Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A YURVEDA 2. előadás. „ A VILÁGEGYETEMBEN EGYETLEN TEREMTMÉNY VAN, AKIT BIZONYOSAN FEJLESZTENI TUDSZ, ÉS EZ A SAJÁT ÉNED ” A LDOUS H UXLEY.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A YURVEDA 2. előadás. „ A VILÁGEGYETEMBEN EGYETLEN TEREMTMÉNY VAN, AKIT BIZONYOSAN FEJLESZTENI TUDSZ, ÉS EZ A SAJÁT ÉNED ” A LDOUS H UXLEY."— Előadás másolata:

1 A YURVEDA 2. előadás

2 „ A VILÁGEGYETEMBEN EGYETLEN TEREMTMÉNY VAN, AKIT BIZONYOSAN FEJLESZTENI TUDSZ, ÉS EZ A SAJÁT ÉNED ” A LDOUS H UXLEY

3 A Z AYURVEDA FILOZÓFIAI ALAPJA elméleti alapját a szánkhja (számontart, mindent kimond) filozófia alkotja (dualista filozófia). Számavéda, Jádzsurvéda, Atharvavéda, Rigvéda – 4 szent könyv i.e (kőkorszak), i.e.3000, Indus völgyi civilizáció egyesülése Gizai nagy piramis befejezése Úr város virágkora bronz előállítása Az első kínai állam Kínai írásbeliség megjelenése

4 A NYAGI VILÁG FELOSZTÁSA 2. 5 érzék és cselekvőerő: Bekebelezés Kiválasztás Szaporodás Mozgás Beszéd 3. 5 anyagi (őselem, bhuta): Éter Levegő Tűz Víz Föld 3. 5 anyagi (őselem, bhuta): Éter Levegő Tűz Víz Föld

5 Ő SELEMEK Világot őselemek alkotják:  Levegő,  Űr(éter),  Föld,  Tűz  Víz (Őselem alatt nem konkrét kémiai elemeket, hanem sajátosságokat kell érteni, olyan sajátosságokat, jellegzetességeket, amelyek az adott anyagra, tevékenységre, hatásra jellemzőek).

6 A Z ÖT ELEM Kapcsolati jelképek, alkotórészek. A sajátosságok (elemek) keveredése, aránya határozza meg az anyag milyenségét Érzékszerveink külön-külön fogják fel az elemeket

7 F ÖLD ELEM

8 F ÖLD ELEM SAJÁTOSSÁGAI Erőkifejtésért, stabilitásért felel Szaglást irányitja Túlsúlya testi,szellemi elnehezüléshez vezet (merev, rideg, nehezen mozdítható ember) Csekély aránya esetében csökken a tartás, törékeny, instabil az ember Fizikai, szellemi hatás

9 V IZ ELEM

10 V ÍZ ELEM Épülés és regenerálódás Teremtés eredetének a szimbóluma Nyelv, ízlelés a víz elemhez tartozik Túlsúlya esetén elnehezül, elpuhul az ember, Izzadékony, túlsúlyos, gyulladások alakulnak ki Csökkenése gyengeség, idő előtti öregedés, instabilitás, nyugtalanság

11 T ŰZ ELEM

12 T ŰZ ELEM SAJÁTOSSÁGAI Aktivitás, melegség Életfolyamatok katalizátora, a tápanyag előállitója, a szövetek táplálója Többlet indulatosságot, túlzott mozgékonyságot okoz Hiány fázósság, lelassult anyagcsere, tunyaság

13 L EVEGŐ

14 A LEVEGŐ ELEM Mozgás és instabilitás Könnyedsége révén a tapintást irányitja Egyetlen elem, amely mozgásban van és testünk mozgását is irányitja (akaratlagos, vegetativ, sejtmenbrán anyagcsere, idegingerület, gondolkodás) Túlsúlya esetén nyugtalanság, idegesség, mozgékony, de nem kitartó Hiánya: inaktivitás, merevség, debilitás

15 É TER ( ŰR )

16 Távolság és űr Legkevésbé érzékelhető, de minden élet alapja, a teremtés helyszíne, az anyag lényege Hallásunkat irányitja Túlsúlya esetén erőtlen, törékeny, lelkileg érzékeny Hiánya elnehezülés, rugalmatlanság, lelkileg mértéktelenség és szabadosság

17 A NYAG Tulajdonság – gúna, Hatás – karma 20 gúna, de a 8 legfontosabb: nehéz - könnyű olajos - száraz hideg - forró lassú – gyors Hasonlóság elve: hasonló a hasonlót erősiti Ellentétesség elve: ellentétes dolgok egymás hatását csökkentik

18 E NERGIÁK A levegő, a tűz és az éter őselemek határozzák meg a három energiát: az életerőt(prana), a tűz energiát (angi) az eszenciát Ezek az energiák hozzák létre a dosákat

19 S ZÖVETEK A megemésztett táplálék hozza létre a szöveteket. Az öt elem, s az öt elemen keresztül a dosák is kapcsolódnak az egyes szövetekhez. A szövetek és a dosák kölcsönkapcsolatban állnak egymással, a dosa irányít, de a szövet visszahat a dosa működésére. Az egyik szövetből a másikba a tápanyag meghatározott sorrendben áramlik. A lerakódott anyagcsere végtermékek kiválasztása fordított sorrendben folyik, a zsírszövettől indulva a plazma felé.

20 S ZÖVETEK

21 A YURVEDA HÉT SZUBSZTANCIA Forrás elemek: 5 elem  Prana (életerő) Tűzenergia (angi emésztés) Esszencia (összetartó erő) szövetek nyirokszövet vér izomszövet zsírszövet csontszövet velő szaporító nedvek Anyagcsere folyamata

22 M ALA, AZ ANYAGCSERE VÉGTERMÉK Egészséges anyagcsere végtermék Anyagcsere folyamatok közti termékei Hormonok Szabad gyökök Immunológiai rendszert szabályzó molekulák Hat:  Dosákra  Dathukra  Szervezet kommunikációs és egyéb csatornáira Vért Hulladékot Levegőt Ételt és annak bomlási termékeit

23 A GNI, A TŰZ Az agni épsége az emésztés alapja. Feladata a táplálék és a méreganyagok megemésztése. Az agni szabályozza a tápcsatornán belőli és a szöveti anyagcserét is.  Gyomor agni. Az emésztés a dathuk felépítésének a feltétele. Befolyásolja az étel mennyisége, étkezés gyakorisága, az évszakok és a dosák állapota. Pita erősiti, kafa lassítja. Elégtelen emésztés amat (mérget) hoz létre.  Szöveti agni. A sejt anyagcseréjét jelenti  Elemei szintű égés (kémiai lebontás)

24 A MA, A MÉREG Az emésztés zavara a betegségek alapja, a rosszul emésztett táplálékból méreg keletkezik.  Leggyakoribb betegségek: Táplálkozási allergia, kövérség, ízületi panaszok, autoimmun kórképek, cukorbetegség, vérszegénység, bélgyulladások, tumorok, májcirrhozis, stb.  Az ama elzárja a mikrocsatornákat, így nehezedik a dosák áramlása, főleg a vata dosáé. Csak akkor és annyit enni, amennyi szükséges Lényeges az agni táplálása megfelelő ételekkel, fűszerekkel Ama elégetése (koplalás), hashajtás, hánytatás Lerakódott ama eltávolitása

25 A YURVEDA LOGIKÁJA Minden ember más Akkor vagy egészséges, ha olyan vagy, ahogy születtél A betegség oka az emésztés zavara Első lépésben az emésztést kell helyreállítani A felhalmozódott mérgeket el kell tüntetni Kezelni kell

26 D OSA Három fizikai és három szellemi dosát különböztetünk meg. Mindegyik dosa az öt elemből kettőt tartalmaz, azok jellemzői határozzák meg a dosák jellegét, hatását. A fődosák 5 aldosára bomlanak. A dosák kis csatornákban keringenek a szervezetben, szabályozzák a szövetek és szervek működését. A dosák a szövetekkel (dathu) és az anyagcseretermékekkel (mala) hármas, egymásra dinamikusan ható egységet alkotva működnek. A hármas egység és kölcsönhatás határozza meg a szervezet egészségét vagy betegségét.

27 D OSÁK A dosák jellegét meghatározzák:  az elfogyasztott étel minősége,  a környezeti feltételek,  éghajlati adottságok,  évszakok,  napszak változása,  érzékszervek működése,  a lelkiállapot A dosa működése tehát szoros kapcsolatban áll a külső és belső környezeti hatásokkal, amely kapcsolat a terápiát is meghatározza.

28 D OSÁK

29 D OSÁK SZERVEZETEN BELÜLI ELOSZLÁSA Kínai 3 melegítőIndiai dosa elhelyezkedés kaffa pitta vata

30 VATA DOSA mozgásért, a dinamikus változásokért, a belső kommunikációért, a többi dosa irányításáért felel.  Prana vata: a mellkas mozgásáért, a légzésért felel  Vyana vata: a szív működésért felel  Udana vata: gyomor és vékonybél mozgásáért felel, beleértve annak ellentétes mozgását is (hányás)  Samana vata: a teljes bélrendszer mozgásáért felel, az emésztés, salakanyag széklet útvonalat irányítja  Apana vata: a széklet, vizeletürítés, ejakuláció, megtermékenyülés, szülés irányítása

31 P ITTA DOSA, A TÜZES ÁTALAKÍTÓ A pitta felelős az emésztésért, mindenféle átalakulásért, érzékelésért, a döntéshozó képességért  Aharapachak pitta: az emésztés folyamatát, az emésztő enzimek termelésének irányítását végzi, a tápcsatorna működését szabályzó samana vatával együtt.  Ranjak pitta: a felszívódott tápanyag a rasa-val (nyirok) eljut a májba, ahol a ranjak pitta hatására alakul át vérré. Ennek erősnek kell lennie, mert a többi szövet tápanyagellátásáért felel.  Sadhak pitta: Az agyban a beérkező impulzusok feldolgozását végzi. Az idegsejtek falában ingerület hatására bekövetkező változásokat irányítja, így teszi lehetővé az agy számára az információ feldolgozását.  Bhajak pitta: a bőrben zajló biokémiai folyamatokért felelős, beleértve a melanin képzést és a D-vitamin képzést is.  Alochak pitta: a látás során a szemben lezajló biokémiai folyamatokért felel

32 K AFA, „ A SZILÁRD KERETEKET BIZTOSÍTÓ NYÁJAS DÖNTŐBÍRÓ ” Nyugalommal, szilárdsággal jellemezhető, támogatja a pita működését.  Bodhak kafa: nyál termelése, az étel kenését biztosítja.  Kledak kafa: a gyomor falát bélelő nyálka, amely feladata a gyomor védelme a tüzes pittától.  Tarpak kafa: az agyban található, s az agyat védi a külső behatásoktól  Slesak kafa: az ízületek kenése és rugalmasságának biztosítása, az ízületi nedv képzése a funkciója.  Avalambhak kafa: mellkasban és hasüregben a belső szervek működését, kenését biztosítja.

33 F OLYT. K ÖV.


Letölteni ppt "A YURVEDA 2. előadás. „ A VILÁGEGYETEMBEN EGYETLEN TEREMTMÉNY VAN, AKIT BIZONYOSAN FEJLESZTENI TUDSZ, ÉS EZ A SAJÁT ÉNED ” A LDOUS H UXLEY."

Hasonló előadás


Google Hirdetések