Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szétzilált társadalom Leszakadó csoportok a mai Magyarországon Dr. Szabó-Tóth Kinga ME, Szociológiai Intézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szétzilált társadalom Leszakadó csoportok a mai Magyarországon Dr. Szabó-Tóth Kinga ME, Szociológiai Intézet."— Előadás másolata:

1 Szétzilált társadalom Leszakadó csoportok a mai Magyarországon Dr. Szabó-Tóth Kinga ME, Szociológiai Intézet

2 A NÓMIA, ELIDEGENEDÉS, TÁRSADALMI TŐKE

3 Durkheim (1967): - Társadalmi normák meggyengülése - Nagy társadalmi változások hatására Merton (1980): - a célok és eszközök közötti feszültség Anómia

4 Elidegenedés • Dimenziói: hatalomnélküliség az élet értelmetlensége elmagányosodás önértékelés elvesztése normanélküliség

5 Jól-lét átlagértéke

6 Társadalmi tőke •A boldogság alapfeltétele •Bizalom •Az emberi kapcsolatok erőssége •Erős civil társadalom •Közjó •Közös értékek és normák

7 Társadalmi tőke • Dimenziói: –Bonding (szoros családi) –Bridging (távolabbi) –Linking (különböző)

8 Társadalmi tőke • Hungarostudy felmérések (Kopp-Skrabski) –1988, 1995, 2002, 2006 –Változók: •Bizalom •Rivalizálás, versengés, irigység •Civil szervezeti tagság, támogatás •Anómia skála (szabálysértés, jövőkép hiánya) •Társas támogatás

9

10

11

12 Leszakadó csoportok

13 A szegénység általános tendenciái  Magyarországon a szegénységi ráta 17%-os (1,6 millió ember)  A keleti országrészben háromszor annyi szegény él, mint Közép-Magyarországon  Az egyetlen felnőttből álló gyermektelen háztartásokban nagy a szegénységi kockázat (18%-a szegénységi küszöb alatt él- két felnőtt, aktív korú: 10%, két felnőtt, legalább egy 65 év fölötti: 8%)  Egyedülálló szülő gyermekkel típusú háztartások esetében drámai: 39%-uk él szegénységben  A szegénységi kockázat nő a gyerekszám emelkedésével • A magyar gyermekek 20 százaléka él az EU-ban általánosan elfogadott szegénységi küszöb alatt. •Az EU mérések szerint a 2,2 millió gyermek közül 430 ezren nagyon szegénynek tekinthetők, de a szociológusok szerint a jelenlegi válságban már 600 ezer gyermek súlyosan érintett.  A szegénységi kockázat csökkentéséhez legalább az egyik felnőtt főállású munkába állása szükséges •szegénységi küszöb: a nemzeti mediánjövedelem 60%-ánál kevesebb jövedelem)

14 Romák szegénysége  A romák szegénységi rátája hétszerese,  a tartós szegénységet nézve több, mint tízszerese a nem romáknak  A romák több, mint a fele tartósan szegény, de  A tartósan szegények háromötöde nem roma származású  Az etnikai hovatartozás nem jelent egyértelműen tartós szegénységet (Forrás: Spéder Zsolt, 2002.)

15 A roma szegénység alakulása •A romák szegénységének okai:  Alacsony iskolázottság – munkaerőpiaci hátrányok  Magasabb gyerekszám  Aprófalvas, kistelepüléseken élnek  Rossz egészségi állapot •A fentiek szegénységkockázati tényezők egyébként is. •Ezek a romák esetében kumulálódnak.

16 Kitörési lehetőségek

17 •Rendszeres munkavégzésből származó jövedelem –Ehelyett főleg rosszul fizetett, bizonytalan idénymunka •Közcélú, közhasznú munka •Átképzések, képzések –néhány család esetében megoldás •Gyermekek munkába állása •Lakáshoz jutás •Családszerkezetben történő változások •Természetbeni ellátások •Elvándorlás (Szociális Szakmai Szövetség jelentése a szegényedésről)

18 Óvodáztatás, mint kitörési lehetőség •1970-es évekhez képest mintegy megnégyszereződött az óvodába járó roma gyerekek száma •Kérdés azonban: –hogy a regisztrált gyerekek valóban járnak-e az intézményekbe, –hogy vajon minden településen megoldott-e az óvodáskorú gyerekek óvodai ellátása •B.A.Z. megyében a települések egyharmadában nincsen óvoda •Az óvoda nélküli települések ötödében szükséges lenne •Kutatások: –Pik Katalin, –Mester Zsuzsa –Babusik Ferenc, –Loss Sándor és mtsai, –Havas Gábor, 2002., 2004.

19 –Egyes óvodák nyílt napokat tartanak, amikor a szülők láthatják, mi történik a gyerekekkel. –Különféle ünnepek alkalmával tartott műsorokon együtt szerepelnek roma és nem roma gyerekek. Ez jó hatással van a roma és nem roma szülők egymás közötti kapcsolatára is. –Az ünnepek alkalmával a szülők láthatják gyermekük fejlődését. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy szívesen járassák oda gyermekeiket. –Néhány helyen ruhabörzét tartanak, az összegyűjtött ruhákat olcsón árusítják. –Néhol családlátogatásokat szerveznek nemcsak az új, hanem a régi gyerekek otthonaiban is. Ez segíti a családok és az intézmény közötti hatékonyabb kapcsolat kialakulását és fenntartását. –A fogadóórákon kívül érkező szülőket is szívesen látják, alkalmazkodnak a családok különféle életritmusához. –Egyes intézményekben rendszeresen tájékoztatják a szülőket a gyerekek előmeneteléről, ezzel is hangsúlyozva számukra az óvodáztatás fontosságát. – A szülők anyagi terhének csökkentése is sokat segíthet. Például vannak óvodák, amelyek ingyen biztosítják a törülközőt és az ágyneműt a gyerekeknek, és azt helyben ki is mossák

20 – A szülő maga is volt óvodás, így nem idegen számára az óvodáztatás. –Az óvoda elfogadó, barátságos légkört teremt, ahol a roma szülő sem érzi magát és a gyerekét kirekesztettnek. –A gyermek családjával rendszeresen kapcsolatban álló védőnő és családgondozó az óvoda (és óvodáztatás) jó hírét kelti, annak szerepét hangsúlyozva kedvet csinál az óvodába járatáshoz. –Ha vannak olyan ismerős gyerekek, akik jól érzik magukat az óvodában. –Ha a cigány kisebbségi önkormányzat fontosnak tartja a gyerekek korai óvodáztatását és tesz valamit ennek érdekében. –Ha az óvoda aktív kapcsolatot ápol a hatókörébe tartozó lakosokkal. Esetenként családlátogatásokkal kapacitálja a szülőket. –Ha a roma kisgyerek idősebb testvérei is járnak az intézménybe, és a szülők jó tapasztalatokat szereztek az óvodáról.

21 Felfelé mobil, sikeres életutak •Kertesi Gábor számításai alapján: egy romának 50* kisebb az esélye arra, hogy felsőfokú tanulmányokat folytasson, mint egy nem romának •A 8. osztály elvégzése után: a roma tanulók 8, a nem romák 1%-a nem tanul tovább (Kertesi-Kézdi, 2008.) •A roma tanulók 25%-a tanul tovább szakközépiskolában, 8% gimnáziumban (nem romák: 42%, illetve 34%) (Kertesi-Kézdi, 2008.) •A romák lemorzsolódása a középiskolákból lényegesen magasabb, mint a nem romáké •90-es évek végén: Romaversitas Láthatatlan Kollégium létrejötte •Gandhi Gimnázium •A mánfai Collegium Martineum (Pécs különböző középiskoláiba járó roma diákok segítése) •Hegedűs T. András Alapítványi Iskola, Szolnok •Több alapítvány és program

22 Felfelé mobil roma életutak - lehetséges „forgatókönyvek” - (forrás: Csepeli-Örkény, Székelyi, 2001.)

23 Asszimiláció: három generáción keresztül zajlik: • A válaszadók szüleinek nagy hatása van arra, hogy a válaszadók mennyiben asszimilálódnak: arra tanítják gyermeküket, hogy akkor tud a szegénységből kitörni, ha nem romák között él • Tudatos asszimilánsok : a siker és boldogulás akkor érhető el, ha a gyerekek elveszítik a roma identitásukat •Ha hátrányos helyzetű családban nevelkedett a válaszadó, akkor a mobilitás nem jár identitásváltással – sok esetben azonban diszharmonikus lesz az identitás • Lehetséges az identitás megtartása : ebben az esetben a roma identitás mint érték jelenik meg

24 Liskó Ilona, •2003: kérdőíves kutatás középiskolás tanulók körében, akik kollégisták voltak, 10. osztályos tanulók, 1588 diák, 191 kollégiumban •Ezeket kiegészítették interjúk a gyerekkel és szüleikkel •A roma diákok kistelepülésekről származnak, rossz lakáskörülményekkel •Általában többen nem élnek együtt vér szerinti szüleikkel, illetve teljes családban, mint a nem romák (10,7 – 3,3 más rokonnal) •Korai betegségek, szegénység, rokkantság, tartós munkanélküliség, mentális betegségek, alkoholizmus

25 Lehetséges forgatókönyvek, családmodellek •1. Mindkét szülő szakképzetlen, egyik sem dolgozik –Testvérek: általában nincs szakmája, vagy nem járt iskolába, alkoholista, kábítószer-élvező, börtönben van •2. Mindkét szülő szakképzetlen, apa dolgozik –Testvérek: szakiskolai végzettség, dolgozik és nem dolgozik vegyesen •3. Egyik szülő szakképzett, és dolgozik is (apa) –Testvérek: érettségizett vagy szakmunkás képzőt végzett, férjhez ment vagy dolgozik •A szülői hozzáállás meghatározó: -törekvő, ambiciózus szülő (sokszor nem romával való házasság) -rendezett, stabil párkapcsolat és család -meg kellett küzdeni a lakóhelyi integrációért

26 •Kutatás 2005-ben 25 interjú Téma: sikeres romák életútja, identitása Lehetséges forgatókönyvek: Asszimilációs Kettős identitás Marginális Identitásválság Disszimiláns

27 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Szétzilált társadalom Leszakadó csoportok a mai Magyarországon Dr. Szabó-Tóth Kinga ME, Szociológiai Intézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések