Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Bolognai Folyamat Kristóf János oktatási és akkreditációs rektorhelyettes Pannon Egyetem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Bolognai Folyamat Kristóf János oktatási és akkreditációs rektorhelyettes Pannon Egyetem."— Előadás másolata:

1 A Bolognai Folyamat Kristóf János oktatási és akkreditációs rektorhelyettes Pannon Egyetem

2 A bologna folyamat  Az európai felsőoktatás harmonizálása,  Az Európai Felsőoktatási Térség kialakítása (Sorbonne 1998; Bologna 1999; Prága 2001)

3 Előzmények 1. Európai integrációs folyamatok háttere: Európa versenyképességének növelése (versenytársak: USA, Délkelet-Ázsia) Ennek fő elemei: emberi erőforrások jobb kihasználása, a munkaerő országok közötti mobilitása Probléma: az EU-ban a belső határok eltörlésével nem indult meg a munkavállalók kívánt mobilitása Mobilitást segítő lépések: felsőoktatási/szakképzési rendszerek összefogása, képzettségek, végzettségek reális értékelése és összehasonlítása, harmonizálás, a kölcsönös elfogadás kereteinek kidolgozása

4 Előzmények 2. Kutatás fejlesztésének szükségessége: a fejlett kutatási infrastruktúrával rendelkező országok (USA, Japán) ne szívják el az európai szakembereket, a demográfiai „apályt” is kompenzálni kell. 3. Európa csatlakozása más régiókhoz: fizetőképes hallgatók zökkenőmentes beléptetése az európai oktatási rendszerbe, az európai kultúra megismertetése. Szükséges az európai duális (gyakorlati szakembereket adó főiskolai és széles körű elméleti képzést biztosító egyetemi szektorból álló) oktatási modell felváltása a lineáris (több lépcsős, egymásra épülő) modellel (rugalmasabb, átjárhatóbb, a tömegoktatás és az elitképzés ellentmondásait kezelni tudó, az LLL-hez jobban illeszkedő angolszász modell).

5 A felsőoktatási rendszerek harmonizálásának lépései A felsőoktatás valamilyen szintű összehangolására már az 1950-es évektől történtek kísérletek: Az Európa Tanács irányelvei a diplomák többlépcsős elismerésének általános rendszeréről – 1980-as évek vége, az 1990-es évek eleje. Az Európai Kredit Átviteli Rendszer (ECTS-European Credit Transfer System) kidolgozásának kezdeményezése – Európai Bizottság, 1988-tól

6 A felsőoktatási rendszerek harmonizálásának lépései Diploma kiegészítő (Diploma Supplement) rendszerének megalkotása (mely lehetővé teszi az egyéni diplomák értékelését) – Európai Bizottság, Európa Tanács és az UNESCO európai szervezete (CEPES) kezdeményezésére, Magna Charta Universitatum – 1989 Bologna: az európai rektorok felhívják a figyelmet az egyetemek kiemelkedő szerepére az európai humanista tradíció megismerésében. Támogatták az oktatói és hallgatói mobilitást, a diplomák ekvivalenciájának nemzetközi elismerését. Deklarálják az oktatás és kutatás elválaszthatatlanságát, szabadságát, a politikai és gazdasági behatásoktól való morális és intellektuális függetlenségét.

7 A felsőoktatási rendszerek harmonizálásának lépései Lisszaboni Elismerési Egyezmény – 1997: Az Európa Tanács és az UNESCO javaslatára egyezmény született a külföldön szerzett diplomák adott országban ésszerű időn belüli és korrekt módon történő elbírálására. Sorbonne Nyilatkozat – 1998: a Sorbonne alapításának 800. évfordulóján Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság oktatási miniszterei felhívást intéznek a nyitott európai felsőoktatási térség létrehozására (innen ered az Európai Felsőoktatási Térség megfogalmazás).

8 A felsőoktatási rendszerek harmonizálásának lépései Bolognai Nyilatkozat – június 19.: 29 európai ország oktatási miniszterei írják alá, elfogadva a Sorbonne Nyilatkozat elveit és azok gyakorlati megvalósítását. Kiemeli az európai felsőoktatás nemzetközi versenyképességének növelését, az európai kultúra vonzerejének növelését a felsőoktatáson keresztül. A gyakorlati megvalósítást illetően hat lényeges területet jelöl meg:

9 A felsőoktatási rendszerek harmonizálásának lépései 1. Könnyen érthető és összehasonlítható fokozatokat adó képzési rendszer bevezetése (pl. diploma-kiegészítés alkalmazásával). 2. Alapvetően két cikluson alapuló képzési rendszer kialakítása, a második ciklusba az első (legalább 3 éves) ciklus sikeres befejezése után lehet belépni. Az első ciklus oklevelet, s az európai munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez szükséges képzettséget ad. A második ciklusnak egyetemi vagy doktori fokozathoz kell vezetnie. 3. (Az ECTS-hez hasonló) kreditrendszer bevezetése.

10 A felsőoktatási rendszerek harmonizálásának lépései 4. Hallgatók, oktatók mobilitásának segítése az esélyegyenlőség figyelembe vételével. 5. Összehasonlítható kritériumokon és módszereken alapuló európai együttműködés kialakítása a minőségbiztosítás területén. 6. Az európai vonatkozások beépítése a felsőoktatásba (tantárgyfejlesztésekkel, intézményközi kooperációval, mobilitási lehetőségekkel, integrált kutatási programokkal).

11 A felsőoktatási rendszerek harmonizálásának lépései Lisszaboni Nyilatkozat – 2000: egyértelműen fókuszba helyezi a kontinens versenyképességének gyors növelését. Prágai Nyilatkozat – 2001 május: Az európai oktatási miniszterek értékelték a Bolognai Nyilatkozat hat pontjában történteket. Új elemek: az életen át tartó tanulás alapvető eleme kell legyen a jövő európájának, a tudásalapú társadalom és gazdaság megvalósításának, mely egyben erősíti a társadalmi kohéziót, és javítja az életminőséget. A hallgatók fokozottabb bevonása szükséges a döntés-előkészítésbe, s tovább kell növelni az európai felsőoktatás teljesítményét, minőségét, vonzerejét (azaz nemzetközi versenyképességét).

12 A felsőoktatási rendszerek harmonizálásának lépései Berlini Konferencia – 2003 szeptember: az oktatási miniszterek a reform felgyorsítása mellett foglaltak állást től be kell indítani az új rendszerű oktatási programokat. A minőségbiztosítás kérdése kiemelésre került. Bergeni Konferencia – 2005 május: az Európai Felsőoktatási Térség és az Európai Kutatási Térség kérdésének összehangolása – doktori képzés, Joint Degree (közös diploma) (45 ország)

13 A Bologna Folyamat eredményei, jelenlegi állapota és feladatai „A gazdag és sokszínű európai örökségre építve kialakítunk egy, az intézményi autonómián, a tudományos szabadságon, az esélyegyenlőségen és a demokratikus elveken nyugvó Európai Felsőoktatási Térséget, amely segíteni fogja a mobilitást, növeli a foglalkoztatottságot, valamint erősíti Európa vonzerejét és versenyképességét” – Londoni Nyilatkozat május Ma már 46 ország vesz részt a BF-ben, a kormányok, a felsőoktatási intézmények, a hallgatók és oktatók, a munkáltatók és minőségbiztosítási ügynökségek együttműködésével és az érintett nemzetközi szervezetek támogatásával.

14 A Bologna Folyamat eredményei, jelenlegi állapota és feladatai Az Európai Felsőoktatási Térség háromciklusú képzési keretrendszerének létrehozása (2005) és megállapodás az ehhez illeszkedő nemzeti képzési keretrendszer kidolgozásáról. Mobilitás - kb európai felsőoktatási intézmény kínál képzési programokat nemzetközi hallgatók részére. „Az oktatók, a hallgatók és a diplomások mobilitása a bolognai folyamat egyik központi eleme, amely megteremti a fejlődés lehetőségét az egyén számára, fejleszti az egyének és az intézmények közötti nemzetközi együttműködést, javítja a felsőoktatás és a kutatás minőségét, és a felsőoktatás európai dimenziójának egyik lényege”. - Londoni Nyilatkozat – május

15 A Bologna Folyamat eredményei, jelenlegi állapota és feladatai Minőségbiztosítás – az Európai Felsőoktatási Térségre vonatkozó minőségbiztosítási normák és iránymutatások” (ESG) elfogadása – Az „Európai Felsőoktatási Nyilvántartás” (EQAR) létrehozása – Szociális dimenzió és esélyegyenlőség – „Egyetértünk azzal a társadalmi törekvéssel, hogy a felsőoktatásba belépő, abban részt vevő és képesítést szerző hallgatóság összetételének valamennyi szinten tükröznie kell népességének sokszínűségét. Aláhúzzuk annak fontosságát, hogy a hallgatók tanulmányaikat szociális és gazdasági hátterükkel kapcsolatos akadályoktól mentesen végezhessék. Ennek megfelelően folytatjuk erőfeszítéseinket a megfelelő hallgatói szolgáltatások nyújtására, a felsőoktatásba való bejutáshoz és az azon belül szükséges rugalmasabb képzési útvonalak megteremtésére, valamint a részvétel valamennyi szinten való kiszélesítésére az esélyegyenlőség alapján.” – Londoni Nyilatkozat – május

16 A Bologna Folyamat eredményei, jelenlegi állapota és feladatai 2009-ben országjelentés a szociális dimenzióra vonatkozó nemzeti stratégiáról, beleértve a cselekvési tervet és a hatékonyság értékelését szolgáló intézkedéseket is. Foglalkoztathatóság – az első munkahely megszerzésének, a munkaviszony megtartásának és a munkaerőpiacon való mobilitásnak a képessége. Feladat: párbeszéd a köz- és magánszféra munkaadói, a hallgatók, oktatók, a tudomány képviselői, a felsőoktatási intézmények és a kormány között.

17 A Bologna Folyamat eredményei, jelenlegi állapota és feladatai Egész életen át tartó tanulás (LLL) – a bolognai folyamat elválaszthatatlan része. Elősegítéséhez szükséges teendők:  az előzetes tudás elismerésének javítása, beleértve a nem formális és az informális ismeretszerzést is,  rugalmasabb, hallgató központú ismeretátadási módok kialakítása,  rugalmasabb tanulási útvonalak megteremtése, amelyek lehetővé teszik a munka világa és az iskolapad közötti folyamatos váltást,  a felsőoktatáshoz való hozzáférés kiszélesítése.

18 A Bologna Folyamat eredményei, jelenlegi állapota és feladatai „Az Európai Felsőoktatási Térség a globális környezetben” – stratégia elfogadása (2007) az alábbi prioritásokkal:  az Európai Felsőoktatási Térséggel kapcsolatos tájékoztatás javítása,  az Európai Felsőoktatási Térség vonzerejének és versenyképességének világszintű erősítése,  a politikai párbeszéd intenzitásának fokozása,  a partnerségen alapuló együttműködés erősítése,  a képzések elismerésének javítása.

19 A Bologna Folyamat eredményei, jelenlegi állapota és feladatai Az Európai Felsőoktatási Térség létrehozásában részt vevő szervezetek:  Európai Bizottság  Európai Egyetemek Szövetsége (EUA)  Európai Felsőoktatási Intézmények Szövetsége (EURASHE)  Hallgatói Önkormányzatok Európai Szövetsége (ESU)  Európa Tanács  UNESCO Európai Felsőoktatási Központja (UNESCO-CEPES)  Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Szövetsége (ENQA)  BUSINESSEUROPE  Oktatási Internacionálé Páneurópai Struktúra (EI)

20 A Bologna Folyamat és a magyar felsőoktatás Szereplők: Kormányzat Akadémiai szféra Piac : közvetlen irányítás teljes állami szerepvállalással : gazdasági nehézségek, áttérés az indirekt irányításra (racionalizálás, hatékonyságnövelés) : előtérben a minőség kérdése, az intézményi autonómia lehetőségei és korlátai 2000-: a felsőoktatás expanziója folytatódik (74+ intézmény, ~460 ezer hallgató)

21 A Bologna Folyamat és a magyar felsőoktatás Jellemzők:  Nyitás a társadalom felé  Jelentős minőségromlás  A diplomák inflációja (életen át tartó tanulás)  Finanszírozási nehézségek  A középfokú oktatás válsága  Torzulások a kereslet-kínálat egyensúlyában  Multifunkcionalitás (gazdálkodó-szolgáltató-vállalkozó egyetem)


Letölteni ppt "A Bolognai Folyamat Kristóf János oktatási és akkreditációs rektorhelyettes Pannon Egyetem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések