Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE Dr. Sívó-Darás Orsolya.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE Dr. Sívó-Darás Orsolya."— Előadás másolata:

1 AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE Dr. Sívó-Darás Orsolya

2 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről július 1. napján lépett hatályba évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről évi CCLII. törvény az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról március 15. napján lépett hatályba

3 Általános magatartási követelmények Adott helyzetben általában elvárható magatartás Jóhiszeműség és tisztesség Együttműködési kötelezettség Tájékoztatási kötelezettség Joggal való visszaélés tilalma

4 Általános magatartási követelmények Munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztető magatartás tilalma Munkavállaló által nem tanúsítható magatartás Munkavállaló véleménynyilvánítási joga és annak korlátozása Üzleti titok megőrzése

5 Általános magatartási követelmények Adott helyzetben általában elvárható magatartás A munkaszerződés teljesítése során úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben elvárható Minden esetben külön vizsgálandó a társadalmilag elvárható magatartás Elvárhatóság fogalma objektív: egy bizonyos átlagos szint szubjektív: meghatározott ismérvek alapján csoportosítható személyösszességre vonatkoztatható Adott helyzet fogalma tágítja vagy szűkíti az érintett személy mozgásterét

6 Általános magatartási követelmények Felróhatóság Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el

7 Általános magatartási követelmények Jóhiszeműség és tisztesség elve A jog nem önkényesen, hanem a másik félre is kellő tekintettel gyakorolható, illetve a kötelezettség teljesíthető A félnek a kölcsönös érdekeket tiszteletben tartva olyan magatartást kell tanúsítania, hogy azzal a másiknak indokolatlan hátrányt ne okozzon A kölcsönös bizalom alapvető etikai követelménye Megsérti akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott

8 Általános magatartási követelmények Együttműködési kötelezettség A feleknek kölcsönösen együtt kell működni Nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat

9 Általános magatartási követelmények Tájékoztatási kötelezettség A felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a jogviszony létesítése, valamint a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges Lakcím változásának bejelentése Nem tartalmazza az Mt., hogy a munkáltatót a munkaszerződés megkötését megelőző eljárás során is terheli

10 Általános magatartási követelmények Joggal való visszaélés tilalma A jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni Rendeltetésellenes joggyakorlás különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, igényérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet Nem tartalmazza az Mt., hogy a hátrányos következményeket megfelelően orvosolni kell

11 Általános magatartási követelmények Joggal való visszaélés tilalma Jognyilatkozat pótlása bírósági ítélettel Munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadása Ez a magatartás nyomós közérdeket/különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért Az érdeksérelem másképpen nem hárítható el

12 Általános magatartási követelmények Munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartás tilalma A jogviszony fennállásának időtartama alatt a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné kivéve ha erre jogszabály feljogosítja a munkaviszony fennállásának időtartamára vonatkozik Veszélyeztetés elegendő Lényeges kötelezettségszegés

13 Általános magatartási követelmények Munkavállaló által nem tanúsítható magatartás Amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a jogviszony céljának veszélyeztetésére Munkaidőn kívül sem Különösen a munkakör jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt hely alapján Munkavállaló magatartásának korlátozása Előzetes, írásbeli tájékoztatás Munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos

14 Általános magatartási követelmények Munkavállaló véleménynyilvánításhoz való joga A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja A munkavállaló a munkáltatót kritikával illetheti, de nem lehet gyalázkodó, becsületsértő Munkajogi szankcióval sújtható 36/1994. (VI. 24.) Abh A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt, annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi Mfv.II /1999. Az alkotmányos védelem nem vonatkozik a valótlan tényállításra

15 Általános magatartási követelmények Üzleti titok megőrzése Munkaviszony fennállása alatt és megszűnése után Időbeli és területi korlátozás nélkül Ellenérték nélkül A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette

16 A személyiségi jogok védelme A törvény hatálya alá tartozók személyhez fűződő jogát tiszteletben kell tartani A munkavállaló személyhez fűződő joga korlátozható, ha a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlen szükséges és a cél elérésével arányos a korlátozás módjáról, feltételeiről és várható határidejéről előzetesen tájékoztatni kell A munkavállaló általános jelleggel előre róla nem mondhat le; jognyilatkozatot érvényesen csak írásban tehet

17 A személyiségi jogok védelme Nevesített személyiségi jogok az élet, a testi épség és az egészség a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás a becsület és a jóhírnév megsértése; a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog a névviseléshez való jog a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog Közéleti szereplő személyiségi jogának védelme a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja

18 A személyiségi jogok védelme A becsülethez és jóhírnévhez való jog A magántitokhoz való jog a magántitok védelme kiterjed különösen a levéltitok, a hivatásbeli titok és az üzleti titok oltalmára. a magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen személlyel való közlése.

19 A személyiségi jogok védelme Az üzleti titokhoz való jog, Know-how (védett ismeret) üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra

20 A személyiségi jogok védelme A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén

21 A személyiségi jogok védelme Felróhatóságtól független szankciók - akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot; a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását; azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint

22 A személyiségi jogok védelme Sérelemdíj akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges Kártérítési felelősség aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését

23 A személyiségi jogok védelme Nyilatkozat tétel, adatközlés Csak olyan kérhető, amely a munkavállaló személyiségi jogát nem sérti és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszüntetése szempontjából lényeges Alkalmassági vizsgálat Amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása/kötelezettség teljesítése miatt szükséges 3. személynek tényt, adatot, véleményt átadni Törvényben meghatározott esetben/munkavállaló hozzájárulásával lehet

24 A személyiségi jogok védelme Adatfeldolgozó számára személyes adatot Munkaviszonyból származó kötelezettség teljesítése céljából előzetes tájékoztatás mellett Statisztikai célra Személyazonosításra alkalmatlan módon a munkavállaló hozzájárulása nélkül

25 A személyiségi jogok védelme Munkáltatói ellenőrzés Munkaviszonnyal összefüggő magatartás körében Az alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével Előzetes tájékoztatási kötelezettség az alkalmazandó technikai eszközökről A magánélet nem ellenőrizhető Munkaidőn túl is

26 A személyiségi jogok védelme Követelmények Kizárólag és közvetlenül a szűken értelmezett rendeltetésszerű működéssel való összefüggés Feltétlenül, objektíve szükséges a bevezetése Arányos korlátozás Munkavállaló tájékoztatása Munkavállalói érdekképviseleti szervek előzetes tájékoztatása

27 A személyiségi jogok védelme A hozzájárulás megtagadása nem járhat hátrányos jogkövetkezménnyel A munkavállaló személyiségi jogát, személyes adatait ne sértse, Azt a módot kell megvalósítani, ami a legkevésbé korlátozza, sérti az alkotmányos, illetve törvényes jogokat A munkavállaló is megismerheti az eredményt Az ellenőrzési jog nem azonos a munkavállaló totális megfigyelésével Az érintett nem rendelkezhet olyan személyes adatról, amit nem ismer

28 Jognyilatkozatok Megállapodás Egyoldalú jognyilatkozat, nyilatkozat Kötelezettségvállalás Munkáltatói szabályzat Tájékoztatás Feltétel

29 Jognyilatkozatok Megállapodás A felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre Egyoldalú jognyilatkozat, nyilatkozat Csak munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott esetben származhatnak belőle jogok vagy kötelezettségek Elállási jog munkaviszonyra vonatkozó szabályban/felek megállapodásában biztosítható a megállapodást a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal szünteti meg esetében a felek egymással elszámolnak munkaviszony megszüntetésére nem alkalmazható, mivel a törvény tételesen meghatározza a megszüntetés jogcímeit Hatályosulás a címzettel való közléssel csak a címzett hozzájárulásával módosítható/vonható vissza

30 Jognyilatkozatok Kötelezettségvállalás Egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a jogosult elfogadására tekintet nélkül követelhető a vállalt kötelezettség teljesítése Munkavállaló érvényesen munkaviszonyra vonatkozó szabály kifejezett rendelkezése alapján tehet érvényesen Jogosult terhére módosítható, azonnal felmondható ha a jognyilatkozatot tevő körülményeiben a közlést követően olyan változás következett be, amely a teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna

31 Jognyilatkozatok Munkáltatói szabályzat A munkáltató jognyilatkozatait általa egyoldalúan megállapított belső szabályzatban vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével is megteheti Közölt, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik Tájékoztatás Olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését Közölt, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik Kifejezett előírás hiányában is a széleskörű tájékoztatásra „ösztönzi” a feleket a kártérítési felelősség tekintetében érvényesülő előreláthatósági klauzula, mivel adott esetben ez alapozhatja meg a másik fél felelősségét

32 Jognyilatkozatok Feltétel A felek a megállapodás létrejöttét, módosítását, megszüntetését jövőbeli bizonytalan eseménytől is függővé tehetik Nem köthető olyan feltétel, amely alapján a munkaviszony a munkavállaló hátrányára módosulna vagy a munkaviszony megszűnését eredményezné Ellentmondó, lehetetlen vagy értelmezhetetlen feltétel érvénytelen

33 Jognyilatkozatok megtételének módja Munkavállaló Személyesen Meghatalmazott képviselet útján Akadályoztatás esetén hozzátartozó enélkül is Munkáltató Munkáltatói jogkör gyakorló Nem az arra jogosult személy/szerv gyakorolta érvénytelen, kivéve: Utólagos jóváhagyás Körülményekből alappal következtethető az eljáró jogosultsága

34 Jognyilatkozatok megtételének módja Törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a munkaszerződés megkötéséhez, módosításához, megszüntetéséhez és a kötelezettségvállaláshoz Fiatal munkavállalók A cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló esetén

35 Jognyilatkozatok megtételének módja Főszabály: alaki kötöttség nélkül Munkavállaló kérésére írásba foglalandó a munkáltatói utasítás Ha a megállapodást írásba kell foglalni, módosítani és megszüntetni is csak írásban lehet; jogorvoslati kioktatás Alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat érvénytelen, kivéve: felek egyező akaratából teljesedésbe ment Jogorvoslati kioktatás elmaradása esetén 3 év helyett 6 hónap az igényérvényesítés

36 Jognyilatkozatok megtételének módja Személyesen Írásban Átvétel Elektronikus dokumentum hozzáférhetővé válik (információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas) Postai küldeményként Átvétel – annak napján Kézbesítés megtagadása, megakadályozása, meghiúsulása (címzett ismeretlen/ismeretlen helyre költözött) – megkísérlés napján Egyéb eset – eredménytelen kísérlet, értesítés elhelyezését követő 5. munkanap

37 Jognyilatkozatok megtételének módja Alaki kötöttség Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha azt Elektronikus dokumentumban A helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik Munkaidőkeret kezdő és befejező időpontja Munkaidő-beosztás Rendkívüli munkaidő elrendelése Ügyelet és készenlét esetén a rendelkezésre állás elrendelése és tartama Teljesítménykövetelmény és teljesítmény-tényező Munkavégzés időpontja munkavégzés behívás esetén

38 Jognyilatkozatok megtételének módja Alaki kötöttség Írni nem tudó/nem képes személy írásbeli jognyilatkozata érvényes, ha azt Közokirat Olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, Amelyen a nyilatkozó fél aláírását/kézjegyét bíróság/közjegyző hitelesíti Amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel/két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá/látta el kézjegyével Az okiraton lévő aláírást/kézjegyet előttük saját aláírásának/kézjegyének ismerte el Olvasni nem tudó és olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült további feltétel Magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike/a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek felolvasta és megmagyarázta

39 Jognyilatkozatok megtételének módja Közlés Elektronikus dokumentum hozzáférhetővé válik A címzettnek/átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik a tartalom megismerésére Helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik Megtagadás és szándékos megakadályozás

40 Jognyilatkozat Ptk. Joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat Megtehető szóban/írásban/ráutaló magatartással Hallgatás/valamilyen magatartástól tartózkodás – felek kifejezett rendelkezése alapján Hatályosulás Jelen levők között – nyomban Távollevők között – címzetthez megérkezéssel Ráutaló magatartás – címzett tudomásszerzésével

41 Jognyilatkozat Ptk. Értelmezése vita esetén Ahogyan azt a címzettnek értenie kellett Nyilatkozatot tevő feltehető akaratára és Az eset összes körülményeire tekintettel A szavak általánosan elfogadott jelentése szerint Jogról való lemondás/ abból engedés Kifejezett jognyilatkozattal Nem lehet kiterjesztően értelmezni

42 Jognyilatkozat Ptk. Képviselet Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában Közvetlenül a képviseltet jogosítja/kötelezi Alapulhat Jogszabályon Bírósági/más hatósági határozaton Létesítő okiraton Meghatalmazáson Érdekellentét Képviselt megtámadási joga (kiv., ha tudott róla) Terjedelme Mindazon cselekmény, amely a cél érdekében szükséges Ügyleti képviselet - m eghatalmazás útján Alakszerűség követelménye Korlátozása Visszavonása Általános meghatalmazás

43 Érvénytelenség 1.Semmisség Jóerkölcsbe ütközés esete 2.Megtámadhatóság Esetei Tévedés Lényeges körülmény tekintetében (annak ismeretében nem/más tartalommal kötötte volna meg a szerződést) Másik fél okozta/felismerhette Ugyanabban a téves feltevésben voltak a felek Nem támadható, ha a saját tévedését felismerhette/a tévedés kockázatát vállalta

44 Érvénytelenség Megtévesztés Másik fél/harmadik személy (és erről a másik fél tudott/tudnia kellett) szándékos magatartásával tévedésbe ejt/tévedésben tart Jogellenes fenyegetés Másik fél/harmadik személy Érvényességet nem érinti A fél titkos fenntartása/rejtett indoka

45 A munkaviszony létesítése A munkaszerződés A munkaviszonyt létrehozza Ez alapján történik a foglalkoztatás és a munkavégzés Írásbeliség kötelező Eltérés a munkavállaló hátrányára Tartalma alapbér (kötelező) munkakör (kötelező) időtartam munkahely munkaidő próbaidő

46 A munkaviszony létesítése Tájékoztatási kötelezettség Napi munkaidő Alapbéren felüli munkabér/juttatások Elszámolás módja, gyakorisága, kifizetés napja Munkaköri feladatok Rendes szabadság mértéke, számítási módja és kiadása Felmondási idő szabályai Kollektív szerződés Munkáltatói jogkör gyakorlója

47 A munkaviszony létesítése Próbaidő Munkaszerződésben Munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb 3 hónap (Ksz. – 6 hónap) Egy alkalommal meghosszabbítható

48 Szerződés megkötése és értelmezése Ptk. Felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezése Lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás szükséges Ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni

49 Szerződés megkötése és értelmezése Ptk. Ajánlati kötöttség Egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozat esetén Kötöttség ideje meghatározható Ennek hiányában megszűnik Jelenlevők között – késedelem nélkül el nem fogadja Távollevők között – a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta Visszautasítással Visszavonással

50 Szerződés megkötése és értelmezése Ptk. Elfogadás – egyetértést kifejező jognyilatkozattal Új ajánlat – lényeges kérdésben eltérő tartalom Írásbeli alakhoz kötött szerződés – ajánlat és elfogadás is írásban

51 Szerződés megkötése és értelmezése Ptk. Előszerződés Felek megállapodása Későbbi időpontban kötik meg a szerződést Lényeges feltételeket tartalmazza Bíróság létrehozhatja Szerződéskötés megtagadása Lényeges jogi érdeksérelem körülmény megváltozása miatt, amely Nem volt előrelátható Nem ő idézte elő Nem tartozik a rendes üzleti kockázat körébe

52 Szerződés megkötése és értelmezése Ptk. Általános szerződési feltétel Alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan előre meghatározott és a felek egyedileg nem tárgyaltak meg Megismeréssel és elfogadással a szerződés részévé válik Külön tájékoztatási kötelezettség Jogszabálytól/szokásos szerződési gyakorlattól/korábban alkalmazott feltételtől eltérés esetén

53 Szerződés megkötése és értelmezése Ptk. Értelmezés Szerződés egészével összhangban Általános szerződési feltétel/más egyedileg meg nem tárgyalt feltétel A másik fél számára kedvezőbb értelmezés

54 Szerződés hatálya Ptk. Feltétel és időhatározás A szerződés hatályának beállta/megszűnése bizonytalan jövőbeli eseménytől függ Amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, egyik fél sem tehet semmit, ami a másik fél jogát csorbítja/meghiúsítja

55 A munkaviszony teljesítése Alapvető kötelezettségek Munkáltató Foglalkoztatás Munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása Költségek megtérítése Egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása Ingyenes munkaköri alkalmassági vizsgálat biztosítása Régi Mt. Munka megszervezése Munkavégzéshez szükséges tájékoztatás, irányítás megadása Munkavégzéshez szükséges ismeretek biztosítása Munkabér fizetése

56 A munkaviszony teljesítése Alapvető kötelezettségek Munkavállaló Megjelenés Rendelkezésre állás Személyes munkavégzés Általában elvárható szakértelemmel, gondossággal, utasítások, előírások szokások betartásával történő munkavégzés Munkakör ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartás tanúsítása Munkatársakkal együttműködni Harmadik személytől díjazást előzetes hozzájárulással elfogadni

57 A munkaviszony teljesítése A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás Átmenetileg A munkaszerződéstől eltérő munkakörben/munkahelyen/más munkáltatónál Naptári évenként összesen max. 44 munkanap/352 óra Az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződés szerinti alapbér jár Nem minősül munkaszerződés-módosításnak Nem szükséges speciális feltétel Arányosság megítélése

58 A munkaviszony teljesítése Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért Munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegéseMunkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése Kollektív szerződés/munkaszerződés állapíthatja megKollektív szerződés/munkaszerződés állapíthatja meg A munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható megA munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg Személyhez fűződő jogát, emberi méltóságot nem sérthetiSzemélyhez fűződő jogát, emberi méltóságot nem sértheti Vagyoni hátrány összege legfeljebb 1 havi alapbér összegeVagyoni hátrány összege legfeljebb 1 havi alapbér összege Határideje 15 nap, illetve 1 évHatárideje 15 nap, illetve 1 év Megszüntetés indoka miatt nem alkalmazhatóMegszüntetés indoka miatt nem alkalmazható Írásba kell foglalni, indokolni kell és jogorvoslati kioktatással ellátniÍrásba kell foglalni, indokolni kell és jogorvoslati kioktatással ellátni

59 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Megszüntetés esetei Közös megegyezés Felmondás Azonnali hatályú felmondás

60 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Azonnali hatállyal indokolás nélkül a próbaidő alatt Próbaidő kikötése – írásban, munkaszerződésben Próbaidő tartama (legfeljebb 3 hónap, ennél rövidebb idejű egy alkalommal meghosszabbítható/ KSz 6 hónap) Indokolás mellőzése Határideje és közlése

61 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Közös megegyezés Felek közös egybehangzó akarata (félreérthetetlen és valódi szándéka) Azonnali/későbbi időpontra Indokolási kötelezettség nincs Határozott/határozatlan idejű munkaviszony esetén Jogorvoslati kioktatás Ajánlati kötöttség Megtámadás – okai, határideje

62 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Indokok Tartalmatlan, közhelyszerű indokolás jogellenes Bíróság előtt nincs helye olyan ok bizonyításának, amelynek közlése a felmondásban nem történt meg Nincs helye új indoknak További tényeket, körülményeket lehet bizonyítani, amelyek kiegészítik, alátámasztják a felmondás indokait Több indok esetén egyetlen indok valósága és okszerűsége elegendő Vizsgálaton kívül esnek a célszerűség, gazdaságosság, kiválasztás szempontjai

63 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Felmondás M unkavállaló és munkáltató Felek megállapodása alapján 1 évig a felek nem élnek ezen jogukkal Indokolási kötelezettség csak a munkáltatót terheli Későbbi időpontra (felmondási idő) Oka világos (egyértelmű, közérthető, konkrét, összefoglaló) okszerű (tényszerű és időszerű) rendeltetésszerű Lényeg, hogy megállapítható legyen, miért nincs a munkáltatónál a továbbiakban szükség a munkavállaló munkájára (MK. 95.).

64 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Felmondási idő 30 nap, legfeljebb 6 hónap a felek megállapodása alapján Legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik Munkáltató felmondása esetén legkorábban a tartam lejártát követő napon kezdődik: betegség miatti keresőképtelenség (max. betegszabadság lejártát követő 1 év) beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség hozzátartozó otthoni gondozása miatti fizetés nélküli szabadság

65 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Indoka Munkavállaló képessége, munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása alkalmatlanság (képesség, adottság, készség hiánya) munkaköri kötelezettség megszegése fegyelmezetlen, nem minőségi munka etikai szabályzatba ütköző magatartás tanúsítása Munkáltató működésével összefüggő ok átszervezés létszámcsökkentés minőségi csere különös indok (munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartás esetén csak azonnali hatályú felmondással, munkavállaló képességével/munkáltató működésével összefüggő ok esetén, csak ha nincs számára felajánlható betöltetlen munkakör vagy azt visszautasította)

66 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése A munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt Várandósság Szülési szabadság Gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadság Tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés Nő jogszabály szerinti, emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónap

67 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése „Felmondási védelem” Öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül Anya, vagy gyermekét egyedül nevelő apa esetén a gyermek 3 éves koráig, ha a szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot nem vesz igénybe Rehab. ellátásban, vagy rehab. járadékban részesülő munkavállaló

68 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Végkielégítés nem jár, ha a közlés, jogutód nélküli megszűnés időpontjában a munkavállaló nyugdíjasnak minősül a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége

69 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Határozott idejű munkaviszony Közös megegyezéssel Próbaidő alatt azonnali hatállyal Azonnali hatállyal indokolás nélkül (legfeljebb 12 havi távolléti díj megfizetésével) Munkáltatói felmondással Csődeljárás, felszámolási eljárás alatt Munkavállaló képessége miatti okból Munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok miatt lehetetlenné válik Munkavállalói felmondással Munkaviszony fenntartása lehetetlen/ körülményeire aránytalan sérelemmel jár

70 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Azonnali hatályú felmondás Mindkét fél Azonnali hatályú Indokolási kötelezettség mindkét felet terheli Határozott/határozatlan idejű munkaviszony Valós és okszerű! Határidők (15 nap, 1 év)

71 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Indokok Munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékos vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben való megszegése munkáltató gazdasági érdekei bűncselekmény elkövetése viselkedési normák megszegése számos indokolatlan késés, igazolatlan távollét együttműködési kötelezettség megszegése pénz-, érték és vagyonkezelési szabályok megsértése alkoholos befolyásoltság Egyébként olyan magatartás tanúsítása, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi munkaviszonyon kívüli magatartás házastárs magatartása bizalomvesztés

72 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményei Meg kell téríteni jogellenességgel összefüggő kárt elmaradt jövedelem címén igényelt kárt (legfeljebb 12 havi távolléti díj) kártérítés helyett a felmondási időre járó távolléti díj végkielégítés A fentieken túl a munkaviszony helyreállítása egyenlő bánásmód követelménye „felmondási tilalom” szakszervezeti tisztségviselő/munkavállalói képviselő sikeresen megtámadott megállapodás Munkavállalói jogellenes felmondás rá irányadó felmondási időre járó távolléti díj határozott idejű munkaviszony jogellenes megszüntetése kártérítés ugyanezen szabályok alkalmazandók a munkakör nem előírt rendben való átadása esetén

73 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése A munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja A munkaviszony megszűnése/megszüntetése és a helyreállítása közötti időtartam munkaviszonyban eltöltött időnek tekintendő A helyreállítást követően keletkezett A munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultságok tekintetében

74 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Meg kell téríteni Elmaradt munkabért Távolléti díjat figyelembe véve Egyéb járandóságot Ezt meghaladó kárt Le kell vonni a munkabérből és egyéb járandóságból Amit megkeresett/adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna A kifizetett végkielégítést

75 Versenytilalmi megállapodás A munkaviszony megszűnését követő időszakot érintő szabályozás Munkaviszony megszűnését követő 2 évig Megfelelő ellenérték fejében Nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada Munkavállalói azonnali hatályú felmondása esetén elállhat Elállás joga egyéb esetekre is kiköthető

76 Tanulmányi szerződés Munkáltató Támogatást nyújt a tanulmányok alatt Elállhat és a támogatást visszakövetelheti a munkavállaló szerződésszegése esetén Munkavállaló Tanulmányokat folytat Támogatás mértékével arányos időn belül munkaviszonyát felmondással nem szűnteti meg (max. 5 év) Mentesül, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el Felmondás Bármely fél, ha körülményeiben olyan lényeges változás állt be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné/aránytalan sérelemmel járna

77 Kötbér Versenytilalmi megállapodás és tanulmányi szerződés esetén Írásban köthető ki Pénz fizetésre való kötelezés szerződésszegés esetére Kár bekövetkezésétől függetlenül és amellett érvényesíthető Teljesítés elmaradása – kötbér/teljesítés Késedelem – kötbér+teljesítés Bíróság mérséklési joga

78 A munka- és pihenőidő Fogalmak Munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama Előkészítő vagy befejező tevékenység minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni Nem munkaidő a munkaközi szünet (a készenléti jellegű munkakört kivéve) a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama

79 A munka- és pihenőidő Fogalmak Munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 24 óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik Hét a naptári hét vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 168 óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik Napi munkaidő a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott teljes napi munkaidő vagy részmunkaidő Beosztás szerinti napi munkaidő a munkanapra elrendelt rendes munkaidő Beosztás szerinti heti munkaidő a hétre elrendelt rendes munkaidő

80 A munka- és pihenőidő Fogalmak Éjszakai munka: a 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés A munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli ha naptári naponként 6 órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható

81 A munka- és pihenőidő Fogalmak A munkáltató tevékenysége több műszakos ha tartama hetente eléri a 80 órát idényjellegű: ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik

82 A munka- és pihenőidő Fogalmak Készenléti jellegű a munkakör: ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár

83 A munka- és pihenőidő Napi munkaidő a teljes napi munkaidő napi 8 óra (általános teljes napi munkaidő) legfeljebb napi 12 órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő) rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapítható (díjazás ás egyéb juttatás arányosan csökkenthető) felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (részmunkaidő) gazdasági helyzetre tekintettel rövidebb munkaidőt nem tartalmaz a törvény (állásidő)

84 A munka- és pihenőidő Munkaidőkeret a munkáltató határozhatja meg a teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani (munkaidőkeretre eső munkanapok száma*adott munkavállaló napi munkaideje-általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napok) egyéb munkával nem töltött idő figyelmen kívül marad adott munkanapra irányadó beosztás szerint teljesített a kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni (utóbb módosítható)

85 A munka- és pihenőidő Munkaidőkeret Tartama legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét legfeljebb 6 hónap vagy 26 hét a megszakítás nélküli a több műszakos az idényjellegű tevékenység keretében a készenléti jellegű polgári repülés, közúti, vasúti fuvarozás legfeljebb 12 hónap vagy 52 hét kollektív szerződésben, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják

86 A munka- és pihenőidő Munkaidőkeret Eljárás a munkaidőkeret lejárta előtti munkaviszony megszűnés esetén munkáltató érdekkörében felmerült okból szűnik meg a rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a munkavállaló többet dolgozott a állásidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló kevesebbet dolgozott munkavállaló érdekkörében felmerült okból szűnik meg előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (munkabérből levonható) ténylegesen ledolgozott munkaidőnél többet dolgozott, munkabér igényét érvényesítheti közös megegyezés – felek megállapodása irányadó munkavállaló halála, egészségügyi indokra alapozott munkáltatói felmondás – nem rendezi az Mt.

87 A munka- és pihenőidő A munkaidő-beosztás szabályai (munkarend) 3 körülmény határozza meg munkaidő mértéke munkaidő beosztására vonatkozó szabályok pihenőidőre vonatkozó rendelkezések munkáltató állapítja meg (Ksz és felek megállapodása is rendezheti) egészséges és biztonságos munkavégzés követelménye és a munka jellege figyelembe vételével általános munkarend – heti 5 nap, hétfőtől péntekig ettől eltérő – munkaidőkeret/elszámolási időszak esetén (egyenlő/egyenlőtlen) legalább 7 nappal korábban, legalább 1 hétre írásban kell közölni ennek hiányában az utolsó beosztás az irányadó legalább 4 nappal korábban módosítható (gazdálkodásban, működésben előre nem látható körülmény miatt)

88 A munka- és pihenőidő A munkaidő-beosztás szabályai (munkarend) Törvényi korlátok a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje min. 4 óra (kiv. részmunkaidő) és max. 12 óra (rendkívüli munkavégzéssel együtt) a heti munkaidő max. 48 óra lehet (munkaidőkeret/elszámolási időszak átlagában), amelybe a rendkívüli munkaidő is beleszámít készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalónál a fentinél hosszabb napi/heti munkaidő csak kifejezett írásbeli megállapodás esetén

89 A munka- és pihenőidő A munkaidő-beosztás szabályai (munkarend) Kötetlen munkarend munkáltató egyoldalú és írásbeli nyilatkozattal határozhatja meg, ha a napi munkaidő legalább – heti átlagban számítandó – fele beosztásának jogát a munkavállaló számára átengedi jogszerű, ha azt az adott munkakör jellege, a munkavégzés körülményei lehetővé teszik nem kell alkalmazni munkaidőkeretre, a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnés esetén irányadó eljárásra, a munkaidő beosztásra és - a szabadságra vonatkozó rendelkezésektől eltekintve - a pihenőidőre vonatkozó szabályokat

90 A munka- és pihenőidő Elszámolási időszak ún. gördülő munkarend munkaidőkeret hiányában alkalmazható a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam alatt teljesítse a munkáltatónak arra nyílik lehetősége, hogy valamennyi munkahétre eső munkaidő ledolgozására hosszabb időszakot vegyen alapul tartama – munkaidőkeret a számítása minden hét lejártával újra kezdődik

91 A munka- és pihenőidő Osztott munkaidő a munkáltató a felek megállapodása alapján a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja a kettő között legalább 2 óra pihenőidőt kell biztosítani

92 A munka- és pihenőidő A vasárnap, illetve a munkaszüneti napon rendes munkaidőben elrendelhető munkavégzés Vasárnapra rendes munkaidő elrendelése önmagában azon az alapon, hogy a munkavállaló foglalkoztatása munkaidőkeretben történik, vasárnapi munkavégzés nem rendelhető el havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani

93 A munka- és pihenőidő A vasárnap, illetve a munkaszüneti napon rendes munkaidőben elrendelhető munkavégzés Vasárnapra rendes munkaidő elrendelhető a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben az idényjellegű a megszakítás nélküli a több műszakos tevékenység keretében a készenléti jellegű munkakörben a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén külföldön történő munkavégzés során kereskedelmi tevékenységet, kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet végző munkáltatónál

94 A munka- és pihenőidő A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor

95 A munka- és pihenőidő Munkaszüneti napra rendes munkaidő a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben az idényjellegű a megszakítás nélküli társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén külföldön történő munkavégzés során

96 A munka- és pihenőidő M unkaközi szünet Ha napi munkaidő és a beosztástól eltérő munkaidő a 6 órát meghaladja 20 perc a 9 órát meghaladja további 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítani legfeljebb 60 perc felek megállapodása Ksz a munkavégzés megszakításával kell kiadni (nem minősül munkaidőnek) legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni több részletben is kiadható, legalább 20 perc tartamúnak kell lennie a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999.(XI.3.)EüM rendelet szerinti rendelkezések szerint a kötelezően kiadandó szünet nem minősül munkaközi szünetnek

97 A munka- és pihenőidő N api pihenőidő a munkavállalónak napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani legalább 8 óra osztott munkaidőben a megszakítás nélküli a több műszakos az idényjellegű tevékenység keretében a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak esetében

98 A munka- és pihenőidő H eti pihenőnap hetenként 2 nap (nem feltétlen naptári nap) egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén egyenlőtlen is lehet 6 munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani kivéve a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani kivéve kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott

99 A munka- és pihenőidő Heti pihenőidő a heti pihenőnapok helyett hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani kivéve kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén egyenlőtlen is lehet legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak esetén átlagban legalább heti 48 óra heti pihenőidőt kell biztosítani

100 A munka- és pihenőidő R endkívüli munkaidő Mt. nem határoz meg általános feltételt (különösen indokolt eset) törvényi korlátok rendeltetésszerű joggyakorlás méltányos mérlegelés követelménye Tartama a munkaidő-beosztástól eltérő a munkaidőkereten felüli az elszámolási időszak alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó időtartam ügyelet tartama munkavállaló kérésére írásban kell elrendelni nem korlátozott az elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, egészséget vagy környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében

101 A munka- és pihenőidő R endkívüli munkaidő vasárnapon elrendelhető rendkívüli munkaidőre különös szabályt az Mt. nem tartalmaz munkaszüneti napon elrendelhető a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára nem korlátozott esetben teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra (Ksz 300 óra) arányosan alkalmazandó év közben kezdődött munkaviszony határozott idejű részmunkaidős munkaviszonyok esetén

102 A munka- és pihenőidő Ügyelet és készenlét beosztás szerinti napi munkaidőn túli rendelkezésre állási kötelezettség 4 órát meghaladóan külön törvényi feltételek alapján munkára képes állapot megőrzése és rendelkezésre állási kötelezettség tartamát min. 1 héttel korábban, 1 hónapra előre közölni kell ügyelet max. 24 óra készenlét max. havi 168 óra (munkaidőkeret esetén átlagban) heti pihenőnap (pihenőidő) tartamára havonta max. 4 alkalommal

103 A munka- és pihenőidő Szabadság a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben Mt. tételesen meghatározza azokat az időtartamokat, amelyek után a munkavállalót nem illeti meg szabadság pl. 30 napot meghaladó keresőképtelenség a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni óraszámban kell nyilvántartani és elszámolni munkaviszony megszűnése esetén meg kell váltani elévülés több szabadság igénybevétele

104 A munka- és pihenőidő Szabadság Alap- és pótszabadság alapszabadság – 20 nap pótszabadság életkor alapján (attól az évtől amikor az adott életkort betölti) gyermekek után (születés évétől 16 évet betöltő évig) – mindkét szülő apának fiatal munkavállalónak a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak a munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította

105 A munka- és pihenőidő Szabadság Kiadása munkáltató joga a munkavállaló előzetes meghallgatása alapján évente 7 munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni az igényt legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie a munkaviszony első 3 hónapját kivéve úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő 14 napot elérjen az időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell az esedékességének évében kell kiadni

106 A munka- és pihenőidő Szabadság Kiadása Ksz: egynegyed március 31-ig kiadható ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött március 31-ig az esedékesség évében kell kiadott az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén (kárai megtérítése mellett) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja a már megkezdett szabadságát megszakíthatja

107 A munka- és pihenőidő Betegszabadság a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként 15 munkanap év közben kezdődő munkaviszony esetén arányosan jár ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni

108 A munka- és pihenőidő Szülési szabadság az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult (örökbefogadó is), azzal, hogy ebből 2 hetet köteles igénybe venni eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen

109 A munka- és pihenőidő F izetés nélküli szabadság a munkavállaló az igénybevételét legalább 15 nappal korábban írásban köteles bejelenteni a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg esetei: a gyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni a gyermek személyes gondozása érdekében a gyermek 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt a hozzátartozó tartós - előreláthatólag harminc napot meghaladó személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre (kezelőorvos igazolja) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára

110 A munka- és pihenőidő A munka- és pihenőidő nyilvántartása Mt. nem határozza meg a formáját munkáltató kötelessége naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető

111 A munka díjazása A lapbér legalább a kötelező legkisebb munkabér időbérben kell megállapítani havi/heti/órabér teljesítménybérként vagy idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapítható teljesítménybér csak munkaszerződés kikötése alapján a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg (nincs nagyobb csoport/munkáltató teljesítménye) kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén legalább az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása is kötelező

112 A munka díjazása Bérpótlékok a rendes munkaidőre járó munkabéren felül számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló alapbére a felek a bérpótlékokat is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg átalányt is megállapíthatnak

113 A munka díjazása Bérpótlékok 50% vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés nem illeti meg ez a pótlék azt a munkavállalót, aki munkaköre sajátossága alapján számíthat a rendszeres vasárnapi munkavégzésre több műszakos tevékenység készenléti jellegű munkakör a heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít

114 A munka díjazása Bérpótlékok 100% munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzés a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén a heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés 30% (műszakpótlék) a több műszakos tevékenység keretében ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik 18 és 6 óra közötti időtartamban

115 A munka díjazása Bérpótlékok 15% éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja kivéve a műszakpótlékra jogosultat 50% vagy szabadidő a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben a munkaidőkereten felüli az elszámolási időszakon felül végzett munka a szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár készenlét 20%, ügyelet 40% munkavégzés esetén általános szabályok ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető 100%

116 A munka díjazása Mt-ben nem szabályozott díjazás a munkáltató tipikusan egyoldalú jognyilatkozatban, vagy annak minősülő munkáltatói szabályzatban határozza meg kötelezettségvállalás, amely a munkáltató egyoldalú jognyilatkozatán alapul prémium a prémiumfeltételeket a munkáltató diszkrecionális jogkörében állapítja meg a munkáltató meghatározott körülmények (például a munkavégzés minősége) értékelésének jogát is kikötheti munkavállaló nem kezdeményezhet munkaügyi jogvitát amiatt, hogy a munkáltató nem tűzött ki számára prémiumfeladatot részteljesítés esetén a prémium csak akkor jár, ha azt a prémium kitűzés kifejezetten előírta

117 A munka díjazása Kötelező legkisebb munkabér összegét és hatályát a Kormány állapítja meg a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű lehet

118 A munka díjazása A munkabér védelme forintban megállapítani kifizetni (kivéve külföldön való munkavégzés) utalvány/más fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában nem lehet havonta egy alkalommal, tárgyhót követő 10. napig elszámolással készpénzben/bankszámlára a kifizetés költséget a munkavállalónak nem okozhat

119 A munka díjazása Munkabérből való levonás jogszabály/végrehajtható határozat alapján a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig ha az előlegnyújtásból ered a munkabérrel szemben beszámításnak nincs helye a munkavállaló munkabérére vonatkozó igényéről egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le jogalap nélkül kifizetett munkabér 60 napon túl akkor követelhető vissza ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő

120 Kártérítés A kártérítés összegének számítása Levonásoknál Munkavállaló (hozzátartozója) helyett jogosult Kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározása A jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő járulékkal csökkentett összeg

121 Kártérítés A munkáltató kártérítési felelőssége A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felelA munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kártA munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteniA munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni

122 Kártérítés A munkáltató kártérítési felelőssége Objektív felelősség Felelősség fennállása Kár keletkezése Munkaviszony fennállása Ok-okozati összefüggés Munkáltató ne tudja kimenteni magát Munkaviszonnyal való összefüggés Munkakörbe tartozó feladatok végzése a telephelyen kívül Munkakörbe nem tartozó feladatok végzése Utasítás hiányában végzett munka Előkészítő és befejező tevékenység, személyes szükségletek Általános munkavállalói kötelezettség Továbbképzés, konferencia Más munkavállaló magatartása

123 Kártérítés A munkáltató mentesül Ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagyHa bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy Kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okoztaKizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta Ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagyHa bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy A kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okoztaA kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta

124 Kártérítés A munkáltató mentesül Ellenőrzési kör Amelye a munkáltató befolyással bír, amelye hatást tud gyakorolni Eszközök, energia, munkavállalók, amelyek működésére tevékenysége során befolyással van Körülmény, amellyel nem kellett számolni Mindennapi életben előforduló átlagos körülmények Közfelfogás szerint előre nem tervezhetőek Kár elkerülésének elvárhatósága, elháríthatatlanság Általános elvárhatóság Elháríthatatlanságot a káresemény pillanatában és annak előzményeiben is vizsgálni kell

125 Kártérítés A munkáltatónak nem kell megtérítenie A kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő A kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagyA kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy Amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett elegetAmely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget Azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre láthatóAzt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható

126 Kártérítés A munkáltató kártérítési felelőssége A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesíthetiA bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeliEnnek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli A m u n k á l t a t ó k ö t e l e s m e g t é r í t e n i a m u n k a v á l l a l ó n a k a m u n k a v i s z o n n y a l ö s s z e f ü g g é s b e n o k o z o t t k á r t A m u n k á l t a t ó k ö t e l e s m e g t é r í t e n i a m u n k a v á l l a l ó n a k a m u n k a v i s z o n n y a l ö s s z e f ü g g é s b e n o k o z o t t k á r t A m u n k á l t a t ó a m u n k a v á l l a l ó t e l j e s k á r á t k ö t e l e s m e g t é r í t e n i A m u n k á l t a t ó a m u n k a v á l l a l ó t e l j e s k á r á t k ö t e l e s m e g t é r í t e n i

127 Kártérítés A munkahelyre bevitt dolgok A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentésétA munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését A munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem szükséges dolgok bevitelét a munkáltató megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez köthetiA munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem szükséges dolgok bevitelét a munkáltató megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti Ha a munkavállaló az előírt szabályokat megszegi a kárért munkáltató csak szándékos károkozása esetén felelHa a munkavállaló az előírt szabályokat megszegi a kárért munkáltató csak szándékos károkozása esetén felel A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentésétA munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését A munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők beA munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be E szabályok megsértése esetén a kárért a munkáltató csak szándékos károkozása esetén felelE szabályok megsértése esetén a kárért a munkáltató csak szándékos károkozása esetén felel

128 Kártérítés A munkáltató kártérítési felelőssége Munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet kell megtéríteniMunkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet kell megtéríteni A m u n k á l t a t ó k ö t e l e s m e g t é r í t e n i a m u n k a v á l l a l ó n a k a m u n k a v i s z o n n y a l ö s s z e f ü g g é s b e n o k o z o t t k á r t A m u n k á l t a t ó k ö t e l e s m e g t é r í t e n i a m u n k a v á l l a l ó n a k a m u n k a v i s z o n n y a l ö s s z e f ü g g é s b e n o k o z o t t k á r t A m u n k á l t a t ó a m u n k a v á l l a l ó t e l j e s k á r á t k ö t e l e s m e g t é r í t e n i A m u n k á l t a t ó a m u n k a v á l l a l ó t e l j e s k á r á t k ö t e l e s m e g t é r í t e n i

129 Kártérítés A munkavállaló kártérítési felelőssége A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható

130 Kártérítés A munkavállaló kártérítési felelőssége Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható vagyNem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható vagy Amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagyAmelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy Amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett elegetAmely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget

131 Kártérítés A munkavállaló kártérítési felelőssége Gondatlan károkozás esetén nem haladhatja meg a munkavállaló 1 havi átlagkeresetének 50%-átGondatlan károkozás esetén nem haladhatja meg a munkavállaló 1 havi átlagkeresetének 50%-át Szándékos károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteniSzándékos károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteni Nem haladhatja meg a munkavállaló 4 havi távolléti díjának összegétNem haladhatja meg a munkavállaló 4 havi távolléti díjának összegét Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteniSzándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteni

132 Kártérítés A megőrzési felelősség A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyet állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyet állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel

133 Kártérítés Nem kell megtéríteni a kárt Ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő vagyHa bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő vagy A munkáltató biztonságos őrzés feltételeit nem biztosítottaA munkáltató biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította Ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő

134 Kártérítés A munkavállaló kártérítési felelőssége A bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesíthetiA bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeliEnnek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli

135 Kártérítés A munkavállalói biztosíték A felek írásbeli megállapodása alapján a munkáltató részére biztosítékot ad a munkavállaló, haA felek írásbeli megállapodása alapján a munkáltató részére biztosítékot ad a munkavállaló, ha Munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, vagyMunkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, vagy Ezek teljesítését közvetlenül ellenőrziEzek teljesítését közvetlenül ellenőrzi Összege nem haladhatja meg a munkavállaló 1 havi alapbérének összegétÖsszege nem haladhatja meg a munkavállaló 1 havi alapbérének összegét Az alapbér növekedése miatt a munkáltató nem követelheti a biztosíték összegének kiegészítésétAz alapbér növekedése miatt a munkáltató nem követelheti a biztosíték összegének kiegészítését Az összeget az e célra elkülönített számlán kell elhelyezniAz összeget az e célra elkülönített számlán kell elhelyezni A m u n k á l t a t ó k ö t e l e s m e g t é r í t e n i a m u n k a v á l l a l ó n a k a m u n k a v i s z o n n y a l ö s s z e f ü g g é s b e n o k o z o t t k á r t A m u n k á l t a t ó k ö t e l e s m e g t é r í t e n i a m u n k a v á l l a l ó n a k a m u n k a v i s z o n n y a l ö s s z e f ü g g é s b e n o k o z o t t k á r t A m u n k á l t a t ó a m u n k a v á l l a l ó t e l j e s k á r á t k ö t e l e s m e g t é r í t e n i A m u n k á l t a t ó a m u n k a v á l l a l ó t e l j e s k á r á t k ö t e l e s m e g t é r í t e n i

136 Kártérítés A munkavállalói biztosíték A biztosíték jegybanki alapkamattal növelt összegét haladéktalanul vissza kell fizetni, haA biztosíték jegybanki alapkamattal növelt összegét haladéktalanul vissza kell fizetni, ha A munkavállaló munkaköre megváltozik,A munkavállaló munkaköre megváltozik, Munkaviszonya megszűnikMunkaviszonya megszűnik A m u n k á l t a t ó k ö t e l e s m e g t é r í t e n i a m u n k a v á l l a l ó n a k a m u n k a v i s z o n n y a l ö s s z e f ü g g é s b e n o k o z o t t k á r t A m u n k á l t a t ó k ö t e l e s m e g t é r í t e n i a m u n k a v á l l a l ó n a k a m u n k a v i s z o n n y a l ö s s z e f ü g g é s b e n o k o z o t t k á r t A m u n k á l t a t ó a m u n k a v á l l a l ó t e l j e s k á r á t k ö t e l e s m e g t é r í t e n i A m u n k á l t a t ó a m u n k a v á l l a l ó t e l j e s k á r á t k ö t e l e s m e g t é r í t e n i

137 Kártérítés Ptk. Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. Teljes kártérítés Vagyonban beállott értékcsökkenés Elmaradt vagyoni előny Vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek

138 Kártérítés Ptk. Károsodás veszélye A veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, aki a veszélyt előidézte, az eset körülményeihez képest Tiltsa el a veszélyeztető magatartástól Kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére Kötelezze megfelelő biztosíték adására

139 Kártérítés Ptk. Károsulti közrehatás Kármegelőzési, kárelhárítási, kárenyhítési kötelezettség Ezek felróható megszegése miatt keletkezett kárt nem kell megtéríteni Kármegosztás Felróhatóság arányában Egyenlő arányban

140 Kártérítés Ptk. Kártérítés módja Pénzben/természetben Járadék Jövedelempótló járadék Munkaképesség-csökkenés és a jövedelem kiesés együttes vizsgálata Károsodást megelőző 1 évben elért havi átlagjövedelem alapulvételével/azonos vagy hasonló tevékenységet végző személyek havi átlagjövedelme Tartást pótló járadék Károkozás folytán meghalt személlyel szemben tartásra jogosult Általános kártérítés Ha a kár mértéke nem állapítható meg

141 Munkaügyi vita Elévülés A bűncselekménnyel okozott Kár megtérítésére Személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére irányuló igény 5 év; ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el

142 Munkaügyi vita Keresetindítási határidő 30 nap Egyoldalú munkaszerződés-módosítás Jogellenes megszüntetés Hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása Fizetési felszólítás Értékelés valótlan megállapításainak megsemmisítése, módosítása

143 Munkaügyi vita Keresetindítási határidő 3 év Munkavállaló azonnali hatályú felmondása

144 Záró rendelkezések 1.Hozzátartozó Házastárs Egyeneságbeli rokon Örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek Örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő Testvér Élettárs Házastárs egyeneságbeli rokona Házastárs testvére Testvér házastársa Egyeneságbeli rokon házastársa

145 Köszönöm a figyelmet! A m u n k á l t a t ó k ö t e l e s m e g t é r í t e n i a m u n k a v á l l a l ó n a k a m u n k a v i s z o n n y a l ö s s z e f ü g g é s b e n o k o z o t t k á r t A m u n k á l t a t ó k ö t e l e s m e g t é r í t e n i a m u n k a v á l l a l ó n a k a m u n k a v i s z o n n y a l ö s s z e f ü g g é s b e n o k o z o t t k á r t A m u n k á l t a t ó a m u n k a v á l l a l ó t e l j e s k á r á t k ö t e l e s m e g t é r í t e n i A m u n k á l t a t ó a m u n k a v á l l a l ó t e l j e s k á r á t k ö t e l e s m e g t é r í t e n i


Letölteni ppt "AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE Dr. Sívó-Darás Orsolya."

Hasonló előadás


Google Hirdetések