Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az SPS rendszer magyarországi bevezetése

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az SPS rendszer magyarországi bevezetése"— Előadás másolata:

1 Az SPS rendszer magyarországi bevezetése
FVM,Stratégiai Főosztály Szentirmay Zoltán főovh.

2 Az SPS rendszer fontosabb fogalmai
Termeléstől független összevont támogatás 2009-től felváltja a SAPS rendszert Egyedi, üzemi szintű támogatási jogosultságok kerülnek megállapításra, részben a 2009-ben bejelentett terület, részben pedig történelmi bázis alapján. Jogosultságok mezőgazdasági területtel kerülnek aktiválásra Kölcsönös megfeleltetés feltételrendszere

3 Miért SPS? Ágazatonkénti támogatás differenciálása
től a SAPS, top up-ba maradás esetén a top up folyamatosan elfogy ben a tej top up csökken ben a 100%-ra beállított állattenyésztési borítékok csökkennek (anyatehén, hízott bika, anyajuh) re a top up-olás megszűnik - modulációval számolva

4 Miért SPS? A jogi lehetőség most még adott! - "health check"
- Magyarország jelenleg szabadon dönthet a bevezetésről, mint Szlovénia, vagy Málta - a 795/2004-es Biz. rendelet módosításával technikailag is megkönnyíthető az átállás - a "health check" 2008 őszi megállapodásaiban esetleg beléphetnek korlátozások, de ezek nem írhatják felül a magyar júliusi döntéseket - nincs visszamenőleges hatály - ki kell használnunk

5 Miért SPS? Az egyes reformok által kiharcolt külön támogatási borítékok fenntarthatósága
SAPS, top up mellett - a cukor boríték 2011-től megszűnik, és felolvad a SAPS borítékban - a cukor, zöldség-gyümölcs, szőlő-bor számára jobb a 2009-es SPS áttérés

6 Miért SPS? Az SPS középtávon stabilizál - árutermelő gazdaságok földhasználata
- földhasználati bizonytalanság az átállás pillanatáig - intézkedések szükségesek a bizonytalanság kockázatának mérséklésére - regisztráció, mg-i termelő fogalma, a mesterséges üzem kérdése, szakképesítés előírása, valamint földhasználati szabályok konzekvenssé tétele - az áttérést követően a jogosultsági-forgalmazási és belépési korlátozások már stabil viszonyokat eredményezhetnek a földhasználatban és az üzemfejlesztésben

7 A Támogatási Jogosultság I
A termelők számára az SPS bevezetésének első évében támogatási termeléstől elválasztott jogosultságokat állapítanak meg Az így kiosztott támogatási jogosultságok a termelő tulajdonává válnak ( mezőgazdasági vagyon értékű jog), így forgalomképes A termelő támogatási jogosultságainak száma: az SPS végrehajtásának első évében jelentett támogatható hektárszám (1 ha = 1 jogosultság) A támogatható jogosultság értéke: az az összeg, amelynek lehívását a jogosultság éves szinten biztosítja

8 2009 - jogosultságok forgalmazása (1)
- kb. 5 millió ha SAPS, top up terület, kb. 5 millió ha SPS terület - 5 millió db 1 ha-ra jutó jogosultság kerül kiosztásra - az átállás eszmei időpontja május december 31. között

9 2009 - jogosultságok forgalmazása (2)
- MVH határozatban közli a jogosultságszámot és az értékét a kedvezményezettel (2009. vége) - minden jogosultság forgalomképes, kivéve a nemzeti tart. I. jogosultságokat - 5 éves kötés - minden jogosultságot azonosítani és regisztrálni kell, és kapcsolni kell az aktiválását szolgáló mg. földterülethez

10 2009 - jogosultságok forgalmazása (3)
Cél: lehetőleg mg-i szektoron belül, és együtt mozogjon a föld és a jogosultság Javaslat: - üzemmel, földdel történő mg-n belüli értékesítés esetén 0%-os elvonás, 0%-os adó, illeték (egyes alesetekben differenciálni lehet, pl. családtag, üzemvezető stb.) - földnélküli értékesítés esetén jogosultság 50%-os elvonása, vagy ennél kevesebb, továbbá adó- és illetékfizetési kötelezettség

11 2009 - jogosultságok forgalmazása (4)
- jogosultság bérbeadása csak földdel együtt lehetséges Javaslat: legyen minimális bérleti határidő kikötve - bérlet révén szerzett jövedelmek adóztatása Javaslat: bérleti tranzakciót ne terhelje ÁFA, SZJA kedvezmény politikába illesztetten

12 2009 - Nemzeti tartalék Továbbiakban kettéválasztjuk
- nemzeti tartalék I. alatt a klasszikus nemzeti tartalékot értjük - nemzeti tartalék II. alatt a kiegészítő komponens képzéséhez szükséges átállás támogatási összegét

13 Nemzeti tartalék I. (1) - a nemzeti tartalék I. nagysága - 0,5 vagy 3%, megállapítását igények alapján II. félév Forrásai: - az induláskor elkülönített összeg - jogosultságok forgalmazásához kötődő szabályok szerinti elvonás - három éves szabály szerint

14 2009 - Nemzeti tartalék I. (2) Felhasználási célok:
- új belépők, fiatal gazdák máj. 15. között, valamint május 15-e után - speciális esetek (közösségi jogszabály adaptáció szükséges) - szerkezetátalakítás

15 Nemzeti tartalék I. (3) Új belépőnek minősülhet (nemzeti szabályozás) - aki az átállást megelőzően 5 évig nem folytatott termelést után került bejegyzésre - fiatal gazdának minősülő stb. Stratégiai dilemma: nemzeti tartalékból kapjon, vagy vásároljon a piacon

16 A magyar modell Az üzemsoros eltérítés- Tartalék II.
A javasolt modell szerint 40% Referencia időszak: a 2006 évi „top up” alapján teljesített évi kifizetések (bázisjogosultságok) A nemzeti tartalékból részesülő ágazatok = azon „top up” ágazatok amelyek részben vagy egészben de termeléstől elválasztott támogatásban részesülnek. (GOFR, vetőmagok, hüvelyesek, komló, dohány, rizs, tej, hízott bika, felnőtt vágási, sz.marha extenzifikációs, anyajuh támogatások.

17 A Nemzeti Tartalék II. további elemei
Az elkülönített cukor kifizetés (41 millió euró) Zöldség-gyümölcs feldolgozóipari támogatás (elkülönített zöldség-gyümölcs kifizetés 2008-ban) (4,8 millió euró) Szőlőültetvény >bor reform javaslat tükrében

18 A „top up” boríték „átfordítása” SPS jogosultsággá (példa)
Anyatehén boríték> komponensekre kell szedni Anyatehén prémium (termeléshez kötött> nem része) Kiegészítő prémium (termeléstől leválasztott>része) Kiegészítő nemzeti prémium (termeléstől leválasztott>része) Vágási (a hímivarű felnőtt vágási levonása utáni 30%> de ebből csak 60%, mivel a jogcím 40%-ban kötött)

19 A „top up” boríték „átfordítása” SPS jogosultsággá (folyt.)
5) Borjú vágási (termeléshez kötött> nem része) Az így kapott „SPS hányad” 27 % Ugyanez: GOFR 100%, anyajuh 50%, rizs 30%, tej 98%

20 A magyar regionális-hibrid modell (7) Kalkulált értékek kiegészítő komponensbe 2009 (€)
Hízott bika 128 € + top up Anyatehén 14 € + top up Marha extenzifikációs prémium 46 € + top up Tej tonna 30 € + top up Anyajuh 3 € + top up Hátrányos térségek anyajuh kieg. 2 € + top up GOFR hektár 50 € + top up

21 A magyar regionális-hibrid modell (8) Termeléshez kötött, kalkulált értékek – 2009 (€+Ft)
Anyatehén/egyed 120 € + top up 70 € Anyatehén kieg./egyed nemzeti 30 € Borjú vágási/egyed 30 € + top up 15 € Felnőtt vágási/egyed (40%) 19 € + top up 10 € Anyajuh/egyed (50%) 6,3 € + top up 3,2 € Anyajuh kieg./egyed (50%) 0,3 € + top up 0,2 € Anyajuh hátr. helyzetű (50%) 2,1 € + top up 1,1 €

22 Regionális komponens Hektáralapú átalánytámogatás, a SAPS-ot váltja ki, 2013-ban kb. 775 millió euró Minden, a tárgyévben bejelentkezett, a jogosultsági kritériumoknak megfelelő, jogosult területtel rendelkező földhasználót megillet A jogosult terület a SAPS terület (szőlőültetvények >bor reform) Regionális komponens = országos SPS regionális támogatási boríték/bejelentkezett hektárszám

23 Nemzeti kiegészítő támogatás (top up)
Az SPS bevezetésével megszűnnek az ágazati nemzeti kiegészítő támogatási (top up) borítékok; A top up igénylésének nem lesznek külön feltételei az SPS igényléséhez képest A nemzeti kiegészítés az SPS-jogosultságok előre meghatározott arányú, „társfinanszírozás-szerű” kiegészítésévé válik Példa: egy gazdaságnak 30 darab támogatási jogosultsága van, mindegyik jogosultság értéke 200 euró. Az adott támogatási évben a nemzeti kiegészítés előre meghatározott aránya 30%. A gazdaság 30*200 = euró SPS támogatást, illetve (30*200)*0,3 = euró nemzeti kiegészítést kap. A top up támogatást nem kell külön igényelnie, vagy igénybe vétele érdekében külön feltételeket teljesítenie. A termeléshez kapcsolt jogcímek is 30%-kal „top up-olhatók”

24 Termeléshez Kötött jogcímek
Kötelező termeléshez kötés: A tradicionális durumbúza minőségi támogatás, A fehérjenövény, a rizs, a héjas gyümölcs, az energianövény támogatása, bogyós gyümölcsök Termeléshez kötési opciók: Vágási támogatás (borjú) akár 100%-a és a húshasznú anyatehén-prémium akár 100%-a és a vágási prémium (felnőtt szarvasmarha) legfeljebb 40%-a; Anyajuh-támogatások legfeljebb 50%-a; A dohány prémium 60%-a 2009-ben.

25 2009 - stabilitás - szabályozás
Rendszerben való részvétel 2009-től az új kérelmezőkkel szemben érvényesíteni célszerű szakmai kritériumokat az új belépések fékezése céljából (előszűrés) A mg-i termelővel kapcsolatban feltételhez kötött regisztráció - üzemvezető előírása - üzemvezető szakképzettsége (cc. figyelembevétele) illetve minimális üzemméret

26 - Jogalkotási feladatok (1)
Új SPS tv. megalkotása támogatások igénybevételéhez minimális bérleti idő előírása (min. 6 év) - írásbeliség megkövetelése és nyilvántartása az MVH regisztereiben nemzeti tartalék működése, első kiosztás a földhasználati szabályok átalakítása, (földtv., termőföld védelméről szóló tv.)

27 - Jogalkotási feladatok (2)
-Állami vagyonról szóló tv. -Államháztartási tv. -Kisajátításról szóló tv. -Csődeljárásról szóló tv. -Adó- és illetéktörvények tárcarendeletek jogosultság allokáció transzfer és elvonások, kérelembenyújtás eljárási ügyek értékelési, számviteli szabályok (Korm. Rendelet)

28 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "Az SPS rendszer magyarországi bevezetése"

Hasonló előadás


Google Hirdetések