KÍNA. KÍNA I. Háttér  Földrajzi tekintetben Kína Európai méretű ország Ázsiában. A voltaképpeni Kína K-en van, domborzatilag alacsony, éghajlatilag monszunikus.

Az előadások a következő témára: "KÍNA. KÍNA I. Háttér  Földrajzi tekintetben Kína Európai méretű ország Ázsiában. A voltaképpeni Kína K-en van, domborzatilag alacsony, éghajlatilag monszunikus."— Előadás másolata:

1 KÍNA

2 KÍNA I. Háttér  Földrajzi tekintetben Kína Európai méretű ország Ázsiában. A voltaképpeni Kína K-en van, domborzatilag alacsony, éghajlatilag monszunikus. Szíve a Hoangho és Jangce feltöltötte Kínai-alföld, melyhez a Dél-Kínai hegyvidék és Mandzsúria kapcsolódik. Kína hódításokkal jutott Ny-i, magas és száraz területeihez: a népvándorlások sorát kibocsátó rasszközpont Mongóliához; a népek országútja Dzsungáriához; a Selyem-útról híres Tarim-medencéhez és a világ legnagyobb és legmagasabb fennsíkjához, Tibethez, amely India felé jelent kapcsolatot. Emberföldrajzilag Kína az eurázsiai népmozgások K-i végállomása. Mindez a D-i Indiához és Ny-i Európához hasonlóan sokszínű, változatos, eredeti, ám befogadó, sőt beolvasztó civilizációt eredményezett.  Történelmileg a kínai a világ legrégebb óta folytonosan fennálló civilizációja. Gyökerei a Kr.e. III. évezredig nyúlnak vissza. Az első városállamok a Sárga folyó mellett jöttek létre, melynek mederváltozásokkal járó félelmetes árvizei korán szükségessé tették a szabályozással járó közmunkákat. Itt a köles, az árpa és az általunk is fogyasztott kenyérgabonák képezték a táplálkozás fő alapját. A Jangcétől D-re a rizs és a bambusz volt a legfontosabb növény. Az előbbi külön agrárrendszer kifejlődéséhez vezetett: csatornáit az öntözés mellett szállításra, gátjait eperfa és selyemhernyó tenyésztésére használták. A trágyázás miatt fertőzött talajvizet forralással fertőtlenítették és tealevéllel ízesítették. Így kevesebb volt a járvány, mint másutt és a kínaiak nagyon elszaporodtak. A kínai filozófia kialakulásánál az állam ókora fontos, amit Kr.e. 221-ig a wang-ok (királyok), ekkortól a ti-k (császárok) korára osztunk. A bölcselet kialakulását Kínában a királyság válságának bajai ösztönözték.

3 KÍNA II.  A kulturális háttér Kínában is sajátosan jellegzetes, egyaránt elüt Európától és Indiától. A kínai nép alkatilag sárga (mongoloid), nyelvileg igen vegyes, de a túlnyomó többség a han-t beszéli. E kulturális sokszínűségben a közös alapot a kínai írás jelenti, amely igazodik az egyszavas beszédhez. A jósok jeleiből kialakult képírásból lett szóírássá, amely a kultúra gazdagodását a bonyolult hangsúlyozással és a szó és jelkincs növelésével követte nyomon. Így mára a kínai nyelv több, mint 40.000 szóból, ill. jelből áll. Ebből a művelt ember sem nagyon ismer 10-12.000-nél többet. A kínai gyerekek ezért több évig (évtizedig) tanulnak írni. A hagyományos kínai írás azért is fontos, mert – a mi arab számainkhoz hasonlóan – mindenki a saját anyanyelvén tudja olvasni. A különböző nyelvjárásokba tartozók és a nemzetiségek ezért nem is a beszéd, hanem az írás alapján értik meg egymást.  A kínai filozófia éppúgy nem önálló, mint az indiai. Csakhogy amíg Indiában a bölcselet a vallásba van aranyszálként szőve, addig Kínában a filozófia a kormányzás művészetének része. A régi természet és őstisztelethez képest csak utóbb válik Isten-hit nélküli vallássá. A kínai bölcselet főbb jellemzői: - Kifelé fordul, a belső elmélyedésre hajlamos ind filozófiának épp ellentettje; - Gyakorlatias, vagyis a lelki természetű indiaiakhoz képest a kínaiak nagy jelentőséget tulajdonítanak külvilágnak és az emberi cselekedeteknek. - Hagyománytisztelő. Míg Indiában az idő az ember számára nem túl fontos, addig a kínaiaknak jelentős történetírásuk és szemléletük van. Fentiek miatt a kínai bölcseletet főleg az etika, politika és a történelem érdekli.

4 Korszakok: Chan Wing-tsit a kínai bölcseletet igen szellemesen egy nagy zenei műhöz hasonlítja „A kínai filozófia története” című könyvének 24. lapján.  Az első tétel jelenti az ókort (Kr.e. 6-2 szd). 3 főtémája Lao-ce, Kung-ce és Mo-te bölcselete; melléktémáit a szofisták, legisták s a jin-jang filozófiája adja; végül eme irányzatokat a „100 iskola” töredékei színesítik. Mi csak az ókort vizsgáljuk, mert ez a legsajátosabban, legeredetibben, legtisztábban kínai.  A második tétel a kínai gondolkodás középkora, a Kr.e. 2. századtól k.b. Kr.u. 1000-ig. Itt az ókori témák egy hatalmas kínai filozófiai akkorddá állnak össze, amelynek az indiai eredetű Csen-buddhizmus sajátos ellenpontját képezi.  A harmadik tétel a 19. századig tartó újkor. Ez a korábbi dallamok szintézise, melyekből a neo-konfucianizmus vezérmotívuma hangzik legjobban ki.  A 20. század már valószínűleg újabb tétel nyitánya, amit a Kínától korábban idegen európai polgári és marxista gondolkodás témái befolyásolnak. Utóbbi megnyilvánulása Mao Ce-tung hagyomány-tagadó rendszere. Ókori források: 1. A taoizmus szent irata Lao-ce műve a „Tao Te-king” (Út és erény könyve). A későbbi követők közül Csuang-ce mondásai fontosak. 2. A konfucianizmus 5 szent könyvét maga a névadó mester gyűjtötte össze, ill. alkotta. Előbbiek a „Si-king” (Dalok könyve), a „Su-king” (Írások könyve), a „Ji-king” (Változások könyve), „Li-ki” (Szertartások könyve); utóbbi a „Tavaszok és őszök” krónikája. Nem szent, de nagy becsű a „Lun-jü” (A Mester mondásai) a „Ta-hszüe” (Nagy tanítás), a Csung jung (Közép mozdulatlansága) és Meng- ce tanítása. 3. A motizmus Mo-te tanaira épül. 4. A többi iskola forrása töredék. KÍNA III.

5 A taoizmus I. Lao-ce élete  Legendák ködébe vész. Kung-ce előtt 55 évvel, Kr.e. 604-ben született Csu királyság Ku kerület, Li járás, Csüzen falujában.  Eredeti neve Er Tan-li, amelyből az Er személynév, a Tan kapott név, a li a családnév. A Lao-ce későbbi ragadványnév, amely Idős Mestert jelent.  Hosszú időn keresztül Csu fejedelmének könyvtárában volt hivatalnok, de a királyság hanyatlását látva önként emigrált Ny-ra.  A határon azonban egy határőr feltartóztatta azzal, hogy addig nem engedi tovább, amíg tanítását számára írásban össze nem foglalja.  Így keletkezik a Tao Te-king (Út és erény könyve), amelyet a Mester néhány nap alatt ír. 81 versből áll, mindössze 5000 szó az egész. Az első 37 vers a Tao-ról (Útról), a 38-81. a Te- ről (Erényről) szól.  Ezt követően Lao-ceről semmit sem tudunk, halálának ideje ismeretlen. A sok bizonytalanság miatt sokan azt is kétségbe vonják, hogy valaha élt. Ennek ellentmondani látszik az a pár pontosnak tűnő adat, amely a legendák ködéből kirajzolódik.

6 A taoizmus II. Lao-ce tanítása A Tao 3 féle értelemben használt kifejezés:  Lét és nyelvtani értelemben kifejezhetetlen örökkévalóság. (1. vers)  Kozmogóniailag és fizikailag a világ egyetlen ős-oka, magva és motorja. Személytelen princípiuma, forrása, törvénye a mindenségnek. Egyetlen okot vallván, a taoizmus tehát bölcseleti szempontból monista. (1., 4-6. versek)  Etikai és politikai szempontból a Tao az erkölcsi törvény és kormányzás alapja. (5., 28., 30. vers) Az Erény (Te)  Lehet valódi, azaz a Tao megnyilvánulásának jele. Ilyen az egyszerűség, a becsületesség, az önzetlenség és a mértékletesség. (19. vers) A 33. vers a bölcsesség, hősiesség, elégedettség, bátorság, szilárdság és a halhatatlanság erényeit taglalja. A 49. vers az igazi emberbaráti szeretet erényét fejti ki.  Lehet látszólagos, tettetett vagyis ál-erény. Ilyen a Tao nélküli humanizmus, igazságosság, családi érzés, szeretet, hűség és engedelmesség. (18. vers) Mindezek igazságnak és valóságnak látszani akaró hazugságok. A 38. vers szerint a Tao-t nélkülöző álságos erény, szeretet, igazságosság és erkölcs is csak képmutatás és hazugság.

7 A taoizmus III. A VU-VE (cselekvés nélküliség) elve szintén Lao-ce fontos tanítása. Voltaképp azt jelenti, hogy a bölcs nem cselekszik a Tao ellenében. Több jellemzője van:  Az elkülönülés a tömegtől, melyet a 20. vers taglal.  A háború és fegyverellenesség, amelyről a 30-31. vers szól.  A zsarnokságot kerülő egyszerű természetesség, amit a 28. vers fejt ki. A 78. VERS a keresztény európaiak számára különösen megdöbbentő:  Egyrészt, mert e vers egy régebbi szövegből maga is idéz, tehát igen ősi kínai gyökerekre utal;  Másrészt, mert tartalmilag ez az idézet akár a Bibliában is állhatna: Az egész világon nincs lágyabb valami, mint a víz, És mégis a legerősebb abban, hogy legyőzi a szilárdat. Legyőzhetetlen, mert mindenhez alkalmazkodó. Mindenki tudja, hogy a gyenge legyőzi az erőset, a puha a keményet, De senki se tud eszerint cselekedni. Ezért mondja a bölcs: „Aki a világ bűnét magára veszi, az az igazi főpap. Aki az ország terhét magára vállalja, az igazi király.” Igaz, de mily csodás szavak ezek.

8 Versek a Tao Te-kingből I. 1. AZ ÖRÖK TAO A Tao, amelyet szavakkal kifejezhetünk, nem az örök Tao. A név, amelyet az ember ki tud fejezni, nem az örök név. A meg nem nevezhető Tao az égnek és földnek ősoka. A megnevezhető Tao minden teremtmény ősanyja. Már a régiek szerint: csak az állandó vágynélküliség állapota tesz képessé a fenséges titok szemléletére. Ellenben, aki nem szabadul meg a vágyaktól, csak a külső jelenségeket szemlélheti. Ez a kettő tulajdonképpen eredetében egy. Csak a nevük különböző. Ez az egység a nagy titokzatosság, titkok titka. Minden titkok megnyilvánulásának kapuja. 4. A TAO ÖRÖKTŐL FOGVA VAN A Tao lény nélküli, mégis hatásában kifogyhatatlan. Az ő titokzatos mélysége minden dolgok forrása és teremtője, egyszerű, nem hivalkodó, láthatatlan örökkévaló némaság. Nem tudom kitől lett, előbb volt, mint az Úr. 6. A TAO A TEREMTÉS FORRÁSA A mélység szelleme halhatatlan, ezért nevezzük a titokzatos égi anyának. Ő az örök teremtés forrása, a mindenség kezdete. Örökké levő és tevékenységében szűntelenül ható. 40. ŐS-TAO A Tao útja az örök körforgás. A Tao megnyilatkozási módja a megnyugvás. Minden lény a létből keletkezett. A lét az Ős-Tao-ból.

9 Versek a Tao Te-kingből II. 56. AZ ERÉNY NEM HIVALKODÓ A bölcs, aki ismeri a Taot, nem beszél róla. Aki beszél róla, nem ismeri a Taot. Aki ismeri a Taot, ajkait bezárja és az érzékek kapuit eltorlaszolja. Ami éles, letompítja, ami zavaros, megtisztítja, ami vakító, mérsékeli, igénytelen, mint a porszem. Ez a Tao-val való titokzatos hasonlatosság. A bölcs cselekvési módjában nem befolyásolható. Sem szeretettel, sem ócsárlással, sem haszonnal, sem kártevéssel, sem tisztességgel, sem becsmérléssel. Azért ő a birodalomban a legtiszteletreméltóbb férfiú. 33. KÜLÖNBÖZŐ ERÉNYEK Aki másokat ismer, okos. Aki magát ismeri, bölcs. Aki másokat legyőz, erős. Aki önmagát legyőzi, hős. Aki megelégedett, az gazdag. Aki bátran tör előre, az eléri célját. Aki helyét nem hagyja el, az maradandó. Aki a halállal nem enyészik el, annak örök élete lesz. 49. AZ IGAZI FELEBARÁTI SZERETET A bölcsnek nincs önző szíve. A népet úgy szereti, mint saját magát. A jókkal szemben jó, a rosszakkal szemben is jó, mert lényege a jóság. Az igazakhoz hű, a hamisakhoz is hű, mert lényege az emberszeretet. A bölcs magánosan, csendes visszavonultságban él a nagyvilágban, de szívébe zár mindenkit. A nép föltekint és figyel reá, ő pedig a népet gyermekének tekinti.

10 Versek a Tao Te-kingből III. 38. AZ ERÉNY A magasabbrendű erény nem fitogtatja magát, azért igazi erény. Az alsóbbrendű erény mindig erénynek akar látszani, és azért nem igazi értelemben való erény. A magasabbrendű erény a dolgok folyását a természetre bízza. Az alsóbbrendű erény törtet és mindent erőszakol. Az igazi emberszeretet tevékeny anélkül, hogy a maga előnyét keresné. Az igazi igazságszeretet tevékeny, célja van vele. Az igazi erkölcs is tevékeny, de ha valaki nem követi, kényszeríti őt, hogy kövesse. Azért mondják: Ahol a Taot megtagadják, ott felbukkan az erény. Ahol az erényt nem követik, ott felbukkan a szeretet. Ahol nincs emberszeretet, ott felbukkan az igazságosság. Ahol az igazságot megtagadják, ott felbukkan az erkölcs. Ez az úgynevezett erkölcs azonban csak látszata a hűségnek és szeretetnek és a bomlás kezdete. A külső tudás a Tao-nak csak virága és a butaság kezdete. Azért az igazi férfiú a belsőt igyekszik meghódítani, és nem elégszik meg a külső látszattal. A gyümölcsöt tartja meg és nem a virágot. Az elsőt választja és a másodikat elveti. 18. AZ ERKÖLCSÖK ROMLÁSA Ahol az emberek elhagyták a Taot, ott emlegetik mindig az emberszeretetet és az igazságot. A sok okoskodás és világi ismeret teremtette a nagy hazugságokat. Ahol a rokonok közt nincs egyetértés, ott prédikálnak mindig családi érzésről és szeretetről. Mikor az országban zavaros viszonyok vannak, akkor magasztalják a hűséget és engedelmességet. 53. A GÖRBE ÚT Ha elegendő megismerésem volna, hogy a Tao útján járjak, csak attól félnék, hogy ne erőszakoljam a dolgok folyását. Mert a Taot rendkívül egyszerü elérni, de az emberek szeretik a mellékutakat. Ahol a paloták a kelleténél pompásabbak, a mezőkön gyom burjánzik és a magtárak üresek, ahol díszes tarka ruhákat öltenek, ahol cifra kardot viselnek, ahol evés-ivásban mértéket nem tartanak, ahol vagyont, kincseket gyűjtenek, ott rablóvilág uralkodik, nem a Tao.

11 Versek a Tao Te-kingből IV. 20. ELKÜLÖNÜLÉS A TÖMEGTŐL Hagyjatok fel a tudóskodással és megszabadultok a gondoktól… Oh, határtalan setétség! Hogy nem akar végeszakadni! Az emberek ujjonganak örömükben, mint fényes áldozati ünnepélyeken. Vagy mikor tavaszi ünnepen felhágnak a toronyba. Csak én heverek csendben, lustán, mint aki nem kaptam jelet a cselekvésre. A tömeg víg, csak én vagyok szomorú. Nyugtalan vagyok, mint a tenger. Folyton űzetve, mint aki sehol sem tud megállni. Egyedül én vagyok más, mint a többi emberek. Mert én tisztelem teremtő és fenntartó Anyámat. 48. A VU-VÉ ELV KÖVETÉSE Aki a világi tudományokba elmerül, az napról-napra több vágy rabja lesz. Aki a Tao-ba merül el, annak vágyai lelohadnak. Egész addig, míg eljut a Vu-Vé-hez, a Vu-Vé elvet követve, nem avatkozik a természet folyásába és mégis minden magától rendben megy. A birodalom kormányát csak az nyerheti el, aki nem avatkozik kelleténél többet a dolgokba. Ha valaki kelleténél többet avatkozik a dolgokba, nem méltó az uralomra. 30. A HÁBORÚ ELLEN Aki a Tao értelmében kormányoz, az nem alkalmaz fegyvert a birodalomban. Bánásmódja a kiegyenlítés. A seregek nyomában felburjánzik a gaz és gyom. Nagy háborúnak nyomában jár az éhezés. A derék eltökélt, de kerüli az erőszakot. Nem dicsekvő, sohasem fennhéjázó. Csak akkor harcol, ha szükséges. Távol van tőle az erőszak. Ha a teremtmények erejükben kifejlődtek, megöregednek. Aminek ilyen változó sorsa van, az nem Tao-szerű, ami nem Tao-szerű, az múlandó. 78. KIRÁLY ÉS FŐPAP Az egész világon nincs lágyabb valami, mint a víz. És mégis legerősebb abban, hogy legyőzi a szilárdat. Legyőzhetetlen, mert mindenhez alkalmazkodó. Mindenki tudja, hogy a gyenge legyőzi az erőset, a puha a keményet. De senki se tud aszerint cselekedni. Ezért mondja a bölcs: „Aki a világ bűnét magára veszi, az az igazi főpap. Aki az ország terhét magára vállalja, az igazi király." Igaz, de mily csodás szavak ezek!

12 A taoizmus IV. Csuang-ce (Kr.e. 4. század) Míg Lao-ce, a taoizmus alapítója nagyjából az első európai filozófus, Thalész kortársa, addig Csuang-ce, az iskola másik híres képviselője a görög bölcselet egyik csúcspontját jelentő Platónnal él egyszerre. Csuang-ce arról híres, hogy a taoista tanokat rövid, érdekes, elgondolkodtató történetek formájában fejti ki. Fő problémái:  A Tao-ról szól „A meghatározatlan halála” (VII.5.), a „Nemlét léte” (XXII.7.) és „A tudás nem minden” (III.1.) című rövid történet.  A tudás és az erkölcs viszonyát boncolgatja „A fölöslegesről” szóló példázat (XXVI.7).  A VU-VE elv államkormányzásban történő alkalmazását taglalja „A legjobb kormányzás: Nem kormányozni” című kis dialógus (XIII.6.).  Az élet és a halál viszonylagosságát mutatja be „A pillangó álma” (II.12) és a „Mindegy mivé alakulunk” című történet (XXVII.20.).  Végül Csuang-ce értékes gyakorlati tanácsokat is ad. Ilyen például „A bölcs és a szabadság” (XVII.11.), továbbá a „Ne fitogtassuk képességeinket” című rövid példázat (XXIV.8.).

13 Forrásrészletek Csuang-ce műveiből I. A MEGHATÁROZATATLAN HALÁLA  (VII. 7.) A Déltenger ura a Vigyázatlan volt, az északi Tenger ura az Elhamarkodott, míg a Közép uralmát a Meghatározatlan gyakorolta. A Vigyázatlan és az Elhamarkodott gyakran jártak a Meghatározatlan országában és a Meghatározatlan mindig barátságosan fogadta őket. ők azon tűnődtek, mivel hálálhatnák meg a szíves fogadtatást és így szóltak:  “Az embereken hét nyílás van, hogy lássanak, halljanak, táplálkozzanak és lélegezzenek, csupán rajta nincs egyetlenegy sem. Próbáljuk meg, fúrjunk rajta is ilyen nyílásokat.”  Ettől kezdve minden nap egy nyílást fúrtak a Meghatározatlanon; a hetedik nap a meghatározatlan meghalt. A NEMLÉT LÉTE  ( XXII. 7.) A Fény megkérdezte a Nem-létet:  “Mester, létezel te, vagy nem létezel?”  Nem kapott választ. Feszülten szemlélte a Nemlét alakját, de. csak mély űr volt mindenütt. Egész nap nézte, anélkül, hogy látta volna; hallgatta anélkül, hogy hallotta volna; nyúlt utána,  de nem tudta megragadni.  Ekkor így szólt:  “Ez az, ami a legmagasabb. Ki érheti ezt utol? Lét nélkül tudok lenni, a nemlét nélkül nem. Ha még ezen túl van a Nemlét, hogyan lehetne őt utolérni?” A TUDÁS NEM MINDEN  (III. 1.) Életünk véges, de a tudás végtelen. Valami végessel igyekezni a végtelent megközelíteni, veszedelmes vállalkozás. S ha ezt tudván, továbbra is hajszoljuk a megismerést, ezzel menthetetlenül veszélybe kerülünk. A jótettel nem jár együtt a dicsőség, sem rossz gyakorlásával a büntetés: harmóniában lenni az élet lényegével: egyedül ez vezet ahhoz, hogy testűnket megóvjuk életünket megtartsuk, a hozzánk tartozókat tápláljuk és éveink sorát beteljesítsük.

14 Forrásrészletek Csuang-ce műveiből II. A FÖLÖSLEGESRŐL  (XXVI. 7.) “Fölösleges dolgokról be szélsz” - szólt Hui Ce Csuang Ce-hez.  “Kell ismernünk a fölöslegest, mielőtt a szükségesről szólhatunk. A föld nagy és széles, de az embernek ahhoz hogy megálljon rajta, épp elegendó akkora hely, amekkorán a lába elfér. Ha azonban közvetlen a lába mellett az alvilágig tátongó hasadék nyílna meg, lenne még valami haszna az embernek abból a helyből, amelyen áll?”  “Semmi haszna sem lenne” - felelt Hui Ce.  “Világos tehát - szólt Csuang Ce - hogy a fölösleges is szükséges.” NEM KORMÁNYOZNI A LEGHELYESEBB KORMÁNYZÁS  (XIII. 6.) Egykoron Sun megkérde Yaot-t:  “Szíved, ó felség, mi módon fejti a maga tevékenységét?”  Yao így felelt:  “A védtelenekkel szemben nem vagyok fennhéjázó, a szegényeket nem vetem meg, gyászolom a halottakat, szeretettel viseltetem az árvák iránt és részvéttel kezelem az özvegyeket.”  “Ez csodálatraméltó - felelte Sun -, ám ez még nem az igazi nagyság.” “Hogyan kellene hát tennem szerinted?” - kérdezte Yao.  “Az égi természet - mondotta Sun - a nyugalomban nyilvánul meg. A Nap és Hold csak ragyognak, s a négy évszak befutja pályáját, a nappal és az éj pontos rendhez igazodik s a felhők járása szerint hull az eső.”  “Akkor, hát - kiáltott fel Yao - hiábavaló zavargás az egész életem. Míg te az éggel akarsz összhangban lenni, én az emberekkel elérhető összhangot kerestem.”  Az Ég és Föld volt az, amire a régiek leginkább gondoltak. Huang Ti, Yao és Sun egyaránt ezeknek adóztak csodálatukkal. Ezért a régiek nem is igyekeztek cselekedni: egyszerűen hagyták, hogy az Ég és a Föld működjenek.

15 Forrásrészletek Csuang-ce műveiből III. A PILLANGÓ ÁLMA (A DOLGOK ÁTALAKULÁSÁRÓL)  (II. 12.) Egyszer én, Csuang Csu, azt álmodtam, hogy pillangó voltam, pillangó, mely összevissza szálldogált, boldog örömben. Nem tudtam semmit Csuang Csuról. Hirtelen azonban felébredtem s megint én magam voltam én, az igazi Csuang Csu. Mármost nem tudom, hogy előbb Csuang Csu álmodta-e azt, hogy pillangó, vagy a pillangó álmodja most azt, hogy ő Csuang Csu. Pedig Csuang Csu és egy pillangó közt mégis csak van különbség. Így változnak a dolgok. MINDEGY, MIVÉ ALAKULUNK  (XXVII. 20.) Csuang Ce haldokolt. Tanítványai pompás temetést terveztek számára. Csuang Ce így szólt:  “Ég és Föld az én koporsóm, Nap és Hold az én jade-ékszereim, a csillagok az én gyöngyeim és drágaköveim, az egész Természet az én gyászkíséretem. Temetésem tehát valóban pompás lesz: mit akartok még ehhez hozzáadni?”  Tanítványai így szóltak:  “Attól félünk, Mester, hogy a varjak és héják prédája leszel.”  “Ha nem földelnek el - felelte Csuang Ce -,,a varjaknak és héjáknak szolgálok táplálékul, ha meg elföldelnek, a férgeknek és hangyáknak. Elvenni valamit az egyiktől, hogy odaadjuk a másiknak, nem volna ez részrehajlás? A BÖLCS ÉS A SZABADSÁG  (XVII. 11.) Hui Ce miniszterkedett Liang államban. Csuang Ce elment egyszer oda, hogy meglátogassa. Valaki ekkor azt mondta Hui Ce-nek, hogy Csuang Ce ki akarja őt túrni állásából. Hui Ce megrémült és három éjen és három napon át kerestette az idegent. Csuang Ce ekkor elment hozzá és így szólt:  “Valahol délen van egy csodálatos madár, - hallottál róla? Fölszáll a Déli tengeren és elrepül az Északi Tengerig. meg nem pihen, ha csak nem a szent fákon; nem is eszik, csak épp a melía szent gyümölcséból; egyetlen itala a kristálytiszta források vize. Volt egyszer egy bagoly, amely szert tett egy rothadt patkányra. Egyszerre meglátta, hogy arra vonul a csodamadár: föltekintett rá s haragosan visított. Liang miniszteri székéről most te akarsz rám ily módon visítani?”

16 Forrásrészletek Csuang-ce műveiből IV. NE FITOGTASSUK KÉPESSÉGEINKET  (XXIV. 8.) Vu királya egyszer a Jang ce kiang-on hajózott s kiszállt a Majmok Szigetén. Amikor a majmok megpillantották, megrettentek s mindenüket otthagyva elillantak, hogy elrejtőzzenek a sűrű cserje közé. Csupán egyetlenegy majom maradt ott, ágról-ágra ugrálva, mintegy fitogtatva ügyességét a király előtt. A király megcélozta nyilával, ámde a majom ügyes mozdulattal röptében elkapta a gyors nyilat. Ekkor a király, bosszankodásában, megparancsolta egész kíséreténék, hogy vegye célba a majmot és a vége az lett, hogy a sok nyíl le is terítette az állatot. A király ekkor kegyencéhez, Yen Pu I-hoz fordult s így szólt:  “Ez a majom ügyességével kérkedett, erre bízta magát s azt hitte, hogy kigúnyolhat engem. Ennek köszönheti vesztét. Tanulj ebbő1 az esetből! Ne igyekezz külső dolgok kedvéért a többiek fölé emelkedni!”  Yen Pu I hazatért s mesteréül Tung Vu-t választotta, hogy az ő oktatása segítségével levetkőzze külső előnyeit. Leszokott az élvezetekről és mindenről, ami szembetűnő volt rajta: három év múltán az egész nép csak a legnagyobb megbecsüléssel tudott róla beszélni. NE KÉRKEDJÜNK ERÉNYEINKKEL  (CXVII. 3.) Cöng Sen kétszer viselt állami hivatalt és kétszer történt szívében változás. Így szólt:  “Állami hivatalt viseltem, mikor még szüleim éltek. Keveset kerestem, mégis boldog voltam vele. Később igen jövedelmező állásba jutottam, de szüleim már nem éltek s így csupán bánatot tudtam érezni.”  Tanítványtársai ezzel a kérdéssel fordultak Kung Ce-hoz:  “Cöng Sen-rő1 ugyebár el lehet mondani, hogy nem ragaszkodik túlságosan a külső javakhoz?”  “Pedig ragaszkodik felelte a Mester. Mert ha valaki nem ragaszkodik a külső dolgokhoz, miért nyilatkozik róluk ilyen melankólikusan. Nagy jövedelem és kis jövedelem, mindezt olybá kellene vennie, mint hogy egy daru száll-e el a szeme előtt, vagy egy szúnyog.”

17 Kung-ce

18 Kung Fu-ce élete (Kr.e. 551-479)  Régi (és máig sem kihalt) nemesi család sarjaként született Lu államban.  Fiatalon felismeri a nevelés jelentőségét, ezért házában iskolát alapít, ahol a téli tanrend tárgyait: történelmet, etikát és poétikát tanít. (A nyáriban vívás, íjászat, kocsi-hajtás szerepel).  Saját korának zűrzavarával a régi idők nyugalmát állítja szembe, és – ahogy Európában Hérakleitosz, később Horatius s Berzsenyi – a társadalmi bajok okát az erkölcsi alap bomlásában látja.  Olyan nagy tekintélyt vív ki magának, hogy 50 éves korában hazája igazság- ügyi miniszterévé nevezik ki. A bűncselekmények száma már a hír hallatára nagyságrendekkel csökken. Miniszterként erőszak nélkül is sikerül rendet tennie, ami hamarosan Lu állam felvirágzásához vezet.  Az egyik szomszédos állam ura – irigységből – kétes hírű táncosnőket és lovakat küld ajándékba Lu királyának, aki hamar elzüllik és leváltja Kung-cet.  Lu államra a hanyatlás, a Mesterre 13 évnyi száműzetés és vándorlás vár, azonban mindeközben is tanít.  Idős korára hazahívják. Alkot: Könyveket szerkeszt és ír, de tanít is háza belső udvarában. Kínában ez a legnagyobb bizalom és megtiszteltetés jele.  Ám Lu régi erkölcsei már nem állnak helyre, ezért Kung Fu-ce a szívében keserűséggel hal meg.  Az utókor, egész Mao Ce-tungig, igen nagyra becsüli, így tanítása az állam kormányzásának alapjává és kínai vallássá válik. A 20. század elején szentté avatják.

19 Kung Fu-ce tanítása Általában  Elismeri a hagyományos kínai vallás alapját képező őstiszteletet és a menny kultuszát.  Fizikai (természetfilozófiai) és léttani (metafizikai) kérdésekkel éppúgy nem foglalkozik, mint ahogyan rendszeres logikát sem dolgoz ki.  Fő problémáit az erkölcs, állam és család (társadalom) tárgyköréből választja.  Nagyra becsüli a régiek tanítását és a művészetek, főleg a zene jelentőségét. Bölcseletének kulcsfogalmai (Hamvas Béla és Tőkei Ferenc nyomán)  Li: Többjelentésű fogalom. Mértéket és erkölcsöt jelent. Az erkölcs kötelesség ; bátorság, ész és szív dolga; a régiek jól ismerték és a hivatalviselés alapja.  Hszüo: Tanulást, művelődést jelentő fogalom. A tudás, mint sarkcsillag világít, önuralom kell hozzá; a halál sem rémiszt, ha megszereztük.  Zsen: Annyit tesz; emberség. Egyfajta humanizmus tehát, amely a tanulás és műveltség mellett elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki günce legyen.  Günce: Művelt, nemes, erényes ember, az átlag vagy tömegember ellentéte. Róla is számos dialógus szól.  Kormányzás: A személyes példamutatáson, a régiekkel, a mennyekkel való összhangon és a szavak helyes használatán. Megjegyzés: Az alábbi forrásrészleteknél az arab számok Hamvas Béla, a rómaiak Tőkei Ferenc fordítását jelzik. A sárgával kiemelt szavak a beszélgetés témájára, egyben az imént ismertetett kulcsfogalmakra utalnak.

20 Forrásrészletek Kung Fu-ce mondásaiból I. II/1. A mester mondotta: "Aki erényével (tö) gyakorolja a kormányzást, az olyan, akár az északi sarkcsillag, amely mozdulatlanul a helyén marad, bár minden csillag mozog körülötte." II/3.A mester mondta: "Ha a népet rendeletekkel kormányozzák s büntetésekkel tartják féken, akkor ki fogja játszani (a büntetést), de a szégyent nem fogja ismerni. Ha az erénnyel (tö) kormányozzák és a szertartásokkal tartják féken, akkor ismerni fogja a szégyent és mindig egyenes lesz." II/4. A mester mondotta: "Amikor tizenöt éves voltam, a tanulás foglalt el, amikor harminc, már szilárdan álltam; amikor negyven, nem tévelyegtem többé; amikor ötven, megértettem az Ég parancsát (t'ien ming); amikor hatvan, fülem kifinomodott; és amikor hetven lettem,(8) már követhettem szívem kívánságát, mégsem hágtam át semmi előírást." II/15. A mester mondotta: "Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes." II/16. A mester mondotta: "A régiekétől eltérő tanokhoz igazodni nagyon ártalmas dolog.„ II/19. Ai fejedelem(17) kérdezősködött mondván: "Mit kell tennem ahhoz, hogy a nép engedelmes legyen?" K'ung-ce felelte neki mondván: "Ha felemeled az egyeneseket és eltávolítod a görbéket, akkor a nép engedelmeskedik. De ha felemeled a görbéket és eltávolítod az egyeneseket, a nép nem engedelmeskedik." 84/1. A Mester mondotta: „Az erkölcs minden ember kötelessége. Ebben a dologban, még a mesternek sincs előnye.”

21 Forrásrészletek Kung Fu-ce mondásaiból II. I/3. A mester mondotta: "A ravasz beszéd s a tettetett külső ritkán párosul az emberséggel (zsen)." I/6. A mester mondotta: "A fiatal ember otthon tisztelje a szüleit (hiao), házon kívül tisztelje az idősebbeket (ti), legyen figyelmes és szavahihető, szeresse a sokaságot (csung), de bizalmas viszonyban legyen az emberségesekkel (zsen). Ha így cselekszik, és még marad ereje, akkor azt tudományokra és elméjének ékesítésére (hio wen) fordíthatja." I/16. A mester mondotta: "Sose búsuljatok, hogy az emberek nem ismernek benneteket; azon búsuljatok, hogy ti nem ismeritek az embereket." IV/3. A mester mondotta: "Csak aki emberséges, csak az tudja igazán szeretni és gyűlölni az embereket." IV/4. A mester mondotta: "Aki igazán az emberségre törekszik, az nem tesz semmi gonoszságot." IV/5. A mester mondotta: "Gazdagság és előkelőség - ezt kívánják az emberek. De ha nem a helyes úton (tao) jutnál hozzá, nem szabad élned vele. Szegénység és alacsony sor - ezt nem szeretik az emberek. De ha a helyes úton lenne osztályrészed, ne tartsd távol magadtól. Az a nemes (kün-ce), aki elveti magától az emberséget, szerezhet-e hírnevet magának? A nemes még az étkezés idejében sem vét soha az emberség ellen. S ilyennek kell maradnia akkor is, ha veszélybe kerül, akkor is, ha nagy zavarba jut." IV/8. A mester mondotta: "Aki reggel meghallgatta az igazságot (tao), az este akár meg is halhat." IV/11. A mester mondotta: "A nemes mindig az erényre (tö) gondol, a kis ember pedig a földre [földi dolgokra]. A nemes mindig a törvényekre gondol, a kis ember pedig a kegyekre."

22 Forrásrészletek Kung Fu-ce mondásaiból III. VI/16. A mester mondotta: "Akiben a természetes tulajdonságok (cse) túlszárnyalják a műveltséget (wen), az vadember (je). Akiben a műveltség szárnyalja túl a természetes tulajdonságokat, az közönséges írnok (si). Akiben a műveltség és a természetes tulajdonságok kiegyensúlyozódtak, az nemes emberré (kün-ce) lett." VI/27. A mester mondotta: „A közép mozdulatlanságának (csung-jung) erénye a tökéletesség legmagasabb foka. S már régóta igen kevés ember (érte el).” VII/1. A mester mondotta: "Én csak közvetítek, de nem alkotok újat. Megbízhatónak tartom és szeretem a régieket (ku)”. VII/2. A mester mondotta: "Hallgatni és mindent megjegyezni, tanulni és soha meg nem unni (a tanulást), tanítani másokat és soha bele nem fáradni: (e három erény) közül vajon melyik van meg bennem?„ VII/6. A mester mondotta: "Törekedj mindig a helyes útra (tao), szilárdan ragaszkodj az erényhez (tö), igazodj mindig az emberség elvéhez (zsen), szórakozásodat pedig keressd a művészetekben (ji).„ VIII/14. A mester mondotta: „Akinek nincs hivatali tisztsége, az ne foglalkozzék a kormányzás dolgaival.” VIII/17. A mester mondotta: „Úgy tanulj, mintha semmit sem értél volna el, és mindig félj, hogy elveszíted (amit tanultál).” 66/1. Dsi Lu szólt: „We hercege várja a Mestert, hogy a kormányzást átvegye. Mi lesz az első amit a mester tenni fog? A Mester így szólt: „A szavak helyes használata. Dsi Lu szólt: Ez az egész? Most az egyszer, Mester hibázni fog. Miért kell a szavakat helyesen használni? – Milyen együgyű vagy te, Yü! A bölcs mellőzi azt, amit nem ért. Ha a szavak használata nem helyes, zavaros a fogalmak értelme; ha a fogalmak zavarosak, nem lehet helyesen cselekedni. Ha nem lehet helyesen cselekedni, az erkölcs és művészet sem virágzik. Ha az erkölcs és művészet nem virágzik, úgy a büntetés értelmetlen. Ha a büntetésnek nincs értelme, a nép nem tudja hová lépjen és mit tegyen. A bölcs első dolga, hogy fogalmait szavakra, szavait tettekké váltsa. Nem tűri, hogy szavaiban rendetlenség legyen. Minden ezen múlik.

23 Forrásrészletek Kung Fu-ce mondásaiból IV. IX/24. A mester mondotta: "A legtöbbre a hűséget és szavahihetőséget kell becsülni, nem szabad olyanokkal barátkozni, akik nem érnek annyit, mint mi, és ha hibázunk, nem szabad félni attól, hogy kijavítsuk.„ XII/13. A mester mondotta: "Meghallgatni a panasztevőket (és igazságot szolgáltatni nekik) éppen úgy tudom, mint bárki más. Ami azonban szükséges volna: elérni, hogy senkinek se legyen panasza.„ XII/15. A mester mondta: "A nemes ember kiterjedt tudást szerez a könyvekből, viselkedését pedig a szertartásokhoz igazítja; így lesz képes rá, hogy sose térjen le a helyes útról." XII/16. A mester mondta: "A nemes ember tökéletesíti mások jó tulajdonságait, és nem fokozza mások rossz tulajdonságait. A közönséges ember fordítva csinálja. XII/17. Ki K'ang-ce a kormányzásról kérdezősködött K'ung-ce-nél. K'ung-ce válaszképpen azt mondta: "Kormányozni annyi, mint a helyes útra igazítani. Ha te, uram, a helyes úton járva vezeted (a népet), akkor ugyan ki merne letérni a helyes útról?" Ki K'ang-ce nagyon nyugtalankodott a tolvajok (szaporodása) miatt, s kérdést tett fel (erről) K'ung-ce-nek. K'ung-ce válaszképpen azt mondta: "Ha te, uram, nem leszel kapzsi, akkor akár jutalmat adhatsz érte, mégsem fognak lopni.„ XII/19. Ki K'ang-ce a kormányzásról kérdezősködött K'ung-ce-nél s azt mondta: "Mit gondolsz nem kellene megölni az erkölcsteleneket (wu-tao), hogy ezzel is segítsük az erkölcsösöket (ju-tao)?" K'ung-ce így felelt neki: "De uram, a jó kormányzáshoz miért kellene megölnöd bárkit is? Ha te magad a jóra törekszel, akkor a nép is jó lesz. A nemes ember erénye (tö) olyan, akár a szél; a közönséges embereké pedig akár a fű. Ha fölötte fúj a szél, a fűnek meg kell hajolnia."

24 A konfucianizmus Kung Fu-ce követőinek gondolati, kormányzati, majd később vallási rendszere. Bölcselők  Meng-ce (Kr.e. 371-289) - Filozófiai antropológiájáról Európában - igaz jóval későbbről - Rousseau jut eszünkbe. Mencius szerint ugyanis: „Az ember jó. Ez az alaptermészete, mint ahogyan a víznek, hogy folyik..” - Filozófiai antropológiájáról Európában - igaz jóval későbbről - Rousseau jut eszünkbe. Mencius szerint ugyanis: „Az ember jó. Ez az alaptermészete, mint ahogyan a víznek, hogy folyik..” - Politikai filozófiája: Ha az emberek rosszul viselkednek, vagy a rendszer vagy a vezetés a hibás. A háborús politika pl. rossz: „Sohasem létezett igazságos háború.” A nép érdeke előbbre való, mint az uralkodóé, azért a rossz király elmozdítható. - Politikai filozófiája: Ha az emberek rosszul viselkednek, vagy a rendszer vagy a vezetés a hibás. A háborús politika pl. rossz: „Sohasem létezett igazságos háború.” A nép érdeke előbbre való, mint az uralkodóé, azért a rossz király elmozdítható.  Hszün-ce (Kr.e. 355-288) - Ő is Kung Fu-ce híve, de antropológiája pesszimista: „Az ember természete rossz, ami jó van benne, az mesterséges.” - Ő is Kung Fu-ce híve, de antropológiája pesszimista: „Az ember természete rossz, ami jó van benne, az mesterséges.” - Emiatt a rossz szokásokat és gyakorlatot csak pedagógiai eszközökkel lehet leküzdeni. Döntő jelentőségű a nevelés: Jogra, rendre, barátságra, erkölcsre. Ebből a gondolati magból fejlődik ki később a kínai államhivatalnokok híres és nehéz vizsgarendszere. - Emiatt a rossz szokásokat és gyakorlatot csak pedagógiai eszközökkel lehet leküzdeni. Döntő jelentőségű a nevelés: Jogra, rendre, barátságra, erkölcsre. Ebből a gondolati magból fejlődik ki később a kínai államhivatalnokok híres és nehéz vizsgarendszere.  A Da Hüo (a Nagy Tudomány) Kung Fu-ce tanainak 5 soros foglalata: „Ha valaki országát kormányozni akarja, először a családját kell rendben tartania. „Ha valaki országát kormányozni akarja, először a családját kell rendben tartania. Ha valaki a családját rendben akarja tartani, először saját jellemét kell kialakítania. Ha valaki a családját rendben akarja tartani, először saját jellemét kell kialakítania. Ha valaki jellem akar lenni, először igazszívűnek kell lennie. Ha valaki jellem akar lenni, először igazszívűnek kell lennie. Ha valaki igazszívű akar lenni, először őszintén kell gondolkodnia. Ha valaki igazszívű akar lenni, először őszintén kell gondolkodnia. Ha valaki őszinte gondolkodású akar lenni, annak be kell látnia az igazságot!” Ha valaki őszinte gondolkodású akar lenni, annak be kell látnia az igazságot!”

25 Mo-Ti (Kr.e. 500-396) Az ókori kínai bölcselet Lao-ce és Kung Fu-ce utáni harmadik nagy alakja. Az ő gondolatrendszerét a pragmatizmus, vagyis a közösség szempontjából tekintett haszonelvűség jellemzi. Az ókori kínai bölcselet Lao-ce és Kung Fu-ce utáni harmadik nagy alakja. Az ő gondolatrendszerét a pragmatizmus, vagyis a közösség szempontjából tekintett haszonelvűség jellemzi.  Jelmondata szerint a kormányzás és a filozófia feladata: „Az általános jólétet előmozdítani és a rosszat leküzdeni!”  E cél megvalósításának két alapvető útja és gátja van: 1. Az utak: A gazdag ország és a gyarapodó népesség. 1. Az utak: A gazdag ország és a gyarapodó népesség. 2. A gátak: A háború és a művészetek. Utóbbi minden különösebb gazdasági haszon nélkül csak a pénzt viszi, az előbbi még rengeteg emberéletbe is kerül. 2. A gátak: A háború és a művészetek. Utóbbi minden különösebb gazdasági haszon nélkül csak a pénzt viszi, az előbbi még rengeteg emberéletbe is kerül.  A filozófia is csak addig és akkor jó, ha: - szilárd alapokra, azaz régi, bölcs uralkodók tanaira épül; - szilárd alapokra, azaz régi, bölcs uralkodók tanaira épül; - kiállja a gyakorlati élet kritikájának próbáját; - kiállja a gyakorlati élet kritikájának próbáját; - hasznos a gyakorlatban, tehát növeli az ország gazdagságát és népességét. - hasznos a gyakorlatban, tehát növeli az ország gazdagságát és népességét.  Oligarchikus ismeretelmélet: Akkor igaz valami, ha gazdagodó és gyarapodó emberek igaznak tartják. Ha nem úgy vélik, vagy nem a gazdagodók vallják, akkor nem igaz.  Szeretetetika: „Akik másokat szeretnek, szeretetben lesz részük.” - „Úgy bánj más országokkal, mint a magadéval, más családokkal, mint a magadéval, más emberekkel, mint önmagaddal!” - „Úgy bánj más országokkal, mint a magadéval, más családokkal, mint a magadéval, más emberekkel, mint önmagaddal!” - „Tiszteld az ősöket, a hagyományt és a vallást!” - „Tiszteld az ősöket, a hagyományt és a vallást!” Mo-ti szeretetetikája nem azonos Krisztus, Szent Pál vagy Szent Ágostonéval. Nála a szeretet azért fontos, mert növeli a gazdagságot és a népességet. A szeretet tehát nem cél, hanem csak eszköz. Mo-ti szeretetetikája nem azonos Krisztus, Szent Pál vagy Szent Ágostonéval. Nála a szeretet azért fontos, mert növeli a gazdagságot és a népességet. A szeretet tehát nem cél, hanem csak eszköz.

26 Egyéb kínai iskolák A szofisták Filozófiailag művelt, de relativisztikusan gondolkodó irányzat képviselői. Főbb képviselőik: Hui-si, Kung Szun-lung. Képtelenségnek tűnő mondásaik – pl. a „A repülő madár árnyéka nem mozdul.” vagy „A fehér ló, nem ló.” – inkább a nyelv filozófiája (a jel, jellemvonás és jelentés tudatos összemosása) miatt fontosak. A legisták Az államfilozófiát filozófiát a jogrendre, a törvényességre építik és szűkítik le. Míg Mo-ti mindent a haszon, ők a törvényesség szempontjából néznek. Elvben elismerik Kung Fu-ce tanítását, de elveszítik annak erkölcsi emelkedettségét. Így a gyakorlatban – az irányzatot a birodalomépítés hatalmi érdeke miatt az felkaroló első kínai császár, Shi Huang-ti parancsára – Kr. e. 213-ban elégetik a konfuciánus szent könyveket csak azért, mert a szabadságukat féltő népek és országok ezekre hivatkoznak. A Jin-Jang iskola A Változások könyvére épülő, igazából jóval később virágzásra jutó irányzat. A Ji-King 8 triagrammjára építve dialektikus – az ellentétek harcán és egységén alapuló – léttant, kozmogóniát és antropológiát dolgoznak ki. A mindenség a Tai ji-nak nevezett őseredetből bontakozik ki úgy, hogy ez két részre, a Jang-ra és a Jin-re hasad. Ezek kölcsönhatásából jön létre az öt elem (fa, fém, föld, tűz, víz), majd a természeti, társadalmi és erkölcsi rend. A hosszú Jang léttanilag fényt, fizikailag erőt, mozgást, szilárdságot, antropológiailag férfiasságot, etikai szempontból a jóságot jelenti. Ellentéte a rövid Jin a sötétség, a passzivitás, a lágyság és nyugalom, a nőiesség és a rossz alapelve. Az irányzat legnagyobb filozófusa Csou-ci nem ókori, hanem csak jóval később (Kr.sz. 1017-73) él.

27 A Ji-King és Jin-Jang iskola főbb szimbólumai I.

28 A Ji-King és Jin-Jang iskola főbb szimbólumai II.