Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az MKIK törekvései a szakképzés átalakításában Áttörés a duális szakképzés irányába.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az MKIK törekvései a szakképzés átalakításában Áttörés a duális szakképzés irányába."— Előadás másolata:

1 Az MKIK törekvései a szakképzés átalakításában Áttörés a duális szakképzés irányába

2 15 ezer fő deficit

3 Az általános iskolából, illetve azt követően kimaradók számaránya: év a legkritikusabb!  között általános iskolába járók száma: , lemorzsolódás 4 ezer fő (3,6 %)  2010-ben a 19 évet betöltött korosztály létszáma: 127 ezer fő: ebből 31 ezer főnek 8 osztályos vagy alacsonyabb iskolai végzettsége volt (24,7%) 10%-nak 8 osztályos végzettsége sincs a korosztály 1/3-a funkcionális analfabéta

4 Forrás: KSH

5 A duális szakképzés bevezetésének evolúciója  Válságmenedzselés: nagyüzemi képzőhelyek összeomlása  1993-as Szakképzési, illetve a 1994-es kamarai törvény  Szakképzési konszolidáció  Szakképzés új fejlődési pályára állítása: termelékenység versenyképesség, szakképzett munkaerő, uniós csatlakozás  NAT, kerettantervi rendszer bevezetése  Kiútkeresés: egyhelyben topogás, szakképzési barkácsolás tanulószerződéssel a munka világába: 2000-ben tanácsadói rendszer kamara középtávú szakképzési stratégiája ben 16 szakma, 2008-ban 11 szakma átvétele  Fordulat éve a duális szakképzés bevezetése

6 Új időszámítás a magyar szakképzésben szeptember  A magyar duális szakképzési rendszer szeptembertől válik teljessé: 8. osztályra épülő 3 éves szakmunkásképzés 9. évfolyamon már vállalati tanműhelyben Tankötelezettség: általános és szakmai Új OKJ, kerettantervi rendszer Híd programok rendszere a szakmatanuláshoz 39 ágazati szakközépiskola, technikusképzés Gyakorlatorientált FSZ képzés bevezetése  A kamarák megnövekedett felelőssége, szerepvállalása

7 A változtatások iránya  Tartalomszabályozás: 1/3 közismeret, 2/3 szakmai ismeret  Duális képzés vagy bölcsész-akadémiai típusú szakképzés Üzemi képzőhely és az iskola szoros együttműködése, de az üzemi képzés meghatározó szerepe érvényesül A munkavállalói státusz erősítése  Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modellje Tevékenységből születő kézzelfogható termék legyen  Fő stratégiai cél: a szakképzés vonzerejének növelése és a munka világába történő átmenet erősítése

8 Duális képzés: társadalmi ígények  Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modelljének megalkotása  A képzés középpontjába a szakmai cselekvőképességnek kell állítani Azok a tanulók, akik nem szeretnének sokat az iskolapadban ülni a szakiskolát választják  A társadalom túlzottan „akadémikussá” vált. Mindenki törekszik a magasabb iskolai végzettség felé, anélkül, hogy vizsgálná a képzés társadalmi hasznosságát és az elhelyezkedési lehetőségeket. Ezért minden erővel erősíteni kell a szakmai életpálya megismertetését, a szakmunkás tevékenység társadalmi presztízsét vissza kell állítani.  Az emberek különbözőek, ezért számukra biztosítani kell a különbözőségeiknek legjobban megfelelő iskolatípust.

9 Lényegét tekintve vállalati képzés, amelyet az iskolai képzés egészít ki Minél több idő eltöltése az üzemben 480 óra évente az iskolában: 320 óra szakmai 160 óra közismereti A tanulót a cég veszi fel!

10 Érvek a duális képzés mellett Előnyök a gazdaság számára + előnyök a fiataloknak  Az európai szakképzési rendszerek központi pillérévé kell tenni a duális képzést  A munkanélküliség visszaszorításának eszköze  Szakadék csökkentése az oktatás és a munka világa között  Munkahelyi környezetben történő szakmatanulás: tanulási eredmény, szakmai és készségprofil bemutatása  Innovatív és tanulóközpontú megközelítések: Jó tanár Európai dimenzió:Világszínvonalú duális szakképzési rendszer

11 Óraszerkezet: több, mint óraszám változása

12 Az MKIK részvétele a szakmai fejlesztőmunkában I. Pilot szakasz: kormány kamara megállapodás: november duális képzés 48 szakmában: szeptember 1.-től a gyakorlati idő 50%-kal nőtt, megszűntek a maratoni vizsgák II. Új szakmaszerkezet: Új OKJ és szvk-k kifejlesztése 2011 szeptember – 2012 április között III. Kerettantervi rendszer bevezetése: 77 szakmában kísérleti jelleggel kerettantervek szeptember 1-től IV. Kerettantervi rendszer teljes körű bevezetése, duális képzés általánossá válása: szeptember 1. Öntanuló, önfejlesztő rendszer: gyermekbetegségek korrekciója, pedagógusok töltik meg tartalommal Életszerűbb, a tanulók számára több sikert biztosító rendszer

13 A szakképzés területén elért eredmények Idejekorán elkezdett szakmatanulás Szakmatanulás került a középpontba: 2/3-os szabály Munkatevékenységbe ágyazott szakmatanulás modellje Ágazati szakközépiskolai rendszer: 39 ágazat A technikusképzés megújítása Transzparens módon kialakított szakképzési struktúra Széles alapozású, konvertálható ismeretekre épülő új OKJ Munkakörökhöz igazodó szakképzési rendszer A modulrendszer és a tantárgyi rendszer összhangja Komplex vizsgáztatás: virtuális tudás helyett életszerű tudás 50%-kal nőtt a gyakorlati képzés óraszáma A tanulószerződés révén a munkavállalói státusz erősödése Átjárhatóság, zsákutcás jelleg mérséklése: beszámíthatóság

14 MKIK GVI felmérés Javult az elhelyezkedők aránya: Összesen 53% dolgozik

15 Szakképzési akadálymentesítő csomag  Eredmények konszolidálása, visszarendeződés megakadályozása  A tanulószerződés intézményrendszerének megerősítése kamarai garanciavállalással  A szakképzés integrált állami irányítása: a teljes szabályozási kör, intézményirányítás, szakképesítések felügyelete, Tanácsadó testület, integrált szakképző központok  A középfokú képzés szerkezetének befolyásolása: kormányzati döntés, általános iskola után kimeneti mérés bevezetése  Kötelező pályaválasztási gyakorlat az általános iskolában, szak- iskolában pályaalkalmassági vizsgálat bevezetése  A szakmafejlesztés finomhangolása: eladó,fodrász és kozmetikus  A nappali képzésben a 21 éves korhatár felülvizsgálata: 24 év  A gyakorlati oktatásvezető munkakör visszaállítása  Gazdálkodók képzési hajlandóságának növelése, normatívák  Regionális üzemek feletti képzőhelyek hálózata  2018-ban az EuroSkill megrendezése Magyarországon

16

17

18 Közép és felsőfokú képzés szerkezete  Különböző szintű képzési formákban résztvevő fiatalok a gazdaság és a társadalom szempontjából optimális száma és aránya  Szükség van e a gazdaságnak és a társadalomnak ennyi felsőfokú végzettségű szakemberre: Magyarország termelési központ (GDP 24%-át ipari termelés adja, Németország: 16%) kíván lenni, gazdaság reindusztralizációja  A korszerű termelőüzemek nem állhatnak csak menedzserekből. Exportorientált gazdaságnak szüksége van jól képzett szakmunkásokra, technikusokra és mesterekre  Az országnak felkészült diplomásokra és felkészült szakmunkásokra egyaránt szüksége van.

19 A középfokú képzés szerkezetének felülvizsgálata  A beiskolázási arányokra középtávon kormányzati döntés:  Szakiskolai tanulói létszám legalább 30%-ot érje el  Gimnáziumi, szakközépiskolai felvételi rendszer  Általános iskolában kimeneti mérés: alapvető készségek  Pályaválasztás, pályaalkalmasság:  Szvk-ban pályaalkalmassági követelményrendszer  Nem azonos az eü. vizsgálattal: szakma követelményei  Szakmunkássá válás, kötelező pályaválasztási gyakorlat:  3-4 osztályban 1-1 nap: kézügyesség fejlesztése  7-8 osztályban 1-1 nap: összetettebb motorikus mozgás

20 Tanulószerződés intézményrendszerének megerősítése Szakképzési törvény 46. § (1) bekezdésének első mondata marad. Második mondat helyére a következő kerül: „Amennyiben köthető tanulószerződés, a tanuló gyakorlati képzése a szakiskola 9. évfolyamának összefüggő gyakorlatától kezdődően kizárólag ennek keretében szervezhető meg, kivéve, ha a gazdasági kamara igazolást ad ki az iskola számára arról, hogy nem tudott megfelelő képzőhelyet biztosítani.” A bekezdés harmadik mondata marad.

21 Normatívák – merjünk nagyot álmodni  Kőműves és hidegburkoló: 756 e. 900 e.  Festő, mázoló tapétázó: 618 e. 773 e.  Ács: 832 e. 998 e.  Szobafestő: 618 e. 711.e.  Tetőfedő: 567 e. 709 e.  Bádogos: 618 e. 832 e.  Asztalos: 680 e. 915 e.

22 Szakiskolai ösztöndíjrendszer kidolgozása  Alanyi jogú juttatás független a tanulószerződéstől és a hiány- szakmás ösztöndíjtól: ÉvfolyamAlapösszeg 9.szakmunkás minimálbér 10% 10.szakmunkás minimálbér 15% 11.szakmunkás minimálbér 20% Tanulmányi átlagAlapösszeg megosztása 1-2,90 3,0 – 3,4-40% 3,5 – 3,9alapösszeg 4,0 – 4,4+40% 4,5 – 5,0+ 80%

23 Szakiskolai ösztöndíjrendszer kidolgozása Tanulmányi átlag Alapösszeg megosztása 9. osztály Alapösszeg megosztása 10. osztály alapösszeg megosztása 11. osztály 1-2,9000 3,0 – 3, ,5 – 3, ,0 – 4, ,5 – 5,

24 Szakmai Versenyek (OSZTV, SZKTV) Szakmai Versenyek (OSZTV, SZKTV) Egy jó szakma felér egy diplomával szakmavilág.hu

25 A Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkatársai a helyszínen interaktív feladatokkal várták az érdeklődő fiatalokat, akik szakmabemutató filmeket nézhettek, szakmatotót, valamint pályaorientációs kérdőíveket tölthettek ki, szakmai tárlatvezetésen vehettek részt. A látogató diákok egyes szakmák standján a nekik szóló feladatokban saját maguk is kipróbálhatták tehetségüket.

26

27 euroskills Budapest 2018

28 „Az ember nevelésének a cselekvéssel kell kezdődni. A fej (értelem), a szív (érzelem) kiművelése mellett nem szabad a kéz normális munkaszerepéről sem megfeledkezni” Pestalozzi

29 Köszönöm a figyelmet!

30

31


Letölteni ppt "Az MKIK törekvései a szakképzés átalakításában Áttörés a duális szakképzés irányába."

Hasonló előadás


Google Hirdetések