Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„ és meg kell látnod Erdélyt – - egy kés ő délután – s a szürkület után ! mély erd ő t, mely növeszti a roppant kopjafát. És meg kell látnod Erdélyt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„ és meg kell látnod Erdélyt – - egy kés ő délután – s a szürkület után ! mély erd ő t, mely növeszti a roppant kopjafát. És meg kell látnod Erdélyt."— Előadás másolata:

1

2 „ és meg kell látnod Erdélyt – - egy kés ő délután – s a szürkület után ! mély erd ő t, mely növeszti a roppant kopjafát. És meg kell látnod Erdélyt. Hol Istvánunk óta több ő rtüzet látott, mint békés, napvilágot a vén Európa….” Bágyi Bence Jakab: Fiamnak

3

4 •Torockó Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán legszebb faluja. Az egykori bányászfalu ma a Világörökség részét képezi. Az Erdélyi-középhegység keleti részén elterül ő Torockói-hegységben, a Székelyk ő és az Ordask ő sziklavonulatának sz ű k völgyében, Kolozsvártól délre fekszik Bizonyos id ő szakokban a Nap úgy kel fel, hogy a faluból nézve aztán még visszabújik a Székelyk ő sziklái mögé, hogy aztán kicsivel kés ő bb újra el ő bukkanjon mögülük.

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15 A Tordai-hasadék Erdély egyik látványos kirándulóhelye. A "kettészakadt" hegy már nagy távolságokból látható. A tudományos magyarázat szerint a hasadék egy víz által kivájt mészk ő barlang tetejének beomlásával keletkezett. A hasadékhoz számos Szent László legenda f ű z ő dik, az egyik szerint mögötte ketté vált a hegy, s a kunok nem tudták tovább üldözni. Lova patkójának nyoma a Patkós-k ő. A hasadék kb. 2 km hosszú, az ösvény néhol 200 m magas mészk ő sziklák között vezet a Hesdát patak hol egyik, hol másik oldalán. A két oldalt kis gyaloghidak kötik össze. A hasadékban 32 feltárt barlang is van.

16

17

18

19

20

21

22 •Parajd •Sóvidék Európában az els ő olyan település amely nevét az ásványkincsér ő l kapta. Ennek a nagy "közösségnek" a középpontja Parajd, a Székelyföld só hazája. Parajd az Erdélyi medence keleti pereme és a Görgényi havasok találkozásánál húzódik, a sótól fehéren ragyogó sziklák ölelésében. Parajd az utolsó település Hargita megyében, közvetlen szomszédja a Maros megyéhez tartozó, természetes sóstaváról híres Szovátának (Medve tó). A Parajdi medence a Sóhát körül helyezkedik el. Parajd messze földön hires ásványi kincsét a "Sóháttya" ő rzi, az el ő bb említett sóhát helyi elnevezése. Ugyanakkor a település nagyon gazdag vízhálózattal rendelkezik. Itt folyik át a Kisküküll ő amely a Kis és Nagy ágával nyújtott ihletet a falu legnagyobb szülöttjének Áprily Lajos költ ő nek. A Kisküköll ő Parajdon, a Haromnak nevezett hegy lábánál egyesül a Korondi patakkal mely a sósziklák között tört utat magának. A település megnevezése PARAJD el ő ször 1567-b ő l való. A vidék már a Rómaiak idejében ismert volt mint sólel ő hely. A székelyek az 1500-as évekig rendelkeztek szabad sójoggal.1562-ban azonban János Zsigmond megfosztotta a Székelyeket a szabad sójogtól, lefoglalta az állami kincstár számára a parajdi sóbányát. A földalatti kitermelés a 18.sz-ban kezd ő dött, addig a külszíni sófejtés volt a jellemz ő. A mai sóbányát 1787-ben nyitották meg. •

23

24

25

26

27 A Szent Anna-tó Délkelet-Európa egyetlen épségben megmaradt vulkáni krátertava. A Nagy-Csomád ikerkráterének egyikében alakult ki, 950 méter tengerszint feletti magasságban. A szabályos kör alakú tó átlagban 4 méter mélység ű. Forrása nincs, vizének utánpótlásáról a környez ő hegyek tavaszi hóolvadása gondoskodik. Nyári id ő szakban fürd ő z ő k lepik el. A tó mellett található a Szent Anna-kápolna, ahol minden évben Anna-napi búcsút rendeznek, melyre katolikus hív ő k tömegei zarándokolnak el. A búcsút a Causescu id ő kben is megtartották a securitate fokozott ellen ő rzése ellenére is. A közelben lév ő Mohos-t ő zegláp területén számos nyílt vízfelület (tószem) és különböz ő növényritkaságok találhatók.

28

29

30

31 •Gyilkos-tó legendája • Élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Haja koromfekete volt, szeme szürkészöld, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye. Egy napsütéses júliusi délel ő tt Eszter elment a szentmiklósi vásárba. Ott találkozott egy olyan daliás legénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvéb ő l a szuszt, és aki a legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken, de tudott házat ezermesterkedni és szekeret faragni is. Ahogy a szemük összevillant - és mert a szerelem hirtelen jön, és szíven üt, mint a villám - megszerették egymást. A fiú égszínkék selyemkend ő t vásárolt Eszternek a tükrös pogácsa mellé és megkérte, hogy legyen a mátkája. Az esküv ő re nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. A lány h ű ségesen várta kedvesét. Esténként, amikor a nap a hegyek mögé ereszkedett, agyagkorsójával kiment a fenyvesek alá a csobogóhoz és ott sóvárgott órákon át szíve választottja után. Még a közeli hegyeknek is meglágyult a szíve a sóhajtozásaitól, fájdalmas szép énekét ő l. •

32

33 •Történt azonban egyik vasárnap délután, hogy meglátta Esztert arra jártában egy zsiványvezér. Nyergébe kapta a gyönyör ű lányt és elvágtatott vele, mint a szélvész a Kis-Cohárdhoz, az ezerarcú sziklák közé, ahol tanyája volt. Aranyát, ezüstjét ígérte Eszternek, gyémántos palotát akart építeni, csakhogy megszeresse. A fiatal lány nem viszonozta a zsivány szerelmét. Régi mátkáját várta vissza, amikor felkelt a nap, és akkor is, amikor lehunyta szemét a világ. Ennek láttán feldühödött a zsivány és kényszeríteni akarta Esztert, hogy legyen a felesége. Eszter a néma szemtanúkhoz, a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák és ezen a júliusi éjszakán eget-földet rázó mennydörgéssel válaszoltak. Zuhogott az es ő, a cikázó villámok megvilágították a koromsötét éjszakát. Hajnaltájban hatalmas robajjal óriási szikladarabok zuhantak a mélybe, és az iszonyatos földindulás maga alá temetett mindent, a lányt, a zsiványt, s ő t meg a pásztort is nyájastól, aki a szembe lev ő hegyoldalban legeltetett. Július utolsó vasárnapjának hajnalán, a nap els ő aranyló sugarai bevilágították a sziklákkal borított vidéket. A völgyet, ahol tegnap még kristálytiszta vizével a Veresk ő -patak csobogott, teljesen elzárta a leomlott hegyoldal. Amikor a megáradt patakok zavaros vize elérte a sziklagát tetejét, megfojtotta a füveket, bokrokat és megölte a fákat. •A keskeny völgy helyén tó keletkezett, amelynek vizéb ő l máig is kiállnak a feny ő erd ő maradványai. A környék pásztorai Gyilkos-tónak nevezték el ezt a tavat. Így lett a hegy halálából az élet vize. Ha napsütésben belenézel a tó vizébe, Eszter szürkészöld szemei tekintenek szelíden vissza.

34

35 "Nagyobbszerü tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat bizonnyal nem rejtenek a havasok keblökben." (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. II )


Letölteni ppt "„ és meg kell látnod Erdélyt – - egy kés ő délután – s a szürkület után ! mély erd ő t, mely növeszti a roppant kopjafát. És meg kell látnod Erdélyt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések