Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Prof. Dr. Bukovics István DSc, ny. tű. mk. vezérőrnagy tanszékvezető egyetemi tanár KATASZTRÓFAIGAZGATÁS NEMZETKÖZI ÉS REGIONÁLIS SZINTEN 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Prof. Dr. Bukovics István DSc, ny. tű. mk. vezérőrnagy tanszékvezető egyetemi tanár KATASZTRÓFAIGAZGATÁS NEMZETKÖZI ÉS REGIONÁLIS SZINTEN 1."— Előadás másolata:

1 Prof. Dr. Bukovics István DSc, ny. tű. mk. vezérőrnagy tanszékvezető egyetemi tanár KATASZTRÓFAIGAZGATÁS NEMZETKÖZI ÉS REGIONÁLIS SZINTEN 1

2 A témakör aktualitása, helye, szerepe a közigazgatásban A közigazgatás funkciói: -Gazdaságszervező (közhatalmi, tulajdonosi); -Kulturális (oktatás, kutatás, művészeti); -Szociális és egészségügyi ; -Rendészeti és védelmi; -Külső védelmi; -Külpolitikai és külgazdasági. 2

3 A Földet és az emberiséget veszélyeztető kihívások -A Föld energia és nyersanyagkincse -A víz -A talaj -A Föld és az élet -Éghajlatváltozás -Természeti katasztrófák -Föld és egészség -A Föld mélye -Óriás városok -Óceánok 3

4 Védelmi rendszerek csoportosítása -katonai -rendészeti -környezetbiztonsági 4

5 A témakör fogalmi rendszere A fejlett tudományokban valamely fogalmat nem csak és sokszor nem elsősorban azért definiálunk, hogy meghatározzuk a jelentését, hiszen azzal gyakran intuiciók alapján többé-kevésbé tisztában vagyunk, hanem azért, hogy érvényes és kontraintuitív következtetéseket vonjunk le belőle. Valamely tudományos diszciplína formális szempontból nem más, mint az alapfogalmak és a definiált fogalmak, valamint az axiómák és tételek összessége. 5

6 Katasztrófa, katasztrófaelmélet A katasztrófaelmélet azokat a jelenségeket tanulmányozza és osztályozza, amelyek viselkedésében a körülmények kis megváltozása meglepően nagy változást vált ki. Olyan elmélet, amely a bekövetkezett változásokat nem természetes fejlődéssel, hanem valamely váratlan és gyökeres fordulattal magyarázza. A közigazgatásban gyakori, hogy nincs meg a tér –idő folytonossága, ezért alkalmas vizsgálatára a katasztrófaelmélet. 6

7 Káosz elmélet Olyan nem lineáris dinamikai rendszerekkel foglalkozik, amelyek viselkedése az őket meghatározó determinisztikus törvényszerűségek ellenére sem jelezhető hosszú időre előre. Determinisztikus, meghatározottság, szükségszerűség elve, az események és jelenségek szükségszerű összefüggését és okozati meghatározottságát valló felfogás. 7

8 A katasztrófa fogalma évi CXXVIII.törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 2. Értelmező rendelkezések 3. §. 5. Katasztrófa A veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot, vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi érdekeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket oly módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt működési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt működését, illetve nemzetközi segítség igénybe vételét igényli. 8

9 A biztonság A közigazgatásban ; Vállalkozói gazdálkodó szférában; Egyéni és magánszférában, Karitatív szerveknél; A politikai szférában. A biztonság nem nemzeti keretek között dől el. 9

10 A biztonság fogalmi változásai A biztonság katonai vonatkozásai; A biztonság gazdasági és természeti dimenziói; A biztonság, mint egyensúly; A biztonság,mint szolgáltatás; A biztonság, mint szükséglet. 10

11 A fenntartható biztonság Fenntarthatóság, fenntartható fejlődés- Római Klub: A növekedés határai; Funkcionális fenntarthatóság – alkalmas intézkedések; Strukturális fenntarthatóság – alkalmas intézkedésekkel; Jól működő rendszer – a rendszer diszfunkcióinak kezelése; Diszfunkció kezelés – a rendszer nemkívánatos eseményeinek megelőzése és/vagy elhárítása. 11

12 A fenntartható biztonság Reziliencia: Rugalmas alkalmazkodás, egy rendszer azon képessége, hogy az alapvető funkcióit tekintve képes stabil maradni változó külső körülmények között. Egy rendszer azon képessége, hogy tűrni képes megzavarását anélkül, hogy minőségileg új állapotba kerülne eközben. Fölhasználva ehhez ellenőrző,- javító mechanizmusait, mintegy újjáépítve önmagát. 12

13 A szabályozás előzményei Alkotmány, nemzetközi egyezmények Honvédelmi igazgatás Közigazgatásra vonatkozó intézkedések 13

14 Hazai jogi szabályozás Magyarország Alaptörvénye; Évi CXXVIII. Törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról; 234/2011. (XI.10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. Törvény végrehajtásáról; A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságnak szóló évi XXXI. Törvény és a hatályos végrehajtási rendeletei. 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről; 1515/2011 (XII.30.) Korm. Határozat a KKB létrehozásáról, szervezeti és működési rendjéről. 14

15 Különleges intézkedések, rendkívüli jogrendek Magyarország alaptörvénye: a különleges jogrend. A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok. 48. Cikk (1) az Országgyűlés: a.) Hadiállapot kinyilvánítása, vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot és Honvédelmi Tanácsot hoz létre; b.) A törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet-és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveres, vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, vagy erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki. 15

16 Különleges intézkedések, rendkívüli jogrendek A megelőző védelmi helyzet 51. cikk: az Országgyűlés külső fegyveres támadás, veszély esetén, vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti a megelőző védelmi helyzetet és ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törtvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. 16

17 Különleges intézkedések, rendkívüli jogrendek A váratlan támadás 52. cikk: A Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében – szükség esetén a Köztársasági Elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint – a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal intézkedni köteles. 17

18 Különleges intézkedések, rendkívüli jogrendek A veszélyhelyzet 53. cikk: (1)A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemcsapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. (2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. 18

19 Katasztrófa veszély Kat. véd. Törvény 3. §. 9. pont: Katasztrófaveszély olyan folyamat, vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével és amely ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot. 10. pont: Katasztrófaveszélyes tevékenység olyan emberi cselekvés vagy mulasztás, amely katasztrófát, vagy annak közvetlen veszélyét idézheti elő. 11. pont: Kockázat egy adott területen, adott időtartamon belül, vagy meghatározott körülmények között jelentkező egészség illetve környezetkárosító hatás valószínűsége. V. fejezet: A katasztrófa veszély és a veszélyhelyzet.19. A katasztrófa veszély 43.§. (1) A 3. §. 9. pontjában meghatározott katasztrófa veszély esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi vezetője, a katasztrófavédelmi feladatok ellátása keretében – a felelős miniszter által előzetesen jóváhagyott központi veszély elhárítási terv szerint – azonnal intézkedik az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, a kritikus infrastruktúrák védelme, a lakosság alapvető ellátásának biztosítása, valamint a katasztrófa következményeinek lehető legkisebbre csökkentése érdekében. 19

20 Katasztrófa veszély – katasztrófa típusok 20. A veszélyhelyzet 44.§. A veszélyhelyzet az Alaptörvény 53. cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet különösen a következő események válthatnak ki: a.) Elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, különösen: aa.) Árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, vagy töltés szakadás veszélye fenyeget, ab.) Belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipari területeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és a veszélyeztetés olyan mértékű, hogy a kár megelőzése, az újabb elöntések elhárítása meghaladja az erre rendelt szervezetek védekezési lehetőségeit, ac.) Több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás, ad.) Más szélsőséges időjárás következtében az emberek életét, anyagi javait a lakosság alapvető ellátását veszélyeztető helyzet következik be, ae.) Földtani veszélyforrások. 20

21 Katasztrófa veszély – katasztrófa típusok b.) Ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek, különösen: ba.) A veszélyes anyagokkal és hulladékokkal történő tevékenység során a szabadba kerülő anyag az emberi életet, egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti, bb.) Nem tervezett radioaktív kiszóródás és egyéb sugárterhelés, amely a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolja és a lakosság nem tervezett sugárterhelését idézi elő. 21

22 Katasztrófa veszély – katasztrófa típusok c.) Egyéb eredetű veszélyek, különösen: ca.) Tömeges megbetegedést okozó humánjárvány, vagy járványveszély, valamint állatjárvány, cb.) Ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni és felszín alatti vizek haváriaszerű szennyezése, cc.) Bármely okból létrejövő olyan mértékű légszennyezettség, amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási küszöbértéket meghaladja, cd.) A kritikus infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara, melynek következtében a lakosság alapvető ellátása több napon keresztül, vagy több megyét érintően akadályozott. 22

23 Magyarország veszélyeztetettsége 234/2011.(XI.10.) Korm. Rendelet. A Katasztrófavédelmi Szabályzat. V. fejezet. A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai és a védelmi követelmények. 16.pont.: A Katasztrófavédelmi besorolási eljárás 21. §. (1)Az ország településeit az adott település vonatkozásában lefolytatott kockázatbecslési eljárás eredményeként katasztrófavédelmi osztályokba kell sorolni. (5) A besorolási osztályokra vonatkozó szabályokat és az egyes osztályokhoz tartozó elégséges védelmi szint követelményeit a 2- es melléklet tartalmazza. 23

24 Települések besorolása A besorolás kockázatbecslés alapján - I. osztály: - Atomerőmű 3 km-es, kutatóreaktor 1 km-es körzete; - Seveso besorolású és külső védelmi tervre kötelezettek; - 2-es melléklet szerinti I. osztály; - Egymásra gyakorolt együttes hatású veszélyek elleni védelme érdekében. - II. osztály: - Atomerőmű 3-30 km-es körzete; - Seveso besorolású és külső védelmi tervre nem kötelezettek; - 2-es melléklet szerinti II. osztály; - III. osztály: - Seveso hatálya alá nem tartozó veszélyes anyagok környezetbe kerülése esetén; - 2-es melléklet szerinti III,. Osztály. 24

25 Az egyes katasztrófavédelmi osztályok meghatározása kockázati mátrixok útján 25

26 Katasztrófavédelmi feladatok Megelőzés Védekezés, elhárítás Rehabilitáció 26

27 Megelőzés Minden olyan tevékenység, vagy előírás alkalmazása, amely a katasztrófát előidéző okokat megszünteti, vagy minimálisra csökkenti, a károsító hatás valószínűségét a lehető legkisebbre korlátozza. 27

28 Megelőzés megvalósulása  Műszaki, jogi, szervezési intézkedések, hogy ne következzen be a nem kívánt esemény vagy állapot  Műszaki, jogi, szervezési intézkedések, hogy az állapot vagy esemény káros következményeit csökkentse  Az eredményes védekezés, elhárítás feltételeinek biztosítása 28

29 A megelőzés alkalmazott módszerei Létesítés időszakában szakhatósági, hatósági eljárások lefolytatása Használat időszakában szervezeti és hatósági felügyelet Folyamatosan tervezés, felkészülés, oktatás, továbbképzés 29

30 Veszélyelhárítási tervezés A veszélyelhárítási tervezés célja, hogy a Kat.Tv. 44.§-ában felsorolt természeti, civilizációs és egyéb eredetű veszélyekre a kockázatok azonosítása, elemzése és értelmezése alapján egységes okmányrendszerbe foglalja a katasztrófavédelmi feladatok és intézkedések rendjét, végrehajtását, az azt biztosító személyi, anyagi és technikai eszközök hozzárendelésével. A veszélyelhárítási tervezés szintjei: települési (polgármester), munkahelyi(gazdálkodási szerv), a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének összesített terve, területi (illetékes hivatásos kat.véd. Szerv helyi szerve), központi veszélyelhárítási terv (hivtásos kat.véd. Szerv központi szervének vezetője). 30

31 Védekezés, elhárítás A katasztrófa okával való foglalkozás A katasztrófa következményeinek kezelése 31

32 Lakosságvédelem A lakosság védelmének alapvető módszerei a helyi és a távolsági védelem. - A helyi védelem az elzárkózás, a veszélyeztető hatás elleni védelemre alkalmas, illetve alkalmassá tett helyen. -A távolsági védelem a lakosság veszélyeztetett területről történő kimenekítése, illetve kitelepítése, valamint befogadó helyen történő átmeneti jellegű elhelyezése. 32

33 Lakossági védekezés Az egyéni védőeszköz ellátás. A kitelepítés, a befogadás és a visszatelepítés elrendelése. A kitelepítés végrehajtása. Kimenekítés. A befogadás szabályai. A befogadással kapcsolatos feladatok. A visszatelepítés szabályai. A közrend, közbiztonság fenntartása. 33

34 A lakosság veszélyhelyzeti tájékoztatása A veszélyhelyzeti tájékoztatás tartalma különösen: a.) A katasztrófaveszély, a bekövetkezett esemény, a védekezés, az irányadó magatartási szabályok, a lakosságvédelmi intézkedések, az elrendelt korlátozások, valamint a további tájékozódási lehetőségek, b.) Helyreállítási időszakban az elemi lakhatási feltételek megteremtése, külön döntés szerinti kárenyhítés lehetőségei, valamint a helyreállítás. 34

35 A kríziskommunikáció fogalma: Az a folyamat, amely által a védelmi menedzser a megfelelő időben, tényszerűen és megfelelő formában tájékoztatja az érdekeltek különböző csoportját. (nem PR) A kríziskommunikáció célja: A tényleges helyzet - a primér valóság - és a nyilvánosság értékelése - a szekunder valóság - közötti eltérés, az un. kritikus tér csökkentése, azaz az észlelt látszat megfelelő közelségbe kerüljön a valóságos helyzethez. Ez az a dimenzió, amit a szervezet kialakít a helyzetről. Kiindulás: A krízismenedzser egyeztetése arról, hogy melyik célcsoportnak milyen információ szükséges = szakszerű tájékoztatás arról, hogy mi történt, mit tesznek, és ezeknek milyen következményei vannak.

36 Rehabilitáció Az eredeti vagy azt meghaladó élet- és munkafeltételek biztosítása - Halaszthatatlan biztonsági intézkedések (áldozatok azonosítása, gondoskodás, stb.) - Mentéssel összefüggő ideiglenes feladatok - Alapvető életfeltételek biztosítása (ellátás, ideiglenes elhelyezés, közművek helyreállítása, mentesítés, fertőtlenítés, stb.) 36

37 A katasztrófa károsító hatása által érintett területre, valamint a helyreállításra és ujjá építésre vonatkozó szabályok A katasztrófa károsító hatása által érintett területre vonatkozó szabályok. A helyreállításra és ujjá építésre vonatkozó szabályok. Kárfelmérés. Felhasznált pénzeszközök nyilvántartásának ellenőrzése, elszámolása. 37

38 A katasztrófavédelem szervezeti és irányítási rendszere 38

39 A KATASZTRÓFAVÉDELEM SZERVEZETI ÉS IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE január 1-től Háttérintéz mények Önkor- mányzat Köztestület (közhasznúság ) Tűzoltó egyesület Gazdálkodó szerv Önkormányzati tűzoltóság (önkéntes) Létesítményi tűzoltóság JELMAGYARÁZAT Irányítás Szakmai ellenőrzés Közvetlen utasítási jog Tűzoltó őrsök (tűzőrségek) Belügyminisztérium BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Megyei (Főv.) katasztrófavédelmi igazgatóság Katasztrófa- védelmi kirendeltség Hivatásos tűzoltóság 39

40 Kormányzati koordináció 1515/2011. XII. 30. kormányhatározat a KKB létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról 40

41 A nemzetközi együttműködés alapjai Szervezeti tagságból adódó kötelezettségek, jogok; Nemzetközi szerződések; Két-, többoldalú és regionális megállapodások, szakosított szervezetek, NGO-k; Katasztrófavédelmi nemzetközi segélynyújtás; 41

42 Történeti visszatekintés A természeti környezet védelme; Polgári védelem; Tűzvédelem; Katasztrófavédelem; Környezetbiztonság. 42

43 Az üvegház -XVI-XIX. Század – kisjégkorszak; -XVII-XVIII. Század – az ember, mint környezetalakító tényező; -Széndioxid hatása: Svante Arnhenius 1896; Joseph Fourier 1827; G.S. Collendar nemzetközi politikai helyzet. 43

44 A politika figyelme L.B.Johnson (USA Elnök) nyilatkozata a megváltozott légkörről és az éghajlatváltozásról; évi ENSZ konferencia, Stockholm; Éghajlati Világkonferencia Genf; ENSZ Közgyűlési Határozat. 44

45 Közös jövőnk ENSZ Környezet és Fejlődés Bizottság (H.Brundtlant) jelentés: Közös jövőnk; IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület; Éghajlati Világkonferencia; ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia (Rio de Janeiro)> Föld Csúcs; Felek Konferenciája (Berlin); Kiotoi Jegyzőkönyv – 5 %-os széndioxid kibocsátás csökkentés a közötti évekre, az 1990-es szinthez képest; IPCC harmadik jelentése – A földi éghajlat melegszik és ebben része van az emberi tevékenységnek; 45

46 Stern Jelentés Stern jelentés – megelőzés, védekezés, alkalmazkodás; IPCC negyedik jelentés; Kioto 2. ? Doha; továbbiakban Japán, Kanada, Oroszország, USA?; Lengyelország?; IPCC Jelentés; 46

47 Az EU intézményi struktúrája A tagállamok és az EU vezetői az Európai Tanács keretében határozzák meg az átfogó uniós prioritásokat. Az Európai Parlament közvetlenül megválasztott képviselői az európai állampolgárokat képviselik. Az EU egészének érdekeit az Európai Bizottság képviseli, amelynek tagjait a tagállami kormányok nevezik ki. A tagállami kormányok érdekképviseleti intézménye az Európai Unió Tanácsa. 47

48 Az EU intézményei és egyéb szervei Jogalkotás: Az uniós jogalkotás három intézmény feladata - Európai Parlament, - Európai Unió Tanácsa, - Európai Bizottság. Intézmények: - Bíróság, - Számvevőszék. 48

49 Az EU intézményei és intézményközi szervei -Európai Gazdasági és Szociális Bizottság; -Régiók Bizottsága; -Európai Beruházási Bank; -Európai Beruházási Alap; -Európai Központi Bank; -Európai Ombudsman; -Európai Adatvédelmi Biztos; -Kiadóhivatal; -Európai Személyzeti Felvételi Hivatal; -Európai Közigazgatási Iskola; -Európai Külügyi Szolgálat; -Szakosított Ügynökségek és Decentralizált Szervek. 49

50 Európai Unió – Katasztrófaigazgatás Történeti áttekintés - Kockázati érintettség, emberi és értékkoncentráció; -Szolidaritás elve; -Humanitárius alapelv: függetlenség, diszkrimináció mentesség, pártatlanság Róma, Miniszteri Konferencia – a polgári védelmi közösségi együttműködés alapja Tanácsi Határozat – megalapozta a szorosabb együttműködést a polgári védelem területén Maatrichti Szerződés – megerősíti a környezetvédelem közösségi politikai státuszát. Intézményei helykeresés. 50

51 Európai Unió – Katasztrófaigazgatás Történeti áttekintés Európai Bizottság jelentése – megvizsgálni a polgárvédelemnek az alapító szerződésbe külön címként való bevezetésének kérdését Polgári védelmi Akcióprogram – intézményei megosztottság. -Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága; -EU Tanácsban harmadik pillér (Bel- és Igazságügyi Tanácsa); -EU Parlamentnél hatáskör hiány. 51

52 Európai Unió – Katasztrófaigazgatás Történeti áttekintés Tanácsi Határozat a Nemzetközi Katasztrófa-segélynyújtás Együttműködés Mechanizmusára; Akcióprogram a polgári védelem stabil finanszírozására – Pénzügyi Eszköz; Liszaboni Szerződés – kimondja, hogy az EU a jogok és értékek, a szabadság, a szolidaritás és a biztonság térsége. (2009. hatálybalépés) 52

53 Európai Unió – Katasztrófaigazgatás Történeti áttekintés Egyesül a humanitárius segítségnyújtás és a katasztrófavédelem egy biztosnál – Humanitárius Segítségnyújtási és Polgári Védelmi Főigazgatóság DG ECHO. Humanitárius jelleg – prioritás az élelem, víz és egészségügyi ellátás maximum 6 hónapig. Polgári védelem – 2-24 órán belüli akció az élet és vagyonmentés céljából Bizottság éves jelentése – szolidaritás, költséghatékonyság, eredményesség. 53

54 Polgári védelem – Civil Protection A katasztrófavédelem fogalma; A polgári védelem fogalma; Civil protection, civil defence; A tagállamok nemzeti ügye, „beleértett hatáskör”. 54

55 Liszaboni Szerződés Az EU demokratizálódása – növekedett az EU parlament és a nemzeti parlamentek súlya. Megszünt a három pilléres rendszer, átalakult az uniós intézmény rendszer. Az EU Tanács élére állandó elnök, Külügyi és Biztonságpolitikai Képviselő. A polgári védelmi rendelkezések alapjogi szintre emelték a szakterületet. A Szerződés 6. cikke: az Unió hatásköre támogató, összehangoló és kiegészítő intézkedésekkel. A Szerződés 196. cikke: az Unió ösztönzi a tagállami együttműködést, a katasztrófák megelőzése, a felkészülés, a védekezés hatékonyságának javítása érdekében. 55

56 Jogszabályi alapok Közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus; -Tanácsi határozat a polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozások terén, a fokozott együttműködés előmozdítását segítő közösségi eljárás kialakításáról. -Célja, hogy segítse biztosítani az emberek, a környezet és az anyagi javak hatékonyabb védelmét, súlyos katasztrófák esetén közösségen belül, vagy kívül. 56

57 Közösségi polgári védelmi mechanizmus Feladata: -Közösségi katasztrófa reagálás; -Együttműködési elemek és akciók támogatása; -Beavatkozási csoportok és támogatások kialakítása; -Szakértői listák; -Kiképzési programok; -Munkaműhelyek, szemináriumok, projektek. Felelősség: -A kérő tagállam a beavatkozás irányításáért; -A részletek kialakításáért a nyújtó tagállam. Külső segítségnyújtás: -Közösségen kívülre a kül- és biztonságpolitika keretében; -Külső segítségkérés esetén a soros elnökség dönt. 57

58 A mechanizmus felülvizsgálata -Tanácsi határozat a közösségi polgári védelmi mechanizmus felülvizsgálatáról. -Tanácsi határozat a Polgári Védelmi Pénzügyi Eszköz létrehozásáról; -Európai Bizottság másodlagos jogalkotási eljárása; -Komitológiai eljárás:  Mechanizmus;  Pénzügyi eszköz;  Három bizottsági határozat a fentiekről. 58

59 Új szabályozási javaslat december az Európai Parlament és a Tanács határozata az Uniós Polgári Védelmi Mechanizmusról; A tervezett hatálybalépés január 1. Felelős a Tanács Polgári Védelmi Munkacsoportja (PROCIV). 59

60 A jogszabály tervezet fontosabb változásai Megelőzés: új elem a kockázatkezelési tervek kezelése (határidő: 2016.); Felkészültség:  Veszélyhelyzeti Reagálási Központ (ERC) létrehozása a jelenlegi Monitoring és információs Központ (MIC) bázisán.  Referencia forgatókönyvek létrehozása (kapacitások, veszélyhelyzeti tervek);  Európai Veszélyhelyzeti Reagálási Képesség létrehozása;  EU által finanszírozott kiegészítő képességek;  A képzési, felkészítési rendszer átalakítása, átfogóbb programok kialakítása. 60

61 A jogszabály tervezet fontosabb változásai Reagálás:  A képességek előzetes bevezetésének lehetősége;  EU-n belül biztosítani a fogadó nemzeti támogatás;  EU-n kívüli reagálás esetén szorosabb együttműködés az Európai Külügyi Szolgálattal és a Konzuli Hatóságokkal. Pénzügyi rendelkezések:  Egységbe foglalni a Mechanizmus és a Pénzügyi Eszközökről szóló határozatokat;  Változások a finanszírozás módjáról, mértékéről és a különböző kapacitások biztosításáról (kiemelten a szállítás). 61

62 Szolidaritási Klauza A Liszaboni Szerződés 222. cikke az Unió és a tagállamok együttes fellépése terrortámadás, természeti csapás, vagy ember által okozott katasztrófa esetére. Részletes szabályait a Tanács határozatban kellene meghatároznia, ami még hiányzik jelenleg több a nyitott kérdés, mint a biztos pont. 62

63 Intézményi háttér -Európai Bizottság; -Humanitárius Segítségnyújtás és Katasztrófavédelmi Segítségnyújtás Biztosa. -Humanitárius Segítségnyújtás és Katasztrófavédelmi Segítségnyújtás Főigazgatósága (DG ECHO). -DG ECHO főosztályai: Polgári Védelem, a polgári védelmi stratégia, megelőzés, felkészülés, kockázatcsökkentés. Katasztrófa reagálás. 63

64 Intézményi háttér -EU Tanács: A Tanács tematikus munkacsoportjai:  Polgári Védelmi Munkacsoport (PROCIV);  Tagállami Nagykövetek Testülete (COREPER);  Bel- és Igazságügyi Tanács. -EU Parlament: Rendes jogalkotás rendjében:  A Parlament belügyi Szakbizottsága (LIBE);  A Parlament Környezetvédelmi Szakbizottsága (ENVI). 64

65 Polgári Védelmi Pénzügyi Eszköz -A Közösségi Polgári Védelmi Tevékenység Pénzügyi Bázisa; Polgári védelmi akcióprogramok; Önálló Polgári Védelmi Pénzügyi Eszköz; Célja az emberek, a környezet és a tulajdon védelmére tett intézkedések támogatása, a tagállami költségek kiegészítése. Továbbá, támogatást nyújthat a veszélyhelyzetek megelőzését és hatását mérsékelő intézkedésekre, a reagálási képesség fokozására. Támogathat továbbá egyedi akciókat és kiemelt feladata a szállítási kapacitás támogatása. 65

66 Az Unió nemzetközi segítségnyújtási rendszere  Megfigyelő és Információs Központ (MIC);  Veszélyhelyzeti Kommunikációs és Információs Rendszer (CECIS);  Beavatkozó csapatokról, egyéb beavatkozási eszközökről, kárfelmérő, koordináló, vagy egyéb szakértőkről szóló adatbázisok;  Képzési programok;  Szakmai munka műhelyek, szemináriumok és szimulációs gyakorlatok;  Modul rendszer;  Érzékelő és korai figyelmeztető rendszer;  Felszereléshez és szállítási kapacitásokhoz való hozzáférés elősegítése. 66

67 2011. évi Magyar Uniós Elnökség január 1-junius 30. -Katasztrófavédelem – PROCIV elnökölése; -Tanácsi következtetések elfogadása: integrált árvízi védekezés, katasztrófa kockázatok felmérése (Stockholmi Program 2014.); kritikus infrastruktúra védelme (EPCIP) kiterjesztő javaslat; -Reagálás a bekövetkezett válságokra: arab tavasz, japán földrengés. 67

68 Szakterületi kérdések o SEVESO II.; o Erdőtüzek; o Tengeri balesetek és tengerszennyezés; o Terrorizmus elleni küzdelem; o Kritikus infrastruktúra védelem. 68

69 Európai Unió Szolidaritási Alap Támogatott sürgősségi intézkedések: -alapszükségletet, alapellátást biztosító szektor azonnali helyreállítása -ideiglenes elhelyezés, mentőszervezetek működtetése -mentesítés, tisztítás -preventív infrastruktúra biztosítása -kulturális örökség azonnali védelme

70 Európai Unió Szolidaritási Alap A 2002-es árvizek utáni károk enyhítésére készült Bizottsági javaslat Célja: - sürgős szükségletek ellátása - normális életfeltételek gyors biztosítása - nem lehet fejlesztési, rekonstrukciós finanszírozás Tagország kérheti a kár után 10 héten belül, ha -a kár > 3 Md EUR, vagy a GDP 0,6 %-a -kivéve, ha ugyanazon katasztrófában érintett országok egyike részesült, a fenti feltételekkel

71 Európai Unió Humanitárius segítségnyújtás Közösségi kompetencia – eltér a Szolidaritási Alaptól Vissza nem térítendő segély a polgári lakosság részére A fejlődő országok élveznek elsőbbséget A Humanitárius Segélyek Főigazgatósága koordinál

72 Stratégiai kezdeményezések → A leginkább veszélyeztetett területekre vonatkozó akciótervek kidolgozása → A különböző veszélyfaktorok Közösségi politikába történő beépítése → Bekövetkezett katasztrófák tapasztalatainak értékelése, ezek hozzáférhetőségének biztosítása → A Strukturális Alapokon keresztüli támogatás → Veszélyhelyzeti kommunikáció és vészjelzések harmonizálása → Irányelvek egészségügyi ellátásra

73 Európai Unió 112. Egységes Segélyhívó szám Díjmentes, felkészült fogadás és kezelés Bevezetési határidő: december 31. Magyarország: 7/1997. (V. 9.) KHVM rend december 31-ig nincs egységes rendszer, jelenleg a rendőrség fogadja

74 Integrált EU stratégia A stratégiai működés területei: -Tengeri balesetek – PV Mechanizmus kerete; -Árvizek; -Erdőtüzek – vidékfejlesztési program, EU Erdőtűz Információs Rendszer; -Egyéb technológiai eredetű veszélyek. 74

75 ENSZ Egyesült Nemzetek Szervezete 193 tagország, székháza New York; Fő célkitűzése: a világbéke és nemzetközi biztonság megtartása, baráti kapcsolatok kialakítása, az Alapszabályzat továbbfejlesztése, nemzetközi együttműködés. Legfontosabb adminisztratív szervei: -Közgyűlés; -Biztonsági Tanács; -Gazdasági és szociális Tanács; -Nemzetközi Bíróság; -Titkárság; -Szakosított intézményei. Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya; Működése; Békefenntartó hadműveletek intézményei. 75

76 Az ENSZ katasztrófavédelmi működése -46/182. sz. ENSZ Közgyűlési Határozat: erősíteni a reagálást, fokozni a humanitárius tevékenységet; -Megalakul a Humanitárius Ügyek Osztálya; létrehozzák a Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalát (OCHA), székhelye Genf és New York. 76

77 ENSZ szervezetei -IASC - OCHA Egyezmény Közi Állandó Biztossága; -UNDAC – ENSZ Katasztrófabecslő és Koordinációs Rendszer; -OSOCC – Helyszíni Műveletek Koordinációs Központ; -UNHRD – ENSZ Humanitárius Segélynyújtási Raktár; -MCDU/NCDA – ENSZ Polgári-Katonai Koordinációért Felelős Kapcsolati Pont; -ENSZ Tűzkárstatisztikai központ. 77

78 INSARAG Nemzetközi Kutató Mentő Tanácsadó Csoport Örményországi földrengés; Megalakul az INSARAG az OCHA-n belül, székhelye Genf; -Három reginális csoport: Afrika-Európa-Közel-kelet; Ázsia-Csendes-óceánia; Amerika. -INSARAG IEC – Külső Minősítő Rendszer az EBNSZ Helyszíni Koordinációs Támogató Részlegének hivatalos vizsgarendszere: 36 órás minősítő gyakorlat, 24 órás kutató-mentő tevékenység. Három minősítés: könnyű, közepes, nehéz. Az egység struktúrája: menedzsment, logisztika, kutatás, egészségügyi. Magyarországon három egység rendelkezik a minősítéssel, illetve újraminősítéssel. 78

79 ISDR Katasztrófacsökkentés Nemzetközi Stratégiája ENSZ Természeti Katasztrófák Hatásai Csökkentésének Nemzetközi Évtizede; Katasztrófacsökkentés Nemzetközi Stratégiája: Lakossági tájékoztatás; Hatósági kötelezettség vállalás; Partnerségi hálózat; Tudományos programok támogatása Kobe (Hyogo Prefektura) Katasztrófacsökkentési Világkonferencia – Hyogo Akcióprogram : Katasztrófacsökkentési prioritás erős szervezeti háttérrel; Meghatározni a katasztrófakockázatokat és fejleszteni a korai figyelmeztetést; Felhasználni a kutatási ismereteket és ismertetni az érintettekkel; Katasztrófakockázatok tényezőinek csökkentése; A hatékony reagálás érdekében erősíteni a felkészültséget. 79

80 ENSZ szakosított szervei -FAO – Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet; -WHO – Világ Egészségügyi Szervezet; -IAEA – Nemzetközi Atomenergia Ügynökség; -IMO – Nemzetközi Tengeri Szervezet; -WMO – Világ Meteorológiai Szervezet; -UNICEF – ENSZ Gyermek Alap; -UNDP – ENSZ Fejlesztési Program; 80

81 NATO North Atlantic Treaty Organisation -Észak Atlanti Szerződés Szervezete – 28 Észak-amerikai és európai országok szövetsége, székhelye Brüsszel; -Észak Atlanti Szerződés – célja, a tagállamok politikai és katonai eszközeinek igénybevételével a tagországok szabadságának és biztonságának megőrzése; -Legfontosabb intézményei: Észak Atlanti Tanács; Védelmi Tervező Bizottság; Nukleáris Tervező Bizottság; Főtitkár, Titkárság; Katonai Bizottság; Bizottságok és ügynökségek; Parancsnokságok; Euro Atlanti Partnerségi Tanács. 81

82 NATO – CEP Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés Rendszere -A legnagyobb nem katonai program; -A nemzeti felelősség fenntartása mellett feladata: Segíteni a nemzetek védelmi tervezését; Elősegíteni a felkészülést és a hatékony nemzeti reagálást; Polgári támogatás a válságreagálási műveletekhez; A nemzeti hatóságok segítése polgári veszélyhelyzetek esetén fontos változások: előtérbe került a béke időszaki polgári védelmi és válságreagálási képességek kialakítása, ezen funkciók a katonai szervezetektől a polgári hatóságok feladatrendszerébe kerültek. 82

83 NATO – CEP Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés Rendszere -A CEP hatályos feladatai: Polgári támogatás a szövetség katonai műveleteihez; Nemzeti hatóságok támogatása katasztrófa-helyzetekben; Együttműködés a Partnerekkel; NATO Stratégiai Koncepció: Civil eszköztár bevonása a tervezési és műveleti tevékenységekbe; Áttérni az un. „Átfogó megközelítésre” (Comprehensive Approache): Polgári-katonai katonai válságkezelési képesség létrehozása; Integrált polgári – katonai tervezés megerősítése; Civil szakértők fokozott bevonása. 83

84 CEP – Új kihívások kezelése -Számítógépes hálózatok elleni támadások; -Energiabiztonság; -Terrorizmus; -Kritikus infrastruktúra védelem; -Klímaváltozás; -Közreműködés a NATO rakétavédelmi rendszerének kidolgozásában. 84

85 CEPC – Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottság -Észak-Atlanti Tanács alárendeltségében működik; -A CEP feladatrendszerében irányítja a Tervezési Csoportok munkáját; -Tervezési Csoportok: Polgári Védelem – BM OKF; Szállítás – NFM ; Ipari források és kommunikációs szolgáltatások-NGM,NFM; Közegészségügy és Élelmezés/víz – EMMI, VM. 85

86 Polgári Védelmi Csoport (CPG) Feladata: -A polgári lakosság szükség-és veszélyhelyzetben történő védelme; -Együttműködés a lakosságvédelem és segítségnyújtás területén; -A polgári védelmi nemzeti hatóságok segítése a megelőzés, a felkészülés, a beavatkozás és a következmények kezelése területén; 86

87 A CEP hazai vonatkozásai Magyarország PfP ország (Partnership for Peace); Szakmai kapcsolat; BM OKF Kapcsolati pont; 87

88 NATO Katasztrófa segélynyújtási rendszer Katasztrófa Segítségnyújtás Megerősített Gyakorlati Együttműködés: -EADRCC – Euró-Atlanti Katasztrófareagálási Koordinációs Központ; -EADRU – Euro-Atlanti Katasztrófareagálási Egység. 88

89 Regionális együttműködés Visegrádi Négyek -Történelmi előzmények: a XIV. századi lengyel,cseh, magyar királyok találkozója a visegrádi várban; Vaclav Havel, Antal József, Lech Walesa. Célja: A történelmi múltra és a gyökerekre támaszkodva a térség stabilitásának megőrzése, demokratikus elkötelezettség megerősítése, szoros együttműködés a kultúra, oktatás és tudomány területén, regionális érdekek érvényre juttatásának erősítése. 89

90 Regionális együttműködés Visegrádi Négyek az együttműködés kiterjesztése a katasztrófa védelemre: nukleáris energia biztonság, árvízvédelem, hulladékszállítás; külön katasztrófavédelmi együttműködési program; újabb katasztrófavédelmi kérdéskörök: kritikus infrastruktúra védelem, vegyi-biológiai és radiológiai szennyezés, környezetbiztonság, környezetvédelem; szlovák elnökség: folyamatosság, szolidaritás, következetesség, információ megosztás; cseh elnökség: regionális érdekek egyeztetése. 90

91 RCC – Regionális Együttműködési Tanács Dél-Kelet-Európai Stabilitási Paktum: Támogatása – dél-kelet európai országok béketeremtésének demokratikus átalakulásának, gazdasági fejlődésének és a térség stabilitásának Szófia – Regionális Együttműködési Tanács a Stabilitási Paktum folytatására és fejlesztésére, az Európai és Euró Atlanti integráció elősegítése céljából. -Az RCC prioritásai: Gazdasági és társadalmi fejlődés; Energia és infrastruktúra; Igazságügy és belügy; Biztonsági együttműködés; Parlamentáris kapcsolatok. -Az RCC működése – statutumában, munkaprogramja , titkárság Szarajevo, összekötő iroda, Brüsszel. -RCC kezdeményezései – hat biztonsági témakörben: Katasztrófavédelmi Felkészültségi és Megelőzési Kezdeményezésben Magyarország megfigyelő. 91

92 Kétoldalú katasztrófavédelmi kapcsolatok A nemzetközi katasztrófa segítségnyújtás operatív formája -Kilenc országgal kétoldalú Együttműködési Egyezmény; -Hét országgal kétoldalú Együttműködési Egyezmény Vegyes Bizottság működtetésével; -Négy francia és öt német tartománnyal belügyi egyezmény; -Mongólia Közös Nyilatkozat; -USA, Kína, Kanada, Svájc nem formalizált kétoldalú kapcsolat. 92

93 Nem kormányzati szervek -Humanitárius és karitatív szervek; -A jogi rendszerek alapjai 1899, 1907 Hága; Genf; -Az EU kétszáz szervezettel áll szerződéses kapcsolatban; -ICRC - Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága; -IFRCRC – Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége; -A fentiek Nemzeti Társasága; -THW – Német Műszaki Segítségnyújtási Szervezet; -MSF – Orvosok Határok Nélkül; -Caritas; -Máltai Szeretet Szolgálat. 93

94 SAR – Kutató Mentő Csapatok -SAR csoportok: Nemzeti csoportok; Földrengés helyszínén működő kutató-mentő tevékenységek végzése rendszerint kutyás szolgálattal; Egyéb szakterületek: hegyi, vízi, barlang, Vegyi mentő, orvosi mentő; -Nemzetközi SAR Team– INSARAG vizsga, OCHA Nemzetközi SAR Team Roster Lista; -Magyarországon a kérdéskört a katasztrófavédelmi törvény szabályozza. 94

95 CTIF – Nemzetközi Tűzoltó Szövetség Párizsi Világkiállítás Nemzetközi Tűzoltó Szövetség megalakulása; Nemzetközi Tűzmegelőzési és Tűzoltási Műszaki Bizottság (CTIF); Tűzoltóságok és Mentést Végző Szervezet Nemzetközi Szövetsége (CTIF); ENSZ nyilvántartásban szereplő Nemzetközi Egyesület (CTIF); -Alapszabály szerinti székhelye Párizs, tényleges központja Berlin; CTIF Magyar Nemzeti Bizottsága újjászervezése és bizottsági feladatelosztása: CTIF Veszélyes Anyagok Bizottsága; CTIF Repülőterek Tűzoltóságai és Műszaki Mentési Szolgálatai Bizottság; CTIF Oktatás és Kiképzés Munkacsoport; CTIF Dunamenti Országok Munkacsoport. 95

96 Kapcsolódó Irodalomjegyzék -Magyarország Alaptörvénye; -Dr. Bukovics István – Katasztrófaigazgatás és tűzvédelem Verlag Dashofer Szakkiadó Kft, Budapest, 2012; -A témakörhöz kapcsolódó hatályos jogszabályok. -Biztonság és hit, szerkesztő: Dr. Fáy Gyula, Wesley Jubileumi kötetek, Budapest,

97 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET ! 97


Letölteni ppt "Prof. Dr. Bukovics István DSc, ny. tű. mk. vezérőrnagy tanszékvezető egyetemi tanár KATASZTRÓFAIGAZGATÁS NEMZETKÖZI ÉS REGIONÁLIS SZINTEN 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések