Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szakképző iskolai intézményrendszer változásai és új képzési utak Konferencia a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényről Budapest, 2012. november.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szakképző iskolai intézményrendszer változásai és új képzési utak Konferencia a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényről Budapest, 2012. november."— Előadás másolata:

1 A szakképző iskolai intézményrendszer változásai és új képzési utak Konferencia a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvényről Budapest, november 8. Nagy Katalin Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

2 2 Az iskolai rendszerű szakképzés helyzete Alulképzettség Minőségi problémák: a munkaerő foglalkoztathatósága a képzettség minden szintjén rosszabb, mint az uniós átlag Az iskolarendszer nem reagált időben a demográfiai hatásokra: az iskolaszerkezet torzult Az iskolarendszer nem képes rugalmasan reagálni a gazdasági igényekre: szakmaszerkezeti problémák RFKB-k döntései korlátozott hatásúak, nem kellően megalapozottak TISZK-rendszer nem növelte az elvárt mértékben a hatékonyságot és rugalmasságot LLL hiányosságok

3 3 A munkaerő-piaci igények mint szabályzók Alapelv a gazdasági igények érvényesítése a szakképzésben A kibocsátás szerkezetében - Pályaorientáció és pályakövetés Szakmaszerkezeti döntés Hatékonyabb, átláthatóbb, túlnyomórészt állami fenntartású szakképző iskolai rendszer A képzések tartalmában - OKJ megújítása, teljes tartalmi megújítás Komplex vizsga: a szakmára jellemző komplex szakmai ismeretek mérése A képzések minőségében - Duális képzés erősítése Gyakorlati képzés a képzések elejétől valamint a gazdasági kamara megnövekedett szerepe

4 4 A foglalkoztathatóság javítása Az alulképzettség, a végzettség nélkül lemorzsolódók problémája Felzárkóztatás (Hídprogramok), sokféle tanulási út, a felnőttoktatás kötelező állami feladat Első iskolai rendszerű szakma ingyenessége Az alkalmazkodás elősegítése Zsákutca-jelleg megszüntetése: széles alapszakmák Szakmai érettségi munkakör betöltésére jogosít, szakirányú középfokú tanulmányokban további egy év alatt OKJ-s végzettség Szakirányú felsőfokú tanulmányoknál előny Átjárhatóság minden irányban Minőségi képzés Valós munkahelyi gyakorlat elősegítése Gyakorlatorientált képzés egyenszilárdságot biztosító elemek: egységes, kötelező kerettantervek, OKJ-ban adott képzési idő

5 5 Szakiskola A 3 éves képzés általánossá tétele Valós munkahelyi gyakorlat, tanulószerződés lehetőleg a képzés második évétől Gyakorlatorientált képzés Továbbtanulási utak Kötelező komplex szakmai érettségi Szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az első évfolyamtól Szakmai érettségi munkakör betöltésére képesít Szakirányú középiskolai tanulmányokban további egy év alatt OKJ-s végzettség Szakközépiskola

6 6 Tanulási formák, tanulási utak, átjárhatóság Egységes beszámítási szabályok rögzítése Megmaradnak a korábbi beszámítási lehetőségek is Kétéves „szakiskolás” érettségi: egy tanulási út a többi mellett Érettségihez kötött képzés érettségi nélkül? Bárhonnan bárhova el lehet jutni

7 7 Felnőttoktatás  Új a szakképzési törvényben ( §)  Kötelező állami feladat  Esti oktatás munkarendje szerint: minden, iskolában tanítható szakma  Levelező, egyéb munkarend: OKJ-ben  Kerettanterv adaptációhoz: estin: gyakorlat 60% elmélet 10% levelezőn: gyakorlat 20% jelenléti óraszám fogalma  Gyakorlati képzés: tanulószerződés nem, együttműködési megállapodásra nincs korlát

8 8 Szakmai tanárok, szakoktatók: képzettségi követelmények változása Főszabály: Pedagógus végzettség kötelező a szakmai elméletet tanítóknál Rugalmassági szabályok, kivételek Pedagógiai (módszertani) támogatás a pedagógiai végzettséggel nem rendelkezőknek Gyakorlati képzést folytató szervezeteknél: mestervizsga kötelező (2015)

9 9 TISZK-rendszer, a szakképző iskolai intézményrendszer átszervezése o az önkormányzati szakképző iskolák állami fenntartásba kerüléséhez kapcsolódik o az állami fenntartók tekintetében valós és kötelező integráció, az uniós projektben érintett TISZK-ek esetében a projekten belül o az állami kör intézményeinél létrejönnek a koncepció szerinti holland típusú, tagintézményes nagy szakképző iskolák már az uniós projektek fenntartási időszakában o A nem állami körben az integráció nem kötelező, a fenntartási időszak végéig a TISZK-ek részei maradhatnak, ha most érintettek uniós projektben. o A TISZK rendszer átalakítása után is szabadon együttműködhetnek a szakképzésben érintettek

10 10 Szakmaszerkezeti döntés Megyei fejlesztési és képzési bizottságok A javaslataikon alapuló szakmaszerkezeti döntést fenntartókra lebontva a kormány hozza meg A döntés betartása feltétele a teljes vagy részbeni állami támogatásnak. A szakmaszerkezeti döntés a munkaerő-piaci igényeket, a közép- és hosszú távú terveket, valamint a gazdasági trendeket figyelembe véve érvényesíti az állam által támogatott képzések körében a gazdaság igényeit. Háromelemű döntés, érintettek bevonása a folyamatba, iskolai rendszeren kívüli képzésekre is vonatkozik

11 11 TISZK-ek, intézményrendszer átalakítása Önkormányzati iskolák állami fenntartásba vétele: január és január Intézmény-összevonásokról döntés az állami fenntartóknál: 2013 májusának végéig TISZK felülvizsgálat Szakképzési megállapodások megkötése a nem állami fenntartóknál: 2013 tavaszán Agrárágazat: speciális szabályok! Szakmaszerkezeti döntés: 2013/2014. tanévre vonatkozóan még „csonka” döntés MFKB-k: szeptember 30.

12 szeptember 1. előtt Megjelenik a szakmaszerkezeti döntést tartalmazó kormányrendelet, valamint a szakképzési megállapodásokat szabályozó kormányrendelet Állami fenntartásba vétel lezajlik május 31-ig megszületnek az átszervezésről szóló döntések augusztus 31-ig TISZK-ekkel kapcsolatos további intézkedések a folytonosság biztosításáért

13 13 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "A szakképző iskolai intézményrendszer változásai és új képzési utak Konferencia a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényről Budapest, 2012. november."

Hasonló előadás


Google Hirdetések