DR. KONCZOS CSABA SZE ESK

Az előadások a következő témára: "DR. KONCZOS CSABA SZE ESK"— Előadás másolata:

1 DR. KONCZOS CSABA SZE ESK
ANIMÁCIÓ A REKREÁCIÓ LÉLEKTANA REKREÁCIÓSZERVEZÉS ÉS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS Bsc DR. KONCZOS CSABA SZE ESK

2 Animáció

3 d

4 Szakirodalom Bokor Béla – Koltai Dénes (1995): Szociokulturális animáció JPTE, Pécs Claus Finger-Váczy Sándor (2002): Az animáció alapjai. KJF, Székesfehérvár. Claus Finger-Váczy Sándor (2003): Animáció - A szabadság iskolája. KJF, Székesfehérvár. Grosz Pálma-Váczy Sándor (2003): Gyerek animáció. KJF, Székesfehérvár. Pusztai Gabriella-Váczy Sándor (2002): Esti animáció. KJF, Székesfehérvár Csider Sándor (2000) :Kulturális animáció 1-2. kötet. Jegyzet. BDTF Csider Sándor (1997) :Játékalbum. Animációs játékok-drámajátékok vezetése NYTF, Nyíregyháza Magyar Márton (2003):Turisztikai animáció BGF Bp. Kollarik Amália: Animáció a turizmusban. Barabás Zsolt (2002): Sport animáció. KJF, Székesfehérvár.

5 Szakirodalom Müller A. (2004): A wellness turizmus játékos - sportos programjainak összehasonlító elemzése Hazánk, Németország és Ausztria vonatkozásában. In: IV. Országos Neveléstudományi Konferencia kiadványkötete. Bp., MTA okt , 93.p. Müller A. - Könyves E. (2004): Az animáció szerepe és jelentősége a wellness turizmusban. 34. Mozgásbiológiai konferencia, Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Bp, dec. 2-3 Müller A. - Könyves E. - Szabó R.:(2005): A wellnessturizmus sokszínű kínálatának bemutatása In: Iskolai testnevelés és sport. 27. szám jún p. Müller A. - Könyves E. (2004): A wellness turizmus játékos - sportos programjainak összehasonlító elemzése Hazánk, Németország és Ausztria vonatkozásában. In (Kalokagathia, megjelenés alatt a cikk.) Könyves Erika: A falusi vendégfogadás főbb jellemzői Jász-Nagykun-Szolnok megyében. In Lovász Sándor – Székely Péter (szerk): A Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei. Economica II. Szolnok, Szolnoki Főiskola, 6.p. Könyves Erika – Müller Anetta: Szabadidős programok a falusi turizmusban. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Budapest, p. Bögréné Könyves Erika: Szórakoztatási lehetőségek. In Zoltai Márta (szerk.): A falusi turizmus. Távoktatási tankönyv. Budapest, MTV OPÁL, 5-24.p. /Vendégvárók, /

6 Témaválasztási lehetőségek
1. A wellness, mint animációs lehetőség. 2. Élményfürdők, élményparkok animációs lehetőségei. 3. Népi hagyományok és játékok animációja. 4. Egy kiválasztott szálloda animációs, szórakoztató lehetőségeinek elemzése. 5. Borvidék és animáció, külső program, mint szórakoztató ajánlat. 6. Gasztronómia és animáció, szórakozás és élmény. 7. Animációs program lehetőségei a fizikai rekreáció eszközeivel. 8. Turisztikai animáció. 9. Szabadon választott téma.

7 Az animáció definiálása
Az animáció szó latin eredetű, alapja az „animo” szó, amelynek jelentései: éltet, elevenít, élővé tesz, valakit bizonyos érzéssel vagy hangulattal tölt el, hangol, felhangol, lelkesít, feltüzel. Animálni = lelket, szellemet tölteni egy közösségbe, egy társadalomba, mozgást, aktivitást idézve elő. Animálni annyit tesz, mint életet adni egy csoportnak, lehetővé téve, hogy értékelje, fejlessze, kiteljesítse önmagát. Az animáció megkönnyíti az egyének, illetve csoportok közötti kölcsönös megértést. Segíti az egyéni és csoportos önkifejezést, cselekvési szándékot, kreativitást.

8 Az animáció fajtái Az animáció kialakulásában 3-féle vonulat különíthető el: filmes és számítástechnikai animáció: filmes iparban megjelent animáció: az élettelen rajzokból álló képsorozatokat keltik életre, a kamera megfelelő gyorsaságú mozgatásával (pl. rajzfilm) animáció a számtech. területén: itt olyan rövid mozgó képsorról beszélünk, amely az interneten max mp-es, és egyszerű képekből, legtöbbször rajzokból áll.

9 Az animáció fajtái szociokulturális animáció:
A szociokulturális animáció olyan stabilizációs technika, amelyet a különböző társadalmi testületek, szervezetek, egyesületek keretében alkalmaznak, s amelynek legfőbb célja az állam szociális destabilizációs tényezőinek felszínre hozása, és közösségi körülmények közötti szakszerű alkalmazása. Célja a szociális segítés illetve a kultúra közvetítés és művelődés. Az animáció ellátja a krízishelyzetbe kerültek, valamint a tartósan hátrányos helyzetűek fejlesztését, stabilizációját. Ez azt jelenti, hogy a gazdagság és szegénység, a munkavállalók és munkanélküliek, a fiatalok és öregek, az alternatívok, deviánsak és a jól szocializáltak, valamint a fogyatékosok és az egészségesek között húzódó alapellentéteket (esélytelenség) megpróbálja feloldani.

10 Az animáció fajtái A rendezvény animáció:
kereskedelmi szálláshelyeken, szabadidő-centrumokban, sport-létesítményekben, faluházakban és egyéb idegenforgalmi helyszíneken megvalósuló szolgáltatás, célja a vendégeknek maradandó élményt nyújtani emberek közötti kapcsolatok kiépítésén és játékos programok lebonyolításán keresztül, közös tevékenységre való ösztönzést, bíztatást, felhívást, ráhangolást tűzi ki elsődleges feladatául.

11 A szociokulturális animáció
Alapfogalmak: - szocializáció - nevelés - művelődés A teljes, a kifejlett emberi-társadalmi létezésben, emberi ténykedésben a „szerves egész” mindegyik alkotóeleme fontos, jelentős, értékes, nélkülözhetetlen. Az ember formáló tényezők magát az emberi életet alakítják, ami egy komplexum, sajátszerű komponensekkel, dimenziókkal, funkciókkal. Ezek elsajátítása differenciáltan történik meg.

12 A szocializáció A társadalomba való beilleszkedés folyamata.
Mai „kultúrfokon” csak a szocializáció útján lehetetlen. Szakszerű, tudatos, tervezett, rendszeres előkészítés szükséges. A mai ember nem „belenő” a társadalomba, hanem „bevezetik” őt abba. Van egy szociokulturális meghatározottság. A közvetlen környezet statikus fogalom,ennek dinamikája a mindennapi élet A közvetlen környezetben lezajló mindennapi élethez kötött folyamat. Funkciója az egyén mindennapi életképességének a kialakítása.

13 A nevelés Abban különbözik a szocializációtól, hogy nem spontán, véletlen, hanem tudatosan vezetett, társadalmilag szabályozott és nem az egyed, hanem a társadalom fenntartásához szükséges képességek elsajátítása az elsőrendű feladat. A képességek fejlesztése nem csoport, hanem társadalomérdekű tevékenység. A szubjektum (cselekvő egyén) társadalmilag szükséges értékteremtő képességeinek intenzív fejlesztését szolgálja. A társadalmilag szükséges tevékenységeket pedagógiailag megszervezett módon építi be a saját rendszerébe. Cél az egyén társadalmi cselekvőképességének fejlesztése.

14 A művelődés Abban különbözik a szocializációtól, hogy nem tapasztalati, hanem tudatos – külön erőfeszítést igénylő elsajátítás. A neveléstől különbözik, hogy nem kötelező, hanem önkéntes tevékenység. Az általános műveltségnek - az egyéni érdeklődés által meghatározott irányban való - öntevékeny továbbépítése. A művelődés terjedelmét, irányát és szintjét az egyén érdeklődése szabályozza.

15 Egymásra épülve A szocializáció elsősorban az egyed, a nevelés elsősorban a társadalom, a művelődés elsősorban az egyéni műveltség reprodukcióját szolgálja. A művelődés feltételezi a képességek iskolázottságának egy minimumát, a képességek iskolázása feltételezi az egyén mindennapi életképességének - szocializáltságának – egy minimumát. Mindegyiknek van valamely hozzárendelt intézménye: család, iskola, műv. intézmények.

16 A szocio-edukatív animáció
Animálni annyit jelent, mint életet adni egy csoportnak, lehetővé téve, hogy értékelje, fejlessze, kiteljesítse önmagát. Egy közösségen belül: - hovatartozásunk megtalálása, - az identifikáció megkönnyítése, - a találkozás, a beszéd, a megértés, a kölcsönösség, a társ. beilleszkedés szükségletének felébresztése, fejlesztése, - a csoportos önkifejezés, cselekvési szándék, kreativitás elősegítése, - a belülről fakadó aktivitás előidézése.

17 A szociokultúrális animáció
Művészeti (irodalom, film, festészet, stb.) Tudományos (önképzés, konferenciák, sajtó) Társas élet (családi élet, ünnepek, bálok, egyesületek) Testkultúra (sport, természetjárás, horgászat) Gyakorlati tevékenység (kertészkedés, barkácsolás)

18 A szociokultúrális animáció
Nevelő jellegű tevékenység a munkaidőn kívül. Megfelel az emberek kezdeményező kedvének, szükségleteinek, szórakozási igényeinek. Önkéntes részvételen alapul. Nyitott, bárki részt vehet rajta. Elvileg nem támaszt előzetes követelményeket. Általában csoportban valósul meg, sokoldalú lehetőségeket kínáló intézményekben. Általában animátor segítségével.

19 Konstruktív életvezetés mint nevelési érték
A konstruktív életvezetés alatt olyan életvitelt értünk, amely szociálisan értékes, de egyénileg is eredményes. Megfelel az értékkel kapcsolatos kettős kritériumnak: közösségfejlesztő jellegű, de az egyén fejlődését is elősegíti (önfejlesztő). A pedagógiai tevékenység által kialakított konstruktív életvezetés az egyik legfontosabb emberi érték. Ennek ellenkezője a destruktív életvezetés.

20 Konstruktív életvezetés
Két funkcionális komponense: Közösségfejlesztő vagy morális Az önfejlesztő,tehát az életvezetés sikerét biztosító összetevő Mindkét komponens fejlesztése elengedhetetlen

21 Konstruktív életvezetés
Egyoldalú életvezetésre felkészítés esetén Közösségfejlesztő Értékes, morális, altruisztikus beállítódás Életvezetési kudarcok, egzisztenciális zavarok Önérvényesítő Egoisztikus beállítódás megerősítése, Interperszonáls és szociális konfliktusok

22 Konstruktív életvezetés értelmezése az EU-ban
Az EU emberkép modellje Dánia: tanulni vágyás,kultúrák megismerése Németo.: esélyegyenlőség, tolerancia Görögo.: erkölcsi, vallási, humanitárius értékek Spanyolo.: a szolidaritás, másság tisztelete Finno.: személyiségfejlesztés, együttműködésre nevelés

23 Konstruktív életvezetés értelmezése az EU-ban
Az uniós társadalom elvárásainak megfelelő ember szocio-morális vonatkozásban: altruisztikus munkára orientált kooperatív toleráns önérvényesítés tekintetében: önképzésre motivált adottságait gondozó fejlesztő alkalmazkodó gyakorlatias konvertábilis

24 Konstruktív életvezetés értelmezése az EU-ban
A konstruktív életvezetésű személyiség további operacionalizálása: A konstruktív életvezetésű emberkép egy konstruktív magatartás- és tevékenység repertoárban tárgyiasul és nyilvánul meg. Az egyéni életvezetést (életvitelt) attól függően értékeljük,hogy az illető mit tesz, mit alkot vagy mit követ el, vagyis magatartása és tevékenysége alapján.

25 A rekreációs szakember személye
Hogyan jellemezhető a munkája? Mi a szerepe a közösségben? Milyen magatartást, szemléleti-cselekvési koncepciót testesít meg?

26 A rekreációs szakember személye, tevékenysége
Az egyének és csoportok fejlődésének az ügyvivője. Tevékenységet, aktivitást keltsen életre. Fejlesszen továbbnevelő célzattal a kultúra és a sport területén. A tevékenység az egész lakossághoz szól a minél teljesebb folyamatos művelődés (önművelés) felé nyit.

27 A rekreációs szakember személye, tevékenysége
Segít az embereknek megérteni a társadalom mechanizmusát, az újrateremteni úgy, hogy az emberek maguk vállaljanak felelősséget benne. Szenzibilizálja a csoportot a fejlődés perspektívái iránt, a jobb teljesebb élet a társadalomban való szocializáció, a közösségi szelem és az egyén tisztelete iránt. A csoport meg tudja határozni céljait, és meg tudja választani a legmegfelelőbb eszközöket azok eléréséhez.

28 A non-direktív irányítás
Az animátor tagja a csoportnak sajátos egyedi stílusban. Feladja privilegizált vezető szerepét, melyben minden tőle függne, nem kívánja helyzetét arra felhasználni, hogy saját nézőpontját, értékrendjét és céljait erőltesse rá a csoportra. Segítse a csoporton belül: megvilágosodást (helyzet, probléma) objektivitás (realitás) alkalmazkodóképességet (élet és egyén igazodása) kreativitást (állandó megújulás)

29 A non-direktív irányítás
Nem a vezető hiányát jelenti vagy a beavatkozás kiküszöbölését. Inkább tartózkodó magatartás, tiszteletadás a mások személyisége iránt. Minden olyan manőver visszautasítása, amely más gondolkodásmódot vagy életmódot akar az egyénre vagy csoportra kényszeríteni.

30 Ami nem a rekreációs szakember
Nem élharcos (aki vezeti a csoportot) Nem helyi ügyintéző (v.mi hatalom szolgálatában) Nem szent mártír (nagylelkűen feláldoz) Nem túlbuzgó (aktivista) Nem elvont idealista (népboldogító) DE! Nem lehet közömbös, sem színtelen. Kell, hogy legyen elkötelezettsége, személyes állásfoglalása.

31 A rekreáció lélektani alapjai
Az emberi megismerés alapjelenségei A motiváció A személyiség ösztönző rendszere A beállítódás (attitűd) Az érzelmek Az akarati cselekvés A viselkedés A cselekvés kialakulásának összetevői A cselekvés ösztönző szabályozása A cselekvés szervező és végrehajtó szabályozása A személyiség

32 Az emberi megismerés alapjelenségei
A megismerő funkciók az ember alkalmazkodását szolgálják. Irányítják a cselekvést és a valóság megismerését. érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás.

33 Érzékelés, észlelés Olyan megismerő folyamatok, amelyek lényege az, hogy külső ingereket, információkat szerzünk a világról, valamint az ingerek összességét felfogjuk. Az észlelésben számos jelenség kódolt, amiben még fontos a veleszületett képességek, az egyéni tapasztalatok jelentősége. A tárgyak, személyek azonosításában a korábbi tapasztalatok, beállítódások, elvárások játszanak szerepet. Itt a környezet fontosságát ki kell emelni.

34 Érzékelés, észlelés Az észlelés folyamatában beszélünk
fizikai és szociális észlelésről. A szociális tanulás folyamata lehetővé teszi a minél tökéletesebb észlelési folyamatot. Az előzetes minták (fizikai észlelés) pedig azt, hogy ezek értelmezése valósághűen tükrözi-e az emberi viselkedést, általános és egyéni sajátosságaiban leképezik-e vagy sem. E szerint beszélhetünk tapintási, ízlelő, szagló, halló és látó (érzékelő és észlelő) rendszerekről.

35 Az emlékezés Az emlékezés olyan pszichológiai folyamat, amely során információk tárolására és ezek bevésésére kerül sor. Az emlékezés szakaszai: kódolás, tárolás, előhívás. Fontos, hogy az „anyag” tárolása a rövid vagy a hosszú távú memóriában kódolható. Mindegyik esetben fontos tudni, hogy a bevésés, megőrzés, felidézés, felismerés minősége, számos tényezőtől függ.

36 Ez teszi lehetővé az alkalmazkodás megfelelő szintjét is.
Az emlékezés Az emlékezés lehetőség tapasztalatok, a múlt élményeinek feldolgozására, ami az újabb benyomások színesítését, gazdagítását eredményezi. Ez teszi lehetővé az alkalmazkodás megfelelő szintjét is. Az emlékezet segít abban, hogy ismereteinket és az új tapasztalatokat időben összegezve hasznosítani tudjuk.

37 A képzelet fontos alakítói,
A képzelet lényege: régi emlékképek nyomán új képek létrehozása, vagy emlékek átalakítása. A képzelet fontos alakítói, az érzelmek és a vágyak. A képzelet kapcsolódik a meglévő emlékanyaghoz és, az új ötletek megteremtésének lehetőségéhez.

38 A produktív és a reproduktív képzelet
A munka, a tanulás szempontjából fontos az, hogy az egyén a képzelet mely fajtájával rendelkezik. Ettől függően lehet alkotó vagy tevékenység végrehajtó. Igen fontos tény, hogy minden kreatív, tervezőmunka lényege a produktív képzelet.

39 A figyelem A figyelem, olyan pszichikus folyamat, amely során
információ felvételre és feldolgozásra kerül sor, és külső, valamint belső környezeti ingerhatások szelektálása megy végbe. A figyelem a megismerő folyamatok kísérőjelensége, lényege: az összpontosítás, koncentráció. Fajtái: a spontán és a szándékos, a koncentrált, a megosztott figyelem.

40 A gondolkodás A gondolkodás a legmagasabb szintű megismerési folyamat, amely során a valóság visszatükrözése megy végbe. A gondolkodás feltárja a valóság összefüggéseit, a lényeges, szükségszerű kapcsolatokat. A gondolkodásnak különböző típusai vannak, a motoros, a propozicionális (fogalomalkotó), a képzeleti, vizuális, problémamegoldó.

41 A gondolkodás A beszéd és a fogalomalkotás szerves egységet alkot a gondolkodási folyamatban. A gondolkodás új eredmények létrehozásához vezet, amely az általánosítás, a következtetés, az analízis és a szintézis műveleteik alkalmazásával történik. Ezek a műveletek a problémamegoldásban együtt vannak jelen.

42 A gondolkodás Minden probléma
egy kérdésfeltevés is egyben, melyben egy célt akarunk elérni, és az ehhez vezető utat meg kell találni. Ahhoz, hogy a probléma megoldódjon, rendelkezni kell az egyénnek: elvonatkoztató képességgel, rugalmassággal, következtetési képességgel, megfelelő motivációval, érzelmi stabilitással, fegyelmezettséggel, kitartással, állhatatossággal.

43 A feladatmegoldás szempontjából beszélünk
A gondolkodás A feladatmegoldás szempontjából beszélünk konvergens és divergens gondolkodásról. A divergens gondolkodás előnyben részesíti az ötleteket, a különböző irányváltoztatásokat, A konvergens gondolkodás a már begyakorolt konvencionális úton igyekszik a feladatot, a problémát megoldani.

44 4. Kerüld a negatív embereket! 5. Dolgozz keményen!
A siker szabályai 1. Bízz magadban! 2. Döntsd le a korlátokat! 3. Ne félj a kudarctól! 4. Kerüld a negatív embereket! 5. Dolgozz keményen! 6. Mindig adj valamit vissza! Arnold Schwarzenegger

45 A motiváció A pszichológia egyik fontos kérdése, milyen késztetésekből fakad, valamint milyen erők állnak a viselkedés hátterében. Miért tudunk bizonyos cselekvésekre, hatalmas energiákat mozgósítani, míg másokra viszont nem. A motiváció szó a latin eredetű movere igéből ered, melynek jelentése mozogni, mozgatni. A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom, motívumokból épül fel és minden cselekvésre, viselkedésre késztető külső és belső tényezőt magában foglal. A motiváció az a folyamat, amely felelős a viselkedések beindításáért, irányáért, erősségéért, fenntartásáért.

46 A motiváció A motiváció meghatározza
a szervezet aktivitásának mértékét, a viselkedés szervezettségét és a hatékonyságát. Tehát, a motiváció egy belső hajtóerő, ami irányítja a viselkedésünket, és energiával látja el. Teljesítmény = képességek x motiváció Azért szorzás, mert egyik tényező sem lehet nulla.

47 A motiváció fajtái Belső motiváció: Külső motiváció:
valamit azért csinálok, mert érdekel, mert szeretem, örömet okoz nekem. Példák: nyerni akarok, le akarom tenni a vizsgát, azért sportolok, mert jól esik a mozgás Külső motiváció: jutalmat kapok érte, vagy elkerülök egy büntetést, ha megteszem. Példa: ha háromnál többet hiányzom az órákról, nem mehetek vizsgázni, vagy azért dolgozom, mert fizetést kapok érte. Ha a belső motivációt megjutalmazom egy külsővel, pl. a gyerek minden rajz után csokit kap, hosszútávon csökken a teljesítmény, mert a motiváció átfordul külsőbe, most nem kapok csokit, akkor nem rajzolok.

48 A motiváció alapfogalmai
A szükséglet olyan hiány a szervezetben, amely tartós fennállás esetén az egészséget vagy súlyosabb fokon az életet fenyegeti. A drive a szükséglet nyomán kialakuló, belső késztetés, a viselkedés hajtóereje. A drive alapvető feladata a szervezet általános energetizálása, nem pedig annak irányítása, vagyis nem mutatja meg, hogy a szervezet mit csináljon az adott szükséglet kielégítése érdekében, csak az ehhez szükséges hajtóerőt adja. A homeosztázis egy belső egyensúlyi állapotot fenntartó mechanizmus. Az élet alapvető feltétele a szervezet belső viszonylag állandó egyensúlyi állapotának a fenntartása, a folyamatosan változó külső körülményekkel szemben.

49 A motiváció működési mechanizmusa
Amennyiben a szervezet homeosztatikus egyensúlya megbomlik, valamilyen fiziológiai hiányállapot keletkezik, azaz szükséglet lép fel. A szervezet elsősorban a szervezet tartalékainak felhasználása révén igyekszik a belső egyensúlyi állapot visszaállítására. Például, ha éhség esetén a vércukor szint lecsökken az ideális értékhez képest, akkor a homeosztatikus folyamatoknak köszönhetően az ideális érték visszaállítható, bizonyos biológiai folyamatok beindítása révén. (A máj, a hasnyálmirigy jelzése alapján cukrot bocsát a vérkeringésbe.) Amikor azonban a szervezet belső tartalékai már nem elegendőek a szervezet belső egyensúlyának a helyreállítására, akkor drive, a viselkedésre késztető belső hajtóerő keletkezik, és az aktivált szervezet, működésbe lép az egyensúly helyreállítása érdekében, (magas cukortartalmú táplálékot keres).

50 Az elsődleges és másodlagos drive-ok
Elsődleges, más néven primer drive-oknak az ön- és fajfenntartással kapcsolatos hajtóerőket nevezzük. A legalapvetőbb elsődleges drive-ok a következők: hőszabályozás, éhség, szomjúság, szexuális, alvási, salakanyagok ürítése, védekezésre irányuló, általános aktivitási szükséglet (akkor lép fel, ha a szervezettől egy időre megvonják a mozgás lehetőségét), kutató vagy explorációs drive (kíváncsiság).

51 Az elsődleges és másodlagos drive-ok
Vannak olyan drive-ok is, amelyeket tanulással, kondicionálással sajátítunk el, ezeket nevezzük másodlagos drive-oknak A másodlagos hajtóerők alapvetően úgy alakulnak ki, hogy mindazok a tárgyak, helyzetek, amelyek az elsődleges motívum kielégítésében szerepet játszanak, maguk is motívummá válnak.

52 A motiváció és az arousal
A szervezet aktivációs szintjét, nevezzük arousal szintnek. A motiváció és a szervezet arousal szintje között nagyon szoros összefüggés figyelhető meg. A fiziológiai szükséglet által előidézett késztetés befolyásolja a szervezet aktivációs szintjét, tehát az arousal szintet. A késztetés fellépése növeli a szervezetben fellépő aktivációs szintet, amely a szükséglet kielégítésével csökken.

53 A szervezet általános motivációs állapota, amit értelmezhetünk arousalként is fontos szerepet játszik a viselkedés szerveződésében, és a teljesítményben.

54 A motiváció és az arousal
Az összefüggés egyértelműen azt mutatja, hogy a viselkedés szerveződése és a teljesítmény szempontjából van egy optimális arousal szint, amikor a viselkedés szerveződése a leghatékonyabb a teljesítmény pedig a legmagasabb. Ha az arousal szint alacsony álmossá válunk, és nehezebben tudunk koncentrálni. Ha magas az arousal szint, akkor a viselkedés dezorganizálttá, figyelmünk szétszórttá válik, és teljesítményünk csökken. A szervezet az optimális arousal szint elérésére törekszik és igyekszik azt fenntartani.

55 A motivációk felosztása
A motívumok természete szerint elkülöníthetünk: biológiai, szociális (szexuális és fajfenntartási) és kíváncsiság motívumokat.

56 A biológiai motívumok A biológiai motívumok, a homeosztázis fenntartásán keresztül a szervezet önfenntartásához kapcsolódnak. A szervezetben előálló fiziológiai igény (szükséglet) nyomán lépnek fel. Amennyiben a szükséglet nagyobb, mint amit a szervezet a belső tartalékainak mozgósításával ki tud elégíteni a homeosztatikus folyamatok révén, akkor lép fel a drive, a viselkedésre késztető hajtóerő.

57 A biológiai motívumok közé tartoznak az
éhség, a szomjúság, a hőmérsékletszabályozás (pl. fázás, reszketés), az ürítés (vizelési, székelési késztetés), a légzés (légszomj), és a test integritásának védelme (pl. fájdalom). Az alapvető motívumok hátterében nemcsak a biológiai tényezők játszanak fontos szerepet, hanem pszichológiai, szociális és kulturális tényezők is.

58 A szociális motívumok A szociális motívumok működésének hátterében is bonyolult szabályozás áll. Ez a szabályozás idegrendszeri, hormonális, pszichológiai és társadalmi tényezők által befolyásolt. Ide sorolható a a szexuális és utódgondozás motívumai, amely az adott faj fennmaradásáért felelős. A szociális motiváció kapcsolatban áll emberi értékekkel, szeretettel-szerelemmel, bensőséges érzelmekkel, társas kapcsolatokra, családra vonatkozó felfogással. A korai élmények, a későbbi szexuális és utódgondozási tapasztalatok, a kulturális folyamatok szintén meghatározó jelentőségűek a szexuális és családi viselkedésben.

59 A kíváncsiság motívumok
A kíváncsiság motívum embernél és állatnál egyaránt megtalálható. A következő formákban mutatkozik meg: ingerkeresés, kutató-kereső (explorációs) viselkedés, manipuláció. Az ingermegvonásos kísérletek is igazolták, milyen fontos, hogy a környezetünkből megfelelő ingermennyiség érjen bennünket, hiszen ennek hiányában a szervezet működése zavart szenved.

60 A kíváncsiság motívumok
A kalandkeresés elsősorban szokatlan, váratlan és új helyzetekben mutatkozik meg, és arra készteti az élőlényt, hogy a környezetet megvizsgálja, átkutassa, és új összefüggéséket tárjon fel. A kutató-kereső viselkedés, ugyanakkor arra is alkalmas, hogy az újszerű, meglepő helyzetek bizonytalanságát, izgalmát csökkentse, hiszen ezek a helyzetek a velük való foglalkozás során ismertté és megszokottá válnak, és elvesztik izgató hatásukat.

61 A kíváncsiság motívumok
Környezetünk manipulálására és a tárgyakkal való manipulációra irányuló késztetés hátterében a következő aktivitásmódok húzódnak meg: a megismerő, a valóságalakító és az alkotó tevékenységek. Harlow például csimpánzoknál megfigyelte: képesek órákig elbíbelődni egy zár kinyitásával anélkül, hogy ezért a megoldás örömén kívül más jutalomban is részesülnének.

62 Az emberi motiváció két típusát különítjük el:
Extrinsic (eszköz jellegű) motiváció: a viselkedés motivációjában valamilyen cél elérése vagy külső tényező játszik szerepet. Intrinsic (önjutalmazó) motiváció: akkor beszélünk ilyen motivációról, amikor a cselekvés motivációja a cselekvésben rejlő élvezet maga.

63 Az extrinsic motiváció különböző szintjei
A motivált viselkedés mennyire áll a környezet irányítása alatt. A motiváció kívülről való szabályozás: a viselkedés a jutalomtól vagy a büntetéstől függ. Az introjektált szabályozás: a cselekvést a büszkeség, az önértékelés növelése vagy a szégyen, a szorongás elkerülése motiválja. Szabályozás az azonosuláson keresztül Az integrált szabályozás

64 Az intrinsic motiváció három típusa
A tudásra irányuló intrinsic motiváció: maga a cselekvés, a tanulás, a megértés motivál. A fejlődésre és alkotásra irányuló intrinsic motiváció által vezérelt viselkedés öröme az önmagunk meghaladásában és a kreatív tevékenységben van. Az ingerlés és élmények átélésére vonatkozó intrinsic motiváció esetén kellemes élményeket, érzéseket keresünk, melyek rendszerint érzékszervi vagy esztétikai élmények.

65 A motiváció hiányának hátterében álló okok
A motiváció hiányát valamilyen a cselekvésre és személyre magára vonatkozó hiedelemmel értelmezhetjük: A képesség hiánya hiedelmek: a személy úgy érzi nincsenek meg benne a cselekvés végrehajtásához szükséges képességek. A stratégiára vonatkozó hiedelmek: a személy úgy véli, hogy a lehetséges stratégiák úgy sem vezetnek eredményre. Az erőfeszítésre vonatkozó hiedelmek: a személy úgy véli, hogy a cél elérése túl nagy erőfeszítésbe kerül, amit ő nem hajlandó megtenni.

66 A teljesítménymotiváció
Az embernek azt a késztetését foglalja magában, hogy az életben igyekszik minél nagyobb teljesítményt elérni, mert ez növeli személyének értékét. A teljesítménymotivációról az igényszint vizsgálatok adnak képet. Az igényszint teljesítése, ill. túlteljesítése sikerélményhez vezet. Ha a teljesítményszint alatta marad az igényszintnek, kudarcot él át az egyén. Sorozatos sikerélmény hatására az igényszint emelkedik, kudarcszéria esetén pedig csökken.”

67 Az igényszint kitűzése mindig két ellentétes motívum
a siker elérésére és a kudarc elkerülésére vonatkozó késztetés hat egyszerre. Ennek a két motívumnak az erőssége és egymáshoz való viszonya alapvetően befolyásolja a teljesítménykésztetés erejét. A sikermotívum alapja a hatékonyságra, az önmegvalósításra való késztetés. A kudarckerülés hátterében a büntetéstől való félelem, az eredménytelenség következményeinek az előrevetítése húzódik meg. A sikerorientáció és a kudarckerülés a személyiség tartós vonása lehet, melynek alapján megkülönböztetünk sikerorientált és kudarckerülő személyiséget.

68 A versengés szerepe A társas magatartás egyik alapvető formája a versengés: már óvodáskorban megjelenik, de iskoláskorban, amikor a gyerekek egyre többször kerülnek teljesítményhelyzetbe, és mindennapi életükhöz szervesen hozzátartozik bizonyos tulajdonságaik másokkal történő összehasonlítása, a jelentősége megnő, a 6-18 éves gyerekek és serdülők számára az iskola a kortárs kapcsolatok legfőbb terepe és egyúttal a barátaikkal és osztály-, illetve iskolatársaikkal való versengés közege is.

69 A versengés szerepe A társas közeg (iskola, sportegyesület) nemcsak az "informális", az egyén saját szándékából fakadó versengés terepe, hanem ún. formális vagy strukturális versenyeké is. A kétféle (a spontán keletkező informális és a szervezett, formális) versengés dinamikus viszonyban van egymással. A strukturális jellegűek száma és jellege befolyásolja a társas kapcsolatokon belül megnyilvánuló informálisokét, s az informális versengés is hat a formálisra.

70 A versengés szerepe Korunk fiataljai olyan társadalomban szocializálódnak, ahol a gazdasági és politikai élet strukturálisan magában hordja a versengés mozzanatát. Ebben a társadalmi valóságban kell majd megállniuk a helyüket úgy, hogy a bennük rejlő képességeket optimális módon legyenek képesek kibontakoztatni. A versenyeken és a versengésben való eredményes részvétel nem pusztán tudás és hozzáértés kérdése. A sikeresség azon is múlik, hogy ki milyen módon tűri a versenyhelyzetet, és mennyi rutinra tett szert benne.

71 A versengés szerepe A versengés, amely általában magas érzelmi-indulati hőfokon zajlik, hatékony eszközzé válhat a szakember kezében. Hatására az emberek egy része olyan dolgokat is ki tud hozni magából, amelyekre általában nem lett volna képes. De az is megtörténhet, hogy emiatt némelyeknek végképp elmegy a kedvük a kihívást tartalmazó helyzetekben való részvételtől.

72 A versengés szerepe A nevelésért is felelős intézményektől elvárható, hogy olyan majdani versenyzőket neveljen, akik a versengés felfokozott hangulatában is képesek szem előtt tartani a morális szempontokat, tekintetbe venni mások méltóságát. A szakemberek képesek legyenek e folyamat fejlesztő és pozitív vonásait felerősíteni s a destruktívba forduló versengéssel együtt járó negatív következményeket elkerülni.

73 A társas összehasonlítás funkciója: énértékelés, önfejlesztés, énkiemelés
A nevelés egyik alapvető feladata a fiatalság, illetve az emberek önismeretének fejlesztése. Ennek során felismerik önnön erősségeiket és gyengeségeiket. A megfelelő szintű önismeret adhat ugyanis esélyt arra, hogy az életben megtalálják a személyiségüknek és képességeiknek megfelelő területet. Az egyén a másokkal való összehasonlítás során tanulhat önmagáról a legtöbbet.

74 Mindenki számára fontos, hogy fel tudja mérni,
Énértékelés Az egyén szempontjából a versengés egyik legfontosabb funkciója az énértékelés, amelyet a társas összehasonlítási folyamat tesz lehetővé. Mindenki számára fontos, hogy fel tudja mérni, milyen belső erőforrásokkal rendelkezik. Általában azzal vetjük össze saját teljesítményünket, valamely tulajdonságunkat, akivel valamilyen hasonlóságot észlelünk.

75 Az összehasonlítási folyamat részei
Önmagunk megítélése másokhoz viszonyítva mennyit fejlődtünk, mennyire vagyunk sikeresek, Következtetések levonása pl.: relatív pozíciónkról. Motiválás az előbbiekből levont következtetések teljesítménynövelő hatása.

76 Önfejlesztés A versengés következtében az egyén számos olyan
tulajdonságát vagy képességét bontakoztathatja ki, amelyek egyébként lassúbb ütemben vagy egyáltalán nem fejlődnének. Minden egyes győzelem/vereség beleilleszkedhet ebbe az egész életre szóló fejlődésbe és elősegítheti azt. A legmegfelelőbb az ún. felfelé hasonlítás

77 Énkiemelés Az „énfelnagyítás” szükséglete.
Az egyén önértékelését veszély fenyegeti, amikor mások nyilvánvalóan jobbak nála, ezért olyan helyzeteket keres, amelyekben biztosan, gyorsan és látványosan tud győzni. Ezt a lefelé hasonlítás szolgálja a legjobban, olyan személyek választása, akiknél önmagát a veszélyeztetett dimenzióban értékesebbnek ítélheti. A lefelé hasonlítással sokkal inkább az alacsony önértékelésűek élnek, a felfelé hasonlítással sokkal inkább a magas önértékelésűek.

78 Az eredmények nyilvános ismertetése,
A versengés fokozása Az eredmények nyilvános ismertetése, a jó és rossz teljesítményűek együttes kiemelése, rendszeresen - csoport szinten - azonos feladatok végrehajtatása, mert így a versengésben akaratlanul is összemérhetik a feladatmegoldás során tanúsított gyorsaságukat vagy ügyességüket stb.

79 A versengés mérséklése
Minél több egyénre szabott feladatot kell adni. A teljesítményt nem nyilvánosan, hanem egyénileg kell értékelni, lehetőleg nem osztályzat, százalék vagy pontszám, hanem egyénre szabott vélemény formájában. Az elvégzett munkát nem másokéval, hanem a versengésben résztvevők saját korábbi teljesítményével célszerű összehasonlítani.

80 A teljesítménymotiváció
A versengés egyik legnyilvánvalóbb és legfontosabb funkciójának tartják a motiváló erejét. Az egyik legelőször felmerülő kérdés a versengés és a teljesítménymotiváció kapcsolata. Minden teljesítmény egyszerre önmagában vett és viszonylagos, vagyis abszolút és relatív.

81 A teljesítménymotiváció fajtái
A külső jutalom irányította tanulás. A magas szintű teljesítmény mögött az énfelnagyítás, énkiemelés igénye húzódik meg. A feladat irányította tanulás. Sokáig a legmagasabb rendű motivációnak tekintették, helyes énértékelés, önfejlesztés igénye.

82 Melyik a jobb? Sokáig úgy gondolták, hogy ezt a nagyon értékes belső motivációt aláássák a versengő helyzetek, amelyek a képességek relatív voltát hangsúlyozzák. Az olyan helyzetek ugyanis, amelyekben jelentősége van annak, hogy másokat túlteljesítsünk, az énkiemelő motivációs irányultságot erősítik, az énérték fenntartásának van legfőbb jelentősége Ez egyfajta külső jutalomként működik, és lerombolja az igazi benső érdeklődést.

83 Melyik a jobb? Csakhogy azokban a helyzetekben, amikor olyan feladat elé kerül valaki, amely iránt nem érdeklődik, amely iránt nem keltődik benne belső motiváció, AKKOR segíthetnek az olyan külső motivációs tényezők, mint például a versengés.

84 A különböző motivációk
Van egy ún. „elsajátítási motiváció", amely magas szintű és adaptív, egy ún. "közelítő teljesítménymotiváció" és egy ún. "elkerülő teljesítménymotiváció". Az "elsajátítási motivációval" rendelkező a tanulásra figyel, a feladat megoldására vagy a tartalom elsajátítására, a megértésre. Bensőleg érdeklődik a tanulandók iránt, ezért nagyobb erőfeszítésre és kitartásra is képes.

85 A különböző motivációk
Van a „versengő motiváció” A "pozitív teljesítménycélokkal" rendelkező személyek főként a képességeivel és a másokhoz képest létrehozott relatív teljesítményével törődik, figyelmét arra fordítja, hogy másokon túltegyen, s elkerülje azt, hogy nem hozzáértőnek vagy kevésbé tehetségesnek lássák őt másoknál.

86 A különböző motivációk keveredése
Az alacsony elsajátítási motiváció, és erősen versengő motiváció: elsősorban a győzelmet tartja szem előtt, ÉS! az elsajátítandó anyag, a tanulás nem értékes szempontok. A legkevésbé szerencsés kombináció motivációs szempontból az, ha valaki mindkét motivációs dimenzióban alulfejlett.

87 A különböző motivációk keveredése
Az erős elsajátítási motiváció, ugyanakkor kevéssé versengő motiváció együtt nyújthat kiemelkedő teljesítményt, tudás és képességek következtében , DE! lehetnek azonban nehézségek olyan versenyhelyzetekben, ahol meghatározott idő alatt kell a maximumot nyújtani, és nincs mód elidőzni egy-egy érdekesebb részlet felett.

88 A különböző motivációk keveredése
Az erős "elsajátítási” és az erős „versengő” motiváció együtt a legszerencsésebb és legadaptívabb motivációs összetételnek bizonyult, a tanulás és az életben való boldogulás szempontjából is.

89 A személyiség ösztönző rendszere
A személyiség ösztönző rendszere az ember tevékenységének forrásait, mozgatóerőit jelenti. Az ember aktív viszonyban van környezetével, ez a kölcsönhatás a tevékenységben valósul meg. Fontos, hogy az egyén ebben a viszonyban alakuljon, változzon, fejlődjön. A környezet, a természeti és társadalmi hatások az ember tevékenységhez és társaihoz való viszonyát alakítják. Az ember aktivitását a cselekvésre késztető tényezők, a motívumok váltják ki.

90 A szükségletek A személyiség olyan
hiányállapotai, amelyek kielégítésre szorulnak, ezért a tevékenység ösztönzői. Az ember szükségleteinek sajátossága: ereje, tartóssága, dinamikája, feszültsége. A szükségletek kielégítése új szükségletek kialakulásához vezet. A szükségletek fajtáit többféleképpen lehet csoportosítani, biológiai és kulturális szükségletek bonyolult hierarchiájáról beszélhetünk.

91 A szükségletek és a hiányérzet
Jelentős szerepük van a magatartás motiválásában. A szükségletek kielégítése időben eltolódhat. A szocializáció során a tevékenység szükséglete már igen korán jelentkezhet. A személyiség tevékenység szükséglete a játéktól a munkáig és különböző társadalmi tevékenységig juthat kifejezésre. Az érdeklődés a szükségletekhez kapcsolódik, amely a személyiség általános irányulását fejezi ki, és az ember viselkedésének egyik leghatékonyabb alakítója. Aki a tanulásban, a munkában érdeklődéssel vesz részt, dolgozik, könnyebben ér el eredményt.

92 Érdeklődés, az érdeklődés felkeltése
A személyiség fejlődési folyamatában az érdeklődés talán a legfontosabb szerepet tölti be, a tanuláshoz, és a munkához kapcsoltan. Minden tevékenységterületen nagy jelentőséggel bír az érdeklődés felkeltése, ami lehet aktív vagy passzív attól függően, hogy kötődik-e konkrét cselekvéshez. Az érdeklődésnek tartalma, irányultsága van, fejlesztése kiemelt jelentőségű.

93 A beállítódás Az attitűd Ebben benne van mindaz
a környezet, az emberi szükségletek által befolyásolt irányulás. Ebben benne van mindaz a szükséglet, motiváció, érdeklődés, vágy, akarat, amely egy adott helyzetben meghatározza a személyiség részvételét a tevékenységi folyamatban.

94 A vágy az, amiben a szükségletek realizálódnak.
Kapcsolatban van a képzettel, megvalósulásában a kellő motiváció, szükséglethiány határozza meg. Fejlesztő vagy visszahúzó erőként befolyásolhatja a személyiség alakulását. A pályaorientáció szempontjából, mint elsődleges motiváció lehet jelen.

95 Az érzelem (emóció) Az érzelmek minden megismerő folyamat kísérőjelenségei. Az emberi tevékenységben jelentős motiváló erő. Mind pozitív, mind negatív érzelmi viszonyulásunk alakítja önmagunkkal, másokkal, a tevékenységgel való kapcsolatunkat. Az érzelmek alapvetően összefüggésben vannak idegrendszerünk állapotával. Az érzelmek megnyilvánulása egyéni, ezek adnak cselekedeteinknek energiát, motiváltságot, akaratot, a vágyak és törekvések velejárója. Az intellektuális érzelmek a megismerést, a gondolkodást alakítják, Az erkölcsi, morális, esztétikai érzelmek segítik a külvilággal való kapcsolatot. Az érzelmi állapotok, hangulatok, indulatok és szenvedélyek pozitív és negatív irányban egyaránt cselekvésre késztetők, a siker és sikertelenség kísérői, előidézői.

96 A társas viselkedés belső irányítói.
Az attitűd Az attitűd: értékelő viszonyulás, beállítódás tárgyakhoz, személyekhez, helyzetekhez, jelenségekhez, elvont eszméhez (ezek az attitűd-tárgyak), vagy olyan mentális (kognitív) reprezentáció, mely összegzi egy tárggyal kapcsolatos értékítéleteinket, ezáltal irányítja viselkedésünket, szervezi a világ megismerését. A társas viselkedés belső irányítói.

97 a személyes tapasztalat,
Az attitűdök forrása: a személyes tapasztalat, amelyek torzítottak lehetnek, mert nem reprezentatív a mintavétel, mások által közvetített, amelyek alakíthatók az új tapasztalatok révén , az utóbbiak előnye, hogy időt, energiát spórolhatunk meg, de kevésbé megbízható.

98 Az attitűd összetevői, tartalma
affektív (érzelmi) kedvelés / nem kedvelés, kognitív tudások, hiedelmek, vélemények, viselkedéses cselekvési tendenciák. Az attitűd tartalma szükséglet, motiváció, érdeklődés, vágy, akarat.

99 Az attitűd a szociálpszichológia megközelítéséből
Tartós beállítódást, értékelő viszonyulást jelent valamilyen tárgy, személy vagy gondolat irányában. Közvetlenül nem megfigyelhető, csak következtetni lehet rá a személy szóbeli, viselkedéses vagy nem verbális, érzelmi reakcióiból. Három összetevőből áll: az érzelmi összetevőből, amely az attitűdtárgy iránti érzelmi reakciót, a pozitív vagy negatív viszonyt fejezi ki, a gondolati (kognitív) összetevőből, amely az attitűdtárgyról rendelkezésre álló információkra, az azzal kapcsolatos hiedelmekre utal, és a viselkedéses összetevőből, amely az attitűdtárggyal kapcsolatos eljárásmódokat tartalmazza.

100 Az értékelő viszonyulást tartalmazó tartós beállítódások kiépítése elősegíti azt, hogy a helyzetekre
gyorsan, kevés energiát felhasználva, biztonsággal reagáljon az egyén. Az attitűd fogalmának szociálpszichológiai jelentősége abban rejlik, hogy a társadalomban élő ember számára igen fontos az, hogy mások hogyan viszonyulnak az adott kultúrában fontosnak tekintett dolgokhoz. Egy új kultúrába való beilleszkedés legfőbb nehézsége az, hogy az újonnan jött nem ismeri az ott elterjedt attitűdöket, és nem tudja értelmezni az ottani emberek szokásos reakcióit.

101 Az attitűdök nagyobb része tehát nem
egyéni viszonyulást foglal magába, hanem azt osztja egy kisebb vagy nagyobb csoport, egy kultúra vagy egy szubkultúra. Az attitűdben való egyetértés fontos a kisebb vagy nagyobb csoport számára, ezért a csoport konformitásra próbálja rávenni az egyént, elvárja, hogy a véleményét a többiekéhez igazítsa. Egyes attitűdök tehát csoportnormákká válnak. Az attitűdben való egyetértés növeli a csoportkohéziót.

102 A csoportattitűdnek ellentmondó személyt
megpróbálja a csoport visszaterelni az elfogadott normákhoz, de sikertelen kísérlet esetén lemond róla, és elfordul tőle, kitaszítja. A domináns kultúra sokszor ellenségesen viszonyul a kisebbségi kultúra attitűdjéhez és normáihoz, A kisebb csoporttal szemben megfogalmazott negatív attitűdöket előítéleteknek nevezzük, megváltoztatásuk igen nehéz. Tömeghelyzetekben, de néha kisebb csoportokban is szélsőségessé válhatnak az attitűdök (pl. futballrajongók a meccsen).

103 Az attitűdök elsajátításának folyamata
A szocializációban megy végbe az attitűdök elsajátításának folyamata. Az attitűd tanulása vagy direkt tapasztalatokon alapul, vagy modellkövetés révén valósul meg, vagy szoktatják, tanítják rá az egyéneket. A nevelés elsősorban a megfelelő attitűdök kialakítását célozza, a konkrét viselkedés módosításánál célravezetőbb az azt befolyásoló attitűd kiépítése.

104 Az attitűdök befolyásolása
Az attitűdök befolyásolásának egyik eszköze a büntetés vagy a jutalmazás, ez azonban nem okoz tartós és mélyreható változást. Az azonosulás nyomán bekövetkezett attitűdváltozás szintén nem végleges, de alaposabb módosulás, mivel alapja a tisztelt vagy szeretett személyhez, csoporthoz való hasonulás vágya. Az interiorizáció, az attitűd belső feldolgozás útján történő elfogadása tartós attitűdmódosulást eredményez, az egyén maga is keresi azokat a személyeket és csoportokat, akikkel egyetérthet, akiknek a véleményéhez szívesen igazítja sajátját.

105 Az érzelem, gondolat, cselekvés ellentmondásai
A megfogalmazott attitűdből nem mindig lehet előre megjósolni a viselkedést, mert azt helyzeti tényezők is befolyásolják A viselkedést az is motiválja, hogy mások előtt jó színben tűnjünk fel, hogy a csoport befogadjon. A viselkedés azonban maga is visszahat az attitűdre, az emberek szeretnek olyan színben feltűnni maguk és mások előtt, hogy viselkedésüket nem a külső körülmények, hanem saját belső érzéseik vezetik, hogy érzelmeik és a viselkedésük összhangban van.

106 Az attitűddinamika Az attitűdök egymásra gyakorolt hatását hívják attitűddinamikának. A személyek akkor érzik kiegyensúlyozottnak magukat, ha egymáshoz kapcsolódó attitűdjeik között nincs ellentmondás. A felszínre kerülő ellentmondásokat megpróbálják feloldani. (legtöbbször a kevésbé ellenálló attitűdök megváltoztatása révén) Az attitűddinamika ún. konzisztencia elméletei: az egyensúlyelmélet, a kongruitáselmélet és a kognitív disszonancia elmélete.

107 Az attitűd megváltoztatásának eszközei
A meggyőző közlés A tömegkommunikáció hatásai A propaganda A meggyőzés hatásossága függ a közlő személy presztízsétől és hitelességétől, az üzenet megformálásától és a befogadó kiinduló meggyőződésétől és intelligenciájától. A meggyőzés hatásossága függ attól is, hogy a befogadó mennyire érdekelt az adott témában, és az üzenetet mennyire alaposan dolgozza fel. Az érzelmekre a felszíni feldolgozással befogadott üzenetek hatnak. Az értelemre az alaposan feldolgozottak hatnak. Az attitűdök tartós viszonyulások lévén azonban ellenállást mutatnak a változtatási törekvésekkel szemben.

108 Az előítélet, mint sajátos attitűd
szilárd pozitív vagy negatív attitűd, előzetes ítéletalkotás valamiről; téves, vagy nem teljes információkból származó általánosításokon alapul. Ellenáll a megvitatásnak, megváltoztatásnak. Negatív sztereotípiák: egy csoportról alkotott negatív vélekedések (kognitív összetevő). Előítélet: egy csoporttal szembeni negatív érzések (érzelmi összetevő). Diszkrimináció (megkülönböztetés) csoporttagok ellen irányuló cselekedetek (viselkedéses összetevő).

109 A szociális attitűd A szociális attitűd tanult hajlandóság, az értékhordozó szociális-kulturális objektumokra vonatkozó értékelő viszonyulást jelenti. Szervezi, szabályozza a szociális valóság jelenségeinek megismerését, a rájuk irányuló viselkedést. Az egyén értékrendje tükröződik benne. Érzelmi, gondolati, és az ezekből eredő viselkedési összetevői vannak. A szociális attitűdök hierarchikus rendszerben helyezkednek el, melyet az érzelmek strukturálnak.

110 A szociális attitűd A szociális attitűdök tanult hajlandóságok,
az egyéni élettörténet termékei, a társas-társadalmi környezet közvetítésével alakulnak ki. A személyiséget alakító környezet aspektusából tekintve, a kisebb-nagyobb társadalmi csoportok megfogalmazott vagy kimondatlanul érvényesülő értékrendszere, miképpen hatol be és tükröződik az egyén érzelmeinek és gondolatainak világában. Az egyén felől nézve, érzelem és gondolat egymást átszőve, együttesen, hogyan szabályozzák az egyén magatartását, a valósághoz való viszonyát.

111 Az értékelő viszonyulás komponensei
Az értékelő beállítódást összetétele illetve összetettsége különbözteti meg a vélekedéstől vagy tudástól, amelyek csupán kognitív természetűek. Többnyire három komponensét különítik el: az affektív, a kognitív és a viselkedési készenlét (konatív) összetevőt. Affektív természeténél fogva az attitűdöknek pozitív vagy negatív minősége, s e minőségeken belül különböző fokozatai lehetnek – a teljes elfogadástól a szélsőséges elutasításig.

112 Az értékelő viszonyulás komponensei
Többnyire igazolódott az a feltevés, hogy a szociális attitűd három komponense együtt alakul, érzelmi, gondolati, és viselkedési összetevői "előjelükben" egymással konzisztensek, egymáshoz igazodnak. Az emberben egy többé-kevésbé erős törekvés, amely az egymással összefüggő értékelések összehangolására késztet. Az összhang felbomlása kellemetlen belső feszültséget okoz, s olyan pszichológiai történéseket indít el, amelyek újból helyreállítják azt.

113 Az attitűdök személyiségen belüli szerveződése
Az attitűdök a személyiség egészébe ágyazódnak be. Szoros kapcsolatban vannak az egyén szükségleteivel és értékrendjével, egész tárgyköröket átfogó rendszert alkotnak, együtt járnak bizonyos személyiségjegyek egész együttesével. A komplex attitűdtárgyakhoz való viszony az egyén pszichikumban igen bonyolultan rögzül, nem egy-egy attitűdben, hanem attitűdök egész együttesében.

114 Az attitűdök személyiségen belüli szerveződése
Az egyedi attitűdöknek ezeket a hierarchikusan szerveződő együtteseit kognitív rendszernek nevezik. Értékelési rendszerek ezek, amelyeknek legfőbb jellemzője az érzelmek strukturáló szerepe. Szerkezetük és működésük egyénre, illetve személyiségtípusra jellemző vonásokat mutat. A tipikus működési módokat, szabályszerűségeket a kognitív stílus fogalma jelöli. Tipikus működési módok például az azonnali konzisztenciára – összhangra törekvés, vagy a komplexitás preferenciájára.

115 Attitűdök és értékek Az attitűdöknek a személyiség egészéhez való tartozása fejeződik ki az értékekkel való kapcsolatukban is. A szociális attitűdök értékhordozó szociális-kulturális objektumokra vonatkozó preferenciák, ezért az illető tárgyak szubjektív megítélésében a személyiség értékei nyilvánulnak meg. Az attitűdben tehát a személyiség értékei fejeződnek ki. Mivel az értékelés az attitűdök esetében mindig valamely tárgyra vagy azok osztályára vonatkozik, ezért a személyiségnek az értékekhez való viszonya közvetetten tükröződik.

116 Az attitűd és a viselkedés
Az attitűddinamikai elméletek szerint a kognitív, affektív és viselkedési komponensek között van ugyan bizonyos együtt járás, a tárgyra vonatkozó attitűdből mégsem jósolható meg biztonságosan a rá irányuló viselkedés. Nem az egyes attitűdök és egyes cselekedetek között kell megfeleltetést keresni, hanem egy attitűd együttes (konstelláció) ismerete alapján jósolható meg a bekövetkező viselkedést.

117 Az érzelem Lelki jelenség, melyben az embernek életkörülményeihez való viszonya nyilvánul meg. A személyiséget érő különböző hatások egy részét az ember saját élményként éli át vagy olyan élményeket asszociál, melyekkel a személyiség kapcsolatba hozza önmagát, átérzi azokat, reagál rájuk. Ezek a reagáló jellegű jelzések az érzelmek, melyek kellemes v. kellemetlen jellegűek (öröm v. fájdalom). pozitív v. negatív magatartást válthatnak ki belőlünk, növelhetik v. csökkenthetik aktivitásunkat.

118 Az érzelem Mindenfajta tevékenységünket hozzá való viszonyunkkal, érzelmeinkkel együtt kell vizsgálni. Az érzelemről pedig csakis az egyén szervezetének működésével és lelki folyamataival összefüggésben alkothatunk reális képet. Az érzelmek közvetlen hatást gyakorolnak az életműködésre (szívműködés, légzés, vérkeringés, emésztőszervek), A érzelmek kifejeződnek külső testi jelekben (testtartás, mimika), mozdulatokban, indulathangokban.

119 Az érzelmek fajtái A folyamatok gyorsasága és erőssége szerint az érzelmeket három csoportra oszthatjuk: a) tartós, de nem nagy erősségű hangulatok, melyek kisugároznak, vagyis az egyidőben lezajló lelki folyamatokra rányomják bélyegüket (minden jónak v. rossznak tűnik); b) rövid lefolyású, nagy erősségű indulatok, amelyeknek nagy a cselekvést kiváltó ereje (düh); c) nagy erősségű, tartós szenvedélyek, melyek esetleg az egész élettevékenységre rányomják a bélyegüket.

120 Az érzelmi intelligencia
Az érzelem az a pszichikus jelenség, amely a külső vagy belső történéseknek a szervezettel kapcsolatban pozitív vagy negatív jelentőségét közvetlen élmény formájában jelzi, és egyben a pozitív érzelmi állapot fenntartására, illetve a negatív érzelmi állapot megszüntetésére irányuló viselkedésre késztet. Alapvető jelentőségű motiváló tényező. Önmagunkhoz, környezetünkhöz való szubjektív viszonyulás.

121 A személyiség különbözőképpen reagál (érzelmekkel) a környezet ingereire, különböző lelki-testi kifejeződései vannak. Cselekvéseinket mindig valamilyen érzelem kíséri. A világhoz, másokhoz, a tárgyakhoz, jelenségekhez, önmagunkhoz való viszonyt jelent. Valamire ösztönöz vagy visszatart. Az érzelemből származtatjuk az érdeklődést és a motivációt. Jellemzője a szubjektivitás. Mindig érzelem-párokban gondolkodunk (öröm-bánat, szimpátia-antipátia stb.).

122 Érzelmeink kifejeződései
Fiziológiás kifejeződések felgyorsul a pulzus (izgalom, félelem) lelassul a pulzus (kiegyensúlyozottság, megnyugvás), megnő a vérnyomás, vércukorszint csökken/emelkedés, hányinger, hányás, gyakori vizeletürítés, hasmenés, torokszárazság, remegés, remegő hang. Testi kifejeződések arckifejezés (pl. mosoly, sajnálkozás  vagy mogorva arc) hangszín, sírás, jajgatás testtartás (fájdalom vagy félelem estén pl.) eszméletvesztés, sokk.

123 Az érzelmek alaptulajdonságai:
Polarizáltak (2 véglet között mozognak gyűlölet-szeretet, vidámság- szomorúság) Aktivitás (a szerelemben igyekszik megfelelni) Passzivitás (nem érdekli) Szubjektivitás (személyhez kötött, pl: a sírás egyéni) Az érzelmekre jellemző, hogy: Kondicionálhatók (az érzelmek tanult viselkedési formák, pl.: csúszómászóktól, bogaraktól való félelem) Irradiálódnak (szétterjednek, az érzelmek kihatnak a személy egészére, pl.: jókedv, kacagás vagy pánik) Regrediáltak (leépithetők pl.: hospitalizálódás) Az ambivalencia jelensége: egyik tanuló örül a kettesnek, a másik sír miatta szeretünk és gyűlölünk egyszerre valakit kíváncsi vagyok rá, de félek is a látványtól

124 Motiváló hatásuk alapján (késztetés)
Az érzelmek fajtái Motiváló hatásuk alapján (késztetés) aktív: azok a dolgok, melyek elősegítik az ember szükségleteinek kielégítését, pozitív érzelmi átéléseket hoznak létre (pl. izgalom, öröm stb.). Fokozza az energiát, derűlátást, tevékenységre serkent. passzív: azok a dolgok, melyek megnehezítik a szükségletek kielégítését, negatív érzelmi átéléseket eredményeznek (pl. szomorúság, félelem stb.) Megszünteti, gyengíti a munkakedvet.

125 Az érzelmek fajtái Irányultságuk, irányulásuk alapján alapérzelmek
(korai gyermekkorban alakulnak ki, pl. szeretet) specifikus érzelmek (később, a szocializálódás során alakulnak ki, pl.: hazaszeretet) intellektuális érzelmek (a gondolkodással állnak kapcsolatban) erkölcsi érzelmek (önmagunkhoz és a társadalomhoz való viszony, pl.: kötelesség, igazság, meggyőződés, hazaszeretet) esztétikai érzelem (szép iránti vágy, öltözködés, haj, környezet, gyönyörködtetés)

126 Az érzelmek fajtái Erősség és időtartam szerint az érzelmet befolyásoló tényezők indulat (hirtelen alakul ki, magas szintet ér el, lassan nyugszik, erős, nincs kontroll) szenvedély (tartós érzelemi állapot, hatalmában tartja a személyiséget, erőt ad) hangulat (tartós pszichés állapot) vérmérséklet – temperamentum jellem - etikai eredetű, nevelés eredménye idegrendszeri adottságok - örökletes tényezők társadalmi szociális háttér - érzelemszegény és érzelemdús gyermekkori élmények

127 Az érzelmek csoportosításai
a) A cselekvés jellege szerint: pozitív és negatív. b) A cél elérésének mértéke szerint: feszítő és feloldó. c) Kötődés szerint: intellektuális, esztétikai, morális d) Az érzelmi állapot jellege szerint: hangulat, indulat, szenvedély.

128 A szténikus (pozitív) érzelmek fokozzák tevékenységünket, növelik a teljesítmény energiaszintjét.
Az aszténikusak (negatív) ellenkezőképpen hatnak. A kudarc emocionális vetülete a frusztráció állapota, majd a félelem, majd a szorongás. A túlzottan erős félelem, a szorongás bénítóan hat.

129 Szomorúságot és mégis feloldódást eredményezhet,
Kritikus mozzanatok, a várakozással telített időszak feszítő érzéseket hoz létre, ilyen lehet egy vizsgadrukk, vagy a boldog izgalmi várakozás valamely örvendetes családi eseménynél. Szomorúságot és mégis feloldódást eredményezhet, midőn egy sokat szenvedett hozzátartozónk meghal, és nem látjuk többé kínlódását.

130 Intellektuális érzelem kíséri minden érdekes, új jelenség felismerését, értékelését, a törvényszerűség evidenciáját. Az intellektuális érzelmek sorába tartozik a meglepetés, csodálkozás, a kíváncsiság, mely egyenes út a megismerési vágy felé. Az esztétikai érzelmek szoros kapcsolatban vannak erkölcsi értékítéleteinkkel. Morális érzelmeket élünk át az emberekkel, az emberi közösségekkel való kapcsolataink révén.

131 Akarati cselekvés Céltudatos, külső vagy belső akadályok legyőzésére irányuló, aktív, jellegzetesen humán tevékenység, amelyben a cselekvést általában mérlegelési szakasz előzi meg, s különleges érzés, elhatározás kapcsolódik hozzá. Szakaszai: motívumok fellépése választás, elhatározás (döntés), szándék a cselekvés megvalósítása

132 Akarati cselekvés Különbség van A mai pszichológiában szembeállítják
az "egyszerű akarati cselekvés" (amikor a mozgás gondolata cselekvést vált ki, ideomotoros cselekvés) és azon cselekvések között, amelyek további tudatos elemet (döntést) tartalmaznak. A mai pszichológiában szembeállítják a tudatos figyelemmel irányított, kontrollált, akaratlagos cselekvést (pl. új, bonyolult vagy veszélyes mozgások) az automatikus, tudati ellenőrzést nem igénylő, szándéktalan cselekvésekkel (készség).

133 Cselekvés és viselkedés
Viselkedésnek nevezzük a szervezet reagálását a környezeti hatásokra, függetlenül attól, hogy ez a reagálás aktív vagy passzív, tudatos vagy nem tudatos. Valahogy akkor is viselkedünk, ha semmit sem cselekszünk. A cselekvés ezzel szemben aktív viselkedést feltételez, ami általában tudatos, bár egyes részei, mozzanatai automatikusak, vagyis nem tudatosan szabályozottak is lehetnek.

134 A cselekvés tehát tudatos pszichikus funkciókkal is szabályozott aktív viselkedés, ami rendszerint különböző mozgások sorozatából áll. A cselekvéssé szerveződött mozgássor soha nem egyszerűen helyváltoztatás (lokomóció), hanem mindig valamilyen helyzet megváltoztatására vagy fenntartására irányul.

135 A helyzet az objektív valóságnak, a környezetnek az egyén által pillanatnyilag érzékelt része, amely az egyénben pszichikus feszültséget kelt, és valamilyen reagálást vált ki. A reagálás, vagyis a cselekvés a pszichikus feszültség csökkenését, az egyensúlyi állapot helyreállítását, végső soron a helyzethez való alkalmazkodást szolgálja.

136 A cselekvés kialakulásának összetevői
A cselekvés pszichikus szabályozásának alacsonyabb szintű alrendszerei közé tartoznak a készségek. Ezek teszik hatékonyabbá a különböző helyzetekhez való alkalmazkodásunkat. A készségek nem születnek velünk, azokat pszichikus fejlődésünk során, a tanulás révén sajátítjuk el.

137 A készség kialakulásának főbb szakaszai
A részműveletek megtanulása. Bármely készséghez egész sor feltételes reflexet kell kialakítani, amelyek sajátos dinamikus sztereotípiával kapcsolódnak össze. A részműveletek egyesítése simán gördülő cselekvésegésszé. Az egyik mozdulat befejezése automatikusan kiváltja a másik megkezdését. A fölösleges mozdulatok és erőkifejtés kiküszöbölése (a legkisebb energia-igénybevétel törvénye). A külső – főleg látási – érzékeléssel való ellenőrzés csökkentése. A mozdulatokat a mozgásból származó, belső, kinesztetikus ingerek vezetik. A művelet, különböző változatainak elsajátítása. A készség akkor szilárdul meg, ha, különböző helyzetekben, eltérő feltételek között gyakoroljuk, így rugalmassá, dinamikussá válik.

138 A jártasság A jártasság alatt a készség teljes kialakulásának azt az előfokát értjük, amelyen a tanult cselekvést vagy ismereteket bizonyos helyzetekben már jól tudjuk alkalmazni, de a más téren, vagy más módon való alkalmazásban még bizonytalanok vagyunk. A kialakult készség lényege valamely összetett cselekvés részműveleteinek automatizálódása a megfelelő dinamikus sztereotípiák gyakorlás általi megszilárdítása révén. Jelentősége a magasabb szintű szabályozó működések tehermentesítése mellett abban áll, hogy a transzfer (átvitel) révén megkönnyíti a valamilyen szempontból hasonló, más készségek kialakulását.

139 Az alapkészség Az alapkészség a készségnek az a fajtája, amely tágan értelmezve tartalmazza tevékenységünk minden olyan automatikus komponensét, amely eszközként van jelen valamilyen teljesítmény elérésében. Pl. a vízilabdázó teljesítményében az úszás. Szűk értelemben alapkészségnek nevezzük az írás, olvasás és számolás területén az első iskolai években elsajátított automatizmusokat. Intellektuális készség, manuális készség.

140 A szokás Sok ismétlés által automatizálódott cselekvés, mely kényszerítő belső szükséglet hatására megy végbe. Az azonos ismétlődések következtében az agykéregre ható ingerek egységbe rendeződnek, ezáltal az egyén gépiesen, külön tudati ellenőrzés nélkül hajtja végre a cselekvést. A szokás kialakulásának előfeltétele a készségek megszerzése (jártasság és készség). A készségjellegű cselekvések képezik az alapját a szokások kialakulásának.

141 A szokás A készség gyakorlásához – ha az még nem vált szokássá – tudatos szándék, külön motívum kell. A szokáscselekvésbe már mintegy beépült a motiváció, amely néha a tudatos szándéknál is erősebben ösztönöz valamely cselekvésre. Szokásról akkor beszélünk, ha bizonyos ismétlődő helyzetekben vagy időpontokban erős belső késztetést érzünk arra, hogy valamit megtegyünk. A szokások rendszere kedvezően befolyásolja a személyiség kibontakozását és nagymértékben tehermentesíti a tudatot, a rossz szokások viszont gátolják az egyén fejlődését.

142 A tudatos tevékenység Az ember cselekvő, tevékeny lény, aki – az állatoktól eltérően – nemcsak passzívan, hanem aktívan is alkalmazkodik körülményeihez: megváltoztatja azokat. A tevékenység cselekvések sorozatából áll, az ember konkrét viszonyát fejezi ki a valósághoz. Az olyan tevékenységet, amelyben az embernek másokhoz való viszonya fejeződik ki, magatartásnak nevezzük. A tevékenység elemzésének fő szempontjai: a tevékenység motívumai, céljai és eredményei.

143 Tevékenység: munka és játék
Munkatevékenység jellemzője a motívumok és a célok közvetlen viszonya, vagy nem maga a munkavégzés célja ösztönöz közvetlenül tevékenységre, hanem többnyire különböző, más motívumok, pl.: hivatástudat, becsvágy, pénzkeresési szándék stb. A munka eredménye valami tárgyi érték. A játék a munkával ellentétben önmagáért végzett tevékenység, amelyben a motívumok és a célok egybeesnek, tárgyi érték pedig általában nem jön létre.

144 Tevékenység: tanulás és sport
A tanulási tevékenység jellegénél fogva inkább a munkára hasonlít, mint a játékra, bár van kifejezetten játékos tanulás is. A motívumok és a közvetlen célok itt is különböznek, az eredmény azonban többnyire nem tárgyi érték, hanem valamilyen ismeret, jártasság vagy készség, felkészültség későbbi feladatokra. A sporttevékenységben a munka, a játék, a tanulás elemei egyaránt megtalálhatók, változó arányban.

145 Az akarat A személyiség legmagasabb szintű tudatos szabályozó funkciója az akarás vagy akaratműködés, ami normális esetben minden pszichikus szabályozó alrendszert ellenőrzése alá von, vagyis a szabályozás szabályozásának (az önszabályozásnak) szerepét tölti be. Lelki jelenség, amely az ember cselekedeteit befolyásolja. Megjelenhet serkentő vagy gátló formában (kényszeríthetjük, magunkat valamilyen tevékenységre v. visszatarthatjuk magunkat valamilyen cselekedettől).

146 Az akarat Az akarat specifikusan emberi szerzemény, kiindulópontját a vágyak alkotják. Az akarat működése együtt jár a vágyak közötti tudatos válogatással. (Ellentétben a spontán cselekvéssel.) Az akarati cselekvésre jellemző: a cél előzetes ismerete; a cél felé való törekvés; a cselekvési módoknak és a különböző cselekvések lehetséges következményeinek számbavétele; az előzőek mérlegelése és a döntés, majd a cselekvés megvalósítása. Az akarat nem velünk született képesség, hanem fokozatosan fejlődik ki születésünktől kezdve és szorosan összefonódik az érzelmi és az értelmi élettel.

147 A cselekvés ösztönző szabályozása
A „Mit tegyünk?”, vagy „Melyiket válasszuk?” felmerülő kérdésekre megindul cselekvés ösztönző szabályozása, amelynek feladata a cselekvés dinamikájának és fő irányának meghatározása. Az ösztönző szabályozás folyamata a motívum (motívumok) megjelenésével kezdődik, és a döntéssel fejeződik be. Magába foglalja tehát az akarati folyamat említett szakaszai közül az első kettőt: a döntés előkészítést és a döntést.

148 A cselekvés ösztönző szabályozása
Az ösztönző szabályozás fontosabb tényezői az akaráson kívül: A különböző irányulások és késztetések (szükségletek, vágyak, törekvések, beállítódások, érdeklődés), beleértve azok negatív megnyilvánulási formáit is. A személyiség értékrendszere (példaképek, eszmények, erkölcsi tilalmak). Az akarati cselekvést módosító (erősítő vagy gyengítő) tényezők (idegrendszeri adottságok, erős környezeti hatások) Mindezek a tényezők egymással szoros kölcsönhatásban állnak, s ezek képezik az akarati folyamatok tartalmát, vagy nyersanyagát.

149 A cselekvés ösztönző szabályozása
A motívumokhoz különböző intenzitású érzelmek kapcsolódnak, vagy legalábbis valamilyen pszichofizikai feszültséget, nyugtalanságot élünk át, ami csak akkor oldódik teljesen, ha a motívumot alkotó szükséglet, igény, követelmény a cselekvésben kielégül, illetve megvalósul. De néha a döntés, az elhatározás is nagy megkönnyebbülést jelent.

150 A cselekvés ösztönző szabályozása
A döntéshez vezető pszichikus folyamat végbe mehet pillanatok alatt, vagy elhúzódhat hetekig, hónapokig, de időtartamától függetlenül három szakaszra bontható: A motívum megjelenésétől a céltudat kialakulásáig. A céltudattól a cselekvés elképzeléséig. A cselekvés elképzelésétől az elhatározásig. Az egyszerű szándékos cselekvéseknél ez a három szakasz szinte egymásba olvad.

151 A cselekvés ösztönző szabályozása
Dohányosoknál a nikotinéhség, ez bizonyos feszültséget, nyugtalanságot kelt, aminek következtében felmerül tudatában a füstölgő cigaretta, a rágyújtás képzete, s minthogy nem ütközi semmilyen ellenállásba, azonnal ki is váltja a megfelelő cselekvést. Az igazi akarati cselekvésre ezzel szemben az jellemző, hogy a motívum érvényesülése ellenállásba ütközik és akkor az akarati folyamat szakaszai jobban kirajzolódnak.

152 A cselekvés ösztönző szabályozása
A motívum észlelésekor – önkéntelenül a zsebéhez nyúl, de aztán eszébe jut, hogy itt tilos a dohányzás. Vagyis hiába jelent meg a célképzet és a célhoz vezető cselekvés elképzelése, a döntés elmarad, illetve negatív döntés születik, mert a motívumnál erősebb volt a dohányzási tilalom ellenmotívuma. De, az erős késztetés nemcsak a célképzetet váltja ki, hanem az erős tilalommal ütközve, mozgásba hozza a fantáziát, illetve a gondolkozást. A folyamat lényege a motívumok és ellenmotívumok mérlegelése, a legjobb megoldás keresése, az egyensúlyi állapot helyreállítása céljából. Ennek során megjelenik a cselekvésgondolat felállni, kimenni és rágyújtani.

153 A cselekvés ösztönző szabályozása
Ha a gyors mérlegelés azt mutatja, hogy semmi sem szól egy ilyen megoldás ellen, akkor megszületik a döntés. Csakhogy a folyamatba újabb motívumok és ellenmotívumok kapcsolódhatnak be. A motívumot erősítheti úgyis fáradt vagyok, már nem árt egy kis pihenés. Ellenmotívumként eszünkbe juthat, hogy már túlléptük a napi adagot, nincs több cigarettánk, nincs pénzem stb. Minden motívum újabb célképzetet és cselekvésgondolatot hoz, vagy legalábbis módosítja az eredetit, bár előfordulhat, hogy a lehetőségek átgondolása után visszatérünk a legelső cselekvőgondolathoz és amellett döntünk.

154 A cselekvés ösztönző szabályozása
Annál nehezebb az elhatározás minél több egymásnak ellentmondó motívum jelentkezik a döntés előkészítésében, és minél kiegyenlítettebb az ellentmondó motívumok (választási alternatívák) erőviszonya,. Belső konfliktusok súlyos vívódások következhetnek be, amelyek megzavarhatják a személyiség normális fejlődését, funkcionálását.

155 A cselekvés ösztönző szabályozása
A döntésképesség nem valami különálló, minden mástól független tulajdonsága az embernek, hanem a személyiség egész fejlettségének a függvénye. Befolyásolja pl. az intelligencia, az ismeret szint, a gondolkodás fejlettsége, hiszen ettől függ: a motívumok helyes mérlegelése, a cselekvés céljának tisztázása, a valóban célravezető és végrehajtható cselekvésgondolat megtalálása.

156 A cselekvés ösztönző szabályozása
De a döntésképesség alkotóelemei között találjuk az olyan jellemvonásokat is, mint az önállóság, határozottság, kockázatvállalás, a döntés ugyanis nem pusztán informáltság vagy logikus gondolkodás kérdése. Vannak emberek akik mindent pontosan és aprólékosan kiszámítanak, átgondolnak, mégsem tudnak dönteni, mert félnek, határozatlanok. Mások viszont kellő átgondolás nélkül, megfontolatlanul, kapkodva vagy a szerencséjükben bízva döntenek. A döntésképesség egyik legfontosabb és legbonyolultabb tényezője az önértékérzés vagy önértékelés. Két szélső pólusa: önmagunk lebecsülése (csökkent önértékérzés, önbizalomhiány) vagy túlbecsülése (túlzott önbizalom, beképzeltség).

157 A cselekvés ösztönző szabályozása
Akinek nincs elég önbizalma, az nehezen szánja rá magát a döntésre, tétovázik, nem mer kockáztatni és inkább a kudarc elkerülésére törekszik, mint valamilyen siker elérésére. Vagyis leszállítja az önmagával kapcsolatos igényeit, eleve alacsonyabb az igényszintje, mint amit képességei indokolnának. Az önbizalom hiány befolyásolhatóbbá is teszi az embert, így döntései gyakran önállótlanok, mások sugalmazására történnek. A túlzott önbizalom és önértékérzés ezzel szemben irreálisan magasra emelheti az igényszintet, megnehezíti a kudarc vagy siker helyes értékelését, túlzott kockázatvállaláshoz vezet.

158 A cselekvés ösztönző szabályozása
Az optimális döntésképessége csakis a helyzet és önmagunk reális értékelésén alapulhat. Ezért van nagy jelentősége a helyzetfelismerő és helyzetelemző készség fejlesztésének éppúgy, mint az önismeret, önkritika, önkontroll kibontakoztatásának. Ezek teszik lehetővé minden lényeges motívum és lehetőség tudatos számításba vételét, s ezzel a reális igényszintet és a megalapozott kockázatvállalást.

159 A cselekvés szervező és végrehajtó szabályozása
Ha a céltudat és a cél elérésére kidolgozott cselekvésgondolat alapján megszületett bennünk a döntés, azaz kiadtuk magunknak a belső parancsot valamilyen cselekvésre, akkor megkezdődik a cselekvés szervező és végrehajtó szabályozása. Ennek az a feladata, hogy megteremtse a cél elérésének feltételeit, elhárítsa az esetleg felmerülő akadályokat, biztosítsa a cselekvés optimális befejezését. A cselekvés szervezése elsősorban értelmi szabályozás, amelyben a különböző megismerő funkcióknak, főleg a gondolkodásnak van a legnagyobb szerepe.

160 A cselekvés ösztönző szabályozása
A szándék a tudatosan jóváhagyott, a döntés aktusával megerősített szükséglet, s egyben törekvés e szükséglet kielégítésére, az elképzelt célhelyzet elérésére. a tulajdonképpeni akarás, átmenet a cselekvés elgondolásából annak végrehajtására. Ez mozgósítja a szervező és végrehajtó szabályozást, ezen belül a különböző értelmi és érzelmi folyamatokat.

161 A cselekvés ösztönző szabályozása
Akaraterő nem más, mint a szándék ereje, intenzitása, amely az elhatározott cselekvés útjában álló, külső és belső akadályok leküzdésében nyilvánul meg. Az akarat rugalmassága azt jelenti, hogy nem ragaszkodunk mereven az elképzelt cselekvésprogram minden részletéhez, hanem szükség esetén módosítjuk a programot. Az akaraterő pozitív megnyilvánulása a kitartás valamely értékes cél mellett a nehézségek ellenére. Negatív megnyilvánulása a makacsság, önfejűség a programmódosítás merev elutasítása.

162 A cselekvés ösztönző szabályozása
A cselekvés végrehajtásában a szabályozás elsősorban az un. visszajelentésben és cselekvésünk menet közbeni értékelésében, szükség esetén korrigálásában jelentkezik. A fő mozzanat itt az értékelés, ami szorosan összefügg az egyéni igényszínvonallal és önérték érzéssel. Az akarati folyamatok a cselekvés tudatos szabályozásának minden fázisában kiemelkedően fontos, vezető szerepet töltenek be a felnőttség szintjét elért, normálisan fejlett személyiségben. A pozitív akarati tulajdonságok a személyiség integritásának és egyensúlyának legfőbb biztosítékai.

163 Az emberi viselkedés A viselkedés és az attitűd társas viszonyban ciklusba szerveződik, méghozzá olymódon, hogy az én attitűdöm kihat az én viselkedésemre, az én viselkedésem kihat a te attitűdödre, a te attitűdöd kihat a te viselkedésedre. A két résztvevő között az attitűdök erősíthetik egymást, a ciklusból könnyen negatív, illetve pozitív spirál alakulhat ki.

164 Az emberi viselkedés A normális ember a fenti ciklus alapján mindig a saját viselkedését igyekszik megváltoztatni, amely döntésnek több oka van: Önmaga megváltoztatása csupán akarat, lelkierő és elhatározás kérdése, legtöbbször nincs szükség hozzá külső erőre. Az alkalmazkodás a túlélés eszköze, nekem kell alkalmazkodni, ha életben akarok maradni. Nincs felhatalmazásom, jogalapom vagy egyéb ésszerű okom arra, hogy én határozzam meg, hogy szerintem másoknak mi a jó vagy a kívánatos.

165 Az emberi viselkedés Az emberek mindennapi viselkedésének sokféle mozgatórugója lehet. Vannak ezek között olyanok, amelyek a személyiség mélyéből erednek, és vannak olyanok, amelyeket a divat szül. Az ember működésének legmélyén a személyiség jellemzői rejtőznek. Az alapokat a felmenőinktől, mindenek előtt a szüleinktől kapjuk. A gének által örökített jegyek nagyon fontosak, de ezek mellett ott vannak azok a sajátosságaink is, amelyek kizárólag minket jellemeznek. Ez utóbbiak a környezetbe való beilleszkedésük, a szocializációnk folyamatában épülnek a személyiségünkbe. Tehát örökölt és tanult vonások együttese adja személyiségünk egyszervolt sajátosságait.

166 Viselkedés és magatartás
A magatartás általános vonásai ennek az állandóan formálódó folyamatban születnek és változnak, de bizonyos időtartományban viszonylagos állandóságot is mutatnak. A magatartás az embert általánosan jellemzi, a személyiségjegyeket és a helyzethez való tudatos és ösztönös alkalmazkodást együtt jelenti. Bázisa a személyiség. Megnyilvánulási formáit gyerekkorunk óta tanuljuk. Konkrét, helyzethez kapcsolódó megnyilvánulásait, eseményeit viselkedésnek nevezzük. A viselkedés szintjén jelenik meg a stílus.

167 Viselkedés és magatartás
Ha a személyiség - magatartás - viselkedés összefüggéseit vizsgáljuk, akkor felfedezhető az egymás általi meghatározottság, de a meghatározottak visszahatása is. Például: A személyiségben örökletesen jelen levő hajlamra hatással van a szülői példa, mint követendő minta, és ez a gyerek viselkedésében - vagyis a cselekedeteiben - az erőszakosságban jelenik meg. Mi és mennyi ebben az, amit örökölt illetve amit megtanult, csak mélyebb vizsgálatok árulják el. A magatartás formáinak többféle osztályozása ismert. A kommunikáció nyitottságának és mások figyelembe vételének két összefüggésében vizsgáljuk a lehetséges módozatokat.

168 Az emberi viselkedés sémái
Önmagunk elfogadása Agresszív Önbizalom hiánya Mások elfogadásának hiánya Negatív érzések mások iránt Harag és vádaskodás Felsőbbrendűségi érzés Minden helyzetet kontrollálni akar Nem érdekli mások érzése Asszertív Önbizalom, reális önértékelés Mások és önmaga elfogadása Felelősségvállalás Érdeklik mások érzései, gondolatai Őszinte, egyenes Meghallgat másokat Nyíltan kérdez Környezetünk el nem fogadása Környezetünk elfogadása Manipulatív Önbizalom hiánya, alacsony önértékelés Mások és önmaga elfogadásának hiánya Gyanakvás Őszintétlenség Mások önértékelését is aláássa Depresszió, motiválatlanság Passzív Önbizalom hiánya, alacsony önértékelés Önelfogadás hiánya Negatív érzések önmaga iránt Kisebbségi érzés Önfeladás Lelkiismeret furdalás Motiválatlanság Önmagunk el nem fogadása

169 Négy alapvető magatartási minta különböztethető meg.
Az osztályozás annak alapján történik, hogy mennyire nyitott vagy zárt az illető személy kommunikációja, illetve mennyire veszi figyelembe mások céljait, igényeit, jogait. A két dimenzió külön-külön is vizsgálható. Felül azt a két mezőt látjuk, amelyek az erőteljesen nyitott kommunikációjú magatartásmintákat mutatják. Mi ezekre a jellemző? A saját érdekek erőteljes és egyértelmű képviselete, a világos szókimondás. Alul a zártabb kommunikációjú mezők vannak. Mit lehet ezekről mondani? A saját érdekek és vélemények fedettek maradnak, nem derül ki az, hogy az illető személy mit forgat a fejében: lehet támogató, de lehet az ellenkezője is.

170 Ha az ábrát függőleges irányban osztjuk ketté, akkor a bal oldalon azok a minták találhatóak, amelyek úgy szolgálják a saját célokat, hogy a másik fél érdekeit nem (vagy kevéssé) veszik figyelembe. A jobb oldali két mező mintái a másik felet méltányolják, tekintettel vannak rá és ezt kifejezésre is juttatják. A négy mező együttes elemzése további magatartási formák bemutatását teszik lehetővé. Vegyük sorba ezeket:

171 A nyíltan agresszív viselkedés jellemzői
Amikor kifejezésre juttatjuk igényeinket, ötleteinket, de háttérbe szorítjuk mások igényeit, ötleteit, vagy nem veszünk azokról tudomást. Amikor a hibák, problémák miatt másokat hibáztatunk. Amikor gúnyolódó, leereszkedő vagy ellenséges képet mutatunk. A cél: mások legyőzése és elnyomása által a saját törekvések érvényre juttatása, nem véve figyelembe mások céljait. Az agresszivitás megnyilvánulásai Szófordulatok: Indulj, különben… vagy Ezt magad sem hiszed. Testbeszéd: éles, erős hang, gyors beszéd, lenéző tekintet, összezárt állkapocs, fenyegető ujj.

172 Asszertív vagy méltányosan céltudatos viselkedés
Amikor kifejezésre juttatjuk igényeinket, ötleteinket, érzéseinket annak elismerését is kifejezve, hogy másoknak is joguk van ugyanezt tenni. A cél: összpontosítás a feladatok hatékony megoldására, párosulva az emberek jogainak tiszteletben tartásával. Törekvés olyan módon való cselekvésre, ami fejleszti saját magabiztosságunkat és önbizalmunkat, egyszersmind másokét is. Az asszertivitás megnyilvánulásai Szófordulatok: Azt hiszem, ez neked is jó. vagy Ezt így gondolom, te mit gondolsz? Testbeszéd: kiegyensúlyozott hanghordozás, egyenletes beszéd, nyugodt tónus, nyílt és nem parancsoló tekintet és gesztusok.

173 Manipulatív vagy rejtetten agresszív viselkedés
Amikor a saját igényeinket, ötleteinket tekintjük egyedül fontosnak, háttérbe szorítjuk mások igényeit, ötleteit, vagy nem veszünk azokról tudomást, de ezeket nem hozzuk a másik tudomására. Amikor a hibák, problémák miatt másokat hibáztatunk, de ezt nem hozzuk a tudomására nyílt formában. Amikor gúnyolódó, leereszkedő vagy ellenséges képet ugyan nem mutatunk nyíltan, de ez az érzés rejtve megvan bennünk. A cél: mások legyőzése és elnyomása által a saját törekvések érvényre juttatása, nem véve figyelembe mások céljait úgy, hogy nem vállaljuk a nyílt harcot. Ennek okai lehetnek taktikai jellegűek és személyiségből fakadóak is. Rejtett agresszivitás megnyilvánulásai Szófordulatok: Csináld, ahogy gondolod! vagy Majd meglátom. Testbeszéd: kevés testbeszéd-elem, passzivitás kifejező mimika és gesztusok, tekintet-kerülés, esetleg elfojtott ingerültség, a teljes önfeladás látszata.

174 A passzív, másként alárendelődő viselkedés
Amikor feltétel nélkül eleget teszünk mások kérésének, elvárásainak. Amikor nem juttatjuk kifejezésre igényeinket, ötleteinket. A cél: elkerülni mások megsértését, a konfrontálódást, illetve a helyeslés és jóváhagyás elnyerése mások részéről. A passzív viselkedés megnyilvánulásai Szófordulatok: Bocsánat, hogy igénybe veszem a drága idejét, de … vagy Ez persze csak a saját véleményem. Testbeszéd: habozó, halk hang, kevés szemkontaktus, ideges mozdulatok, görnyedt testtartás.

175 Tanult magatartás és viselkedés
A magatartási, viselkedési jellemzőinket gyerekkorunkban kezdtük megtanulni és egész életünk végéig tanuljuk alkalmazását. Minden helyzet más és más viselkedési válaszokat hív elő. A „Jól viselkedünk-e?" kérdés-feltevés nem alkalmas a lényeg megválaszolására. Az a fontos, hogy az adott helyzetnek megfelelően viselkedünk-e? Lehet az agresszivitásnak is, a passzivitásnak is, a látens (rejtett) agresszivitásnak is szerepe abban, hogy eredményesek, hatékonyak legyünk. Az embert saját jellemző személyiségjegyei, rögzült magatartás vonásai erősen befolyásolják abban, hogy minden esetben a legalkalmasabb módot használja. Ezért kell viselkedésünket tudatosan figyelni, és a helyzetekhez igazítani.

176 Tanult magatartás és viselkedés
A rejtett agresszivitás hasonló helyzetekben lehet adekvát vagy ellenjavallt. Az asszertivitáshoz olyan partnerre van szükségünk, aki maga is asszertív, de legalábbis nem agresszív. Erre a célorientált magatartási formára azért is érdemes különös figyelmet fordítani, mert mindkét fél nyereségéhez és nem legyőzéséhez vezethet. A passzív viselkedés akkor adekvát, ha a kitűzött cél kevéssé fontos, vagy realizálása későbbre is tehető, esetleg taktikai megfontolások vezetnek az ellenállás feladására. De ha fontos számunkra az ügy, nem érdemes ezt a formát választani.

177 Tanult magatartás és viselkedés
A bevezető gondolatokra visszatekintve elmondható, hogy a magatartás tanult formái azokhoz az életformákhoz és élethelyzetekhez is szorosan kapcsolódnak, amelyek jellemző módon alakítják az embert. Üzenet értékük van: arról szólnak, hogy milyen értékeket vallunk magunkénak, milyen normák és szabályok azok, amelyeket szívesen követünk. Bár természetesen nem szól minden külső jegy a bennünk lakó emberről, mégis sokat elmond követendő mintáinkról, vágyainkról, ambícióinkról.

178 Asszertivitás, önérvényesítési készség
Az asszertivitás, vagyis az önérvényesítés képessége olyan tulajdonság, amely ma már szinte minden jelentősebb munkakörben elvárt és „divatos” is. Az asszertivitás megmutatja, hogy ki mennyire képes saját szándékait, elképzeléseit, meggyőződését érvényre juttatni másokkal szemben, mennyire képes másokat saját véleménye irányba befolyásolni, miközben azért tiszteletben tartja a másik embert. Az asszertivitás (önérvényesítés képessége), a saját szükségletek, kívánságok, akarat, célok érvényre juttatására való törekvés pozitív és negatív formát is ölthet. Pozitív esetben a célelérésre, teljesítményre való törekvéssel, mások megbántás nélküli meggyőzésével, határozottsággal párosul. Főleg olyan esetekben, ahol kiemelkedően fontos bizonyos feladatok következetes véghezvitele, ez a sajátosság nélkülözhetetlen lehet. Sok vezető érvényesülése esetében meghatározó tulajdonság.

179 Az asszertív ember nem vonakodik kényes ügyeket intézni,
Az asszertív egyén meggyőző, jó beszédű, céltudatos, határozott, elszánt, következetes, miközben tiszteletben tartja a másik egyén nézőpontjait és véleményét, annak személyiségét. Mindemellett azonban nagy szociális hatékonysággal rendelkezik, vagyis hatni tud más emberekre, könnyen el tudja fogadtatni saját álláspontját úgy, hogy a partnere közben valóban elhiszi, hogy nem neki van igaza. Az asszertív ember nem vonakodik kényes ügyeket intézni, magas pozícióban lévőkkel tárgyalni, eredeti célkitűzését nehézségek árán is véghez vinni. Akik dominanciára törekednek, néha erőszakosak, és szociális értelemben felfelé törekvők. Határozottan, habozás nélkül döntenek, s gyakran válnak vezetővé. Mások viszont inkább a háttérben szeretnek maradni, s másokra hagyják a döntést, a beszédet.

180 A vezetés A rekreációban fellelhető csoportok (kisközösségek) vezetése, hasonlóan a más szervezetekben is megjelenő vezetési pozíciókhoz, elsődlegesen felkészültséget igényel. Ezt a felkészültséget meg lehet szerezni tanulással és gyakorlással. A vezetés a „csoportvezetési”, a „felelős” munka hatékonyságának egy lényeges összetevője, azt fejezi ki, hogy a vezetők milyen módon képesek hatni a csoporttagokra, hogyan képes befolyásolni azok tevékenységét.

181 Az alkalmazott vezetési stílusok
Az idők során a „ki a jó vezető?”, illetve a „mitől jó egy vezető?” kérdésekre adott válaszok alapján négy irányzat alakult ki. A tulajdonság-elmélet A stílus-elmélet Kontingencia elmélet A típus-elmélet

182 A tulajdonság-elmélet
A kiválasztás alapja tehát maga az egyén, akinél döntőek az egyéni tulajdonságok, a személyiség-jegyek és a tehetség. Velük kapcsolatban a szervezet „dolga” csupán annyi, hogy megtalálják és kiválasszák őket a megfelelő helyre. A kiválasztott képes lesz támogató munkalégkört teremteni és minimalizálni a személyközi feszültségeket.

183 A tulajdonság-elmélet
Intelligencia. a vezető-jelölt mennyire képes összetett problémákat megoldani, illetve az összefüggések rendszerét átlátni. Kezdeményezőképesség. Nem elég a problémát látni, hanem tenni is kell a megoldás érdekében. Önbizalom, magabiztosság. A vezető higgyen abban, amit csinál. Az önbizalomnak nem feltétlenül velejárója a törtetés és az agresszivitás. Helikopter-szemlélet. átfogóan lássa az összefüggéseket, majd képes leereszkedni a részletek tanulmányozása végett.

184 Autokratikus (autoriteur). Demokratikus. Laissez-faire passé.
A stílus-elmélet A vezetői akarat érvényesítése érdekében a következő stílusokat, illetve hatásaikat vizsgálták: Autokratikus (autoriteur). Demokratikus. Laissez-faire passé.

185 Autokratikus (autoriteur).
A vezető maga jelöli ki a feladatokat, a munkacsoportokat, ellenőriz, értékel, dönt, jutalmaz és büntet, mások véleményének meghallgatása nélkül. A döntés-előkészítés folyamatába ritkán enged be más kollégákat. Vezetési módszereire az utasítás és a parancsolás a jellemző. Az auteriter stílus azt jelenti, hogy a vezető a csoporttal a saját álláspontját akarja elfogadtatni, ehhez a meggyőzéstől, a manipuláláson át a kényszerítésig mindent megpróbál.

186 Demokratikus. A vezető - különböző mértékben - engedi érvényesülni a beosztottak akaratát is. Ez a bevonás igen széles skálán mozoghat, a döntéseket általában megbeszélések, konszenzusok eredményeként hozzák. A demokratikus vezető gyakran már a döntés-előkészítő folyamatba is bevonja a kollégákat. Jellemző módszere a kompromisszum keresés igényével leírható vita, és a törekvés a meggyőzésre Az asszociatív, azaz demokratikus stílus egyenlőséget jelent a vezető és a csoport tagjai között. Ez azt jelenti, hogy egyidejűleg kölcsönösen segítik egymást a tervek kidolgozása, a feltételek megteremtése és a megvalósítás során.

187 Laissez-faire passé. A vezető nem ad utasításokat, egyenrangú a többi csoport-taggal. Szabad kezet ad a beosztottaknak a munkafolyamatok alakításában, a csoport tagjai önállóan dolgoznak. A vezető az erőforrásokat biztosítja, illetve szükség esetén beavatkozik. Az anarchikus vezetés jellemzője, hogy a csoporton belüli informális vezetők, azaz a hivatalosan nem kijelölt vezetők, hozzák meg a döntéseket, így a szervezet egésze szempontjából nézve lehetetlen stratégiailag fontos és szakmailag megalapozott döntéseket hozni. A laissez-faire, a laza stílus lényege, hogy a vezető a vezetést teljesen átengedi a csoportnak. A csoport fejlődése a saját fantáziájától függ.

188 A csoportteljesítmény, az elégedettség és a vezetési stílusok közötti összefüggések
A demokratikusan vezetett csoportokban nagyobb a munkával való elégedettség és a teljesítmény minősége. Az autokratikusan vezetett csoportban nagyobb volt a mennyiségi munkateljesítmény, de állandó ellenőrzést igényelt, a vezetőnek ott kellett lennie, különben leállt a munka. A csoporttagok agresszívabb viselkedést tanúsítottak. A vizsgálatok azt is megmutatták, hogy bizonyos helyzetekben az egyik vezetési stílus hatékonyabb, mint a másik. (A sürgős és veszélyes helyzetekben az autokratikus vezetési stílus volt eredményesebb, valamint akkor is, ha a beosztottak ezt várták el.) A laissez faire stílus nagyon elítélendő és elkerülendő.

189 Kontingencia elmélet A vezetési stílus kialakításánál négy tényezőt kell alapvetően figyelembe venni: a vezető – személyisége és stílusa, a beosztottak – szükségleteikkel, motiváltságukkal, képességeikkel és hozzáállásukkal, a feladat – az elvégzendő munka céljai és követelményei, a feladat-környezet – annak értékeivel és előítéleteivel.

190 A „csapat”-on belül A mesterember A dzsungelharcos A szervezeti ember
A típus-elmélet A „csapat”-on belül milyen viselkedésformák és milyen személyiségjegyek teszik sikeressé a vezetőt? A mesterember A dzsungelharcos A szervezeti ember A játékos

191 A mesterember A klasszikus személyiség. Gyenge pontja
A „valamit alkotni” folyamata érdekli és motiválja. Önálló és pontos munkára képes, de elutasítóvá, ellenállóvá válik, ha úgy érzi, hogy mások erőszakosak vele. Gyenge pontja a tökéletességre törekvés, miközben nem veszi figyelembe a körülményeket. Nem erőssége a csapatépítés, beosztottjait maga vezeti a maga által elhatározott megoldások alkalmazásával.

192 A dzsungelharcos Hatalomra van szüksége.
Élete, munkája a „túlélés”-ért folyik, ahol a győztesek eltiporják a veszteseket. Vezetőként oroszlán módjára védi csapatát. Uralkodó hozzáállása elűzi a kreatív és függetlenségre vágyó beosztottakat, környezetében pedig ellenségeket és/vagy „Bólogató János”-okat hoz létre.

193 A szervezeti ember A szervezet fejlesztésének elkötelezettje.
A szervezet jó hírének fenntartása érdekében hajlandó a „sorból kilógó”-kat megregulázni. Fő célja az erős és védelmező szervezet. Erős fenyegetettségben túlzottan óvatossá, konzervatívvá válhat. Hiányzik belőle a merészség, ezért erős versenyhelyzetben nem képes innovatív szervezet-vezetésre.

194 A játékos Szereti a kiszámítható kockázatokat, rajong az új technikai megoldásokért. A kihívások lelkesítik, s képes - jó csapatkapitány módjára - környezetét is felrázni. Általában hírnévre, dicsőségre, győzelemre vágyik. Ha nem elég visszafogott, hajlamos az ördöngösségre, a manipulációkra és egy fantázia-világ kialakítására.

195 A személyiség olyan amely az egyes embert Mi a személyiség?
tényezők és különböző testi/lelki tulajdonságok dinamikus, egységes egésze, amely az egyes embert megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti másoktól, meghatározza a viselkedését és gondolkodását.

196 A személyiség kifejezés
A kifejezés eredete A személyiség kifejezés angolul personality, németül personalitat, franciául personalité. Egyébként a latin persona szóból származik. A persona eredetileg azt az álarcot jelentette, amit az ókori színházban a színészek viseltek. A szó mai jelentését a felvilágosodás korában szerezte.

197 Jelentése a mai felfogás szerint
A személyiség a társadalmi fejlődés eredménye. Minden személyiség egy meghatározott szerepet tölt be a társadalom életében, A személyiséget mindig befolyásolja kora filozófiája, uralkodó eszmerendszere, A személyiséget jellemzi az „én-tudat”, A személyiséget jellemzi az aktivitás. A személyiség egy önszabályozó, nyílt rendszer.

198 A tipizálás története Az, hogy embertársainkat típusokba soroljuk, nagyon ősi törekvése az embernek. A Kámaszutra megemlíti, hogy az ókori ind orvosok 3-3 típusba sorolták az embereket: a nők gazella, szarvastehén, elefánttehén, a férfiak a nyúl, a csődör, a bika.

199 Hippokratész-Galénosz vérmérsékleti tipológiája
Az első olyan részletesen kidolgozott típustan, amelynek fogalmait ma is használjuk. Két és félezer évvel ez előttről származik, és Hippokratész nevéhez fűződik. Galénosz dolgozta át, ötszáz évvel később.

200 Szangvinikus vérmérséklet. Kolerikus vérmérséklet
Vérmérséklet típusok Az egyes típusokat a négy alapelemmel (levegő, víz, föld, tűz) is összekötötték. Szangvinikus vérmérséklet. Kolerikus vérmérséklet Melankolikus vérmérséklet Flegmatikus vérmérséklet

201 Szangvinikus vérmérséklet
Testnedve a vér, eleme a levegő. Érzelmi reakciói gyorsan, könnyen keletkeznek, erősek, de hamar lecsillapodnak szalmaláng-típus. Kedélyes, barátságos, közlékeny emberek, árad belőlük az életkedv. Egészséges arcszín, gyors mozgás és felfogás jellemzi őket.

202 Kolerikus vérmérséklet
Testnedve a sárga epe, eleme a tűz. Érzelmi reakciói könnyen felkeltődnek, erősek, sokáig tartanak, így erős indulatai gyakran elragadják. Határozott testtartás, nyílt tekintet, sárgás arcbőr jellemzi őket. Egész megjelenésük tetterőt fejez ki.

203 Melankolikus vérmérséklet
Testnedve a fekete epe, eleme a föld. Érzelmi reakciói lassan és nehezen keltődnek fel, tartósak és nagy erősségig fokozódnak. Főleg a bánat, a szomorúság, a levertség érzése tartós nála. Nehezen dönt arckifejezése gondterhelt, külseje törékeny.

204 Flegmatikus vérmérséklet
Testnedve a nyálka, eleme a víz. Érzelmi reakciói nehezen, lassan jönnek létre, gyengék, és nem tartósak. Kiegyensúlyozott, nyugodt, egykedvű emberek, "fát lehet vágni a hátukon„. Tekintetük, megjelenésük jellegtelen, kifejezéstelen.

205 Kretschmer alkati tipológiája
A temperamentum és a testalkat kölcsönösen megfelel egymásnak. Ezt a megfelelést a vegetatív idegrendszer a belső elválasztású mirigyek, és a hormonok közvetítésével hozza létre. Így megkülönböztethetünk három testalkati típust, amely három vérmérsékleti típussal és szélsőséges, kórós esetben három pszichiátriai megbetegedéssel köthetünk össze.

206 Kretschmer alkati tipológiája
Testalkat Vérmérséklet Pszichiátriai megbetegedés Piknikus Ciklotím Mániás depresszió Aszténiás /leptoszom Skizotím Schizofrénia Atletikus Viszkózus Epilepszia

207 A piknikus testalkat Rövid végtagok, zömök, kerekded külső a jellemző.
Keskeny váll, hordóalakú törzs, korai kopaszodás, de dús testszőrzet tipikus ezeknél az embereknél. A piknikus testalkathoz rendszerint ciklotim lelkialkat társul, ők általában kedélyes, jólelkű, társas emberek. Közvetlenek, szívesen feloldódnak a jelenben, a külső világban. Kedvelik az érzéki örömöket. Vagy fürge, vállalkozó szellemű vidám és mozgékony vagy pedig kényelmes, nehézkes, búskomorságra hajlamos emberek. A piknikus testalkat további híres példája Agatha Cristie belga detektívje Hercule Poirot.

208 Az aszténiás testalkat
Hosszú, vékony végtagok, henger alakú törzs, keskeny mellkas és váll a jellemző. Fejük kicsi, a hajuk dús, a testszőrzetük gyenge. Az aszténiás testalkathoz tartozó skizotím lelkialkatra a befelé fordulás, a valóságidegen eszme és álomvilág a jellemző. A többi embertől, a világtól akár sértődékenysége, akár túlérzékenysége miatt visszahúzódik, ezért gyakran különcnek tartják. Hűvös, sokszor nem törődik másokkal, egoista. Ha példát keresnénk rá, ilyen típus volt a világirodalom legismertebb detektívje Sherlock Holmes is.

209 Az atletikus testalkat
Hosszú végtagok, széles izmos váll, keskeny csípő, feszes izmok jellemzik. Az idetartozó viszkózus lelkialkatú emberek nyugodtak, ritka náluk az erős indulati megnyilvánulás, ha mégis előfordul leginkább kirobbanó harag formájában mutatkozik meg. Gyakran flegmatikusak, passzívak. Jellemzi a nagyfokú állhatatosság, hűséges, kitartó barát, szerelmes

210 Pavlov tipológiája az idegrendszeri
Típustana alapvető élettani folyamatokon alapszik, és ezek (Pavlov szerint) mind a kutyáknál, mind az embereknél többé-kevésbé azonosak, így tapasztalatait az emberekre általánosította Pavlov tipológiája az idegrendszeri izgalmi és gátlási folyamatok egymáshoz való viszonyán alapul.

211 Az idegrendszert a következő tulajdonságok mentén lehet jellemezni
Az idegrendszeri izgalmi folyamatok erőssége vagy gyengesége. A két ellentétes folyamat az izgalom és a gátlás kiegyensúlyozottsága, vagy kiegyensúlyozatlansága. Az idegrendszeri folyamatok mozgékonysága. Mennyire gyorsan, vagy lassan terjednek ezek a folyamatok? Ez a három tulajdonság összesen harmincnégy lehetséges kombinációt eredményez, de ezek közül – Pavlov szerint – a gyakorlatban csak négy figyelhető meg.

212 Pavlov szerint Élénk típus: Féktelen típus:
Erős, gyorsan terjedő, kiegyensúlyozott gátlási és ingerületi folyamatok jellemzik. Így gyorsan könnyen kiváltható de nem tartós cselekvések, reakciók várhatóak. Féktelen típus: Erős gyorsan terjedő izgalmi folyamat és gyenge gátló folyamatok jellemzik így a két folyamat viszonya kiegyensúlyozatlan. Hajlamos az agresszióra, a külső ingerekre gyorsan reagál, gyakori a környezettel való konfliktus, alkalmazkodási nehézség.

213 Pavlov szerint Nyugodt típus: Gyenge típus:
Erős, de lassú, kiegyensúlyozott gátlási és izgalmi folyamatok jellemzik. Reakció cselekedetei tartósak, stabilak. Nyugodt kiegyensúlyozott élőlények (kutyák vagy emberek). Idegrendszerük a stresszt jól tűri. Gyenge típus: Gyenge, lassú, kiegyensúlyozott izgalmi és gátlási folyamatok jellemzik. Túlérzékenyek, a stresszt nehezen viseli el az idegrendszerük, ami alkalmazkodási zökkenőkhöz vezethet.

214 A két alapvető pszichés beállítódás, attitűd szerint
A Jungi tipológia A két alapvető pszichés beállítódás, attitűd szerint az extroverzió és az introverzió az embereket hajtó nagy számú motiváció dacára. A négy pszichés funkció szerint gondolkodás: intellektuális megismerés, logikai következtetés érzékelés: érzékszervek segítségével történő észlelés érzés: szubjektív értékelés intuíció: tudattalanul végbemenő észlelés, a lehetőségek, még meg nem valósult dolgok észlelése.

215 Jung 8 típust feltételez
A valóságban általában van egy főfunkció és a többi háttérbe szorul. Extrovertált gondolkodó Extrovertált érző Extrovertált érzékelő Extrovertált intuitív Introvertált gondolkodó Introvertált érző Introvertált érzékelő Introvertált intuitív

216 Eysenck két – egymástól független dimenziója
Extroverzió – introverzió Az extrovertált ember társaságkedvelő, sok barát veszi körül. Szereti az izgalmakat, a kockázatot. Impulzív, hajlamos az agresszióra. Az introvertált ember ezzel szemben nyugodt, csendes, távolságtartó, kevés barátja van. Szeret előretervezni, kerüli az izgalmakat.

217 Eysenck két – egymástól független dimenziója
Érzelmi stabilitás – érzelmi labilitás Az érzelmileg stabil ember nyugodt, kiegyensúlyozott, Nehéz felbosszantani, nem aggodalmaskodik, nem szorong, érzelmi reakciói lassúak, gyengék, hamar visszatérnek az alapszintre. Az érzelmileg labilis ember ezzel szemben aggodalmaskodó, szorongó, gyakran küzd „pszichoszomatikus” panaszokkal (pl fejfájás, alvászavar stb. )  Érzelmi reakció gyorsak, erősek, nehezen térnek vissza az alapszintre. Tartós stressz hatására könnyen kialakulnak náluk neurotikus tünetek.

218 Eysenck szerint az emberek négy típusa
Extrovertált érzelmileg stabil Extrovertált érzelmileg labil Introvertált érzelmileg stabil Introvertált érzelmileg labil A kialakulásuk az idegrendszer izgalmi és gátlási folyamatainak öröklött eltéréseivel magyarázhatóak.

219 Az extroverzió – introverzó dimenzió
Az extrovertált embereknél a gátlási folyamatok erősebbek és gyorsabbak az izgalmi folyamatoknál, viszonylag erős inger szükséges ahhoz, hogy az idegrendszer izgalmi állapota kialakuljon, ezek az emberek ingerkeresők lesznek. Az introvertált embereknél az izgalmi folyamatok erősebbek és gyorsabbak, a gátlási folyamatoknál, viszonylag gyenge ingerek is erős izgalmi állapotot okoznak, az introvertált emberek ingerkerülők.

220 Az MBTI Myers-Briggs Típus Indikátor
Jung elméletének mindennapi hasznosítására született. A „jungi” felfogást kérdőív változatban olyan nyelvezetre fordította, amelyet bárki megérthetett. Isabel Briggs Myers könyve, a „Gifts differing” (Eltérő adottságok), amely halála után, 1980-ban jelent meg, átfogó bevezetését adja a Myers-Briggs Type Indicator (MBTI) néven ismertté lett rendszernek. Könyve és felfogása, amely a személyiségbeli különbségek értékét és elfogadását hirdeti meg, alapja a világ sok országában napjainkban zajló munkahelyi és más közösségi különbözőség (diverzitás) programoknak. Az MBTI rendszerét és benne saját személyiségtípusát évről évre négy millió ember ismeri meg. A kérdőívet gondozója, a Consulting Psychologist Press, Inc. (CPP) adja ki és terjeszti.

221 Az alapmodell Személyiségünk egyedisége ellenére működnek mintáink: vannak, akikkel pillanatok alatt egymásra hangolódunk, és vannak, akikkel ez tovább tart. Az észlelésben megjelenő preferencia-dichotómia az érzékelés és az intuíció.

222 Érzékelő (S): Az a személy, aki észlelése során az érzékelést részesíti előnyben, jobbára a kézzelfogható tapasztalatokra törekszik. A reális, érzékszervileg megragadható létező a számára valóságos. Az érzékelő azt tudatosítja elsősorban, ami a múltban és a jelenben történt, történik. Élvezi a jelen pillanatot, realista, jó a részletek megfigyelésében, és azokra emlékezik is.

223 Intuitív (N): Az a személy, aki észlelésében a lehetőségek, az összefüggések, a többértelmű jelentések megragadására törekszik. Jung szerint ez a típus észlelésében a „tudattalan” utat követi. Hirtelen jön, valami „bekattan”, vagy egy felfedezés, ráismerés formájában jelenik meg a jelentés. Az intuitív észlelő világa a jelenben érzékelhetőn túlmutató világ, beleértve a lehetséges jövő eseményeit, az elvont összefüggéseket. Míg az érzékelő számára egy alma: kerek, zamatos, piros, illatos, addig az intuitív ugyanerről Ádám és Éva, egy sült malac vagy a nagymama almás pitéjének képét jeleníti meg.

224 Érzékelő - intuitív Az érzékelő, a mentális funkciók közül Jung a választást, döntéshozatalt racionális funkciónak nevezte, mivel ennek során belső rendünk szerint szelektáljuk az összegyűjtött információt, azaz hozunk döntéseket ezekről. Az intuitívnál megjelenő dichotómia a gondolkodásnak és érzésnek nevezett preferenciáké.  

225 Gondolkodó (T):  A gondolkodó funkció kapcsolja össze az okot az okozattal, és képez logikai rendet közöttük. Azok esetében, akiknél a döntéshozatal elsődleges alapja a személytelen logikán alapuló gondolkodás, jellemzően társul: az elemzés, kritikusság, pártatlanság, tárgyszerűség. Döntéseiket elsősorban ezek alapján hozzák meg.

226 Érző (F): Az érző funkció a személyes vonzás és taszítás alapján működik. Az e mentális folyamat alkalmazását kedvelő személy a döntés végeredményét az emberekre tett hatásuk szerint értékeli. Az érző a személyes értékeit tekinti döntései alapjának. Jobban érdekli az ember, mint a feladat maga. Igénye a harmónia, a csatlakozás, befogadottság, az egyetértés. A mentális folyamatokhoz olyan attitűd kapcsolódik, amely arra utal, hogy az illető személy milyen módon töltődik fel, gyűjt energiát. Az itt megjelenő dichotómia a Jung által extraverziónak és introverziónak nevezett preferenciáké.  

227 Az Extrovertált (E):  A személy figyelmét elsősorban a környezetében lévő tárgyak, személyek, események kötik le. Az fokozza, növeli lendületét, amikor hat a környezetére, megerősíti súlyát, elismertségét. Kezdeményezi és fenntartja a környezettel való sokféle kapcsolatot, az aktivitást.

228 Az Introvertált (I): Személy számára a fő működési terület belső világának fogalmai és gondolatai között van. A tartós, maradandó fogalmak, ezek kimunkáltsága fontosabbak, mint a külső, múlandó események, szívesen szemlélődik, elmélkedik egyedül, visszavonultan. Jung gyakorlata óta az extraverzió és introverzió fogalmait több más pszichológiai irányzat is átvette, értelmezésében módosította és alkalmazza. Jelentős különbség a jungimyersi és más irányzatok között - melyek egyébként az egyik szót is megváltoztatták extroverzióra -, hogy az előbbi felfogásban ez is, mint a többi preferenciapár dichotómia, nem pedig kontinuum.

229 Megítélő (J): Az a személy, aki a külvilág felé inkább a döntéshozatallal, a szelekcióval, keretek megteremtésével, az eredmények keresésével fordul. Előnyben részesíti az idejekorán hozott döntést a bővebb információ alapján hozott, de későbbi döntésnél. Tervez és követi tervét. A „J” preferenciájú személy gyakran tűnik szervezettnek, eltökéltnek, mások számára merevnek.

230 Észlelő (P): Az a személy, aki szívesebben gyűjti minél teljesebb körűen az információt. Tendenciájában nyitott, érdeklődő és kíváncsi. Viselkedését a spontaneitás, alkalmazkodás, az új események, befogadható információk iránti nyitottság jellemzi. A „P” preferenciájú személy gyakran tűnik rugalmasnak, másokra ráhangolódónak és alkalmazkodónak, mások számára kiszámíthatatlannak.

231 A négy preferencia-dichotómia tehát a következő:
Extroverzió E energia I Introverzió Érzékelés S észlelés N Intuíció Gondolkodás T döntés F Érzés Megítélés J életstílus P Észlelés

232 A myersi rendszer A myersi rendszerben egy adott személy típusaként négy betű jelenik meg: az energia- attitűd és a domináns funkció megjelenítése mellett megjelenik a másodlagos funkció is, valamint a preferált életstílust mutató betű is. Hogy előbbi példánknál maradjunk, az extrovertált domináns gondolkodás két különböző típus esetén igaz, ESTJ (extrovertált érzékelő gondolkodó és megítélő) ENTJ (extrovertált intuitív gondolkodó és megítélő) esetében.

233 A myersi rendszer A myersi rendszerben 16 típus jelenik meg,
ezek egy-négy preferenciában különböznek egymástól. A négy funkció nem összefüggő és nem egymásnak alárendelt. A különbség közöttünk, pontosabban a 16 típus között ezek használatának erősségében van. Az elmélet szerint – egy hasonlattal élve – a domináns funkció az energia-irányával a „vitorla a hajón” mely meghatározza az irányt ahhoz, hogy a hajó biztonságosan partot érjen, míg a másik skálán lévő kiegészítő funkció az ellentétes energia-attitűddel a tőkesúly, amely a hajó egyensúlyát teremti meg.

234 A myersi rendszer Így az előbbi példa szerint a domináns extrovertált gondolkodó ESTJ típusú személynél az introvertált érzékelés, míg az ENTJ személynél az introvertált intuíció teremti meg a szükséges egyensúlyt , mind az észlelés-döntés, mind az extroverzió -, introverzió dimenziók mentén.

235 Az MBTI rendszere Racionalisták (Rationals) (.NT.)
Mérnökök (Engineers) INTP  : „Építészek”     (Architects) ENTP : „Feltalálók”     (Inventors) Koordinátorok (Coordinators) INTJ  : „Lángelmék”   (Masterminds) ENTJ : „Hadvezérek”  (Fieldmarshals)

236 Az MBTI rendszere Idealisták (Idealist) (.NF.) Támogatók (Advocates):
INFP  : „Gyógyítók”   (Healers) ENFP : „Bajnokok”    (Champions) Mentorok (Mentors) INFJ  : „Tanácsadók” (Counselors) ENFJ : „Tanítók”       (Teachers)

237 Az MBTI rendszere Életművészek (Artisans)(.S.P)
Szórakoztatók (Entertainers) ISFP  : „Alkotók”        (Composers) ESFP : „Előadók”       (Performers) Kezelők (operators) ISTP  : „Kézművesek”  (Crafters) ESTP : „Vállalkozók”    (Promoters)

238 Az MBTI rendszere Gondviselők (Guardians) (.S.J)
Ügyintézők (Administrators) ISTJ  : „Felügyelők”         (Inspectors) ESTJ : „Ellenőrök”           (Supervisors) Fenntartók (Conservators) ISFJ  : „Oltalmazók”    (Protectors) ESFJ : „Gondoskodók”  (Providers)

239 A kommunikáció jelentősége a rekreációban
A kommunikációs kompetencia a társas kapcsolatok zökkenőmentes lebonyolításához szükséges tudások és készségek készlete. A kommunikáció információcser az adó és a vevő között. A kommunikáció egy dinamikus kölcsönös folyamat. Az adó, vagy kommunikátor kezdeményezi kommunikációt, így ő lesz a kommunikáció forrása. Ő kódolja az üzenetet, amely a csatornán keresztül jut el a vevőhöz. A vevő vagy befogadó dekódolja az üzenetet Amennyiben válaszol, a vevőből adó lesz, és a folyamat kezdődik elölről.

240 Az emberi kommunikáció
A kommunikáció az emberi élet szükségszerű velejárója. Nem lehet nem kommunikálni. A kommunikáció mindig két szintű folyamat, A tartalmi szint jelenti azt, amiről, szó van, amiről a kommunikáció szól. A viszony meghatározó szint a kommunikáló felek egymáshoz való viszonyát fejezi ki

241 A metakommunikáció A kommunikáción túli kommunikációt jelent.
A kommunikációról, a kommunikáló felek egymás közötti kapcsolatáról, arról, ahogy a közlés tartalmához viszonyulnak, nyújt információt. Mennyire tartja igaznak, vagy nem igaznak, fontosnak, vagy jelentéktelennek azt, amiről beszél. Kifejezi a közlő viszonyát a kommunikációs helyzethez is.

242 A metakommunikáció Általában indirekt, nem szándékos, „tudattalan”, ezért az esetek többségébe a nem verbális csatornák hordozzák. A metakommunikáció hűen tükrözi a közlő belső állapotát. A metakommunikatív jelzéseket nagyon nehéz, talán nem is lehet szándékosan meghamisítani. Ezért van az, hogyha a szándékos kommunikáció és a metakommunikáció ellentmondásba van egymással, akkor sokkal inkább a metakommunikációs jelzéseket fogadja el a befogadó igaznak.

243 A kommunikáció osztályozása
Lehet például direkt, vagy indirekt. Iránya szerint megkülönböztethetünk egyirányú, ebben az esetben nincs visszacsatolás (közvetett kommunikáció), vagy kétirányú, ilyenkor az adó és a vevő egyszerre van jelen (közvetlen kommunikáció). A részvevő felek státusza szerint lehet egyenrangú, ha a felek „rangja” megegyezik, vagy kiegyenlítetlen, ha nem.

244 A kommunikáció csatornái
A verbális csatorna eszköze a nyelv. A nyelv az élővilág legbonyolultabb, legkifinomultabb kódrendszere. Az emberi nyelv négy sajátossággal bír, A leválasztottság. Ez azt jelenti, hogy a nyelv segítségével az ember képes közvetlenül nem jelenlevő, távoli dolgokról, eseményekről is kommunikálni. A nyitottság. A nyelv segítségével az ember képesek új jelentéseket alkotni, és azokat a többiek felé kommunikálni. A hagyományozás. A nyelvet az új generációk a korábbi nemzedékektől tanulják. Kettős mintázottság. bár a nyelv korlátozott számú elemből áll, mégis végtelen számú jelentést lehet belőle létrehozni.

245 A kommunikáció csatornái
A nonverbális csatorna eszközei A gesztusokhoz soroljuk a fej, a kar és a kéz mozgásait. Az érintés. A másik ember megérintése kifejezhet intimitást, de a dominanciát, fölényt is. A poszturális csatorna. Ide a testtartás tartozik. A térközszabályozás. Milyen fizikai távolságok figyelhetőek meg a emberek között a kommunikáció alatt. A kulturális szignálok. Ruházat, a hajviselet, a különböző kitüntetések, rangjelzések, testdíszítő elemek

246 A poszturális csatorna
Befolyásolhatjuk szándékosan, de szándéktalanul is kifejezheti a másik emberhez való viszonyt, vagy a személy álláspontját a kommunikáció tárgyával kapcsolatban. Megfigyelhető, hogy az érzelmileg egymáshoz közel álló emberek gyakran öntudatlanul átveszik a másik testtartását. Testtartás a belső érzelmi állapotot is kifejezi. Valaki büszkén kihúzhatja magát, vagy összegörnyedhet a gondok súlya alatt.

247 A térközszabályozás A fizikai távolság attól függ, hogy a személyek mennyire szoros, közeli kapcsolatban vannak egymással. Nagyon közeli. Ebből a távolságból még a halk suttogás is hallható. Közeli (kb. 0.5 méter). Itt a suttogás még hallható. Viszonylag közeli (kb.1 méter). A halk beszéd hallható. Ez a három távolság a közeli bizalmas kapcsolatok esetén figyelhető meg, mint a közeli barátok, szerelmesek, szülő – gyerek stb.

248 A térközszabályozás Közeli semleges.
Itt a halk beszéd könnyen érthető. megbeszélésére, függetlenül attól, hogy mennyire szoros kapcsolatban vannak egymással. Távoli semleges (kb. 1.5 – 2méter). Ez a normális hangvételű beszédnek kedvez, távolabbi ismerősök semleges beszélgetéseiket szokták ebből a távolságból lebonyolítani. Nyilvános (kb. 2-3méter). A hangos normális beszédnek felel meg, általában nyilvános helyzetekben használjuk. A termen át. Ezt használják a szónokok nagyobb hallgatóság előtt Távolság nyújtása. Ez az elmenőben való közlést, odaszólást, köszönést jelenti.

249 A kommunikáció forrása
A legfontosabb, hogy mennyire hiteles a befogadó számára az, akitől a információ származik. A hitelességet befolyásolja Negatívan ha előítélettel sújtott csoport tagja. Pozitívan a másik nem akart befolyásolni bennünket, a saját érdekei ellen érvel, a fizikai vonzerő.

250 A meggyőző közlés Általában egy közlés mind érzelmi, mind logikai elemeket tartalmaz. Az embereket könnyebb meggyőzni, ha a közlés több érzelmi elemet tartalmaz, mint logikai elemet. Az erős érzelmi ráhatás inkább csak az attitűdök, a vélemények a nézetek szintjén hat, a tényleges viselkedést kevéssé befolyásolja. Ha viselkedést is befolyásolni akarjuk, akkor az érzelmi ráhatást ki kell egészíteni olyan elemekkel, ami tárgyilagos útmutatásokat tartalmaz a változtatás mikéntjére nézve.

251 Felmerülhet az a kérdés is, hogy mi a meggyőzőbb,
A meggyőző közlés Felmerülhet az a kérdés is, hogy mi a meggyőzőbb, ha mindkét fél, vagy ha csak az egyik fél érvei hangzanak el. Minél intelligensebb a hallgatóság, annál fontosabb a kétoldalú érvelés, mivel annál inkább rosszul reagálnak az emberek a túlságosan direkt meggyőzési kísérletekre.

252 A meggyőző közlés A meggyőzhetőség függ a befogadó tulajdonságaitól is. Általában az alacsony önértékelésű emberek, akik nem bíznak magukban könnyebben befolyásolhatóak, mint a nagy önbizalommal rendelkező, pozitív önértékelésű emberek. Számítanak a befogadó tapasztalatai is. Azok az emberek, akinek egyszer már meg kellett védenie a nézőpontját, és ezt sikerrel meg is tette, sokkal nehezebben lesznek meggyőzhetőek, mint azok, akinek erre sohasem volt szüksége.

253 A rekreáció kompetencia szempontú megközelítése
A kompetencia szó a latin competentia szóból származik, jelentése illetékesség. A mai köznyelvben a kompetencia szónak kettős jelentése van: illetékesség, hatáskör, jogosultság; szakértelem, hozzáértés, alkalmasság, az inkompetencia a következőket jelenti: illetéktelenség, hatáskör nélküliség, jogosulatlanság (az illetékesség, a hatáskör, a jogosultság hiánya); szakszerűtlenség, alkalmatlanság (szakmai hozzá nem értés).

254 Az általános kompetenciák
Az általános kompetenciák (a személyes, a szociális és a kognitív) mindazoknak a pszichikus komponenseknek a készletei, amelyek az egyes emberek mindennapi egyéni és szociális létéhez szükségesek. A speciális kompetenciák sajátos motívumok és tudás (speciális képességek, szokások, készségek és ismeretek) rendszerei.

255 A speciális kompetencia
A speciális kompetencia funkciója, hogy az ember saját és mások érdekében valamilyen állapotváltozást, produktumot hozzon létre. Valamennyi speciális kompetencia sajátos produktumainak első példányai tág értelemben vett alkotás eredményei, ennélfogva valamennyi speciális kompetenciának a tág értelmében vett alkotóképesség az általános alapja.” Az egyes emberek általában csak néhány speciális kompetenciát sajátítanak el.

256 A kompetencia A kompetencia nem szinonimája a képességnek (skill), hanem képesség (ability) komplex feladatok adott kontextusban történő sikeres megoldására. A fogalom magában foglalja az ismeretek mobilizálását, a kognitív és gyakorlati képességeket, a szociális és magatartási komponenseket és attitűdöket, az érzelmeket és az értékeket egyaránt.

257 A kompetencia A pedagógia kompetenciafogalma készségek és képességek együttesét jelenti, melyek segítségével valaki problémamegoldásra képes egy adott területen, jelenti továbbá az illetőnek azt a hajlandóságát is, hogy a problémamegoldásra való képességét alkalmazza és kivitelezze. A fogalom magában foglalja az illető tudását, tapasztalatait éppúgy, mint személyes adottságait. A kompetencia a döntést, kivitelezést, megvalósulást szolgáló képességrendszer.

258 A kompetenciák összetevői
Ismeretek, a tudás: amivel a személy rendelkezik. Készségek, jártasságok: fizikai és szellemi feladatok teljesülésének képességeit adják. Önértékelés, szociális szerepek: olyan attitűdök értékek, melyet az egyén fontosnak ítél (pl.: siker, karrier). Személyiségvonások: pszichikai-fizikai jellemzők és a helyzetekre adott válaszok. Motivációk: melyek irányítják, befolyásolják, szelektálják a viselkedést bizonyos magatartások, célok felé.

259 A kompetenciák valamilyen funkció teljesítésére, adott cselekvés eredményes végrehajtására való alkalmasságot takarnak. Ez az alkalmasság döntések meghozatalában és a döntések kivitelezésében, végrehajtásában nyilvánul meg. A döntés meghozatalának feltétele a motiváltság, a kivitelezésé a képesség. A képesség - mint a döntés kivitelezésének feltétele - is összetett rendszer. Kapcsolata az ismerettel sajátos, pedagógiai, oktatáspolitikai „hitviták" forrása. Tartalmában az értelmességgel, a társas magatartás eredményességével, a helyzetmegoldó képesség fejlődésével kialakuló hatóerő, hatékonyságélmény, amely a viselkedés és a gondolkodás sajátosságaiban tükröződik.

260 A test-kulturális kompetencia
A test-kulturális kulcskompetencia alapja, hogy az egészség, mint érték tudatosuljon a társadalmi és gazdasági élet minden területén. Lényeges szempont, hogy az egészség védelme csak és kizárólag egyéni felelősségvállalással érhető el. Az egyénnek tisztában kell lennie azzal, hogy az egészségmegőrzés, az egészséges életre nevelés nem elsősorban felkészítés a betegségek megelőzésére, hanem lehetőséget teremt az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként történő kezelésére.

261 A test-kulturális kompetenciák birtokában az egyén legyen képes az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget segítő magatartás elsajátítására. Ezzel párhuzamosan ismerje fel a testi és lelki egészségét veszélyeztető tényezőket, s utasítsa el az egészséget károsító, veszélyes szokásokat, tevékenységeket. E kulcskompetencia jelentős test-kulturális vonatkozása az egészséges életmódra nevelés. A pedagógiai tevékenység megkívánja egyfelől a környezet által szabott egészségügyi, életvitelbeli és magatartásbeli követelményeknek való megfelelést, másfelől az egészséges életmód értékeinek elfogadását. Ebben az értelemben a test-kulturális kulcskompetencia egyben életvezetési kulcskompetencia is.

262 Igény a testi (motoros), valamint az ezzel összhangban lévő szellemi képességek teljes körű kifejlesztése és folyamatos karbantartása. Külön kiemelendő a mozgásszükséglet szocializálása, mivel a sok mozgás, a motoros képességek fejlesztése a biológiai fejlődés és érés elősegítője is. Elengedhetetlen, hogy a fizikailag aktív, cselekvő, tevékeny, testileg is harmonikus életvitel élethosszig tartó szokásrendszerben jelenjen meg. Az egyén sajátítsa el a sérülés- és balesetelhárító mozgásformákat, az alapvető önvédelmi fogásokat. Elvárt magatartásforma a fogyatékkal élők, így a mozgáskorlátozottak iránti tolerancia.