Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A II. Vh. utáni agrárstruktúra Dr. Szilágyi J. Ede I. Az 1945-ös földreform II. A szocialista földtulajdoni, földhasználati viszonyok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A II. Vh. utáni agrárstruktúra Dr. Szilágyi J. Ede I. Az 1945-ös földreform II. A szocialista földtulajdoni, földhasználati viszonyok."— Előadás másolata:

1 A II. Vh. utáni agrárstruktúra Dr. Szilágyi J. Ede I. Az 1945-ös földreform II. A szocialista földtulajdoni, földhasználati viszonyok

2 Fogalmi tisztázás • megváltás kisajátítás kárpótlás társ-i tul. növekedik azonnali kártalanítás •(1) nagybirtok, (2) középbirtok, (3) családi birtok, (4) kisbirtok (törpebirtok) - közgazdasági kategória (birtokméret, foglalkoztatottak száma, termelés), amely történelmileg és földrajzilag változó –míg a nagybirtokhoz tipikusan a demokratikus kapitalizmus, addig pl. a családi birtokhoz a farmromanticizmus kapcsolódik

3 Az 1945-ös földreform vázlata •előzményei •háttere: 1. elméleti 2. nemzetközi 3. hazai társ. pol-i •végrehajtó szervezete •a földalap forrásai: 1. elkobzás 2. megváltás 3. államkincstár földbirtokai •birtokegységek és jogosulti kör •kártalanítás •a földreform értékelése

4 Az 1945-ös földreform előzményei •Magyarország földtulajdoni, földhasználati viszonyai tipikusan a porosz utas agrárfejlődéssel mutatnak hasonlóságot (domináns nagybirtok, sok ezer életképtelen kisbirtokok) •E sajátos agrárstruktúra negatív vetületeit próbálta megszüntetni - inkább kevesebb, mint több sikerrel előtt számos reform: –1919. évi 18. néptörvény = Károlyi Mihály féle földref. –1919. márc.1-aug. 1. Tanácsköztársaság földbirtokpol. –1920, 1924 = Nagyatádi Szabó István féle földref. –1936 = Darányi féle földref.

5 Az 1945-ös földreform háttere - elméleti •földreform fogalma: legitim földtulajdoni/ földhasználati viszonyok teljes/ részleges átalakítása •földreform menete: (1) kitől kell elvenni (2) kinek kell adni (3) van-e anyagi kártalanítás, mennyi, ki fizeti

6 Az 1945-ös földreform háttere - nemzetközi •a magyar fölreform összefüggésben állt a II. világháborút követő, mind a nyertes államokban (Franciaország, Olaszország), mind a vesztes államokban (Németország, Japán) végrehajtott földreformokkal •a földreformok típusai: –Nyugati (polgári): (1) elsősorban gazdasági cél (2) nagybirtokok egészséges középbirtokká alakítása (családi munkaerő) (3) az állami tulajdonba vett földekért kártalanítást fizettek (megkülönböztetés nélkül) –Közép-kelet európai (szovjet rendszer átvétele): (1) erőteljes társadalom-átalakító politikai cél (2) cél a nagybirtok (középbirtok) teljes „likvidálása” (3) kártalanítás elmaradása és diszkrimináció

7 Az 1945-ös földreform háttere - hazai társadalompolitika •a magyar földreform két koncepció kompromisszuma: –„kiskert koncepció”: (1) középbirtok megtartása; családi birtokrendszer kialakítása a törpebirtokosok földhözjuttatásával (2) az átalakítás módja: állami kártalanítás; csak a háborús bűnösök esetén elkobzás (3) FKgP –radikális koncepció: (1) nagy és középbirtokok teljes felszámolása (2) átalakítás módja: kártalanítás nélkül (3) NPP (földet minden parasztnak), MKP (leninista ideológia-a kollektivizálás első lépése az életképtelen kisbirtokrendszer) •az március 18-án e tárgykörben kiadott 600/1945. M.E. rendeletet az 1945:VI.tc. emelte törvényerőre: a nagybirtokrendszer megszüntetése és a földmíves nép földhözjuttatása tárgyában

8 Az 1945:VI. tc. végrehajtó szervezete •Földművelésügyi Minisztérium •Országos Földbirtokrendező Tanács: 2. fokon döntött a megváltások ügyében •Megyei Földbirtokrendező Tanács: 1. fokon döntött a megváltások ügyében •Községi Földigénylő Bizottságok: feladata az igényjogosultság elbírálása, javaslattétel a megyei földbirtokrendező tanácsnak (a látszólag szűk jogosítványokkal szemben, a valóságban meghatározó szint lett)

9 1945:VI. tc. földalapképzés I. - elkobzás •teljes egészében és nagyságra való tekintet nélkül el kell kobozni a: –hazaárulók –a nyilas, nemzeti szocialista és egyéb fasiszta vezetők –a Volksbundtagok –a háborús és népellenes bűnösök földbirtokait.

10 1945:VI. tc. földalapképzés II. - megváltás, teljes •A teljes birtok Állami Földalapba került a – spekulációs célú nagybirtokok (gazdasági társaságok, magánnyugdíj-pénztárak földjei), valamint –az 1000 kat. holdat meghaladó úri nagybirtokok közül.

11 1945:VI. tc. földalapképzés III. - megváltás, részleges •A 100 és 1000 kh. nagyságú birtokok közül meghatározott nagyságú földterület (100 kh.) megmaradt a tulajdonos kezén, míg az afeletti területek az Állami Földalapba kerültek. •Kivételek: –200 kh. maradt az ingatlan a tulajdonos kezén, ha bizonyította, hogy a földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozik, illetve bizonyíthatóan paraszti származású. –300 kh, ha bizonyította, hogy partizán volt. –50 kh. maradt a tulajdonos kezén, ha Budapest székesfőváros 30km-es vonzáskörzetében volt az ingatlan, –10 kh maradhatott a tulajdonos kezén, ha erdő, 20 kh, ha szőlő, gyümölcsös művelési ágba tartozott

12 1945:VI. tc. birtokegységei és a jogosulti kör •Igényjogosult: –gazdasági cselédek, –mezőgazdasági munkások, –birtokuk kiegészítésére (1) a törpebirtokosok és (2) olyan nagycsaládú kisbirtokosok nős fiúgyermekei, akiknek földbirtoka várható örökrészükkel együtt 5 kh-nál nem több •Egy igényjogosultnak juttatott földterület max. 15 kh, kivéve: –kert, szőlő esetén max. 3 kh –aki pl. partizán volt max. 25 kh (erdő, szőlő: 5 kh) •juttatás jogcímén szerezték meg a földet: (1) a földet művelési kötelezettség ill. 10 évig elidegenítési és terhelési tilalom terheli (2) öröklési korlátozás: csak az örökölhette a földet, aki annak további művelését vállalta

13 1945:VI. tc. kártalanítás •a megváltás során igénybevett földbirtok tulajdonosának kártalanítás jár, amit az állam fizetett volna meg de iure, ami elmaradt de facto •a földhözjuttatottak megváltási árat tartoztak fizetni, amiből földbirtokrendező alap létesült (ebből fizette volna az állam a kártalanítást) –mértéke: az év átlagos közép-tiszai búzatermésben mért ingatlan hozamának 20-szorosa (kisebb, mint az ingatlan forgalmi értéke; az utolsó békeévben nem érvényesült a háborús konjunktúra ill. dekonjunktúra) –10 éven át részletekben fizették

14 Az 1945-ös földreform értékelése •A törvényi szabályozás - néhány kivételtől eltekintve - megfelelt a nyugat-európai jogállamiság normáinak. Hiányosságok: –a német nemzetiségiekkel való igazságtalan elbánás –helyesebb lett volna a középbirtokok megtartása, életképesebb családi birtokok kialakítása –a végrehajtás deficitje: (1) kártalanítás elmaradása (2) spontán földosztás •a tulajdonviszonyokat a tsz-szervezés ellenére hosszú időre meghatározta

15 A szocialista földtulajdoni, földhasználati viszonyok vázlata •általános jellemzés •kronológiai értékelés: –kezdeti lépések ( ): •előkészületek ( ) •az első tsz szervezés ( ) –az enyhülés időszaka ( ) –a második tsz szervezés ( ) –az állami tulajdon primátusa (1976-)

16 A szocialista földstruktúra általános jellemzője •cél: szovjet minta átvétele –társadalmi tulajdon (állami, szövetkezeti) dominanciája, magántulajdon elsorvasztása –tervgazdálkodás •megvalósítás: –míg az iparban sikerült az államosítást (tulajdon) teljes egészében végrehajtani, addig a mezőgazdaságban lényegében „csak” kollektivizálás (használat) történt (ez az 1945-ös földreformnak köszönhető) –a mezőgazdasági birtokstruktúra átalakítása a szocializmus idején összefonódik a szövetkezetek kérdéskörével

17 Előkészületek, •a MKP 1948-ban meghirdette szövetkezesítő politikáját, amelynek előkészületeként megindult a „támadás a kulákbirtok ellen” •1948-ban: (1) az államnak előhaszonbérleti jogot biztosítanak bizonyos földekre (1. nem tulajdonos által művelt 2. ha a konkrét haszonbérlet a 25 kh-t meghaladja 3. ha adott haszonbérlő össz. szántóterülete 40 kh-t meghaladja) (2) a mg-i ingatlan adásvétele a megyei vb engedélyéhez kötött •1949-ben: a kuláknak minősített gazdák de iure ingyenesen vagy visszterhesen felajánlhatták földjeiket az államnak (de facto ingyenesen), később a tsz-nek is •1951-ben: teljes földrendezés, annak érdekében, hogy a nagyüzemi táblák kialakításra kerüljenek

18 Az első tsz szervezés időszaka, •a szocialista szövetkezetek a politika eszközei voltak, teljesen más elvek alapján működtek, mint a maiak •a termelőszövetkezeti csoportok (tszcs) három csoportja: –első: (1) csak a növénytermesztésre (2) mindenki megtarthatta saját földjét (3) csak kevés munkát végeztek közösen –második: (1) mindenki a közösbe vitte a földterületének egy részét (2) már majd minden munkát közösen végeztek –harmadik: (1) kiterjed az állattenyésztésre (2) minden tevékenységet közösen végeztek (3) a belépők csak 0,5 ha-t tarhatott vissza háztájiként (4) 1953-tól jogi személy •törpebirtokosoknak kötelező volt a belépés (a deklarált önkéntesség ellenére), míg a nagyobb birtokkal rendelkezőket be sem vették (nekik ingyenesen kellett felajánlani a földjeiket)

19 Az enyhülés, • : az életképes földbirtokkal rendelkezők fokozatosan kiváltak a tsz-ekből és a tsz-é még át nem alakított tszcs-kből •1957-ben: meghatározzák az egy közös háztartásban élő család tulajdonában és használatában álló földterület max. mértékét: –élethivatásszerűen mg-gal foglalkozók esetén max. 25 kh. (egy szerzési ügylettel azonban csak max. 5 kh-t szerezhetett meg;) –nem élethivatásszerúen foglalkozó személy és családja max. 1 kh (és egy ügylettel is csak max. 1 kh-t szerezhetett) •1957-ben: Agrárpolitikai Tézisek –az ezredfordulóig túlsúlyban lévő egyéni gazdasági modellt a demokratikusan működő mgtsz gazdálkodása váltana fel –60 napon belül mindenki visszaigényelheti a jogszerűtlenül elvett ingatlanát

20 A második tsz szervezés, •1959-ben: (1) a tagok kötelesek a saját és családtagjaik tulajdonában/ használatában álló földjeiket a szövetkezet használatába adni (2) minden család visszatarthatott 1 kh-t háztáji gazdaságként (3) a szövetkezet cserébe a tagjainak földjáradékot, a kívülállóknak haszonbért fizetett •1967-ben: –alapelv, hogy a föld használója a föld tulajdonosává váljon--) törvény biztosítja a szövetkezett termőföld-tulajdonszerzését –négy módon szerezhet tulajdont a szövetkezet: (1) a tsz által haszonbérlet címén használt földek kötelező megvétele jsz-ban rögzített áron (2) köteles volt megváltani a tsz a tagsági viszonyát megszüntető tag (halál esetén örököse) közös használatban lévő földjét (3) a tag önként felajánlhatta földjét (4) a tsz által használt állami földeket jelképesen megvehette az államtól –zártkertben mindenki, személyenként visszatarthat 1 kh-t

21 Az állami tulajdon primátusa, •szovjet mintára kívánták átalakítani a földjogot, cél: az állami földalap kialakítása: –áll-i tulajdonban álló ingatlan csak kivételesen kerülhet szövetkezet tulajdonában –magántulajdonba pedig csak öröklakásként •tartós földhasználati jog: –e jog az ingatlanforgalom tárgya lehet –a tartalma majdnem teljesen megegyezett a tulajdonjog tartalmával: korlátlan birtoklási, használati és korlátozott rendelkezési jogosultság –a ráépített építmény a (kontra aedificium solo cedit elve) a ráépítő tulajdonába került –korlát: az állam 50 év után ellenérték nélkül visszavonhatta a jogot a jogosulttól, ha épület az ingatlanon nem volt v. megsemmisült

22 Összefoglalás •Az agrárjog keresztbefekvő, másodlagos jogág •A jogalkotó a 20 század folyamán számtalanszor avatkozott be az államigazgatási (közigazgatási) jogi eszközökkel a magánjogi birtokviszonyokba •E beavatkozás három fő szakasza – (kivéve Tanácsköztársaság): (1) cél: ezen időszakban főleg a magántulajdonhoz kapcsolódó birtokstruktúrát igyekeztek megreformálni (2) eszköz: megváltás-juttatás (3) pl ös földreform – : (1) cél: a társadalmi tulajdon primátusa a magántulajdonnal szemben; (2) eszköz: kollektivizálás, kisajátítás, egyéb metaiuristikus eszközök (kényszer) (3) pl es földtörvény –1991-: (1) cél: a hatalmas, társadalmi tulajdonban lévő birtokok átalakítása magántulajdonná (2) eszköz: kárpótlás (3) pl. 1991:XXV. tv.: az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról.

23 Következő előadás •Dr Olajos István: Nyugat-európai földtulajdoni, földhasználati és földöröklési viszonyok


Letölteni ppt "A II. Vh. utáni agrárstruktúra Dr. Szilágyi J. Ede I. Az 1945-ös földreform II. A szocialista földtulajdoni, földhasználati viszonyok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések