Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

- 1 - Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése M agyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "- 1 - Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése M agyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése."— Előadás másolata:

1 - 1 - Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése M agyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése habilitációs előadás Dr. Holló Péter, az MTA doktora Budapest, május 14.

2 - 2 - Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése Az előadás vázlata I.Az értékelés módszere II.A hazai statisztikai adatok III.Nemzetközi összehasonlítás IV.Összefoglaló értékelés, jövőbeli feladatok

3 - 3 - Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése I.Az értékelés módszere A közúti közlekedésbiztonság színvonalát az adott közle- kedési környezetben (országban, megyében, városban, úthálózaton stb.) előforduló személysérüléses közúti balesetek, illetve az ezek következtében megsérült, vagy meghalt személyek abszolút, vagy relatív számával mérjük. Abszolút számok Személysérüléssel járó közúti közlekedési baleset minden olyan forgalmi esemény, amely közúton történt, vagy közútról eredt, amelyben legalább egy mozgó jármű vett részt, és amely során legalább egy személy meghalt, vagy megsérült.

4 - 4 - Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése I. Az értékelés módszere/2 A személysérülések minősítése Magyarországon: • halálos sérülést szenvedett az a személy, aki a baleset következtében az annak időpontját követő 30 napon belül elhunyt. • súlyos sérülések a 8 napon túl gyógyuló sérülések (törések, zúzódások, rázkódások, belső sérülések, súlyos vágások és roncsolások, orvosi kezelést igénylő általános sokk, bármely kórházi ápolást igénylő sérülés). • könnyű sérülések a 8 napon belül gyógyuló sérülések (ficamok, horzsolások stb.).

5 - 5 - Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése I. Az értékelés módszere/3 A személysérüléses közúti balesetek kimenetelét mindig a legsúlyosabb sérülés határozza meg: • halálos kimenetelű közúti baleset (legalább egy személy a baleset időpontjától számított 30 napon belül meghal). • súlyos sérüléses közúti baleset (legalább egy személy súlyosan megsérül, halálos áldozat nincs). • könnyű sérüléses közúti baleset (legalább egy személy könnyen megsérül, halálos és súlyos sérült nincs.)

6 - 6 - Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése I. Az értékelés módszere/4 Relatív számok A relatív számokat (fajlagos baleseti adatokat, vagy baleseti mutatókat) az abszolút adatokból képezzük, úgy, hogy azokat a közúti közlekedés egyéb jellemzőihez (ún. "háttéradatokhoz", mint pl. forgalomnagyság, járműállomány, stb.) viszonyítjuk. Ezek közül a relatív baleseti mutató (b r ) és a balesetsűrűség (b s ) a legfontosabb.

7 - 7 - Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése I. Az értékelés módszere/5 A relatív baleseti mutató a baleseti kockázat legszélesebb körben elfogadott mérőszáma. Képlete: (baleset/10 6 járműkilométer) ahol: Ba T megfigyelési időtartam alatt bekövetkezett személysérüléses közúti balesetek száma ÁNFátlagos napi forgalom (jármű/nap) Tmegfigyelési időtartam (év) Lszakaszhossz (km) Ugyanezen jelölésekkel a balesetsűrűség (baleset/km, év)

8 - 8 - Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése I. Az értékelés módszere/6 E mutatószámok főként különböző úthálózatok, útszaka- szok, illetve útkategóriák közlekedésbiztonsági színvona- lának összehasonlítására alkalmasak, bár a relatív baleseti mutató nemzetközi összehasonlítás céljára is előnyös. A közúti közlekedésbiztonság egyik fontos minőségi mérőszáma az ún. súlyossági mutató, mely a 100, vagy személysérüléses balesetre átlagosan jutó halálos áldozatok számát jelenti.

9 - 9 - Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése I. Az értékelés módszere/7 Egy ország közúti közlekedésbiztonsági helyzetét kétféleképpen értékelhetjük: • az aktuális hazai baleseti és ún. "háttér" (népességi, gépjármű-állományi, futásteljesítményi stb.) adatokat a korábbi időszak hazai értékeihez hasonlítjuk, • a hazai adatokat más országok értékeivel vetjük össze. Ezek az adatok azonban nem alkalmasak a közúti közle- kedésbiztonság javítása érdekében kifejtett tevékenység eredményességének, intenzitásának "mérésére". Ehhez ún. teljesítménymutatókra van szükség (Transport Safety Performance Indicators, European Transport Safety Council, Brussels 2001).

10 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése I. Az értékelés módszere/8 Azért szükséges megfelelő teljesítménymutatók alkalmazása, mert a közúti balesetek és áldozataik száma az ellenintézkedések eredményessége mellett számos külső, vagy háttértényezőtől is függ (demográfiai, gazdasági tényezők stb.). Néhány ilyen teljesítménymutató: • biztonsági öv viselési arány • sebességhatárt túllépők aránya • ittas gépjárművezetők aránya Ezek a gépjárművezetői magatartást jellemzik, további mutatók szolgálnak a járművek, a közutak és az orvosi ellátás minőségének leírására.

11 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése II. A hazai statisztikai adatok (Értékelés a korábbi hazai adatokhoz viszonyítva)

12 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése II. A hazai statisztikai adatok/2 Jellemző időszakok I stabilitás II romlás III javulás (1993: Nemzeti Közlekedésbiztonsági Program, NKP) ?

13 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése II. A hazai statisztikai adatok/3 Az NKP számszerű célja (25~30%-os csökkenés a közúti baleseti halottak és súlyos sérültek számában a évig 1992-höz képest) teljesült. A bázis- és cél-időszak adatai: változás: közúti baleseti halottak ,9% súlyos sérültek: ,2% A III. (javuló) szakasz részletesebb vizsgálata 1990 és 2000 között gépjárműállomány: +18% személysérüléses közúti balesetek:-37% közúti baleseti halottak:-51%

14 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése II. A hazai statisztikai adatok/4 A III. szakaszban jelentősen javult a hazai közúti közlekedés biztonsága. A javulás üteme nem volt egyenletes. Lakott területen:Lakott területen kívül: baleseti halottak : -48% : -39% : -23% : -4%

15 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése II. A hazai statisztikai adatok/5

16 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése II. A hazai statisztikai adatok/6 Hasonló trendet követ a súlyos sérültek száma is.

17 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése II. A hazai statisztikai adatok/7 A javulás csökkenő ütemét jól szemlélteti a közúti baleseti halottak havi idősora.

18 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése II. A hazai statisztikai adatok/8 Ha nem is ilyen mértékben, de csökkent a közúti balesetek kimenetelét jellemző ún. súlyossági mutató értéke is. 1990:2000: személys. bal. során10000 személys. bal. során átlagosan 875 halálos áldozatátlagosan 686 halálos áldozat (-189)

19 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése II. A hazai statisztikai adatok/9

20 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése II. A hazai statisztikai adatok/10

21 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése II. A hazai statisztikai adatok/11 A javulást előidéző tényezők: • következetes közlekedésbiztonsági intézkedések a két legeredményesebb intézkedés: – a lakott területen belüli sebességkorlát 60 km/h-ról 50 km/h-ra csökkentése (baleseti halottak száma: - 32% rövid távon - 14% hosszabb távon) – közúti gépjárművek nappali kivilágítási kötelezettségének bevezetése lakott területen kívül (nappal, jó látási viszonyok között bekövetkezett frontális és keresztirányú gépjármű összeütközések száma: -13%)

22 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése II. A hazai statisztikai adatok/12 A javulást előidéző tényezők/2. • az évi KRESZ-módosítást kísérő fokozott közlekedésbiztonsági propaganda és rendőri ellenőrzés • a szabálysértési szankciók szigorítása • a közúti szakágazat eredményei –települést elkerülő utak, –körforgalommá alakított csomópontok, –átépített vasúti átjárók, –új autópálya szakaszok, –egyre szakszerűbb és egységesebb forgalomtechnikai megoldások, –jobb jelzésrendszerek, –útkorszerűsítések stb.

23 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése II. A hazai statisztikai adatok/13 A javulást előidéző tényezők/3. • a forgalomban ténylegesen részt vevő gépjárművek magasabb aktív és passzív biztonsági színvonala. • a mentés és az orvostudomány fejlődése. A kedvező trendet bizonyos gazdasági és demográfiai hatások is "segítették". Pl.: • a fiatal, kezdő gépjárművezetők számának szignifikáns csökkenése. • a közúti forgalom átmeneti, kismértékű csökkenése. E külső hatások részben magyarázzák az ellentmondást a látványosan javuló statisztikai adatok és a közúton közlekedők közérzete között

24 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése II. A hazai statisztikai adatok/14 Az NKP néhány meg nem valósult célja Cél: a személygépkocsiban utazók biztonsági öv-viselési arányainak növelése

25 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése II. A hazai statisztikai adatok/15 Az NKP néhány meg nem valósult célja /2. Cél: a személygépkocsiban utazók biztonsági öv-viselési arányainak növelése/2. A személygépkocsik első ülésein 1993-ban és 1994-ben megfigyelt 76%-os biztonsági öv-viselési arány folyamatosan 44% alá csökkent, és még 2000-ben sem érte el a 49%-ot, elsősorban a nem megfelelő propaganda és ellenőrzés miatt. A személygépkocsik hátsó ülésein 1996-tól folyamatosan 10% alatt maradt ez az arány. Az átlagos (valamennyi ülésre értelmezett) biztonsági öv- viselési arány az évi 70%-ról 1999-ig 40% alá süllyedt és még 2000-ben sem haladta meg a 43%-ot. Ezek nemzetközi összehasonlításban igen kedvezőtlen értékek. (III. fejezet)

26 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése II. A hazai statisztikai adatok/16 Az NKP néhány meg nem valósult célja /3. Cél: a rendőri ellenőrzés intenzitásának, a szabálysértők tettenérési valószínűségének növelése. Forrás: bfu-report 47, Bern A közlekedési rendőri állomány és a sebességellenőrző készülékek száma néhány országban

27 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése II. A hazai statisztikai adatok/17 Az NKP néhány meg nem valósult célja /4. Cél: a rendőri ellenőrzés intenzitásának, a szabálysértők tettenérési valószínűségének növelése /2. Svájcban és Portugáliában a közlekedési rendőri állomány - a szgk. állományra vetítve: 1,4 ~ 1,5-ször (1,5x) - a lakosságra vetítve : 1,7 ~ 2,8-szor (3,0x) - az úthálózatra vetítve : 3,8 ~ 9,5-ször (10,0x) nagyobb, mint Magyarországon Svájcban és Finnországban a sebességellenőrző készülékek száma - a lakosságra vetítve : 5,8 ~ 6,4-szer (6,0x) nagyobb, mint Magyarországon

28 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése II. A hazai statisztikai adatok/18 Az NKP néhány meg nem valósult célja /5. Cél: a rendőri ellenőrzés intenzitásának, a szabálysértők tettenérési valószínűségének növelése /3. Ausztriában, ahol az ország területe, népessége és közúthálózata közel a hazaival azonos, csak a gépjármű állomány kétszeres - az utóbbi években 1200 lézeres sebességmérő eszközt használtak. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon (járműszámra vetítve) ugyanolyan intenzitású rendőri ellenőrzéshez mintegy 600 mérőberendezésre, vagyis a jelenlegi eszközpark hatszorosára lenne szükség.

29 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése II. A hazai statisztikai adatok/19 Az NKP néhány meg nem valósult célja /5. Cél: hatékony, igazi visszatartó erőt jelentő pontrendszer bevezetése. Baleseti halottak havi száma Francia- országban és Magyar- országon

30 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése III. Nemzetközi összehasonlítás

31 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése III. Nemzetközi össze- hasonlítás/2 Magyarország és az EU-tagállamok közúti közlekedési helyzete

32 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése III. Nemzetközi össze- hasonlítás/3

33 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése III. Nemzetközi össze- hasonlítás/4

34 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése III. Nemzetközi össze- hasonlítás/5

35 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése III. Nemzetközi össze- hasonlítás/6

36 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése III. Nemzetközi össze- hasonlítás/7 Autópályák

37 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése III. Nemzetközi össze- hasonlítás/8 Autópályák

38 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése III. Nemzetközi össze- hasonlítás/9 Biztonságiöv viselési arány (személygépkocsi vezetők) lakott területen (2000. évi adatok) Forrás: IRTAD

39 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése III. Nemzetközi össze- hasonlítás/10 Biztonságiöv viselési arány (személygépkocsi vezetők) lakott területen kívüli ún. országúton (2000. évi adatok) Forrás: IRTAD

40 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése III. Nemzetközi össze- hasonlítás/11 Biztonságiöv viselési arány (személygépkocsi vezetők) autópályán (2000. évi adatok) Forrás: IRTAD

41 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése IV. Összefoglaló értékelés, jövőbeli feladatok Következtetés: A közúti baleset következtében meghaltak száma Magyarországon: • mind a gépjárművek állományához, • mind azok becsült futásteljesítményéhez, • mind a személysérüléssel járó közúti balesetek számához viszonyítva jelentősen meghaladja az EU-tagállamok átlagértékét, sőt - Görögország kivételével - minden EU-tagállam értékét.

42 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése IV. Összefoglaló értékelés, jövőbeli feladatok/2 Következtetés: A hazai autópályák közlekedésbiztonsága a rajtuk bekövetkező személysérüléses közúti balesetek kockázata szempontjából átlagosnak a balesetek kimenetele (a baleseti halál valószínűsége) szempontjából azonban rendkívül kedvezőtlennek minősíthető.

43 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése IV. Összefoglaló értékelés, jövőbeli feladatok/3 Kiemelkedő balesetsúlyosság, halálozási mutató. Hogyan csökkenthető ? • Sebesség mérséklése, homogenizálása • Passzív védelem fokozása (biztonsági öv, légzsák, energiaelnyelő karosszériák, úttartozékok) • Ittas vezetés, fáradtság megelőzése • Mentés fejlesztése • Infrastruktúra fejlesztése (autópályák, települést elkerülő utak, körforgalmak, kerékpárutak) minden területen a balesetsúlyosság mérséklésére kell koncentrálni !

44 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése IV. Összefoglaló értékelés, jövőbeli feladatok/4 Elsősorban lakott területen kívül: Bár a személysérüléses közúti balesetek 70%-a lakott területen következik be, a baleseti halottak közel 60%-át lakott területen kívül regisztrálják. (Nagyobb sebességek, sebességkülönbségek). Hol ?

45 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése IV. Összefoglaló értékelés, jövőbeli feladatok/5 A legtöbb emberéletet követelő balesettípusokra kell koncentrálni a megelőző tevékenység valamennyi területén (Education, Enforcement, Engineering) Ezek a frontális gépjárműösszeütközések és az ún. egyjárműves (pályelhagyásos) gépjárműbalesetek. Hogyan ?

46 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése IV. Összefoglaló értékelés, jövőbeli feladatok/6 Az alábbi kérdések alapvető jelentőségűek • kutatási eredmények szerepe és hasznosítása, • jobb kommunikáció a kutatók és döntéshozók között, • korlátozó intézkedések dilemmája, • optimális hatékonyságú koordinációs szervezet kialakítása, • a központi és helyi tevékenységek megfelelő aránya és összehangolása, • költséghatékonysági szemlélet alkalmazása a pénzügyi források felhasználásában, • a szükséges pénzügyi eszközök meghatározása és rendelkezésre bocsátása, • a megfelelő intenzitású rendőri ellenőrzés feltételeinek meghatározása (személyzet, eszközök ellenőrzési gyakoriság stb.) • hatékony stratégiák a szabályok fokozott szintű kikényszerítésére.

47 Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése   


Letölteni ppt "- 1 - Dr. HOLLÓ Péter: Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése M agyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések