Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS JÖVŐJE

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS JÖVŐJE"— Előadás másolata:

1 AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS JÖVŐJE
Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár

2 Az iskolai rendszerű szakképzés helyzete
Alulképzettség Minőségi problémák: a munkaerő foglalkoztathatósága a képzettség minden szintjén rosszabb, mint az uniós átlag Az iskolarendszer nem reagált időben a demográfiai hatásokra: az iskolaszerkezet torzult Az iskolarendszer nem képes rugalmasan reagálni a gazdasági igényekre: szakmaszerkezeti problémák RFKB-k döntései korlátozott hatásúak, nem kellően megalapozottak TISZK-rendszer nem növelte az elvárt mértékben a hatékonyságot és rugalmasságot LLL hiányosságok Az iskolai rendszerű szakképzés legfontosabb problémái: Alulképzettség: a magas lemorzsolódási arány miatt országosan (nagy területi különbségekkel) magas az alacsonyan iskolázottak száma, akiket nehezen tud a munkaerőpiac befogadni Minőségi problémák: uniós felmérések azt mutatják, hogy a magyar iskolarendszer minden szinten rosszabbul teljesít a minőség tekintetében, mint az uniós átlag Torzult iskolaszerkezet: a demográfiai változásokra a fenntartók nem reagáltak ugyanilyen arányú kapacitás-csökkentéssel, számszerűen ugyanannyi középiskolás jelentős arányváltozást jelent a korosztályon belül, a szakiskolákba sokkal kisebb arányban kerülnek, kevesen tanulnak középfokú szakmát, a szakiskolák kihasználatlanok Szakmaszerkezeti problémák: az iskolák harcolnak a tanulólétszámért, ezért a tanulók egyéni kívánságai jelentik az iskolák számára a keresletet, és nem jelennek meg a munkaerőpiac igényei RFKB döntések, TISZK-rendszer: nem hozták meg a kívánt hatást Lifelong learning, azaz az élethosszig tartó tanulás: jelentős hiányosságok, rendkívül alacsony a felnőttkorban tanulók aránya

3 Az átalakítás céljai, prioritások
Szakmaszerkezet, tartalom és minőség – a gazdaság igényeinek megfelelően A duális képzés kiterjesztése, gyakorlatorientáltabb képzések Átlátható, koordinált, hatékony működés Bemeneti követelmények érvényesítése minden szinten Társadalmi felzárkózás, lehetőség mindenkinek Első szakképesítés mindenkinek hozzáférhetően, az iskolai rendszerben A képzések minden szintjén minőségi javulás

4 A 2011-ben kihirdetett új jogszabályok a szakképzés újraszabályozására
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény (új Szht.) Az OGY a november 21-i ülésnapon fogadta el. 280/2011. (XII. 20.) Korm. r. a gyakorlati képzés költségeinek a szh. terhére figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény (új Szt.) Az OGY a december 19-i ülésnapon fogadta el.

5 Az új szakképzési hozzájárulási törvény főbb elemei
Kihirdetve: november 25-én Hatályba lépett: január 1-jén Átalakult a szakképzési hozzájárulás rendszere: az adózás rendjéről szóló törvény eljárási rendjébe illesztve; az eddiginél lényegesen egyszerűbben, kevesebb adminisztrációval teljesíthető. Cél, hogy ösztönözze a duális szakképzésben a gazdálkodók szerepvállalását. Átalakult a szakképzési hozzájárulás rendszere – az adózás rendjéről szóló törvény eljárási rendjébe illesztve – oly módon, hogy az a vállalatok számára az eddiginél lényegesen egyszerűbben, kevesebb adminisztrációval teljesíthető legyen, ugyanakkor ösztönözze a duális szakképzésben a gazdálkodók szerepvállalását.

6 Differenciált, szakmacsoporthoz igazodó normatív (Ft/fő/év) elszámolható költség a gyakorlati képzés után. A támogatási rendszert átláthatóvá teszi, a szak- és felnőttképzés támogatását szolgálja, egyenlő esélyt biztosítva a támogatásokhoz. Megszűnt a TISZK-eknek közvetlenül nyújtott fejlesztési támogatás rendszere, a felszabaduló forrással a decentralizált támogatási keretek emelkednek. Megszűnt a szakképzési hozzájárulás saját munkavállaló képzésére fordítható része A gyakorlati oktatásnak a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek által elszámolható költségeire vonatkozóan valamennyi, iskolai rendszerben oktatható szakképesítésre az eddigi adminisztrációigényes, költségnemenkénti elszámolási mód helyett differenciált, szakmacsoporthoz igazodó meghatározott kategóriák szerinti (normatíva (Ft/fő/év) került bevezetésre a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek részére. Ezt a visszaigényléseknél lehet érvényesíteni. A támogatási rendszer befizetéseiből képződő forrásból finanszírozott támogatási rendszer úgy alakult át, hogy az átlátható legyen, a befizetés eredeti célját, azaz a szak- és felnőttképzés támogatását szolgálja, a gazdálkodó szervezet méretétől függetlenül egyenlő esélyt biztosítva a támogatásokhoz. Megszűnt a közvetlenül a szakképző iskoláknak (TISZK-eknek) nyújtott fejlesztési támogatás rendszere, a felszabaduló forrással (ami nagyságrendileg 14 Mrd forint évente) a decentralizáltan odaítélhető, továbbá a tanműhelyek fejlesztésére fordítható támogatási keretek emelkednének. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség saját munkavállaló képzésére fordítható része megszűnik, helyette a munkáltatók a munkavállalók képzését pályázati úton EU-s forrásokból valósíthatnák meg.

7 Az átalakítás főbb elemei az új szakképzési törvényben
Szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az első évfolyamtól Duális képzés erősítése Felzárkóztatás (Hídprogramok), sokféle tanulási út, a felnőttoktatás kötelező állami feladat Tanulószerződés újraszabályozása: kiterjesztés egyéb szervezetekre, felelősségi körök tisztázása, tanulókat védő garanciális szabályok Jelentősen kiterjeszti a gazdasági kamara szakmai és hatósági feladatait a szakképzésben Hatékony, szabályozott pályaorientáció Kötelező, valós visszajelzést adó pályakövetési rendszer A duális képzés kiterjesztéséhez a gazdasági szereplők nagyobb felelősség- és szerepvállalása is szükséges Szabályozott átjárhatóság, különböző tanulási utak biztosítása A tanulószerződés újraszabályozásával a jelenlegi problémák egy része kezelhetővé válik, pl. tisztázott felelősségi körök, szakképzési kerettanterv alapján folyik a gyakorlati képzés a vállalkozóknál is, stb. Gazdasági kamara: Csak részben új feladatok A feladatok egy részét jelenleg megállapodás alapján végzi a kamara, ezentúl törvényben rögzített feladatköre lesz Szakmai kamarák és szakmai szervezetek szerepét rögzíti a törvény minden olyan szakképesítésnél, amely nem tartozik gazdasági kamarához vagy országos érdekképviseleti szervezethez (szvk-ban rögzített) Több feladat esetén a gazdasági kamara koordinációjával, vele együttműködve, együttműködési megállapodás alapján látják el A korai pályaválasztás sikeréhez szükséges egy jól működő pályaorientációs rendszer Fontos a valódi pályakövetés a korrekciók tervezéséhez és végrehajtásához

8 OKJ, kerettantervek, vizsga
OKJ radikális átalakítása: Átláthatóbb képzési kínálat, kevesebb szakma Adott képzési idők Széles alapszakmák elsősorban iskolai rendszerben Ráépülések, specializáció iskolai rendszeren kívül Kötelező kerettantervek a képzés minden szintjén: a tanulószerződésekre is érvényes Tartalmi egységesítés – ellenőrizhetőség Egyenszilárdság, esélyegyenlőség Komplex vizsga : rövidebb vizsgaidők, egyszerűbb, olcsóbb vizsgák, elkülönült vizsgafeladatok helyett komplex szakmai ismeretek felmérése, egységes minőségi követelmények, független vizsgabizottság (négy tagból három külső kérdezőtanár) OKJ: kevesebb szakma: a jelenlegi 437 alapszakma, mintegy 1300 szakképesítés-kimenet helyett széles alapszakmát szeretnénk, melyek elsősorban iskolai rendszerben oktathatók, és alapját képezik a későbbi átképzésnek, specializálódásnak Ez azt is jelenti, hogy egyszerűsödik az OKJ szerkezete, csökken az elágazások száma, a ráépülések többsége pedig a felnőttképzés körébe kerül: indokolt, hogy a speciális tudást csak konkrét munkaerő-piaci igény esetén szerezze meg a munkavállaló Adott képzési idők szerepelnek majd, ez a visszaéléseket, nagy minőségi különbségeket kiküszöböli (elsősorban felnőttképzésben volt gond), speciális munkarend (levelező, távoktatás) korlátozása: felnőttoktatásban az esti tagozaton minden szakma oktatható lesz, ezzel a szakmával nem rendelkezők hozzáférését javítjuk, viszont a gyakorlatigényes szakmák ennél alacsonyabb óraszámban nem oktathatók

9 Szakiskola Szakközépiskola A 3 éves képzés általánossá tétele
Valós munkahelyi gyakorlat, tanulószerződés lehetőleg a képzés második évétől Gyakorlatorientált képzés Zsákutca-jelleg megszüntetése: széles alapszakmák Továbbtanulási utak Szakközépiskola Kötelező komplex szakmai érettségi Szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az első évfolyamtól Szakmai érettségi munkakör betöltésére jogosít Szakirányú középfokú tanulmányokban további egy év alatt OKJ-s végzettség Szakirányú felsőfokú tanulmányoknál előny Átjárhatóság minden irányban Szakmacsoportos oktatás helyett ágazatok: OKJ-ban rögzítve

10 Szakmaszerkezet, TISZK rendszer
Megyei fejlesztési és képzési bizottságok TISZK rendszer átalakítása: Uniós támogatásokat nem veszélyeztetve A javaslataikon alapuló szakmaszerkezeti döntést fenntartókra lebontva a kormány hozza meg Valós széleskörű intézményi integráció, nagy tagintézményes szakképző intézmények az állami fenntartású körben A döntés betartása feltétele a teljes vagy részbeni állami támogatásnak. Hatékony, átlátható működés az egész rendszer szintjén A munkaerő-piaci igényeket, a közép- és hosszú távú terveket, valamint a gazdasági trendeket figyelembe véve érvényesíti az állam által támogatott képzések körében a gazdaság igényeit. Általános érvényű szakmaszerkezeti döntés: támogatott, korlátozottan támogatott (fenntartónkénti keretszámokkal) és nem támogatott szakmák meghatározása; nem megy mélyebbre, mint ami valóban tudható! Célja a közép- és hosszú távú munkaerő-piaci igények érvényesítése a szakképző iskolák kínálatában Fontos, hogy az egyetlen ingyenesen iskolában megszerezhető szakma valóban jó alapot adjon a tanulóknak a munkába álláshoz, továbbképzésekhez, valamint, hogy a társadalom által erre a célra fordított források minél jobban hasznosuljanak Az intézményrendszer átalakítását a TISZK-rendszer tapasztalatait használva, a jelenlegi rendszerre alapozva szervezzük meg Uniós támogatások nem kerülnek veszélybe az átalakítás miatt Cél a tagintézményes, integrált szakképző iskolák révén az állami, önkormányzati fenntartású iskolák körében átláthatóvá és kontrollálhatóvá tenni a szakképzési rendszert A TISZK-eknek továbbra is fontos szerep jut a felnőttképzésben is

11 A rendszer újraszabályozása
2012-ben A rendszer újraszabályozása Az új Szht. és Szt. végrehajtási rendeletei megjelennek 2012 folyamán. 2012 első félévében: Szt. – új OKJ és követelménymodul kormányrendelet kiadása; SZVK-k és kerettantervek kiadása megkezdődik; vizsgaszabályzat; szakképzési szakértőkre vonatkozó; tanulói juttatás, vizsgaszervezés; MFKB-k; gyakorlati képzők nyilvántartása, szakképzés megkezdése és folytatása. Szht. – általános végrehajtási rendelet és ösztöndíjakra vonatkozó Sok kérdés más, az ágazatot érintő döntésektől és jogszabályoktól függ (köznevelési törvény végrehajtási rendeletei, finanszírozás, állami feladatátvétel)

12 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS JÖVŐJE"

Hasonló előadás


Google Hirdetések