BME Vállalati pénzügyek Timotity Dusán Pénzügyek Tanszék.

Az előadások a következő témára: "BME Vállalati pénzügyek Timotity Dusán Pénzügyek Tanszék."— Előadás másolata:

1 BME Vállalati pénzügyek Timotity Dusán Pénzügyek Tanszék

2 BME Miért? Mit? Hogyan? ›Miért? –Üzleti élet (termék egyre fontosabb eleme a költségvetési korlát, projektvezetés, saját vállalat, stb.) –Mindennapi élet (hitelek, megtakarítások, stb.) –Műszaki és pénzügyi tudományok kapcsolata: BME-n fizika, matematika, informatika, kognitív tudományok 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK2

3 BME Miért? Mit? Hogyan? ›Mit? –Gazdaságpszichológia (motivációk, szükségletek), Hasznosság (a pénz kvantifikálhatósága), Specializálódás, Vállalatok –1. zh –Pénzáramok, projektek, vállalatok értékelése – 2. zh –…–… 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK3

4 BME Miért? Mit? Hogyan? ›Hogyan? –1. zh: 7. hét, 2016. október 17. –Október 31. hosszúhétvége miatt elmarad –2. zh: 14. hét, 2016. december 5. –Pót zh: 15. hét, 2016. december 12. 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK4

5 BME 1 Gazdaságpszichológiai alapok ›A közgazdaságtan néhány leegyszerűsítő alapelvét vezetjük fel. –A ma uralkodó paradigma néhány alappontját, axiómáját –Kitérünk a vitatható pontokra is ›Próbáljuk e világkép kiindulópontjait, magyarázatait, építőköveit mélyen megérteni! ›Kezdjük azzal, hogy miért küzdünk, miért vagyunk hajlandók áldozatot hozni? 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK5

6 BME 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK6 ›Milyen késztetésekből fakadnak cselekedeteink, milyen motivációk állnak a hátterében? ›Drive –Valamilyen „zavaros” belső késztetés, hajtóerő. –A drive mozgósít, de nem irányít. 1.1Motiváció, szükséglet és hasznosság

7 BME 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK7 ›A szervezetnek állandó belső egyensúlyra van szüksége. ›Amikor ez megbomlik, hiányállapot lép fel. –Pl. amikor a vércukorszint lecsökken ›Ilyenkor – a belső tartalékok apadásával – viselkedésre késztető belső hajtóerő keletkezik. –Pl. magas cukortartalmú táplálék keresése.

8 BME 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK8 ›Elsődleges drive –Ön- és fajfenntartással kapcsolatos hajtóerők: hőszabályozási, éhségi, szomjúsági, szexuális, alvási, salakanyag ürítési, védekezésre irányuló, általános aktivitási szükséglet, kutató vagy explorációs drive.

9 BME 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK9 ›Másodlagos drive –Áttételes, tanulással, tapasztalással jutunk el hozzájuk –Olyan tárgyak, helyzetek, amelyek az elsődleges motívum kielégítésében játszanak szerepet ›Például a pénz

10 BME 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK10 ›Drive-redukciós elmélet –A motivációk arra irányulnak, hogy redukálják a személy által felszültségként átélt pszichikus állapotot, és a feszültség (azaz a drive) csökkenése örömet is okoz. ›Arousal-szint elmélet –Az (egyénenként eltérő) optimális arousal-szint elérésére törekszünk. ›Az arousal éberséget, izgatottságot, gerjesztettséget jelent, fiziológiailag az idegi-hormonális rendszer izgalmi szintjére utal.

11 BME ›Emberi viselkedés evolúciós megközelítése –Charles Darwin: a természetes szelekció működése. –Az élőlények folyamatosan arra szelektálódnak, hogy adott környezetükben genetikailag egyre rátermettebbek legyenek. –Jelentős szerepe van a mutációknak és a környezet alakulásának. –A természetes kiválasztódásnak nagyon hosszú időre van szüksége, még a viszonylag egyszerű változások is több tízezer évig tartanak. 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK11

12 BME –Így az a környezet, amiben az emberek – és így az emberi elmék is – kifejlődtek, nagyon különbözik az éppen aktuális környezettől. ›Őseink fajunk evolúciós történetének több mint 99%-át vadászó-gyűjtögető társadalmakban töltötték. ›A természetes kiválasztódás milliónyi éven keresztül lassan, generációról generációra faragta az emberi elmét, előnyben részesítve az éppen aktuális napi problémák megoldásában jól működő „áramköröket”. –„Modern koponyánkban kőkori elme lakik.” –Bizonyos viselkedési formák evolúciós csökevényként maradtak meg. ›Valamikor segítették a túlélést, a szaporodást, bár ma már nem sok értelmük látszik. (pl. átlagarc) 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK12

13 BME 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK13 ›Közgazdasági közelítés –A közgazdaságtan a fogyasztó szükségletét kész tényként fogadja el. A drive-okkal, a hajtóerőkkel nem foglalkozik. –Szükséglet ›Valamely jószág megszerzése vagy elfogyasztása iránti vágy, hiányérzet, ami cselekvésre késztet, fogyasztás révén nyer kielégítést.

14 BME 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK14 –Sőt, a közgazdaságtan inkább csak a hasznosság fogalmával dolgozik. ›Előbb a hasznavehetőség szinonimája –1700-as évek, Daniel Bernoulli ›Majd az objektív és szubjektív hasznosság elválasztása –XIX. sz., Jeremy Bentham –Objektív hasznosság: mindenkinek ugyanúgy hasznos egy dolog, a hasznosság a dolgok belső tulajdonsága –Szubjektív hasznosság: a hasznosság nem egy dolog belső tulajdonsága, hanem a rajta keresztüli egyéni élvezet, illetve megakadályozott fájdalom ›Mai felfogás szerint: hasznossága van valaminek, ha valaki számára kielégülést, élvezetet, hasznavehetőséget nyújt.

15 BME 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK15 ›Mindent egyéni választásokkal magyarázunk –Vannak testületi, bizottsági döntések, de ezeket is visszavezetjük az egyéni döntésekre. –Motivációi, céljai csak embereknek lehetnek, bizottságnak, vállalatnak, országnak önmagában nem. 1.2Racionalitás, homo oeconomicus, racionális vágy és kalkuláció

16 BME 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK16 ›Szükségletek, hasznosságok mutatkoznak, az egyén ezek alapján választ a lehetőségek halmazából. –Lehetőségek halmaza: az egyén számára megvalósítható cselekvési lehetőségek. –Választási mechanizmus: az egyén „valahogy” dönt, hogy melyiket válassza, melyiket hajtsa végre a lehetőségek halmazából. ›A közgazdasági megközelítés a racionalitásra épít. –Itt a választási mechanizmus a racionalitás ›Nincs egységesen elfogadott definíció a racionalitásra.

17 BME ›Változó racionalitás-megközelítések –Korai gondolkodók (XIII. sz.) –Az emberi ráció a szellem alacsonyabb szintje –A hit világához, Istenhez, csak misztikus intuíción keresztül juthatunk el. A ráció nem is képes elvezetni a hitigazságok bizonyításához. –Kibontakozik a newtoni mechanikára emlékeztető természeteszme (XVII-XVIII. sz.) –Rendszer, ok és okozatok vannak –Egyházi dogmáktól, tekintélyektől mentes tudományra, tudományos módszerekre, matematikai eszköztárra kezdenek építeni. 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK17

18 BME –Előkerül az „önérdekelt ember” képe ›A racionális gazdasági ember, a homo oeconomicus gyökere. ›Az ember természetes jellemeként jelenik meg, hogy cselekvésének motivációi szenvedélyekből, vágyakból fakadnak. ›Ezt az „önérdekelt ember” viszont szomorú látványnak tartják: azonkívül hogy önző, még agresszív is. –Mert szűkösség van, így verseny, ezért hatalomra kell törekedni. ›Ezt kell kordában tartsa a társadalmi szerveződés: az emberek az agresszió jogát az államnak, kormánynak adják át. 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK18

19 BME –Adam Smith elméletében már államra, kormányra sincs szükség: az egyéni cselekvések összhangja nála már a rendszer természetéből fakad. ›„Láthatatlan kéz” ›Felesleges társadalmi intézmények (egyház, elburjánzó kormányzat és bürokrácia stb.) –Az XIX. sz. (Menger, Walras és Jevons) modern polgári közgazdaságtana a racionális fogyasztók szubjektív hasznosságérzeteire és szükséglet- kielégítéseire épít. ›Egyéni döntésekre építenek, de az egyén itt leginkább egy „átlagot megtestesítő hipotetikus lényt”, egy „átlagegyént” jelent. ›(Ebből indul ki a mai közgazdaságtan is.) 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK19

20 BME 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK20 ›Homo oeconomicus (racionális gazdasági ember) –Önérdekvezérelt ›Csakis saját hasznosságának maximalizálására törekszik, félresöpri mások érdekeit. –Hasznosságérzete függetlenített a társadalmi normáktól és erkölcsi szabályoktól. Nem társadalmi lény. ›Nem gondol társadalmi egyenlőségre, jövő generációjára (stb.) –Érdekeinek képviseletéhez korlátlan belátási képességekkel és információmennyiséggel rendelkezik.

21 BME ›Két aggályos pont a homo oeconomicusi racionalitással való modellezéssel kapcsolatosan –Valóban jól megragadható így az ember motivációs világa, vágyainak tengere? –Vajon valóban képes az ember racionális okoskodásra, kalkulációra? 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK21

22 BME 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK22 ›Racionális vágy –Kénytelenek vagyunk az objektív hasznosságból kiindulni –Szubjektív hasznossággal ugyanis zavaros a kép ›Mindenre, amit valaki cselekszik, mondhatjuk, hogy számára nyilván hasznossággal bírt. Ekkor viszont semmi nem lesz irracionális, legfeljebb deviáns, „nem normális”. ›A közgazdaságtan itt ellentmondásos: hol a cselekvést magyarázza a racionalitással, hol a racionalitást a cselekvéssel („nyilván hasznos volt számára, ha csinálta”). –Sok mindent végül racionálisnak fogadunk el ›Énkép erősítés, irracionális félelmek, termék előállításának „története” stb.

23 BME ›Altruizmus –Lényeges kérdése a homo oeconomicusi megközelítés relevanciájának: lehet-e az önzőség a kiindulópont? ›Úgy tűnik, gyakorta feladjuk az önzőséget, és készek vagyunk más emberek hasznosságának növelésére saját hasznosságunk csökkentésének árán. –Lehet, hogy sokszor önzőségből vagyunk önfeláldozók? ›Talán csak azért segítünk másokon, hogy később viszonzást kapjunk? ›Talán a jótékonykodás mögött inkább áll a saját presztízs növelése, mintsem a támogatottak jóléte? 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK23

24 BME ›Számottevő motívum-e az „igazi” altruizmus? –Nyilvánvalóan ilyen is előfordul –Gyerek segíti szüleit; súlyos beteg segítése; anonim jótékonykodás; „őszinte” adóbevallás ›Igaz, sokszor még ezek is megkérdőjelezhetők ›A kérdés az, hogy igazi altruizmusról van szó, vagy csak rövid távú önfeláldozásról későbbi gazdasági vagy pszichológiai haszonért? ›1) gazdasági haszonért; 2) pszichológiai haszonért; 3) „igazi altruizmus” (a másik öröme, jóléte tölti el örömmel) –Úgy konkludáljuk, hogy az igazi altruizmus nem olyan erős viselkedési motívuma az „átlaglénynek”. 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK24

25 BME ›Etika (moralitás, erkölcs stb.) –Vajon gyakran felülemelkedünk-e az önérdeken etikai alapon? ›A gyereknél az etikusság még az önérdekkel keveredik össze (büntetés elkerülése) ›Később szerepelvárásként jelentkezhet (követni „kell” az előírásokat) –„Lopni nem szabad!” ›Végül (ha egyáltalán) valamely összetett erkölcsi, etikai filozófia alapján elemezve jutunk döntésre. –Ez a kritikai morális gondolkodás ›Viszont „olcsóbb”, egyszerűbb a kultúra által sugallt szimpla sémákat követnünk –Ez az intuitív morális gondolkodás ›„Bosszút állok a családomat ért inzultusért” 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK25

26 BME –Megtérülő etika ›Rövidebb távú gazdasági hátrányok hosszabb távú előnyökért –Öncélú etika ›Az etikai premisszából levezetett döntés ilyenkor „veszteséget okoz” ›Ez is legtöbbször inkább rutinszerű –Úgy konkludáljuk, hogy az öncélú etika nem olyan erős viselkedési motívuma az „átlaglénynek”. 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK26

27 BME 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK27 ›Racionális vágy – összefoglalás –Az ember a hétköznapokban gyakran nem racionális megfontolások alapján dönt. ›Néha igazi altruista módon cselekszik. ›Néha öncélú etikai iránymutatásokat tart be. –A homo oeconomicusi racionalitáshoz, ezen belül a racionális vágyhoz, nem illeszthető elemek érezhetően nem átütőek. Az emberi viselkedést tömegében, átlagosságában tekintve ezek a motívumok inkább csak szabályt erősítő kivételek. –(Evolúciós magyarázat lehet ezek háttérben.)

28 BME ›Racionális kalkuláció –Vajon jó modell az, amelynél feltételezzük, hogy az ember ›rendelkezik a szükséges információkkal az egyes cselekvési lehetőségekről; ›világos, stabil preferenciái vannak; ›képes a valószínűség-számítás matematikai tételeinek pontos követésére. –Ezek nyilván nem teljesülnek tökéletesen. 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK28

29 BME –A cselekedetek vélt és valós halmaza eltérhet –Az egyes lehetőségek sokszor értékelhetetlenek ›Vállalati K+F, továbbtanulás, párválasztás –Értékelésünk sokszor vágyvezérelt ›Előbb döntünk, majd ezt alátámasztó információkat gyűjtünk (tudat alatt is). –Statisztikai összefüggéseket tévesen értelmezünk ›Alapvető statisztikai törvények ismeretének hiánya –Átlaghoz való visszatérés törvénye; tiszta véletlen „szélsőségeinek” alábecslése (vízállás, időjárás, betegségek vélt okai); oksági kapcsolatok tévesztése („gyerekszenvedés” válási pereknél) ›Személyes tapasztalatainkat és az aktuális, friss eseményeket túlzott súllyal vesszük figyelembe. –Politikai választásieredmény-becslési tévedés 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK29

30 BME 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK30 ›Racionalitás helyett korlátozott racionalitás –Herbert Simon: A racionalitásalapú döntései modell és gyakorlat szembenállása. –A döntéshozó képessége és kapacitása korlátokkal terhelt, ami a racionalitás elvének megsértéséhez vezet. –A döntéshozó saját intellektuális korlátait nem képes meghaladni, ezt be is látja, és így tudatosan nem maximalizáló modellt követ.

31 BME ›Racionalitás –Összes választható lehetőség ismerete –Az összes lehetőség értékének kiszámítsa –Sorrendállítás –A legjobb kiválasztása ›Korlátozott racionalitás –Nem ismerjük az összes alternatívát –Bizonytalanok vagyunk döntéseink következményét illetően –Keresés és megelégedésre törekvés 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK31 ›Korlátozott racionalitásnál –Aspirációs szint –Heurisztikus keresés –Egy „elég jó” találása

32 BME ›Racionális kalkuláció – összefoglalás –A racionális kalkulációt több ponton is fenntartásokkal kell kezelnünk. –Nyilvánvaló, hogy fellépnek különböző információtorzítások, és kétségtelen a döntéshozók logikai, statisztikai gyengesége is. –A racionális kalkuláció mégis elfogadható alapmegközelítés lehet, számíthatunk arra, hogy nagyobb, fontosabb ügyeknél, pláne tömegesen, az emberek döntése nem tér el jelentősen a racionális kalkuláció alapján modellezettől. 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK32

33 BME 2016. ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK33 ›Racionalitás - összefoglalás –Mint alapmegközelítés elfogadható ›Kissé tágabban értelmezve a racionális vágyak körét. ›Kissé nagyvonalúbban tekintve a kalkulációk során vétett hibákra. –Egyéni döntések leírására is, de a tömegek átlagos viselkedésének megragadására még inkább. –Hasznosságmaximalizálás ›Az emberek cselekedeteit hasznosságuk maximalizálása vezérli. ›Modellember-képünk eredmény-centrikus, azt teszi, amitől a legnagyobb hasznosságban mért eredményt reméli.

34 BME 2 Közgazdasági alapok ›Szintén bevezető jellegű rész –Főként a pénzügyi és a befektetési tanulmányokhoz fontos közgazdasági alapfogalmak, elemzési megközelítések áttekintése. 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK34

35 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK35 ›Fogyasztónk a homo eoconomicus ›Végső fogyasztásra szánt jószág megszerzésével kapcsolatos döntéseket vizsgálunk. ›A hasznosságérzetekre alapozunk, ezekből indulunk ki. 2.1 Kereslet alapelemei

36 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK36 ›Teljes hasznosság – határhasznosság ›Csökkenő élvezetek elve, csökkenő határhasznosság elve, Gossen I. törvénye 2.1.1 Hasznosságfüggvény, csökkenő határhasznosság, előnykiegyenlítődés

37 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK37 MU(Q) Q TU(Q)

38 BME ›Mindig határelemzés –Határbevétel (határhaszon) –Határköltség (határáldozat) ›Értékparadoxon –Érték-hasznosság 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK38

39 BME ›Előnykiegyenlítődés elve –Egy fogyasztó – több termék –„Svédasztal” ›Végül: a különböző jószágok újabb egységeinek fogyasztásából nyerhető hasznosságnövekmények megegyeznek egymással. ›Másként: a fogyasztói kosár egyes jószágainak határhasznosságai megegyeznek. 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK39

40 BME ›Csere –Több fogyasztó, több termék –Szubjektív hasznosság –Csökkenő határhasznosság –Önmagában a cserétől is nő jólét 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK40

41 BME ›Pénz –Praktikus csereeszköz –Elvont hasznosságú ›Pénz határhasznossága, MU M, az egységnyi pénzen vehető termék hasznossága –Az előnykiegyenlítődés elve pénzzel, Gossen II. törvénye: 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK41

42 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK42 ›Ha kombináljuk a két Gossen-törvényt, a kereslet törvényéhez jutunk. –Ha növekszik az a jószág ára, akkor – az egyenlőség fenntartásához – növelni kell MU a -t. –Ezt a fogyasztott mennyiség csökkentésével érhetjük el. 2.1.2 Kereslet törvénye, egyéni keresleti függvény 2.1.2.1 A kereslet törvényének egyszerű megragadása

43 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK43 ›Mindennek van helyettesítője! –Szükségleteinket végtelen módon elégíthetjük ki. ›Szükségünk van gázra! –Keresletet mutatunk az egyes jószágok felé. ›Adott árak mellett adott mennyiségeket fogyasztunk valamiből. ›A termékekkel szemben nyilván azért mutatunk keresletet, mert valamilyen szükségletünket, vágyunkat elégítik ki. –Kereslet törvénye ›Ha valaminek (ceteris paribus) felmegy az ára, felértékelődnek a helyettesítői, így egyre inkább azokat választjuk, és nem az adott terméket.

44 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK44 ›Egy másik szokásos megragadási mód –Közömbösségi térkép ›Másként –Preferencia-térkép –Közömbösségi görbesereg 2.1.2.2 Közömbösségi térkép

45 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK45 QbQb QaQa Qa0Qa0 Qb0Qb0 A Qb1Qb1 Qa1Qa1 B ΔQ b ΔQ a U U* ›A „cserearányt”a ΔQ b /ΔQ a hányados jellemzi –Ez a helyettesítési ráta –Az A -t és B -t összekötő egyenes meredeksége

46 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK46 QbQb QaQa Qa0Qa0 Qb0Qb0 A U ›Helyettesítési határráta –A dQ b x MU b hasznosságcsökkenés egyenlő a dQ a x MU a hasznosságnövekedéssel. -dQ b /dQ a

47 QbQb QaQa 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK47

48 BME 2.1.2.4Költségvetési korlát ›Eddig csak a fogyasztó preferenciáival foglalkoztunk, választásával nem. ›Tekintsük adottnak a fogyasztó I jövedelmét! 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK48

49 Elérhető kombinációk I teljes elköltése QbQb QaQa 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK49

50 Qa0Qa0 Qb0Qb0 QbQb QaQa 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK50

51 BME ›Átrendezve Gossen II. tételét kapjuk: 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK51

52 BME 2.1.2.5Költségvetési korlát helyzetének változásai ›A költségvetési egyenes helyzete a jövedelemtől és az árarányoktól függ. 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK52

53 QbQb QaQa 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK53 › I jövedelem nő ›(Vagy az árak csökkennek)

54 › a termék ára nő QbQb QaQa 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK54

55 QbQb QaQa ›Összetett változás esetén 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK55

56 BME 2.1.2.6 Jövedelemváltozás hatása a keresett mennyiségre ›Nézzük meg, hogy hogyan alakulnak az optimális fogyasztói kosarak a jövedelem növekedésével! 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK56

57 Jövedelem-fogyasztás görbe QbQb QaQa 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK57

58 I QaQa 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK58 Engel-görbe

59 BME ›Az Engel-görbe ( Q a -I ) általában pozitív meredekségű –Normál jószág –Erőteljes emelkedésnél: luxus termék ›Ha negatív meredekségű –Inferior (alsóbbrendű) jószág 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK59

60 BME 2.1.2.7 Egyéni keresleti függvény összetettebb levezetése ›Rögzítsük a fogyasztó jövedelmét! ›Rögzítsük továbbá az összevont jószág árát is. 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK60

61 PCC (Price Consumption Curve) Összevont jószág QbQb QaQa 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK61

62 PaPa Egyéni keresleti görbe D QaQa 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK62

63 BME 2.1.2.8Árváltozás hatásának elemzése ›Egy termék árváltozása életszínvonal- módosulást (reálbér-módosulást) is eredményez, azaz hat a jövedelemre is. ›Az árváltozás teljes hatását –helyettesítési hatásra és –jövedelmi hatásra bonthatjuk fel. ›Giffen-hatás –Csökkenő ár - csökkenő fogyasztás, és viszont. –Inferior jószágoknál, amikor a jövedelemi hatás túlszárnyalja a helyettesítésit. 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK63

64 BME 2.1.3 Piaci keresleti függvény ›Eddig az egyénit vizsgáltuk, most nézzük a piaci keresleti függvényt! 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK64

65 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK65 QAQA P DADA QBQB P DBDB QCQC P DCDC Q P D Egyének Piac

66 BME ›Feltételezzük ilyenkor, hogy az egyes keresletek egymástól függetlenek. ›Ha nem, akkor fogyasztói extern hatásokról beszélünk. –Maga a piaci kereslet is befolyásolhatja az egyén keresletét, ilyenkor a helyzet már jóval bonyolultabb. ›nyájhatás, sznobhatás, Veblen-hatás 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK66

67 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK67 ›Keresett mennyiség változása ›Kereslet változása Q P D0D0 D1D1

68 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK68 ›Mi határozza meg a piaci keresleti görbét? –Fogyasztók átlagjövedelme –Piac nagysága –Helyettesítő termékek árának alakulása –Vágyak, ízlés változása –Egyéb (pl. időjárás alakulása)

69 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK69 ›Csere – költség – alternatíva költség ›Alternatíva költség –A „legjobb más” –A költségek nem objektív dolgok, nem tárgyakhoz kötődnek, hanem valakinél jelentkeznek. –Mert az adott dolog miatt elveszti a „más” nyújtotta hasznosságot. –A költségek a „más” felhasználási lehetőségek emberi értékeléseihez kötődnek. 2.2Kínálat alapelemei

70 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK70 ›Elsüllyedt költségek ›Határ-alternatívaköltségek ›A termelésben is vannak helyettesítők! –Általában véve legjobb technológia nincs!

71 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK71 ›Kínálati függvény –Újabb egység előállítása miatt elvesztett más termékekről való lemondásáért kárpótlás. –A kínáló azokat az áldozatokat (határ- alternatívaköltségeket) árazza be, amelyeket az újabb egységért, annak előállításáért kell hoznia. –Egyéni (vállalati) kínálati görbék és piaci kínálati görbe.

72 BME ›Szög –Gyakorlatilag tetszőleges mennyiség előállítható. ›Vasérc, energia, ember –Az erőforrások elvonása azonban igen sok áldozattal jár, hiszen ezek az erőforrások más termékek előállítására is alkalmasak. –Minél több szöget szeretnénk, annál fájdalmasabbak a lemondások, mert a szögek miatt egyre élvezetesebb más termékek tűnnek el. –Nőnek a határ alternatíva költségek. –Ezért van az, hogy az újabb és újabb termékegységek kínálatáért egyre magasabb árakat adunk meg, mert egyre nőnek a költségek, hiszen egyre jobb helyekről csoportosítunk oda erőforrásokat. 722016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK

73 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK73 Q P S QCQC QAQA P SASA QBQB P SBSB P SCSC Egyének Piac

74 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK74 Q P S

75 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK75 ›Kínálati görbe alakjának okai –Az áldozatnál a csökkenő határhasznosság elve („visszafelé”) –A termelésnél a csökkenő hozadék elve ›A kínálat kérdésénél visszakanyarodunk a kereslet kérdéséhez…

76 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK76 ›Mi határozza meg a piaci kínálati görbét? –Technológia változása –Termelési tényezők árának alakulása –Az adott termelési folyamattal előállítható más termékek ára –Adók, járulékok, vámok –Egyéb

77 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK77 ›Kínált mennyiség változása ›Kínálat változása Q P S0S0 S1S1

78 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK78 ›Piaci egyensúly ›Marshall-kereszt –Túlkínálat –Túlkereslet 2.3Piaci ár

79 Q D P S 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK79

80 Q D P S túlkereslet P1P1 túlkínálat P2P2 ›Piaci koordináció 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK80

81 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK81 ›Kereslet árrugalmassága –Árrugalmas –Árrugalmatlan –Vigyázzunk, a rugalmasságot ne keverjük össze a keresleti görbe meredekségével! 2.4A kereslet és a kínálat árrugalmassága

82 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK82 ›Árrugalmasságot befolyásoló tényezők –A rendelkezésre álló reakcióidő –A termék helyettesíthetősége –A termék árának nagysága a fogyasztó összjövedelméhez képest

83 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK83 ›Kínálat árrugalmassága –A kínált mennyiségek arányának változását mutatja az ár arányának változása függvényében. –Kínálat árrugalmasságát meghatározza ›Mennyire könnyen lehet-e növelni a termelést az adott iparágban ›Rendelkezésre álló idő

84 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK84 ›Bár az emberek hasznosságérzete tükröződik egy- egy termék keresletében, mégsem beszélhetünk az egyes javak “általános hasznosságáról”, értékéről. –Ld. értékparadoxon ›Fogyasztói többlet –Jószág teljes hasznossága és teljes piaci értéke közötti különbség. –Az összes termékegységért „csak” az utolsó hasznosságának megfelelő árat kell fizetni. 2.5Fogyasztói és termelői többlet

85 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK85 ›Rezervációs ár –Amit egy adott vevő saját preferenciarendszere alapján hajlandó lenne fizetni egy adott jószágért. –A piaci árak mindenki számára egyformák, azok a fogyasztók, akik többet is hajlandóak lettek volna fizetni az adott termékért, pénzt takarítanak meg. ›Sok fogyasztónak – nem osztható termékeknél értelmezve – a rezervációs áránál alacsonyabb a piaci ár. A számukra így nyert többlet szintén fogyasztói többlet. ›Termelői többlet –A kínálati függvény és az ár kijelölte egyenes közötti terület

86 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK86 ›Termelési tényezők (erőforrások, tényezők, inputok) –Más jószágok előállítására alkalmasak ›A termelési tényezők keresletes származékos kereslet –Nem az újabb és újabb egység közvetlen élvezete, hasznossága a lényeg, hanem a fogyasztó gyártott termékkel kapcsolatos hasznosságérzete. –Az inputtényezők kereslete az outputtermékek keresletéből fakad. 2.6 Termelési tényezők árazódása

87 BME ›A kibocsátás (output) több tényező kombinációjának eredménye –Rendszerint nem is tudni, hogy önmagában egy erőforrásnak mekkora kibocsátási rész tudható be. ›Határtermék –Egyik termelési tényező újabb egységének bekapcsolásával elérhető többletkibocsátás ›Termelési egységben (pl. db) kifejezve ›Határtermék-bevétel –Ugyanaz mint a határtermék, csak pénzben kifejezve, azaz határtermék x határbevétel (ár) 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK87

88 BME ›Csökkenő hozadék elve –Gossen I „termelési párja” –Egy erőforrás alkalmazásának növelésével a kibocsátás egyre kisebb mértékben növekszik. ›Egy termelési tényező határterméke mennyiségének növelésével csökken. 882016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK

89 BME ›Költségminimalizálás alapszabálya –Gossen II „termelési párja” –Nyilván minimalizálni szeretnék az adott termékmennyiség előállítási költségeit (illetve maximalizálni az előállított mennyiséget). –Ekkor a vállalati okoskodás az előnykiegyenlítődés elvéhez lesz hasonló. ›A termelési tényezők költségegységre (egységárra) eső határtermék-bevétele azonos kell legyen. Miért? ›Mert amennyiben nem így lenne, költségcsökkentés lenne elérhető a felhasznált erőforrások átstrukturálásával. 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK89

90 BME ›Helyettesítési szabály –Ha az egyik tényező ára (ceteris paribus) emelkedik, akkor helyettesíteni kezdik más termelési tényezővel. ›Mindaddig, amíg a költségegységekre eső határtermék-bevételek ki nem egyenlítődnek. 902016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK

91 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK91 ›Vállalati tényezőkeresleti függvény –A vállalat árelfogadó a tényezők piacán, gazdálkodnia kell, profitot kell maximalizáljon. –Ha egy tényező ára magasabb, magasabb határtermék- bevételt kell produkáljon ahhoz, hogy alkalmazzák. Ehhez viszont – a csökkenő hozadék elve miatt – kisebb tényezőmennyiség-felhasználás kapcsolódik. ›Magasabb tényezőár – kisebb tényező keresett mennyiség –És fordítva. ›Analóg a kereslet törvényének a Gossen I-II. törvényekből való levezetésével, csak a „csökkenő élvezetek elve” helyett itt a „csökkenő hozadék elve”, az „előnykiegyenlítés elve” helyett pedig a „költségminimalizálás alapszabálya” érvényesül.

92 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK92 ›Egyenlőtermék-görbék –Az egyszerűbb tárgyalás miatt a termékmennyiséget most pénzben (és nem termék darabszámban) fejezzük ki. –Egy-egy ilyen görbe mentén azonos a bevétel, de különbözőek a termelési tényező kombinációk. ›E görbesereg nagyon hasonló a korábban már tárgyalt fogyasztói közömbösségi görbékhez.

93 TbTb TaTa 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK93 –Egyenlőtermék-görbék

94 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK94 ›Egyenlőköltség-görbék –Adott költségszint különböző termelési tényező kombi- nációkkal. ›E görbék nagyon hasonlóak a korábban már tárgyalt fogyasztói költségvetési korlátokhoz.

95 TbTb TaTa 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK95 –Egyenlőköltség-egyenesek

96 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK96 ›Nézzük a cél és az adottságok összeillesztését!

97 TbTb TaTa 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK97 –A költségarányok éppen arányosak a határtermék- bevételekkel. –Mindkét tényezőre utoljára fordított költség éppen azonos bevételt generál.

98 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK98 ›Amennyiben megváltozik az egyik termelési tényező ára, akkor…

99 TbTb TaTa 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK99

100 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK100 ›Ugyanazon termelési szinthez ilyenkor már más termelési tényező kombináció vezet, lényegében az egyikkel helyettesítik a másikat.

101 TbTb TaTa 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK101 A B

102 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK102 ›Termelési tényezők piaci kereslete –A vállalati tényezőkeresletek (horizontális) összegződése ›Mint a piaci keresleti függvény meghatározása esetén ›Termelési tényezők piaci kínálata –Az egyes erőforrás-tulajdonosok (jellemzően magánszemélyek) kínálati függvényeinek összegződése. –Igencsak eltérő jellegű – gazdasági és nem gazdasági jellegű – megfontolások állnak e kínálatok mögött. ›Termelési tényezők piaci ára

103 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK103 ›Tokaji-villányi példa –Egy-egy tokaji és villányi bortermelő ›Nagyjából ugyanakkora szőlőföld, munkásszám, gépek és technológia –Kétféle szőlő-, illetve borfajta (kékfrankos és szamorodni) ›Azonos minőségek –A két borfajta eladási árai megegyeznek. 3 Szakosodás, vállalat, termelés 3.1 Komparatív előnyök és a szakosodás

104 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK104 1000900800700600500400300200100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 1000900800700600500400300200100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 tokajivillányi szamorodni kékfrankos szamorodni kékfrankos

105 BME –A szamorodni a tokaji gazdánál relatíve olcsóbb, hatékonyabban termeli. „A tokaji gazdának komparatív előnye van a szamorodni előállításában.” ›Tokaji: 1 l szamorodniért 0,5 l kékfrankost ›Villányi: 1 l szamorodniért 1,25 l kékfrankost –A „kékfrankosban” viszont a villányi a jobb, ebben neki van komparatív előnye. ›Tokaji: 1 l kékfrankosért 2 l szamorodnit ›Villányi: 1 l kékfrankosért 0,8 l szamorodnit 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK105

106 BME ›Szakosodjanak komparatív előnyeik szerint, majd cseréljenek egy az egyben! 1000900800700600500400300200100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 1000900800700600500400300200100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 tokajivillányi szamorodni kékfrankos szamorodni kékfrankos ›Mindketten jobban járnak! 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK106

107 BME ›Legyen a kétfajta bor fogyasztási aránya fele-fele mindkét környéken! ›A szakosodás és cserélés még többletköltségek esetén is megérheti. 1000900800700600500400300200100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 1000900800700600500400300200100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 tokajivillányi szamorodni kékfrankos szamorodni kékfrankos 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK107

108 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK108 ›Mi a helyzet akkor, ha egyik vagy mindkét bortermelő számára adódik egy másik borfajta, aminek termelése ezeknél is előnyösebb? –Akkor rossz lenne a példánk… –Nincs értelme a „szamorodni vagy kékfrankos?” kérdéssel foglalkozni, ha van valami még jobb. –Az áldozat mindig a következő legjobb. –Gazdasági mérlegelés mindig a két legjobb lehetőség között történik! –Azaz, a példa a két borász esetén a két-két legjobb választási lehetőséget kell kínálja.

109 BME ›Most legyen a két borfajta ára különböző! –A szamorodni ára sokkal magasabb, így mindkettőnek ennek termelése éri meg jobban. ›Ekkor valaki harmadik a kékfrankos termelésében „jó” kell legyen. –Mindenki nem lehet alacsony hatékonyságú kékfrankos termelő. ›Mert akkor nem is lenne kékfrankos. 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK109

110 BME ›Tehát mindketten a szamorodnit termelik, ebben versenyeznek. –A nagyjából azonos körülményekre gondolva megállapíthatjuk, hogy a tokaji gazda tönkre fog menni, mert csak 600-at tud termelni a villányi 800- ával szemben. (Az egy literre eső költségei magasabbak.) –Ez lehetetlen! –Nézzük a tokaji költségeit: ›Földterület költsége ›Munkaerő költsége ›Borászati berendezések költsége ›Borász-vállalkozó költsége (profitja) 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK110

111 BME ›Tehát –vagy alacsonyabbak kell legyenek a tokaji borász költségei (a föld használatának ára, a munkaerő bére stb.); –vagy rosszul használják ott fel ott az erőforrásokat, tehetségtelen vállalkozóról van szó. ›A költség, az ár az emberek értékítélete szerinti legjobb (illetve második legjobb) felhasználási lehetőségükhöz igazodik. –Ha valakinek a legjobb felhasználási lehetősége a „szőlőmetsző”, akkor ő olyan szegény vagy gazdag ember lesz, amennyire az emberek értékesnek tartják a szőlőmetszést (a szőlőt, a bort), és amennyire ő ügyes ebben. 1112016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK

112 BME ›A legjobb felhasználási lehetőségén azonban minden és mindenki versenyképes. –Legfeljebb keveset ér, szegény lesz. ›Mindenki akkor jár a legjobban, ha tulajdonát és munkaerejét komparatív előnyei szerint használja, majd cserél. ›Ez adja a szakosodás és csere ösztönzését, az „ezermesterség” feladását. –„Mi leszel, ha nagy leszel?” ›Export-import 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK112

113 BME ›Kereskedők –Komparatív előnyük a cserelehetőségekre vonatkozó információk felhajtásában, a cserék megszervezésében, lebonyolításban rejlik. –„A kereskedők mások tudatlanságából húznak hasznot.” ›Igen. ›Mint mások is… ›Nem vagyunk polihisztorok, így az építészek, az orvosok, a kereskedők és a megannyi egyéb specialista abban segítenek nekünk, hogy saját specialitásainkkal foglalkozhassunk többet. 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK113

114 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK114 ›Adam Smith híres gombostűgyártásos példája –Nyújtja, egyenesíti, vágja, hegyezi, fejet illeszt, csomagol… –Többszörös termelékenység ›De a szakosodással együtt valamilyen koordináció vagy csere válik szükségessé! –Egyre több és több tranzakcióra van szükség. ›Tranzakciós költségek –Fizikai távolság leküzdése, cserelehetőségek feltárása, komparatív előnyökkel rendelkező termelőegységeket összeszervezése stb. 3.2Tranzakciós költségek és a vállalatok

115 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK115 ›A „szakosodás-csere módszer” alkalmazásának a tranzakciós költségek szabnak határt. ›Coase: vállalatok tranzakciós költség elmélete –Tranzakciók a piacon vagy egy vállalaton (szervezeten) belül bonyolíthatók le. –Amelyik az olcsóbb, az alakul ki. –A vállalatok ›elsősorban a specializáció gazdasági előnyei miatt szerveződnek; ›termékekre vagy szolgáltatásokra specializálódnak; ›erőforrásokat gyűjtenek össze, ezeket összefésülik, koordinálják.

116 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK116 –Piaci koordináció ›Igen hatékony, de sokszor túl bonyolult szerződési rendszer kell(ene) a számtalan lehetséges jövőbeli forgatókönyv kezelésére. ›Így sokszor egyszerűbb (olcsóbb) a különböző termelési láncszemeket inkább egyetlen vállalat jogi keretei közé terelni. –Kiszervezés ›Ott működhet jól, ahol a termékek szabványosítottak, esetleg maguk a termelési részfolyamatok is részletesen kidolgozottak, így jól megkövetelhető, ellenőrizhető, az eredmény. Azaz, szerződésileg jól kezelhető a helyzet.

117 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK117 ›Vállalat – részvénytársaság ›Korai kapitalista vállalat –Tulajdonos-menedzser –Saját vagyon –Teljes felelősség 3.3 Részvénytársaság

118 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK118 ›Részvénytársasági forma –Tömegtermelés előretörése, amihez hatalmas tőkekoncentráció kellett. –Üzlettársak kellettek, aminél problémát okozott az egyetemleges felelősség. –E probléma áthidalására jött a korlátolt felelősség intézménye, ezen belül a részvénytársasági forma. ›Csak részvényeik (név)értékének mértékéig van felelősségvállalás, és ez alapján van az „osztozkodás” és a „szavazás” is. ›Jogi személy, kétoldalú szerződések sokasága ›Szétválik a tulajdon és a menedzselés

119 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK119 ›Részvényes –Az „igazi” tulajdonosok a részvényesek –Alapcéljuk: a részvényesi gazdasági jellegű hasznosság

120 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK120 ›Képviseleti vagy megbízó-ügynök probléma –A részvényesek a vállalat hétköznapi üzletvitelében nem vesznek részt. Inkább átadják tulajdonosi döntési jogkörük jelentős részét menedzsereknek. –A tulajdon és a menedzselés elválik egymástól. Ez természetesen feszültségeket szül, hiszen a tulajdonosok és a menedzserek között nincs érdekazonosság. (Erről szól a képviseleti vagy megbízó-ügynök probléma.)

121 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK121 ›Részvényesi érdek tökéletes képviselete –A képviseleti probléma áthidalása a részvénytársasági rendszer életképességének alapvető feltétele. –Erre többféle megoldás is adódik ›Különböző ellenőrző szakértők alkalmazása (pl. igazgatótanács, felügyelőbizottság, belső ellenőrzések, külső auditor cégek stb.) ›Célirányos belső motivációs rendszerek (pl. részvényárfolyamokhoz kötött prémiumok) ›Menedzserek kiválasztása és lecserélése –Alapvető feltételezés, hogy a vállalati döntések mögött a részvényesi érdek tökéletes képviselete áll.

122 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK122 ›Termelési függvény –Termelési tényezők adott mennyiségeivel, adott technológia mellett előállítható maximális kibocsátást mutatja. ›Három jellegzetes termelési tényező csoport –munka, föld és tőkejószág 3.4 Vállalatok termelése

123 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK123 ›Munka –Emberi tevékenység, munkabér jár érte. –Kínálata a népesség által felkínált munkaórák. –Kereslete a vállalatok munkaigénye. –Nyilván tömérdek részpiaca alakul ki.

124 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK124 ›Föld –Úgy általában a természeti erőforrásokra utal. ›mezőgazdasági területek; telkek; nyersanyagok; levegő, szél, víz stb. –Használatáért rendszerint bérleti díjat kell fizetni.

125 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK125 ›Tőkejavak –Másként: tőkejószág, tőketényező, tőke, tőkeeszköz, befektetett eszköz, aktíva, eszköz, beruházás stb. ›épületek, gépek és berendezések, alapanyagok, félkész termékek, készletek, szoftverek, szabadalmak, márkanevek stb. –Tartósan használható javak, más termékeket előállítására. –Egyszerre kibocsátás (output) és termelési tényező (input). –Bérleti díjat fizetünk értük, ha nincs a vállalkozás tulajdonában, kamatot, ha igen.

126 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK126 ›Vállalat tényezőkereslete –Egy termelési tényező határterméke (ezzel együtt a határtermék-bevétele) mennyiségének növelésével csökken. ›Csökkenő hozadék elve ›Ha például egyre több munkást alkalmazna a tokaji gazda, bortermelése bizonyára növekedne ettől, de egyre kisebb mértékben. –Egy vállalat az egyes termelési tényezők költségének és határtermék-bevételének viszonyát mérlegeli. –Úgy alakítják technológiájukat, hogy az egyes termelési tényezők költségegységeire eső határtermék-bevételek azonosak legyenek. ›Költségminimalizálás alapszabálya

127 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK127 ›Ahogy változnak a termelési tényező piaci árak, úgy helyettesítik az egyik termelési tényezőt a másikkal. –Helyettesítési szabály –Mindaddig, amíg a költségegységekre eső határtermék- bevételek újra ki nem egyenlítődnek. ›Miből fakad az egyes termelési tényezők ára? –Nyilván az adott tényező piacán alakul ki. –Tökéletes piaci körülmények között az adott tényező piaci ára a határtermék-bevételéhez kell igazodjon. ›Addig fokozzák felhasználását, amíg határköltsége (ára) szintjére nem esik le alkalmazásának határbevétele (határtermék-bevétele). –A csökkenő hozadék elve szerint

128 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK128 ›Egységes határtermék-bevétel elve –A vállalatok addig „variálják” a termelési tényező felhasználásaikat, hogy végül az összes tényező határtermék-bevétel / tényezőár hányadosa azonos és 1 kell legyen! ›Ha egységes a termelési tényezők piaca, ahol a vállalatok árelfogadók.

129 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK129 ›Tokaji-villányi példa –A bortermelési berendezések (egység)ára minden bizonnyal adottság lesz. ›Olyan alacsony kibocsátási szintet kell maguk elé kitűzni, amelynél e termelési tényező alkalmazása még kellően nagy hasznot (bevételt) hoz.

130 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK130 ›Mérethozadék kérdése –Mást jelent, mint egy-egy tényező hozadéka ›Ahol a csökkenő hozadék elve érvényesül. –Itt: Miként változik a kibocsátás, amennyiben a termelési tényezőket mind és azonos arányban(!) növeljük? ›Állandó mérethozadék ›Növekvő mérethozadék (másként: méretgazdaságosság) –Részben műszaki természetű, részben specializálódási okok. ›Csökkenő mérethozadék –Szállítási költségek, menedzselési és ellenőrzési költségek, üzemzavarok kockázatok, természeti erőforrásokra épülő esetek.

131 BME 2016.ŐSZVÁLLALATI PÉNZÜGYEK131 ›Például Tokajban –Az egyes tényezők határtermék-bevételét a termelési méret adta adottságok is befolyásolhatják. ›Lehet például, hogy Tokajon kicsik a termelési méretek… ›Miért nem növelik akkor a termelési méretet? ›Mert a szőlőföldet tekintve erőteljes lenne határtermék-bevétel zuhanást, hiszen nem nagyon van több alkalmas földterület (vagy drága lenne a „kiszorítás”). ›Ez tereli az egyes erőforrásokat a legjobb felhasználási területük felé. –Ez vezet allokációs hatékonysághoz –Ez kényszeríti a vállalatokat technológiai hatékonyságra