Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Panasztétel és elszámoltathatóság a korrupció elleni küzdelemben dr. Burai Petra Transparency International Magyarország.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Panasztétel és elszámoltathatóság a korrupció elleni küzdelemben dr. Burai Petra Transparency International Magyarország."— Előadás másolata:

1 Panasztétel és elszámoltathatóság a korrupció elleni küzdelemben dr. Burai Petra Transparency International Magyarország

2 Korrupció érzékelési index 2010 •Pontszám: 4,7 ( 2009: 5,1 ) •Helyezés: 50. (2009: 46.)

3 Régiós összehasonlítás

4 Változások 2010-ben Jelentős javulás •Málta (+0,4) •Finnország (+0,3) •Luxemburg (+0,3) •Lengyelország (+0,3) Jelentős visszaesés •Portugália (-0,8) •Magyarország (-0,4) •Olaszország (-0,4) •Csehország (-0,3) •Görögország (-0,3) •Ciprus (-0,3)

5 Okok és irányok •Átfogó korrupcióellenes intézkedések hiánya. •Az üzleti szektor véleményét mérő mutatók romlottak. A piac türelmetlen, mihamarabb hatékony fellépésre van szükség. •Gazdasági válságból való kilábalás és versenyképesség növelése átfogó antikorrupciós intézkedésekkel! •Korrupciós botrányok, elszámoltatások nyilvánossá- ga.

6 TÁRSADALMI ÉRTÉKEK TÁRSADALMI ÉRZÉKENYSÉG MÉDIA CIVIL TÁRSADALOM ÜZLETI ÉLET NEMZETKÖZI SZERV. Nemzeti integritás rendszer (1) FENN- TARTHA- TÓ FEJL. ÉLET- MINŐSÉG JOG URALMA SZÁMVEVŐSZÉK OMBUDSMAN FELÜGYELETI SZERVEK KÖZIGAZGATÁS TÖRVÉNYHOZÁS KORMÁNY BÍRÓSÁGOK T I S Z T A K Ö Z É L E T

7 ÜZLETI TÁRSADALMI ÉRTÉKEK TÁRSADALMI ÉRZÉKENYSÉG ÉLET- MINŐSÉG JOG URALMA SZÁMVEVŐSZÉK OMBUDSMAN FELÜGYELETI SZERVEK KÖZIGAZGATÁS TÖRVÉNYHOZÁS KORMÁNY BÍRÓSÁG T I S Z T A K Ö Z É L E T CIVIL ÉLET TÁRS. NEMZETKŐZI SZERV. MÉDIA FENN- TARTHA- TÓ FEJL. Nemzeti integritás rendszer (2)

8 A közérdekű bejelentések a korrupció elleni fellépésben (1) •‘ Whistleblowing’ – ‘A vészharangok megkongatása’. •A közérdekű bejelentők fontos szerepet játszanak a korrupció leleplezésében. •A korrupció esetében rendszerint súlyos gond, hogy a cselekmények igen ritkán kerülnek napvilágra és a tanúk szerepvállalásának hiányában nehezen bizonyíthatók.

9 A közérdekű bejelentések a korrupció elleni fellépésben (2) •Bejelentések nélkül olyan információk maradhatnak titokban, amelyek elengedhetetlenek az állam és az egyes szervezetek átlátható és hatékony működéséhez. •A korrupciós ügyekbe keveredő országok, cégek és közigazgatási intézmények elveszíthetik jó hírnevüket és a bizalmat. •Kevesebb veszteség éri az államot és a cégeket, ha a korrupció révén elfolyó pénzekre fény derül.

10 Társadalmi értékek szerepe Közérdekű bejelentések Szűkebb és tágabb környezet által követett értékek Társadalmi elfogadottság, támogatottság Integritás, átláthatóság, elszámoltathatóság Bejelentő erkölcsi tartása, bátorsága

11 Kit tekintünk közérdekű bejelentőnek? Minden eset egyedi! Közérdekű bejelentő, aki 1.annak érdekében lép fel, hogy másokat érintő kárt előzzön meg, azaz nem saját előnyére cselekszik; 2.a helyzetet elsősorban a szervezeten belül biztosított keretek között próbálja megoldani; 3.olyan bizonyítékok birtokában van, amelyek alkalmasak a meggyőzésre.

12 Mi nem whistleblowing? •A szabályszegés puszta észlelése, •az elkövető felkérése, hogy fejezze be tevékenységét, •a kollégákkal folytatott beszélgetés a történésről ellenlépés nélkül, •a szervezet elhagyása ellenvélemény kifejtése nélkül.

13 Kikből lesznek közérdekű bejelentők? (1)

14 Kikből lesznek közérdekű bejelentők? (2) Kutatási tapasztalatok az USA-ban Személyes tulajdonságok •Hagyománytisztelő, •magas színvonalon teljesítő, •elhivatott, •önzetlen, •nehezen tolerálja a bizonytalanságot. Általános jellemzők •Felsőfokú végzettséggel rendelkezik, •családos, •férfi, •3 évet meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik, •magas pozíciót tölt be.

15 Mit tehet a bejelentő? A bejelentők rendszerint négy lehetőség közül választhatnak, ha visszásságot tapasztalnak: 1.elhallgatják; 2.szervezeten belül tesznek bejelentést; 3.szervezeten kívül tesznek bejelentést; 4.nevük vállalása nélkül szivárogtatják ki az információt.

16 Közérdekű bejelentések az USA-ban (1) •1863: False Claims Act •Aki nem áll kapcsolatban a kormánnyal, eljárást indíthat olyan állami szerződésekben részes felekkel szemben, akik csalást követtek el (ún. Qui Tam eljárás). •Ha az ügy sikeres, a bejelentő jutalma a megállapodás összegének a 15-25%-a és ügyvédi költségeinek megtérítése.

17 Közérdekű bejelentések az USA-ban (2) Szövetségi alkalmazottak védelme: •Whistleblower Protection Act (1978, 1994): a bejelentő munkavállaló védelemben részesül, ha alapos okkal feltételezi, hogy a tudomására jutott információ bizonyítékul szolgál bármely jogszabály megsértésével, pazarlással, hatáskörrel való visszaéléssel, illetve a közbiztonság vagy közegészség veszélyeztetésével kapcsolatban. •Office of Special Counsel: ez a szerv jogosult a bejelentő munkáltatójának vizsgálatára, valamint dönt arról, hogy a bejelentő speciális védelemben részesül-e (anonimitás).

18 Közérdekű bejelentések az USA-ban (3) Jogszabályi megoldások a tagállamokban: •Dél-Karolina: a bejelentők akár pénzjutalomban is részesülhetnek. •Texas: megdönthető törvényi vélelem amellett, hogy ha a munkáltató a törvényben meghatározott 90 napon belül a bejelentő számára hátrányos intézkedést tesz, lépése törvényellenesnek minősül.

19 Közérdekű bejelentések az USA-ban (3) Szektorális jogszabályok whistleblowing-rendelkezésekkel (szövetségi és tagállami szinten): •Levegő tisztaságáról szóló törvény •Biztonságos ivóvíz védelméről szóló törvény •Atomenergiáról szóló törvény •Légi és egyéb közlekedési jogszabályok •Munkahelyi biztonság védelmével kapcsolatos jogszabályok Szabályozás a magánszektorban: •Sarbanes-Oxley Act (2002): védetté nyilvánítja olyan, az amerikai tőzsdén bejegyzett gazdasági társaságokról szóló információk közzétételét, amelyek befolyásolhatják a részvényárak alakulását.

20 Közérdekű bejelentések Nagy-Britanniában (1) Zeebrugge kompkatasztrófa (1987) Clapham-i vonatbaleset (1988) Piper Alpha katasztrófa (1988)

21 Közérdekű bejelentések Nagy-Britanniában (2) Public Interest Disclosure Act (1998): •Nem tesz különbséget a köz- es a magánszektorban dolgozók között, •azokat védi, akiket közérdekű bejelentésük miatt bocsát el vagy büntet meg munkáltatójuk, •a titkosszolgálati és a rendvédelmi szervek nem tartoznak a hatálya alá, •meghatározott út/lehetőségek – védelem mértéke változik: (1) szervezeten belüli jelentés (2) törvény által meghatározott szervhez fordulás (3) média (legkevesebb védelem).

22 Közérdekű bejelentések Németországban •Történelmi és kulturális örökség problémája – eltérés az angolszász megoldástól; •szövetségi közigazgatási szabályozás (2006); •szervezeteken belül kapcsolattartókat neveztek ki, akikhez a visszásságokról szerzett információkkal lehet fordulni; •etikai kódexek szerepe; •magánszektor: Deutsche Bahn – ombudsman, Daimler - „Integritás és jog” igazgatói pozíció.

23 Közérdekű bejelentések fontossága Magyarországon National Integrity Study – Nemzeti Integritás Tanulmány (2007) ajánlásai: •párt- és kampányfinanszírozás, •közbeszerzések, •közigazgatás (bűnüldöző hatóságok, helyi önkormányzatok) működésének átláthatósága, hatékonyságának javítása. „Hatékony védelem biztosítása minden egyes bejelentést tevő számára, különös tekintettel a jogellenes tevékenységet bejelentőkre.”

24 Korrupciós bejelentések Magyarországon – 2007

25 Korrupciós bejelentések Magyarországon – 2009 Globális Korrupciós Barométer (TI)

26 A bejelentési hajlandóság változása ( )

27 A bejelentés elmaradásának okai

28 A bejelentés elmaradásának okai

29 Közérdekű bejelentések címzettjei

30 Korrupcióhoz kötődő intézmények a médiában

31 Jogszabályi áttekintés Alkotmány (64. §): mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé. •1954. évi I. törvény a lakosság bejelentéseinek intézéséről („Minden állampolgárnak joga és becsületbeli kötelessége, hogy feltárja a hibákat és fogyatékosságokat, melyek az állami és gazdasági élet bármely területén jelentkeznek.”) •1977. évi I. törvény a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról •2004. évi XXIX. törvény (közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás) •2009. évi CLXIII. törvény a tisztességes eljárás védelméről – működésképtelen! •munkajogi szabályok (Munka Törvénykönyve, köztisztviselőkről szóló törvény, közalkalmazottakról szóló törvény)

32 TI – korrupció és környezetvédelem

33 Global Corruption Report 2010

34 Köszönöm a figyelmet !


Letölteni ppt "Panasztétel és elszámoltathatóság a korrupció elleni küzdelemben dr. Burai Petra Transparency International Magyarország."

Hasonló előadás


Google Hirdetések