Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

És Filmintézet Az „Emberek a havason” képi retorikája -Deák-Sárosi László -

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "És Filmintézet Az „Emberek a havason” képi retorikája -Deák-Sárosi László -"— Előadás másolata:

1 és Filmintézet Az „Emberek a havason” képi retorikája -Deák-Sárosi László -

2 és Filmintézet Szőts István filmjeivel kapcsolatos főbb fogalmak: kozmikus film filmszerű film transzcendencia transzilvanizmus egyetemesség kereszténység és katolicizmus magyar nemzeti karakter magyar ősi hitvilág természet panteizmus ősi életforma és kortárs civilizáció dráma líraiság, költőiség

3 és Filmintézet A filozófiai és esztétikai alapvetések eszközei: külső felvételek eredeti (erdélyi) helyszínek amatőr és félamatőr szereplők természetes fények és fény-árnyék hatások megszakítatlanság és folyamatvágás a földtől és kontextustól való elemelés montázs közelkép és totálkép háromszögkompozíció enyhe dekomponáltság dőlt kameraállás szintkülönbség – perspektívák hang: narráció és viselkedés tömörség és kihagyás

4 és Filmintézet A filozófiai és esztétikai alapvetések eszközeinek többsége megfigyelhető nyomban a nyitóképen: 1. külső felvételek (felhős ég); 2. eredeti (erdélyi) helyszínek (utalás a kopjafával); 3. amatőr és félamatőr szereplők (stáblista); 4. természetes fények és fény- árnyék hatások (felhők); 5. megszakítatlanság és folyamatvágás (hosszabb snitt, vágás, svenk); 6. a földtől és kontextustól való elemelés; 7. montázs (itt belső vágás lesz); 8. közelkép és totálkép (közelkép is lesz a kopjafáról); 9. háromszögkompozíció (az isteni és a bizonytalan); 10. enyhe dekomponáltság (itt nem is enyhe); 11. dőlt kameraállás; 12. szintkülönbség – perspektívák (alsó gépállás); 13. hang: narráció és viselkedés (az elején van mesélő); 14. balladisztikus tömörség és kihagyás: a kopjafa mint „estabilishing shot”).

5 és Filmintézet A kopjafa a halál és az emlékezés jelképe egyszerre. A székelyek régen nem írták fel az elhunyt nevét a kopjafára - ellentét. Szimbólumok: pl. Nap, virágok, rovásírásos stílus. A felső nézőszög átmegy alsóba: alá- fölérendeltségi érzet. A dőlt kameraállás a megbomlott harmóniát sugalmazza. A háromszögkompozíciók itt is felfedezhetők. Az enyhe dekomponáltság egyik jele a fordított „s” – jelentése: egyszerű, népi, amatőr. A kopjafa idézte drámaiságot erősíti a kísérőzene. Narrátor mond bevezetőt. (Később olvasható itt is.)

6 és Filmintézet A kopjafák után élő fenyőfák tűnnek fel. Itt kezdődik a történet és a dráma. Láthatók kereszt- és háromszögkompozíciók. Itt a fenyő mint életfa és kereszt. Együtt van az ősi és a keresztény szimbolika. A fák a földhöz (is) tartoznak, de a kivágat az éghez, a transzcendenshez rendeli őket. A téli táj olyan, mint valami nulla kiindulási pont. A perspektíva meghatározatlan: lehet kozmikus és lehet antropomorf is. A fénnyel áttört felhők hangsúlyozzák a kozmikus távlatokat, és a transzcendens szimbolikát erősítik. A fény-árnyék a jó és rossz harcára utalhat. Ez az égi jelenség egyszerre tisztaság (fény) és homály (köd). A plán tágassága itt még meghatározatlan: lehet kistotál vagy nagytotál is. A kompozíció határozott, de pontosan meghatározhatatlan.

7 és Filmintézet A kamera képei közelítenek a földhöz, de itt nincs még emberi viszonyítás: a fák és a sziklák lehetnek aprók és óriásiak is. A felhők visszakapcsolást jelentenek a transzcendens felé. Lent sötét (vagy szürkeség) van, de az égi fény fölülről megvilágítja a komor gomolyfelhőt.

8 és Filmintézet A kamera égbe nyúló szigeteket határol el: sziklát, fakeresztet, (élet)fát. Ez a kereszt már ember keze nyomára utal. Nincs még egyértelműen antropomorf dimenzió és perspektíva. Az ősi és a keresztény szimbólumok itt szerves egységben vannak. A magányos fenyő és magányos kereszt motívuma küzdelem és áldozat- vállalás. A kereszt fölött szent fény lebeg, de a magányos fenyő fölött sötét felhők gyülekeznek.

9 és Filmintézet Narrátorszöveg: „Sokan laknak emberek a havason, pásztornépek, más szegény emberek. Fát vágnak és gondozzák a más jószágát. Erősek, szívósak az erdei emberek, akik nem félnek a vértől, haláltól. Istenről csak derengő sejtelmük van, s úgy nézik a világot, mint a farkasok. Homályos, babonás mesék, nevetlen titkok szorítják agyaikat. Különös dalokat mormolnak, és van köztük, aki beszélni tud az állatokkal. Tekintetükben benne van az egek mélysége és a pokol ijedt félelme. A templomba ritkán ereszkednek le, s a misén elkáprázva hallgatnak. Isten azonban ismeri és szereti őket.”

10 és Filmintézet A természeti világból éles vágással megérkezünk az ember terébe. Átkapcsolás: a kompozíció (kereszt), és a fény. Látható a kunyhóban Anna, aki feleség és anya. Az ember mérték: az akcióplán, amerikai plán a jellemző. Nincs szintkülönbség, csak kis mértékű és természetes: anya és gyereke (bölcső) között.

11 és Filmintézet A kereszttel imádkozó feleség és anya kapcsolódik a transzcendenshez. A fény az, ami a kompozíciót „keretezi”. Erdei Csutak Gergely hazafele tart a faluból a hegyi házukhoz. Késleltetve látható az ember és a természet viszonya. A havas nagytotálban kihangsúlyoztatik az ember kicsinysége.

12 és Filmintézet A férj hazatér. A szent családot idézik. A plánok a lehető leginkább szét vannak húzva. Kistotál és közeli a jellemző. A közelképen látható, hogy a főszereplők 1941-ben nem ismert vagy alig ismert színészek: Szellay Alice, Görbe János. Gergő megkérdezi a feleségét: „tudsz-e még olvasni?” Ebből a rövid utalásból derül ki, nem pedig a képekből, hogy a férj nem tud olvasni, a feleség viszont tud vagy tudott.

13 és Filmintézet Az angyalarcú Szellay Alice, akit a rendező szerint hálás volt fényképezni. A kamera tengelykezelése kissé – szándékosan – elbizonytalanító, bár van, amikor Anna egyszerűen a távolba réved.

14 és Filmintézet A közelképen látható az imakönyv és a kéz. Nem megy Annának a latin nyelvű imaszöveg elolvasása. Meg szeretnék keresztelni a kicsi Gergőt, mert a hitük szerint ha előtte meghalna, lelke örökre a havason bolyongana. A farkasüvöltés vészjósló jelzés. Az alsó nézőpont és a két főszereplő közti szintkülönbség jelzi, hogy valami megbomlott az és a föld közötti egyensúlyban.

15 és Filmintézet Az imakönyv fordítva látható, de Gergő nyújtja át Annának, akinek olvasnia kellene belőle – egyenesen. Anna szeme elhomályosodik. Szőts egyszerre alkalmazza a naturalista valósághűséget és a montázst, illetve a filmnyelv egyéb elemeit (pl. életlenséget). Vagyis egyszerre hisz a képben és a valóságban (A. Bazin után).

16 és Filmintézet A felolvasott latin ima nélkül is megejtik a keresztelést. A cenzúrázott és visszaragasztott keresztelési jelenetben az enyhén felső nézőszög már emelkedettséget kölcsönöz a helyzetnek.

17 és Filmintézet A tavasz a virágzó fa képében érkezik. A virágzó ágak az éghez tartoznak, a törzsük és a föld kapcsolata a kereten kívül esik. Párhuzamosan láthatóak a kereszténység és az ősi kultúra szimbólumai: kereszt az ablakkeret révén, a fenyőfán pedig a rovásírás.

18 és Filmintézet Gergőék háza ég és föld között. Azon ritka beállítások egyike, ahol látszik a tágabb környezet, az objektumok és a szereplők lábai „leérnek a földre”. Gergely és a család csak egy pillanatra kerül egészben a kompozícióba. A hatalmas szikla és az ég dominál. Az arányok sugallják, hogy ez a tér nem mindennapi, nem prózai.

19 és Filmintézet A kis Gergőt a szülei bemutatják a természetnek, külön az életfájának. Az életfának saját szemszöge van: ez a kameraállás révén elért megszemélyesítés. Igaz, Gergő beszél is a fához. A harmadik képen az extrém alsó kameraállás az ősi hitvilágban gyökerező transzcendenciát hangsúlyozza.

20 és Filmintézet Az extrém alsó kameraállás pontosan megítélhetetlenné teszi az arányokat, ahol egységbe olvad növény, ember és a felhős ég. A fenyőről nem állapítható meg pontosan, hogy apró csemete vagy kisebb fa. Itt a fűszálak is az ember fölé hajolnak. Az egyik legfestőibb pillanatkép a filmből. Fotóként, önálló műalkotásként is megállná a helyét. Esztétikailag teremt összhangot a látható és a transzcendens között.

21 és Filmintézet Esetenként akcióplánba és emberi szem magasságába kerül a képeken a család. A természetet és Gergőt ismertetik egymással. Itt épp egy madárfiókát szemlélnek meg. A környezet és ember összetartozása a beállítások, azok kiegészítő jellege és hasonlatossága által is kihangsúlyoztatik.

22 és Filmintézet Az erdők fényei egyszerre naturálisan és szinte hihetetlenül expresszívek. A fény mindig kapcsolatot sejtet a transzcendenssel. Erdély havasain vannak ilyen erdők, csak fel kell deríteni, és ki kell várni az ilyen pillanatokat. Gergő ki is mondja, hogy ez az ők templomuk, ahol csendben kell maradni.

23 és Filmintézet Újabb képeken kerül szorosabb kapcsolatba, illetve párhuzamba az ember és a természet. Ilyenkor egy szinten (magasságban) van ember és állat. A kis Gergő megsimogatja a neki megfelelő életkorú őzgidát.

24 és Filmintézet Az állatvilágnak, a természetnek újabb arcai kerülnek lencsevégre. Óvatos utalással, de a szigorúbb profil is megmutatkozik. Az enyhe kameraállások okozta szintkülönbségeknek is mindig van szerepük.

25 és Filmintézet Az ilyen magas hegyekben mindenhol megtapasztalható a szintkülönség. A kamera mindig a tartalomhoz igazítja a nézőszöget, és plusz jelentéssel bővíti. A család elmegy a hegyi patakhoz is. Ennek az őserőnek is bemutatják a csemetéjüket, és viszont. A hegyi patak egyszerre jelenti a szépséget és az erőt.

26 és Filmintézet A növények, állatok és a patak után Gergőt bemutatják a hegyi embereknek, a szomszédoknak is. Hosszú a beavatási szertartás a teljes film terjedelméhez képest, de nem indokolatlanul. A kis Gergő egy bárányt kap ajándékba, ami a havasi emberek összetartozását jelképezi.

27 és Filmintézet A család felkeresi a százéves Üdő Mártont (‘Idő’ Mártont), aki havasi emberek rangidőse, öregje. Ő is ad ajándékot, egy borjút. A kicsi, ifjabb Gergőt a havasi világ befogadta.

28 és Filmintézet A film első nagyobb egysége rövid idillel zárul. Öt évet ugorva az időben megmutatja a hegyi családot természetes közegében. A nehézségek ellenére az élet körforgása biztosított: Az újszülöttből egészséges, eleven kisfiú lett. A fenyvesek tisztásának harmóniája egyben az övék is. A fák, fények, felhők most barátságosak.

29 és Filmintézet Itt a sziklával együtt az emberek is az éghez tartoznak. Egyikük erről a magaslatról hívja tanácskozni a társait. „Hahó, emberek a havason!” Erős a távlat érzete, és erős az azonosuló szubjektív. A gyűlésnek oka van, hiszen megérkezik a faipari vállalkozó. Az ő testtartása olyan, mint valami uraságé.

30 és Filmintézet A szintkülönbségek gyakran erősek a filmben. A vállalkozó a völgyből érkezik, de mégis fölülről pillantja meg Annát egy ösvényről, és megfigyeli az ő kívánatos lábait. A vállalkozó ennyire alsó gépállásból történő fényképezése nem következik a fizikai szintkülönbségekből. A túlzás a férfi magasabb világi státuszát hangsúlyozza.

31 és Filmintézet Már tart a havasiak megbeszélése, amikor megérkezik szekéren a vállalkozó. A szintkülönbségek mindig erősítik vagy gyengítik a szereplők állandó vagy pillanatnyi helyzetét. A faipari cég képviselője a favágókhoz, illetve föléjük emelkedik, hogy kérdőre vonja őket: „Kié az a kunyhó?”

32 és Filmintézet A vállalkozó feláll a szekéren, de a hegyoldal miatt nincs ekkora szintkülönbség közte és Erdei Csutak Gergely között. Legjellemzőbb plánok a kistotál és a premier plán. Ritkán vannak közbülső, úgynevezett akcióplánok, amelyek, amikor vannak, szintén fontos jelentéstöbblettel bírnak.

33 és Filmintézet A havasiak készek megvédeni Gergőéket. A vállalkozó azonban ravaszabb: munkát és a havasi embernek jelentős mértékű pénzt ígér. A favágók elmennek, utána Gergely nehéz szívvel, de rááll az egyezségre, és a magasból átveszi az előlegként ajánlott pénzt. A valóságban fizikailag nincs köztük ilyen nagy szintkülönbség! A következő képen a család már költözik. A sötét sziluettek, morcos arc formájú sziklatömbök komor folytatást ígérnek.

34 és Filmintézet Dőlnek a fák jobbra és balra. Itt a kamera is erősen megdöntött, ami a megbomlott egyensúlyra utal. A fakitermelő cég felfogadva a hegyi favágókat a faállomány irdatlan mértékű kiirtására áll rá. Az egész havasi rend felborult, hiszen a természet embereit használják a pusztításra. A pénz, a tulajdon és a döntés joga a fakitermelő cégnél van. Egyetemes, kozmikus kérdések: miért alakult így, és hogyan lehetséges?

35 és Filmintézet A fák közt riadt állatok menekülnek az erdőirtás elől. Az agresszív civilizáció gépei behatolnak a természet összhangjába. Mint a sajtot, úgy vágja a rönköt a körfűrész ezen a közelin. A gőzmozdony ugyan elvész a kitermelt irdatlan mennyiségű faállományban, de ezen a nagytotálon a pusztítás mértéke is még inkább kihangsúlyoztatik.

36 és Filmintézet A fakitermelésben a fogatosok is gépekké és agresszív gépekké válnak. A képeken egyszerre érvényesül a naturalizmus és az esztétikai megkomponáltság. A megrakott szekér bedől az oldalban magával rántva a lovat is. A hegyi külső felvételeket a Retyzátban forgatták, de bizonyos jeleneteket a Székelyföldön vettek fel. Erre utalhat a beborult fogat „rendszámtáblája” is: „Bálint J. Tekerőpatak 12.” Tekerőpatak a Gyergyói medencében található, és ott gyakori az olyan kemény tél, ami itt látható.

37 és Filmintézet A pénzosztás, fizetés kiadása alatt a kamera kerüli az arcokat, ami erősíti a pénz és a gazdasági helyzet embertől eltávolodott jellegét. Néha előfordulnak közbülső plánok, például tág szekondok, mint a jobboldali képen. Itt azonban, mint többször is, a szintkülönbség el van túlozva. A díszlet, a kosztüm, a szereplők viszont a naturalizmust erősítik. A nézők többségének ez a szintkülönbség-érzet feltehetőleg csupán hangulati szinten jelentkezik, ami azért még gazdagítja az adott képsor jelentését.

38 és Filmintézet A vállalkozó ajánlatának és titkos tervének köszönhetően Anna mint kocsmárosnő dolgozik. Anna is gyanútlan, akit félrevezettek. A férje, Gergő épp megérkezik, aki azzal csal mosolyt a felesége arcára, hogy hamarosan megvehetik egyik ismerősük, Bálint Mihály házát. Szellay Alice premier plánjai a film kitüntetett pillanatai.

39 és Filmintézet Szőts mindig magától értetődő természetességgel komponál meg egy-egy jelenetet. A vállalkozó leskelődő nézőszöge több információt közöl a legrészletesebb dialógusnál. Az ablak keresztje itt Anna áldozati szerepére utal. A fény és árnyék az ő arcán szintén előrevetíti azt, ami következik.

40 és Filmintézet Szőts egyszerre alkalmaz a naturalista jellegű és a komponált filmnyelvi elemeket. Bár ő 1941-ben még nem láthatott amerikai film noir filmeket, expresszionista stílusúakat azonban igen. Azonban az ilyen jellegű világítást akár tanulta, akár kiötlötte, az szervesen belesimul ennek a költői filmnek a szövetébe.

41 és Filmintézet A film részeinek a döntő többségére az önálló vagy folyamatvágásban következő snittek a jellemzőek. Van olyan jelenet azonban, amelyik a részletekből, apró vágásokkal, montázzsal és időkitágítással van felépítve, mint például a vállalkozó erőszakoskodása Annával.

42 és Filmintézet Anna a kisfiával elmenekül a faluból. Expresszívek, már-már szürreálisak a menekülés képei. A sziluettjük parányi kompozíció a pillanatkép közepén. Anna belesik egy kisebb szakadékba. Naturálisan komor a látvány. Mondhatni népmesei, ahogyan az állat, a kutyájuk segít őket megtalálni. Hívja Üdő Mártont.

43 és Filmintézet Minden kompozíció erős érzelmi telítettségű, a favágók harántirányú sora is. Gergely szemtől szembe, akcióplánban tudja meg, mi történt a feleségével. A fejsze élének közelije előrevetíti a bosszú lehetőségét. Verbálisan azonban itt (még) nem esik szó erről.

44 és Filmintézet Annát a százéves Üdő Márton találja meg, fogadja be, és ápolja. Orvost is hív hozzá. A nagy havazás miatt ott ragadnak a tél végéig. A baráti belső terekben a plánozás és a kamera magassága is kiegyensúlyozott, emberközeli.

45 és Filmintézet A csöpögő jégcsapok is jelzik, hogy kitavaszodott. A tavasz elhozta a gyógyulás reményét is Annának, akinek a baját az orvos nem találta. Családias félközelik láthatók.

46 és Filmintézet A házaspár már csak a csíksomlyói Máriának a gyógyító erejében bízik. Kérésüket viszonozni kívánják. Gergő farag Máriának ajándékba egy kis Jézus-szobrot, aki kívül hordja a szívét. A pár rokonszenves közelibe és szemmagasságba kerül. (Vagy enyhén megemelt szintre, mint az alsó képen.)

47 és Filmintézet A család elindul gyalogosan Csíksomlyóra, a pünkösdi búcsúra. A spirituális emelkedettséget a ködből kiemelkedő havasi táj látványa adja. Mintha végtelen tenger vagy égben lebegő sziklák között haladnának. Olyanok, mint a Betlehembe tartó szent család, csak az újszülött Jézusnak megfelelő Gergő már kisfiú.

48 és Filmintézet … De hogy mégis e világhoz tartoztak, mutatta egy és más: a hegyek, a fenyőfák csúcsai és a tehén.” (Szőts István, Filmvilág, szept. 20.) Szőts István idézi Nyírő József szavait, akinek az írásai alapján készült a fim, és akinek sorait át kellett ültetniük a mozgókép nyelvére: „„A búcsúra menők most már tényleg a paradicsomkert fényei között – már nem is e világon – a magasságok tisztaságában jártak…”

49 és Filmintézet Mindig keveredik a keresztény és az ősi, természeti hitvilág spiritualitás jelképrendszere. A család számára mindkettő realitás. Egy őz figyeli őket a fák mögül. Az őz szemszöge az állat megszemélyesítését jelzi, érzékelteti.

50 és Filmintézet Anna nem bírja a gyaloglást, rosszul lesz. Mint többször a filmben, Szőts itt is él az eléletlenítés eszközével. A szédülést a kamera imbolygása is imitálja.

51 és Filmintézet „Kicsi Jézus, segíts!” – kérik. Anna szubjektívje után extrém alsó kameraállás következik. Ez a helyzet drámaiságát érzékelteti (Anna betegségének fokozódását), és emelkedettséget kölcsönöz a házaspárnak. Tovább indulnak Csíksomlyóra.

52 és Filmintézet Dokumentumfelvételek következnek, amelyeket Szőts már a film forgatása előtt rögzített a csíksomlyói zarándokokról. Ők is az éghez tartoznak: a képkeret elemeli őket a földtől. A katolikus egyházi zászlók közt feltűnik az Észak-Erdély visszacsatolásáról megemlékező feliratú: „A felszabadulás emlékére IX. 11.”

53 és Filmintézet A zarándokok közül néhányan kiemeltetnek a menetből. Alsó kameraállásból láttatva halad a moldvai csángó népviseletű férfi és a középkorból ide csöppent szerzetes szinte sziluettig stilizált alakja. A fényképezés és a keretezés Szőts koncepciója, mert ezeket az erős stíluselemeket itt, a dokumentumfelvételek készítése során is érvényesítette. A búcsú külső képsorait Makay Árpád fényképezte, míg a film többi részét Fekete Ferenc.

54 és Filmintézet A csíksomlyói zarándokok megérkeznek a kegytemplomhoz, aminek szintén „nem ér le a lába” a földig. A kamera rövid bólintással elindul a föld fele, de a keret alja nem ér el a bejárati ajtó tetejéig sem! A templom már nem egészen a földi világ.

55 és Filmintézet A család imádkozik a csíksomlyói templomban. Látható a Mária- szobor, aminek szintén megvan az ősi hitvilágbeli megfelelője: a Nagyboldogasszony. A szobor előtti fény is a transzcendenshez kapcsolja a családot. Képileg szinte eggyé is olvadnak a háttérrel ebben a különös hangulatú, ablakból betörő természetes fényben.

56 és Filmintézet A család átadja a csíksomlyói Máriának a Jézus-szobrot, amelynek kívül van a szíve. A faragott kis szobor áthidalja a család és a Mária-szobor közti különbségeket méretben és plánokban is. Ez a kép egyszerre kis- és nagytotál

57 és Filmintézet Az érzelmes közelik talán túl erősnek tűnnek egy mai néző számra, azonban aki ismeri az egyszerű székely havasi emberek szelídségét és vallásosságát, annak nem túlzás ez a fényképezési stílus és komponáltnak ható, de valójában naturalisztikus színészi alakítás.

58 és Filmintézet Íme, a sok helyen idézett beállítás. Az értelmezők azt azonban nem hangsúlyozzák, hogy a kameraállás saját nézőszöget kölcsönöz a Mária- szobornak. Itt sem funkciótlan tehát a szokatlan perspektíva.

59 és Filmintézet A film egyik legdrámaibb fordulata nagyon visszafogottan van megoldva. Tulajdonképpen csak kikövetkeztethető a fejleményekből, hogy a csíksomlyói Mária nem segített Annán, nem gyógyította ki betegségéből. Az akcióplán (amerikai plán) és az egyenes, szemmagasságú kameraállás itt a prózai egyszerűséget sugallja. A spirituális bizalom megrendült. Az ablak keresztjének az árnyéka megtörik a falon. Az ajánlólevél nem az isteni erőhöz, hanem (már csak) a világi tudáshoz – egy orvoshoz – szól.

60 és Filmintézet Ilyen Kolozsvár mint helyszín megjelölése a következő dramaturgiai egység elején. Mátyás király lovasszobra és a Szent Mihály-templom tornya jelképezi Erdély fővárosát. A szobor és a templomtorony is spirituális magasságokba vannak keretezve, hiszen nem érintkeznek a földdel és a környezettel. A békeperspektíva is kiemeli ezeket a szimbólumokat a mindennapi világból. A nyitókép éles a kontrasztot képez a sikátorral, ahol Anna és Gergő a szállásuk felé haladnak. Azonban itt is olyan utcarészlet látható, ahol jelentősek a szintkülönbségek, akárcsak a havason.

61 és Filmintézet Ritkán, de funkciót kap a mélységi kompozíció is. Gergő az összekötő és az Annát védő személy. Főbérlőnő: „A jajgatásért is fizessenek!” A házaspár kézfogását Szőts közeliben emeli ki. Ugyancsak közeli, elkülönített a pénz, ami a filmben gyakran visszatérő motívum.

62 és Filmintézet Megérkezik a csíki apátok által ajánlott nagy tudású orvos, aki csak annyit tud megállapítani, hogy Anna élete menthetetlen. Az orvos jelképesen (és mondhatni biblikusan is), mossa kezeit. Utána bead egy injekciót Annának, akit a szer még egyszer eszméletéhez segíti, hogy elbúcsúzhasson a férjétől.

63 és Filmintézet „Anna, lelkem!” – szólítja a haldokló asszonyát Gergő. Anna eszméletéhez tér, és megkapja a kamera szubjektívját többedszerre is. Itt életlenből kitisztul a kép, ami megfelel az ő látásának.

64 és Filmintézet A drámai találkozások Anna halála után akcióplánokban történnek, ahol épp az okozza a képi-tartalmi feszültséget, hogy a kolozsvári „ügyfelek” ilyen félközeli keretbe vannak egybefoglalva a székely férfival. Azonos szinteken áll itt Gergővel a főbérlőnő, az orvos és a temetkezési vállalkozó. Az utóbbi kissé még meg is hajol, hogy a férfi szemébe nézhessen. A feszültség az, hogy ők emberileg nincsenek azonos szinten, legalábbis itt és most, ebben a történetben.

65 és Filmintézet A pénzszámlálás mint a drámai feszültségkeltés eszköze. Gergő közben megáll, és Annára gondol. Felidéződnek az otthoni képek idilli életükből. Folytatja a pénzszámlálást, és kegyetlen felismerést kell megfogalmaznia. A pénz nem elég a halottszállításra, és hogy teljesíthesse Anna utolsó kívánságát, hogy hazavigye őt a havasi földben nyugodni. Gergő megalázottságában és kétségbeesésében kimondja, hogy célja elérése érdekében még embert is képes lenne ölni. Az erős atmoszféra megteremtése a közelképek feladata.

66 és Filmintézet Az utcai lámpaoltás az értelem és a remény kihunyása is. Később az óra fenyegetően üti el az éjfélt. Gergő folytatja gépiesen a pénzszámlálást a mesterséges fénynél. A tág szekond ellenére is elvész a gyér világítású helyiségben, az üres teret túlhangsúlyozó keretben.

67 és Filmintézet Mégis van megoldás: Gergő mint élő embernek vesz jegyet Annának is. Gyakran visszatérő motívum az ablakok révén a kereszt kompozíciója. Itt Gergő az áldozat, akinek most sötétben marad az arca a szégyentől és a félelemtől. Amíg Gergő a jegyet váltja meg, a vonat mellett hagyja Annát. Érdekes, hogy a halott asszonynak saját szemszöge van a kamera békaperspektívája révén!

68 és Filmintézet Szőts a vonaton a fény-árnyékok expreszivitását használja ki az utasok gyanakvásának kihangsúlyozására.

69 és Filmintézet A gépek félelmetes hatású plánokba kerülnek a vágóképeken. Vagy a közelség vagy a sebesség, vagy a békaperspektíva túlozza el a vonat vagy a sín egyébként naturális látványát.

70 és Filmintézet Az utasok rájönnek, hogy Gergő asszonya halott. Az együttérzésüket leginkább arckifejezéseikkel, illetve mozdulataikkal fejezik ki. Az alsó képen mintegy összeborulva alkotnak egy alkalmi közösséget. Ez az együttérzés a film legvitatottabb jelenete, dicséret és kritika tárgya is.

71 és Filmintézet Ebben a jelenetben van fokozatosan felépített drámai csúcspont is. A döntő az, hogy a társadalmi rendet képviselő kalauz mit szól az esethez. Az együttérzésnek a hivatalosság falait is át kell törnie. A kalauzzal, de valójában a kamerával szembenéző utasok a tekintetükkel törik át ezt a falat. Az utasok a nézővel is szemkontaktust keresnek, akit bevonnak a döntés súlyának érzelmi megítélésébe.

72 és Filmintézet A megoldás az, amelynek során a kalauz lekezeli Anna jegyét. Mindez egy mélységi, kettős közeliben történik!

73 és Filmintézet Hazafelé. Ez a film egyik legszebb és legszuggesztívebb pillanatképe. (Sajnos, a filmben csak pár másodperc.) Gergő és Anna sziluettje egybeolvad az anyaföldével. A nap, a szent fény szembevilágít a kamerával, és épp „leszentül”. A talaj ferde, Gergő viszont terhével együtt is egyenes. Az isteni háromszög most sötét.

74 és Filmintézet Elhaladnak a kicsi Gergő életfája mellett is. Ahogyan a keresztény hit, úgy az ősi természeti spiritualitás sem segített a családnak elkerülni veszteséget, az anya és feleség halálát. Közben a völgyből felszáll a köd, és eltűnik az az éteri tisztaság, ami még a búcsúba induláskor szent magasságokba emelte a havasi családot. A Földön vagyunk, a szürke, komor, hétköznapi és gyászos földön.

75 és Filmintézet Ember és az ég közt erős a kontraszt. Most a sötét a tiszta. Kicsi Gergő otthon alszik. A párnája az apja mögötti felhőket idézi. Ő is kiválik a környezetéből. Apa: „Megjött édesanyád!”

76 és Filmintézet A balladisztikus tömörségen és kihagyáson túl az ennek a képsornak az a különlegessége, hogy nézőpontot ad a halott Annának, az anyaföldnek és a túlvilágnak. Ez egyszerre félelmetes és megnyugtató. A túlvilág elragadott egy életet, de Anna itt egyesül az univerzummal. Az volt az utolsó kívánsága, hogy hazai földben nyugodhasson.

77 és Filmintézet Vajon Gergő miért csak a felesége halála után szánja el magát a bosszúra? A vállalkozó eltűnt egy időre, Gergőék a nagy hóesés miatt a havason ragadtak, és a gyógyulás reményében megtett csíksomlyói, illetve kolozsvári út foglalta le őket. A favágók megerősítik Gergőt a szándékában: „Isten ítél a kezed által!” A sérelem közös, a vállalkozó és a fakiterelő cég rombolóan, és szerintük igaztalanul avatkozott be a havasiak életébe. Gergő sötét utakon elindul igazságot tenni, aminek eredményét a végén csak a vállalkozó halálkiáltása jelzi.

78 és Filmintézet Képek a bírósági tárgyalóteremből, ahol kiderül, hogy a havasi favágók egy nappal Gergő fölött hozott ítélet után érkeztek. A szabály, az szabály, a törvény az törvény, az ügyet nem lehet újratárgyalni – közli a bíró.

79 és Filmintézet A képkivágatok egyre szűkebbek lesznek, ahogy fokozódik a vita a havasiak és a bíróságiak között. Előtérbe kerül a százesztendős Üdő Márton, aki nagyon pontosan és hiteles naivitással megfogalmazza a hegyiek álláspontját az igazságról és az igazságszolgáltatásról. A törvény azonban a bírák szerint világos. Ellenben mi hozzátehetjük, hogy a görög tragédiákban is előfordul, hogy rossz a(z emberi) törvény.

80 és Filmintézet A havasiak hiába mondják, hogy a vállalkozó volt a hibás, és hiába vállalnák át Gergő börtönbüntetését, a jog ilyet nem ismer. Egyre beszűkülő plánokban vezetik be, majd fogják el állami gondozásra szánva a kicsi Gergőt a törvény emberei.

81 és Filmintézet A sikertelen út után a decemberi hóban térnek vissza a havasra a favágók. A nagy és a kistotálokban is egyaránt kicsik és óriásiak is ők. A decemberi éjszakában csendőrök leselkednek, akik – fegyvereik lévén – veszélyesek, de azért nem mondhatni, hogy e táj urai.

82 és Filmintézet A favágók fenyőfát vágnak, ami a karácsony közeledtére utal. Egyesek, mint a mogorva Ádám, zúgolódnak, hogy őket a „a hegyben felejtették”! Kupaktanácsot tartanak, és külsőre hiába emlékeztetnek a betlehemi pásztorokra, a többség fönt a vadonban nem akarja megünnepelni a karácsonyt. Kivéve Üdő Mártont, a bölcs öreget.

83 és Filmintézet Mindössze pár villanásnyira és leginkább totálban jelenik meg a képen a börtönből megszökött Gergő, majd az üldözője, a csendőr, aki megsebesíti őt a puskájával. Gergő visszaérkezik egy olyan hegyi kunyhóba, ahol korábban a családjával lakott. Gergő menedéket kér és kap is a legszárazabb favágónál, Ádámnál.

84 és Filmintézet „A gyermekemet akartam látni!” – indokolja meg a szökését Gergő, a kamerába nézve! Gergő elvileg Ádámhoz, a másik favágóhoz beszél, de más dialógusban a film kerüli a nézővel való direkt szemkontaktust, akit most viszont közvetlenül bevonja a főszereplő morális döntésének érzelmi felfokozottságába. A zaklatott közelire következik a vészjósló Hold, ami egy fényes, zuhanó embert mintáz. Visszatér a fim eleji félelmetes farkasüvöltés hangja és látványa is.

85 és Filmintézet Gergő biztatja befogadóját, Ádámot, hogy vegye fel a fejére kitűzött vérdíjat. A favágó nem érzi Gergő halálának közeledtét. „Csordapásztorok…” – Gergő belekezd a karácsonyi népdalba hatalmas kínok közt, miközben elvérzik.

86 és Filmintézet A képek expresszivitása nélkül teljesen más lehetne ez a jelenet. A haldokló még kicsi Gergőt, majd Annát szólítja, és kiadja a lelkét. Gergő a halála előtti pillanatban másodszor is a kamerába néz. Ez már olyan filmnyelvi elem, amilyennel csak évvel később, a modernista filmekben találni. A drámai hatás az, hogy a néző egy pillanatra megkapja a halott Anna túlvilági szemszögét.

87 és Filmintézet „Hahó, emberek a havason! Csutak Gergő meghalt!” – kiáltja egy havasi favágó a már ismert magányos szikláról. Az ember talán ezen a képen a legparányibb a filmben. A következő képen már Gergő a ravatalon fekszik, a havasok és a világ tetején.

88 és Filmintézet Az ősi, pogány halotti szertartást az idős Üdő Márton vezeti. Kéri az elhunytat, hogy térjen vissza: „Ébredj, Gergő!” Gergő azonban konok, és nem kel fel a ravataláról. Ezt követően a megtévesztésig ugyanolyan képek és beállítások láthatók a tájról, mint a film elején. A rideg, havas természet, az univerzum most visszakéri a helyét az embertől.

89 és Filmintézet „Szép az élet, jó a Nap…” – de hiába biztatja a holtat Üdő Márton. Gergő mellé helyezik a fejszéjét, s ezzel elköszönnek tőle. A magányos fenyőt ugyanolyan komor felhők veszik körül, mint a film első képein. A százesztendős öreg pedig itt kerül a legszűkebb premier plánba.

90 és Filmintézet Ádám, a favágó nagyon prózai körülmények között kiköveteli magának a vérdíjat az árnyakkal tagolt hivatalban Gergő elfogásért: A ritka akcióplán, a tág szekond szabályozza a néző érzelmi azonosulási távolságát a jelenethez. Most kell a pénz!” Ádám a vérdíjból karácsonyi ajándékokat vásárol a kicsi Gergőnek. Az eladó csizmák jó magasan vannak, föl kell nézni rájuk! Most azonban az ember által eszköz nélkül elérhetetlen magasságból lekerülnek.

91 és Filmintézet Kicsi Gergő új csizmát, kabátot és sapkát kap, majd az ég fele fordított arcán átúszva látható, hogy pártfogójával, Ádámmal már haladnak felfele a havasra.

92 és Filmintézet Fönt, a favágók a barlangjukban betlehemest játszanak. A keresztény rituáléban is a szászesztendős Üdő Márton az irányító. A barlang és a jelenet kompozíciói romantikus festményekre emlékeztetnek. A „Mennyből az angyal…”-ra belép a barlangba Ádám által kísért kicsi Gergő.

93 és Filmintézet Üdő Márton: „Kicsi Jézus nevében…” Kicsi Gergő a legemberibb tág félközelikben játszhat az betlehemes játékokkal. Erősödik a mozgó festmények fájdalmasan szép stilizáltsága, miközben ugyanakkor minden valahogy nagyon is naturális marad.

94 és Filmintézet A favágók eléneklik a korábban még a haldokló Gergő által elkezdett „Csordapásztorok…”- at., ami végképp felemeli a befejezést a transzcendenshez. A zárókép bár kissé képeslapszerű, az életfa mögött látszanak a betelhemi csillagok. Vagy a Nagy Medve?

95 és Filmintézet Összegzés: Szőts István a naturalista fényképezés mellett határozott, erős filmnyelvi elemeket használt a képi jelentések megteremtéséhez. Ezek közül a legfontosabbak, amelyeket nem vagy kevésbé részletesen értelmeztek korábban: a dőlt kameraállás, a szereplők egymás közötti és kamerához viszonyított szintkülönbsége, a szokatlan és megszemélyesítést implikáló perspektívák, személyek és tárgyak éghez keretezése, földtől elszakítása. Új elem a drámai csúcspontokban egyes szereplők kamerába nézése, a direkt nézői kontaktus megteremtése.

96 és Filmintézet


Letölteni ppt "És Filmintézet Az „Emberek a havason” képi retorikája -Deák-Sárosi László -"

Hasonló előadás


Google Hirdetések