznek (pl. kén-dioxidból oxigénnel és vízgőzzel reagálva kénsav keletkezik).

8 Levegőszennyezés főbb okozói
Legfontosabb levegőszennyezők, forrásaik és hatásuk Az emisszió fajtája és mennyisége több tényezőtől függ. Ilyenek: az energiatermeléshez, fűtéshez használt tüzelőanyagok, ipari termelés korszerűsége, a légszennyező anyagok leválasztásának foka, a gépjárművek száma és műszaki állapota, a lakosság száma, az éghajlat. A levegőszennyezés az egyik tünete a nem fenntartható szállító- és energiaiparnak. Az egészséget károsító hatás függ az expozíciós időtől és a szennyező anyag koncentrációjától. Néhány jelentős légszennyezőt sorolunk fel az alábbiakban:

9 Levegőszennyezés főbb okozói
A szén-monoxid, mely főleg a szállítóiparból (közlekedésből) kerül a levegőbe (emellett bányászatból, tüzelésből), csökkent koncentrálóképességet és halált okozhat. A vér oxi-hemoglobinjából karboxi-hemoglobint képez. A krónikus kitettség szív- és érrendszeri megbetegedésekhez, szívinfarktushoz vezet. A kén oxidjai, melyek a fosszilis energiahordozók égetéséből és az iparból (kénsavgyártás, bányászat, ércelőkészítés, cellulózgyártás) kerülnek a levegőbe, elsősorban légzőszervi megbetegedéseket okoznak. A krónikus kitettség krónikus bronchitiszhez vezet. A levegőben vízzel kénessavat majd oxigénnel kénsavat alkot, mely savas ülepedéshez vezet. (A savas ülepedés tárgyalását lásd “A talaj” c. fejezetben.) A kén-dioxid a London típusú füstköd fő komponense (lásd a “Füstködök” c. részt később).

10 Levegőszennyezés főbb okozói
Nitrogén-oxidok keletkeznek nitrogénműtrágya gyártásnál, salétromsav- gyártásnál, közlekedésben, energiatermelésnél. Elsősorban a szem nyálkahártyáját izgatják. A nitrogén-dioxid levegőben oxigénnel és vízzel egyesülve salétromsavat alkot, amely (a kén-dioxidból keletkező kénsavhoz hasonlóan) savas ülepedéshez vezet. A nitrogén-dioxid a Los Angeles típusú szmog fő komponense (lásd a “Füstködök” c. részt később). A különböző részecskeméretű porok (az iparból, elsősorban a bányászatból, cementiparból, tüzelőanyagok égetésekor stb.) légzőszervi és rákos megbetegedések okozói. Különösen veszélyesek a 0,25-10 mm átmérőjű részecskék, a tüdőhólyagocskákban való megtapadásuk miatt. A belélegzett porok minőségétől függően, az emberekben különböző betegségeket okoznak (pl. szilikózis, azbesztózis, kenderláz, pamutláz). A növényekre gyakorolt káros hatásuk az, hogy a gázcsere nyílásokat eltömik, így akadályozzák a növény vízfelvételét.

11 Levegőszennyezés főbb okozói
Szénhidrogének (közlekedésből), közöttük rákkeltő komponensek (pl. benzpirén) is. A mezőgazdaságból a levegőbe kerül a természetes szennyezők mellett a műtrágyák és a növényvédő szerek (peszticidek) pora. A szolgáltatásokból és háztartásokból levegőbe kerül elsősorban az égési folyamatok során keletkező füstgáz. Ez tartalmaz szén-monoxidot, szén-dioxidot, vízgőzt, kormot, kén-dioxidot, nitrogén-oxidokat, metánt, szénhidrogéneket stb. Beltéri levegőszennyezők: cigarettafüst, melyben szén-monoxid, porok, kén-dioxid, nitrogén-dioxid van (cigarettákból, pipákból és szivarokból) radon: természetesen előforduló radioaktív anyag a talajban (tüdőrákot okoz) formaldehid (új bútorokból, fűrészlapból): szem- és légzőszervi irritációt okoz azbeszt (szigetelésekből kerül a lakásba): légzőszervi megbetegedéseket okoz.

12 Levegőszennyezés főbb okozói
A légszennyező anyagok az emberi növényi és állati egészségre káros hatásaik mellett jelentős gazdasági károkat is okoznak. Ilyenek a megbetegedések miatti termeléskiesés és megnövekedett gyógyszerfogyasztás, valamint a műemlékek károsodása. Levegőszennyezés hatása különféle anyagokra: fémekre: korrózió (kén-dioxid, hidrogén-szulfid, porok) márvány és mészkő: felületi erózió, elszíneződés, mállás (kén-dioxid, porok) festékek: elszíneződés, fénytelenné válás, lepattogzás (kén-dioxid, nitrogén- oxidok, hidrogén-szulfid, porok, ózon) gumi és bőr: törékennyé válik (elsősorban az ózon és egyéb fotokémiai oxidánsok miatt).

13 Levegőszennyezés főbb okozói
Megoldási lehetőségek: A légszennyezés megoldását két eljárástípusba soroljuk: passzív és aktív eljárások. A passzív eljárások csupán a szennyezettség csökkentését tűzik ki célul, és elsősorban gáztisztítási eljárások alkotják, a szennyezés helyén. Alapulhatnak fizikai, kémiai vagy biológiai módszereken. A szennyezőket ki lehet szűrni levegőszűrőkkel, ki lehet csapatni kémiai úton vagy ki lehet mosni az emittált gázból. A nagy probléma ezekkel a módszerekkel az, hogy maga a szennyező anyag – ha már nem is a levegőben – de megmarad, és további kezelést igényel. A levegőszennyezés elleni védelem a kiszűrési technikákkal általában igen nagy költséggel jár. A valódi megoldás ezért a megelőzés. Az aktív eljárások lényege a légszennyezés megelőzése, tehát az emisszió csökkentése. Ennek eszközei a megfelelő alapanyag használata, technológiai változtatás, a zárt folyamatra való áttérés a termelésben, az újrahasznosítás, a megújuló energiaforrások használata, a takarékoskodás és a népességszabályozás. Pl. az alumínium újrahasznosítás 95 %-kal csökkenti a légszennyezést a primer alumínium előállításához képest, a papír újrahasznosítás kb. 75, az acélé pedig 85 %-kal csökkenti a légszennyezést.

14 Levegőszennyezés főbb okozói
A vonalas forrásokon az emissziót úgy lehet csökkenteni, hogy a járművekre katalizátorokat szerelnek, amelyek a levegőszennyezőket kevésbé veszélyes anyagokká alakítják – legalábbis az emberi egészség szempontjából. Az emisszió csökkentésének gyakorlati megvalósítása egy többlépcsős folyamat kell legyen. Ennek első lépése egy pontos kép alkotása a terület szennyezettségének mértékéről. Ezt egy környezeti monitoring adja. A második lépés jogszabályokban rögzített reális immissziós normák megállapítása. Ezt követi az immissziós normák betartásához szükséges emissziós normák meghatározása, ami mindig a helyi viszonyoktól függ (pl. domborzat, időjárás). Rövid de teljesíthető határidőt kell ezek után kiszabni a normák fölött szennyező üzemekre és intézményekre. Végül ellenőrizni kell, és ha szükséges a törvény erejével hatni (ha kell átmeneti leállítással is) a normák betartása érdekében.

15 Vízszennyezés főbb okozói
Vízszennyezés minden olyan hatás, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes életfolyamatok biztosítására csökken vagy megszűnik. A szennyvizek kb. 50 %-át az ipari szennyvizek adják, és %-át a kommunális ill. a mezőgazdasági szennyvizek. Az ipari szennyvizek pl. hűtővizek, technológiai használt vizek, üzemi szociális szennyvizek, valamint az üzem területéről elvezetett csapadékvíz. Jelentős csoportjuk a vegyipari szennyvizek. A kommunális vízszennyezés a háztartási szennyvizeket, valamint a csatornahálózatra kötött ipari szennyvizeket foglalja magába. Szerves és szervetlen anyagokat tartalmaz, valamint esetenként patogén mikroorganizmusokat. A mezőgazdasági szennyvizek műtrágyákat és növényvédő- szereket tartalmaznak, valamint az iparszerű állattartás eredményeként hígtrágyát. Kisebb vízszennyezést a közlekedés és a turizmus is okoz.

16 Vízszennyezés főbb okozói
A Délép Ipari Park esetében a vízszennyezés legfőbb okozói azok a cégek, amelyek szállítással, kereskedelemmel foglalkoznak, hiszen az ő általuk használt szállító eszközök nagyban hozzájárulnak a felszíni vizek szennyezééhez. A Délép Ipari Parkon belül előforduló mási szennyező tényező kiváltója az ipari park elavolt esővíz elvezető rendszere. Mivel a csapadékvíz evezetés nem 100%-osan megoldott, így a közvetlenül a szállító járművekkel érintkező csapadékvíz a járműveken megtalálható olajos, ólmos szennyezéseket rövid úton a talajba juttatja.

17 Talajszennyezés főbb okozói
A talajra hulló szennyezőanyagok a szilárd, nem oldható anyagok kivételével bekerülhetnek a talajba, és ha azt a talaj kémiailag nem tudja megkötni, akkor a talajvizet is veszélyeztetheti. A szennyezett talaj káros hatással van a növények fejlődésére, amely az állatvilágra is kihathat. A vasúti közlekedés egyik legveszélyesebb talajszennyező komponense az olaj. A járműből üzem közben elcsöpögő vagy balesetek során a talaj felszínére kerülő olaj bekerülhet a mélyebb rétegekbe és a talajvízbe is. Szintén olaj kerül a talajba kitérő váltórészének kenésekor, sínkenéskor. Ezek az elszennyeződések a vasutak területén leginkább a nagyforgalmú telepeket, rendező-pályaudvarokat és állomásokat érintik. Áruszállítás közben is történhetnek balesetek vagy egyéb kiszóródások, így rengeteg féle anyag, akár veszélyes kemikália is kerülhet a talajba. Jelentős talajszennyezést jelenthet a vegyszeres gyomirtás is, amelyet a vasúti vonalak mentén időközönként szükséges elvégezni, a vasúti ágyazat biztonságos fenntartása és stabilitása érdekében.

18 Talajszennyezés főbb okozói
A vasúti kocsikból kihulló anyagok okozta talajszennyezés Személy- és áruszállítás során a talajt szennyezés érheti, mely a pályába bekerülve veszélyeztetheti a felépítmény állékonyságát, illetve átterjedhet és szennyezheti a környező talajt is. Személyszállítás Személyszállításkor a leggyakoribb talajt érő szennyeződések egyrészt a vasúti kocsik mellékhelyiségéből a pályatestre kerülő szennyvíz, másrészt az ablakon kidobott hulladékok. Ez előbbi szennyeződés megszüntetésén elsősorban anyagi okok miatt nem kíván a MÁV változtatni, mert a személykocsikon nagymértékű változtatást kellene végrehajtani. Olyan telephelyeket kellene kialakítani, ahol gondoskodni lehet a tartályok ürítéséről, tisztításáról és a szennyvíz kezelését, tisztítását is meg kellene oldani. Bár e szennyeződés nem kívánatos, mégsem jelent veszélyt a pályára, mert rövid időn belül elbomlik.

19 Talajszennyezés főbb okozói
A személykocsik ablakán kidobált fémdobozok, üvegek, papír és műanyag hulladékok szintén megoldhatatlan problémát jelentenek a vasút számára. Ez egyrészt balesetveszélyes lehet, másrészt károsítja a környezetet, illetve esztétikailag is hátrányosan változtatja meg azt, hiszen a szervetlen hulladékok nem tűnnek el idővel. A műanyag a talajban sem bomlik le, akár évtizedekig is megmarad, alatta a növényzet elhal.

20 Talajszennyezés főbb okozói
Áruszállítás Talajszennyezés következhet be áruszállító szerelvények balesete során is. Ekkor a járműből vegyszerek folyhatnak, illetve veszélyes anyagok szóródhatnak a pályára és környezetére. Baleset nélkül is kerülhet szennyeződés a környezetbe nem megfelelően csomagolt áru vagy rakodott kocsik esetén, ki- és berakodáskor, valamit tolatáskor. Problémát okoz az is, hogy az ilyenkor bekövetkező szennyezés tisztítása a MÁV-re hárul, pedig sok esetben bizonyítható, hogy a fuvarozó helytelenül rakodott, illetve a csomagolás volt hibás. Gyakori a feleslegessé vált csomagolóanyag hátrahagyása is a rakodási területen. Sok esetben az ömlesztett áru átvételekor marad áru a kocsikban, mely több szempontból is kárt jelent a vasútnak. Ekkor a kocsit ki kell sorolni, és tisztítatni kell, ami a kocsi üresjárata mellet többletmosási költséget is jelent.

21 Talajszennyezés főbb okozói
A bérelt rakterületek elszennyeződése is a gondatlan rakodások következménye, amelyet szigorúbb, környezetvédelemre is kiterjedő bérleti szerződésekkel lehetne megakadályozni. A tartálykocsik üzemeltetésekor, töltésekor, lefejtésekor is gyakran szennyeződik a talaj.Ennek oka lehet az emberi figyelmetlenség vagy a kocsi hibái, a töltő-lefejtő berendezés meghibásodása. Különböző mértékű és jellegű a kár a szállítmánytól függően. Élelmiszer, pl.: tej, étolaj, szörpök, sör és egyéb erjedő áruk fertőzést okozhatnak. Sokkal nagyobb veszélyt jelent a kőolaj és származékainak elcsurgása vagy kiömlése.

22 Talajszennyezés főbb okozói
Különösen oda kell figyelni a tartálykocsik árunemváltásakor szükséges takarítására, mosására. Ezt hazánkban, Debrecenben végzik egy nagy hatékonyságú, környezetkímélő technológiával.

23 Zajszennyezés főbb okozói
Korunkban a motorizált közlekedés nyújtotta mobilitás az élet fontos része. Ebben a globalizált világban minden ember érintett a közlekedéssel kapcsolatban, különösen a közúti közlekedésben. A közlekedés - elsősorban a közúti személy- és áruforgalom lebonyolítása – okozta környezeti hatások különösen a zajterhelés jelenleg az egyik legnehezebben kezelhető problémát jelentik mind a közlekedési ágazat, mind a környezetvédelem számára.

24 Zajszennyezés főbb okozói
A zaj egyidejű az emberrel és egyre inkább meghatározó része életünknek, környezetünknek. Az elmúlt években a zaj a városi lakosságot terhelő környezeti ártalmak közül kiemelt helyet foglalt el a környezetvédelem területén. Ez nem is csoda, hiszen hazánk is elérte a városi lakosság arányszámának európai átlagát. Ma már az ország lakosságának jelentős része városlakó, és ez az arány várhatóan növekedni fog. A városokon belül és a települések között szükségszerűen növekszik a forgalom. Ennek eredményeképpen az időbeni eljutást forgalmi akadályok nehezítik és nő a szennyezettség mértéke.

25 Zajszennyezés főbb okozói
A városok levegőminőségének romlása, a forgalmi káosz és a zajterhelés vezetett oda, hogy az agglomerációs övezetekbe költöznek ki a lakosok. Ez azonban újabb utak megépítését kényszeríti ki, mely újabb forgalmat generál (Koren E. 2005). A repülők, a vonatok és az ipari létesítmények valamint az egyre bővülő szórakoztató központok zajterhelésével együtt tovább nő a zajszennyezés, mely rontja az emberek életminőségét, és súlyos megbetegedéseket idézhet elő.

26 Zajszennyezés főbb okozói
Közúti közlekedés által okozott zajszennyezés okai és forrási A kellemetlen vagy zavaró hangot zajnak nevezzük. A zaj megítélése erősen szubjektív. Egy motorkerékpáros számára motorjának erős hangja a sebesség, a száguldás örömét jelenti, míg az utcán közlekedő vagy az arra néző lakásban élő embert zavarja, számukra a motor egyértelműen zajforrást jelent. A hangforrás által keltett rezgési energia rugalmas közegben nyomásváltozást okozva hullámformában terjed. Levegőben ez a nyomásingadozás a hallható hang. A hang erőssége a közeg nyomásingadozásától, tehát ahangnyomástól függ. Az emberi füllel érzékelhető legkisebb hangnyomás a hallásküszöb. A hallható hangok felső határa az a hangnyomás, amely már fájdalmat okoz, ez a fájdalomküszöb. A két küszöbérték közötti hangerősség (intenzitás) tartomány 12 nagyságrend. A hangok észlelése folyamán az inger és az érzet között exponenciális kapcsolat van, azaz nagy hangnyomás növekedés aránylag kis hangérzet-növekedést okoz, ezért bevezették a hangtanban a szinteket. A hallásküszöbhöz 0 db hangnyomásszint tartozik, míg a nagyon erős hang miatti fájdalomérzés 120 dB körül jelentkezik (BARÓTFI I. 2000).

27 Zajszennyezés főbb okozói
A közúti közlekedés okozta zaj fő forrása a gépjárműzaj több, pontszerű rész – zajforrás összegének tekinthető. A legfontosabb zajösszetevők a következők: a motorzaj (főként a motorfelületről lesugárzott zaj), a mai gépjárműveknél, különösen tehergépkocsiknál, de a kisebb sebességek tartományaiban személygépkocsiknál is még a motorzaj az eredő zajszintet meghatározó, legnagyobb zajösszetevő, a kipufogó-berendezés zaja (a kipufogórendszer felületeiről lesugárzott zaj ésa csővég zaja), a szívóberendezés zaja, a hűtő és ventillátor zaja, az erőátvitel zaja (nyomatékváltó, kardántengely, differenciálmű), a karosszéria zaja (a motor, illetve az útfelület által gerjesztett és a karosszéria felületeiről lesugárzott zajok és az aerodinamikai zaj), a gumiabroncsok zaja (gördülési zaj), a gépjármű zajforrásai között a motorzaj mellett a gumiabroncs-zaj a legjelentősebb, sőt bizonyos üzemi állapotokban és útviszonyok mellett az eredő zajszintet egyedül meghatározó zajösszetevő, egyéb berendezések (pl. csikorgó fékek) zaja

28 Zajszennyezés főbb okozói
Az egyes rész-zajforrások zajszintje a motorfordulatszám és az ezzel arányos menetsebesség függvényében változik. Mind a gépjármű által kibocsátott zaj (külső zaj), mind az utastérben, ill. a vezetőfülkében észlelhető zaj (belső zaj) függ: a gépjármű kategóriától (személygépjármű vagy tehergépjármű, a nehézgépjárművek sokkal zajosabbak, mint a személygépkocsik), az egyes gépjárművek szerkezeti kialakításától, műszaki állapotától (életkor), üzemi állapotától, a vezetési módtól, külső körülményektől: Nedves útburkolat és gumiabroncs esetén a gumiabroncs – zaj szintje megnő.

29 A környezetszennyezés bioszférára gyakorolt hatása
Az emberiségnek történelme során (bizonyos háborús periódusokat leszámítva) az volt a célja, hogy javítsa életfeltételeit és jólétét. Szolgálatába állította a tudományok eredményeit - mindenekelőtt a természettudományokét - és ezáltal egyre hatékonyabban alakította át környezetét saját céljainak megfelelően. Az ember a Föld felületét borító talajnak, levegőnek és víznek egy viszonylag vékony rétegében és rétegéből él és ez szolgál élőhelyül a Földön élő mintegy két millió állat- és növényfajnak is. Az életfeltételeket biztosító élettelen környezet a benne és vele kölcsönhatásban lévő élő szervezetekkel együtt alkotja a bioszférát. A bioszféra regenerálódó képessége sokáig kimeríthetetlennek tűnt és az iparosodás, a mezőgazdaság korszerűsödése, az urbanizáció stb. az emberek tömörülését eredményezték, és egy másik szférát, a technoszférát hozták létre, amelynek a bioszférára gyakorolt hatásai gyakran döntőbbek, drasztikusabbak, mint a természeti erők okozta hatások.

30 A környezetszennyezés bioszférára gyakorolt hatása
Az ember fokozódó szükségleteinek kielégítésére jelenleg már több energiát von el környezetétől, mint amennyi a fennálló egyensúly megbontása nélkül lehetséges lenne. Az emberiség lélekszámának kb. 35 évenkénti megduplázódása (ami a jobb életkörülményeknek, a csecsemőhalandóság csökkenésének, a járványok legyőzésének stb. köszönhető) és a meglévő népesség életszínvonalának emelése iránti igény miatti hatalmas fogyasztás látszólag kibékíthetetlen ellentmondást szül az ember és a természet gazdálkodó tevékenysége között. Az egyes területek túlnépesedése miatti élelemhiány csak a mezőgazdasági termelés kemizációjával küzdhető le, ez viszont feltételezi az ipari termelés fokozását stb. Míg a növények évmilliókon keresztül összegyűjtötték a Nap sugárzó energiáját, ami különböző átalakulásokon keresztül a fosszilis energiahordozókban elraktározódott számunkra, ill. a geokémiai átalakulások elősegítették egyes elemeknek az ásványokban való koncentrálását, gazdaságossá téve ezáltal a kibányászásukat és felhasználásukat, addig napjainkban - sokszor pazarlóan - az energiahordozókat és ásványi nyersanyagokat a fogyasztással szétszórjuk a környezetbe. Miután a hulladékok újrakoncentrálása igen energiaigényes, a műszaki fejlettség jelenlegi színvonalán több nyersanyagból hiány jelentkezett.

31 A környezetszennyezés bioszférára gyakorolt hatása
A termelés és a fogyasztás gyakran olyan melléktermékek képződésével jár, amelyek a természet számára idegenek, emészthetetlenek és ezáltal zavarokat, a természet denaturálódását okozzák. Az ún. "környezeti válság" igazán az utóbbi évben tudatosult, ekkorra ismerte fel a tudomány ennek globális, az egész Földre kiterjedő voltát. Kiderült, hogy az olyan korlátlan mennyiségben rendelkezésre állónak tekintett erőforrások, mint a levegő vagy a víz megfelelő minőségben nagyon is korlátozott mennyiségben áll rendelkezésünkre.

32 A környezetszennyezés bioszférára gyakorolt hatása
A kutatási eredmények alapján, az ellentmondások feloldására kínált alternatívák általában nem túl kedvezőek (pl. zérónövekedés), esetenként túlságosan pesszimisták, vagy ideológiai alapállásuk elfogadhatatlan. Tény azonban, hogy nagyrészt ezek figyelemfelkeltő hatására kezd kialakulni világméretekben a Föld megóvását célzó, az ökológiai törvényeket figyelembe vevő környezethasznosítási szemlélet. A jegyzet keretében nincs mód sem az ökológiai (az élőlények egymás közötti és az élettelen környezettel való kölcsönhatásait vizsgáló tudomány) törvényszerűségek, sem az ún. világmodellek behatóbb tárgyalására. A tankönyv következő néhány fejezetében a bioszféra egyes alkotó elemeinek a termelő tevékenység hatására bekövetkező kedvezőtlen változásaira koncentrálunk.

33 A környezetszennyezés bioszférára gyakorolt hatása
A környezetvédelemben elszennyeződésnek tekintjük különféle anyagok, ill. energiák gyorsabb ütemű behatolását a bioszférába, mint ahogyan azt a bioszféra ellensúlyozni, feldolgozni képes. A bioszférának egy kisebb, meghatározott klímaviszonyokkal, talajadottságokkal, életközösséggel stb. rendelkező részét ökoszisztémának nevezzük. Az ökoszisztémák nyitottak, környezetükkel "anyagcserét" bonyolítanak le, lehetnek mesterségesek is. A környezeti problémákat általában egy adott ökoszisztémához kötve vizsgáljuk. Az ökoszisztéma a biotópból (ez az ún. élőhely a maga abiotikus hatásaival: talaj, víz, levegő, klíma stb.) és a biotópon életfeltételeket találó életközösségből, az ún. biocönózisból áll.

34 A környezetszennyezés bioszférára gyakorolt hatása
Az ökoszisztéma szerkezete sokféleképpen vizsgálható, számunkra egyik legfontosabb az ökoszisztémában uralkodó tápláléklánc (Ábra 3-1), ill. az ökoszisztéma fajtagazdagsága, mégpedig azért, mert minél nagyobb a biocönózisban a fajok és fajták száma, az úgynevezett biodiverzitás, annál stabilabb az adott ökoszisztéma, jobb a regenerálódó képessége is. A környezetvédelemben a szennyező anyagok kibocsátását emissziónak nevezzük. Például egy vegyipari üzem által időegység alatt a környezetbe bocsátott káros anyagok mennyisége az illető üzem emissziója. Az emisszió mértékegysége ennek megfelelően tömeg/időegység, pl. kg/óra. Ökológiai hatásait tekintve fontosabb az ökoszisztéma szempontjából az oda bejutó emissziók hatására kialakuló szennyezőanyag koncentráció, amit immissziónak nevezünk. A környezet minőségét az immisszió jellemzi, az immissziót koncentrációegységekben fejezzük ki, ilyenek lehetnek a g/m3 vagy a ppm, illetve a ppb.

35 A környezetszennyezés bioszférára gyakorolt hatása
Ez utóbbiak az egy millió illetve az egy milliárd részből a kérdéses alkotó előfordulását jelenti. Az immisszió nagysága nem számítható az emissziók mechanikus összegezésével. A környezetbe kijutó szennyező anyagok a környezeti elemekkel kölcsönhatásba lépnek. A szennyező anyag által kiváltott hatások nemcsak a szennyező anyagtól, hanem a kibocsátás módjától, a környezetben lejátszódó folyamatok sorától is függnek. Egy légszennyező emisszió hatása például klimatikus tényezők egész sorától függ, amelyek befolyásolják a szennyező anyagok terjedését, az úgynevezett transzmissziót.

36 A környezetszennyezés bioszférára gyakorolt hatása
Hasonló a helyzet a vízszennyezés esetén is. Az a szennyezés, ami áradáskor semmilyen problémát sem okoz a folyóban, katasztrófát okozhat alacsony vízállásnál stb. Mindez arra figyelmeztet, hogy a szennyezés nem vizsgálható önmagában, mindig figyelembe kell venni a befogadó környezetben uralkodó viszonyokat is.


Letölteni ppt "Környezettudatosság a DÉLÉP Ipari Park Kft.-nél."

Hasonló előadás


Google Hirdetések