Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

OLAJ, MINT ÉLETÜNK RÉSZE Készítette: Geri Petra Csáki Petra Kiss Anett Varga Vanessza Berta Réka Lukács Zsófia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "OLAJ, MINT ÉLETÜNK RÉSZE Készítette: Geri Petra Csáki Petra Kiss Anett Varga Vanessza Berta Réka Lukács Zsófia."— Előadás másolata:

1 OLAJ, MINT ÉLETÜNK RÉSZE Készítette: Geri Petra Csáki Petra Kiss Anett Varga Vanessza Berta Réka Lukács Zsófia

2 KÖRNYEZETSZENNYEZÉS: Miként jut olaj a tengerbe?: A szennyeződésekért nagyrészt a tankhajók kapitányai felelősek, akik a következmények teljes tudatában - törvényellenesen – a tengeren tisztíttatják az olajtartályokat és a szennyezett vizet a tengerbe eresztik. Hatásai az állatvilágra: A tengeri madarak különösen veszélyeztetettek. Vonulásuk során nyugodt vizű területeket keresnek, ahol halászhatnak és megpihenhetnek. Az olajjal borított víz nyugodtnak látszik, de amint egy madár leszáll az olajszőnyegre, hamarosan rátapad az olaj és fogságából már nem tud megszabadulni. A fókáknak is súlyos károsodást okozhat a halászterületeikre vagy párzási területeikre került olaj. Ha valamely állat elpusztul az olajszennyeződés miatt, kátrány borította testét ragadozó halak és madarak, például fehérfejű tengeri sasok falják fel. Ily módon maga a ragadozó is „szennyeződik”.

3 SZENNYEZŐ ANYAGOK HATÁSAI: A környezetszennyezés hatása az embereknél különféle betegségek megjelenését okozhatja. Levegőszennyezésnél légúti betegségek, asztmás rohamok, fejfájás, szédülést, az immunrendszer felbomlása, érrendszeri megbetegedéseket stb. Vízszennyezésnél : tífusz, amőbiázis, giardiázis, aszkariázis, Állatoknál a levegőszennyezés: a savas eső - elpusztítja a patakokban, tavakban élő halakat; túlzott ultraibolya sugárzás - bőrrákot okozhat egyes fajoknál; az ózon az alsóbb légkörben - tüdő problémákat okozhat. Vízszennyezés: a nitrogén és egyes foszfátok megmérgezhetik a vízi állatokat, a kémiai anyagok károsítják pl. a békák biológiai sokféleségét és az ebihalakat; Az olajszennyezés káros hatással van a tengeri állatok fejlődésére, az idegrendszer károsodását

4 KÖRNYEZETSZENNYEZÉS MEGELŐZÉSE A hulladékot hulladékgyűjtő edényben, hulladékudvarban, engedélyezett hulladéklerakókban helyezzük el! A gépkocsihasználatot lehetőleg mellőzzük, van tömegközlekedés is, de 5 km-es távon akár gyalog, km-es úton pedig kerékpáron is közlekedhetünk. Ha mégsem tudjuk nélkülözni a “guruló dobozt”, akkor ne egyedül közlekedjünk! Fújós dezodor helyett golyósat használjunk, légfrissítő helyett inkább szellőztessünk. Ne öntsünk ki minden folyadékot csak úgy, ne dobjuk el a hulladékot és vigyázzunk környezetünk tisztaságára! A zajártalom megszűnik, ha a zajforrást elnémítjuk. A televízió, rádió, magnó, CD- lejátszó csak olyan hangerővel szóljon, amekkora feltétlenül szükséges, hogy mindent jól halljunk, de ne hallatsszon ki a lakásból az utcára! Lehetőleg használjunk fülhallgatót, akkor csak mi halljuk amit szeretnénk hallani, de mást nem zavar a zaj.

5 A hőszennyezést megelőzhetjük, ha nem szivárogtatjuk ki a hőt az utcára. A fényszennyezés ellen is védekezhetünk, ha csak ott kapcsolunk villanyt, ahol muszáj, és éjszakára befüggönyözzük ablakunkat, hogy ha még esetleg világít nálunk egy-két fényforrás, akkor is minél kevesebb fény szökjön meg, minél kevesebb fényszennyezés jusson ki az utcára. A szagok ellen is lehet védekezni. Ha valamilyen nagy szaghatással járó tevékenységet végzünk akkor igyekezzünk minél jobban letakarni, elzárni, hogy ne jussanak ki szagok a környezetbe. Ilyen egyszerűen megelőzhető ez a fajta szennyezés.

6 OLAJ ÉGETÉSE : A lobbanáspont napraforgó olaj esetében kb C. A gyulladáspont a napraforgó olaj esetében kb C. Az öngyulladási hőmérséklet a napraforgó olaj esetében kb C. A tűzhelyen felejtett étolaj meggyulladásához tehát egy bizonyos hőmérséklet után már nincs szükség külső gyújtóforrásra, így az a gáztűzhelyen, vagy villanytűzhelyen egyaránt képes az öngyulladásra.

7 Ha meggyulladt az étolaj, az automatikusan a vízcsaphoz nyúlnak, ésvízzel próbálják eloltani a lángokat. Azonban érdemes tudni, hogy milyen folyamatot is indítunk el ezzel. 1.A víz sűrűsége (1.000 kg/m 3 ) nagyobb, mint az étolajé (910 kg/m 3 ), így az edénybe öntött víz egy része azonnal az étolaj alá folyik. 2.A víz C-on felforr, és gőzzé alakul. Mivel az égő olaj ekkor már közel C-os, a gőzzé alakulás pillanatok alatt, szinte robbanásszerűen lezajlik. 3.A gőzzé alakulás során a víz kitágul, és az edényből kivetődik, miközben „viszi” magával az égő olajcseppeket, beborítva ezzel akár az egész konyhát. A lángnyelv ilyenkor akár 3 méter magasságig is felcsaphat. 4.A megnövekedett nyomás képes akár az ajtókat, ablakokat, falakat kitörni, elmozdítani. 5.A szanaszét fröccsenő égő étolajcseppek a környezetben lévő gyúlékony anyagokat meggyújtják, és nagyon súlyos égési sérüléseket okozhat az ott tartózkodóknak. Talán jól látható, hogy ha az égő étolajat vízzel próbáljuk eloltani, akkor robbanás fog bekövetkezni, ami nemcsak a házunkat, értékeinket teheti teljesen tönkre, hanem súlyos egészségkárosodást is okozhat.

8 MIT TEGYÜNK HA MEGGYULLAD AZ ÉTOLAJ? 1.Azonnal hívjuk a tűzoltóságot, hogy minél hamarabb megérkezhessen a segítség. 2.Főzéshez mindig készítsünk oda egy fedőt, vagy vastagabb konyharuhát. A leghatásosabb oltási mód a letakarás. 3.Azonnal kapcsoljuk ki a tűzhelyet. Elektromos főzőlap esetén – mivel a főzőhely meleg marad – próbáljuk meg odébb húzni az edényt a meleg felületről. Vigyázzunk, mert az edény is forró lehet! 4.A tűz oltására szerezzünk be egy tűzoltó készüléket (pl.: ABC típusú tüzek oltására alkalmas porral oltó készüléket), vagy ha ennél kisebb, olcsóbb, de hatékony megoldást szeretnénk, akkor vegyünk egy tűzoltó spray -t. 5.Oltás után alaposan szellőztessük ki a helyiséget, lakást.

9 KONYHAI TŰZ ELOLTÁSA

10 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "OLAJ, MINT ÉLETÜNK RÉSZE Készítette: Geri Petra Csáki Petra Kiss Anett Varga Vanessza Berta Réka Lukács Zsófia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések