Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

II/1. Szociálismunka vs. bürokrácia: érdekképviselet és segítői szerep Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ 2012. április 18-19-20. május 16-17-18.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "II/1. Szociálismunka vs. bürokrácia: érdekképviselet és segítői szerep Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ 2012. április 18-19-20. május 16-17-18."— Előadás másolata:

1 II/1. Szociálismunka vs. bürokrácia: érdekképviselet és segítői szerep Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ április május

2 A családsegítés története Magyarországon

3 Szociális munka története Magyarországon „A szociális munka magyarországi története a szocializmusig a nemzetközihez hasonlóan fejlődött. Az 1900-as évek elején az iparosodás és az urbanizáció következtében nagyobb méreteket öltő szegénység jelentette a legnagyobb társadalmi gondot.urbanizáció 1905-ben létrejött a szegénygyám intézménye, a fővárosi szociális munkások felkeresték a szegényeket és véleményezték a segélyezési javaslatokat a látogatások alapján ben Hilscher Rezső vezetésével megalakult a Főiskolai Szociális Telep, az első magyar settlement, ahol közösségi szociális munkát végeztek előadásokkal, tanácsadással, munkaközvetítéssel.”

4 Szociális munka története Magyarországon „Az I. világháború idején a szociális szolgáltatások a kor viszonyaihoz igazodtak: a Városi Népsegítő Iroda csomagokat küldött a frontvonalakra, az árvákat, özvegyeket segélyezte, tanácsadással foglalkozott. A trianoni békeszerződéssel teljes közigazgatási összeomlás következett be, krízis alakult ki, határmenti kisközösségek, családok hullottak szét, elszabadult az infláció, a munkanélküliség, lakáshiányok léptek fel, nagy lett a migráció. Ezek a problémák nélkülözhetetlenné tették a professzionális segítést, a szociális munka ismét az elszegényedés problémájára összpontosított.”krízismigráció

5 Szociális munka története Magyarországon „P. Oslay Oswald, ferences rendfőnök kidolgozta az ún. Egri normát, a nyílt szegénygondozás egyik módszerét. Szegénygondozó bizottság gyűjtötte és osztotta szét az adományokat, munkalehetőséget biztosítottak a rászorulóknak, és megjelent a pszichológiai gondozás is. Csorna Kálmán 1930-ban rendszerezte a szociális munka addigi tapasztalatait, felvázolta a szociális ellátórendszert életkor szerint (anya- és csecsemővédelem, gyermekvédelem, felnőttvédelem).”

6 Szociális munka története Magyarországon „Esztergár Lajos termelőszövetkezeteket hozott létre, ahol a munkanélküli lakosság aktívan részt vehetett a javak előállításában, ezzel biztosíthatta önmaga és családja megélhetését. Az 1930-as évektől a szociális munkában új paradigma hódított, a családvédelem és a családgondozás ben létrejött az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA), mely a családvédelem pénzügyi hátterét biztosította.”paradigma

7 Szociális munka története Magyarországon „Az államszocializmus időszakában az uralkodó ideológia szerint a szociálpolitika és a szociális munka szükségtelenné vált, mivel "a népi demokrácia minden tette szociálpolitika". Megkezdődött a szociális munka leépítése, beolvasztása az egészségügybe.szociálpolitika 1960-ban létrejött a Nevelési Tanácsadó, mely a szociális munka új csírájának tekinthető.”

8 Csikós Nagy Béla, Nyers Rezső Új Gazdasági Mechanizmus Az első korlátozott reformterveket már 1961–1963 között kidolgozták – ezek azonban kizárólag az újonnan szervezett mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkoztak termelőszövetkezetekre Az új gazdasági mechanizmus a gazdaság irányításának és tervezésének átfogó reformja volt, amelyet Magyarországon az 1960-as évek közepén készítettek elő, és január 1-jén vezettek be. A reform három területen hozott lényeges változást:Magyarországon •csökkent a központi tervezés szerepe és nőtt a vállalati önállóság a termelés és a beruházások terén; •liberalizálódtak az árak, vagyis a hatóságilag rögzített árak mellett egyes termékek árai a piaci keresletnek megfelelően alakulhattak; •a központilag meghatározott bér­rendszer helyét egy flexibilisebb, bizonyos korlátok között a vállalatok által meghatározott szabályozás váltotta fel.

9 Előzmények : első magyar reprezentatív cigánykutatás 1970 Tudományos Akadémia Kemény István előadás, „Magyarországon vannak szegények” 1977 emigráció 1972-ben a családgondozó munkakör létrejöttével a szociális munka újjászületett, a családgondozók a szociális munka eszközeit alkalmazva családlátogatással, konzultációval foglalkoztak Solt Ottilia Fővárosi Pedagógiai Intézet kísérleti programot indít el. Cél: néhány olyan budapesti iskolában, ahová sok cigány gyerek jár, s ahol legalább egy részüket elkülönítve tanítják, kísérletet tegyen a status quo megváltoztatására. Program keretében: Pesterzsébetre Csongor Anna, Nevelési Tanácsadó. Feladata az érintett családok gondozása, a gyerekek iskolai pályafutásának egyengetése. Elsősorban a Szikszóról elszármazó cigány családokra koncentrált, kik hosszú évek keserves küzdelmei árán sikerült megkapaszkodniuk Pesterzsébeten, de gyökértelenül és elképesztő kitaszítottságban, nyomorúságban tengődtek.

10 Nev.Tan Mezei György Csili pesterzsébeti Vasas Művelődési Központ, a legendás, a magyar munkásmozgalom egykori fellegvárának munkatársa, Farkas Pál közreműködésével cigány klubot szervezett, ahol felnőttek és gyerekek egyaránt találhattak kedvükre való programot. A klub sokféle, szerteágazó tevékenységnek adott keretet. Szükségszerű volt, hogy Csongor és Mezei kapcsolatba kerüljenek és összehangolják munkájukat pl.:nyári táborok (Mezei) ahova a legnehezebb sorsú erzsébeti cigány gyerekeket vitte el.

11 Szeta Az 50-es években a szociológia betiltott „áltudomány”. A 60- as években az állam létrehozza az első szociológiai intézményt, vezetője Hegedűs András (Rákosi utolsó minisztere), majd ezt több is követte: nagyvállalatok, minisztériumok. Üzem- és szervezetszociológia „A Szeta-alapítók többsége a szociológus Kemény tanítványa volt, akik részt vettek az általa irányított szegény- és cigányvizsgálatokban ben.” Szervezetet létrehozni tilos. A szegény- és cigányvizsgálatokban résztvevők járják az országot, és a Munkaügyi Minisztérium Szociálpolitikai Főosztálya (alakult 1972) felé továbbítják támogatásért december 5. Szeta alakulás

12 Szeta Gyűjtés (ruha, játék, berendezés, pénz) és eljuttatása a rászorulókhoz „Kocsis Zoltán hangversenyét Malina János zenetörténeti elôadásával párosítva 1980 szeptemberében a rendôrség megakadályozta, a tervezett helyszín környékét megszállták, a bejáratot lezárták, és a szép számban összegyûlt tömeget hazaküldték. A jótékonysági koncert elmaradt.” „Eörsi István, Dalos György és Konrád György felolvasóestjei”

13 Szeta Aukció: 100 művész 200 kiállítási tárgya szerepelt a katalógusban Barcsay Jenô, Bálint Endre, Balla Margit, Egyed László, Galántay György, Gyarmathy Tihamér, Keserû Ilona, Kô Pál, Lugossy László, Maurer Dóra, Melocco Miklós, Nádler István, Somogyi Gyôzô, Szemadán György, Váli Dezsô Irodalmi antológia 1983 február „Feketében” 300 helyett 100 pl-ban: Konrád György, Mészöly Miklós, Gyurkovics Tibor, Jékely Zoltán, Hervay Gizella, Kiss Benedek, Karinthy Ferenc

14 TBZ kutatás ben szociológusok egy csoportja kutatást indított a társadalmi, beilleszkedési zavarok felmérésére. Elsősorban arra kerestek választ, hogy mi okozza azt, hogy európai viszonylatban nagyon magas Magyarországon a válások és öngyilkosságok száma. Az akkori kormányzat javaslatot kért a munkacsoporttól arra, hogy kezelhetnék ezt a válságos helyzetet. A kutatót egy családgondozói hálózat kialakítását javasolták. Így jöttek létre az első, kísérleti, családsegítő központok, szolgálatok, 1985-ben. Több modellt is kipróbáltak, nagyvárosi kerületekben (Budapest VI. és X. kerület), közepes méretű város (pl. Tatabánya), falu (pl. Ibrány), társult települések (Csengőd és vidéke) ban szociológusokból és szociális munkásokból álló Szegényeket Támogató Alap alakult. Ebben az időszakban kezdték kutatni a társadalmi beilleszkedési zavarokat, melynek köszönhetően az 1980-as évek közepén létrejöttek a családsegítő központok, melyek családgondozást, egészségügyi, mentálhigiénés feladatokat láttak el. Szociális munkás szakma ekkor még hivatalosan nem létezett, így orvosok, pedagógusok, jogászok végezték a tevékenységet. Esetmegbeszélő műhelyek alakultak, melyek hozzájárultak a szakma későbbi kialakulásához.szociológusokból mentálhigiénés

15 Tecsa 1985 március Terézvárosi Családsegítő Szolgálat kísérleti intézmény Meghatározott feladatok: - Egyéni esetkezelés – egyéni életfeltételek javítása a családban és a társas kapcsolatokban, - Szociális csoportmunka- részvétel az állampolgárok közös típusú gondjainak együttes probléma-megoldási folyamataiban - Közösségi szociális munka - a lakóhelyi közösségek azonos érdekeinek felismerése, a közös érdekek közös képviselete, kölcsönös együttműködés segítségével.

16 Újcsakö Mezei György az általa vezetett Újpesti Családsegítő Központ az ÚJCSKÖ programjának kialakításakor a hagyományokra támaszkodott. Ott működött „a két világháború között a Hilscher Rezső-féle szociális intézet. Úgy gondolta, erre a hagyományra építeni lehet és kell. Szorgosan összegyűjtötte az intézet és Hilscher munkásságának levéltárakban elfekvő, feledésbe merült dokumentumait, és megkeresett minden élő szereplőt, aki annak idején részese volt az ott folyó munkának. Az így összegyűlt anyag fontos új adalékokkal szolgált a magyarországi szegénység történetéhez is. Az alternatív létminimum számításhoz kapcsolódóan munkatársaival feldolgozta a magyarországi létminimum számítások történetét. „

17 Újcsakö Később Solt Ottília bevonásával addig példa nélkül álló interjús kutatást kezdeményezett a hajléktalanok körében. A több mint száz interjút hajléktalan ellátásban dolgozó szociális munkások készítették. Kutatás közben egy különböző szakemberekből álló team közreműködésével és az interjúkészítők részvételével heti rendszerességgel elemezték a már elkészült interjúkban megjelenő életutak politika-, társadalom- és családtörténeti, szociológiai, szociálpszichológiai és pszichológiai összefüggéseit. Amikor elterjedt az a hiedelem, hogy a Budapesten városszerte látható koldusok koldusmaffiáknak dolgoznak, haladéktalanul kolduskutatásba fogott, hogy aztán a kutatás eredményeire támaszkodva nyugodt szívvel írhassa le: „Nem találkoztunk a bérkoldultatás vagy koldusmaffia hazai legendáriumokban megjelenő intézményeivel. Erre utaló jeleket Romániából importált csonkolt lábú és gyerek koldusok esetében találunk, de a hazai hajléktalanok körében nem.” Ő kezdeményezte az első un. február 3-i hajléktalan számlálást is, amelyet azóta rendszeresen megismételnek. Ezeknek a kutatásoknak köszönhetően nála többet senki sem tudott a hajléktalanok világáról, amit többek között a „Vendégségben a polgári világban” című kitűnő tanulmánya is bizonyít.

18 Szociális munka története Magyarországon 1985-ben nagy áttörés volt a posztgraduális szociálpolitikus képzés megindulása ben a rendszerváltozással a szociális szakmák legalizálódtak, megindultak a felsőfokú szociális képzések, elsőként 1989-ben Szekszárdon az általános szociális munkás képzés, majd Pécsett 1991-ben ben kialakították az ún. soproni minimumkövetelményeket, a szociális munkás képzés tananyagát, standardjait. SzekszárdonPécsett A rendszerváltás után megindul a szociális törvényalkotási folyamat: évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról; évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.törvényalkotási

19 Lépésről lépésre

20

21 Felhasznált irodalom Kardos László: Szeta Pick Katalin: Szociális munka története Magyarországon Gosztonyi Géza: Közösségi Szociális munka A Szociális Szakma Digitális Archívuma Mezei György Életrajz


Letölteni ppt "II/1. Szociálismunka vs. bürokrácia: érdekképviselet és segítői szerep Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ 2012. április 18-19-20. május 16-17-18."

Hasonló előadás


Google Hirdetések