Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudomán yi Intézet Globális Menedzsment Dr. Szintay István intézetigazgató, egyetemi tanár.

Az előadások a következő témára: "Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudomán yi Intézet Globális Menedzsment Dr. Szintay István intézetigazgató, egyetemi tanár."— Előadás másolata:

1 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudomán yi Intézet Globális Menedzsment Dr. Szintay István intézetigazgató, egyetemi tanár

2 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudomán yi Intézet Dr. Szintay István - Globális Menedzsment Globalizáció hatása A globalizáció lényege: ökológiai, ökonómiai, társadalmi (szociológiai) és tudati jelenség Világtársadalom – világgazdaság (a kapitalizmus [tőke] legújabb metamorfózisa) –Technika és társadalom –A globális világgazdaság és szereplői –Globalizáció és regionalizáció –Globalizáció és integráció –Hatások, következmények, perspektívák (egyenlőség, gazdasági racionalitás, institucionalizálódás) –Globalizáció és társadalomelmélet: fenntartható fejlődés – reális vízió vagy képzelgés –Globalizáció és gazdaságelmélet (ökológiai preferencia) –Globalizáció és globalizmus: korszakhatár vagy új ideológiák?

3 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudomán yi Intézet Dr. Szintay István - Globális Menedzsment Technika és társadalom A törzstechnikák (5) fejlődési dinamizmusa négy lényegi hatással bír –tudomány és az oktatás nemzetközivé válása, –a korábbiakhoz képest szignifikánsan felgyorsul az oktatási rendszer változása, –információs társadalom megjelenése –gazdasági, intézményi rendszerek hálózatosodása Szereplők: –Államok szerepe? –Civil szféra – nyilvánosság szerepe és kontrollja –Globalizáció intézményi rendszerének öt formája: monetáris rendszerek globalizációja, kommunikációs rendszerek globalizációja, nemzetközi intézmények horizontális és vertikális integrációja, közigazgatási rendszerek egységesülése, oktatási, kutatási rendszerek globalizációja. Globalizáció és integráció –három makrorégió (Észak-Amerika, Európa, Távol kelet) –mikrorégiók –mikrointegráció

4 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudomán yi Intézet Dr. Szintay István - Globális Menedzsment EU törekvések az oktatási rendszerek összehangolására Németország, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság 1998. május 25-én aláírták az ún. Sorbonne Nyilatkozatot. Elkötelezik magukat a diplomák kölcsönös elismerése, a hallgatók fokozott mobilitása és kölcsönös foglalkoztatása mellett. Ennek alapján minden egyetemi hallgatónak legalább egy szemesztert külföldön kell eltöltenie. Az aláírók elfogadják a felsőoktatás kétciklusú rendszerét (Bachelor- és Master- fokozat), és elismerik az első fokozat nemzetközi létjogosultságát, illetve a második fokozat (rövidebb távon Master-fokozat, hosszabb távon doktori fokozat) fontos szerepét. A deklaráció kiemeli a kreditrendszer szükségességét a hallgatók nemzetközi mobilitása számára.

5 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudomán yi Intézet Dr. Szintay István - Globális Menedzsment A Sorbonne Nyilatkozat majd az ún. Bologna-i Közös Nyilatkozatot (1999. június 19.) 29 ország oktatási miniszterei a következő kényszerítő, illetve ösztönző tényező felismerése alapján írta alá: –A felsőoktatási rendszerbe való bejutás demokratizálása és a makrogazdaság képzett munkaerő iránti igényének megnövekedése. –A kormányok felsőoktatási költségvetési kiadásainak korlátozása. –A világgazdasági globalizáció, illetve az Európai Unió kibővülése, az Európai Gazdasági Térség létrejötte egy valós európai munkaerőpiac kialakulása, új, főleg térségen kívüli felsőoktatási programot kínáló szereplők jelennek meg nagy számban az állami felsőoktatási intézmények mellett, a társadalmi környezet fokozottan kívánja elszámoltatni a felsőoktatási intézményeket a rendelkezésükre bocsátott erőforrások hatékony felhasználásról.

6 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudomán yi Intézet Dr. Szintay István - Globális Menedzsment –Jelentős műszaki haladás, különösen az információs és kommunikációs technológia területén. –Az a decentralizációs folyamat, amelynek keretében egyrészt állami szintről a felsőoktatási intézményekbe helyeződött át a felsőoktatási adminisztráció felelőssége, másrészt pedig a központi állam bizonyos stratégiai döntések jogát átadja a regionális önkormányzatoknak. Az oktatási piac, a hallgatókért folytatott versenyben való megfelelés veszélyei: –a jelenlegi működés hosszú távú költségei nem finanszírozhatók, –külső versenytársak száma nő, –az ifjúság és a társadalom növekvő várakozásai a régi módon nem kielégíthetők, –az európai felsőoktatási intézmények beállítottságától ez a gondolkodás távol esik.

7 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudomán yi Intézet Dr. Szintay István - Globális Menedzsment Európai felsőoktatás erősségei: –nemzetközi összehasonlításban még mindig igen jó a képzés minősége, –a képzési programok igen változatosak, –az európai integráció erős háttérül szolgál az európai felsőoktatásnak, –a tandíjak és más fizetnivalók viszonylag alacsonyak, –az általános megélhetési költségek terén Európának jelentős komparatív előnyei vannak.

8 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudomán yi Intézet Dr. Szintay István - Globális Menedzsment A Bologna-i Doktoráció céljai: –érthető és összehasonlítható egyetemi fokozatok, –valamennyi országban a főiskolai (legalább 3 éves olyan képzés, amely megfelel a munkaerő-piaci igényeknek) és egyetemi szint bevezetése, –nemzetközileg kompatíbilis kreditrendszer (ECTS) érvényesítése, –Európa-szerte egységes minőségbiztosítás, –olyan strukturális reformok (meglévő korlátok lebontása), amelyek lehetővé teszik a diákok és oktatók szabad mozgását Európában. Összességében tehát a nemzeti felsőoktatási rendszerek európai konvergenciájáról van szó.

9 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudomán yi Intézet Dr. Szintay István - Globális Menedzsment I. A felsőoktatás struktúrája Szinte kivétel (Svédország, Izland és Egyesült Királyság) nélkül mindenütt a felsőoktatás kétszektorú rendszere jött létre: –inkább kutatásorientált egyetemi szektor, –inkább szakképzés-orientált nem egyetemi (főiskolai) szektor. A kétszektorú felsőoktatási rendszer keretében az alábbi fontosabb változások történtek: –a szakképzési nem egyetemi (főiskolai) szektor társadalmi elfogadtatása, –bizonyos korábban post-secondary kurzusok felsőoktatási szintre történő emelése, –a diplomát adó kurzusok elkülönítése két (Bachelor- és Master- fokozat), illetve három (Bachelor-, Master-fokozat és Ph.D.) viszonylag önálló ciklusba, –a társadalom széles köreinek felsőfokú képzése érdekében nyílt egyetemek és távoktatási központok létesítése.

10 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudomán yi Intézet Dr. Szintay István - Globális Menedzsment Felsőoktatás irányítása, finanszírozása Irányító szervezetek: Akadémiai – Menedzseri stáb vegyes megoldásai még fennállnak, tolódik a két szerep szétválasztása felé.

11 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudomán yi Intézet Dr. Szintay István - Globális Menedzsment Finanszírozás A felsőoktatási intézmények finanszírozásában a következő jelentősebb változások történtek: –átmenet a részletes, tételesen meghatározott költségvetési támogatástól az egyösszegű normák alapján számított támogatási rendszerre, –jobban megalapozott finanszírozási normatívák bevezetése, –az inputhoz kötött finanszírozás fokozatos felváltása az outputhoz kötött finanszírozással, –a szerződéses jellegű finanszírozás bevezetése. A szerződéses finanszírozás két típusa alakult ki a tagországokban: –bizonyos speciális képzési programok vagy kutatási projektek elvégzésére kötött szerződések a központi kormánnyal vagy a regionális önkormányzattal, –nyíltpiaci szerződések magáncégekkel egyedileg meghatározott oktatási és kutatási feladatok elvégzésére.

12 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudomán yi Intézet Dr. Szintay István - Globális Menedzsment Minőségbiztosítás A felsőoktatási rendszer szolgáltatásai minőségének értékelésében általában három különböző eljárás létezik: –az intézményi működés értékelése (az intézmény egészének, oktatási-kutatási környezetének és irányításának értékelése egyrészt intézményi önértékelés, másrészt külső szakértői értékelése révén), –a programértékelés (az egyes diszciplínák, tantárgyak vagy kurzusok összehasonlító értékelése az ország különböző intézményei között, ugyancsak önértékelés és külső szakértői értékelés együttes alkalmazásával), –a kutatás értékelése, amely a kutatási output és a kutatási tevékenység egészének minőségét értékeli döntően külső szakértők közreműködésével.

13 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudomán yi Intézet Dr. Szintay István - Globális Menedzsment A felsőoktatási rendszerbe való bejutás és abból való kikerülés A felsőoktatás demokratizálása során minden tagországban alapvető problémává vált a következő két kérdés: –hogyan lehet egyensúlyt teremteni a magasan kvalifikált munkaerő iránt fokozódó makrogazdasági igény és a tömeges felsőoktatási rendszer növekvő költségei között, –hogyan lehet a felsőoktatási szolgáltatás minőségét megőrizni? A felvételi rendszer esetében két területen voltak változások: –a felvételi követelményekben, –és a bejutási lehetőségekben. A felvételi követelmények területén két lényeges változás történt: –a jelöltek közötti válogatás felelőssége döntően a felsőoktatási intézményekhez került, –megváltozott a válogatási kritériumok tartalma (döntőek a középiskolai eredmények). A bejutási lehetőségek terén két lényeges változás történt: –hagyományos képesítéssel nem rendelkező felnőttek jelentkezési lehetősége, –szakmunkásképző intézetekben végzők széleskörű továbbtanulási lehetősége.

14 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudomán yi Intézet Dr. Szintay István - Globális Menedzsment Az első társadalmi csoport részarányának növelése érdekében a következő intézkedések történtek: –a jelölt korábbi szakmai tapasztalatának beszámítása, –a felvételi keretek bizonyos hányadának biztosítása e társadalmi csoport javára, –speciális felvételi vizsgák, –szintrehozó kurzusok, –rugalmas (moduláris) kurzusok, nyílt egyetemi képzés és távoktatás bevezetése. Miközben jelentős mértékben megnőtt az EU-tagországokban a felsőoktatási intézményekbe belépők száma, kétségkívül fokozódott a felsőoktatási rendszer „vesztesége”. Ez a veszteség elsősorban a felsőoktatási tanulmányokat be nem fejezők arányával és a felsőoktatási tanulmányok befejezéséhez ténylegesen szükséges idő hosszával mérhető. A kormányok és a felsőoktatási intézmények a következő intézkedésekkel igyekeztek csökkenteni a veszteségeket mindkét vonatkozásban: –a leendő hallgatók jobb tájékoztatása, különösen a felvételi követelményekről és a tanulmányi tevékenység értékelési rendszeréről, –rövidebb időtartamú és moduláris kurzusok bevezetése, –a felsőoktatási intézmények külön pénzügyi ösztönzése, a veszteségek csökkentésére, –a hallgatók külön pénzügyi ösztönzése a folyamatos tanulásra és a tanulmányok időben történő befejezésére.