Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A képek és a szövegrészek forrása: n Herendi Miklós: Művészettörténet Nemzeti Tankönyvkiadó 1994 n Szabó Attila: Művészettörténet képekben AKG Kiadó Bp.1997.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A képek és a szövegrészek forrása: n Herendi Miklós: Művészettörténet Nemzeti Tankönyvkiadó 1994 n Szabó Attila: Művészettörténet képekben AKG Kiadó Bp.1997."— Előadás másolata:

1

2 A képek és a szövegrészek forrása: n Herendi Miklós: Művészettörténet Nemzeti Tankönyvkiadó 1994 n Szabó Attila: Művészettörténet képekben AKG Kiadó Bp n Az antik világ Corvina 1990 n Cincia Valigi: Róma és a Vatikán Plurigraf 1994.

3 Az ókori Róma művészete Csak a képeket nézed?- Kattintással továbbléphetsz! Elolvasod a szöveges részeket is? – kattints az gombra! Összeállította: Faragóné Horváth Katalin A képek és a szövegrészek forrása:

4 Bevezető n Előzmények: – Görög kultúra hatása – Szobrok és freskók másolataifreskók n Újat alkottak az építészet és a portrészobrászat területénportré n Történelmi korszakok: •Királyság kora •Köztársaság kora •Császárság kora n Vallás –Istenek:- a bölcsesség szülöttei –Görög mitológia hatása

5 A RÓMAI BIRODALOM

6 Freskó Nedves vakolatra festett kép. Száradáskor a vakolat mélyebb rétegeibe is beszívódik a festék, ezért rendkívül időálló.

7 Portré Személyekről készült művészi arckép (festmény, szobor vagy fotó), mely hűen tükrözi az ábrázolt személy külső és belső tulajdonságait. BevezetőMarcus Aurelius

8 Építészet Pantheon (Róma)

9 Templomok Pantheon Belső tér hangsúlyossága Kör alaprajz (centrális elrendezés) Kupola öntött betonból

10 Vízvezetékek Pl.: Pont du Gard Vízvezeték és híd Jellemzői: ritmus, könnyedség. Róma a vízvezetéket hordozó hidak építésével jelentős mértékben hozzájárult az ókori települések civilizálódásához.

11 Pont du Gard A Pont du Gard ipari létesítmény. Hossza 275 m, magassága 49 m. A pontosan faragott köveket malter nélkül illesztették össze. Ez a híd része annak a vízvezeték- és hídrendszernek, amely a dél-franciaországi Nimes városától 48 km hosszan húzódott az Uzes közelében található Eure-forrásig. Funkcióját tekintve köz- hasznú építmény, mindenféle dísz és ciráda nélkül. A kor vízel- látási rendszerének mintapéldája. A műszaki és művészeti érté- kek sajátos harmóniája emeli ki a hasonló építmények sorából. Az építményt boltívek ismétlődő sora, és ezek aránya teszi könnyeddé, harmonikussá. A boltívet kissé ék alakúra faragott kövekből rakták a függőleges pillérekre két oldalról szimmetrikusan. Ahol az ív összeért un. zárókő támasztotta meg. Ezután már terhelhető a boltív, hiszen a tömeget a boltív a pillérekre vezeti.

12 Cirkuszok Colosseum dór, ión, korinthoszi oszlopok emeletenként

13 A Colosseum felülről Ellipszis alaprajz

14 A Colosseum Az Amphiteátrum Flavium (ez a Colosseum igazi neve) építése i. sz. 72-ben Vespasianus idejében kezdődött és 80-ban Titus avatta fel. A megnyitási szertartást 100 ünnepnap követte. Az ünneplés folyamán kb gladiátor és 9000 vadállat vesztette életét. Az amfiteátrum négy emelet magas. A három alsó emeletet boltíves nyílások képe- zik, a negyedik emeleten téglalap alakú ablakok vannak. Mind a három boltíves emeleten 80 bejárat volt. A legalsó emeleten a bejáratok számozva voltak, kivéve azt a négyet, mely megfelel az épület tengelyeinek. A hosszú tengelyeken volt az épület főbejárata (egyiken a gladiátorok érkeztek, a másikon szállították el a halot- takat), a rövid tengelyeken a két császári bejárat. A számok alapján a közönség megtalálta a bejáratot, mely a társadalmi rangjához méltó ülőhelyhez vezetett. Az amfiteátrum 50 ezer embert is be tudott fogadni. Az állat- és gladi- átorküzdelmeken kívül hajócsatákat is láthatott a közönség, hiszen az arénát el tudták árasztani vízzel. Az aréna alatt egész föld alatti folyosórendszer látható. Ezeken közle- kedtek a gladiátorok, itt engedték ki a vadállatokat és innen irányí- tották a játékokhoz szükséges bonyolult szerkezeteket.

15 Diadalívek A győzelem emlékét hirdetik – Feliratok – Domborművek – Párkányzatok – Egyszerűség – Nemes arányok Titusz diadalíve A diadalív vagy diadalkapu eredetileg növényekből készülő ideiglenes alkotmány volt. A császárok szinte mind építtettek maguknak diadalíveket saját dicsőségükre.

16 Constantinus diadalíve

17 I. sz. 316-ban a császár uralkodásának 10. évfordulójára épült és a Milvius hídnál a Maxentius feletti győzelmét ünnepli (i. sz. 312). Arányainak harmonikus elosztása, a tetőrész pontos beosztása, melynek középső részén helyezkedik el az ajánlási emlék-felirat és a sok dekoratív elem ízléses elhelyezése nem kelt a nézőben túlzsúfolt benyomást. A dekorációk nagy része régi korokból származik, előtte más em- lékműveket díszített. Egyedül a hosszú keskeny frízek származ- nak Constantinus idejéből. Ez a diadalív művészettörténeti szempontból néhány igen fontos és közvetlen összehasonlításra ad alkalmat; a régebbi szobrok pontosan megkülönböztethetők a IV. sz.-ban készült művektől. Egy újfajta művészet születése érződik, mely teljesen új élet- felfogásból fakad. (konstantinusz)

18 Lakóházak

19 Vettiusok háza Átrium Bejárat Lakószobák

20 Római lakóház A görög és az etruszk örökséget ötvöző római lakóház a külvilággal alig érintkező épület. Kevés ablaka volt, az utcára szinte nem is nyílt, hiszen az utca mocskos, zajos. A házat kívülről nem díszítették. Helységei egy felül nyitott, oszlopos udvar, az átrium köré épültek, ez volt a ház központja, legfontosabb helysége. Az átrium közepén medence, az impluvium gyűjtötte össze az esővizet, ami a tetőnyílás, a compluvium alatt volt. Az esővizet a medencéből kis csatorna vezette egy vízgyűjtőbe, ez volt a cisterna. Az átriumban állt a házi tűzhely és az étkezőasztal. Hátul, az átrium két szárnya közt a tablinum, a családfő tartózkodási helye, a fogadóterem nyílt. A császárkori domus a tablinum mögött egy oszlopos tornáccal bővült, ez volt a peristylium, amely egy belső kertet fogott közre. Ebben a korban a család élete áttevődött az atriumból a peristyliumba és a belőle nyíló szobákba. A ház ilyen alaprajza kifejezte a római család befelé fordulását, és azt, hogy a római polgár a magánéletet mereven elválasztotta a közélettől.

21 Gorsium Ha van rá lehetőség érdemes megnézni azokat az ókori emlékeket, amelyeket a régészek feltártak! Óriási élmény pl. Gorsiumban sétálni, és el- képzelni hogyan is nézhe- tett ki az ókorban a városka. Utalást találunk az épületek funkciójára (arra, hogy mire használ- ták), megnézhetjük a szín- házat, sőt megcsodálhatjuk a palota padlófűtésének rendszerét, hiszen ezt már akkor kitalálták a rómaiak. Melegvizet áramoltattak a padló alatti kacskaringós vájatokban, ez fűtötte a palota termeit. (Tác mellett található az ókori városka maradványa)

22 Marcus Aurelius lovas szobra Ember és állat harmóniája Hárompontos alátámasztás Egyetlen épen maradt császárkori lovas szobor A szobor és környezete

23

24 Marcus Aurelius Emberséges, igazságos, tudós császár Portré Portré

25 Császárok portréi Külső tulajdonságai valósághűek (Nem idealizáltak, mint a görög művészetben). Jellemére, hangulatára arcvonásaiból következtethetünk. Caracalla császár

26 Császárok portréi Vespasianus császár A Colosseum építtetője Külső tulajdonságai valósághűek (Nem idealizáltak, mint a görög művészetben). Jellemére, hangulatára arcvonásaiból következtethetünk.

27 Császárok portréi Brutus (triumvirátus tagja) Külső tulajdonságai valósághűek (Nem idealizáltak, mint a görög művészetben). Jellemére, hangulatára arcvonásaiból következtethetünk.

28 Festészet Szomorú fej (Pompei) Pompei és Herculaneum két tragikus sorsú ókori város. Kb. 18 óra alatt pusztította el lakóit a Vezúv kitörése. Betemette a vulkáni kőzápor és hamu, s mint egy időkapszulában másfél év- ezredig pihent elfeledve. Egy vízve- zeték építésekor bukkantak a szinte teljesen épen maradt épületekre, ut- cákra. Így maradhattak ránk szinte teljesen épen a lakóházakat díszítő falfestmé- nyek.

29 Házaspár portréja Pompeiből Az asszony klasszikus mozdulattal emeli ajkához az íróvesszőt, a tógába öltözött férfi egy tekercset tart a kezében. A házaspár jellegzetesen mediterrán vonásait a festő igen pontosan ábrázolja.

30 I. e. II. századi görög eredeti nyomán készült freskó a herculáneumi bazilika falát díszítette.

31 Herculaneum

32 Táncoló nők Lendület, (szín- és forma-) ritmus

33 Pannónia ókori emlékei Aquincum (Óbuda) Savaria (Szombathely) Gorsium (Tác)

34 Ókori városrész romjai Gorsium (ma: Tác)

35 Gorsium Flavia Usiau sírköve Sírkő az i. sz. II. századból

36 Aquincum (ma: Budapest-Óbuda)

37 Aquincumi mozaik (részlet)

38 Savaria (ma: Szombathely)

39 Római művészet (vázlat) Építészet: Templomok - Pantheon Vízvezetékek - Pont du Gard Cirkuszok - Colosseum Diadalívek- Titus Lakóházak- átriumos ház Szobrászat: Köztéri szobrok -Marcus Aurelius lovas szobra Császárok portréi - külső és belső tulajdonságokat ábrázolnak Festészet: falfestmények, mozaikok -portrék


Letölteni ppt "A képek és a szövegrészek forrása: n Herendi Miklós: Művészettörténet Nemzeti Tankönyvkiadó 1994 n Szabó Attila: Művészettörténet képekben AKG Kiadó Bp.1997."

Hasonló előadás


Google Hirdetések