Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS JÖVŐJE Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS JÖVŐJE Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár."— Előadás másolata:

1 AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS JÖVŐJE Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár

2 2 Az iskolai rendszerű szakképzés helyzete Alulképzettség Minőségi problémák: a munkaerő foglalkoztathatósága a képzettség minden szintjén rosszabb, mint az uniós átlag Az iskolarendszer nem reagált időben a demográfiai hatásokra: az iskolaszerkezet torzult Az iskolarendszer nem képes rugalmasan reagálni a gazdasági igényekre: szakmaszerkezeti problémák RFKB-k döntései korlátozott hatásúak, nem kellően megalapozottak TISZK-rendszer nem növelte az elvárt mértékben a hatékonyságot és rugalmasságot LLL hiányosságok

3 3 Az átalakítás céljai, prioritások •Szakmaszerkezet, tartalom és minőség – a gazdaság igényeinek megfelelően •A duális képzés kiterjesztése, gyakorlatorientáltabb képzések •Átlátható, koordinált, hatékony működés •Bemeneti követelmények érvényesítése minden szinten •Társadalmi felzárkózás, lehetőség mindenkinek •Első szakképesítés mindenkinek hozzáférhetően, az iskolai rendszerben •A képzések minden szintjén minőségi javulás

4 4 A 2011-ben kihirdetett új jogszabályok a szakképzés újraszabályozására •A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény (új Szht.) Az OGY a november 21-i ülésnapon fogadta el. •280/2011. (XII. 20.) Korm. r. a gyakorlati képzés költségeinek a szh. terhére figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról •A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény (új Szt.) Az OGY a december 19-i ülésnapon fogadta el.

5 5 Az új szakképzési hozzájárulási törvény főbb elemei •Kihirdetve: november 25-én •Hatályba lépett: január 1-jén Átalakult a szakképzési hozzájárulás rendszere: •az adózás rendjéről szóló törvény eljárási rendjébe illesztve; •az eddiginél lényegesen egyszerűbben, kevesebb adminisztrációval teljesíthető. •Cél, hogy ösztönözze a duális szakképzésben a gazdálkodók szerepvállalását.

6 6 •Differenciált, szakmacsoporthoz igazodó normatív (Ft/fő/év) elszámolható költség a gyakorlati képzés után. •A támogatási rendszert átláthatóvá teszi, a szak- és felnőttképzés támogatását szolgálja, egyenlő esélyt biztosítva a támogatásokhoz. •Megszűnt a TISZK-eknek közvetlenül nyújtott fejlesztési támogatás rendszere, a felszabaduló forrással a decentralizált támogatási keretek emelkednek. •Megszűnt a szakképzési hozzájárulás saját munkavállaló képzésére fordítható része

7 7 Az átalakítás főbb elemei az új szakképzési törvényben Szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az első évfolyamtól Duális képzés erősítése Felzárkóztatás (Hídprogramok), sokféle tanulási út, a felnőttoktatás kötelező állami feladat Tanulószerződés újraszabályozása: kiterjesztés egyéb szervezetekre, felelősségi körök tisztázása, tanulókat védő garanciális szabályok Jelentősen kiterjeszti a gazdasági kamara szakmai és hatósági feladatait a szakképzésben Hatékony, szabályozott pályaorientáció Kötelező, valós visszajelzést adó pályakövetési rendszer

8 8 OKJ, kerettantervek, vizsga OKJ radikális átalakítása: •Átláthatóbb képzési kínálat, kevesebb szakma •Adott képzési idők •Széles alapszakmák elsősorban iskolai rendszerben •Ráépülések, specializáció iskolai rendszeren kívül Kötelező kerettantervek a képzés minden szintjén: a tanulószerződésekre is érvényes Tartalmi egységesítés – ellenőrizhetőség Egyenszilárdság, esélyegyenlőség Komplex vizsga : rövidebb vizsgaidők, egyszerűbb, olcsóbb vizsgák, elkülönült vizsgafeladatok helyett komplex szakmai ismeretek felmérése, egységes minőségi követelmények, független vizsgabizottság (négy tagból három külső kérdezőtanár)

9 9 Szakiskola A 3 éves képzés általánossá tétele Valós munkahelyi gyakorlat, tanulószerződés lehetőleg a képzés második évétől Gyakorlatorientált képzés Zsákutca-jelleg megszüntetése: széles alapszakmák Továbbtanulási utak Kötelező komplex szakmai érettségi Szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az első évfolyamtól Szakmai érettségi munkakör betöltésére jogosít Szakirányú középfokú tanulmányokban további egy év alatt OKJ-s végzettség Szakirányú felsőfokú tanulmányoknál előny Átjárhatóság minden irányban Szakmacsoportos oktatás helyett ágazatok: OKJ-ban rögzítve Szakközépiskola

10 10 Szakmaszerkezet, TISZK rendszer •Megyei fejlesztési és képzési bizottságok •A javaslataikon alapuló szakmaszerkezeti döntést fenntartókra lebontva a kormány hozza meg •A döntés betartása feltétele a teljes vagy részbeni állami támogatásnak. •A munkaerő-piaci igényeket, a közép- és hosszú távú terveket, valamint a gazdasági trendeket figyelembe véve érvényesíti az állam által támogatott képzések körében a gazdaság igényeit. •TISZK rendszer átalakítása: •Uniós támogatásokat nem veszélyeztetve •Valós széleskörű intézményi integráció, nagy tagintézményes szakképző intézmények az állami fenntartású körben •Hatékony, átlátható működés az egész rendszer szintjén

11 ben Az új Szht. és Szt. végrehajtási rendeletei megjelennek 2012 folyamán első félévében: •Szt. – új OKJ és követelménymodul kormányrendelet kiadása; SZVK-k és kerettantervek kiadása megkezdődik; vizsgaszabályzat; szakképzési szakértőkre vonatkozó; tanulói juttatás, vizsgaszervezés; MFKB-k; gyakorlati képzők nyilvántartása, szakképzés megkezdése és folytatása. •Szht. – általános végrehajtási rendelet és ösztöndíjakra vonatkozó Sok kérdés más, az ágazatot érintő döntésektől és jogszabályoktól függ (köznevelési törvény végrehajtási rendeletei, finanszírozás, állami feladatátvétel) A rendszer újraszabályozása

12 12 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS JÖVŐJE Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár."

Hasonló előadás


Google Hirdetések