Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kézműves örökség: a mának szóló múlt. Pékdinasztiák-hagyományápolás a sütőiparban. Veszprém. 2010. május 7.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kézműves örökség: a mának szóló múlt. Pékdinasztiák-hagyományápolás a sütőiparban. Veszprém. 2010. május 7."— Előadás másolata:

1 Kézműves örökség: a mának szóló múlt. Pékdinasztiák-hagyományápolás a sütőiparban. Veszprém május 7.

2 A pékmesterség is része a kézműves kulturális örökségnek! Írott dokumentumok Írott dokumentumok Tárgyi emlékek Tárgyi emlékek Iparos tudásanyag Iparos tudásanyag Amióta ez a hármas az adott szakmában létezik, és a szakma művelését képesítéshez kötik, az adott szakma művelője kézműves iparos vagy kisiparos. A mi szakmánk megkülönbözteti a sütőipari szakmunkást- aki kenyérgyárban, sütőüzemben dolgozik- és a péket, aki saját vagy bérelt kisüzemben hagyományos technológiai és technikai háttérrel gyárt pékárut.

3 Kik voltak a „dinasztia-alapítók” Általános megjegyzések: A dinasztia alapító a szegénységből tör ki, az önálló ipargyakorlás megteremtése előtt jellemző a halmozott hátrány: árvaság, félárvaság, nehéz gyerekkor. Ennek folyománya később a nagycsalád, a saját gyerekek gondos, szeretetteljes nevelése. A pékszakma folytatása természetes!!!! A dinasztia alapító a szegénységből tör ki, az önálló ipargyakorlás megteremtése előtt jellemző a halmozott hátrány: árvaság, félárvaság, nehéz gyerekkor. Ennek folyománya később a nagycsalád, a saját gyerekek gondos, szeretetteljes nevelése. A pékszakma folytatása természetes!!!! Fő motívum: ha pék vagy mindig lesz kenyered Fő motívum: ha pék vagy mindig lesz kenyered A családban az első mester mai mértékkel mérve alacsony iskolázottsággal rendelkezett: (4 elemi+3 tanoncév). A családban az első mester mai mértékkel mérve alacsony iskolázottsággal rendelkezett: (4 elemi+3 tanoncév). Ez viszont szilárd alapokat adott (írás, olvasás, számolás) a szakma önálló műveléséhez, az üzletmenethez, a kisipar tisztességgel történő műveléséhez. Ez viszont szilárd alapokat adott (írás, olvasás, számolás) a szakma önálló műveléséhez, az üzletmenethez, a kisipar tisztességgel történő műveléséhez.

4 Kik voltak a „dinasztia-alapítók” Nincs a visszaemlékezésekben sok szó az indulás forrásairól, a bérlet, berendezések költségeinek kezdeti problémáiról.

5 Kik voltak a „dinasztia-alapítók” A 20-as évek gazdasági válsága elenyészik a családi visszaemlékezésekben. A két világháború jelentős törést okozott: A pék az mindenkinek kell, és mindenkinek csak élve jó. Példázza ezt például a Gömörei pék család első tagjának sorsa is. Gömörei József a második világháborúban előbb a magyar honvédségnek sütött kenyeret, majd orosz fogságban, az oroszoknak sütött tovább, aztán kiszabadult, és megint az övéit látta el kenyérrel. Aztán amerikai fogságba esett, és ott is kenyeret sütött. Mikor hazakeveredett Budafokra, ott még folytak a harcok, a község többször is gazdát cserél, és ő hol a németeknek, hol a szovjeteknek sütötte a komiszkenyeret. Az 50-es években elsősorban a büntetőjogi fenyegetettség árnyékában kellett a napi szakmai munkát végezni, ezzel szemben megélhetési gondok nem voltak, a család felnőtt tagjai dolgoztak a gyerekek tanultak Ezek az évek mindenkinél nagyfokú fizikai elhasználódással jártak, a nyugdíjkorhatár elérésekor, már számos krónikus betegséggel küszködtek, javarészt az egészségtelen munkahelyi körülmények, és a túlzott fizikai leterhelés következményeként. A dinasztia alapítók életük alkonyán, fizikailag, lelkileg elhasználódva távoztak családjuk köréből, de mégis adtak valamilyen muníciót gyermekeiknek, amit ma talán a tisztes iparos ember egyszerűen betartható etikájának mondhatunk: A vevő bizalmát magas szintű szakmai munkával kell kiérdemelni, az üzlettársakkal tisztességes kapcsolatot kell kiépíteni és a profitot vissza kell táplálni.

6 A meztelen valóság A meztelen valóság 1870-ben Budapestnek még csak 160 ezer lakosa volt s 90 sütőmester élt akkor a székesfővárosban ben Budapestnek még csak 160 ezer lakosa volt s 90 sütőmester élt akkor a székesfővárosban. Ádáz konkurenciaharc kezdődött, aminek az lett a következménye, hogy az addig lisztárban eladott kenyér árát a verseny a lisztár alá nyomta. A mesterek között dúló verseny miatt, 1883-ban a munkások helyzete tűrhetetlenné vált, kitört az első sütőipari munkássztrájk Magyarországon… A követelések mutatták meg a kor valódi arcát: A követelések mutatták meg a kor valódi arcát: Tíz órai munkaidő, 16 órás keretben. Tíz órai munkaidő, 16 órás keretben. Jobb és táplálóbb élelmezés. Jobb és táplálóbb élelmezés. A hetibér 10 százalékkal való megjavítása. A hetibér 10 százalékkal való megjavítása. Minden munkásnak külön-külön féregmentes, tiszta ágy. Minden munkásnak külön-külön féregmentes, tiszta ágy. A péklegények a Kéményseprő vendéglőből vonultak ki a Rákosi erdőbe. Ott az első két nap igen vígan telt el, mert nagy üstökben főztek gulyást és pörköltet, a sörgyárosok pedig kocsiszámra küldték ki a sört. Hogy a vígság még nagyobb legyen, a zene is szólt éjjel-nappal, hiszen abban az időben az szenzáció volt. A kor legkiválóbb művészei -pl._Blaha Lujza is- meglátogatták a sztrájkolókat

7 Ismert többgenerációs pékcsaládok. A SÜTŐIPAROSOK, PÉKEK című 57 éve folyamatosan megjelenő szaklap felelős szerkesztőjeként úgy gondolom, hogy egyik missziónk a szakmai örökség felkutatása és megörökítése. Ennek hangsulyos része a régi szakemberek emlékeinek felidézése, sorsuk, szakmai életük rekonstruálása. Eddig tizenegyszer volt lehetőségünk pék családok bemutatására: 2001/5 számunkban hírt adtunk a nagykőrösi Tamási- Varga pékség hetvenkét éves történetéről, a 2006/3 számban a bicskei Szomolányi pékség százhárom évéről tudósítottunk. A 2007/6 számunkban a kiskunhalasi Kalmár család 1931-től eredeztethető szakmai történetét, 2008/2 számunkban a bajai Verli család, 2008/3 számunkban a Farkasinszki família történetét rajzoltuk meg. 2008/4 számunkban a budafoki Gömörei család, 2008/5 számunkban a pilisi Lengyel dinasztia, 2008/6 számunkban a tolcsvai Gyarmati család, 2009/4 számunkban a szécsényi Domszky 2010/1 számunkban a szigetszentmiklósi Gere család történetét örökítettük meg. Reményeink szerint, ha nem is nagy számban, de vannak hasonló több generációs pékségek, melyek történetével a jövőben szeretnénk megismertetni olvasóinkat,, hogy minél teljesebb képet rajzolhassunk az elmúlt évszázad szakmatörténetéről.

8 Ismert többgenerációs pékcsaládok. A nagykőrösi Tamási–Varga pékség nyolcvanegy éve A cégalapító Tamási nagypapa augusztus 13.-án kapta meg az iparigazolványt Nagykőrös város tekintetes polgármesterétől. A pékség azóta családi vállalkozásként működik, gyakorlatilag szinte folyamatosan szolgálva Nagykőrös lakosságát. A cégalapító Tamási nagypapa augusztus 13.-án kapta meg az iparigazolványt Nagykőrös város tekintetes polgármesterétől. A pékség azóta családi vállalkozásként működik, gyakorlatilag szinte folyamatosan szolgálva Nagykőrös lakosságát. A Rákosi- időszakban volt néhány év kényszerszünet, később pedig a nyolcvanas években a pékség állaga romlott le. A kilencvenes évek elején sikerült az üzemet felújítani, és azóta a 2–3 fős pékségből közel 30 embernek munkát adó kisüzemmé vált. A Rákosi- időszakban volt néhány év kényszerszünet, később pedig a nyolcvanas években a pékség állaga romlott le. A kilencvenes évek elején sikerült az üzemet felújítani, és azóta a 2–3 fős pékségből közel 30 embernek munkát adó kisüzemmé vált. Varga István- a mai tulajdonos-néhány éve a Nagykőrösi Levéltárban lelt a patinás dokumentumra, amely azóta sárgás papíron, igaz fénymásolva, de bekeretezve függ a falon a pékségben. Ez a papírdarab utal arra, hogy a mai tulajdonosoknak a nagypapa vállalkozó szelleme, szaktudása, a nagymama üzleti érzéke biztosította a kezdetet a szoba-konyha melletti kis sütődével. Varga István- a mai tulajdonos-néhány éve a Nagykőrösi Levéltárban lelt a patinás dokumentumra, amely azóta sárgás papíron, igaz fénymásolva, de bekeretezve függ a falon a pékségben. Ez a papírdarab utal arra, hogy a mai tulajdonosoknak a nagypapa vállalkozó szelleme, szaktudása, a nagymama üzleti érzéke biztosította a kezdetet a szoba-konyha melletti kis sütődével.

