Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

GŐBL – TÓTH 2006 Emelt szintű újraélesztés GŐBL – TÓTH 2006 A túlélési lánc Korai ACLS Korai de- fibrillálás Korai CPR Korai segélyhívás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "GŐBL – TÓTH 2006 Emelt szintű újraélesztés GŐBL – TÓTH 2006 A túlélési lánc Korai ACLS Korai de- fibrillálás Korai CPR Korai segélyhívás."— Előadás másolata:

1

2 GŐBL – TÓTH 2006 Emelt szintű újraélesztés

3 GŐBL – TÓTH 2006 A túlélési lánc Korai ACLS Korai de- fibrillálás Korai CPR Korai segélyhívás

4 Keringésmegállást okozó szívritmuszavarok Kamrafibrilláció

5 GŐBL – TÓTH Siker % Idő (perc) Percenként 7-10% - kal csökken a siker esélye * Non-linear Adapted from text: Cummins RO, Annals Emerg Med. 1989, 18: A defibrillálás sikeressége

6 „Új CPR” (2): •a régi sem rossz, de •az új jobb •(hisszük ma)

7

8 Egymás után (10-10 mp), vagy egyszerre 10 mp) Ha nem észlelt: 2-3 perc CPR, majd

9 GŐBL – TÓTH 2006 Apró hullámú VF  ha kétséges, hogy a ritmus apró hullámú VF, vagy asystolia, NE kísérletezzünk a defibrillálással, hanem folytassuk a CPR-t

10 GŐBL – TÓTH 2006 Mellkasi ökölcsapás  észlelt és  bizonyított  keringésmegállásban  egészségügyi szakellátó  lehetőleg monitorozott beteg  egyszer, utána  azonnal ellenőrizni a keringés(jelei)t

11 GŐBL – TÓTH 2006 CPR a defibrillálás előtt  kórházon kívüli nem észlelt (azaz szakszerű BLS nélküli) keringésmegállásban az újraélesztés CPR fázissal (2 perc, azaz közel 5 ciklus 30:2 kompresszió:ventiláció) kell kezdeni, vagyis a CPR megelőzi a defibrillálást

12 GŐBL – TÓTH 2006 Defibrillációs stratégia  VF/pnVT: egyszeri defibrillálás, utána azonnal CPR (30:2) folyamatosan 2 percig, majd ritmusanalízis, rendezett ritmus esetén a pulzus ellenőrzése  bifázisos hullámforma: első energia-tartomány J, majd minden ezt követő, egyszeri shock J  monofázisos hullámforma: az első, és minden további leadott shock: 360J

13 Ha bifázisos: 1. sokk: J 2. sokk: J

14 GŐBL – TÓTH 2006 MONOFÁZISOS IMPULZUS BIFÁZISOS IMPULZUS

15 GŐBL – TÓTH 2006 CPR a defibrillálás után  a mellkaskompressziókat a defibrillálás után azonnal folytatni kell  sem a defibrillálás utáni közvetlen EKG analízis,  sem a pulzus vizsgálata nem szükséges  a CPR-t 2 percig kell folytatni, illetve akkor szabad abbahagyni, ha a beteg életjelenségeket mutat (normális légzés, mozgás stb.)  a 2 perc mellkasi kompresszió-lélegeztetést követően kell csak az EKG-t ellenőrizni, és szükség esetén a pulzust tapintani  nem sokkolható ritmus esetén ugyancsak 2 perc kompresszió – ventiláció, majd ritmuskontroll/pulzus?

16 GŐBL – TÓTH 2006 Ha nincs nyilvánvaló ROSC

17 GŐBL – TÓTH 2006 A hatékony és biztonságos defibrillálás feltételei I.  Minél hamarabb — prioritások:  mielőbbi defibrillálás  észlelt keringésleállás  mellkasi ökölcsapás  DEFI mielőbbi csatlakoztatása a CPR során  CPR/BLS  mentőhívás  mielőbbi ALS  Minél nagyobb kamraizom–tömegen haladjon át az áram  anterolaterális elektródahelyzet

18 GŐBL – TÓTH 2006 Anterolaterális elektródahelyzet S A

19 GŐBL – TÓTH 2006 A beteg előkészítése megfelelő kontaktus biztosítása sz.e. szigetelő felszín sz.e. a mellkas szárazra törlésre

20 GŐBL – TÓTH 2006 A hatékony és biztonságos defibrillálás feltételei II.  Az áram haladjon keresztül a szíven:  elektródpaszta / kontakt–lapok  a defi.–lapátok erőteljes rászorítása a mellkasra  (a mellkasra ragasztható lapelektródok erőteljes rásimítása a mellkasra)  (szőrös mellkas megfelelő előkészítése)  gyógyszertapasz levétele

21 GŐBL – TÓTH 2006 A hatékony és biztonságos defibrillálás feltételei III.  Oxigént elvenni (1 m)  Az áram csak a szíven haladjon keresztül:  a beteg ne csatlakozzon elektromos vezetőhöz (fém, folyadék, ember…)  a mellkas legyen száraz

22 GŐBL – TÓTH 2006 A defibrillálás technikája  Az energia megválasztása  Elektródpozíció  Elektródzselé a mellkasra (zselé-lap)  Az elektródokat a mellkasra nyomni  Mellkas kilégzésben  Cave: oxigén, NG-tapasz; beültetett pacemaker

23 GŐBL – TÓTH 2006 BIZTONSÁG!  Elektródok: vagy a helyükön, vagy a betegen!  Ne a lapátokat zselézzük  Két lapát egy kézben ne legyen  Feltöltött defibrillátor lapátjait ne vegyük el!  Ilyenkor: vagy energiát állítani, vagy „disarm”  Figyelmeztetés és körülnézés  Töltéskor  Defibrilláláskor

24 A defibrillálás lehetséges kimenetelei PNEA Visszatérő VF ASY (ASY) Rendezett ritmus ROSC (PNEA) VF Tartós VF #1 DC–S #2 DC–S#3 DC–S Új VF–epizód

25 1 mg Adrenalin iv (amint lehet) 3 mg Atropin iv Ha csak P hullámok: pacemaker!

26

27

28 GŐBL – TÓTH 2006 Vénabiztosítás  Perifériás véna!  V. jugularis externa  (Intraosszeális bevitel)  Ha nincs más: endotrachealis bevitel: 2-3- szoros adag, hígítva (A: desztillált vízben)

29 GŐBL – TÓTH 2006 Gyógyszerek 1.  az intravénás, vagy az intraossealis gyógyszeradagolás preferálandóbb az intratrachealisnál  adrenalin: változatlanul alapszere a reanimációnak  a 2005-ben megjelent, 5 vizsgálat eredményeit összegző metaanalízis nem tudta a vasopressin előnyét igazolni az adrenalinnal szemben  jelenleg nincs elegendő adat arra, hogy alkalmazását akár ajánláják, akár megtiltsák

30 GŐBL – TÓTH 2006 Gyógyszerek 2. Adrenalin 1 mg iv.  Nem sokkolandó ritmusban: mielőbb, amint lehet  Sokkolandó ritmusban: a második (sikertelen) után  A továbbiakban 3-5 percenként

31 GŐBL – TÓTH 2006 Gyógyszerek 3.  Sokkolandó ritmusban: a harmadik (sikertelen) után 300 mg Amiodaron  A negyedik (sikertelen) után 150 mg Amiodaron  Ha nincs Amiodaron: helyette Lidocain 1 mg/kg, max. 3 mg/kg az első órában  Amiodaront más antiaritmiás szerrel kombinálni tilos!

32 GŐBL – TÓTH 2006 Gyógyszerek 4.  Refrakter VF: Ha magnéziumhiány gyanított (diuretizált, hipokaliémiás beteg): magnéziumszulfát 2 g iv.

33 GŐBL – TÓTH 2006 Gyógyszerek 5. Nátriumhidrogénkarbonát 50 mMol (50 ml 8,4%- os oldatból), ha a keringésmegállás  Hiperkaliémiás eredetű  Triciklikus antidepresszív szer okozta mérgezésben történt  (Okától függetlenül bizonyítottan súlyos az acidózis {pH<7,1})

34 GŐBL – TÓTH 2006 Gyógyszerek 6. Kálcium 10 ml 10%-os oldat gyorsan iv, ha a keringésmegállás fellépte előtt:  Hiperkaliémia  Hipokalcémia  Kálcium-csatorna gátló okozta mérgezés

35 GŐBL – TÓTH 2006 (Thrombolysis)  megfontolandó, ha a keringésmegállás hátterében pulmonális emboliát feltételezünk  ha a kezdeti standard újraélesztés sikertelen, és a thromboembolias eredet valószinűsíthető, eseti mérlegelés alapján elfogadható  folyamatban lévő reanimáció nem kontraindikációja a thrombolysisnek!  megkezdett, újraélesztés közbeni thrombolysis mellett a CPR lehetőség szerint percen keresztül fenntartandó

36 GŐBL – TÓTH 2006 Légútbiztosítás I.  a magasabb szintű légútbiztosítás számos elismert előnye ellenére nem elsődleges szempont  nincs elegendő bizonyíték arra, hogy az endotrachealis intubálás a túlélést jobban segítené, mint más légútbiztosító eljárások

37 GŐBL – TÓTH 2006 Légútbiztosítás II.  (intubált és nem intubált betegek resuscitatio utáni túlélését vizsgálták: nem sikerült bizonyítani, hogy a beavatkozás bármit is javítana a túlélésen; a nem gyakorlott ellátók körében a sikertelen intubálás gyakorisága igen magas: 50% is lehet, és a fel nem ismert oesophagealis intubálás aránya is 6-14%!)

38 GŐBL – TÓTH 2006 Légútbiztosítás III.  endotrachealis intubálás resuscitatio alatt ezért csak az abban járatos ellátók kezében javasolt.  laryngoscopia során a kompressziót nem szabad felfüggeszteni, legfeljebb csak a tubus hangszalagok közti átvezetése idejére, a beavatkozás időtartama azonban nem haladhatja meg a 30 másodpercet!

39 GŐBL – TÓTH 2006 Légútbiztosítás IV.  intubációs készség hiányában laringeális maszk (LMA) vagy Combitube használata javasolt. A Laryngeális Tubus is megjelent az ajánlásban, egyes vizsgálatok szerint alkalmazása könnyebb és jobb mint a hagyományos LMA-é.

40 GŐBL – TÓTH 2006 Légútbiztosítás V.  biztosított légutak mellett a kompresszió – ventiláció összehangolása már nem szükséges, 100/perc ütemű folyamatos mellkaskompresszió mellett a javasolt lélegeztetési frekvencia 10/perc.  a kapnográfia a tubus pozíció meghatározása mellett mind a reanimációs kisérlet effektivitását, mind a prognózist jól jelzi – alkalmazása ajánlott.

41 GŐBL – TÓTH 2006 Alternatív kompressziós technikák  a klasszikusnak számító zárt mellkasi kompresszió mellett az ismert technikák egyike sem javította sem a mennyiségi, sem a minőségi kimenetet, a szövődmények számában sem volt szignifikáns eltérés  a legjobb coronaria perfusio a nyitott mellkasi, direkt technikákkal érhető el – de ennek indikációs köre körülhatárolt (mellkas megnyitás után, traumás esetekben)  LUCAS (Lund University Cardiac Arrest System) mechanikus készülék használata elhúzódó reanimációban és transzport során javasolt

42 GŐBL – TÓTH 2006 A keringésmegállás megelőzése  Medical Emergency Team (MET) / Rapid/Early Response Team szervezése első alkalommal nyert hangsúlyos teret az irányelvekben  pre-kritikus állapotot jelző, egyszerű fiziológiai mutatókra alapozó score-rendszer, a EWS (Early Warning Score): a riasztás alapja  a kritikus állapot korai felismerése és a korai adekvát kezelés megelőzheti a keringésmegállást  folyamatos, 24 órás készenlét  SBO szerepe  DNAR (Do Not Attempt Resuscitation - Nem resuscitálandó)

43 GŐBL – TÓTH 2006 Keringésmegállás kórházban  a kórházi dolgozókkal szembeni igénye  egyszerű légútbiztosítás és a defibrillálás 3 percen belül!  egységes kórházi reanimációs rendszer kiépítése, egységes segélyhívó telefonszámmal  bármely hirtelen állapotromlás esetén kötelező a segítségkérés  életjelek hiányában CPR azonnali megkezdése, a reanimációs szolgálat riasztása  ha vannak életjelek, a szükséges „ABCDE”-t követően is kell külső segítséget, ha szervezett, MET-et hívni

44 GŐBL – TÓTH 2006 Postresuscitatios kezelés A hangsúly változatlanul a cerebralis reperfusios károsodás hatékony befolyásolásán van Magasabb evidencia:  therapias hipothermia  szoros vércukor kontroll

45 GŐBL – TÓTH 2006 Postresuscitatios kezelés Kórházon kívül??  Légútbiztosítás? (ET intubálás)  Szedálás?  Oxigén  Monitorozás  Hipotenzió elkerülése (volumen – cave BSzE)  Ne okozzunk hiperglikémiát!

46 GŐBL – TÓTH 2006 Postresuscitatios kezelés  kórházon kívüli, kamrafibrillációs eredetű keringésmegállást követő sikeres újraélesztés után ha a beteg kontaktusképtelen, órán keresztüli, 32-34ºC maghőmérsékletű hypothermia fenntartása indokolt  ugyancsak előnyös lehet a therapias hypothermia alkalmazása kórházon kívüli olyan keringésmegállásból való újraélesztést követően, ahol a primer ritmus nem-sokkolandó volt

47 GŐBL – TÓTH 2006 Postresuscitation Life Support Prognózis: a harmadik naptól értékelhető  klasszikus neurológiai vizsgálat  kiváltott potenciál vizsgálat  biokémiai vizsgálatok (NSE, protein S-100b): jól jelzik a központi idegrendszeri károsodás mértékét, esetenként a jó kimenetel lehetőségét is –további vizsgálatok szükségesek

48 GŐBL – TÓTH 2006 Szereposztás  Gépkocsivezető: mellkaskompressziók  Ápoló: eszközök, gyógyszerek kézreadása  Mentőtiszt:  lélegeztetés, intubálás, döntések  defibrillálás!

49 GŐBL – TÓTH 2006 Segélykocsi-hívás Mindig ?!

50 GŐBL – TÓTH 2006 Prioritások  Mellkaskompresszió  Ritmus?  Defibrillálás?  Gyógyszerek

51 GŐBL – TÓTH 2006 Ha valami nem megy…  Más, fontosabbat ne halasszunk emiatt  Ismételjük meg, amint lehet vagy  Tekintsünk el tőle  (Kérjünk meg mást)

52 GŐBL – TÓTH 2006 Kiérkezéskor már folyamatban lévő CPR  Mindig átvenni!  Ezután tájékozódni  AED?

53 GŐBL – TÓTH 2006 Mikor hagyhatjuk abba?  (ha sikerül)  Ha átveszik  Ha nyilvánvalóan reménytelen  perc alatt/után sincs biológiai reakció, és nincs vagy megszűnik a spontán elektromos aktivitás  Kivételek!

54 GŐBL – TÓTH 2006 Kommunikáció  Egymással  Jelenlévőkkel  Hozzátartozókkal  Ha sikertelen: mindig megbeszélni!  További ellátásról gondoskodni

55 GŐBL – TÓTH 2006 Speciális helyzetek  Heveny súlyos asthma  Anafilaxiás reakció  Vízi baleset  Hipotermia  Elektromos baleset

56 Vízi baleset

57 GŐBL – TÓTH 2006 Kimentés  Mielőbb, lehetőleg horizontális helyzetben  Ha csak lehet, ne menjünk a vízbe  Nyaki gerinc rögzítése: csak ha nyilvánvaló a sérülés, vagy a baleseti mechanizmusból alaposan gyanítható  Nyaki gerinc sérülése: 0,5%

58 GŐBL – TÓTH 2006 Ellátás már a vízben?  {Csak speciálisan kiképzett segélynyújtó tegye!}  Ha szabad légutak mellett nem légzik: lélegeztetés 1 percig  Ha ezután sem légzik spontán: mennyire vagyunk a parttól? (=szilárd alap)  <5 perc: addig lélegeztetni  >5 perc: még egy percig lélegeztetni, ezután sietni!

59 GŐBL – TÓTH 2006 Légutak  csak leszívás!  hasi lökés: csak nyilvánvaló légúti obstukcióban!

60 GŐBL – TÓTH 2006 Szilárd alapra érve  nagy áramlású oxigén mielőbb  a szokásos értékelés és algoritmus  ha indokolt a defibrillálás: előtte szárazra törölni; száraz alap! Maghő=/<30 fokC  legfeljebb 3x defibrillálni  tovább csak visszamelegítés után  gyógyszert nem/felezni az adagot

61 GŐBL – TÓTH 2006 Regurgitatio-veszély!  Megoldás:  a fej férefordítása/log-roll  Intubálás: Sellick!

62 GŐBL – TÓTH 2006 Lélegeztetés  csökkent tüdőcompliance → LMA elégtelen lehet  PEEP

63 GŐBL – TÓTH 2006 Volumenpótlás?  Hipovolémia?  A hidrosztatikus nyomás megszűnése miatt, hosszabb immersiot követően

64 GŐBL – TÓTH 2006 Hipotermia  Gyakori  Keletkezhet a vízben, vagy az ellátás alatt  fokig melegíteni?  Védőhatás!


Letölteni ppt "GŐBL – TÓTH 2006 Emelt szintű újraélesztés GŐBL – TÓTH 2006 A túlélési lánc Korai ACLS Korai de- fibrillálás Korai CPR Korai segélyhívás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések