Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A hazai településfejlesztés története az elmúlt évtizedekben Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A hazai településfejlesztés története az elmúlt évtizedekben Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak."— Előadás másolata:

1 A hazai településfejlesztés története az elmúlt évtizedekben Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2 A hazai településpolitika története a szocializmus korai évtizedeiben

3 33 Szocializmus korai évtizedei Szocialista terület- és településfejlesztési politikák két alapvető mozgatója (változó súllyal és sorrendben!): Szocialista terület- és településfejlesztési politikák két alapvető mozgatója (változó súllyal és sorrendben!): –1950-es évektől: termelés, gazdasági növekedés leghatékonyabb szolgálata  iparfejlesztés, Budapest kiemelése –1970-es évektől: indokolatlan területi különbségek csökkentése  Budapest ellenpólusai, megyeszékhelyek, szocialista városok Ma: hátrányos helyzetű települések megközelítése Ma: hátrányos helyzetű települések megközelítése

4 44 Hidegháborús időszak Hatalmi központok és nagyvárosok fejlesztése  koncentráció irányába hatott Hatalmi központok és nagyvárosok fejlesztése  koncentráció irányába hatott –Területi egyenlőtlenségek fokozódtak –Agrártérségek leértékelődése az iparival szemben : felszámolták a területfejlesztéssel foglalkozó intézményeket : felszámolták a területfejlesztéssel foglalkozó intézményeket 1970-ig nincs központi területfejlesztési koncepció ig nincs központi területfejlesztési koncepció. Területfejlesztési politika a GAZDASÁGFEJLESZTÉSI politika része! Területfejlesztési politika a GAZDASÁGFEJLESZTÉSI politika része!

5 55 Hidegháborús időszak Hatalmi központok és nagyvárosok fejlesztése  koncentráció irányába hatott Hatalmi központok és nagyvárosok fejlesztése  koncentráció irányába hatott –Területi egyenlőtlenségek fokozódtak –Agrártérségek leértékelődése az iparival szemben 1948–1949: felszámolták a területfejlesztéssel foglalkozó intézményeket 1948–1949: felszámolták a területfejlesztéssel foglalkozó intézményeket 1970-ig nincs központi területfejlesztési koncepció 1970-ig nincs központi területfejlesztési koncepció Területfejlesztési politika a GAZDASÁGFEJLESZTÉSI politika része! Területfejlesztési politika a GAZDASÁGFEJLESZTÉSI politika része!

6 es és 1960-as évek Gazdaságfejlesztési politika fő gerince: Gazdaságfejlesztési politika fő gerince: Extenzív iparfejlesztés a központokban Extenzív iparfejlesztés a központokban Beruházások velejárójának tekintették a területfejlesztést. Beruházások velejárójának tekintették a területfejlesztést. Első ötéves terv  sztálini ideológia: Első ötéves terv  sztálini ideológia: –Először a városokban következik be a gazdasági és társadalmi átalakulás. –Városok majd átformálják a falvakat. Hruscsov: „szocialista agrárvárosok” elképzelése Hruscsov: „szocialista agrárvárosok” elképzelése

7 7 Az 1951-es szabályozás

8 88 Hazai településállomány 1951-es fejlesztési célú kategorizálása Budapest, Miskolc kiemelése Budapest, Miskolc kiemelése –„Osztályon felüli” települések –Beruházásokat mindenek előtt ide kívánták telepíteni –Jórészt politikai okokból Többi település különböző kategóriába sorolása Többi település különböző kategóriába sorolása NBr, Fro: korszerűtlenné vált ipari régiók, nagyvárosok tehermentesítése, fellazítása NBr, Fro: korszerűtlenné vált ipari régiók, nagyvárosok tehermentesítése, fellazítása –Fővárosok körüli „alvóvárosok” létrehozása

9 99 A kiemelt fejlesztésre kijelölt települések 1951-ben

10 10 Települések kategorizálása 1951-ben (TERINT- Településrendezési Intézet) KategóriaTartalmi besorolásA településekA népesség száma (db) aránya (%) száma (1000 fő) aránya (%) Osztályon felüli Országos jelentőségű20, ,0 I.osztályúOrszágos jelentőségű732,27 II. osztályúTerületi jelentőségű672,106118,0 III/A. osztályúA helyi szükségletek kielégítésére korlátlanul fejleszthető , ,6 III/B. osztályúKorlátozottan fejleszthető, közeli másik településsel 2598,103815,0 III/C. osztályúBeruházás csak kivételes esetekben történhet , ,4 Összesen , ,0

11 1111 Erőteljes koncentráció Fejlesztései erőforrások szűkössége Fejlesztései erőforrások szűkössége Első két kategória: hazai tel-állomány alig 2,5%- a (lakosságarányban már jobb) Első két kategória: hazai tel-állomány alig 2,5%- a (lakosságarányban már jobb) Települések csaknem felében: gyakorlatilag mindenféle fejlesztés tiltása (lakások felújítása, építése is) Települések csaknem felében: gyakorlatilag mindenféle fejlesztés tiltása (lakások felújítása, építése is) Építési előírások: lakosság részéről induló településfejlesztési akciókat is akadályozták Építési előírások: lakosság részéről induló településfejlesztési akciókat is akadályozták

12 1212 Osztályba sorolás hatása a hazai településrendszerre Megerősödött ipari szerep Megerősödött ipari szerep –1950-es, 1960-as években létesített új városok (Dunaújváros, Kazincbarcika, Oroszlány, Komló, Várpalota, Ajka, Tiszaújváros, Százhalombatta) –Tatabánya, Ózd, Salgótarján, Mosonmagyaróvár, Dorog, Kiskunfélegyháza, Nyíregyháza Országos jelentőségű 75 településre átfogó rendezési tervet készítettek Országos jelentőségű 75 településre átfogó rendezési tervet készítettek –Leendő ipari üzemek helye –Üzemekhez kapcsolódó lakás és kommunális fejlesztések telepítése 1960-as évek: erőteljes ipari koncentráció  ásványkincsekben, építőanyagokban gazdagabb középhegységek dinamikus fejlődése  területi egyenlőtlenségek 1960-as évek: erőteljes ipari koncentráció  ásványkincsekben, építőanyagokban gazdagabb középhegységek dinamikus fejlődése  területi egyenlőtlenségek –Fokozta a főváros kiemelkedően gyors növekedése

13 13 50-es évek, legfőbb cél: Ipari és szocialista városok fejlesztése Munkásosztály településeinek előnyben részesítése (többi elhanyagolása árán is) 60-as évek: Kialakult egyenlőtlenségek miatt fokozódó társadalmi nyomás Megoldás: „termelőerők öröklött aránytalan területi struktúrájának átalakításával”  ipar decentralizálása Hátrányos helyzetű kistelepülések leszakadása fokozódik!

14 as és 1970-es évek Településhierarchián alapuló fejlesztési megközelítések Cél: településhálózatban keletkezett aránytalanságok felszámolása, újabbak kialakulásának megakadályozása. Eszköze: települések szerepkörökkel történő felruházása  ezek mentén történő fejlesztés

15 as besorolás 9 régióközpont és 9 régiótársközpont 66,5 %-a a településeknek mellékfalu kategóriába került Mellékfalvak: Fejlődésképtelenek minősítettek!!! Megszűnésre ítéltek!!!

16 16 Az 1971-es Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció és hatása

17 1717 Hazai településfejlesztés az új gazdasági mechanizmus árnyékában 1960-as évek: hazai településhálózat-fejlesztési koncepció kidolgozása 1960-as évek: hazai településhálózat-fejlesztési koncepció kidolgozása –Települések hierarchikus kategóriákba sorolása –Egyes kategóriákba sorolt települések fejlesztési keretinek megjelölése 1971: koncepció kormányzati rangra emelkedett 1971: koncepció kormányzati rangra emelkedett

18 : Országos Településhálózat- fejlesztési Koncepció (OTK) 1967-ben kezdték el kidolgozni Szerepkörök lehatárolása + hozzájuk rendelt fejlesztési elképzelések 67% falu  központi szerepkör nélküli kategória Legalsó szint már nem volt pusztulásra ítélve!!! Nem foglalkozott a hátrányos helyzetű területekkel. Alapvetően városfejlesztési koncepció!

19 : Országos Településhálózat- fejlesztési Koncepció (OTK) Egyenlőtlenségek csökkentését az egyes hierarchia szinteken belül kívánta megvalósítani  szintek között tovább fokozódtak a területi egyenlőtlenségek! Hajdú Zoltán szerint: OTK nem önmaga idézte elő a településhálózat torzulási folyamatait, hanem fölerősítette a gazdasági, társadalmi, politikai rendszerben meglévő koncentrációs folyamatokat. Településhierarchián alapuló fejlesztési elképzelésekkel csak 1985-ben szakítottak.

20 es Országos Településhálózat-fejlesztési koncepció, OTK 130 településre fordította a figyelmet 130 településre fordította a figyelmet –Többit megyei településhálózati kerettervek hatáskörébe utalta Hierarchikus, merev rend Hierarchikus, merev rend –Élen a főváros (növekedési ütem mérséklése, ipar szelektív fejlesztése) –5 vidéki nagyváros (Győr, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs) –Megyeszékhelyek Szigorú alap az anyagi javak elosztásában, különböző funkciók területi rendszerének kiépítésében Szigorú alap az anyagi javak elosztásában, különböző funkciók területi rendszerének kiépítésében Besorolásban egyetemesség elve Besorolásban egyetemesség elve –Kategorizálás minden térségben azonos elvek alapján –Tekintet nélkül a helyi, táji adottságokra

21 2121 A települések kormányzati célú besorolása 1971-ben kategóriák Települések száma Népességi arány Országos központ 120,0 Kiemelt felsőfokú központ 58,1 Felső fokú központ 75,7 Részleges felső fokú központ 115,6 Középfokú központ 6512,6 Részleges középfokú központ 414,8 Kiemelt alsó fokú központ 1528,2 Alsó fokú központ 53713,0 Részleges alsó fokú központ 3034,1 Központi szerepkör nélkül ,9

22 2222 Tervezett városhierarchia az OTK szerint

23 2323 Modell új eleme: „központi szerepkör nélküli települések” Központi szerepkör nélküli településeket egy-egy kiemelt vagy alsó fokú központ hatáskörébe utalta Központi szerepkör nélküli településeket egy-egy kiemelt vagy alsó fokú központ hatáskörébe utalta Számos más szoc. ország is átvette Számos más szoc. ország is átvette Méretökonómiai elv: intézmények hatékonyabb működéséhez körzetközpont alapellátási szerepvállalása Méretökonómiai elv: intézmények hatékonyabb működéséhez körzetközpont alapellátási szerepvállalása Gyakorlati alkalmazás során erőteljesen eltorzult Gyakorlati alkalmazás során erőteljesen eltorzult Központi szerepkör nélküli településekről kivonultak/megszűntek a jól működő alapellátási elemek is Központi szerepkör nélküli településekről kivonultak/megszűntek a jól működő alapellátási elemek is –Általános iskola felső tagozata kivonulása –Falusi könyvtár megszűnése –Falusi művelődési ház (1950-es évek nagy vívmánya) megszűnése

24 2424 Településhálózati keretterv mint területi szerveződési modell Gazdálkodó szervek sémaként fogadták el intézményeik területi elhelyezésekor Gazdálkodó szervek sémaként fogadták el intézményeik területi elhelyezésekor MGTSZ-k összevonásakor: tsz-központ székhelye: legalább alsó fokú településen (falusi agrárértelmiség elvonzása) MGTSZ-k összevonásakor: tsz-központ székhelye: legalább alsó fokú településen (falusi agrárértelmiség elvonzása) Tagolt intézményhálózattal rendelkező irányító szervezetek (oktatás, egészségügy, kereskedelem, vállalatok) kötelezettségüknek érezték hálózatuk modellhez illesztését Tagolt intézményhálózattal rendelkező irányító szervezetek (oktatás, egészségügy, kereskedelem, vállalatok) kötelezettségüknek érezték hálózatuk modellhez illesztését –„Hatékonyság” érvényesítésére hivatkozva

25 2525 Kiemelt szerepkör nélküli települések társadalmi hátrányának fokozódása Más kelet-közép-európai országokban is alkalmaztak településfejlesztési politikákat Más kelet-közép-európai országokban is alkalmaztak településfejlesztési politikákat –Hazánkkal nagyjából egy időben –Némileg eltérően a magyar gyakorlattól Elméleti hibák a végrehajtás során ütköztek ki leginkább Elméleti hibák a végrehajtás során ütköztek ki leginkább –Egységes rendező elvek –Agglomerálódó térségek sajátossága –Alsófokú körzetek kijelölésének problémái –Dinamikus fejlődés hipotézise

26 2626 Egységes rendező elvek Ország minden térségében egységes rendező elvek szerint épült fel a tel-k térbeli tagozódása Ország minden térségében egységes rendező elvek szerint épült fel a tel-k térbeli tagozódása –Nem vette figyelembe, hogy egyes országrészeken a tel- állomány eltérő fejlettségi szintű Alföld: nagy határú, ritka állományú mezővárosi hálózata tanyás térségekkel Alföld: nagy határú, ritka állományú mezővárosi hálózata tanyás térségekkel –Főleg mezővárosok falvak nélkül  egyes mezővárosok esetében is funkciókorlátozás É-Mo, É-Dtúl: aprófalvas térségek É-Mo, É-Dtúl: aprófalvas térségek –Hiányoznak a nagyobb települések  funkciókorlátozás Ny-Mo (Győr-MS, Vas, Zala): még jobb a helyzet Ny-Mo (Győr-MS, Vas, Zala): még jobb a helyzet –Került legközelebb egymáshoz az elméleti modell és a gyakorlati megoldás

27 2727 Agglomerálódó térségek sajátossága OTK nem számolt azzal, hogy a szerves fejlődés során kialakult agglomerációkban a területi kapcsolatok nem hierarchikus módon alakulnak OTK nem számolt azzal, hogy a szerves fejlődés során kialakult agglomerációkban a területi kapcsolatok nem hierarchikus módon alakulnak A tel-k nem elsősorban egymással, hanem az aggl. központjával alkotnak kölcsönösen kapcsolatot A tel-k nem elsősorban egymással, hanem az aggl. központjával alkotnak kölcsönösen kapcsolatot Nem alakul ki klasszikus térségközpontok és vidéke kapcsolat (az agglomeráció kisvárosai és falvai is a nagyváros felé vonzódnak) Nem alakul ki klasszikus térségközpontok és vidéke kapcsolat (az agglomeráció kisvárosai és falvai is a nagyváros felé vonzódnak)

28 2828 Alsó fokú körzetek kijelölésének problémái Alsó fokú körzetek kijelölésekor a gyakorlatban kivitelezhetetlen javaslatok születtek Alsó fokú körzetek kijelölésekor a gyakorlatban kivitelezhetetlen javaslatok születtek Etnikai, vallási különbségek figyelmen kívül hagyása Etnikai, vallási különbségek figyelmen kívül hagyása Esetenként olyan tel-k váltak körzetközponttá Esetenként olyan tel-k váltak körzetközponttá –Amelyek és a hatáskörükbe vont tel-k között történelmileg kialakult feszültségek lappangtak –Vonzáskörzetükből nehezen voltak megközelíthetők

29 2929 Dinamikus fejlődés hibás hipotézise Településfejlesztési program hátterében dinamikusan fejlődő gazdasági és népességnövekedés Településfejlesztési program hátterében dinamikusan fejlődő gazdasági és népességnövekedés Nem támaszkodott reális alapokra az OTK Nem támaszkodott reális alapokra az OTK Olajárrobbanás (1973, 1979), globális gazdasági recesszió (1982) Olajárrobbanás (1973, 1979), globális gazdasági recesszió (1982) –Ipar (különösen nehézipar) válsága  ipari alapú szocialista közép- és nagyvárosfejlesztés kérdőjelei 1980-as évektől már fogyó népesség országosan 1980-as évektől már fogyó népesség országosan –Kisfalvak természetes szaporodása nem tudta pótolni a „településfejlesztés” okozta vándorlási veszteséget

30 3030 OTK nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket Kiemelt szerepkör nélküli települések társadalmi hátrányának fokozódása Kiemelt szerepkör nélküli települések társadalmi hátrányának fokozódása –Elvándorlás felgyorsulása –Helyi fejlesztések megszűnése –Helyi közigazgatás szervezeti egységeinek felszámolódása Közlekedési kapcsolatok átrendeződése további hátrány Közlekedési kapcsolatok átrendeződése további hátrány –Vasúti szárnyvonalak felszámolása  lazuló járásközi kapcsolatok, térségek fokozódó elzártsága Különböző kategóriába sorolt települések vezetői magukat hátrányos helyzetűnek igyekeztek feltüntetni  1980-as évek: OTK társadalmi méretű viták kereszttüzében Különböző kategóriába sorolt települések vezetői magukat hátrányos helyzetűnek igyekeztek feltüntetni  1980-as évek: OTK társadalmi méretű viták kereszttüzében –De: 1970-es, 1980-as évek: várossá nyilvánítások lényegében az OTK által kijelölt központokban 1985: kormányhatározat hatályon kívül helyezése 1985: kormányhatározat hatályon kívül helyezése

31 31 Fejlesztési szempontból kedvezményezett települések napjainkban

32 32 12/ OGY határozat Terület- és településfejlesztés hosszútávú feladatai Cél: Sajátos adottságú elmaradott térségek felzárkóztatása állami támogatással. Városi, korszerűbb életfeltételek kiterjesztése a települések minél szélesebb körére. Elmaradott térségek lehatárolása statisztikai alapokon. 7 megye, 571 települése, 3 város (Encs, Lenti, Vasvár) Nagyon csekély az előző időszak településromboló politikája után.

33 33 Elmaradott térségek jellemzői Kedvezőtlen mezőgazdasági adottság. A termelőszövetkezeteik kedvezőtlen helyi feltételek mellett gazdálkodnak, erőforrásaik mennyisége és minősége is kedvezőtlenebb megyei átlagukhoz képest, egynegyedük veszteséges. A foglalkoztatási lehetőségek hiánya. Viszonylag magas a felnőtt korú eltartottak aránya. Az iparosodottság alacsony foka, a lakosság átlagon felüli aránya él a mezőgazdaságból, a nem mezőgazdasági dolgozók jelentős része ingázik. Magas ingázási és elvándorlási arány. Országos átlagot lényegesen meghaladó népességfogyás, melynek oka az elvándorlás, és főként a propagatív korúak elvándorlása. A népesség elöregedése.

34 34 Alacsony jövedelmi színvonal. Az itt élők személyi jövedelme átlag 4%-kal maradt el a községi átlagtól. Aprófalvas településrendszer: falvak több mint fele 500 fő alatti lakosságszámmal bír, egyötödük pedig 200 fő alattival. Közlekedési peremhelyzet. Vasúttal csak minden ötödik közelíthető meg. Buszközlekedés ugyan van, de alacsony a járatsűrűség és rendkívül rossz az útminőség. Szakemberek hiánya. Fejletlen infrastruktúra. A települési infrastruktúra elmaradott, az intézményrendszer hiányos, az alapellátás a községi átlaghoz képest is alacsony színvonalú. Elmaradott térségek jellemzői

35 35 A gazdaságilag elmaradottnak minősített települések elhelyezkedése Magyarországon, 1986 Forrás: Faluvégi 1995

36 /1986./XI. 5/Mt.4. Felzárkóztató program Kedvezményezett térségek lehatárolásának érvénybe lépése  ötéves felülvizsgálat elrendelése Cél: gazdaságilag elmaradott térségek leszakadásának mérséklése Eszköze: gazdasági potenciál növelése  Pénzeszközök bővülése; munkalehetőségek szélesedése  lakossági infrastruktúra fejlődése  népességmegtartó erő fokozódása. Forrás: központi és helyi források együttesen.

37 37 Kedvezményezett térségek lehatárolásának változásai 1991: es adatok alapján 961 település, ebből 11 város  aprófalvas térségekbe fontos a központi kisváros fejlesztése 1993: 90-es népszámlálási adatok 11 mutatóból álló rendszer  gazdasági, demográfiai, iskolázottsági, infrastrukturális helyzet (munkaerőpiaci vonzáskörzetek =foglalkoztatási körzetekre, 176 körzet) 961-ből 592 maradt kedvezményezett újonnan  882 település elmaradott Térségi programokat segítő fejlesztési támogatásokból az elszórt települések nem részesültek  módszertan a településekre Átlagon felüli munkanélküliséggel jellemezhető településekkel kiegészül

38 38 84/1993. sz OGY 84/1993. sz. OGY hat. 2 kedvezményezettségi típus: (1): társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek (800 település és 33 körzet 600 települése, átfedés miatt): 1084 település (2): azon foglalkoztatási körzet, amelyekben a munkanélküliség a tárgyévet megelőző év decemberében az országos átlagot jelentősen meghaladta  784 település (1) és (2) kategóriában egyszerre: KIEMELTEN FEJLESZTENDŐ típus  551 település

39 39 A gazdaságilag elmaradottnak minősített települések elhelyezkedése Magyarországon, 1993 Forrás: Faluvégi 1995

40 40 84/1993. sz OGY Múlt rendszer irracionális gazdasági és településpolitikai intézkedéseiből felerősödő egyenlőtlenségeket a piacgazdaságba történő átmenet tovább erősítette. Legsúlyosabb problémák: az egyoldalú gazdaságszerkezettel rendelkező vidékeken. „A legsúlyosabb azon térségek helyzete, ahol a történelmi elmaradottság és a válságövezeteket jellemző súlyos munkanélküliség találkozik.”

41 41 84/1993. sz OGY 84/1993. OGY irányelvei: Térségek összehangolt fejlesztése Területi adottságok és szempontok fokozott figyelembevételével Kelet- és Nyugat-Magyarország között felerősödött fejlettségbeli különbség mérséklése Érintett települések 3 évenkénti felülvizsgálata.

42 es felülvizsgálat 30/1997. OGY hat Kistérségi szinten Komplex mutató (társadalmi, gazdasági, infrastrukturális állapot) 106/1997. Korm. rend. kategóriák: társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek; tartósan munkanélküliséggel sújtott térségek; az ipari szerkezetátalakítás térségei; a mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei. 88 kistérség, átfedés a kategóriák között.

43 es felülvizsgálat 1999-ben indult, RKK Alföldi Osztály, Csatári Bálint vezetésével Komplex mutató Lehatárolás kistérség specifikussá tétele  EU támogatások miatt 2001-es OGY hat.: 19 változóból komplex mutató, 3 kedvezményezettségi kategória 64/2004. Korm. rend. e felosztás alapján

44 44 Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, azok a statisztikai vonzáskörzetek, melyek meghatározott társadalmi- gazdasági mutatóik tekintetében az országos átlag alatt vannak. Ipari szerkezetátalakítás térségei azok a térségek, amelyekben az iparban foglalkoztatottak aránya 1990-ben meghaladta az országos átlag másfélszeresét, továbbá az iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése 1990–1999. között, valamint a munkanélküliség december 20-án az országos átlagot meghaladja. Vidékfejlesztési térségek, ahol a terület népességének kevesebb, mint 50%-a él 120 fő/km2-nél magasabb népsűrűségű településen, az évi népszámláláskor az országos vidéki átlagot meghaladó volt a mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya, az országos átlag alatt van az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap, továbbá a munkanélküliség az országos átlagot meghaladja.

45 45 Valamint területfejlesztési szempontból kedvezményezettnek minősítették még azokat a településeket, amelyek társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottak, illetve jelentős munkanélküliséggel sújtottak.

46 es Korm. rend. Kedvezményezett kistérségek (96) 2 csoportja: Hátrányos helyzetű (48) Leghátrányosabb helyzetű (48): komplex mutatójuk nem érte el Budapest komplex mutatójának 60%-át település leghátrányosabb helyzetű

47 47

48 48

49 49

50 50 311/2007. korm rend. Jelenleg is ez van érvényben 32 társadalmi, gazdasági és infrastrukturális jelzőszámból komplex mutató 174-ből 94 kedvzeményezett kistérség Hátrányos helyzetű 47 Leghátrányosabb helyzetű 47  lakosság 15%-a Komplex programmal is támogatandó LHH 33  lakosság 10%-a (LHH programról lsd: Vidékfejlesztés óra kapcsán!)

51 51

52 52 Összegző gondolatok 1985-ig hivatalosan nem foglalkoztak az elmaradott területekkel es évek intézkedései jelentősen fokozták a hátrányos helyzetű térségek leszakadását. 1985: első statisztikai alapokon nyugvó lehatárolás  gazdaságilag elmaradott települések, térségek kijelölése az országban. Település alapútól a kistérség alapú felé mozdultak el a komplex mutatókkal történő lehatárolások ban lehatárolt hátrányos helyzetű települések nagy része ma is a 33 LHH-s kistérségbe tartozik.

53 53


Letölteni ppt "A hazai településfejlesztés története az elmúlt évtizedekben Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések