Theologia pastoralis Assisi Szent Ferenc mondása: „Hirdesd az evangéliumot – és ha szükséges, használj szavakat is”

Az előadások a következő témára: "Theologia pastoralis Assisi Szent Ferenc mondása: „Hirdesd az evangéliumot – és ha szükséges, használj szavakat is”"— Előadás másolata:

1 Theologia pastoralis Assisi Szent Ferenc mondása: „Hirdesd az evangéliumot – és ha szükséges, használj szavakat is”

2 Kereszténység, katolikus vallás hitünk kereszténység katolikus vallás az Egyház felépítése szerzetesség Mit köszönhetünk az Egyháznak? GYIK (gyakran ismételt kérdések) Mi nem vallásosság?

3 Mit köszönhetünk az Egyháznak? szolmizálás

4 Mit köszönhetünk az Egyháznak? gregorián ének

5 Mit köszönhetünk az Egyháznak? filozófia trappista sajt harangszó villanymotor, szódavíz

6 Kereszténység, katolikus vallás hitünk kereszténység katolikus vallás az Egyház felépítése szerzetesség Mit köszönhetünk az Egyháznak? GYIK (gyakran ismételt kérdések) Mi nem vallásosság?

7 GYIK teremtés vagy evolúció az Egyház gazdag Inkvizíció, spanyol inkvizíció Galilei nők miért nem lehetnek papok papok nősülése

8 Kereszténység, katolikus vallás hitünk kereszténység katolikus vallás az Egyház felépítése szerzetesség Mit köszönhetünk az Egyháznak? GYIK (gyakran ismételt kérdések) Mi nem vallásosság?

9 Agnoszticizmus Ateizmus New Age Panteizmus Szabadkőművesség Szcientológia Kabballa Agykontroll Ezotéria Babona Jóslás, Csillagjóslás, Horoszkóp Szellemidézés, Okkultizmus Telepátia, telekinézis Sátánizmus Népszokások

10 Theologia pastoralis Egyház és lelkipásztorkodás a 3. évezred elején Hazánk vallási helyzete Új evangelizáció a hagyományos módszerek helyett

11 Egyház és lelkipásztorkodás a 3. évezred elején II. János Pál pápa: „Az Egyház Európában” Az Istenről való elfeledkezés magával hozta az ember elvesztését, és ezért tág tér nyílt a filozófiában a nihilizmusnak, az ismeretelméletben és a morálisban a relativizmusnak, a mindennapi életben a pragmatizmusnak, sőt cinikus hedonizmusnak.”

12 Egyház és lelkipásztorkodás a 3. évezred elején E horizonton öltenek testet a legutóbbi időkben is történt kísérletek, melyek az európai kultúrát a keresztény örökségtől függetlenül próbálják bemutatni. Egy új kultúra kibontakozásának vagyunk tanúi, melyet nagymértékben befolyásol a tömegtájékoztatás: olyan sajátosságok és tartalmak együttese, melyek ellentétesek az evangéliummal és az emberi személy méltóságával (drogok által kiváltott képzelt és mesterséges boldogságérzet; keleti filozófiák ábrándképei; az ezoterika különböző formái; a New Age áramlatai).

13 Egyház és lelkipásztorkodás a 3. évezred elején XVI. Benedek pápa: „A jelen szellemi helyzetben a hit és az Egyház kríziséről kell beszélnünk.” „E körülmények a kereszténységet és a lelkipásztorkodást egy új magatartásra és elkötelezettségre hívják; hogy felismerjék a korban Isten megszólítását.”

14 Theologia pastoralis Egyház és lelkipásztorkodás a 3. évezred elején Hazánk vallási helyzete Új evangelizáció a hagyományos módszerek helyett

15 Hazánk vallási helyzete 1945/49-ig a magyar egyházak megőrizték hagyományos népegyházi vonásaikat A kommunista diktatúra váratlanul érte egyházainkat: vezetői és tagjai alig tudtak a lelkipásztorkodás korszerűsítésével foglalkozni, mert energiájukat lekötötte az üldözések kivédése és a létfenntartásért való küzdelem. (A püspökök kétharmada, a papság egyharmada megjárta a börtönöket, 200 papot, két püspököt, sok száz világit meggyilkoltak, a titkosrendőri ellenőrzés 1990-ig tartott.)

16 Hazánk vallási helyzete Az 1989-es fordulat az Egyházat is, a társadalmat is váratlanul és felkészületlenül érte. Beömlött a szélsőséges liberalizmus, a vadkapitalizmus; az „átmenet” alatt tudatosan felkészített előző elit kezébe kerül a hatalom, a pénz és a tömegkommunikáció. Az „emberi szabadság” leple alatt egy új világszemlélet szivárog be a kommunikáció csatornáin, mely megkérdőjelezi a keresztény (és emberi) erkölcsöt, természetesnek tartja a kisebb-nagyobb lopásokat, politikai hazugságot, gyilkosságot, pornográfiát, prostitúciót, homoszexualitást, szabad erkölcsöt.

17 Hazánk vallási helyzete A családi élet pusztulása a társadalmi élet alapvető sebe: tini-párkapcsolatok, válások, együttélések, születések számának csökkenése. A gyermekek jelentős része valódi családi fészek és szülői nevelés nélkül nő fel. Leépítették az iskolai fegyelmet, kivették a pedagógus kezéből a fegyelmezésnek minden eszközét.

18 Hazánk vallási helyzete A kommunista diktatúra megtörte az emberek jellemét és szétverte a társadalom természetes szervezetét. Erőszakos városiasítás gyökértelenné és kiszolgáltatottá tette az embereket: így válhattak jól manipulálhatóvá. (Vidéken ennek megfelelő a téeszesítés volt)

19 Hazánk vallási helyzete 1945 előtt a rendszeresen templomba járók a lakosság 50-60%-a volt. 1990-ben ez az arány 14% volt 1994-ben már csak 10% Növekedőben van a kifejezetten nem hívők aránya: ma a népességnek kb. 1/3-át jelenti.

20 Hazánk vallási helyzete Amíg a nem hívők számarányukat sokszorta meghaladó mértékben meghatározók a társadalomban, a médiában, addig a hívő vallásosok a társadalmi befolyást tekintve peremhelyzetben vannak. A rendszeres vallásgyakorlók, az egyházhoz hű vallásos emberek a népesség átlagánál nagyobb arányban tartoznak ma gazdasági, kulturális, társadalmi téren a kevésbé befolyásos réteghez. Hiszen a legbefolyásosabbak a kommunista rendszerből mentették át pozíciójukat, míg a vallásos emberek a diktatúra alatt szinte teljesen ki voltak zárva a vezető pozíciókból.

21 Theologia pastoralis Egyház és lelkipásztorkodás a 3. évezred elején Hazánk vallási helyzete Új evangelizáció a hagyományos módszerek helyett

22 Új evangelizáció szükséges Nem a kereszténység van válságban, hanem a kereszténységnek egy adott egyházi formája: a népegyház. A lelkipásztorkodásnak (evangelizációnak) szüksége van az eddig természetesnek, sőt axiómának tartott elvek újragondolására és annak átültetésére a gyakorlatba.

23 A lelkipásztorkodás hagyományos útjai Ősegyházban: a tanúságtétel („jótetteitek láttán magasztalják Istent”); az igehirdetés („hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek”); a közösség tanúságtétele („arról ismerjenek meg titeket, hogy szeretitek egymást” Középkorban: a népegyház kialakulásával párhuzamosan tért hódít az az elképzelés, hogy az Evangélium hirdetése lehetséges egyházi és uralkodói erő és hatalom eszközei által.

24 A lelkipásztorkodás hagyományos útjai Az Újkorban (de már a későközépkorban is) az Egyház elvesztette világi hatalmát, így a hatalmi erő helyett a hit terjesztésének eszköze a nyelv, a szó, az intellektuális meggyőzés, apologetikailag jól felépített hitoktatás, igehirdetés lett.

25 A lelkipásztorkodás hagyományos útjai Mára: a beszéd, a szó válságba került: információözön, az emberek sok mindenhez „értenek” (foci, gyógyászat, pedagógia, politika, vallás stb.); a vallási kérdésekről szóló sok téves vagy egyoldalú információ (nem hívők ill. média által terjesztve); az igazság relativizálódása (sokszor egymásnak ellentmondó „igazságok” kuszasága)

26 A lelkipásztorkodás hagyományos útjai A népegyház. ( Népegyház azt az egyházat, illetve társadalmat jelöli, amelyben a társadalom, a nép élete nagyjából egybeesett a vallás, az egyház életével) A keresztény szemlélet és életforma természetszerűleg átjárta az élet minden zugát, fel sem merült az ezzel ellentétes életforma lehetősége. Társadalmi elvárás volt a keresztény életforma, annak minden jegyével.

27 A lelkipásztorkodás hagyományos útjai A lelkipásztorkodásnak nem kellett különösebben törekednie sem a misszionálásra, sem arra, hogy a híveket megóvja az egyháztól való elszakadástól. Főbb lelkipásztori tevékenység: gyermekek szentségei (ker, eá, bérm) gyermekek hitoktatása felnőttek (húsvéti gyónás, áldozás, betegek kenete, házasságkötés, temetés) vasárnapi szentmise, igehirdetés

28 A lelkipásztorkodás hagyományos útjai A népegyház megszűnésének okai: Állam és Egyház szétvált az urbanizáció (a tradicionális közösségek szétesése ill. szétverése) az eszmei pluralizmus (önmagukat kínáló sokfajta eszme, vallás ill. vallás-pótlék) szekularizáció (vallás-mentes vagy vallás ellenes gazdaság, tudomány, művészet, politika, erkölcs)

29 A lelkipásztorkodás hagyományos útjai XVI. Benedek pápa: „El kell búcsúznunk a népegyház eszméjétől. Valószínűleg egy másfajta, új egyháztörté- neti szakasz áll előttünk, melyben a keresz- ténység újra mustármag-jellé válik, látszó- lag jelentéktelen csoportokban…”

30 Vizsgafeladat Január 10-ig megküldendő valamelyik dolgozat ambrus@seidl.hu címre (max. 3-4 oldal) A vallásosság változása családom 3-4 generációjában A vonzó vallásosság képe egy általam ismert szerzetes vagy szerzetesi közösség életében Általam tapasztalt események az egyház üldözésével kapcsolatban