Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1/18 Egy paleontológiai lelet: az ágazati beszámolási rend megújítása Kincses Gyula Zell am See 2009. április.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1/18 Egy paleontológiai lelet: az ágazati beszámolási rend megújítása Kincses Gyula Zell am See 2009. április."— Előadás másolata:

1 1/18 Egy paleontológiai lelet: az ágazati beszámolási rend megújítása Kincses Gyula Zell am See április.

2 2/18 A kiindulás •Az „informatika” dimenziói –ismeret-reprezentáció, –adatfeldolgozás („számítás-technika”), –kommunikáció. •Nagy múlt van a mi jövőnkben (csak a jelennel nem dicsekedhetünk). •A három tengely közül a hangsúly időről időre eltolódik. •Az elsőről egyre jobban elfeledkezünk, pedig fogalmi definíciók nélkül nincs korrekt informatikai rendszer. •Ettől még a másik kettőben sem állunk jól…

3 3/18 Status •Korszerűtlen, az egészségügy mai szerkezetét, folyamatait nem megfelelően leíró az adatszolgáltatás; •Az adatgyűjtés technológiája korszerűtlen, nem illeszkedik a megváltozott technikai környezethez; •Az adatgyűjtés egyszerre fragmentált és redundáns, az adatok hasznosulása nem megfelelő. Ez a felesleges munkán kívül eltérő információk tömegét okozza; •Az adatbázisok definíciós, szerkezeti és kódolási okok miatt egymással csak részlegesen kommunikálnak, nem alkotnak egységes, egymásra épülő rendszert; •Az információ-gyűjtés alapvetően a közfinanszírozású szolgáltatók és szolgáltatások gyűjtésére épül.

4 4/18 A fentiek hatására ma •Nincs hiteles képünk az egészségügyi ellátórendszer szerkezetéről és működéséről (pontosabban: csak a közfinanszírozott részéről van); •Nincs információnk a magánszféra tevékenységéről, méretéről. Így egyes területekről (pl.: fogászat, labor) csak lágy sejtéseink vannak; •Az információk nagy késéssel jutnak a döntés-előkészítés birtokába, a hatások nem monitorozhatók időben; •Ágazati szinten sincs valós képünk a lakosság egészség- ügyi kiadásáról, azok hasznosságáról, mértékéről; •Az adatok validitása egyenetlen; •Az intézményekre felesleges adminisztratív teher hárul.

5 5/18 Az ágazati adatgazdálkodásban alapvető folyamatok kezdődtek el •az OEP-ben elkezdődött a hagyományos of line jelentések elektronikus beküldése, on line jelentéssé alakítása; •az e-TAJ kártya a ráépülő alkalmazásokon keresztül várhatóan nagy lökést ad az adatfeldolgozások modernizálásának; •az ÁNTSz informatikai fejlesztései megkezdték az adatbázisok modernizálását; •EEKH egységes egészségügyi humánerőforrás monitoring program; •a TIOP „közhiteles nyilvántartások és ágazati portál” project nem megismételhető mennyiségű forrást allokál, és (szerencsés esetben) ehhez kapcsolódhatnak egyéb fejlesztési források is (pl.: humánerőforrás nyilvántartás); •megújul az OMSZ, és ezzel az egész sürgősségi ellátás kommunikációs háttere; •a HEFOP 4.4-es program kapcsán elindult az ellátórendszer informatikai rendszereinek együttműködő modernizálása.

6 6/18 A felelős kérdés •A most induló fejlesztések az eddigieket lényegesen meghaladó, nem megismételhető forrásokat (25 milliárd körül!!!) mobilizálnak, és évtizedekre eldöntik az egészség- ügyi adatmodell, adatáramlás, adathasznosulás kérdéseit. •Nem mindegy, hogy a bekövetkező változások egy korszerűbb technológia mellett konzerválják a magyar egészségügy adatgazdálkodási problémáit, vagy egy globálisan megújított, korszerű ágazati adatgazdálkodást hoznak létre. •A fogalmi, tartalmi, rendszerelméleti kérdések rendberakása nélkül a másodikra nincs esély.

7 7/18 A megújítás tengelyei •az ágazati adatmodell kialakítása; •az adatgyűjtések tartalmi felülvizsgálata, és jelentős mennyiségi csökkentése (beleértve a fogalmak és kódolásuk tisztázását); •az adatgyűjtések technikai korszerűsítése; •az adatállományok hasznosításának korszerűsítése, az állományok össze­kapcsolása és célhoz-kötött elérésének biztosítása.

8 8/18 Az ágazati adatmodell • „A” változat • Egyablakos ügyintézéssel minden adat egy ágazati egészségügyi adattárban kerül feldolgozásara, és az egyes szervek, szervezetek, ellátók innen kapják meg célhozkötötten az adatokat, jogosultságuktól függően elemi adat szinten, vagy deperszonalizálva, vagy aggregálva. • „B” változat” • A főbb adatgazdák által gyűjtött, együttműködő adatbázisok rendszere. Nem egyetlen adatgyűjtő létezik, hanem az adatgyűjtés célja szerint képezett főcsoportokhoz van rendelve egy-egy adatgazda (OEP, ÁNTSZ, EEKH stb.), és ezek az adatgazdák célhozkötötten, de egységesítve gyűjtik a feladatkörükbe tartozó adatokat. Az adatgazdák egymással együttműködő adatbázisokat működtetnek, és ezek az ágazati portálon keresztül kommunikálnak egymással.

9 9/18 Vissza az ismeretreprezentációhoz •A „kódolás” mechanikus transzformáció egy-egy értelmű megfelelésű fogalom-készletek között (BNO megnevezése és kódja) •Ezt megelőzi a „klasszifikáció” a jelenségek beazonosítása. (A valóság leképezését valamilyen rögzített elemű és definíciójú fogalomkészlethez kell rendelnem). •Ehhez viszont a fogalmak tisztázása elengedhetetlen. Pár üdítő példa: megyekódok: MÁV, szakmakódok: mátrix, egészségügyi technológiák, kódkarbantartás, e-kórlap, stb. •Ha nem tisztázzuk a fogalmakat és ezek hierarchiáját, kapcsolatrendszerét (ontológiáját) akkor sohasem lesznek kommunikációképes adatbázisok.

10 10/18 Egy tancélos példa: szakmakód •Szakmakódja csak a szakmának lehet, és nem osztálynak, szervezeti egységnek, tevékenységnek stb. Szakma pedig az, amiből szakvizsgázni lehet. •Elkülönítendő fogalmak: –A szervezeti egység azonosítója (melyik intézmény melyik telephelyének melyik egysége, de nem beszélő kód!), –A szervezeti egység besorolása (praxis, rendelő, osztály stb.), –A szervezeti egység típus-azonosítója (fekvőnél: belgyógyászati osztály, gyermekosztály, mátrix osztály stb.), –A szervezeti egység engedélyezett szaktevékenységei (mátrix osztálynál pl.: sebészet, szemészet, fül-orr-gége klinikán: fül-orr gégészet, fej-nyak sebészet, gyermek- fül-orr gégészet, foniátria, oto-neurológia stb.).

11 11/18 Szakmakód II. •Ha a fenti fogalmi elkülönítés megtörtént, ha tisztázottak a fogalmi hierarchiák (ontológia), utána lehet vitatkozni azon, hogy –az egyes dobozokba milyen tartalmak kerülnek, és ezeket hogyan lajstromozzuk, –mi az egyes dobozok címkéje, illetve melyik címkét melyik dobozra ragasszam (a „szakma” címke a szakképesítési dobozra kerüljön, vagy meghatározott minimumfeltét alapján egy szervezeti egység által végezhető tevékenység-csoportra.) •Amit nem lehet: mindezt fogalmi rendrakás nélkül megoldani.

12 12/18 Az egészségügyi adatok betegközpontú szervezése • kulcskártya elv : a beteg adatai kizárólag a keletkezés helyén vannak tárolva, és egy egységes szabvány- rendszeren alapulva a TAJ alapján a kulcskártya segítségével fűzhetők össze ideiglenesen a beteg adatai; • meta-adatbázis elv: a beteg ellátási eseményeiről egy központi adatbázis épül, és célhozkötötten – a kulcskártya elvhez hasonlóan – ennek az adatbázisnak a segítségével fűzhetők össze ideiglenesen a beteg adatai; • személyes egészségügyi mappa elv: minden beteg minden egészségügyi adata (a leletekkel együtt) egy személyes mappába (PHR) kerül, és bármely szolgáltató (felhatalmazás alapján) ehhez az archívumhoz fér hozzá.

13 13/18 Az adatszolgáltatás korszerűsítése •A jelentés nem utólag készülő, önálló életet élő dokumentum, hanem az eset lezárásakor automatikusan generálódó adatállomány, amely az alapdokumentáció parciális másolata. •A jelentés XML alapú (flexibilitás és értelmezhetőség), és akár napi gyakorisággal, vagy az eset lezárásakor azonnal beküldhető. •A jelentés az OEP-ben egy „Validátor”-ba érkezik, amely –automatizált, –ismert, nyilvános szabály-rendszerű. •További feldolgozása: OEP Adattár.

14 14/18 A folyamatba épített ellenőrzések 3 szintű ellenőrzés • Lokális: az XML alapú jelentés-generátor modul (a beépített paraméterek alapján a jelentés belső logikai és szintaktikai hibáit szűri ki) • Érkeztetés - validátor: az intézmény paramétereivel való összefuttatás. (a tevékenység és a finanszírozási szerződés tartalma, gyermek kórháznál életkor stb.) • Adattár: a beteg előző leleteivel való összefuttatás (az előző leletekből következik-e a jelen ellátás, előzmények kizárják-e stb.)

15 15/18 Az ágazati adathasznosítás fő elemei Ágazati portál •Az ágazati portál fő funkciói: •közös kommunikációs felület az adatbázisok között; •egységes hasznosítási felület a közigazgatás, felügyelet, minőségbiztosítás számára: –beépített jelentések generálása, –adatmegjelenítési és adatfeldolgozási – adatbányászati felület. •Lakossági felület a Dr.Infon keresztül; •Kutatási lehetőség a nem államigazgatási szereplők számára: a deperszonalizált ESKI adattáron keresztül.

16 16/18 Az ágazati adathasznosítás fő elemei ESKI adattár •előre beépített aggregációk az EüM és a társszervek (ÁNTSZ, szakfelügyelet, Felügyelet) felé, •szabad keresés, adatbányászat biztosítása az előre regisztrált partnereknek. Dr.Info •Integrált lakossági felület, amely: •elérhetővé és technikailag használhatóvá teszi a lakosság számára a közhiteles adatbázisok releváns információit ( Mi hol van? a szolgál- tatók elérhetősége, gyógyszerek ára, alkalmazás előiratai stb.); •előszűrő – osztályozó döntéstámogatási rendszert működtet ( Mit tegyek? - lakossági triázs rendszer); •egyéb, egészség-információkat szolgáltat ( Hogyan éljek? ).

17 17/18 Összegzés •A jelenlegi dokumentációs és beszámolási rend a rendszerváltás környékén alakult ki, azóta érdemi változás nem történt. •Az akkor elmaradt definíciókkal, értelmezésekkel továbbra is adósak vagyunk. (Tényleg: mi is az, hogy kórlap??? Majd utána beszéljünk az e-kórlapról…) •Most végre megfelelő mennyiségű pénz áll rendelkezésre a rendszer megújítására. •Ha a tartalmi, fogalmi kérdéseket nem rendezzük, ha az egyes projecteket önállóan kezeljük, akkor csak csillogóbb környezetben állítjuk elő a mai rendetlenséget.

18 18/18 NINCS DE Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "1/18 Egy paleontológiai lelet: az ágazati beszámolási rend megújítása Kincses Gyula Zell am See 2009. április."

Hasonló előadás


Google Hirdetések