Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BEPÁRLÁS Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BEPÁRLÁS Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA"— Előadás másolata:

1 BEPÁRLÁS Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA

2  Bepárlásnak nevezzük azt a műveletet, amely során a gyakorlatilag nem illékony anyagok oldatait úgy töményítik, hogy az oldószer egy részét forralással elpárologtatják.  Az oldószer elpárologtatása az oldat teljes térfogatában megy végbe.  A bepárlást szilárd anyagok oldatainak (főként sók és bázisok vizes oldatainak), valamint magas forráspontú folyadékok oldatainak besűrítésére használják.

3 A bepárlás elve

4 •Bepárlás alkalmával az oldattal hőt közölnek, aminek következtében az fokozatosan felmelegszik egészen a forrásponti hőmérsékletig. A forrásponti hőmérsékleten, amely az oldat feletti nyomás nagyságától függ, az oldatból oldószergőzök távoznak. •Az oldatban az oldott anyag koncentrációja növekszik. A koncentrációnövekedés sűrűségnövekedéssel jár.

5 •A bepárlandó oldat melegítése, azaz forralása, történhet közvetlen, vagy közvetett hőközléssel. •Ez utóbbi a gyakorlatban elterjedtebb. •Közvetlen hőközléskor a fűtőközeget (leginkább forró levegő, vagy megtisztított füstgáz) az oldatba, vagy az oldat fölé vezetik. •Közvetett hőközléskor a melegítést hőátadó felületen keresztül valósítják meg. A hőforrás leginkább vízgőz, de lehet füstgáz is, illetve valamilyen folyékony hőhordozó.

6 A bepárlást befolyásoló tényezők  Az oldatok melegítésekor a koncentráció növekedésével a forráspont is emelkedik. •Fontos kihangsúlyozni a következőket: 1. Az oldat forráspontja eltér a tiszta oldószer forráspontjától; 2. Az oldat hidrosztatikai nyomása következtében az alsó rétegek forráspontja magasabb, mint a felső rétegek forráspontja. 3. A bepárlást nagymértékben befolyásolja az oldat viszkozitása is.

7 Bepárló berendezések  A bepárló berendezések részei: 1. Bepárlókészülékek, 2. Segédberendezések (szivattyúk, hűtők stb.).

8 A bepárló berendezések csoportosítása •A hőátadás módja szerint megkülönböztetünk: –Közvetlen és –Közvetett fűtésűeket. •Az üzemmenet szerint lehetnek: - Szakaszos és - Folyamatos üzeműek.

9 •A bepárlókészülékek száma szerint: –Egytestes és –Többtestes bepárlók. •A bepárlókészülékben uralkodó nyomás nagysága szerint: –Atmoszférikus nyomáson működők (nyitott bepárlók), –Túlnyomás alatt működők (zárt bepárlók) és –Vákuumban működők, szintén csak zárt készülékben valósítható meg.

10 •A bepárlás műveletének legfontosabb készüléke a bepárlókészülék, amely három fő részből áll: 1. Oldattér, vagy egyszerűen létér, ahol a bepárlandó oldat tartózkodik a bepárlás befejeztéig, és ahonnan a bepárolt oldatot el lehet vezetni; 2. Páratér, ahol a másodlagos gőz gyűlik össze a bepárlás során, és ahonnan a keletkezett gőzt el lehet vezetni; 3. Fűtőtér (zárt bepárlóknál), ahol a fűtőtest (csőköteges hőcserélő) helyezkedik el. Kisebb bepárlóknál elektromos fűtőtestet is alkalmazhatnak.

11  A bepárlók leggyakrabban állóhengeres, alul kúpos, vagy félgömbfenekű készülékek.  A bepárlókészülék rendszerint két- vagy háromrészesek, amelyek egymástól szétszerelhetők javítás, illetve tisztítás végett.

12  A bepárlókészülékek különböző szempontok szerint csoportosíthatók. E szempontok a következők: 1.A fűtőtér kiképzése szerint megkülönböztetünk: –Gőzköpenyes, –Csőkígyós, –Csöves és –Csőköteges bepárlókészülékeket.

13 2. A fűtés módja szerint a készülék lehet: –Belső fűtőterű, –Külső fűtőterű és –Filmrendszerű bepárló. 3. Az oldat keringetésének, cirkulációjának módja szerint: –Természetes és –Mesterséges cirkulációjú bepárlók.

14 Nyitott bepárló (duplikátor) 1 – Üst 2 – Gőzpalást 3 – Gőzbevezetés 4 – Kondenzvíz elvezetés 5,7 – Hőmérők 6 – Manométer 8 - Biztonsági szelep 9 – Nyílás a páratér légtelenítésére 8

15 Zárt bepárlókészülékek Függőleges csöves bepárló (Robert rendszerű bepárló) 1 – Bepárlótest; 2 – Fűtőtér; 3 – Forralócsövek: 4 – Központi ejtőcső; 5 – Szeparátortér; 6 – Cseppleválasztó; G 1 – Fűtőgőz; G 2 - Másodlagos gőz; O 1 – Kiindulási oldat; O 2 – Bepárolt oldat; K – Kondenzvíz.

16 Vízszintes, csöves fűtőterű bepárló 1 – Bepárlótest; 2 – Fűtőtér; 3 – Szeparátortér; G – Fűtőgőz; K – Kondenzátum.

17  A bepárlókészülék teljesítőképességére jellemző az egységnyi idő alatt elpárologtatott folyadékmennyiség. A bepárló nagy teljesítményű, ha nagy a:  fűtőfelület és a folyadéktér hányadosa;  hőmérsékletkülönbség a fűtőanyag és a bepárlandó oldat forráspontja között;  hőátbocsátási tényező;  folyadékfelszín, ahol kilépnek a gőzbuborékok.

18 Többtestes bepárlótelepek  Ha a technológiai folyamatban folyamatosan nagy mennyiségű bepárlandó oldat keletkezik, a gazdaságosság végett több bepárlókészüléket kapcsolnak össze, azaz bepárlótelepet alakítanak ki, és ebben végzik a műveletet.  A bepárlótelepben 1 kg víz elpárologtatásához a telep készülékeinek számával arányosan kevesebb fűtőgőzre van szükség.

19 A bepárlótestek száma Fűtőgőz mennyisége [kg] elméleti Fűtőgőz mennyisége [kg] valódi 1 1,0 1,1 2 0,5 0,57 3 0,33 0,4 4 0,25 0,3 5 0,2 0,27

20  Az elsődleges gőzfogyasztás-csökkenése azzal magyarázható, hogy azt csak az első készülékbe vezetik. A többi készüléket az előzőben keletkezett másodlagos gőzzel fűtik. Az utolsó készülékből távozó gőzt a kondenzátorba vezetik, vagy a bepárlandó frissoldat előmelegítésére használják fel.  Attól függően, hogy a telepen belül milyen irányú a fűtőgőz és az oldat egyik bepárlóból a másikba való áramlási viszonya, megkülönböztetünk: - Egyenáramú és - Ellenáramú bepárlótelepet.

21 Egyenáramú bepárlótelep

22 Ellenáramú bepárlótelep


Letölteni ppt "BEPÁRLÁS Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA"

Hasonló előadás


Google Hirdetések