A településfejlesztés története, szocialista gyakorlatai Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc)

Az előadások a következő témára: "A településfejlesztés története, szocialista gyakorlatai Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc)"— Előadás másolata:

1 A településfejlesztés története, szocialista gyakorlatai Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu

2 A településfejlesztési politika megjelenése

3 3 Településfejlesztés igényének megjelenése a fejlett világban Fejlett világban a telfejl XX. sz. elején erősödik meg Fejlett világban a telfejl XX. sz. elején erősödik meg Telfejl célja: XIX. sz-ban kialakult gyáripar korszerűsítése 2 szempontból Telfejl célja: XIX. sz-ban kialakult gyáripar korszerűsítése 2 szempontból 1.Ny-Eu (NBr, Belg, Holl, Svédo, Németo): ipar jelentős modernizálása, nemzetgazdaság kor követelményéhez igazodó átalakítása 2.NBr, Fro: korszerűtlenné vált ipari régiók, nagyvárosok tehermentesítése, fellazítása  fővárosok körüli „alvóvárosok” létrehozása Fejlődésben megkésett (szoc. és fejlődő) országok épp ellenkezőleg (inkább XX. sz. közepe) Fejlődésben megkésett (szoc. és fejlődő) országok épp ellenkezőleg (inkább XX. sz. közepe) –Telfejl célja: még hiányos nemzeti ipar megteremtése

4 4 Településfejlesztés igényének megjelenése a fejlődő világban Fejlődő világ jelentős része (főleg Afr., D-Am.) Fejlődő világ jelentős része (főleg Afr., D-Am.) Ipari és kereskedelmi fejlesztési pólusok kiépítése (gyakran külföldi tőkebevonással) Ipari és kereskedelmi fejlesztési pólusok kiépítése (gyakran külföldi tőkebevonással) –Nemzetté válást jelképező fővárosok fejlesztése Ültetvénygazdálkodás erőteljes koncentrációja (D-Am)  tulajdonuktól megfosztott paraszti rétegek városokba áramlása Ültetvénygazdálkodás erőteljes koncentrációja (D-Am)  tulajdonuktól megfosztott paraszti rétegek városokba áramlása –Mg-ban már nem, városokban még nem találtak munkát  városi munkahelykínálat fejlesztésének szükségessége

5 5 Településfejlesztés igényének megjelenése Közép- és Kelet- Európában Gyengén fejlett + földrajzilag és ágazatilag koncentrált ipar Gyengén fejlett + földrajzilag és ágazatilag koncentrált ipar –Kimaradtak a modern tőkés gyáripar XIX.- sz-i viharos gyorsaságú fejlődéséből  II. vh.: agrárországok –Ágazatilag (Mo.): főleg csak élelmiszeripar –Területileg: max főváros + néhány közép- és kisváros –Kimaradtak az urbanizációból XIX. sz.: modern államiság kialakulása XIX. sz.: modern államiság kialakulása –XIX. sz. elejéig nem volt szuverén állam  nem volt állami településfejlesztés –Kis országok  korlátozott fejlesztési erőforrások –Csak Bécs és Budapest fejlődött –Trianon: többcentrumú nagy államok  fővárosok (Varsó, Prága, Bukarest, Belgrád) szimbolikus erősítése

6 6 1950-es, 1960-as évek: szocialista településfejlesztés megjelenése 1950-es, 1960-as évek 1950-es, 1960-as évek Fővárosok megerősítése Fővárosok megerősítése –Fővárosok megerősítése, robbanásszerű növekedés (Varsó, Budapest, Bukarest, Belgrád, Szófia, Prága) –Nagyvárosok bővítése adminisztratív eszközökkel is (pl. Nagy Budapest: 18 falu + 6 város) –Megkésett és erőltetett iparosítás  urbanizáció Szocialista iparvárosok Szocialista iparvárosok –„Szocialista fejlesztés” eredményei –Dunaújváros, Komló, Kazincbarcika, Nova Huta (Lo) Dimitrovo (Bulg) –Nemzeti tőkehiány pótlására élőmunka fokozott, extenzív hasznosítása (agrárium munkaerőfeleslegéből) –Fejlesztés céljára kijelölt településekre koncentrálták az ipari beruházásokat

7 7 A hazai településpolitika története a szocializmus korai évtizedeiben

8 88 Szocializmus korai évtizedei Szocialista terület- és településfejlesztési politikák két alapvető mozgatója (változó súllyal és sorrendben!): Szocialista terület- és településfejlesztési politikák két alapvető mozgatója (változó súllyal és sorrendben!): –1950-es évektől: termelés, gazdasági növekedés leghatékonyabb szolgálata  iparfejlesztés, Budapest kiemelése –1970-es évektől: indokolatlan területi különbségek csökkentése  Budapest ellenpólusai, megyeszékhelyek, szocialista városok 1985-től máig: 1985-től máig: –Hátrányos helyzetű (elmaradott) települések megközelítése

9 99 Hidegháborús időszak Hatalmi központok és nagyvárosok fejlesztése  koncentráció irányába hatott Hatalmi központok és nagyvárosok fejlesztése  koncentráció irányába hatott –Területi egyenlőtlenségek fokozódtak –Agrártérségek leértékelődése az iparival szemben 1948–1949: felszámolták a területfejlesztéssel foglalkozó intézményeket 1948–1949: felszámolták a területfejlesztéssel foglalkozó intézményeket 1970-ig nincs központi területfejlesztési koncepció 1970-ig nincs központi területfejlesztési koncepció Területfejlesztési politika a GAZDASÁGFEJLESZTÉSI politika része! Területfejlesztési politika a GAZDASÁGFEJLESZTÉSI politika része!

10 1010 1950-es és 1960-as évek Gazdaságfejlesztési politika fő gerince: Gazdaságfejlesztési politika fő gerince: Extenzív iparfejlesztés a központokban Extenzív iparfejlesztés a központokban Beruházások velejárójának tekintették a területfejlesztést. Beruházások velejárójának tekintették a területfejlesztést. Első ötéves terv  sztálini ideológia: Első ötéves terv  sztálini ideológia: –Először a városokban következik be a gazdasági és társadalmi átalakulás. –Városok majd átformálják a falvakat. Hruscsov: „szocialista agrárvárosok” elképzelése Hruscsov: „szocialista agrárvárosok” elképzelése

11 1111 Hazai településállomány 1951-es fejlesztési célú kategorizálása Budapest, Miskolc kiemelése Budapest, Miskolc kiemelése –„Osztályon felüli” települések –Beruházásokat mindenek előtt ide kívánták telepíteni –Jórészt politikai okokból Többi település különböző kategóriába sorolása Többi település különböző kategóriába sorolása NBr, Fro: korszerűtlenné vált ipari régiók, nagyvárosok tehermentesítése, fellazítása NBr, Fro: korszerűtlenné vált ipari régiók, nagyvárosok tehermentesítése, fellazítása –Fővárosok körüli „alvóvárosok” létrehozása

12 1212 A kiemelt fejlesztésre kijelölt települések 1951-ben

13 13 Települések kategorizálása 1951-ben (TERINT- Településrendezési Intézet) KategóriaTartalmi besorolásA településekA népesség száma (db) aránya (%) száma (1000 fő) aránya (%) Osztályon felüli Országos jelentőségű20,06 190125,0 I.osztályúOrszágos jelentőségű732,27 II. osztályúTerületi jelentőségű672,106118,0 III/A. osztályúA helyi szükségletek kielégítésére korlátlanul fejleszthető 129240,00339644,6 III/B. osztályúKorlátozottan fejleszthető, közeli másik településsel 2598,103815,0 III/C. osztályúBeruházás csak kivételes esetekben történhet 153047,50132717,4 Összesen3223100,007616100,0

14 1414 Erőteljes koncentráció Fejlesztései erőforrások szűkössége Fejlesztései erőforrások szűkössége Első két kategória: hazai tel-állomány alig 2,5%- a (lakosságarányban már jobb) Első két kategória: hazai tel-állomány alig 2,5%- a (lakosságarányban már jobb) Települések csaknem felében: gyakorlatilag mindenféle fejlesztés tiltása (lakások felújítása, építése is) Települések csaknem felében: gyakorlatilag mindenféle fejlesztés tiltása (lakások felújítása, építése is) Építési előírások: lakosság részéről induló településfejlesztési akciókat is akadályozták Építési előírások: lakosság részéről induló településfejlesztési akciókat is akadályozták

15 1515 Osztályba sorolás hatása a hazai településrendszerre Megerősödött ipari szerep Megerősödött ipari szerep –1950-es, 1960-as években létesített új városok (Dunaújváros, Kazincbarcika, Oroszlány, Komló, Várpalota, Ajka, Tiszaújváros, Százhalombatta) –Tatabánya, Ózd, Salgótarján, Mosonmagyaróvár, Dorog, Kiskunfélegyháza, Nyíregyháza Országos jelentőségű 75 településre átfogó rendezési tervet készítettek Országos jelentőségű 75 településre átfogó rendezési tervet készítettek –Leendő ipari üzemek helye –Üzemekhez kapcsolódó lakás és kommunális fejlesztések telepítése 1960-as évek: erőteljes ipari koncentráció  ásványkincsekben, építőanyagokban gazdagabb középhegységek dinamikus fejlődése  területi egyenlőtlenségek 1960-as évek: erőteljes ipari koncentráció  ásványkincsekben, építőanyagokban gazdagabb középhegységek dinamikus fejlődése  területi egyenlőtlenségek –Fokozta a főváros kiemelkedően gyors növekedése

16 16 50-es évek, legfőbb cél: Ipari és szocialista városok fejlesztése Munkásosztály településeinek előnyben részesítése (többi elhanyagolása árán is) 60-as évek: Kialakult egyenlőtlenségek miatt fokozódó társadalmi nyomás Megoldás: „termelőerők öröklött aránytalan területi struktúrájának átalakításával”  ipar decentralizálása Hátrányos helyzetű kistelepülések leszakadása fokozódik!

17 Az 1971-es Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció és hatása

18 18 1960-as és 1970-es évek Településhierarchián alapuló fejlesztési megközelítések Cél: településhálózatban keletkezett aránytalanságok felszámolása, újabbak kialakulásának megakadályozása. Eszköze: települések szerepkörökkel történő felruházása  ezek mentén történő fejlesztés

19 19 1963-as besorolás 9 régióközpont és 9 régiótársközpont 66,5 %-a a településeknek mellékfalu kategóriába került Mellékfalvak: Fejlődésképtelenek minősítettek!!! Megszűnésre ítéltek!!!

20 2020 Hazai településfejlesztés az új gazdasági mechanizmus árnyékában 1960-as évek: hazai településhálózat-fejlesztési koncepció kidolgozása 1960-as évek: hazai településhálózat-fejlesztési koncepció kidolgozása –Települések hierarchikus kategóriákba sorolása –Egyes kategóriákba sorolt települések fejlesztési keretinek megjelölése 1971: koncepció kormányzati rangra emelkedett 1971: koncepció kormányzati rangra emelkedett

21 21 1971: Országos Településhálózat- fejlesztési Koncepció (OTK) 1967-ben kezdték el kidolgozni Szerepkörök lehatárolása + hozzájuk rendelt fejlesztési elképzelések 67% falu  központi szerepkör nélküli kategória Legalsó szint már nem volt pusztulásra ítélve!!! Nem foglalkozott a hátrányos helyzetű területekkel. Alapvetően városfejlesztési koncepció!

22 22 1971: Országos Településhálózat- fejlesztési Koncepció (OTK) Egyenlőtlenségek csökkentését az egyes hierarchia szinteken belül kívánta megvalósítani  szintek között tovább fokozódtak a területi egyenlőtlenségek! Hajdú Zoltán szerint: OTK nem önmaga idézte elő a településhálózat torzulási folyamatait, hanem fölerősítette a gazdasági, társadalmi, politikai rendszerben meglévő koncentrációs folyamatokat. Településhierarchián alapuló fejlesztési elképzelésekkel csak 1985-ben szakítottak.

23 2323 1971-es Országos Településhálózat-fejlesztési koncepció, OTK 130 településre fordította a figyelmet 130 településre fordította a figyelmet –Többit megyei településhálózati kerettervek hatáskörébe utalta Hierarchikus, merev rend Hierarchikus, merev rend –Élen a főváros (növekedési ütem mérséklése, ipar szelektív fejlesztése) –5 vidéki nagyváros (Győr, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs) –Megyeszékhelyek Szigorú alap az anyagi javak elosztásában, különböző funkciók területi rendszerének kiépítésében Szigorú alap az anyagi javak elosztásában, különböző funkciók területi rendszerének kiépítésében Besorolásban egyetemesség elve Besorolásban egyetemesség elve –Kategorizálás minden térségben azonos elvek alapján –Tekintet nélkül a helyi, táji adottságokra

24 2424 A települések kormányzati célú besorolása 1971-ben kategóriák Települések száma Népességi arány Országos központ 120,0 Kiemelt felsőfokú központ 58,1 Felső fokú központ 75,7 Részleges felső fokú központ 115,6 Középfokú központ 6512,6 Részleges középfokú központ 414,8 Kiemelt alsó fokú központ 1528,2 Alsó fokú központ 53713,0 Részleges alsó fokú központ 3034,1 Központi szerepkör nélkül 200017,9

25 2525 Tervezett városhierarchia az OTK szerint

26 26 Fővárosok ellensúlyozása 1970-es évek: fővárosi növ. adminisztratív korlátozása –SZU, NDK, Románia, Bulgária: erősen korlátozott a szabad költözés –Jugoszl., Lo., Mo.: fővárosi munkahelyhez kötött a beköltözés (bp.: lakás- és ingatlanszerzés is korlátozott  „sufnigyűrű”) Késői szocialista fejlesztés: megyeszékhelyek erősítése –Belső tőkehiány  szűkös erőforrások ésszerű hasznosítása –Központi gazdaságirányítás (tervgazdálkodás): települések kormányzati szintű kategorizálásai  ehhez rendelték a fejlesztéseket –Többi fejlesztés csak az iparfejlesztéshez kapcsolódott (  lakásépítések, jelentős késéssel infrastrukturális fejlesztések) –Központi pénzeket a regionális központok osztották el  magyar megyeszékhelyek felemelkedése (főleg a nem megyei jogú város megyeszékhelyeké, mert az egész megye fejlesztési támogatásai felett gazdálkodhattak)

27 2727 Kisvárosok romló helyzete a szocializmusban 3 szempontból hátrány a 20 ezer főalatti kisvárosoknak 1.Mezőgazdaság: elvesztették mg-i szervező funkciójukat (szöv állami felvásárlóknak adta a terményt) 2.Ipar: kimaradtak az iparosítási hullámból (így a kapcsolódó fejlesztésekből) is  1970-es évektől fogyó népességűek 3.Közigazgatás: elvesztették járási adminisztratív funkcióikat (1950-es évek: még szovjet mintára megye–járás–település), később Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia: megye– település, igaz kevesebb modern hivatali „kockaépület”

28 2828 Modell új eleme: „központi szerepkör nélküli települések” Központi szerepkör nélküli településeket egy-egy kiemelt vagy alsó fokú központ hatáskörébe utalta Központi szerepkör nélküli településeket egy-egy kiemelt vagy alsó fokú központ hatáskörébe utalta Számos más szoc. ország is átvette Számos más szoc. ország is átvette Méretökonómiai elv: intézmények hatékonyabb működéséhez körzetközpont alapellátási szerepvállalása Méretökonómiai elv: intézmények hatékonyabb működéséhez körzetközpont alapellátási szerepvállalása Gyakorlati alkalmazás során erőteljesen eltorzult Gyakorlati alkalmazás során erőteljesen eltorzult Központi szerepkör nélküli településekről kivonultak/megszűntek a jól működő alapellátási elemek is Központi szerepkör nélküli településekről kivonultak/megszűntek a jól működő alapellátási elemek is –Általános iskola felső tagozata kivonulása –Falusi könyvtár megszűnése –Falusi művelődési ház (1950-es évek nagy vívmánya) megszűnése

29 2929 Településhálózati keretterv mint területi szerveződési modell Gazdálkodó szervek sémaként fogadták el intézményeik területi elhelyezésekor Gazdálkodó szervek sémaként fogadták el intézményeik területi elhelyezésekor MGTSZ-k összevonásakor: tsz-központ székhelye: legalább alsó fokú településen (falusi agrárértelmiség elvonzása) MGTSZ-k összevonásakor: tsz-központ székhelye: legalább alsó fokú településen (falusi agrárértelmiség elvonzása) Tagolt intézményhálózattal rendelkező irányító szervezetek (oktatás, egészségügy, kereskedelem, vállalatok) kötelezettségüknek érezték hálózatuk modellhez illesztését Tagolt intézményhálózattal rendelkező irányító szervezetek (oktatás, egészségügy, kereskedelem, vállalatok) kötelezettségüknek érezték hálózatuk modellhez illesztését –„Hatékonyság” érvényesítésére hivatkozva

30 3030 Kiemelt szerepkör nélküli települések társadalmi hátrányának fokozódása Más kelet-közép-európai országokban is alkalmaztak településfejlesztési politikákat Más kelet-közép-európai országokban is alkalmaztak településfejlesztési politikákat –Hazánkkal nagyjából egy időben –Némileg eltérően a magyar gyakorlattól Elméleti hibák a végrehajtás során ütköztek ki leginkább Elméleti hibák a végrehajtás során ütköztek ki leginkább –Egységes rendező elvek –Agglomerálódó térségek sajátossága –Alsófokú körzetek kijelölésének problémái –Dinamikus fejlődés hipotézise

31 3131 Egységes rendező elvek Ország minden térségében egységes rendező elvek szerint épült fel a tel-k térbeli tagozódása Ország minden térségében egységes rendező elvek szerint épült fel a tel-k térbeli tagozódása –Nem vette figyelembe, hogy egyes országrészeken a tel- állomány eltérő fejlettségi szintű Alföld: nagy határú, ritka állományú mezővárosi hálózata tanyás térségekkel Alföld: nagy határú, ritka állományú mezővárosi hálózata tanyás térségekkel –Főleg mezővárosok falvak nélkül  egyes mezővárosok esetében is funkciókorlátozás É-Mo, É-Dtúl: aprófalvas térségek É-Mo, É-Dtúl: aprófalvas térségek –Hiányoznak a nagyobb települések  funkciókorlátozás Ny-Mo (Győr-MS, Vas, Zala): még jobb a helyzet Ny-Mo (Győr-MS, Vas, Zala): még jobb a helyzet –Került legközelebb egymáshoz az elméleti modell és a gyakorlati megoldás

32 3232 Agglomerálódó térségek sajátossága OTK nem számolt azzal, hogy a szerves fejlődés során kialakult agglomerációkban a területi kapcsolatok nem hierarchikus módon alakulnak OTK nem számolt azzal, hogy a szerves fejlődés során kialakult agglomerációkban a területi kapcsolatok nem hierarchikus módon alakulnak A tel-k nem elsősorban egymással, hanem az aggl. központjával alkotnak kölcsönösen kapcsolatot A tel-k nem elsősorban egymással, hanem az aggl. központjával alkotnak kölcsönösen kapcsolatot Nem alakul ki klasszikus térségközpontok és vidéke kapcsolat (az agglomeráció kisvárosai és falvai is a nagyváros felé vonzódnak) Nem alakul ki klasszikus térségközpontok és vidéke kapcsolat (az agglomeráció kisvárosai és falvai is a nagyváros felé vonzódnak)

33 3333 Alsó fokú körzetek kijelölésének problémái Alsó fokú körzetek kijelölésekor a gyakorlatban kivitelezhetetlen javaslatok születtek Alsó fokú körzetek kijelölésekor a gyakorlatban kivitelezhetetlen javaslatok születtek Etnikai, vallási különbségek figyelmen kívül hagyása Etnikai, vallási különbségek figyelmen kívül hagyása Esetenként olyan tel-k váltak körzetközponttá Esetenként olyan tel-k váltak körzetközponttá –Amelyek és a hatáskörükbe vont tel-k között történelmileg kialakult feszültségek lappangtak –Vonzáskörzetükből nehezen voltak megközelíthetők

34 3434 Dinamikus fejlődés hibás hipotézise Településfejlesztési program hátterében dinamikusan fejlődő gazdasági és népességnövekedés Településfejlesztési program hátterében dinamikusan fejlődő gazdasági és népességnövekedés Nem támaszkodott reális alapokra az OTK Nem támaszkodott reális alapokra az OTK Olajárrobbanás (1973, 1979), globális gazdasági recesszió (1982) Olajárrobbanás (1973, 1979), globális gazdasági recesszió (1982) –Ipar (különösen nehézipar) válsága  ipari alapú szocialista közép- és nagyvárosfejlesztés kérdőjelei 1980-as évektől már fogyó népesség országosan 1980-as évektől már fogyó népesség országosan –Kisfalvak természetes szaporodása nem tudta pótolni a „településfejlesztés” okozta vándorlási veszteséget

35 3535 OTK nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket Kiemelt szerepkör nélküli települések társadalmi hátrányának fokozódása Kiemelt szerepkör nélküli települések társadalmi hátrányának fokozódása –Elvándorlás felgyorsulása –Helyi fejlesztések megszűnése –Helyi közigazgatás szervezeti egységeinek felszámolódása Közlekedési kapcsolatok átrendeződése további hátrány Közlekedési kapcsolatok átrendeződése további hátrány –Vasúti szárnyvonalak felszámolása  lazuló járásközi kapcsolatok, térségek fokozódó elzártsága Különböző kategóriába sorolt települések vezetői magukat hátrányos helyzetűnek igyekeztek feltüntetni  1980-as évek: OTK társadalmi méretű viták kereszttüzében Különböző kategóriába sorolt települések vezetői magukat hátrányos helyzetűnek igyekeztek feltüntetni  1980-as évek: OTK társadalmi méretű viták kereszttüzében –De: 1970-es, 1980-as évek: várossá nyilvánítások lényegében az OTK által kijelölt központokban 1985: kormányhatározat hatályon kívül helyezése 1985: kormányhatározat hatályon kívül helyezése

36 A szocialista településfejlesztés nemzetközi gyakorlatai a szomszédos országokban

37 3737 Településhálózat-fejlesztési modellek alkalmazása egy időben Művelői: elsősorban építészek lettek (kevésbé geográfusok, közgazdászok) –Erősödő műszaki szemlélet (fejlesztés helyett a rendezés erősödése a tervezésben) –Területi és társadalmi szempontok háttérben szorulása Településfejlesztési tervek –Csaknem minden szoc. országban egyformán polgárjogot nyertek –Nagyjából azonos célokat hirdetve –Ország vagy régió teljes településállományának egyidejű tanulmányozása  ország egészére kiterjedő településhálózat- fejlesztési koncepciók  tel-hál. fogalma Eredmény: dinamikusan növekvő centrumok mellett egyre több visszafejlődő tel  később a figyelem középpontjába centrum–periféria viszonya kerül

38 3838 Településhálózaton belüli kapcsolatok típusai Tel-k: nem elszigeteltek, függetlenek egymástól, hanem együttműködő rsz elemei (~ egy háló csomópontjai) –Rendszer egy elemének változtatása  rsz többi tagja is változik Műszaki szemléletű tel-hálózat: fizikai kapcsolatok –Külső szemmel látható műszaki hálózatok: közl-i hálózatok, energiaszolgáltató rsz-ek (elektromos, gáz- és termékvezetékek) –Lehetővé teszik tel-ek közötti tartalmi (társ–gazd-i) kapcsolatok kialakulását Társadalmi–gazdasági kapcsolatok –Tel-ket nem annyira a külső, látható elemek kapcsolják össze, hanem a bennük helyet kapó intézmények szerveződnek egységes hálózattá –Hatékony működés érdekében a társ–gazd-i kapcsolatok minden szférájában eltérő szintű intézmények (tevékenységek) megosztása  hierarchikus viszony van közöttük

39 3939 Bulgária: közigazgatási kérdések Településfejlesztési akciók összekapcsolása a 3 szintű területi közigazgatási rendszer 2 szintűvé átalakításával 1. Középszint: megyék (erősödő szerep 1959 után) 2. Területi alsószint: 10–15 ezer fős járások (1959-ig) –Kezdetben járásszékhelyek fejlesztése: alapfokúnál magasabb szintű intézmények létesítése + megközelíthetőségük javítása (utak, járatok) –Járások megszüntetésével járásszékelyek rosszul jártak 3. Települési szint: –Járásközpontokhoz tartozó falvak önállóságának meghagyása Nagyrégiók (3 db): szófiai, balkán, tengermelléki –Szófiai: iparfejlesztés –Balkán: mg-, ipar-, turizmusfejlesztés –Tengermellék: nemzetközi idegenforgalmi szerep

40 4040 Románia: etnikai kérdések Főváros fejlesztési prioritása (erős főváros nagy nemzet szimbóluma) Kárpátok külső (román) zónája: nehézipar (szénbányászat) Területszervezési intézkedések több alkalommal –Történelmi országrészeken (Havasalföld, Moldva, Erdély): fejlesztési pólusok 1970-es évek egységes településhálózat-fejlesztési modell –1970-es évek: magyar és szász települési közösségek autonómiájának megszüntetése –Erős városhálózat kialakítása kormányzati szinten –Városokban lakásépítés szorgalmazása –Románok bevándorlásának elősegítése  városok nemzetiségi arányainak megváltozása 1980-as évek: magyarlakta falvakban csaknem szüneteltették a közigazgatást, majd falurombolás

41 4141 Lengyelország: iparosítás kérdése Sziléziai iparvidék fejlődésének elősegítése Tengeri bázisok kiépítésének szükségessége  Északi vajdaságok településeinek fejlesztése Keleti vajdaságok fejlesztése: csak az 1970-es évektől

42 4242 Csehszlovákia: járásközpontok megtartása Korán, már 1960-as évek második felében: ország egészét átfogó településfejlesztési tervek Fejlett, arányos városhálózatú sziléziai iparvidék: kisvároshálózat bővítése –könnyű- és élelmiszeripar telepítése Elmaradottabb Szlovákia: gyér városhálózat kibővítése –Új kohászati, vegyipari központok –Alacsony- és Magas-Tátra: igényes turisztikai központok kiépítése Nagyvárosok mérsékelt fejlesztése, kisvárosok fejlődésének biztosítása (járások  járásközpontok megtartása)

43 4343 NDK: ellenpólusok kérdése Központi tervek: hol milyen beruházások valósuljanak meg Kelet-Berlin ellenpólusvárosainak kijelölése –Drezda, Halle, Lipcse, Karl-Marx-Stadt Délen: sokrétű ipari körzet létrehozása Északi, főleg mg-i körzetek (Mecklenburg, Neubrandenburg, Pomeránia): nagyvárosi centrumok kifejlesztése