Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BME Közösségi gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›KAPITALIZMUS – KOMMUNIZMUS –Koordinációs mechanizmusok –Kapitalizmus ›Piacgazdaságtan lényege –Piaci.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BME Közösségi gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›KAPITALIZMUS – KOMMUNIZMUS –Koordinációs mechanizmusok –Kapitalizmus ›Piacgazdaságtan lényege –Piaci."— Előadás másolata:

1 BME Közösségi gazdaságtan Andor György

2 BME Ismétlés ›KAPITALIZMUS – KOMMUNIZMUS –Koordinációs mechanizmusok –Kapitalizmus ›Piacgazdaságtan lényege –Piaci koordináció ereje –Válaszok a Mit?, Hogyan? és Kinek a számára? kérdésekre ›Milyen legyen a minimális állam? ›Viták az egyenlőtlenség állami tompításáról ›Viták az anticiklus gazdaságpolitikáról –A vita táborai ›Keynesi, kínálati, monetarista és új klasszikus közgazdászok 20132

3 BME II.3. Kommunizmus 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN3 ›A szabad versenyes kapitalizmus szélsőséges változatával szembeni másik véglet –Szovjet típusú kommunizmus –Ahol a bürokratikus koordináció az uralkodó

4 BME II.3.1. Marxizmus 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN4 ›Marxot leginkább a gazdaság hosszú távú – anyagi értelemben vett – fejlődése érdekelte. ›Úgy vélte, hogy a sikerek és a problémák a termelési viszony (a tőke-munka viszony) megértésével tárhatók fel –Termelőeszköz tulajdonosok (tőkések) osztálya ›Ők birtokolják a termelőeszközöket, profitot kapnak –Munkások osztálya ›Ők a termékek tényleges előállítói, munkabért kapnak

5 BME ›A marxi megközelítés további alappillére a munkaérték-elmélet –Egy árunak a mögötte lévő munkamennyiség ad értéket (kell értéket adjon). ›Közvetlen és közvetett munkák –Az árakból azonban nem csak munkabér, hanem profit is származik ›Mert a munkások kénytelenek eladni munkájukat a tőkéseknek, azok viszont a termelt eredménynek csak egy részét adják vissza nekik bérként. ›Gondoljunk arra, amikor csak munka van… ›Ez kizsákmányolás ›Ez igazságtalan, de egyben fel is számolható –Termelőeszközöket a munkásoknak kell adni (azaz el kell venni a tőkésektől). 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN5

6 BME –Mennyiben más megközelítés ez, mint a ma uralkodó? ›Eltérés elsősorban a profit értelmezésében van. ›Marxnál a profit a bevételnek az a része, amit a munkások helyett a tőkések tesznek zsebre. ›A mai felfogás szerint a profit –Tőkeköltség –Vállalkozói munka eredménye –Szerencse eredménye 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN6

7 BME ›Marx az előzőekre építve levezette a kapitalizmusból a szocializmusba, majd a kommunizmusba vezető törvényszerű utat –Egy idő után a tőkéseknek már nem a fogyasztás, hanem a tőke puszta felhalmozása válik (ön)céllá. –Mivel egyre csökkennek a profitlehetőségek, így fokozódik kizsákmányolás ›És imperializmus lép fel –A munkásosztály egyre szélesebb körben leszakad ›Munkanélküliség miatt rossz pozíciókba kerülnek –Megszűnik a verseny, monopolkapitalizmus alakul ki –Munkásosztály végül „öntudatra ébred”, és forradalommal átveszi a hatalmat. ›(Előbb szocializmus, majd) kommunizmus következik 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN7

8 BME ›Végül nem így történt, a marxi dráma nem (így) következett be –A kapitalistának megmaradó országokban a munkások reálbére, jóléte, nemzeti jövedelemből való részesedése egyre nőtt, mialatt munkaidejük csökkent. –A munkások demokratikus folyamatok (választások) útján tettek szert politikai hatalomra. –A profitráták a folyamatos innovációk miatt – a várttal szemben – nem csökkentek. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN8

9 BME II.3.2. Nyugati típusú szocializmus 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN9 ›Marxi szocializmus –Antikapitalizmus –Némileg zavaros, pláne a diktatúra kérdésében –Átmenet a (marxi) kommunizmusba ›Marxi kommunizmus –Kissé naivnak tűnő, anarchisztikus elképzelés ›Már minden szükségletet kielégítenek ›Az erőszak vagy a bürokrácia szükségtelenné válik ›Az állam magától zsugorodni kezd, majd eltűnik, és csupán a közösség egyfajta önkormányzataként marad meg

10 BME ›Szovjet típusú kommunizmus „szocializmusa” vs. nyugati típusú szocializmus –„Nyugaton” a tipikus szocialista országok: Svédország, Franciaország, és néhány vonását tekint Nagy-Britannia és az USA egyes időszakai. ›A nyugati típusú szocializmus jellemzői –Termelési tényezők széleskörű állami tulajdonlása –Kiterjedt állami (bürokratikus) gazdaságtervezés –Jövedelem-újraelosztás (Mindezt békés demokratikus úton) 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN10

11 BME ›Nézzük meg a francia példát! –„A francia tervezés mítosza…” –1982-től (Francia Szocialista Párt és Mitterand) ›„átfogó nemzetgazdasági tervezés”, „új állami szektor”, „nemzeti pólusok”, „hazai piac védelme”, „állami K+F”. –Államosítások a versenyszektorban ›Vas- és acélgyártás (1% - 70%), ércbányászat (1% - 70%), vegyipar (16% - 50%), számítástechnika (0% - 6%), elektronika (15% - 44%), repülőgépgyártás (50% - 84%), műszálgyártás (0% - 75%) ›Hatalmas állami beruházások (évi 100 milliárd $ körül) ›Állami bankrendszer ›Állami vállalatvezető-kinevezések –1986-tól irányváltás ›Hatékonysági, versenyképességi gondok ›Állami kivonulás, privatizáció 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN11

12 BME II.3.3. Szovjet típusú kommunizmus 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN12 ›Marx úgy vélte, hogy a kapitalizmus előbb szocializmusba, majd kommunizmusba torkollik. ›Nem így történt, a nagy kísérletre az elmaradott Oroszországban ( től) került sor –Marx Tőke kötetei: 1867., és 1894.; a Kommunista Kiáltvány Marx 1883-ban halt meg. ›A szovjet típusú kommunizmus lényege –a termelőeszközök állami tulajdona, –a piaci koordináció (a profit) elvetése, és –az alapvető gazdasági döntések állami, adminisztratív meghozatala

13 BME II.3.3.a. A kommunizmus válaszai a Mit?, Hogyan? és Kinek a számára? kérdésekre 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN13 ›„Mit?” –A termelés, kibocsátás szerkezetét állami, politikai döntések sorozata alakítja ki. ›Döntés a fogyasztási javak mennyiségeiről és árairól –Megpróbálják úgy, hogy nagyjából egyensúlyban legyenek ›Ármeghatározásnál problémásak a nagykereskedelmi árak –Átlagköltségek és nem határköltségek alapján történik ›Az árak így nem tükrözik a tényleges társadalmi költségeket, nem tudni, hogy mi valójában mennyit is ér (mennyibe kerül) –Ez nem is cél: az értéket a piac helyett a közösség, a hatalom, praktikusan „a párt” adja meg. ›Az árak meglehetősen hosszú időn keresztül változatlanok

14 BME

15 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN15 ›„Hogyan?” –Itt is a tervezőapparátus a meghatározó –A „Mit?” kérdésre adott válasz után visszafelé görgetve határozzák meg a szükséges ráfordításokat ›Ehhez részletes erőforrás-kalkulációk ›A munkaráfordítások (emberi, gépi stb.) részleteit már némi mozgástérrel maguk a vállalatok határozhatják meg ›„Kinek a számára?” –Szintén központi akarat szerint, központilag meghatározott „bértáblákkal” ›Különbséget tesznek a szakképzett és a szakképzetlen munkaerő között, bár ezek a különbségek nem érik el a nyugati országokban piaci alapon kialakult különbségeket. ›„Mindenki képességei szerint” ideológiai háttér

16 BME II.3.3.b. A kommunizmus jellegzetes motívumai 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN16 ›Állami ideológiai monopólium –Nincs nyilvános ideológiai vita –Visszafogott mértékben léteznek megtűrt alternatív ideológiák, leginkább a vallási tanok ›A többi kifejezetten illegális, üldözött –A hivatalos ideológiai terjesztése mögött hatalmas apparátus húzódik meg ›A teljes sajtó, a tömegkommunikáció és az oktatás is

17 BME ›A rendszer felsőbbrendűségének tudata –Mivel a szovjet típusú kommunizmus egyértelműen felsőbbrendű a többi ideológiához képest, így az eredmények „törvényszerűen” jönnek majd. ›A tervszerűség felszámolja a „piac anarchiáját”, azt, amikor verseny gazdasági bajokhoz, ésszerűtlen túltermelésekhez, feleslegekhez, párhuzamosságokhoz vezet. ›Eltűnnek az üzleti titkok, minden találmány azonnal „népgazdasági” hasznosításra kerül. ›Nem kell költeni drága és felesleges hirdetésekre. ›Eltűnnek a parazita kizsákmányolók, és a felszabaduló dolgozók lelkesebben, lelkiismeretesebben fognak dolgozni. ›A gazdasági mellett fontos elem az erkölcsi fölény is –A kommunizmus nemesebb, igazságosabb rendszer, ami majd az emberek gondolkodását is módosítja, mindinkább úrrá lesznek saját önzésükön, és a közérdek szolgálatába állnak. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN17

18 BME ›Az ígéretek alapvető szerepe –A rendszer országai jobbára elmaradott, szegény országok voltak. Így a legfontosabb ígéret a lemaradás a legfejlettebb kapitalista országok utolérése volt. –„Mindenki számára” elérhető, illetve az állam által biztosított lesz: a munkahely, a jó élelmezés, a színvonalas orvosi ellátás, a lakás, a jó oktatás, az olcsó üdülés, a színvonalas kultúra stb. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN18

19 BME ›A hatalom önlegitimációja –Nem rejtik véka alá, hogy a rendszer diktatórikus ›Mindegyik az, a kérdés csupán annyi, hogy ki gyakorolja a diktatúrát: a burzsoázia vagy a dolgozó nép. –A munkásosztály a párton keresztül gyakorolja a hatalmát, a párt az „élcsapat”, így természetes módon hivatott a társadalom vezetésére. ›Akik (néhányan) bírálják, az csak értetlenek, rosszhiszeműek vagy egyenesen ellenségek. ›Sőt, még a tömegellenállás sem annak bizonyítéka, hogy ne lennének legitimek. –A nép nem feltétlenül látja saját érdekeit, ezt az „élcsapat” jobban látja, ők ideológiailag és intellektuálisan képzettebbek. –Ezért nincs szükség több pártra ›Hiszen náluk nem lehet jobb népképviselet ›Még csak az kellene, hogy esetleg egy olyan párt kapja a szavazatok többségét, amelyik kevésbé szolgálná a népet

20 BME ›A hatalom megtartása az elsődleges cél –Ha a párt egyszer megragadta a hatalmat, ezt semmiképpen nem szabad kiadni a kezéből. Ez mindenekelőtti cél. –Sztálin: „A hatalom megragadása csak a dolog kezdete (…) az a fő, hogy a hatalmat meg lehessen tartani, megerősíteni, legyőzhetetlenné tenni”. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN20

21 BME ›Erkölcsi parancsok, követendő viselkedésminták –(Ezek a nyugati kapitalista rendszerektől sem idegen, pl. a családi életre vonatkozó szabályok.) –Nem kedvelt az eredetiség, az egyénieskedés, a kritikai szellem (ez a feljebbvalóval szembeni tiszteletlenség). –Elvárt az engedelmesség, a kijelölt irányvonal nyílt támogatás melletti követése. –A személyi politika legfontosabb kritériuma a lojalitás, a párthűség ›Ha ez bizonyosan megjelenik, az pótolhatja az iskolázottság, a szakértelem vagy a rátermettség hiányosságait is. ›Fordítva viszont nem lehet kompenzálni: a teljesítmény, a tehetség, a tudás nem tudja ellensúlyozni a lojalitás hiányát. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN21

22 BME ›Állandó mozgósítás –A jobb életet hozó kommunizmus építését hadjárathoz, háborúhoz hasonlítják, amelyben mindenkinek helyt kell állnia, és „háborúban” különösképpen nagy bűn, ha valakire nem lehet számítani. –Gyakoriak a katonai életből vett metaforák: a „munka frontja”, a „munka hőse”, a „termelés csatája” stb. –A háborútudat következménye, hogy éberen keresni kell a külső ellenségek mellett a belső árulókat is. ›Mivel nincsenek nyilvános politikai viták, így bizonytalan, hogy valaki csakugyan egyetért-e a rendszerrel, tényleg a „mi emberünk e”. Általános a gyanakvás, a bizalmatlanság, ezzel együtt a titkolózás, a „besúgás” és az ellenőrzés is. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN22


Letölteni ppt "BME Közösségi gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›KAPITALIZMUS – KOMMUNIZMUS –Koordinációs mechanizmusok –Kapitalizmus ›Piacgazdaságtan lényege –Piaci."

Hasonló előadás


Google Hirdetések