Stratégiai elképzelések az egészségügyi ellátás színvonalának javításáról, és a működési rendellenességek felszámolásáról _________________________________________.

Az előadások a következő témára: "Stratégiai elképzelések az egészségügyi ellátás színvonalának javításáról, és a működési rendellenességek felszámolásáról _________________________________________."— Előadás másolata:

1 Stratégiai elképzelések az egészségügyi ellátás színvonalának javításáról, és a működési rendellenességek felszámolásáról _________________________________________ Drexler Donát

2 I. rész Helyzetelemzés

3 A Probléma http://www.parokia.hu/archivum/kozosseg/szam/59/cikk/1101/

4 A gondolkodási tér sarokpontjai Jelenségek (okok vagy okozatok?)  Alulfinanszírozottság (fizetési morál)  Alacsony bérek, rossz munkakörülmények  Hálapénz, várólisták  Rossz gazdálkodás  Korszerűtlen intézményrendszer  Alulmotivált dolgozók stb. Megj.: GKI – 52%-os elégedettség, felkészültség +28 pont, háziorvosok +47 pont, gyógyszertárak +53 pont Cselekvési irányok, támadási pontok problematikája 1. A fenti jelenségek okok és okozatok, nem találunk egyetlen változót, a bonyolult viszonyrendszerből kiragadva kezelhetővé teszi az amúgy is nehezen definiálható problémákat, a társadalmi elégedetlenséget https://tal entcove.co m/blog/se tting-okrs- the-right- way-step- by-step- process/

5 Az ország valamennyi lakosának meg kell kapnia a szükségletéből fakadó, általa igényelt egészségügyi ellátást, mégpedig a lehető legmagasabb színvonalon; vagyis az ellátás minőségében, és a hozzáférés lehetőségeiben nem tehetünk különbséget ember és ember között. Az egészségügy credója - Az első (és egyetlen?) sarokpont https://valtoztatasmenedzsment.wordpress.com/2013/01/30/egy -hitvallas-margojara//

6 A problémák eredője - Közgazdasági megközelítés  Jól azonosítható szereplők  Vásárló (az ellátást igénybe vevő)  Szolgáltató (Intézményrendszer, infrastruktúra, felszereltség, HR)  Finanszírozó  Szabályozó (állam)  A piaci automatizmus feltételeinek hiánya (Pareto-optimum)  Szabad választás feltételeinek hiány Nincsenek helyettesítő termékek, drága beavatkozások nem decentralizálhatóak  Jelentős belépési korlátok a szolgáltatói oldalon Anyagi és adminisztrációs (ellátásbiztonság)  Tökéletes informáltság hiánya – kifejezett információs aszimmetria http://stantonallen.co.uk/this-year-its-all- about-striking-the-right-balance/

7 A problémák eredője - Közgazdasági megközelítés  Eldöntendő kérdések: 1. Finanszírozás módja Biztosítás (kötelező – önkéntes), eseti, co-payment Szabad választás problematikája (egyedi felelősség, társadalmi felelősség) 2. Biztosítók tulajdoni szerkezete Hatékonysági kérdések (1-2% kontra 20-40%) 3. Szolgáltatók tulajdonlásának kérdésköre  Nincs egységes piaci modell, nincs egyetlen üdvözítő út A szereplők viszonyrendszerének bonyolultságából fakad http://uzenetblogol.blog.hu/2016/01 /23/egeszsegunk_irgalom_istenes_epi to_celokert_udvozules_vezetes ?

8 A problémák eredője - Szociokulturális megközelítés  Mindaz, hogy a fejlett országokban a legkülönfélébb finanszírozási modell, és tulajdonosi szerkezet előfordul, mélyebb elemzést igényel  Társadalmi kohézió és öngondoskodás fogalma  Szabad választás, szektorsemleges finanszírozás aspektusából  Az előnyök maximalizálása  Hátrányok minimalizálása

9 A problémák eredője - Szociokulturális megközelítés  Társadalmi kohézió  A Jacobs University felmérése  34 országban (OECD, EU) mérték a kohézió erejét  Magyarország a 27. helyen végzett  Öngondoskodás  Kiegészítő privát egészségbiztosítást a magyar lakosság alig néhány %-a fizet szemben az állami biztosításban és ellátásban hasonló szerkezetű Ausztria mintegy 30%-os értékével http://ongondoskodas.csapata.hu/old alak/nyugdijpenztarak-10755/

10 A problémák eredője - Következtetések Eldöntendő kérdések: 1. Finanszírozás módja Biztosítás (kötelező – önkéntes), eseti, co-payment Szabad választás problematikája (egyedi felelősség, társadalmi felelősség) 2. Biztosítók tulajdoni szerkezete Hatékonysági kérdések (1-2% kontra 20-40%) 3. Szolgáltatók tulajdonlásának kérdésköre  A gyenge társadalmi kohézió, és az öngondoskodás széles körben tapasztalható hiánya magyarázza, és indokolttá teszi a jelenlegi finanszírozási és tulajdonlási szerkezetet  Örökség, de nem megváltoztathatatlan tényezők  Az egészségügyön túlra tekintve is alapvető fontosságú a kohézió és öngondoskodás erősítése (individualizmus – kollektivizmus) 2. sarokpont? 3. sarokpont

11 II. rész Cselekvési irányok  Források  Ellátások - szolgáltatások  Folyamatmenedzsment  Lakosság  Szolgáltatók  Finanszírozás, szabályozás

12 Fenntarthatóság elérése Szükségletekből fakadó igények ellátása Finanszírozási lehetőségek Tervezés, szabályozás

13 Az ország valamennyi lakosának meg kell kapnia a szükségletéből fakadó, általa igényelt egészségügyi ellátást, mégpedig a lehető legmagasabb színvonalon; vagyis az ellátás minőségében, és a hozzáférés lehetőségeiben nem tehetünk különbséget ember és ember között. Az egészségügy credója - Az első sarokpont https://valtoztatasmenedzsment.wordpress.com/2013/01/30/egy -hitvallas-margojara//

14 Szükségletek és igények  Szükséglet - implicit Fiziológiai fogalom Egészségügyi szükséglet a Maslow-féle hierarchia alapszintje  Igény - explicit „Szükségletekből fakad” Kognitív fogalom Csak ismert, vagy elképzelhető dolgok irányába lehetséges (repülés vágya, reklámok hatása-igény=kereslet)

15 Szükségletből fakadó igények

16 Kognitív igények

17 Egészségpolitikai célok - lakosság  Az igény a szükségletből fakadjon Felvilágosító munka Küzdelem a hamis reklámok ellen Védekezés az igaz reklámok valóságot torzító hatása ellen  Az igény minél jobban fedje a szükséglet spektrumát (A~B) Felvilágosító munka Egészségtudat kialakítása

18 Egészségpolitikai célok - lakosság Társadalmi programok, melyek az egészségtudatosság növelésének irányába hatnak:  Nevelés óvodában, iskolában  Chipsadó kiterjesztése egészségkárosító termékekre (dohány, alkohol)  Élelmiszerlogók  Szűréseken való megjelenés, egészséges életmód támogatása Pl. adójóváírás, tömegsport rendezvények állami támogatása stb. Szükségletek, és valós szükséglet nélküli igények csökkentése

19 Finanszírozás kérdésköre - Forrásbővítés  Biztosítási díj  Biztosítási csomagok kérdésköre o Alapcsomag definiálása o Horizontális és vertikális igazságosság  Kockázatközösség növelése – ösztönzők a befizetésre Belső ösztönzők – befizetési morál o Egészségtudatos nevelés – Az egészség érték o Befizetések-kifizetések egyénileg lekérdezhető naprakész nyilvántartása o Betegcompiance növelő programok Külső ösztönzők („Potyautasok”) o Járulékfizetés elkerülésének szankcionálása o Egészségkárosító fogyasztási termékek (dohány, alkohol stb.) egészségügyi adója o Egészségkárosító gazdasági tevékenységek (negatív externália) egészségügyi adója

20 Finanszírozás kérdésköre - Forrásbevonás  Egészségügyi adók  15-17 milliárd szál cigaretta/év o 5 Ft/szál = 75 Mrd/év  160 millió l alkohol/év o 25Ft/korsó sör = 160 Mrd/év  Várható kedvező hatás az ellátási szükségletek csökkenésével  Klinikai turizmus  Az egészségügy ellátórendszer versenyképességének javítása – innovatív projektek

21 Klinikai turizmus – Definíció  Egészségturizmus: Az egészséggel kapcsolatos szándékos mobilitás összefoglaló kifejezése, ahol a helyváltoztatás célja a gyógykezelés, rehabilitáció vagy az egészségfejlesztés (wellness, rekreáció), és ehhez - különböző mértékben - turisztikai szolgáltatás is társul  Gyógyturizmus: Az egészségi állapot konkrét javítása céljából igénybevett, egészségügyi ellátásokra alapozódó egészségturizmus, azaz a betegmobilitásnak az a fajtája, amikor az egészségügyi szolgáltatáshoz jellemzően valamilyen turisztikai szolgáltatás is társul  Klinikai turizmus: A gyógyturizmusnak az orvosi szolgáltatásokra szakosodott ága, amely alapvetően független a természetes gyógytényezők alkalmazásától, bár azokkal alkothat szolgáltatási egységet Informatikai és Rendszerelemzési Főigazgatóság egészségügyi fogalomtára (KINCSES et al. 2009.) http://storiesfromthailand. com/

22  Az állami tulajdonú egészségügyi intézmények vonatkozásában o Szabad kapacitások értékesítése o Forrásbevonás lehetősége  többletbevétel, hazai szakemberek megtartása  3 fő terület o Nagy hozzáadott értéket, magas szaktudást képviselő beavatkozások (idegsebészet, ortopédiai műtétek, invazív kardiológia, onkológia, transzplantáció stb.)  Célpiac: Nyugat-Európa, Izrael, a „keleti nyitás” célországai  Intézmények: országos intézmények, megfelelő infrastruktúrával rendelkező fővárosi, megyei kórházak o Nagy és folyamatos humánerőforrás igényű ellátások (krónikus kezelés, rehabilitáció)  Célpiac: Nyugat-Európa, Izrael o Ambulánsan (egynapos sebészet), tömegesen végezhető invazív beavatkozások  Célpiac: Ukrajna, Románia, Szerbia határ menti területei  Intézmények: az országhatárhoz közel fekvő kórházak Klinikai turizmus – Általános szempontok http://storiesfromthailand.com/

23 Az egészségügy ellátórendszer versenyképességének javítása Nem közvetlen forrásbevonás Az erőforrások elérhetőségének megteremtése Projektek: Nemzeti Közösségi Köldökvérbank, inkubátorházak, HR- támogató informatikai rendszer kialakítása http://www.sikerativ.hu/cegeknek/

24 Inkubátorházak szervezése egyetemek köré a hazai bio- és orvostechnológiai start-up cégek számára  A jelenlegi kapacitásokat, igények felmérése, egy országos adatbázis (szolgáltatás) létrehozása, működtetése, amely minden kapcsolódó kapacitást megjelenít  A jelenlegi szakemberigény felmérése, illetve az iparág nemzetközi trendjeinek elemzésével képzési stratégia alkotása az iparág hazai szereplőinek bevonásával  Megfelelő felhatalmazással bíró, szakmaspecifikus állami szervezet o Szakmai segítségnyújtás az export és befektetés ösztönző szervezeteknek általánosságban illetve konkrét projektek során o Szakmai segítségnyújtás az iparágon belül a hazai és külföldi cégek, intézmények, befektetők tekintetében a kereslet és kínálat összehangolásában o Az előzőekben említett országos adatbázis (szolgáltatás) létrehozása és működtetése  Kedvező hatás a start-upokra, a magyar termékek felhasználására, az exportra, a piaci versenyre, az árakra, az egyetemekre, az iparág fejlődésére stb. http://aranykreativ.qwqw.hu/? modul=oldal&tartalom=1172373 /

25 Az egészségügyi humánerőforrás hiány kezelésére kidolgozandó kereslet-kínálat nyilvántartó match making rendszer  Az intézmények egy zárt weboldalon keresztül megadhatják, hogy milyen jellegű állandó, vagy ideiglenes munkaerőt keresnek néhány alap paraméter kíséretében  Az egészségügyi dolgozók ENKK által nyilvántartott, érvényes Működési Nyilvántartási Igazolványuk igazolványszámával, és egy mobiltelefonszámmal tudnak regisztrálni.  A profiladatok kapcsán beállíthatják kapacitásfeleslegükhöz kapcsolódó paramétereket  A rendszer felhasználási területei: o Hirdetések feladása és adminisztrálása o Automatikus Matchmaking o Keresés az intézmények és a hirdetések között o Keresés a dolgozói profilok között  A rendszer haszna: o Adott esetben megoldhatja, jelentősen enyhítheti a fennálló humánerőforrás problémákat. o Fokozza az ellátási biztonságot, hozzáférést (pl. nincs betöltetlen ügyelet) o Többletjövedelmet eredményezhet az egészségügyi dolgozóknak, csökkentheti az elvándorlást http://ideasol.hu/termekek/crm- rendszer/hatekonysag-noveles/

26 Folyamatmenedzsment  Hatékonyságjavítás (allokációs hatékonyság)  A korlátozott erőforrások allokációja  Progresszív betegellátás  Minőségbiztosítás, standardok  Hálapénz mint hatékonysági tényező vizsgálata http://ideasol.hu/termekek/crm- rendszer/hatekonysag-noveles/

27 Hálapénz („orvosbárók”)  Csoportosítás a motiváció szempontjából 1. Vélt vagy valós előny megszerzése Jogosulatlan előny A hagyományos ellátás során el nem érhető szolgáltatás megszerzése 2. Vélt vagy valós zsarolási pénz 3. Valódi hálaérzet kifejezése 60-70 éves múlt (Y-generáció???) Adózás szempontjából vet fel kérdéseket http://privatbankar.hu/ongondoskodas/eleguk-lett-az- ugyeszseghez-fordultak-az-orvosok-halapenz-ugyben-268148

28 Hálapénz mint hatékonysági deficit  A hálapénz léte önmagában csökkenti-e az előállított output mennyiségét, azaz hálapénz nélkül több lenne-e az egészségnyereség?  A rendszerbe hálapénzként érkező forrás másfajta elosztása a szereplők között növelné-e az outputot?

29 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! _________________________________________ Drexler Donát