Bűnmegelőzési ismeretek o ktatási napok: szeptember 18., október 2., november 13. Németh Krisztina Doktorjelölt, ELTE TáTK Óraadó, Apor Vilmos Katolikus.

Az előadások a következő témára: "Bűnmegelőzési ismeretek o ktatási napok: szeptember 18., október 2., november 13. Németh Krisztina Doktorjelölt, ELTE TáTK Óraadó, Apor Vilmos Katolikus."— Előadás másolata:

1 Bűnmegelőzési ismeretek o ktatási napok: szeptember 18., október 2., november 13. Németh Krisztina Doktorjelölt, ELTE TáTK Óraadó, Apor Vilmos Katolikus Főiskola

2 A tantárgy teljesítése Követelmények: előadások látogatása, félév végén zárthelyi dolgozat. A sikeres vizsgához a hallgatóknak ismerniük kell a kötelező irodalmat és az órán elhangzottakat is.. Az értékelés módja: írásbeli dolgozat Az írásbeli vizsgán két jeggyel jobbat kap az a hallgató, aki értékelhető interjút készít a bűnmegelőzés valamely szférájában dolgozó szakemberrel, a programokban érintettekkel vagy potenciális kliensekkel és az interjú első húsz percét legépelve, kinyomtatva elhozza az utolsó órára vagy elektronikusan elküldi az e-mail címemre (christine.nemeth@gmail.com) az utolsó óráig. A zárthelyi dolgozat a TVSZ értelmében javítható, a javításnál minden addigi megszerzett számít, ezek számtani átlaga adja az érvényes érdemjegyet.

3 Alapfogalmak (alaptankönyvek) + megadott irodalom

4 Normák Társadalmi együttélés – normák,szabályok Észrevétlenül tanuljuk meg és alkalmazzuk őket (szocializáció, nevelés) Tanult szabályok (tudjuk, hogy viselkedésünk helyes) Norma betartása (konformitás)  szankciók (jutalmazás és büntetés) Normaszegés=deviancia

5 Deviancia Deviancia, deviáns viselkedés: olyan magatartásformák, életmódok, amik eltérnek az adott társadalomban elfogadottól. Például: bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás

6 Az, hogy mi egy társadalomban elfogadott, nem a viselkedésből magából, hanem a társadalom értékeiből, normarendszeréből következik Az, hogy mi számít egy társadalomban deviánsnak, koronként, és társadalmanként változik.

7 Nem minden deviancia egyformán káros a társadalomra nézve: Ártalmatlan normaszegések, újítások is deviánsnak tekinthetők: divatbeli váltások, öltözet és hajviselet, zenei irányzatok, új gondolatok, Társadalomra káros normaszegések: bűnözés, alkoholizmus, kábítószer fogyasztás, súlyos mentális betegségek

8 Nincs olyan társadalom, ahol ne lenne valamekkora deviancia Meg kell találni a társadalmi szabályozást, ami elég toleráns ahhoz, hogy kis mértékű, ártalmatlanabb devianciát (másságot) elfogadjon, a nagyobb mértékűt, veszélyeset megelőzze, kordában tartsa

9 Bűn A deviancia egy speciális fajtája, ahol az elkövetett tett jogi, büntetőjogi következményekkel jár Bűncselekmény=jogsértő magatartás Súlyos, az egyénre és a társadalomra nézve káros tettek, viselkedésformák

10 Bűn és deviancia mindkét magatartás eltér az elfogadottól, de más mértékben vált ki szankciókat vagy ellenérzéseket a társadalom tagjaiból Bűncselekmény megtorlása: büntetés, börtönbüntetés, pénzbüntetés, kártérítés Deviancia megtorlása: elkerülés, rosszallás, megszégyenítés, kinevetés, fizikai erőszak…

11 Bűn vagy deviancia? Csavargás Lopás Családon belüli erőszak Iskolai verekedés Punkkoncertre menni Krisna-hívőnek lenni Hatalommal visszaélni

12 Keressünk példákat! Régen bűn, ma legfeljebb deviancia : Régen nem bűn, ma igen:

13 Változó megítélés Családon belüli erőszak Zaklatás Nemi erőszak  Áldozatsegítés (pszichológiai segítségnyújtás, interjú, egyéni krízisintervenció, csoportterápia, önkéntesek, képzések, szupervízió)

14 Szubkultúrák A többség által el nem fogadott életvitel Modern társadalomban sok szubkultúra van: ami egy adott szubkultúrában elfogadott, az kívülről nézve deviáns Galeri, fiatalok szubkultúrái

15 Szubkultúra – a többségitől eltérő normák A könyvedben arra jutottál, hogy ennek a közösségnek egyszerre vannak és nincsenek normáik. Az belefér, hogy valaki lop meg drogozik, de vannak más dolgok, amikért kirekesztés jár. Mondanál erről pár szót? „A lopás például csak bizonyos szinten frankó. Ha egymást lopnák meg, az ok lenne a kiközösítésre. Boltból lopni más, mint egy olyan embertől, aki szükségben van. Ez nem egy általánosan elfogadott norma, az egyénre van bízva, miből csinál pénzt – nem mindenki lop, de aki mégis megteszi, az betart bizonyos íratlan szabályokat. Ez a kéregetéskor is érvényesül: nem mennek oda kismamákhoz, családosokhoz és fiatal diákokhoz se nagyon, mert úgy vannak vele, hogy nekik is szükségük van rá” Ld. bővebben: „Ezt máshogy nem lehet kibírni” (megadott irodalom a Moszkva téri galeri kutatásáról)

16 Hajléktalanok „A hajléktalanságban megnyilvánuló társadalmi kitaszítottság nagyon könnyen vezethet a deviáns viselkedési formák kialakulásához vagy a deviáns életmód rögzüléséhez. A tartósan hajléktalannak már nincs mit veszítenie, minden bűncselekmény elkövetésével csak nyerhet, akár rendőrkézre kerül, akár nem.”

17 Közterek

18 Interjú egy hajléktalan nővel Tanulmányaid befejeztével munkába álltál? Igen, Miskolcon az egykori Lenin Kohászati Műveknél kezdtem el dolgozni. Milyennek találtad az élet a fővárosi intézet után vidékit? 17 évesen gyámügyi engedéllyel férjhez mentem. Az akkori férjem nagyon jól kereső kisiparos volt. Az anyagi biztonságunk százhúsz százalékos volt. Én meg azért dolgoztam, hogy otthonról meneküljek. Vert a férjem, így míg dolgoztam legalább nem kellett félnem. Mi lett a pénzzel, amit akkor kerestél? Mindent beleöltem a közösbe. Minden pénzt, amit nem ivott el, a közös életünkbe volt ölve. A kocsitól kezdve, a komfortos lakásig, sok ékszerem is volt. Az anyagi biztonságból és a komfortos otthonból, hogy kerültél az utcára? Nagyon könnyen, el kellett válni és utána albérletezni. Rendben, de ott volt a közös vagyon és a pénz, mi lett vele? Lakásom nem volt ahova vihettem volna a bútorokat.

19 Az életút vizsgálata 1. Apa: főkönyvelő Anya: pedagógus Egy testvér Állami gondozás (szoba „tárgya”, szökések) Féltestvér – „szétnevelt bennünket az élet” Iskola: közgazdasági technikum Első munkahely: Lenin Kohászati Művek 17 évesen gyámügyi engedéllyel férjhez megy Jó anyagi körülmények Férj általi bántalmazás

20 Az életút vizsgálata 2 Válás - albérlet Második férj Pestre költöznek Sopron – gyertyaüzem Vállalkozás csődbe megy, rendszerváltás Alkalmi munkák, lomtalanítás, kukázás Alkoholizmus Diszkrimináció Kiszolgáltatottság a „gazdának” Önkéntesség

21 Bűnöző szubkultúrák A csoporton belül más szabályrendszerek vannak, mint a csoporton kívül bűnözői normák – elsődleges csoportok pl. „Belevaló bandatag”: lopás, garázdaság, rombolás, kihívó, hangos utcai viselkedés Bizonyos társadalmi közegek ösztönzően hatnak a deviáns, bűnelkövető magatartásra Ezeket a csoporttagoktól tanulják el Hozzáférés (lehetőség), normák, társadalmi kontroll

22 Börtönélet Felügyelet, ellenőrzés Panopticon-elv Összezártság, normák Börtön „nevelő” hatása Bent eltöltött idő – külső kapcsolatok Visszailleszkedés Visszaeső bűnelkövetők

23 Pszichés betegségek „Visszahúzódók” Változó diagnózis Tagadás, szégyen Zárt intézetek Járóbeteg-ellátás Depresszió, skizofrénia, (Reziduális szabályszegés)

24 Stigmatizáció, cimkézéselmélet Fiatalkori bűnelkövetők Mentális betegek, diagnózis! Azonosulás a stigmával Bűnözői szubkultúra, bűnözői közeg – Deviancia „megtanulása” – alkalmazkodás a benti élethez, azonosulás a stigmával

25 Rosenham kísérlete (1970.) Pszichiátriai kategorizálás Cimkézés – skizofrénia Nyolc egészséges ember Különböző intézetek Felvétel után teljesen normális viselkedés 7-52 nap – elbocsátás „enyhült” skizofrénia diagnózisa

26 Száll a kakukk fészkére

27 Zárt intézmények – más normák Felügyelet, büntetés/szabályozás Hospitalizáció testi-lelki zavar, „visszafejlődés”, stagnálás törődés hiánya, magány, kiszolgáltatottság ingerszegény környezet Alkalmazkodás a más normákhoz, ehhez való hozzászokás Önálló életvezetés? Sikeres visszailleszkedés?

28 Hospitalizáció „A betegek fokozatosan hospitalizálódnak az intézethez, hiszen minimális időt töltenek csak intézet falain kívül, van, aki bekerülése óta egyszer sem volt a városban. Az újonnan jöttek legfontosabb feladata, hogy minél gyorsabban alkalmazkodjanak az intézet rendjéhez, szabályaihoz, elfogadják és kövessék az előírásokat. A hospitalizáció végeredményeként az egyén alkalmazkodik az intézet szabályaihoz, és beilleszkedik az intézet hétköznapi életébe, miközben véglegessé válik a kinti világból való kiilleszkedése.” (Bányai- Légmán, 2009:153)

29 A varázshegy „Ott él majd a síkföldi világban, olyan emberek között, akiknek fogalmuk sincs róla, hogy hogyan kell élni, akik mit sem tudnak a hőmérőről, a betakarózás művészetéről, a prémzsákról, a napi andalgásról. Nehéz lenne lemondani, hogy mi mindenről nem tudnak odalenn; de az elképzelés, hogy Joachim, minután több, mint másfél esztendőt töltött idefenn, most a tudatlanok közt fog élni, ez [..] úgy elkábította, hogy behunyta a szemét, és elhárítóan legyintett. ‘Lehetetlen, lehetetlen – mormolta.” (Thomas Mann: A varázshegy, 1974, 517- 518.old.)

30 Fütyülök rá (film)

31 Miért fontos a bűnmegelőzés szempontjából? Bizonyos fajta devianciák hajlamosíthatnak a bűnelkövetésre (és más fajták pl. öltözködés nem!) A társadalomban a „normális életre” nem mindenkinek van esélye (esélyegyenlőtlenség, kizáródás, szegénység, „nehéz gyerekkor”– valahogy boldogulni próbálnak) Normaszegés – büntetés – javítás?

32 Alternatívák Megelőzés Jóvátétel, kártérítés Közösségi munka Békéltető programok Ideiglenes eltávozás, enyhítés, utógondozás stb.

33 A deviancia okai Frusztráció – agresszió hipotézis Akut feszültséghelyzet – „belemenekülés” Szocializációs zavarok Kulturális elméletek (tanult viselkedés, elfogadott normák, szubkulturális normák)  Anómiaelméletek

34 Anómiaelméletek

35 Durkheim Minden bűntett közös vonása, hogy a társadalom tagjai egyetemesen elutasítják őket „nem azért utasítjuk, mert bűntett, hanem azért bűntett mert elutasítjuk” (Durheim, 2003: 47)

36 Anómia és szabályozottság Öngyilkossági statisztikák Fellendülések, forradalmak öngyilkossági arányok nőnek Gazdasági válságok - „deklasszálódási hullám” Gazdasági fellendülés - „végtelenek az igények” Válságok = kollektív rend zavarai Egyensúly megbomlása Szabályozó erő (társadalom) –ne legyenek korlátlan vágyaink

37 Anómia társadalomban eligazítást nyújtó normák megrendülése Zavar, értékzavar Nincsenek világos normák „dezorientáció”, „dezintegráció” Gyors változások – társadalmi feszültséghelyzetek, szocializációs zavarok

38 Merton anómiaelmélete A deviáns magatartás gyakorisága a társadalmi rétegződésben lefelé növekszik Módosított anómiafogalom  anómia: a társadalmilag elfogadott célok és értékek közötti feszültség Cél: anyagi siker, érvényesülés Megengedett eszközök nem egyformán elérhetők

39 Célok és szabályok – értékek és intézmények által közvetítettek Iskola, munkaerőpiac 3 alaptétel: Mindenkinek ugyanazért a célért kell küzdenie, ezek mindenki számára elérhetőek, a kudarc csak átmeneti állapot, túl kell rajta jutni

40 Sikerminta 1. „Elmer R- Jones, a Wells-Fargo és tsa elnöke szegény fiú volt, és az ötödik osztály után kimaradt az iskolából, s belépett az első munkahelyére.” (Merton, 2002:220)

41 Sikerminta 2. „Frank C. Bell, Amerika befőttesüveg-- királya egy marhavagonban utazott Buffalóból az Indiana állambeli Muncie-ba, bátyjának, George-nak a lovával együtt. Ott egy kis üzleti vállalkozásba kezdett, amely később a legnagyobb lett a maga nemében.” (Merton, 2002:220)

42 Az érvelés szerint a kudarc oka, a hiba az egyénben keresendő Sikertelenek: „élhetetlenek”, „lusták”, „ingyenélők Különféle egyéni alkalmazkodási technikák, reagálási típusok A deviáns viselkedés pszichológiailag a „normális” reakció (érvényesülés vagy kudarc elkerülése

43 Merton anómiaelmélete CélokEszközök Konformisták++ Újítók+- Ritualisták-+ Visszahúzódó k -- Lázadók+, -

44 Az anómiaelmélet értelmezése Konformisták  többség Újítók  bűnözők, illegális utak Ritualisták  ”kiégettek”, depressziós, cinikusok Visszahúzódók  csavargók, kivonulók elmebetegség, neurózis, függőségek, öngyilkosok Lázadók  hippi szubkultúra

45 Merton elméletének összefoglalása „Deviáns viselkedés tömegesen akkor jelentkezik, amikor valamilyen kulturális értékrendszer tulajdonképpen mindennél jobban magasztal bizonyos, egész lakosságra egyaránt érvényes sikercélokat, miközben a társadalmi struktúra ugyanezen lakosság tekintélyes hányada számára szigorúan korlátozott vagy teljesen elzárja a célok elérésének megengedett és helyeselt eszközeit.” (Merton, 2002:229)

46 A deviáns viselkedés pszichológiailag a „normális” reakció (érvényesülés vágya vagy kudarc elkerülése)

47 A bűnözés társadalmi összefüggései

48 Mélyszegénység és bűnözés Vizsgálandó megyékLétminimum alatt élő lakosság aránya 1990-ben A lakónépesség területi alakulása 1990-ben Az ismerté vált bűncselekményt elkövetők megoszlása lakhelyük szerint 1991-ben százalékban*százalékban**százalékban*** A legkedvezőbb helyzetben lévő megyék Vas megye 5,7 2,7 (275 859) 2,1 (267 3) 2,9 Veszprém megye 7,8 3,7 (382 090)3,7 (4589) 2,7 Győr-Sopron megye 4,9 4,1 (424 703)3,2 (4027) 3,4 A legkedvezőtlenebb helyzetben lévő megyék Hajdú-Bihar megye15,85,2 (548 622)5,6 (6988) 6,7 Borsod-Abaúj-Zemplén15,3 7,3 (762 001) 10,2 (12 705) 11,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye14,85,5 (572 242)6,4 (7958) 6,7 100% = 10 375 323100% =124 482100% = 13 509

49 Deviancia, deviáns magatartás inkább sújtja a szegényebb, tanulatlanabb, elszegényedő válságrégiókban élőket Társadalmi integráció hiánya (munka, iskola, óvoda..) Bizonyos deviáns formák családon belüli átörökítése Szükséglet-szülte bűnözés, nyereségvágy, vagyoni elleni bűncselekmények (lopás, rablás)

50 Szociológiai kórkép Deviancia- mélyszegénység-bűnözés Mélyszegénység-deviancia-bűnözés Családon belüli minták Környezeti minták „Túlélés” (fahordás az erdőről, kerti lopások..) !nem minden szegény bűnöző és nem minden bűnöző szegény!

51 Bűnözésre hajlamosító tényezők Gyerekkori szegénység, nélkülözés Nincs sikeres integrációs minta Fiatalok, gyerekek elhanyagolása Tartós munkanélküliség Szakképzetlenség Pl. ált. iskolai végzettség nélkül  társadalom perifériájára kerül

52 Kitörés a mélyszegénységből ? Szegénység: hiányokkal leírható Szegénység: depriváció (megfosztottság) anyagi, lehetőség, információ… „Tőkék” hiánya: gazdasági, kulturális kapcsolati tőke vagy társadalmi tőke (közösség)

53 Komplex programok – Létérdek (kisfilm)

54 A társadalom másik végén A hatalmat birtoklók bűnözése: Fehérgalléros bűnözés: olyan bűncselekmény, amit a társadalom gazdagabb rétegei követnek el Pl. adócsalás, sikkasztás, hatalommal való visszaélés, korrupció… Középosztálybeli hivatali pozíciót felhasználva jut előnyhöz, illegális manővert folytat

55 Ezen bűncselekmények megítélése általában enyhébb a társadalom szemében: „Egy New York-i brókercég munkatársáról kiderült, hogy illegális kereskedelmi tevékenységet folytatott svájci bankokban, húszmillió dolláros összegben. Felfüggesztett börtönbüntetést kapott, plusz harmincezer dolláros pénzbírságot. Ugyanazon a napon, mikor ezt az ügyet tárgyalták, egyazon bíró ítélkezett egy munkanélküli fekete szállítmányozási tisztviselő felett, aki ellopott egy száz dollár értékű tévékészüléket. Ő egy év börtönt kapott.” (USA, 1970 körül, idézi: Giddens, 2003:164)

56 Szervezett bűnözés Olyan üzleti tevékenység, ami sok tekintetben hasonlít egy normális üzleti vállalkozásra, csak éppen törvénybe ütközik. Szervezett formában, több bűnözői csoport együttműködésével működik. Tevékenységi köreibe tartozik: az illegális kereskedelem (tiltott áruk, kábítószer), szerencsejáték, prostitúció, védelmi pénzt szedése, zsarolás, döntéshozók megvesztegetése stb.

57 A szervezett bűnözés új arca A Mario Serrechia és T.S. közötti különbség jól illusztrálja a bűnözés átalakulását. Mario színes és romantikus egyéniség volt, Corneville szemében ő volt a „Nagy Gengszter”. T.S. a színfalak mögött, a háttérből intézi az ügyeit, ezért a városnegyed lakói közül csak kevesen tudnák pontosan megrajzolni alakját. Mariónak erőteljes testalkata volt, és akár az öklét, akár a fegyverét használta, mindig maga harcolt. Ha elkerülhetetlen volt, akkor T.S. is harcolt, de egy olyan szervezetet épített ki, melyben minimumra csökkentette az erőszakot. Mario kalóz volt; T.S. üzletember.” (Whyte, 1999: 149)

58 Kábítószer-kereskedelem Hálózat leírása ld. Giddens (2003): Szociológia 166-167.old.

59 Volt egyszer egy család (film)