Az értékelés fogalmával és gyakorlatával kapcsolatban felmerülő kérdések az idegen nyelvű oktatásban. Előadó: Németh Anikó PhD SZTE JGYPK Angol Szakcsoport.

Az előadások a következő témára: "Az értékelés fogalmával és gyakorlatával kapcsolatban felmerülő kérdések az idegen nyelvű oktatásban. Előadó: Németh Anikó PhD SZTE JGYPK Angol Szakcsoport."— Előadás másolata:

1 Az értékelés fogalmával és gyakorlatával kapcsolatban felmerülő kérdések az idegen nyelvű oktatásban. Előadó: Németh Anikó PhD SZTE JGYPK Angol Szakcsoport

2 Ami tanárban és diákban is közös: ha a munkájuk hatékonyságát elismerik és a legjobb minősítést kapják

3 Az előadás célja, hogy 1. tisztázzuk, milyen változások indikálják egy más kultúra értékelési módszereinek az alkalmazását, 2. megértsük a változás, hatékonyság kommunikációs stratégia és stílus fogalmak értelmezését az angolszász értékelési rendszerekben.

4 Meggyőződésünk Eddigi gyakorlatunkban is értékeltük/teszteltük a diákjaink munkáját, eredményességét. A tudásunkkal és a gyakorlatunkkal pedig tisztában vagyunk. Számunkra a sikeres munka az értékelés fokmérője.

5 Kérdéseink: Miért kell erről még beszélnünk, hiszen a gyakorlatunk nagy része értékelésről szól? Miért az angoloktól akarunk tanulni és miért Kommunikatív Módszereket? Beváltak az eddigi módszereink: ha tanult a diák, majd kommunikál, akkor miért változtassunk a gyakorlatunkon?

6 Értékelni csak így lehet?

7 Milyen értékelési technikákat és módszereket ismerünk a gyakorlatunkból?

8 Magyar oktatókat foglalkoztató kérdések, kételyek: – mi lehet egy más kultúrából átvett értékelési módszerrendszer és stratégia (nyelvi, szakmai) alkalmazásának a célja? – Egyáltalán miért felejtsük el a jól bevált és sikeresnek vélt értékelési módszereinket?

9 Értékelünk? Kritizálunk? Véleményt mondunk? Minősítünk? Osztályozunk? Szóban? Írásban? Jegyekkel? Van eszköztárunk? Jól bevált tesztjeink? Kérdőíveink, kérünk feedback-et stb.?

10 Változtatni? Miért? 1. Az angolszász kultúra kiindulási alapja a kommunikációs hatékonyság, valamint az a törekvés, hogy a diák ne csak a tudományokban, hanem a társadalomban való eligazodásra, az aktív és konstruktív létre is felkészüljön. 2. Az elmúlt évek gyors változásai egyértelművé tették a profit- és az eredményközpontú munka fontosságát.

11 Profit és Értékelés A profit fogalmán itt azt értjük, hogy az oktató ideje, tudása és tehetsége a rendelkezésére álló időn belül megtérül az átadott tudást, képességeket és készségeket bizonyító vizsgákban, de leginkább abban, hogy a tanuló egy állásinterjún megállja helyét.

12 Tanulás és változás A tanulás általában, valamint egy idegen nyelven keresztül egy másik, idegen kultúrában való eligazodás, információszerzés és magunk megértetése, egyértelműen változással jár. Ez a folyamat pedig tele van nehézséggel és kudarccal. Ezekre az élményekre sem tanulói, sem tanári szerepben nem vágyakozunk, kivéve természetesen a sikereket. Újra és újra átéljük azt az érzést, hogy a sok tanulás és a sok befektetett munka mintha nem térülne meg. Ilyenkor feltehetjük azt a kérdést, hogy akkor nem fejlődött, nem változott a tudásunk? És pontosan mit is értékeljünk?

13 Az értékelés fogalma az angol kultúrában: 1. assessment: ezen többnyire információ szerzéssel járó módszereket értenek, az erősségeket és a gyengeségeket térképezi fel, 2. evaluation kritikai szempontokat fogalmaz meg, minősíti a tudást és a teljesítményt. 3. Mindkettő a további igényes munkát támogatja. Nem végső, lezárt véleményt közöl.

14 Az angolszász kultúrában minden munkaterületen mérnek, adatokat elemzenek, értékelnek és változtatnak a siker érdekében Akár oktatásról vagy más szakterületről van szó a cél az, hogy az értékelt munkával kapcsolatos információk a leendő sikert (egyéni, team, intézeti stb.) szolgálják. Arra kíváncsiak, hogy mit és hogyan változtassanak a hatékonyság és a siker (profit) érdekében.

15 A kommunikatív módszerek értékelési technikái és eszközei Az egyik legnépszerűbb angolszász pedagógiai értékelés elméleti modellje a tanítás- tanulás- értékelés modellje. Ebben a modellben az értékelés a tanítás és a tanulás közötti hidat jelenti: a tesztekben az egyszeres választásos feladatok helyét egyre inkább nyílt végű feladatok foglalják el, a frontális osztálymunka helyett a kooperatív tanulás kap egyre nagyobb hangsúlyt, a tesztre tanulás helyett a tanítás-tanulás folyamatába ágyazott, segítő s gyakran tanulói önértékelésre támaszkodó értékelési formák kerülnek előtérbe.

16 Értékelési típusok A diagnosztikus feltárja a tanulók nyelvi és szakmai ’szükségleteit’ A formative információt ad, hogyan haladnak a hallgatók A summative összegzi a résztvevők munkájának az eredményét. A tanár/ oktató ötleteket kaphat, hogy még milyen kérdésekkel foglalkozzon, min kell változtatnia, összhangban vannak-e az elvárások a tanulók képességeivel, tudásával? Qualitative Quantitative Content (tudás mérő) Process (tanulói viselkedés, stratégiák, készségek, képességek) Product (a megszerzett tudás folyamatát és eredményességét méri)

17 És a magyar kultúrában? Tisztázandó kérdés: a tanítás/tanulás eredményének vagy folyamatának az értékelése nem = a kritizálással.

18 Mi a magyar gyakorlat? A magyar gyakorlatban az értékelés főleg a diák írásbeli produktumára épül. A szóbeliség, a kommunikáció értékelése majdnem teljesen kimarad a tanulás folyamatának és eredményességének a felméréséből. Bár a nyelvvizsgáknál már mérik a kommunikációs képességeket és készségeket, de a szituációk többnyire mesterségesek, és ráadásul a diákok nagy része már többé-kevésbé előre tudja, hogy mit kérnek, kérhetnek majd tőle számon.

19 És mindez, hogyan kapcsolódik a szakunkat idegen nyelven történő tanításunkhoz? Nagy valószínűséggel a szakunkat is úgy fogjuk tanítani angolul/ franciául/ oroszul ahogyan bennünket tanítottak, és ahogyan ebben a folyamatban értékelték a munkánkat (tanulást, tanítást).

20 Az oktató szempontjából változtatásra vár: idegen nyelvi tananyagelemzés, a diák-tanár szerepek, az osztálytermi idegen - nyelvhasználat, kommunikáció-, tevékenység- és teljesítményközpontú tantervi típusok bevezetését kísérő módszerek, a digitális írásbeliséggel járó kompetenciák,

21 a kooperatív tanulás, projektpedagógia, vita, felfedeztetés, drámapedagógia stb., előnyeinek és veszélyeinek a feltárása, az adatszerzés és a kritikai szempontok megfogalmazásán kívüli értékelési módszerek, a pár-csoport és team munkát kísérő problémamegoldó képességek és készségek, valamint az ’új’ stílusok, stratégiák által kikövetelt motiváló tanulásszervezési és tanítási eljárások,

22 Az értékelésnél a diák szempontjából újra kell gondolnunk a következő fogalmakat: kreatív gondolkodás, problémamegoldó képesség, kezdeményező, önálló munkára való készség, a tanult anyag szókincsét hogyan tudja a tanuló gyakorlatközpontú feladatokban alkalmazni? stb.

23 Esetleg Stratégiát? Stílust kell váltanunk, újakat tanulnunk? Ha a tapasztalatainkat és tudásunkat a gyakorlatban hasznosítani szeretnénk, a célunkat szolgáló stratégiát kell kialakítanunk. A stratégia eredetileg a katonai hadműveleteknél alkalmazott eljárás és módszer, mely egy terv végrehajtásához szükséges lépéseket és folyamatokat összegez. Tehát, ha a tanítás és a tanulás stratégiáiról beszélünk, akkor ez az ún. terv ezeknek a folyamatoknak tudatos, egymásra épülő taktikáit tartalmazza

24 Miért legyünk tisztában, hogy mit jelent a hatékony/sikeres tanítás és tanulás stratégiáinak a fogalma a gyakorlatunkban? Mert például: a kutatók szerint (O’Malley és Chamot (1990:1) a hatékony nyelvtanulás speciális gondolkodási és viselkedési módot jelent, mely képessé teszi az egyént, hogy megértesse magát, tanuljon, és a tudásába beépítse az új információkat. Az egyértelműen megakadt, megtört kommunikációt korrigálva támogatja annak hatékonyságát. Arra a következtetésre jutottak, hogy például a kezdő nyelvtanulók leghatékonyabb kommunikációs stratégiája, ha beszélgetést kezdeményezhetnek és bátorítják is őket.

25 Stílus és értékelés? A stratégiánkat meghatározza a stílus, amit még árnyaltabbá tesz a tudásunk, a habitusunk, világképünk és a nyelvekről és kultúráikról alkotott véleményünk. Ahogyan élünk, úgy is tanítunk és tanulunk, a stílus függ attól, hogy milyen módszerben hiszünk, és függ a személyiségünktől. A tanítás stílusa meghatározza, befolyásolja a hallgatók tanulási és munkastílusát is.

26 Minden embernek van stílusa ahogyan megszólal, viselkedik, kérdez, öltözködik, egyáltalán, ahogyan él, és a világhoz, az embertársaihoz viszonyul. Másképpen használja fel a nyelvi eszközöket, műveltségétől, egyéniségétől és lelkiállapotától függően, hogy kifejezze a gondolatait és érzelmeit. Vagyis egyéni, csakis rá jellemző a stílusa.

27 Mit értsünk kommunikációs (tanítási/tanulási) stíluson? az egyén (tanuló, tanár) fokozatosan jut el a globális információs folyamattól az analitikusig, és e két pólus között megtörténik a tanultak és látottak szintetizálása (Kirby 1980). Pask (1976) „versatile style” stílusnak nevezi ezt a folyamatot. Másként működik a gondolkodása a főleg logikai szempontokra koncentrálóké, mint az érzelem beállítottságú tanároké/tanulóké.

28 Az értékelési módszerek célja, hogy többnyire objektív információt kapjunk: az oktatási program/programcsomagról, egyéni tanulók, vagy az egész tanulócsoport képességeiről, kompetenciáiról, a tanulók saját magukról, az oktatóikról, vagy a program egészéről alkotott véleményéről, az óratervek minőségéről, alkalmazhatóságáról (például valóban reálisak-e a tanár igényei, követelménye?) a tanórák szervezési módjáról (páros-, csoportmunka, szerepjáték), a tanári és tanulói szerepekről

29 a tantárgyát idegen nyelven tanítók nyelvhasználatáról, a hallgatók szakmai és nyelvi igényeiről, szükségleteiről, a tanítási és tanulási folyamatról, a tanári és tanulói eredményességről, a tananyagokról, a szakmai fejlődésről és a készségek integrálásáról

30 Milyen módszerekkel és eszközökkel értékeljünk? Munkalapokkal, melyek felmérik például az elégedettséget, tudást, képességeket, és kompetenciákat, (ön/ kolléga) megfigyelési munkalappal (observation sheet), tesztekkel, a témát érintő quiz-zel, kérdőívvel, az egyes órák tanulói feedback-jeivel (formális és informális).

31 Mire használhatjuk az adatokat? a program, a kurzus, az órák menetének, stratégiáinak és céljainak a módosításához, a motiváltság hiányának a felméréséhez, a tanulók gyengéinek és erősségeinek a megismeréséhez, hogy ezek figyelembevételével változtathassunk a tananyagon, esetleg a kérdezési technikánkon,

32 a konfliktusok okainak a feltárására, a követelmények minőségének az ellenőrzéséhez, a tananyag és tankönyv értékeléséhez[1],[1] a tanári kommunikáció hatékonyságának a felméréséhez. [1] Vizsgálhatjuk például, hogy a tankönyv kérdései és feladatai összhangban vannak-e a tanulási célokban meghatározott problémamegoldó, kritikai szemléletet kialakító, ismeretszerző és ismeretalkalmazási készségek és képességek fejlesztésével. [1]

33 Ki ne szeretne hatékonyan tanítani? Dilemmáink: Ha hatékonynak tarjuk a munkánkat a hallgatóink is ezt gondolják és tapasztalják?

34 Mit tekintünk hatékonyságnak? Miért kellene a hatékonyságot (főleg a sajátunkét) értékelni, ha sikeresnek érezzük és gondoljuk a tanításunkat?

35 Hogy értékelni tudjunk ismernünk kell a hatékony és sikeres kommunikáció tényezőit: Peel a következő tényezőkben látja a kommunikáció sikerét: célkitűzés a beszélgetés kezdete a testbeszéd a szemkontaktus a hang használata a figyelmes hallgatás a beszélgetés konvenciói (1999:29)

36 Befolyásolhatja a kommunikációt: érdeklődés/ unalom hit/ hitetlenkedés tetszés/ nemtetszés feszültség/ nyugalom agresszió/ meghunyászkodás becsületesség/ megtévesztés (Peel1999: 32).

37 Valamint az érzelmi reakciók a figyelmet elterelő tényezők a félénkség a félelem az ismeretlen helyzetek (Peel1999: 43).

38 Mi befolyásolhatja a tanításunk hatékonyságát? Ez értékelhető? Például: a tanítványaink intelligenciája, hozott tudása, motiváltságuk, a változásokkal járó emberi és szakmai problémák,

39 egy órát/foglalkozást befolyásoló tényezők: aznap érnek-e bennünket szakmai és emberi inzultusok, támadások, megtaláljuk-e a hangnemet a diákokkal, egészségesek vagyunk-e, jól érezzük-e magunkat a tanári bőrünkben?

40 Értékelés, változás és siker A kiindulási pont, hogy a tanár ismerje meg önmagát, emberileg és szakmailag is. Ezzel a tudással felfegyverezve változtasson a munkáján és módszerein, hogy a tanítványai még sikeresebben tanulhassanak. A siker alapja a kommunikáció és az állandó önértékelés (diáké, tanáré).

41 Tény hogy az angolok, amerikaiak egész kultúrája erre az attitűdre épül. Miközben mi magyarok, ezt a hozzáállást egyelőre importált módszerként éljük meg az iskolapadban, a katedrán, vagy az üzleti életben.

42 Azonban a nem tapasztalás nem a tudásunk hiányosságát jelenti, hanem egy felfedezésre váró új területet.

43 Mire használhatjuk az adatokat? A program/ a kurzus/ az órák menetének, stratégiáinak és céljainak a módosításához, a motiváltság hiányának a felméréséhez, a tanulók gyengéinek és erősségeinek a megismeréséhez, a konfliktusok okainak a feltárására, a követelmények valódiságának az ellenőrzéséhez.

44 Konklúzió nélkül még egy kérdés: miért változtassunk az értékelési gyakorlatunkon, ha az eddigi módszereink is beváltak? Nem kell ’kifordulnunk’ önmagunkból, és magunkra erőszakolni az újat, de ismerjük meg annak a nyelvi kultúrában gyökerező oktatási hozzáállást, melynek a nyelvén tanítjuk a tantárgyunkat, mert másként értelmezik a tanár-diák viszonyt, a munka (tanítás, tanulás) értékelését, a tudás fogalmát, a tanulók kérdéseit, a tanítás stratégiáit és stílusait.

45 Vannak veszélyek önbecsapás, a csoport- és pármunkánál kialakuló anarchia, ellenőrizhetetlenné válik a célnyelv használata, különbség a tanári becslés és a tanulói teljesítmény között, időfaktor (felmérünk, elgondolkodunk, elemzünk, értékelünk, beépítünk).

46 Példa: Tanári előadás önértékelése Amiket végig kell gondolnom Értékelés és megjegyzés, példákkal Hogyan tovább? Be tudtam vonni a diákjaimat az előadásomba? Ellenőriztem, hogy megértették-e a kérdéseimet a hallgatóim? Adottnak vettem, hogy tudják követni a gondolatmenetemet? Adtam időt és magyarázatot az új szakszavak megértéséhez? Adtam lehetőséget, hogy kérdezzenek a hallgatóim? Segítette a vizuális anyag (IT, web oldalak, videó stb.) a megértést? Tudtam motiválni a tanulókat?