Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„YOYO-effektus" A fiatalság társadalmi átalakulása Dr. Susánszky Éva PhD Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„YOYO-effektus" A fiatalság társadalmi átalakulása Dr. Susánszky Éva PhD Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet."— Előadás másolata:

1 „YOYO-effektus" A fiatalság társadalmi átalakulása Dr. Susánszky Éva PhD Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet

2 Generációk Baby boom X generáció Y generáció Z nemzedék

3 A fiatalkor társadalmi átalakulása Akceleráció, korai szexuális érés, orális fogamzásgátlás, szexuális érintkezések életkori küszöbének változása Párválasztás, családalapítás, gyerekvállalás - csökken a termékenység és a párkapcsolatok stabilitása Tanulás, munkavállalás, karrier, anyagi függetlenség Kitolódott felnőtté válás, posztadoleszcencia

4 A felnőtté válás folyamatának jellemzői Ipari társadalmak életpálya eseményei kronológiailag rögzítettek szabályosan követik egymást sorrendjük irreverzibilis Poszt-indusztriális társadalmak pályaszakaszok összemosódtak felcserélhetővé és ismételhetővé válnak.

5 „Új ifjúság”=Új mentalitás Társadalmi adaptációját jellemző főbb életmód és életstílusbeli sajátosságok: –nyitottság –emelkedett szintű kockázatvállalás –laza kötések –jelenorientált magatartás –kitolódott függőségi viszonyok.

6 „jojó-effektus” (Gaudet 2007) függőség és autonómia együttes vagy váltakozó jelenléte váltakozik a fiataloknak a szülőktől való függése és függetlensége, akár a fiatal saját elhatározásából, akár amiatt, hogy a munkanélküliség vagy egy kapcsolat felbomlása kényszeríti erre. A korcsoport tagjai egyszerre minősítik magukat fiatalnak és felnőttnek; úgy érzik, „kinőttek” a serdülőkorból, de még nem felelnek meg teljesen a felnőttség kritériumainak. a fiatalok felnőttség-felfogása átalakul: a korábbi életkor, életesemény, illetve demográfiai esemény-centrikus meghatározás helyett a felelősségvállalás, döntéshozás, autonómia jelentik a definíció szempontjait

7 Fogalmi meghatározások Fiatal felnőttek: demográfiai kategória –18-31 éves korosztályok –„azok a fiatalok nevezhetők (felnőtteknek), akik elérték a nagykorúságot, saját lakásukban önálló háztartást vezetnek, anyagilag függetlenek, szülői beleszólás nélkül hozzák meg az életútjuk szempontjából fontos döntéseiket és saját magukat képesek felnőttként elfogadni.” (Vaskovics 2000) Posztadoleszcencia: társadalmi pozíció a fiatal felnőttek azon csoportja, akik a felnőtté válás folyamatának valamely szakaszában vannak, de még nem érték el a felnőtt státuszt. A társadalomtudományi szakirodalom szerint a posztadoleszcens életszakasz a húszas évek végéig, a harmincas évek elejéig is eltarthat.

8 Adatbázisok és korosztályos minták Hungarostudy főHungarostudy fő Hungarostudy főHungarostudy fő Hungarostudy főHungarostudy fő Együtt főEgyütt fő

9 ADAPTÁCIÓ életcélok, önértékelés kognitív sémák érzelmi beállítódások megküzdési stratégiák

10 Életcélok A fiataloknak közel a fele (47%) a rendszerváltást megelőző évben még úgy vélekedett, hogy „minden egyes nap újszerű és különböző”, döntő többségük (95%) nem unatkozott, voltak életcéljai (96%). Növekedett a céltalansággal, az életcélok hiányával jellemezhető csoport aránya.

11 Önértékelés „megbízható vagyok” A fiatalok egyre kevésbé tartják magukat megbízhatónak.

12 Kognitív sémák* „Fiatalos” beállítódás: – a környezettel kapcsolatban megfogalmazódó fokozott elvárások –az omnipotencia –külső kontrolos beállítódás –Perfekcionizmus és teljesítmény igény csökken (a fiatalok kb. 2/3-ára jellemző) *Rövidített 7 tételes Diszfunkcionális Attitűd Kérdőív

13 Érzelmi beállítódások* cinizmusA rendszerváltást megelőzően a cinizmus a fiatal férfiakat nagyobb arányban (30%) jellemezte, mint a nőket (26%). A rendszerváltás utáni időszakban mindkét nem körében csökkent a cinikus nézetekkel egyetértők aránya; a csökkenés mértéke a férfiak körében kifejezetten nagyobb volt, mint a nőknél. bizalomNövekszik a családon belüli bizalom %-al bizalmatlanságCsökkent a tágabb környezet, általában az emberek iránti bizalmatlanság mértéke. * Cook-Medley féle ellenségesség skála

14 Érzelmi beállítódások A legnagyobb változás az irigység tekintetében történt: mások sikereit egyre kevésbé élik meg saját kudarcukként az egymást követő fiatal generációk. Romlott a társadalom morális állapotának megítélése. A férfiaknak több mint egyharmada, a nőknek kevesebb, mint egyharmada vélekedik úgy, hogy a becsületes viselkedést a leleplezéstől való félelem mozgatja.

15 PSZICHÉS KONDÍCIÓ

16 Neurózis, szorongás csökken Depresszió 1995 után csökken Az öngyilkossági késztetések a depresszióval együtt mozognak

17 A depresszió vezető tünetei 1988 Önvádlás (10,4%) Pesszimizmus (7,4%) 1995 Elégedetlenség (25,5%) Fáradtság (25,5%) 2002 Alvászavarok (8,4%) Fáradság (7,9%)

18 A depresszió vezető tüneteinek változása A depressziós tünetegyüttesen belül komoly átrendeződés történt, mégpedig a depresszió nem specifikus tüneteinek irányába.A depressziós tünetegyüttesen belül komoly átrendeződés történt, mégpedig a depresszió nem specifikus tüneteinek irányába. A fáradtság és az alvászavarok vezető tünet jellege a krónikus stressz-terhelés és/vagy egy változó, felgyorsult életforma egyik kézzelfogható lenyomata.A fáradtság és az alvászavarok vezető tünet jellege a krónikus stressz-terhelés és/vagy egy változó, felgyorsult életforma egyik kézzelfogható lenyomata. A szociálisan visszahúzódók aránya duplájára nőtt (2,6%-2,3%-4,5%)A szociálisan visszahúzódók aránya a duplájára nőtt (2,6%-2,3%-4,5%)

19 A Vaskovics-féle elméleti modell A felnőtté válást leválási folyamatként vizsgálja, amelynek dimenziói a függőség és az önállóság. A posztadolescens életszakaszt –a fiatalság és felnőttség közötti átmeneti helyzetként írja le, –speciális társadalmi pozíciónak jelöli, amelyet a társadalomszerkezeti feltételek jelentős mértékben befolyásolnak, és amely kor szerinti kategóriaként nem határozható meg.

20 A családi háttér és a kötődések hatása a leválási folyamatra Önállóságot növelő hatások Apa/anya halála Testvérek száma Bántalmazás Önállóságot csökkentő hatások Szülők válása Szülők iskolázottsága Szülői támogatottság mértéke Hozzátartozók jóindulatának percepciója

21 összegzés

22 Posztadoleszcencia A magyar fiatalokra is jellemző a kitolódott felnőtté válás. A nők „belépési” önállósága nagyobb, mint a férfiaké, de ezt követően a felnőtté válás ugyanolyan ütemben zajlik, mint a férfiaknál. A hátrányosabb családi helyzet „gyorsítja” az önállósodást.

23 A fiatalok adaptációja a társadalmi változásokhoz –Önértékelés A megbízhatóság fogalmának átértékelődése (negatív konnotációk) –A teljesítménnyel kapcsolatos kognitív sémák változása (munka – siker - fogyasztás) –A külső kontrollos attitűd növekedése (fogyasztói magatartás) –Alkalmazkodó, egyezkedő coping stratégiák előtérbe kerülése, coping potenciál növekedése –A családon belüli bizalom és a szociális visszahúzódás növekszik –A társadalom morális megítélése romlik –Pszichés alkalmazkodás (neurózis, depresszió, szuicid magatartás)


Letölteni ppt "„YOYO-effektus" A fiatalság társadalmi átalakulása Dr. Susánszky Éva PhD Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések