A duális képzés Németországban Dorkóné Liptai Gabriella 1.

Az előadások a következő témára: "A duális képzés Németországban Dorkóné Liptai Gabriella 1."— Előadás másolata:

1 A duális képzés Németországban Dorkóné Liptai Gabriella 1

2 D: sikeres, hosszú történettel, magas presztízsű A: stabil CH: jelentős a képzési rendszeren belül, legmagasabb arányban képez 1897. elvek lefektetése 1938. általánosan működik 1969. Szakképzési Törvény (Berufsbildungsgesetz BBiG) Duális szakképzés –hagyományos, középfokú 2

3 Helye az oktatási rendszerben: 66,4 % a képzésbe bevont tanulóknak 3

4 Államilag elismert szakmai végzettség, 348 szakma 3-4 nap hetente Tanulószerződés Tanuló kiválasztásának joga, felvételiztetés 3 hónap próbaidő 1-2 nap hetente Szakmai ismeret :2/3 Közismeret: 1/3 Tanulószerződés: kötelező felvétel Blokkosítás: 3-8 hét Üzemi képzőhelyekSzakmunkásképző iskola 4

5 Felügyelet, finanszírozás: üzemi képzőhely BBiG Szövetségi gazdasági miniszter Szövetségi Szakképzési Intézet (BIBB): munkaadók, munkavállalók (szakszervezet), kamarák, szövetségi kormány, tartományi kormányok képviselői Feladatuk: gyakorlati képzés és a vizsgák követelményei és tartalma, kerettanterv meghatározása Tartományi szakképzési bizottságok Helyi kamarák Üzemi szint: saját helyi tanterv A gyakorlati képzés terheit a vállalatok viselik. Állami hozzájárulás nincs. Az ipar és a gazdaság számára a munkaerőképzésbe való közvetlen beleszólás és befolyásolás lehetősége. 5

6 Szakmunkástanuló juttatásai az üzemben 6

7 Költségek megoszlása a szakmai képzésben 7

8 Szakmunkásképző iskolák Felügyelet: egyes tartományok oktatási minisztériumai  Egyes tartományok oktatási törvényei: nagyon gyakorlatorientált elméleti tananyag, német, idegen nyelv, vallás vagy etika, sport Finanszírozás: állam, tartomány, város Együttműködés és harmonizáció a vállalatok és a szakiskolák között: 1. a szakmai tárgyak tartalmi elemeit a cégekkel előzetesen egyeztetik, figyelembe véve a régió gazdasági igényeit. 2. az ipar és a gazdaság közvetlen beleszólási joga a munkaerőképzésbe 8

9 Képzőközpontok, üzemek feletti tanműhelyek triális képzés  tartományok, kamarák, egyesületek a fenntartók  ha nem biztosított a képzés minden fázisának,  az adott kor színvonalának megfelelő technológia,  3-8 hét gyakorlati idő 9

10 A duális képzés előnyei a gazdaság számára  Befektetés a jövőbe  Azonnal alkalmas a szakmára, biztosítja a szakemberszükségletet, nincs betanítási költség és az újonnan felvettek rizikója.  Csökkenő igény a szakképzetlen munkaerőre  Oktatási struktúrát a piac mechanizmusai határozzák meg.  Államilag elismert szakmák, egységes felépítés és követelményrendszer  Kamara felügyeli a vállalatok szakképzői alkalmasságát.  Követelmény a korszerű szakképzés- modernizáció, üzemi továbbképzések  A tanuló termelő munkát végez. 10

11 Előnyei a tanuló számára  Magas juttatásokat kap.  Gyakorlatorientált a képzése.  Államilag elismert a bizonyítványa, 348 szakma  Jó lehetőségei vannak a munkaerőpiacon, 66% 11

12 A kamarák  Feladatuk az összgazdasági érdekek képviselete  A gazdaság egészét átfogják - kötelező tagság.  Átveszik a szakképzési feladatok jelentős részét:  A szakmai képzés tartalmának összeállítása  Felelősek a képzés szintjéért és tartalmáért  A szakmunkásvizsga tartalmának meghatározása  Vizsgák lebonyolítása, bizonyítványok kiállítása  Vizsgáztatók kiválasztása, felügyelete  Képzési körülmények vizsgálata  Képzési jogosítványok kiadása  Szakoktatók alkalmassági vizsgáinak megszervezése 12

13 Új kihívások- nehézségek a 90-es évektől  2014. képzési hely kínálat: 559.30  Kereslet: 603.400  Megkötött szerződés: 522.200  Be nem töltött képzőhely:37.100  Képzőhelyt keresők: 81.200 13

14 Képzőhely kínálat vs. be nem töltött helyek 14

15 Be nem töltött helyek vs. sikertelen pályázók 15

16 Képzési szerződések vs. felső fokon tanulók 16

17 Hasonló gondok?  A munkába lépés későbbi életkorban történik-lerövidül a végzettségek munkaerő piaci hasznosulása  Gyakorlati férőhelyek száma csökken  Növekvő igény a magasabb végzettségre,  Gyengébb felkészültségű tanulók, sok a lemaradó  Kereslet-kínálat eltérése térben és szakmaszerkezetben Keleti tartományok Multi cégek nem vállalják Meglévő kapacitás sincs kihasználva 17

18 Megoldások?  Finanszírozási rendszer megváltoztatása: központi alapból. DE! Cégek ellenállnak, féltik az állam és az eddig nem teherviselő cégek beavatkozásától a rendszert. A tanulóképzés versenyképességük megőrzésének feltétele.  Üzemek feletti gyakorlóhelyek- nem nyert teret, inkább csak kézműves szakmákban  Képzési kínálat bővítése  Szakképzés népszerűségének növelése  Triális képzés: 3. pillér, olyan készségek kialakítása, amelyek nem szakma és üzemfüggők - gyakorlati férőhelyek szabadulnak fel. 18

19 Forrásanyag  www.azubi.net www.azubi.net  Handwerkskammer Münster (HWK Münster)  Bundesministerium für Bildung und Forschung (BMBF)  Bundesinstitut für Berufsbildung (BiBB)  Datenreport zum Berufsbildungsbericht 2015  Györgyi Zoltán: A triális szakképzés felé  Wilhelm-Emmanuel-von Ketteler- Berufskolleg, Herr Berg, Münster  www.vikipedia.de www.vikipedia.de 19