Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vállalati információrendszerek ICT architektúra-menedzsment: üzemeltetés, szolgáltatások, kiszervezés 9. téma: GINFO-10-09.ppt Borgulya – Dobay: Info.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vállalati információrendszerek ICT architektúra-menedzsment: üzemeltetés, szolgáltatások, kiszervezés 9. téma: GINFO-10-09.ppt Borgulya – Dobay: Info."— Előadás másolata:

1 Vállalati információrendszerek ICT architektúra-menedzsment: üzemeltetés, szolgáltatások, kiszervezés 9. téma: GINFO ppt Borgulya – Dobay: Info II /13.fejezet 2

2 A részletek Architektúra-menedzsment LÁTTUK
Az ICT/MIS menedzsment szervezete Konfiguráció-menedzsment Szolgáltatás-menedzsment Kiszervezés, újfajta architektúrák

3 1. Az ICT architektúra-menedzsment feladatai
Az IT háttér nélkülözhetetlen, a standard és kiemelt folyamatok biztonságos működése nélkül a cég működése megbénulhat (ún. működés-kritikus rendszerek). Egyes rendszerek működtetése stratégiai fontosságú (ún. folyamatos működésű, például banki és web-alapú rendszerek). Az eszközrendszerek beruházása sokba kerül, a döntések kockázatosak. A fenntartás költségei magasak, nehezen tervezhetőek. Az új technika és -alkalmazások terjedése gyors, a „vevő” igényesebb. A hálózatok és a biztonsági igények miatt a rendszerek bonyolultabbak. Ha az infrastruktúra nem biztonságos, vagy „nem teljesít”, a rendszer és az elvárt szolgáltatások minősége nem érvényesíthető.

4 A IT csapat feladata Megfelelő informálásra van szükség: mit üzemeltetünk, miért fejlesztünk (nem: mennyi pénzre van szükségünk!). Megfelelő eszközrendszert kell kézbe adnunk. A legjobb meggyőzés az illeszkedő, színvonalas alkalmazás, az észrevétlenül működő architektúra, amikor a felhasználó saját sikeres munkájára koncentrálhat. Megfelelő képzést, tanácsadást kell nyújtani, saját érdekünkben. Az informatikában fokozottan igaz az élethossziglani képzés, ráadásul az informatikai rendszerek kiválóan tudják „oktatni” saját magukat szimulációval, eLearning módon.

5 Meghatározás Az ICT architektúra-menedzsment a szervezet információrendszerének infrastruktúráját tervezi, üzemelteti: hardver-szoftver és kommunikációs rendszerek kiválasztása, adaptálása, üzembeállítása, folyamatos kezelése, a folytonos üzem biztosítása (BPC), a rendszer védelme, a használat bemutatása, oktatása (support), üzem közbeni tanácsadás (HelpDesk). A feladatokat speciális képzettségű technikai-alkalmazói szervezet látja el, megfelelően magas szintű vezetéssel, az üzleti stratégiához illesztett tervezéssel (alignment), önálló költségvetéssel. Különleges esetekben mindezt kiszervezik, s szerződéses partner végzi a feladatokat, vagy azok egy részét.

6 Miről szól az „architektúra-mgmt”?
technikai architektúra tartalmazza az alap IT infrastruktúra elemeit, az alkalmazás architektúra térképezi fel a központi alkalmazások és kapcsolataik rendszerét, az információs architektúra részletezi a nyilvántartott adatcsoportokat és azok kapcsolatait, és végül az üzleti architektúra segíti az üzleti folyamatok és az IT összekapcsolását. Amit tenni lehet: A szervezet információs igényeinek felmérése, a szervezet problémáinak megoldásához leginkább megfelelő vállalati architektúra- modell kiválasztása, kialakítása. A rendelkezésre álló architektúra- információk ellenőrzése, a hiányzó információk összegyűjtése, egyeztetése. Architektúra- menedzsment támogató alkalmazás (egy tetszőlegesen kifejlesztett rendszer) bevezetése, a szükséges konfiguráció elvégzése, a vállalati architektúra- modell paraméterezése, integráció külső információs rendszerekkel. Az adatok naprakészen tartásához szükséges a változásmenedzsment folyamat kialakítása, integrációja a többi vállalati folyamattal. A megrajzolt architektúra- térkép alapján a problémás területek azonosítása, megoldási javaslatok készítése, tanácsadói közreműködés a problémák megoldásában. A vállalati IT architektúra-menedzsment főbb problémáinak területei: * Informatikai kockázatok felmérése és kezelése * Üzletfolytonosság tervezés * Informatikai szervezetek fejlesztése * Informatikai kiszervezések támogatása

7 Mit lehet elérni? időmegtakarítást: a tudásmunkások produktív ideje általában 50% körül van, ezt intenzív informatikai támogatással lehet csak növelni. Kevesebb papírt fogunk használni, ez olcsóbb és gyorsabb folyamatokat eredményez. Újra-hasznosított munkalépéseket alkalmazhatunk (szövegszerkesztőkkel, prezentációkkal). Racionális munkafolyamatokat fogunk kialakítani, mert a számítógépes támogatás nem tűri a zavaros algoritmusokat. Egységes eljárásokat, formátumokat, kommunikációt kezd alkalmazni a szervezet, mert a szoftverek mindenkit erre kényszerítenek.

8 2. Szervezeti megoldások
Egy „ICT/MIS Osztály” főbb feladatai: A vállalkozás céljait, stratégiáját követő ICT architektúra tervezése, illesztése (ICT alignment). Az infrastruktúra üzemeltetése, karbantartása, fejlesztése. A vállalati (üzleti) alkalmazások tervezése, fejlesztése, üzemeltetése. A kiszervezett részek felügyelete, szolgáltatások minőségirányítása.

9 Adatszervezés, adatbázisok
Közepes szervezet ICT vezetés, CIO Technológia Kiszervezés Vezetők és beosztottak minden csapatban Üzemeltetés, HD Fejlesztés, SC Adatszervezés, adatbázisok - Vodafone ügyfélszolgálat, jó napot kívánok, miben segíthetek? - Maga nem az automata? - Mit gondol? HD HelpDesk: online, remote hibaelhárítás, üzemi szintű problémák megoldása SC Support Center: új/bonyolultabb rendszer monitoringja, tanácsadás, képzés, probléma-elhárítás CIO: Chief Information Officer

10 3. Konfiguráció-menedzsment
Konfiguráció: Az eszközpark tényleges mennyisége, összetétele, gyártmányok-szoftverek típusa, verziója, használhatósági állapota, a pillanatnyi kihasználás regisztrálása Tervezés / üzemeltetés: a végfelhasználói teljesítmény-konfigurációk kialakítása és működtetése; Központi szerver-kapacitások létrehozása, monitoringja a hálózati aktív és passzív elemek kialakítása, rendszerbe szervezése, működtetése; adatközpontok, adatbázisok, adattárházak kialakítása és üzemeltetése.

11 Konfig – mgmt A konfiguráció-menedzsment naprakész alapnyilvántartásokban, adatbázisban tartja számon, milyen eszközparkkal rendelkezünk, ki használja és milyen célra az architektúra elemeit (egyedileg azonosítható hardver eszközök, alapszoftverek, alkalmazások, dokumentációk, szabályzatok, stb.). Folyamatos adatgyűjtések alapján teljesítmény-elszámolást végez, gazdálkodási és tervezési céllal elemzi a hibákat, a karbantartási adatokat, javaslatokat tesz módosításokra, verzióváltásra, beruházásokra. MS

12 4. Szolgáltatás-menedzsment
Az indokok: Az értékes eszközpark, mint vállalati vagyon napi és időszakos kontrollja lehetővé válik. A hibajavítások, az üzletmenet-folytonosság biztosítása javul. A felgyűlt adatok alapján módosításokat lehet elrendelni, új eljárásokat lehet bevezetni. Az ICT csapatba vetett bizalom nagymértékben növekszik. A minőségirányítás formális rendszerei alkalmazhatóvá válnak. A vezetés megbízható információkat kap, tervezési kompetenciája megnő. A beruházások „elszaladása” visszafogható. Külső szolgáltatási szerződések tervezése biztos alapokra támaszkodhat

13 Üzembiztonság, BPC Infrastruktúra-menedzsment: naprakész nyilvántartások (hw, sw, alkalmazások); erőforrások hatékony kihasználása; zavarok elemzése Rendelkezésre állás: „a szükséges helyen és időben a szolgáltatás elérhető” - megbízhatóság (elvárt funkciót adott időn belül működik) - karbantarthatóság (elvárt állapotra hozható hiba esetén) - szolgáltatási színvonal (funkciók és kimenetek minősége) - biztonságosság (nem okoz kárt – akármiben…) - védettség (külső hatásokkal szembeni védelem) Biztonság-kritikus rendszerek (passzív – aktív) Katasztrófa-elhárítás (kockázatmenedzsment; helyreállítás) Minőség-menedzsment rendszerek

14 Szolgáltatási rendszerek /1
a/ Az alkalmazások folyamatos üzemeltetése (7/24/365) Egyes rendszerek perceket, órákat sem bírnak ki, a beágyazottak folyamatosan üzemelnek. A rendszerüzemeltetés feladata az elemek működésének folyamatos ellenőrzése, tartalék rendszerek üzemben tartása, szünetmentes áramforrások és automatikus felügyelet biztosítása. b/ A HelpDesk (gyorssegély-szolgáltatás): azonnali segítségnyújtás a bizonytalan felhasználóknak, első szintű információgyűjtés az üzemelés hibáiról, hiányosságairól. Az alap a technikai képzettség. Az első szintű (adatbeviteli, menükezelési) hibaelhárítás gyakorlott szakértők és online tudás-bázisok részvételét igényli. A HD-hez fordulás nagyobb rendszereknél formalizált eseménysort kell elindítson: első szinten gyorsjavítás („hot fix”), második szinten át kell venni a folyamat vezérlését. A HD válaszjegyzékei automatizált válaszadó (szakértői) rendszerré fejleszthetők (FAQ)

15 Szolgáltatási rendszerek /2
c/ A hibakezelési rendszer célja: szolgáltató – fejlesztő csoport fel tudja tárni azokat a hardver- és szoftver-jellegű akadályokat, amelyek a tesztelések során nem kerültek felszínre. A folyamatok a HelpDesk által regisztrált problémákból, vagy belső-külső szakértői jelzésekből indulhatnak. A jelentősebb hibajelenségekre adott válaszokat naplózni kell, és fel kell dolgozni: a fejlesztő adott határig felelősséggel tartozik ezek kijavításáért. d/ Bonyolultabb az alkalmazástámogatás (Support Center). Az alkalmazások integráltak, bonyolultak, bevezetésük és begyakorlásuk igen hosszú is lehet. Megfelelő szintű felügyelet szükséges, hogy a felhasználók helyesen kezeljék az adattárakat, betartsák az előírásokat, ne hagyják ki a biztonsági lépéseket, megtanulják az új szolgáltatásokat. Egyes feladatokat tapasztalt, begyakorlott felhasználókra kell kiosztani (ún. kulcsfelhasználó), s egy-egy szakember legfeljebb egy-két modult tud „karbantartani”. Az alkalmazás-támogatás adja az alapját az újabb rendszerek kapacitás- és terhelés-tervezésének.

16 Szolgáltatási rendszerek /3
e/ Adatmentések: kötelező előírások szerint. A veszély a megváltozás, amit vagy észreveszünk, vagy a legrosszabbkor derül csak ki. Mindez mehet online, vagy üzemidő után: - automatikusan gyorsmentések - helyreállító mentések - archiváló mentések Egyre problémásabbak a kliens-gépek, főleg a mobil eszközök és adattárolók. f/ A jogosultság-kezelés az ún. „zárt” hálózati tranzakciós rendszerek biztonságát teremti meg. A távoli felhasználóról nem tudhatjuk, kicsoda, nem tudjuk, hol van, nem tudjuk, mit akar. Mindezeket jelszavakkal, többszintű belépési kódokkal, hardver-szoftver eszközökkel kell ellenőriznünk. A rendszergazdának kulcs-szerepe van az információs rendszer kialakításában.

17 Szolgáltatási rendszerek /4
g/ A biztonságtechnika ma már a szolgáltatások központjában van, leginkább a hálózatok kiépülése óta. A veszélyforrások: áramkimaradás, tűz, víz, hardver-meghibásodás, elégedetlen dolgozó, vírusok, lehallgatás, jogosulatlan használat, stb % -ban a belső munkatársaktól eredő fenyegetettség. Két dolgot kell biztosítani: adatokat-állományokat és a folyamatos működést – s mindezt a kockázatok és ráfordított költségek összhangjával. A szolgáltató csoport feladatai e téren: meg kell határozni a védendő dolgok körét; meg kell határozni, milyen jellegű és mértékű fenyegetések érhetik ezeket a dolgokat; számszerűsíteni kell a kockázatok mértékét (szakirodalom és mérések); meg kell tervezni az intézkedéseket, be kell vezetni és meg kell követelni betartásukat. A lényeg: egy biztonsági hiba ne legyen letagadható, az állományok védettek legyenek, a rendszer zárt, teljes körű és dokumentált legyen, s a tervezett intézkedések adott pillanatban elérhetőek és számon kérhetőek legyenek. h/ A dokumentációk és szabályzatok minden nagyobb architektúra üzemeltetésének szükségszerű velejárói: HelpDesk, hibaelhárítási és biztonsági alrendszerek, a napi használat műszaki előírásai, valamint az alkalmazások gyári és helyi kezelési utasításai, az üzletmenet informatikai rendszerekkel kapcsolatos belső szabályzatai is. i/ A vészhelyzet-kezelés (havaria-terv) Fel kell készülni arra, hogy lényeges rendszer kiesik, vagy minden leáll. Ilyenkor kapkodni nem lehet: kész tervek begyakorolt eljárásait kell kiválasztanunk és végrehajtanunk. A mentések, a hibanaplók, a szolgáltatási tudásbázisok mind a felkészülést szolgálják. Alaphelyzetben a kettőzés a szokásos eljárás, persze adott (gazdaságilag elviselhető) határig.. A korszerű rendszereknél akár „melegváltás” is lehetséges.

18 Szolgáltatási rendszerek /5
g/ A távoli szolgáltatások sora újabb architektúra-menedzselési problémákat vet fel: - távoli elhelyezés biztosítása (ko-lokáció: m2 alapon „rács” biztosítása: „hozd ide és csinálj vele, amit akarsz” – kényelmes, biztonságos, rugalmas) - KVM-menedzsment (a szerver távoli használata, Keyboard-Video-Mouse port) - tápmenedzsment (szerverek tápellátásának menedzselése távolról) - szerverparkok, szerverfarmok üzemeltetése (szerverbérlet, saját szerver hostingja, cseregépek, tűz-, víz-, légkondicionálás, értéknövelt szolgáltatások, biztonság, BPC, stb.) - konzol-menedzsment (RS-232 protokoll): az aktív eszközök (pl., routerek, stb.) távoli menedzselése a szerverparkban - szerver-virtualizáció: fizikailag kevesebb, biztonságos gépen, egyszerűbb üzemeltetéssel több szerver elhelyezése - nagykiterjedésű vékonykliens-rendszerek üzemeltetése - távoli hálózat-menedzselés - adatparkok üzemeltetése T-Systems Film

19 A „best practices”-alapú minőség-kontroll egy megoldása: az ITIL ajánlások
Az IT Infrastructure Library a CCTA Central Computer & Telecomm Agency (UK) ajánlása: best practice eljárás-gyűjtemény IT menedzsment célokra 40 kötet, 10+1 tématerületi ajánlásrendszer Területenként: IT Service Management Forum, évi tapasztalatcsere, képzések, „diplomák” Mire jó? Vállalati IT stratégia, eljárásrend, üzemeltetési kézikönyvek létrehozása; Projektek, beruházások elemzése Kiszervezési SLA-k tervezése, megkötése Közpénzek elköltésének ellenőrzése „Szolg.mgmt” féléves tárgy témája! ITIL

20 Az ITIL szolgáltatási csomagja
Szolgáltatásbiztosítás (Service Delivery) Szolgáltatási szint menedzsment (az egyeztetett ügyfél-szolgáltatások dokumentálása) Rendelkezésre-állás menedzsment (megbízhatóság, javíthatóság, biztonság) Informatikaszolgáltatás-folytonosság menedzsment Kapacitásmenedzsment (túlterhelések, kihasználás) Az informatikai szolgáltatás pénzügyi irányítása Szolgáltatástámogatás (Service Support) Ügyfélszolgálat (Service Desk) és Incidens-menedzsment (a Help Desk kettébontásával) Problémamenedzsment (hibák okainak feltárása, helyreállítás) Változáskezelés (az ICT területen nagyon gyakori folyamat szabályozása) Konfigurációkezelés (minden ICT elem azonosítása, adatbázis) Kiadáskezelés (elfogadott rendszerek, változások, verziómenedzsment)

21 Az ITIL gondolatköre és dokumentációs rendszere

22 5. Kiszervezés, újfajta architektúrák
A kiszervezés olyan vállalati folyamatok teljes, a vállalkozás határain kívülre történő áthelyezését jelenti, amikor a funkciót teljes körűen elvégzi egy külső szolgáltató. A szolgáltató teljes felelősséget vállal az adott minőségű szolgáltatásért, legyen az fizikai, vagy szellemi jellegű tevékenység. A partneri viszonyt üzleti alapú tervezés előzi meg, s minden részletét ún. szolgáltatási szerződések (SLA) rögzítik.

23 Kiszervezés és informatika
Az outsourcing kényszere GLOBÁLIS VERSENY RECESSZIÓ HATÉKONY- SÁGI KÉNYSZER ALAPVETŐ KÉPESSÉ- GEKRE ÉS FOLYAMA- TOKRA KONCENT- RÁLNI OUT- SOURCING TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS (Schmuck Roland)

24 Az IT kiszervezése Hatvanas évek: csak szolgáltatás
Hetvenes: területi számítóközpont Nyolcvanas: saját középgép, majd PC, hálózat Kilencvenes évek: globalizálódás; Internet; összekapcsolt vállalati rendszerek, EDI, SCM megoldások E-megoldások: SCM, CRM megoldások, majd a termelési információrendszerek megnyitása; majd teljes informatikai integráció, a virtuális vállalatok szintje. Chrysler: egész termelési tevékenységi sorokat külső termelők adnak, s megőrzi azt, amihez ő ért: a tervezést, az innovációt, az értékesítési lánc menedzselését. “Átadjuk akár az információ-technológia (IT), akár az információs rendszer (IS) és a kapcsolódó szolgáltatások menedzselését egy külső félnek, felsőbb gazdasági és szervezési indokok alapján.” Yankee Group, 1992: 33 mrd USD az IT outsourcing; Willcock, 1994, UK: 800 mGBP; duplázódást 3 éven belül IDC, 2000: 56 mrdUSD, ra duplázódást várnak.

25 Kockázatok A vállalat tervezési jellegű adatai, projektjei külső kézbe kerülnek. A partner-adatok, amelyek a napi működés alapját képezik, külső fél számára láthatóvá válnak. A saját bérlistán lévő informatikusok, akiket utasítani lehetett, eltávoznak. A folyamatos üzemben futó rendszereket ezentúl más vállalkozás(ok) biztosítják.

26 Mit célozzunk meg? általános szolgáltatások csoportja, elemi fenntartási munkák, gépjárműpark üzemeltetése, belső étkeztetés, stb. irodai adminisztrációs tevékenységek, a tömeges gépírás, adatrögzítés, egyszerű irodai számítógéprendszerek fenntartása, irodaszer-ellátás működtetée. menedzselési folyamatok kiszervezése: a beszerzések, géprendszerek üzemeltetésével kapcsolatos tanácsadás, ellenőrzési folyamatok Az IT-kiszervezés indokai: - drága, aránylag nagy beruházás-igényű IT tevékenység; - az alkalmazások kritikus jellege, stratégiai jelentősége; - bizonyos IT alkalmazások gazdasági kényszere; - a vezetői információigények növekedése, strukturálódása, kontra az IT belső szolgáltatások változatlan színvonala, az emberanyag leépülése; - az érdekhordozók informatikai alkuerejének növekedése (szállítók kapcsolatai, gyártók technológiájának megváltozása, az e-business, stb.).

27 Viszonylagos költségek a szoftveriparban (India=100%)
Ország Programozó Rendszerelemző USA 1164 1124 Japán 1293 1185 Németország 1351 1196 Franciaország 1135 1307 Anglia 781 1287 Mexikó 652 658 India 100 Oroszország 80 84 Kína 75 (Schmuck Roland)

28 Outsourcing helyzetkép 2003-ban
KANADA ITO: 8 MILLIÁRD $ BPO: 7 MILLIÁRD $ OROSZORSZÁG ITO: 475 MILLIÓ $ CSEH KÖZTÁRSASÁG ITO: 26 MILLIÓ $ BPO: 15 MILLIÓ $ MEXIKÓ ITO: 150 MILLIÓ $ BPO: 80 MILLIÓ $ KÍNA ITO: 700 MILLIÓ $ BPO: 210 MILLIÓ $ MAGYARORSZÁG ITO: 22 MILLIÓ $ BPO: 10 MILLIÓ $ INDIA ITO: 9,5 MILLIÁRD $ BPO: 3,1 MILLIÁRD $ FÜLÖP-SZIGETEK ITO: 300 MILLIÓ $ BPO: 600 MILLIÓ $ (Schmuck Roland) SATYAM / OECD KONF.

29 Szervezeti megoldások
internal IT service: házon belüli IT szervezet, szakmai vezetés alatt insourcing: az IT szervezet független, önelszámoló egységként, belső vállalkozásként dolgozik, az üzleti egységek pénzügyi kereteken belül veszik igénybe a szolgáltatásokat joint venture: közös szolgáltató vállalatot hozunk létre, amely kiszolgálja az anyacéget, de önállóan is dolgozik a piacon full outsourcing: a cég stratégiai, hosszú távú szerződést köt best-of-breed konzorcium: több szolgáltató elosztja a nagyvállalat “IT/IM tortáját”, egy kiemelt szervezet vezetése alatt, egységes szerződési keretben: mindenki azt vállalja fel, amihez a legjobban ért Márkaszerviz: IT és nem-IT szolgáltatók egy jellegzetes eszközpark, vagy IT rendszer teljes körű fenntartását vállalják PPSP megoldás: Product Plus Service Package: ez a “becsukom a szemen” megoldás, teljes kiszolgálást kérek, nem érdekel, hogyan.

30 Tipikus célterületek Berendezések fenntartása, biztonságos üzemeltetése Rendszer- és felhasználói szoftverek (szolgáltató általi lízingelés, stb.) Szoftverkarbantartás, verziókövetések LAN és WAN támogatás, hálózat-menedzsment Üzemeltetés-támogatás, felügyelet, biztonság Stabilizálás, installálás és áttelepítés Technikai szerkezet tipizálása és ICT-termékstandardok kialakítása Eszközmenedzsment:cserék, portfolió-optimalizálás Technológia-frissítés,fejlesztési javaslatok és kivitelezés Help Desk, naplózás, tudásbázis Képzés, különböző szinteken Adatkezelés, adatrögzítés Tárolás és biztonsági mentések Adatbiztonsági rendszerek üzembeállítása és üzemeltetése

31 Virtualizáció: SaaS, cloud
Cloud computing: olyan állományokkal / és szoftverekkel dolgozunk, amelyek valójában nem a helyi gépen, hanem az interneten vannak Következő „szint”: ezen adatokat feldolgozó alkalmazások is az interneten vannak, a gépen csak egy kis terjedelmű, ún. kliens-alkalmazás fut.

32 Felhőzés (Clouding) jellemzői:
Agility: gyors és olcsó elérés API: külső szoftverek elérhetik a Cloud sw-t. Költségek, és helytől és eszköztöl való függetlenség „Multi-Teancy”: erőforrások jobb meg-osztása (centralizáció, terheltség, hatékony-ság) Skálázhatóság, rendelkezésre állás, biztonság Könnyebb karbantartás; mérhetőség

33 Cloud-ok osztályozása
Public cloud: ún. harmadik-fél által nyújtott, díjköteles szolgáltatás Community cloud: „szövetkezetben” nyújtott szolgáltatás Private cloud: nem harmadik fél által, hanem saját maga által nyújtott szolgáltatás Hibrid cloud: „private+public”, azaz általában két cloud együttműködésén alapszik.

34 Cloud-ok osztályozása (2)
Áttekintő ábra:

35 Osztályozás szolgáltatás szerint
SaaS Software as a Service PaaS Platform as a Service IaaS Infrastructure as a Service

36 IT Mgmt: Az SaaS-megközelítés gazdaságossága
Software as a Service (SaaS) : a szoftver mint szolgáltatás előfizetési díjért vehetők igénybe - a költségek többnyire arányosan nőnek a felhasználás mértékével (pl. a felhasználók, tranzakciók száma) nem igényel hardver erőforrást és használható a már meglévő internet hozzáférés segítségével. A SaaS szolgáltató a szolgáltatás havidíjáért biztosítja a támogatást, oktatást, infrastruktúrát és a biztonsági kockázatot is vállalja, bárhonnan és bármikor elérhetővé teszi az üzleti alkalmazásokat. 36

37 Problémák Lock-in-effect: mindegyik cloud szolgáltató saját megoldással jelenik meg a piacon, áttérés nagy tranzakciós költséggel jár! Cloud-szolgáltatók piac-érdekeltek (pl.: Google), ezekre bízzuk az adatainkat? Az adatcsere a szerver / kliens között még nem teljesen megoldott (SSL/TLS-alapú megoldások) Mindamellett szükség lenne/van olyan titkosítási megoldásokra, amelyek nehezen feltörhetőek, és nagy számosságú adat mellett sem okoznak performancia-gondokat

38 Problémák legsúlyosabbja: biztonság

39 A legnépszerűbb SaaS szolgáltatások
online irodai alkalmazások, online ERP és CRM rendszerek a közösségi oldalak, online desktopok és testreszabható honlapok, internetes konferenciaszervezők, valamint a web alapú megosztások Online ERP: olcsóbb indulási költségek és kisebb komplexitás kifejezetten a KKV esetén fontos tényező. Online CRM (On-demand): nem közvetlenül férünk hozzá a rendszerhez, hanem egy másik fél szolgáltatja 39

40 Hagyományos és SaaS szoftverhasználat általános TCO szempontjai
Alapvető költségek Tervezési és üzembe helyezési költségek Infrastruktúra költségek Folyamatos műveletek, oktatás és támogatás költségek Nem érzékelhető költségek 40

41 Az IT outsourcing üzleti értékelése
Előnyök Hátrányok A szolgáltató specializálódhat az IT tevékenységre, több vevőt szolgálhat ki, ezáltal hatékony, olcsóbb a szolgáltatás A vevő megspórolhatja a költségek egy részét (pl. beruházások, licenszdíjak) Hosszú távon tervezhető színvonal, tervezhető költségek Saját embereink az értéktermelő folyamatokra állíthatók át, létszámcsökkenés Megszűnik a szakértelem-hiánnyal járó vezetési problémakör Akár „pionírok” is lehetünk az IT/IM alkalmazási portfolióval Visszafordíthatatlanság: a belső szakértelem leépítése után a szükséges pótlás lassú és drága A szolgáltató-váltás nagy kockázattal jár, nehéz, így a partner erőfölénybe kerülhet Elfedi a belső racionalizálási lehetőségeket: az IT probléma „eltűnik” Eltűnik az IT-jellegű innováció lehetősége: ezentúl már „nem találunk ki semmit”. Félreértések miatt a szolgáltatási színvonal nagymértékben eshet (más „vállalat-filozófia”, CRM, stb.) Rendkívül körültekintő szerződési eljárás szükséges: ezentúl a szakértelem már nem lesz érvényesíthető!

42 A szerződések tartalma, SLA
A belső SLA leírja azt a helyzetet, ami a megváltozó vállalati IT szolgáltatások területén előáll. Legfontosabb feladata annak körvonalazása, mely tevékenységek, szolgáltatások lesznek kiszervezve, milyen paraméterekkel, működésmóddal: igényleíró dokumentum. Ezután definiálja a megváltozó felelősségi-vezetési helyzetet, információkat ad a külső SLA-ról, pontosan tisztáznia kell a megmaradó IT szervezet helyzetét és a tőlük ezután várható szolgáltatásokat, az IT szervezet további fejlődési lehetőségeit, humán erőforrás-menedzselését A külső SLA a vállalati képviselet (legtöbbször az IT szervezet, annak vezetése) és a külső szolgáltató között szakmai tartalmú szerződés, az átfogó outsourcing szerződés alapja. Ha több szolgáltató (esetleg azok konzorciuma) köti a szerződést, a dolog lényegesen bonyolultabb lesz jogi és szakmai téren egyaránt. Itt a kapcsolattartás módja, a díjazások, a szolgáltatási listák, garanciák kerülnek tisztázásra. Nagyobb szervezetnél a belső SLA minden üzleti egységgel külön keretszerződést köthet, precízen definiálva a szolgáltatásokat, megelőzve a későbbi vitákat. OS Toolkit

43 Kulcsszavak ICT architektúra – ICT menedzsment, szervezet – support center es helpdesk – a CIO szerepe – konfiguráció-menedzsment – TCO számítások – szolgáltatás-menedzsment – üzemeltetés-menedzsment – biztonságtechnika – ITIL módszertan – kiszervezési megoldások – SLA szolgáltatások - ASP architektúra

44 Egy példa 2003, USA, INDIANA ÁLLAM TENDER: A MUNKANÉLKÜLIEK
ÜGYEINEK INTÉZÉSÉT TÁMOGATÓ IT RENDSZER FEJLESZTÉSE NYERTES: TATA, INDIA VÁLLALÁSI DÍJ: 15,2 MILLIÓ $ (KÖVETKEZŐ LEGJOBB: 23,4 MILLIÓ $) (Schmuck Roland)

45 A Tata terve – és ami lett belőle
65 indiai a projekten Helyi alvállalkozók, és néhány új, helyben toborzott alkalmazott Négy évre szóló szerződés megkötése A Tata megfelelően ellátja a vállalt feladatot Politikai támadás a Republikánusok részéről Az új kormány felfüggeszti a működést A Tata dollárt kap addigi 8 hetes munkájáért A projektet kisebb részekre bontják, hogy helyi cégek is tudjanak indulni érte (Schmuck Roland)


Letölteni ppt "Vállalati információrendszerek ICT architektúra-menedzsment: üzemeltetés, szolgáltatások, kiszervezés 9. téma: GINFO-10-09.ppt Borgulya – Dobay: Info."

Hasonló előadás


Google Hirdetések