9 Ismert többgenerációs pékcsaládok. A bicskei Szomolányi pékség család története Az 1903-ban alapított „Szomolányi pékség” négy generációja több mint száz éve szolgálja Bicske lakosságát ben kezdett el inaskodni a szakmai dinasztia alapítója Szomolányi Ferenc- egy őslakos bicskei csizmadiamester fia- a Fő utcában működő Lauturnen Ferenc pékségében, majd felszabadult segédként, a korabeli szokásoknak megfelelően hat évig Pesten dolgozott egy kétkemencés pékségben, mielőtt visszajött volna Bicskére. A történet ezzel veszi kezdetét: A fiatal segéd 1899-ben szülei házánál kemencét építtet, és önállósítva magát, pékmesterként megalapítja a családi vállalkozást, a SZOMOLÁNYI SÜTŐDÉT. A család szorgalmasan dolgozik, a vállalkozás belendül. Rövidesen ben- az eredeti Fehérvári út 2 sz alatti pékség mellett működni kezd a Fehérvári út 40.ben a második Szomolányi pékség. A verítékes szorgalom, a minőségi munka jó megélhetést és illő tiszteletet biztosított a három gyerekes család számára. A fiatal segéd 1899-ben szülei házánál kemencét építtet, és önállósítva magát, pékmesterként megalapítja a családi vállalkozást, a SZOMOLÁNYI SÜTŐDÉT. A család szorgalmasan dolgozik, a vállalkozás belendül. Rövidesen ben- az eredeti Fehérvári út 2 sz alatti pékség mellett működni kezd a Fehérvári út 40.ben a második Szomolányi pékség. A verítékes szorgalom, a minőségi munka jó megélhetést és illő tiszteletet biztosított a három gyerekes család számára. A szakma mestereit tömörítő Bicskei Önálló Iparosok és Kereskedők Köre, a Bicskei Iparos Ifjak Társasköre tagsága a jól megérdemelt társadalmi rangot bizonyította.

10 Ismert többgenerációs pékcsaládok. A bicskei Szomolányi pékség család története A család mindennapjait a kor írott és íratlan szabályokkal vezérelte, de céltudatosan, szorgalmasan és becsületesen megélt életükbe belerondított a történelem: Az első világháború Szerbiába sodorta Szomolányi Ferencet, aki hadipékségben a bakáknak komiszkenyeret, a tiszteknek finomárút sütve szolgálta hazáját, és csak sokára-orosz hadifogság után- került ismét vissza Bicskére. A pékség ezalatt is működött: a feleség és a felcseperedő gyerekek felvállalták a környékbeli lakosok igényeinek megfelelő házi sütést. Az első világháború Szerbiába sodorta Szomolányi Ferencet, aki hadipékségben a bakáknak komiszkenyeret, a tiszteknek finomárút sütve szolgálta hazáját, és csak sokára-orosz hadifogság után- került ismét vissza Bicskére. A pékség ezalatt is működött: a feleség és a felcseperedő gyerekek felvállalták a környékbeli lakosok igényeinek megfelelő házi sütést. Később a két fiú a négy polgári elvégzését követően apjuk mellett péksegéd lett. Később a két fiú a négy polgári elvégzését követően apjuk mellett péksegéd lett. Ifj. Szomolányi Ferenc – miután 1938-ban megnősült, majd négy gyermeket nevelt- felújította az első pékműhelyt és 1939-ben megnyitotta saját neve alatt bejegyzett sütödéjét. Most már két Szomolányi cég működött a piacon példás együttműködésben, szép egyetértésben. Ifj. Szomolányi Ferenc – miután 1938-ban megnősült, majd négy gyermeket nevelt- felújította az első pékműhelyt és 1939-ben megnyitotta saját neve alatt bejegyzett sütödéjét. Most már két Szomolányi cég működött a piacon példás együttműködésben, szép egyetértésben. A fejlődést megint a történelem törte meg: a II. világháború liszthiányt, jegyrendszert, a hadra fogható férfiak bevonulását hozta, 1944 őszén a két férfi bevonult, majd Ferenc két év, Sándor három év hadifogság után 1946-ban és 1948-ban, tért haza. a II. világháború liszthiányt, jegyrendszert, a hadra fogható férfiak bevonulását hozta, 1944 őszén a két férfi bevonult, majd Ferenc két év, Sándor három év hadifogság után 1946-ban és 1948-ban, tért haza.

11 Ismert többgenerációs pékcsaládok. A bicskei Szomolányi pékség család története A pusztítás rettenetes volt, minden romokban, a szülők nem bírták ki a megpróbáltatásokat, Bicskét kitelepítették, úgy tűnt a pékségnek vége. A legújabb kori történelemmel is dacolt a família: Bár a beindított üzemet az államosításkor gyakorlatilag kifosztották Ifj. Szomolányi Ferenc nem adta meg magát, „maszek” lett, önálló kisiparos maradt 1980-ban bekövetkezett haláláig. A feleség nevén ment tovább a pékség, majd először Szomolányi Árpád sütőmester, később Szomolányi László vette birtokba a családi céget, gyártva töretlenül a Bicskén fogalomként emlegetett „szomolányi kenyeret” és a „szomolányi pékárút”. Jelenleg a negyedik generáció dolgozik a régi portán működő pékségben. Szomolányi László gyermekei közül Tamás tanulóévei alatt sorra nyerte el a szakmai versenyeket, ékes bizonyítékául annak, hogy a vér nem válik vízzé. Bár a szaktudás nem a géneken keresztül öröklődik, hanem szorgalmas munka és tanulás eredménye, de a szülői példamutatás, a nemzedékeken átívelő polgári életmód olyan minta amely mindig megtalálja követőit, visszamenőlegesen értelmet adva több generáció küzdelmes életének

12 Ismert többgenerációs pékcsaládok. A kiskunhalasi Kalmár család története. (nagyapa) A Kalmár família 1931 óta süti a kenyeret. Az első pék a családban, az 1918-ban, Tataházán született idősebb Kalmár Béla, akit nehéz gyerekkora vezérelt a pékszakma közelébe. A korán elvesztett édesanya, majd édesapja, a szülői szeretet hiánya, már a hat elemi elvégzését követően dolgozni kényszeríttette. Négy év pékinaskodás Kiskunhalason, Kecskeméten és Szegeden és a gyerekemberből önálló iparosember lett. A fiatal segéd 1943-ig pékmesterek mellett dolgozott, majd Tataházán március 1.- én kezdett el kisiparosként dolgozni. A háború, rettenetes pusztítást hagyott maga után Tataházán. A pénz elértéktelenedése miatt már tojásért sütötték a kenyeret és így nem pénz lett a fizetőeszköz, hanem termék, termény. A háború, rettenetes pusztítást hagyott maga után Tataházán. A pénz elértéktelenedése miatt már tojásért sütötték a kenyeret és így nem pénz lett a fizetőeszköz, hanem termék, termény. Kalmár Béla miután haza érkezett és felépült, újra működtetni kezdte pékségét. Kézzel dagasztottak, a kisfiú, Bélus még a teknőt fel sem érte, már sámliról kellett a kovászt készítenie, dagasztani, táblázni és a kemencénél segíteni. Mikor a kenyeret sütötte ki az idősebb Kalmár 4-5 db-ot mindig bent hagyott a kemencébe, hogy kisfia szedje ki. Ifjabb Kalmár Béla ekkor még csak hat éves körül lehetett és a kemencét is csak sámliról érte el. Kalmár Béla miután haza érkezett és felépült, újra működtetni kezdte pékségét. Kézzel dagasztottak, a kisfiú, Bélus még a teknőt fel sem érte, már sámliról kellett a kovászt készítenie, dagasztani, táblázni és a kemencénél segíteni. Mikor a kenyeret sütötte ki az idősebb Kalmár 4-5 db-ot mindig bent hagyott a kemencébe, hogy kisfia szedje ki. Ifjabb Kalmár Béla ekkor még csak hat éves körül lehetett és a kemencét is csak sámliról érte el.

13 Ismert többgenerációs pékcsaládok. A kiskunhalasi Kalmár család története. (Apa) A Rákosi rendszerben egy ember napi fejadagja 20 dkg kenyér volt. Akkoriban a környéken megszüntették a magán kisipart, csak a szövetkezetek süthettek ezért a pékeket, mint munkacsoport vezetőket alkalmazták. Később többen visszakapták az ipart és dolgozhattak tovább. Ez idő alatt ifjabb Kalmár Béla már dolgozott a pékségben. A gyerekember este bekovászolt, majd hajnalban felkelt a kenyeret és kiflit sütni. Mikor a portéka kisült hátára vette a kosarat és az iskola sarkán árulta a kifliket. Az első két órán „felmentése” volt, a tanárok nem szóltak érte, ha a padban elaludt, mert mondták: „a Bélus ma már egyszer kifáradt”. Édesapja mellett volt három évig inas, így lett belőle is pék. A környékbeliek elismerték a két Kalmár pék munkáját,akik hajnal 4 órától este 6-7 óráig, hétvégén hajnal 2-től este hétig dolgoztak. Ez idő alatt a Kalmár család megerősödött anyagilag, elsőnek volt a faluban tévékészülékük majd autójuk. A családi üzemben a fiatal segéd a munkájáért nem kapott fizetséget ezért a katonai szolgálat után Kunfehértón saját pékséget építetett, majd ben elkezdett dolgozni. Venyigével, szőlővesszővel fűtötték a kemencét, és továbbra is kézzel dagasztották a kenyeret. Szépen lassan ők is gyarapodtak, első lányuk születése idején került a pékségbe az első dagasztógép, így könnyebbé vált a munka. Mikor megerősödtek anyagilag olajégőket szereltek fel a kemencére. Időközben idősebb Kalmár Béla a nyugdíjas éveihez közeledett. Látva fia fejlesztéseit, egy év múlva ő is vásárolt dagasztógépet, és ő is olajégős kemencével kezdett dolgozni. Mintha irigyelte volna fia sikereit. Mivel a tataházi üzem addigra elöregedett, és a szakhatóságok felújítást írtak elő, úgy gondolta inkább befejezi a szakmát, és visszaadja az ipart. Hosszan tartó, fájdalmas betegség gyötörte az idős pék utolsó éveit. Mind két lábát térd felett amputálták, de az utolsó amputációt követő reggelen szíve nem bírta tovább és márciusában meghalt.

14 Ismert többgenerációs pékcsaládok. A kiskunhalasi Kalmár család története. (leányunoka) A harmadik generációs vállalkozó, a kétgyerekes fiatalasszony így emlékszik gyermekkorára: „reggel mikor felkeltem, apukám már dolgozott, mikor hazaértem az iskolából vagy dolgozott még, vagy aludt már. Este felkelt megkovászolni, a jószágokat elrendezni és már feküdt is vissza, aludni. Hétvégén, szombaton a munka után lefeküdt és vasárnap délben ebédelni kelt fel. Mikor hétvégén lakodalmak voltak, lakodalmas kalácsot is kellett készíteni. Igen korán bennünket, gyerekeket is befogtak munkára. Mivel nővérem 4 évvel idősebb ő tudott hamarabb számolni és ment ki az üzletbe árulni a kenyeret, nekem pedig a tészta nyújtásába kellett segítenem, apu keze alá dolgozni. Így a sors meg is határozta további életutunkat. A nővérem a mai napig élelmiszer boltokat működtet, én pedig a pékséget.” A kislány sokszor csak esténként tudott apjával találkozni ezért éves korától már segített kovászolni. Kalmár Teréz sok időt töltött a pékségben, szeretett az üzemben sürögni, forogni, és az apa egyre több munkát bízott lányára. A kunfehértói pékség idővel kicsi lett, ezért a család Kiskunhalason megvett egy régi üzemet. Felújították, vettek bele két kemencét, használt dagasztó gépeket és augusztusában megkezdték az új nagyobb pékségben a munkát. A kislány sokszor csak esténként tudott apjával találkozni ezért éves korától már segített kovászolni. Kalmár Teréz sok időt töltött a pékségben, szeretett az üzemben sürögni, forogni, és az apa egyre több munkát bízott lányára. A kunfehértói pékség idővel kicsi lett, ezért a család Kiskunhalason megvett egy régi üzemet. Felújították, vettek bele két kemencét, használt dagasztó gépeket és augusztusában megkezdték az új nagyobb pékségben a munkát. A pékség jelenlegi vezetője Kalmár Teréz. Az üzem tovább fejlődik, csomagoló gépsort állítottak be, és a forgóállványos kemencét lecserélték, valamint a régi kemencék helyén is új korszerű gépek vannak. Kalmár Teréz összegezése a családi örökségről: „Nekem édesapám a példaképem, a tanárom volt. Nagyon közel álltunk egymáshoz. Mindenre ő tanított. Az életre, a szakmára, a vevőkkel történő kapcsolattartásra, a felelősségteljes gondolkodásra, egyszóval nagyon sokat köszönhetek neki. Mindig szerencsésnek éreztem magam. A nagyszülőktől és szüleimtől kapott örökség, vérük, verítékük, szeretetük, felbecsülhetetlen érték. Ők bennem élnek tovább és büszke vagyok, hogy a lányuk és utódjuk lehetek.”

15 Ismert többgenerációs pékcsaládok. A bajai Verli család története. Az apa története (Verli József ) Az első generáció, Verli József az édesapa életútja igencsak göröngyösen indult ben szegény nagycsaládos szülők legkisebb gyerekeként, egy Bajához közeli községhez –Bátmonostorhoz- tartozó tanyán élnek, amíg a legidősebb testvér Mária férjhez nem ment egy péklegényhez. Az első generáció, Verli József az édesapa életútja igencsak göröngyösen indult ben szegény nagycsaládos szülők legkisebb gyerekeként, egy Bajához közeli községhez –Bátmonostorhoz- tartozó tanyán élnek, amíg a legidősebb testvér Mária férjhez nem ment egy péklegényhez. A négy elemi iskola elvégzése után 1924-ben felveszik pékinasnak a sógor pékségébe. Ha pék leszel, mindig lesz kenyered, hangzott el a hasznos tanács. A négy elemi iskola elvégzése után 1924-ben felveszik pékinasnak a sógor pékségébe. Ha pék leszel, mindig lesz kenyered, hangzott el a hasznos tanács. Az akkori szokásoknak megfelelően, felszabadulása után Ő is elindult szakmai tudását gyarapítani. Egyik mestertől a másik pékségig vándorolt, így jutott 1933–ban Csátaljára Kovács József pékmester pékségébe. A huszonharmadik éveiben járó, fiatal péklegény hiába rendelkezett már megfelelő szaktudással, de az önállósághoz szükséges tőkéje, forrásai nem voltak. Az akkori szokásoknak megfelelően, felszabadulása után Ő is elindult szakmai tudását gyarapítani. Egyik mestertől a másik pékségig vándorolt, így jutott 1933–ban Csátaljára Kovács József pékmester pékségébe. A huszonharmadik éveiben járó, fiatal péklegény hiába rendelkezett már megfelelő szaktudással, de az önállósághoz szükséges tőkéje, forrásai nem voltak. Azért megpróbált felülkerekedni a szegénységen és átvette Csátalján a Kovács-féle pékséget. Ahogy az már a szegényeknél lenni szokott, egymás után születnek a gyerekek Azért megpróbált felülkerekedni a szegénységen és átvette Csátalján a Kovács-féle pékséget. Ahogy az már a szegényeknél lenni szokott, egymás után születnek a gyerekek A magas bérleti díj, és a megszaporodott család miatt Verli József feladni kényszerült az önálló pékséget, de a pékszakmában maradt. A magas bérleti díj, és a megszaporodott család miatt Verli József feladni kényszerült az önálló pékséget, de a pékszakmában maradt. A család anyagi helyzetét tovább rontotta, hogy a háború utolsó szakaszában Verli Józsefet behívták katonának és szakácsnak sorozták be. A háború gyorsan véget ért számára, miután Budán megsebesült, így rövid orosz fogság után sebesülten leszereltették. A család anyagi helyzetét tovább rontotta, hogy a háború utolsó szakaszában Verli Józsefet behívták katonának és szakácsnak sorozták be. A háború gyorsan véget ért számára, miután Budán megsebesült, így rövid orosz fogság után sebesülten leszereltették.

16 Ismert többgenerációs pékcsaládok. A bajai Verli család története. Verli József a község egyetlen pékségében sem tudott munkát kapni, ezért az akkor megalakult állami gazdaságnál helyezkedett el ben megalakultak a szövetkezetek és erre a sorsra jutott a Kovács pékség is, A kispékségben apa és fia, Verli József sütőmunkás és Verli György átképzős munkát kapott. A szövetkezeti pékségeket Baján 1949-ben államosították és létre jött a Baja és Vidéke Sütőipari Vállalat. A Verli család 1954-ben Bajától délre fekvő Gara községbe került, ami egyúttal a családfő utolsó munkahelye is lett. A községben a határőrség ellátása volt a legnagyobb kihívás, mert a „feketekenyeret” egy igen gyenge minőségű lisztből kellett sütni, ami nehezen sült át, sokszor ragacsos bélzetű maradt. Mivel Jugoszláviával igen rossz viszonya volt a magyar államnak, egy határőrség elégedetlenségének hamar politikai fejleményei lettek. A községben a határőrség ellátása volt a legnagyobb kihívás, mert a „feketekenyeret” egy igen gyenge minőségű lisztből kellett sütni, ami nehezen sült át, sokszor ragacsos bélzetű maradt. Mivel Jugoszláviával igen rossz viszonya volt a magyar államnak, egy határőrség elégedetlenségének hamar politikai fejleményei lettek. A család apraja-nagyja a pékségben dolgozott, és ennek köszönhetően mindhárom fiúból pék lett. Igaz a családfő többször is hangoztatta, hogy ha bármelyik fia péknek megy, annak eltöri a derekát. Ez persze nem következett be, pedig mindegyik életét a pékszakmával kötötte össze, mindhárman itt lettek sikeresek. Verli József 1970-ben történt nyugdíjazásáig Garán dolgozott, utána a szakmával való kapcsolata fiain keresztül maradt meg.

17 Ismert többgenerációs pékcsaládok. A bajai Verli család története. A legidősebb fiú Verli György története Az 1937-ban született Verli György, korán eljegyezte magát a pékszakmával, évesen apjával- kihasználva a cserevilág lehetőségeit- szombatonként süteményeket árultak a garai pincesoron. Később a jegyrendszer idején György a Márton családhoz került, és az általános iskola mellett folyamatosan dolgozott a családi pékségben. Az általános iskola után egy évig Csepelen vasesztergályos tanulónak indult pályafutása, de a végül a vasas pálya helyett a pékszakmát választotta, és nyugdíjba vonulásáig itt is maradt. Mivel ipari tanuló képzés akkor Baján még nem volt, így átképzősként a Kovács féle szövetkezeti pékségben szerezte meg a megfelelő szakmai gyakorlatot ben a szakmunkásvizsgát Baja legtekintélyesebb pékmestere előtt tette le.

18 Ismert többgenerációs pékcsaládok. A bajai Verli család története. A szakmunkásvizsga után a garai üzem adminisztratív munkái is ellátta ben 33 évesen a vállalat igazgatójává nevezik ki. Ebben az időszakban Verli György volt az ország legfiatalabb igazgatója. Verli György hét évig volt a Baja és vidéke Sütőipari Vállalat igazgatója, mialatt sikerült egy kenyérgyár felépítésével, a bajaiak régi álmát megvalósítani. A feszített tempót egészsége megsínylette, így 1977-ben saját kérésére felmentették. Nyugdíjazásáig dolgozott a vállalatnál. Amivel kevés ember dicsekedhet manapság Verli György elmondhatja: munkakönyvében, munkahelyként csak egy bejegyzés szerepel: Sütőipar Baja, ahol elkezdte pályafutását, mint átképzős és végigjárt minden ranglétrát, ami egy szakember szakmai pályafutása során elképzelhető. Amivel kevés ember dicsekedhet manapság Verli György elmondhatja: munkakönyvében, munkahelyként csak egy bejegyzés szerepel: Sütőipar Baja, ahol elkezdte pályafutását, mint átképzős és végigjárt minden ranglétrát, ami egy szakember szakmai pályafutása során elképzelhető.

19 Ismert többgenerációs pékcsaládok. A bajai Verli család története. A legkisebb fiú Verli István története Az 1944-ben született Verli István, a testvérek között kevésbé ismert, de mint a legkisebb fiúnak a szakma által szinte biztosan kijelölt útja volt édesapja és két idősebb testvérének nyomdokán. István szintén gyerekkorban, a garai pékségben sajátította el az alapvető szakmai fogásokat. Ő is Garán kezdett el szakmunkásként dolgozni, majd a Bajai Sütő- és Édesipari Vállalatnál dolgozott1958-tól 1989-ig ben több évi fizikai munka után gyártásvezető, majd később termelési osztályvezető lett. Ebből az időszakból legbüszkébb arra, hogy különféle felnőtt képzések után ben-helyben megteremtették a cégnél a szakmunkásképzés feltételeit es év nagy változást hozott István életében, mert egy időre elsodródott a szakmától. Egy közeli, határ menti község- Hercegszántó- termelőszövetkezete üzemet épített, ahol lapkenyér és kétszersültek készítésére akart berendezkedni. A dolog nagy kihívásnak tűnt számára, ezért üzemvezetői pályázatukra jelentkezett, és megnyerte. Napjainkban nyugdíjasként még mindig a szakmában tevékenykedik. Egy vegyészmérnök házaspár bajai pékségében liszt érzékeny betegek számára készítenek kenyeret és különböző pék – valamint cukrászsüteményeket.

20 Ismert többgenerációs pékcsaládok. A bajai Verli család története. A legismertebb fiú Werli József története Werli Józsefet gyakorlatilag a szakma apraja- nagyja, öreg és fiatal jól ismeri. Számtalan barát, kollega, tanítvány büszkélkedhet vele valamilyen kapcsolattal. Az utóbbi években Ő a megmondó ember aki igyekszik a média lehetőségeit kihasználva lobbizni a pékek társadalmi elismertségéért. Az eredetileg erdészmérnöki pályára készülő, jó tanuló kamasz fiúnak 1956 után ott kellett hagyni a gimnáziumot, mert ígéretet kapott a pékségben szerzett korábbi gyakorlat elismerésére, és a szakmunkás bizonyítvány gyors megszerzésére. Amikor Nagykörösön elvégezte a szakmunkásképzőt, már nem ment vissza Bajára, hanem Pestre jött a tovább tanulás szándékával.. A Százados úti Kenyérgyár süteményes üzemében kezdett el dolgozni. Mit mond a kezdetekről: Mit mond a kezdetekről: Jó szakmai lecke volt, és talán most hihetetlenül hangzik, hogy csak összeköttetéssel vettek fel. Ez a protekció pedig annak szólt, hogy Nagykőrösön a volt vizsgaelnököm- mivel kiváló eredménnyel végeztem- budapesti vizsgaelnök volt és az Ő ajánlásával vettek fel. Jellemző volt az akkori helyzetre, ahhoz, hogy valaki jó helyen pék lehessen, ajánlás kellett.

21 Ismert többgenerációs pékcsaládok. A bajai Verli család története körül egy kőbányai pékségben vetőként dolgozott amikor befejezte a technikumot Ekkor alakult meg a Fővárosi Sütőipari Vállalat, és írni olvasni tudó szakembereket keresve kinevezték TMK- technikusnak, majd a ranglétrát végigjárva gyáregység igazgató lett körül egy kőbányai pékségben vetőként dolgozott amikor befejezte a technikumot Ekkor alakult meg a Fővárosi Sütőipari Vállalat, és írni olvasni tudó szakembereket keresve kinevezték TMK- technikusnak, majd a ranglétrát végigjárva gyáregység igazgató lett ban a sütőszakma önkéntes szerveződésének az SMGT -nek lett az irodavezetője A teljes árképzés, a dotációktól a különböző támogatási rendszerekre vonatkozóan a felosztási javaslatok elkészítése lett a feladata, 1980-ban a sütőszakma önkéntes szerveződésének az SMGT -nek lett az irodavezetője A teljes árképzés, a dotációktól a különböző támogatási rendszerekre vonatkozóan a felosztási javaslatok elkészítése lett a feladata, háttérmunkát végeztek a minisztérium számára. háttérmunkát végeztek a minisztérium számára. Jelenleg a Magyar Pékszövetség szakmai titkáraként a szakmai érdekérvényesítés, szakképzés feladata mellett Werli József az ipar arca, a médiában a leggyakrabban előforduló pék. Jelenleg a Magyar Pékszövetség szakmai titkáraként a szakmai érdekérvényesítés, szakképzés feladata mellett Werli József az ipar arca, a médiában a leggyakrabban előforduló pék.

22 Ismert többgenerációs pékcsaládok. A szécsényi Domszky család története. Domszky János régi lengyel nemesi családból származott aki 1894-ben szabadult fel, és mint segéd, Budapesten és Sárospatakon dolgozott ban Versegen lett önálló sütőmester.1906-ban Szécsényben telepedett le, ahol megvette a régi főszolgabíró hivatal épületét, és itt alapította meg két kemencés pékségét és rendezte be a kis kenyérboltot. Az első világháborúban az orosz fronton volt, ott vezette a tábori pékséget. Háromszor megsebesült, majd harminchárom hónapig orosz fogságba került. Szibériában raboskodott, ahonnan sikerült megszöknie maláriásan, betegen. Itthon addig felesége dolgozott egy öreg segéddel. Átadta a pékséget egyetlen fiának, az 1898-as születésű Domszky Bélának. A dinasztia harmadik tagja ifj. Domszky Béla 1923-ban született Szécsényben. A középiskola elvégzése után Budapesten tanulta a szakmát. Pár évig ott dolgozott magánpékségekben. Gyakorolta a szakmát, bővítette ismereteit. A dinasztia harmadik tagja ifj. Domszky Béla 1923-ban született Szécsényben. A középiskola elvégzése után Budapesten tanulta a szakmát. Pár évig ott dolgozott magánpékségekben. Gyakorolta a szakmát, bővítette ismereteit.

23 Ismert többgenerációs pékcsaládok. A szécsényi Domszky család története. Megint közbeszólt a második világháború. A fiatal férfiakat behívták be katonának, majd mindkettőjüket frontszolgálatra osztották be. Domszky György, aki született 1929-ben Szécsényben lett volna a dinasztia negyedik tagja aki a pékszakmát Szécsényben, majd Budapesten tanulta,és a Fővárosi kenyérgyárban dolgozott. A front közeledtével hazajött és az öreg pék tanácsai alapján megpróbálta beindítani a pékséget. Szécsényben nagy harcok voltak, a család a kastélypincében lakott. Domszky János betegen őrizte a pékséget és a kis üzletet. A harcok alatt a ház több aknatalálatot kapott, de a pékműhely és a péküzlet épségben megmaradt. Sokszor cserélt gazdát az üzem, németek, románok orosz katonák sütöttek benne.

24 Ismert többgenerációs pékcsaládok. A szécsényi Domszky család története A háború befejeztével id Domszky Béla hazajött a frontról, és beindult a pékség. Később ifj. Domszky Béla megjött, de Ő más foglalkozást választott. Domszky György maradt id Domszky Béla mellett, és a péküzletbe eladó Domszky Gizella lett aki az újságnak megírta a család szakmai történetét. Az államosítást követően Domszky György lett a telepvezető. Domszky János 1956-ban elhunyt, id. Domszky Béla pedig a sütőipari vállalathoz került. Domszky Gizellát kenyér-kiadóként alkalmaztak az immár államosított pékségben Ezzel véget ért a család „pékkarrierje”, amely évek között tartott. A fiatalabbak inkább a továbbtanulást választották, legtöbbjük diplomát szerzett.

25 A múlt üzenete. Tanulságok. Ha beásunk egy szakma történetébe, mindig előkerülnek (majdnem) elfelejtett: receptek receptek szakmai fogások szakmai fogások fortélyok fortélyok Titkok Titkok Az elveszett munkakultúra eszköz lehetne A szakmai önbecsülés helyreállításában, A szakmai önbecsülés helyreállításában, A multinacionális konzumfogyasztás visszaszorításában A multinacionális konzumfogyasztás visszaszorításában

26 Köszönöm figyelmüket!


Letölteni ppt "Kézműves örökség: a mának szóló múlt. Pékdinasztiák-hagyományápolás a sütőiparban. Veszprém. 2010. május 7."

Hasonló előadás


Google Hirdetések