Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nemzetközi jog forrásai 1. a jogot keletkeztető tényezők (anyagi jogforrás), 2. a jogalkotás folyamata vagy 3. a folyamat eredményeként létrejövő jogszabály.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nemzetközi jog forrásai 1. a jogot keletkeztető tényezők (anyagi jogforrás), 2. a jogalkotás folyamata vagy 3. a folyamat eredményeként létrejövő jogszabály."— Előadás másolata:

1 A nemzetközi jog forrásai 1. a jogot keletkeztető tényezők (anyagi jogforrás), 2. a jogalkotás folyamata vagy 3. a folyamat eredményeként létrejövő jogszabály külső alakja (alaki jogforrás) vagyis a jogszabályt kifejezésre juttató eszközök. A n.j. fő jogforrásai a nemzetközi szerződések és a szokásjog. A nsz.-ek esetében kifejezett, míg a szj. esetében hallgatólagos akaratmegegyezésre alapulnak a jogszabályok.

2 A nemzetközi szerződés előnye mint jogforrás 1.Tisztán kifejezésre juttatja a felek akaratát. 2.Pontosan megállapítja a jogokat és kötelezettségeket. 3.Könnyebb az elfogadási eljárása. 4.Fő szerepet játszik a nemzetközi jog kodifikálásában.

3 Nemzetközi szokásjog Az államok részéről egymás közti kapcsolataikban rendszeresen, huzamos időn át követett szabályok összessége, amelyekhez az a meggyőződés járul, hogy betartásuk az államok részéről kötelező. Consuetudo (obj. elem) + opinio juris sive necesitatis (szubj. elem) Előnye abban rejlik, hogy mindenkire alkalmazható, főleg azokon a területeken ahol nem léteznek szerződéses jogszabályok. Hátrányuk az, hogy nehéz létezésük, valamint tartalmuk bizonyítása. A n. szokásjog nem ugyanaz a nemzetközi udvariassági szabályokkal (comitas gentium).

4 Kiegészítő jogforrások (NB Alapszabályzatának 38. szakasza) A művelt nemzetek által elismert általános jogelvek. Például joghézag esetén a N.B. ezeket alkalmazza, azért hogy ne tagadja meg az ítélethozatalt. A bíróságok döntései, mint jogszabályokat megállapító segédeszköz (Habár a főszabály az „inter partes” hatály, ugyanakkor a joggyakorlat folyamatosságot tükröz, a döntések hivatkoznak korábbi döntések indoklásában megfogalmazott tételekre. A jogtudósok tanítása, segédeszköz és lege ferenda javaslatokat tartalmzhat. A nemzetközi szervezetek határozatai, soft-law jellegűek, de van kivétel is a BT határozatok esetében, vagy a n. standardizálásban. Az államok belső joga és a nemzeti bíróságok határozatai. Méltányosság vagy a jóhiszeműség és igazságérzet alapján való döntés.

5 A n.j. kodifikációja A kodifikáció az a jogalkotó tevékenység, amelynek során az államok a nemzetközi szokásjogi szabályokat, valamint a partikuláris egyezményekbe foglalt rendelkezéseket összegyűjtve és rendszerezve, átfogó jellegű és sokoldalú, nyílt szerződéseket fogadnak el magukra nézve kötelezőnek. A kodifikáció egy összekötő kapcsot vagy hídat jelent a szokásjog és a nemzetközi szerződés között.

6 1947-től az ENSZ égisze alatt létrejött a Nemzetközi Jogi Bizottság (34 szakember) amelynek a feladata a kodifikáció előkészítése. A kodifikáció lehet hivatalos, amikor az államok képviselői végzik ezt, vagy nem hivatalos, amikor a tudósok rendszerezik a szokásjogi szabályokat. Eddigi kodifikációs példák: Diplomáciai jogi egyezmény Tengerjogi egyezmény Konzuljogi egyezmény Egyezmény a nemzetközi szerződések területén való államutódlásról Egyezmény az állami vagyon, adósság és levéltárak területén való államutódlásról

7 A kodifikáció menete: 1. Az ENSZ Közgyűlése határozza meg azt, hogy a Nemzetközi Jogi Bizottság a nemzetközi jog mely területének kodifikációjával foglalkozzon. 2. A Bizottság egy „rapporteurt“ nevez ki amely összefoglalja a tudomány álláspontját és kidolgozza a szerződés egyes cikkeit. 3. A Bizottság ezeket megvitatja, majd az ún. „szövegező bizottság“ megfogalmazza az egyes cikkek szövegét és az indoklást. 4. A Bizottsági munka első szakasza az ideiglenes tervezet elfogadásával zárul. 5. Az ideiglenes tervezetről az államok írásbeli véleményt készítenek, melyet a rapporteur feldolgoz. 6. A rapporteur jelentése alapján a Bizottság elfogadja a végleges tervezetet. 7. A Közgyűlés dönt a kodifikációs szerződés megkötésével foglalkozó diplomáciai konferencia ülésszakának összehívásáról. 8. A konferencia résztvevői elfogadják a kodifikációs szerződés szövegét. 9. Ezt követően az egyes államok ratifikáció utján ismerik el a szerződés hatályát.

8 Államok egyoldalú megnyilvánulásai Az államok egyoldalú megnyilvánulásai a nemzetközi jogban, azok az állami nyilatkozatok, tevékenységek amelyek egy bizonyos államnak tudhatóak be és csak ezt terhelik (par in parem non habet imperium). Ez alól a besorolás alól kivételt képez az egyoldalú igéret jogi természete. Az egyoldalú megnyilvánulás más államokkal csak akkor szembeállítható ha azok elfogadják, ha törvényes, vagyis ha a nemzetközi jog céljaival és szabályaival megegyezik és ha ez megköveteli vagy elfogadja. Az Estoppel-elv egy anyagi, alapvető, döntő kifogás, amely alapján egy fél a másik fél minden kijelentését, indoklását megsemmisíti, ha be tudja bizonyítani, hogy ez ellentétben áll egy olyan előző kijelentésével amelynek nyilvánosság előtt adott hangot. Assange eset

9 Az egyoldalú megnyilvánulások lehetnek: értesítési (nemzetközi szervezetek ellenőrzési fórumai), elismerési (államok, kormányok), tiltakozási, nyilatkozati (a diplomáciai kapcsolatok megszakítása), lemondás (pl. fenntartásról). ajánlások és a bírósági határozatok. (nemzetközi szervezetek esetében)

10 A nemzetközi szerződés Nemzetközi szerződés alatt egy államok, államok és nemzetközi szervezetek vagy nemzetközi szervezetek, közötti írásba foglalt megállapodást (akaratmegegyezést) értünk, függetlenül attól hogy hány okmányba van foglalva és hogy van megnevezve. A nsz. fogalmi elemei: írásbeli (kivétel - szóbeli) a nemzetközi jog legfőbb jogügylete nemzetközi jogalanyok között jön létre a felek akaratmegegyezését tételezi fel (konszenzuális) az államok megegyezése nemzetközi jogok és kötelezettségek létrehozására, módosítására vagy megszüntetésére irányul a szerződéskötés a nemzetközi jog alapján történik egy vagy több okmányba foglalt függetlenül a nevétől szerződésnek minősül minden olyan megállapodás, amely a fenti elemeket tartalmazza.

11 Sedes materiae: Az évi bécsi egyezmény a nemzetközi szerződések jogáról Az 1986-os bécsi egyezmény az államok és a nemzetközi szervezetek, valamint a nemzetközi szervezetek egymás közötti szerződéseinek jogáról A n.sz. megnevezései szerződés (a legjelentősebb, politikai megegyezések: békeszerződések), egyezmény (szakkérdések rendezése: konzuljogi, jogsegély egyezmény), megállapodás (kisebb jelentőségű szerződések: kormányfői szinten),

12 nyilatkozat (pl. a Hong-Kong feletti kínai szuverenitás helyreállításról szóló évi deklaráció), jegyzőkönyv (kiegészítő vagy végrehajtó szabályok), paktum vagy egyezségokmány (az újszerűség és ünnepélyesség kihangsúlyozása: Briand-Kellog Paktum), charta vagy alapokmány (ünnepélyes, fontos dokumentum: ENSZ Charta), akta (jelentős részvétellel tartott konferenciákon létrejött megállapodás), kompromisszum, statutúm (pl. a jogviták megoldásáról), modus vivendi (átmeneti, ideiglenes megegyezés).

13 Nem számítanak nemzetközi közjogi szerződésnek a föderatív állam tagállamai vagy az állam közigazgatási egységei között létrejött szerződés magánszemélyek között létrejött szerződés az állam és a magánszemély vagy vállalat között létrejött szerződés a különböző államok helyi önkormányzatai, hivatalai között létrejött szerződés (testvérvárosi szerződések)

14 A nsz.-ek osztályozása: A szerződő felek száma szerint: két- és többoldalú szerződés. Érvényességi időtartamuk szerint: határidős vagy határidő nélküli. Részvételi lehetőség vagy csatlakozási lehetőség szerint: nyílt és zárt. A szerződő felek minősége szerint: államok, államok-n. szervezetek, n. szervezetek közöttiek. A tárgyuk szerint: katonai, gazdasági, kereskedelmi, kultúrális.

15 A nemzetközi szerződés alkotó elemei vagy összetevői 1. A szerződő felek szerződéskötési képességgel kell rendelkezzenek, ilyen képességgel pedig csak a nemzetközi jogalanyok rendelkezhetnek. 2. A felek beleegyezése, akaratmegegyezése szabad és hiányosság (hiba) nélküli kell legyen. a) Nem jön létre valóságos akaratmegegyezés a szerződő felek között abban az esetben ha a felek valamelyike lényeges körülmény tekintetében tévedésben van. Igaznak hinni azt, ami nem az, csak akkor releváns ha: ténybeli és nem jogi lényeges: döntően befolyásolta a fél szerződéskötési elhatározását menthető: nem a saját magatartásból vagy gondtalanságból ered

16 b) Amikor az egyik szerződő fél tévedését a másik szerződő fél csalárd magatartása idézte elő megtévesztésről (csalásról) beszélünk. c) A megvesztegetés az egyik fél képviselőjének pénzbeli, anyagi vagy más előnyökben való részesítése azért, hogy szemet húnyjon egy tévedés fölött d) A belső jog megsértése nemzetközi szerződés megkötésénél, abban az esetben érvényesíthető, ha a jogsértés szemmel látható volt és alapvető fontosságú belső jogszabályra vonatkozott. Ebben a négy esetben a szerződés megtámadható.

17 e) Az erőszak alkalmazása az állam képviselője ellen. f) Az erőszak alkalmazása az állam ellen. g)Jus cogens szabály megsértése. Ebben a három esetben a szerződés semmis, vagyis a szerződés kezdettől fogva érvénytelen és bárki hivatkozhat rá (actio popularis), és teljes érvénytelenséghez vezet.

18 3. A szerződés tárgya, vagyis a felek által vállalt kötelezettségek törvényesek és megvalósíthatóak kell legyenek. 4. A szerződés kiegészítő elemei, a határidő (amely egy biztos jövőbeli esemény) és a feltétel (amely olyan jövőbeli esemény, melynek nem biztos a bekövetkezése).

19 A szerződéskötés I. A szerződő felek tárgyalása (konferencia, pourparlesrs, levelezés). a. Az előkészítés és kezdeményezés az a fázis amikor kialakul a saját elképzelés és sor kerül a másik fél vagy felek szándékának a kipuhatolására. b. A teljes meghatalmazások ellenőrzése a második fázis, amikor az országok képviselői be kell mutassák az állam által kibocsájtott meghatalmazásokat. c. A szerződés szövegének a kidolgozása. Legea nr. 590/2003 privind încheierea şi ratificarea tratatelor. M.Of. nr. 23/

20 II. A szerződés szövegének a hitelesítése a kidolgozott szöveg aláírásával, kézjeggyel való ellátásával történik, annak tanúsítására, hogy a szöveg hűen tükrözi a felek akaratát. A hitelesítés történhet végleges vagy ideiglenes aláírással. Az ideiglenes aláírás esetén a felek fenntartják a szövegváltoztatás jogát és ez történhet parafálással (a név első betüinek a feltüntetése) vagy ad referendum formában (az egész név kiírása de a feltétel feltüntetésével).

21 III. A szerződés elfogadása az állam részéről vagy a beleegyezés kinyílvánítása történhet: végleges aláírással, a szerződést létrehozó okiratok kicserélésével, a szerződés megerősítésével (ratifikálásával), elfogadással, jóváhagyással (kormányszintű) vagy csatlakozással.

22 A szerződés hatálybalépése A szerződés akkor lépik hatályba, amikor kötelezővé válik a szerződő felek számára. végleges aláírás időpontja a szerződést létrehozó okiratok kicserélésének időpontja a megerősítés vagy ratifikáció egy olyan jogi ügylet ami által egy állam az őt képviselő szerveken keresztül beleegyezését adja, hogy számára kötelezővé váljon egy olyan szerződés amelyet a „teljes hatalommal“ ellátott képviselői aláírtak. A ratifikációs záradékot a szerződés másolatára vezetik rá, és azt a ratifikáló szerv aláírásával és pecsétjével látják el.

23 A ratifikációs okmányok kicserélése vagy letétbe helyezése. Az aláírás és a megerősítés között az aláíró államnak tartózkodnia kell minden olyan cselekménytől, amely a szerződés tárgyát és célját meghiúsitaná. A szerződés elfogadása vagy jóváhagyása egy leegyszerűsített megerősítés és ezt a szerződő felek egyszerű jegyzékváltással közlik egymással. A szerződés kötelezővé válhat csatlakozás útján, olyan állam számára is, amely nem vett részt a tárgyalásokon és nem írta alá a szerződést az eredeti felekkel együtt.

24 IV. A nemzetközi szerződés beiktatása A szovjetek 1917 után szorgalmazták a titkos diplomácia felszámolását és 1918-ban Wilson elnök kongresszusi üzenete is ez volt, vagyis a nyílt diplomácia. Ennek hatására a Népszövetség szabályai szerint, a be nem iktatott szerződéseknek nem volt kötelező erejük. Az ENSZ Alapokmány 102. cikke szerint: „a be nem iktatott szerződésre a felek az ENSZ egyetlen szerve előtt sem hivatkozhatnak“. A beiktatás elmulasztása a szerződés érvényét nem érinti, de az ilyen szerződés számára az ENSZ védelmet nem nyújt és az azzal kapcsolatban keletkező jogviták nem vihetők az ENSZ Nemzetközi Bírósága elé.

25 A nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartások A fenntartás egy olyan egyoldalú nyilatkozat, amellyel a szerződő fél a szerződés valamely rendelkezését saját maga és a többi szerződő fél közötti viszonyban kizárja, módosítja vagy annak eleve meghatározott értelmet tulajdonít. Jellegzetességei: a sokoldalú szerződések „biztonsági szelepének“ vagy „túlfolyójának“ is nevezik. fakultatív jellegű, nem kötelező írásban kell kifejezni, de nem része a szerződésnek különleges helyzetet biztosít a fenntartást tevő félnek a bejelentés történhet a szerződés aláírása, ratifikálása, jóváhagyása vagy a szerződéshez való csatlakozás alkalmával mint egyoldalú aktus bármikor visszavonható.

26 A fenntartások korlátai: 1. Vannak olyan szerződések amelyek nem szabályozzák, nem fogadják el a fenntartásokat (pl. a rabszolgakereskedelem megtiltásáról). 2. Mások kizárják az olyan fenntartásokat, amelyek nem egyeztethetőek össze a szerződés tárgyával és céljával (a népírtás megelőzése és megtorlása - tényállás). 3. Egyes n.sz.-ek kimondják, hogy csak bizonyos rendelkezésekhez fűzhetőek fenntartások, és felsorolják azokat a rendelkezéseket amelyekhez nem fűzhető fenntartás (az 1951-es szerződés a menekültek statutúmáról).

27 A kifogás és az értelmező nyilatkozat A fenntartás hatályát nem kötelező elismerni és ez ellen kifogást lehet emelni. A fenntartást kifejezetten vagy hallgatólagosan (12 hónap kifogás nélkül) el kell fogadják a többi szerződő felek is. Az értelmező nyilatkozat nem egyenlő a fenntartással, mert nincs kötelező ereje és nem módosítja a szerződést.


Letölteni ppt "A nemzetközi jog forrásai 1. a jogot keletkeztető tényezők (anyagi jogforrás), 2. a jogalkotás folyamata vagy 3. a folyamat eredményeként létrejövő jogszabály."

Hasonló előadás


Google Hirdetések