Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nemzetközi médiakonferencia Balatonalmádi 2011 09 27 „A média által közvetített hazai és nemzetközi katasztrófák érzelmi és kognitív reakcióinak elemzése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nemzetközi médiakonferencia Balatonalmádi 2011 09 27 „A média által közvetített hazai és nemzetközi katasztrófák érzelmi és kognitív reakcióinak elemzése."— Előadás másolata:

1 Nemzetközi médiakonferencia Balatonalmádi „A média által közvetített hazai és nemzetközi katasztrófák érzelmi és kognitív reakcióinak elemzése fiataloknál” Pék Győző Szabó Gergely Almássy Zsuzsa Máth János Debreceni Egyetem,BTK, Pszichológiai Intézet

2

3 ????? Mikor volt a vörösiszap katasztrófa? ( év, hónap,nap) Pontosan hol történt? Hány halálos áldozatot követelt? Mi az a legutolsó hír, amit a vörösiszap katasztrófával kapcsolatban hallott….?

4 Megosztható történet Az 1991-ben a Perzsa öbölben dúló háború Pennebaker és Harber, 1993). A random telefonos, és az azt követő kérdőíves vizsgálatok ”. a háború napjaiban átlagosan napi 7,1 alkalommal beszéltek az eseményekről, és naponta 11,2 szer gondoltak rá.

5 Két évvel később 76 egyetemi hallgató az információk „elpárologtak………. Csupán 81 százalékuk tudta azonosítani, hogy Irakban zajlott a háború, az amerikai veszteségeket csak 28 százalékuk tudta pontosabban meghatározni csak 6 százalékuk volt képes a háború időtartalmát pontosan megbecsülni.

6 Traumatizáló szociális események és a kollektív emlékezet Holmes és Rahe ( 1967) Az emberek egy része, % nem képes túllépni a traumán. Rime (1995), szerint a traumatikus események 95%-át már aznap megosztják valakivel.

7 Közvetlenül a felkavaró esemény után………. A San Francisco-i földrengést (1989), és az Öbölháborút (1991) követő első két hétben az önbeszámolások alapján az eseményekről való beszélgetés, és gondolkodás kivételesen magas gyakoriságúvá vált ( Pennebaker és Harber, 1993).

8 3 elkülöníthető szociális szakasz ( Pennebaker, és Gonzales, 2009). 1. szükséghelyzet kezdeti fázisa 2. gátlás szakasza két- három hónappal az esemény után

9 „Köszönöm, hogy nem beszél a földrengéssel kapcsolatos élményeiről.”

10 3. adaptációs szakasz egy kifejezetten bizonytalan, a gátlás fázisa utáni címke

11

12 Történelem születik: az első napok, hetek, és hónapok. Pennebaker „derült égből villámcsapás” projektje: 9 /11 Electronivally Activated Recorder- EAR

13

14

15 Diád vagy csoport? a merénylet utáni napokat növekvő mértékben inkább egy másik személlyel, semmint nagyobb, vagy közepes csoport tagjaival töltötték. diád: eredményesebb feldolgozás (pl.: kevesebb elkerüléses megküzdés), a csoport interakciók: inkább a poszttraumás stressz hatások fennmaradása

16 LiveJournal 2001 július 11, és november 10 közötti forgalmát elemezték, ami körülbelül blog, és több, mint ezer gyakori felhasználó anyagának regisztrálását jelentette az LIWC ( Linguistic Inguiry and Word Count) program

17 egyes szám első személy, és a többes számú névmások százalékkal csökkent közvetlenül a merénylet után, majd fokozatosan visszatért 5 százalékkal az előző szint fölé az elkövetkező két hónapban. T

18 1 szelf fókuszálással, a depresszióval, és az alacsony önértékeléssel.

19 T a „mi” kifejezéseket több, mint 57 százalékkal növelték az események nyomán. T a családra, és a közeli barátokra való koncentrálást közvetítették.

20 pozitív, és negatív érzelmeket közvetítő szavakkal A negatív érzelmeket közvetítő szavak nagymértékben megnövekedtek a közvetlenül merénylet után, de két héten belül visszatértek az előzetes szintre. A pozitív szavakban megmutatkozó csökkenés csak négy napig tartott, az ötödik napra már valamivel az alapszint fölött voltak, és ezen a szinten maradtak még két hónappal később is.

21 máglya összeomlásában 12 egyetemi hallgató halt meg 1999-ben /TEXAS, USA Az egyetemi újságokban a katasztrófát követően az egyes szám első személy, és a „mi” szavak használata a 9/11-es merénylet kapcsán tapasztaltakhoz hasonlóan változott. a katasztrófa után egy hónappal 15 százalékkal több alkalommal fordultak orvoshoz az egyetem egészség közponjában. Négy hónappal később a vizitek száma 40 százalékkal csökkent.

22 1.Vizsgálat: vörösiszap katasztrófa A katasztrófa utáni 33 napot felölelő periódus 613 fő egyetemi / főiskolai hallgató helyszínek: Sopron, Budapest, Debrecen, és Nyíregyháza

23 Az elmúlt 24 órában… Hány alkalommal ….gondolt a katasztrófára anélkül, hogy akkor másokkal is beszélt volna? ….hallott másokat is beszélni erről? …hallott ( vagy olvasott) a médiában erről?

24 Az elmúlt 24 órában: Hány alkalommal szeretett volna még beszélni erről? ……. szeretett volna még másoktól hallani erről?

25 A városok között szignifikáns különbség: …..hány alkalommal beszéltek a vizsgálati személyek másokkal/mással a katasztrófáról. Nyíregyháza < Debrecen

26 ………..beszél társaságban?

27 …..hallott, olvasott a médiából?

28 Az on-line hírek előfordulási gyakorisága

29 Az on-line videók előfordulási gyakorisága

30 vörösiszap katasztrófa Mit tud? Mit érez? tartalomelemzés Regresszív Szóképek Szótára (Regressive Imagery Dictionary, RID, Martindale, 1969)

31 A tartalomelemzés eredményei: érzelmek

32 védekező szimbólumok

33 szomorúság

34 szorongás

35 A kognitív és érzelmi komponensek A nők több szóval reagáltak, mint a férfiak (p<0,000, Z= -3,904; p= 0,026, Z= -2,222). Kruskal- Wallis próba

36 2. vizsgálat Egy év múlva……..

37 ????? Mikor volt a vörösiszap katasztrófa? ( év, hónap,nap) Pontosan hol történt? Hány halálos áldozatot követelt? Mi az a legutolsó hír, amit a vörösiszap katasztrófával kapcsolatban hallott….?

38 iskolázottság: A 8 év B 13 év C 16 év Mikor volt a vörösiszap katasztrófa? ( év, hónap,nap) A/ Év: 69% hónap: 39 % nap: 9% B/ Év: 63% hónap: 22 % nap: 3% C/ Év: 79% hónap: 19 % nap: 3%

39 Mikor volt a vörösiszap katasztrófa? ( év, hónap,nap) Pontosan hol történt? Hány halálos áldozatot követelt? Mi az a legutolsó hír, amit a vörösiszap katasztrófával kapcsolatban hallott….?

40 Pontosan hol történt? iskolázottság: A 8 év 36% B 13 év 60% C 16 év 56%

41 2.vizsgálat Milyen forrásból származik a legutolsó hír? Televízió Rádió Nyomtatott sajtó Internetes on-line újság Más internetes forrás Személyes közlés

42 2.vizsgálat Milyen forrásból származik a legutolsó hír? (n=33, iskolázottság: 8 év) Televízió 84% Rádió 3% Nyomtatott sajtó 3% Internetes on-line újság 6% Más internetes forrás 6% Személyes közlés 4%

43 2.vizsgálat Milyen forrásból származik a legutolsó hír? (n= 66, iskolázottság: 12 év) Televízió 87% Rádió 16% Nyomtatott sajtó 9% Internetes on-line újság 30% Más internetes forrás 7% Személyes közlés 15%

44 2.vizsgálat Milyen forrásból származik a legutolsó hír? (n=62, iskolázottság: 16 év) Televízió 74% Rádió 11% Nyomtatott sajtó 8% Internetes on-line újság 24% Más internetes forrás 6% Személyes közlés 8%

45 Szorongás Sajnálat Szeretet Együttérzés Szomorúság Harag /Düh

46

47 Kitekintés Torzulások, felejtés Kollektív emlékezet Érzelmi reakciók felmérésére alaklmas validizált becslőskála A harmadik szakasz jellemzői Nemzeti emlékezet/emlékhely

48

49 Kitekintés Nemi különbségek a feldolgozásnál Emocionális írás (Niederhopffer és Pennebaker, 2005). A közvetlen áldozatok segítése………

50 Köszönetnyilvánítás Prof. dr. James W: Pannebaker Austin,Texas,USA dr. László Miklós Budapest dr. Berki Imre Sopron Dékány Zsigmond Sopron dr. Hadházy Jenő Nyíregyháza Dr. Schmerz István Nyíregyháza


Letölteni ppt "Nemzetközi médiakonferencia Balatonalmádi 2011 09 27 „A média által közvetített hazai és nemzetközi katasztrófák érzelmi és kognitív reakcióinak elemzése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések